Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-11 / 35. szám

1994. február 11., péntek PETŐFI NÉPE 5 TÖBB GYERMEK SZÜLETETT AZ EZERMESTER ELMEÁPOLÓ Csökkent a terhességmegszakítások száma • A kecskeméti megyei kórház szülészetén 1993-ban több mint 2500 gyermek született. A terhes­ségmegszakítások száma kevéssel csökkent: 1359 abortuszt végeztek »1. (Fotó: Nyúl E. Gábor) Sikeresnek mondhatja mű­ködésének első évét az Orszá­gos Családvédelmi Szolgálat: a terhességük megszakításáért hozzájuk fordulók csaknem 5 százaléka megváltoztatta dönté­sét, és világra hozta gyermekét. Ezzel együtt tavaly 75 869 művi terhességmegszakítást végeztek az ország különböző kórházaiban (1992-ben 87 582, 1991-ben 89 931, 1990-ben 90 034 hajtottak végre), Mint ismeretes, a magzat­védő törvény hatályba lépése óta a korábbi abortuszbizottsá­gok helyett a szolgálat foglal­kozik a terhességmegszakítá­sokkal. A védőnők nem csupán a formaságokat intézik, hanem tájékoztatást adnak a művi megszakítás kockázatáról, a gyermekvállalással kapcsolatos támogatásokról, például a vá­randóssági segélyről, amely a terhesség harmadik hónapjától jár a kismamáknak. Horváth Mónikától, az országos vezető védőnőtől kaptuk meg a család- védelmi szolgálat legfontosabb adatait. Ezek szerint a terhesség megszakítását kérők közül leg­többen Nógrádban gondolták meg magukat: a megjelentek 8 százaléka. Második helyen 7 százalékkal Jász-Nagy­kun-Szolnok megye áll, harma­dik Baranya megye 6,6, negye­dik Szabolcs-Szatmár-Bereg 6,4, és az ötödik Bor­sod-Abaúj-Zemplén megye 6 százalékkal. Bács- Kiskun me­gyében 3886 nő fordult a csa­ládvédelmi szolgálathoz, közü­lük 3682-en kértek terhesség­megszakítást és 204-en taná­csokért fordultak a szolgálat­hoz. Végül 3489 esetben a ter­hességmegszakítás mellett dön­töttek a nők, és 193-an megtar­tották a gyermeket. A Statisztikai Hivatal nem végleges adatai szerint tavaly Magyarországon 116 500 gye­rek született, mintegy 5 ezerrel kevesebb, mint 1992-ben. Ez idő alatt 148 500-an haltak meg, vagyis tovább csökkent a né­pesség. (szabó) Amerikai orvosi újdonságok Az új évben fellendülés vár­ható a gyógyszeriparban és az orvosi műszertechnikában - vé­lekednek amerikai szakértők. Egy amerikai biológiai konfe­rencia szervezői óvatos derűlá­tással azt állítják, hogy 1994 robbanásszerű eredményeket hoz a biológiai tudományokban. Az előrejelzések szerint az alábbi újdonságok jelennek majd meg - egyelőre csak az amerikai - piacon: Beültethető defibrillátor (szívkamraremegést megszün­tető készülék); vizelési problé­mák nem sebészi úton történő kezelése; a koszorúér-szűküle­tet megszüntető készülék; az au­toimmun betegségek (például szklerózis multiplex és ízületi gyulladás) gyógyítására alkal­mas gyógyszerek. Új gyógyszereket dobnak pi­acra a cukorbetegeknek; lesz védőoltás melanoma ellen (a bőrrák egyik fajtája); előállíta­nak olyan zsírsavakat tartal­mazó csecsemőtápszer-adalék- anyagokat, amelyek csak az anyatejben találhatók meg, és nélkülözhetetlenek az agysejtek fejlődéséhez; s különböző sze­rek kerülnek forgalomba a toxi­kus mellékhatások csökkenté­sére a gombás és a rákos beteg­ségek sikeres gyógyszeres keze­lése érdekében. Szociális ellátások Kecskeméten 1993-ban 2589 esetben állapítottak és ítéltek meg étkezési térítési díjked­vezményt, amelyben 6095 fő részesült. A támogatásra éves szinten 26 millió forintot fordí­tott a város. Az átmeneti nevelési segély­ben 7426 fő részesült 1993-ban, - átlagosan 2 ezer forintban -, ami összesen 14 millió forintos kiadást jelentett a szociális ága­zat számára. Lakásfenntartási támogatásra 18 millió 900 ezer forintot fordítottak, ebben az el­látási formában 1651 fő része­sült 1993-ban. VÉLEMÉNYEK SZABADON Jobb döntésre várnak a pedagógusok Amikor az országgyűlés megállapította a pedagógusok leendő bérezési rendjét, bizako­dással vártuk a végrehajtást. Az új bérrendszer két elvet követ: a szakképzettséget és a szolgálati időt. De egy ponton eltért a saját belső logikájától a törvény: a kiemelkedő munkát végzőket az igazgatók a legmagasabb bérka­tegóriába sorolhatták. E tör­vényben - mely 1994. január elsején lép életbe - szó sem volt arról, hogy az önkormányzatok bármilyen módon beleszóljanak a pedagógusok bérezésébe. Az 1993. novemberi tör­vénymódosítás kavarta fel a ke­délyeket. A kormány vélhetően rádöbbent: olyasmit ígért, amit nem tudott később betartani. A visszakozás ódiumát nem vál­lalta, annak terhét részben az önkormányzatokra hárította. Ennyiben tehát az önkormány­zatok és a pedagógusok egy ha­jóban eveznek: egy szeszélye­sen és későn megváltoztatott törvény áldozatai. A törvénymódosítás ugyanis úgy is értelmezhető, hogy a ki­váló munkájuk alapján F kate­góriába soroltak bérének finan­szírozása az önkormányzat dön­tésétől függ, az igazgatók ké­szítsenek új besorolást. Egyes önkormányzatok nagyvonalúan jóváhagyták az eredeti bérbesorolást, mások - így a kecskeméti is - a tör­vénymódosítás legszigorúbb és legkedvezőtlenebb értelmezését választották: az iskolák tanárai­nak 10 százaléka sorolható az F kategóriába. A pedagógusok csalódottak, hiszen az egyszer már „zsebben érzett” pénzt el­vették tőlünk. Azt sem tudjuk, hogy ezek után ki a jól dolgozó tanár, mi a jó pedagógus kritériuma, hiszen bérünk már nem vezetőink meg- j ítélésétől, hanem az önkor­mányzat személytelen döntésé­től függ. A kecskeméti pedagó­gusok éves bérének így csupán 4 százaléka fordítható a minő­ségi munka elismerésére. Ismét a kontraszelekció kapott lábra, a legjobb pedagógusokat sújtotta az önkormányzat döntése. Munkaügyi perek sora, az ön- kormányzat népszerűség- és te­kintélyvesztése lóg a levegőben - a másik oldalon pedig a de­magóg pedagógusellenesség új hulláma fenyeget. Bizakodunk abban, hogy az eredeti és a módosított törvény alaposabb tanulmányozása, a pedagógusok helyzetének jobb megismerése, más települések önkormányzati döntéseinek jó példája arra készteti a kecske­méti honatyákat, hogy módosít­sák méltánytalan, igazságtalan és népszerűtlen döntésüket. A PDSZ kecskeméti választ­mánya. (A levelet eredeti tartalmához hűen, de rövidítve közöljük.) Másképp kell bánni minden beteggel # János bácsi gyakran dolgozik kórházi asztalosmííhelyében. A kecskeméti megyei kórház pszichiátriai osztályán min­denki ismeri Czifra Jánost, aki ma már nyugdíjasként dolgozik az osztályon. János bácsi 40 éve nem bír „elszakadni” az egész­ségügytől: előbb 36 éven át a bajai kórházban dolgozott, ahol az elmeosztály főápolója volt 32 évig. A nyugdíj után - hogy családjához, lányához közel le­gyen - telepedett le Kecskemé­ten és azóta a megyei kórház pszichiátriai osztályának meg­becsült ápolója. S ezermestere, hiszen az osz­tály három szintjén ügyes kezét dicsérik a fából készített virág­tartók, sarokvédők. János bácsi mindent megcsinál, amit kell, sőt, a gyógyulófélben lévő be­tegekkel is megismerteti az egyik emeleten kialakított aszta­losműhelyét. Amikor fotós kol­légámmal a gerontopszichiát- rián jártunk - abban a részleg­ben, ahol a tudatukban zavart, s ezért önellátásra képtelen idős embereket ápolják -, János bá­csira két férfibeteg is várt. Mert hiába .nyugdíjas már, a hosszú évek alatt összegyűjtött tapasz­talatok, a betegek iránti önzet­len szeretet és a feltétlen tiszte­let nem hagyja, hogy elhárítsa a feléje nyújtott, segítséget kérő kezeket. János bácsi szerény ember, alig-alig lehet szóra bírni. Pedig sok érdekes történe­tet mesélhetne arról, hogyan le­het közel férkőzni egy alkohol- beteghez, hogyan lehet ráéb­reszteni arra, hogy nem értékte­len, szükség van rá, meg kell gyógyulnia. A módszer mindig más és más, hiszen másképp kell bánni egy lelki válságban lévő nővel, egy családját vesz­tett, s ezért félresiklott életű fér­fivel, s természetesen egészen másképp kell közeledni az el­mebetegekhez. János bácsi szakoktató is volt, fiatal ápolók seregét tanította arra a tudo­mányra, hogy legfontosabb a tisztelet. Egyetlen beteget sem alázhatunk meg emberi mivol­tában, csak azért, mert nem tiszta a tudata. Senkihez sem közelíthetünk lenézéssel, de még sajnálattal sem, mért a bomlott idegzetű ember is meg­érdemli a tiszteletet. Nehéz tu­domány ez, de vannak, aki meg­tanulják. János bácsi eredeti szakmája mezőgazdász, tej­üzemvezetői képesítése is van. Azért módosított pályát, mert annak idején be akarták léptetni a pártba. Nem állt kötélnek, in­kább elment a „bolpndok” közé. Á. E. Új fogászati kísérletek Az Egészségügyi Világszer­vezet, a WHO 1994-et „Az egészséges száj évének” nyil­vánította. Ez is az apropója le­hetett, de valószínűbb, hogy csupán véletlen egybeesés, hogy Magyarországon ebben az évben vezetik be a fogászatban is a teljesítmény szerinti finan­szírozást. A modellkísérletek már el­kezdődtek: Budapesten és több vidéki városban is. A reform kezdeményezői abban bíznak, hogy a tapasztalatok birtokában élesben indulhat az egész or­szágban júliustól a teljesítmény szerinti finanszírozás. A betegek számára a változás annyit jelent, hogy a legalapve­tőbb fogászati eljárások ingye­nesek maradnak, de a költség- igényesebb, bonyolultabb be­avatkozások pénzbe kerülnek. Hetvenmillió agglegény? Előrejelzések szerint Kíná­ban néhány évtized múlva 70 millió agglegény lesz, a csalá­dokban ugyanis jóval több fiú születik vagy marad életben, mint lány. A csecsemőgyilkos­ságok áldozatai kizárólag lá­nyok, sok kínai család ugyanis a fiút áldásnak, a lányt viszont csapásnak tartja. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Részegen agyonszúrta ismerősét Megdöbbentő bűnügyet tár­gyalt a napokban a megyei bíró­ság dr. Arvayné vezette bünte­tőtanácsa. Vádlottként a 64 éves Kasza Kovács József (Hetény- egyháza, Kossuth utca 46.) állt a bíróság előtt, akiről az orvos- szakértő megállapította, hogy súlyos fokban alkoholista és ha iszik, „előjön” az a rögeszméje, hogy ki akarják rabolni. Az eset napján, 1993. augusz­tus 17-én abban állapodott meg Dóczi Sándor, 39 éves helybeli lakos, alkalmi munkással - aki­nek egyébként pék a szakmája, de abban nem tudott elhelyez­kedni -, hogy segít neki hordót mosni. Hozzá is fogtak a tenni­valóhoz, de előbb, és majd köz­ben is, sűrűn ittak. Délutánra már mindketten erősen ittas ál­lapotba kerültek, dolgozni nem tudtak és Kasza Kovács felszó­lította társát, hogy menjen haza. Dóczi azonban - ittassága miatt - nem is nagyon értette a felszó­lítást, de nem is volt olyan álla­potban, hogy önállóan el tudott volna menni. Fogta magát, és leült a lakás előterében egy székre. Közben a házigazdának „be­ugrott” a rablómese, sőt ez azzal párosult, hogy éppen Daróczi az, aki ki akarja rabolni. Egy mozdulattal rázárta az ajtót az alkalmi munkásra, ő pedig elin­dul, értesíteni a szomszédokat, hogy rablót fogott, jöjjenek se­gíteni. A szomszédok, akik már bizonyára torkig voltak az illető ilyen történeteivel, nem adtak hitelt a szavának. Egyvalaki azonban úgy gon­dolta, utánanéz a dolognak és hazakísérte Kasza Kovácsot. Kinyitották az ajtót és a szom­széd látta, megismerte Dóczit, s békülékeny hangon mondta neki: Gyere, Sanyikám, hazave­zetlek. Segített neki a felállás­ban, majd támogatva kivezette az előszobából a teraszra. Ott volt Dóczi Sándor akkor kilen­céves kislánya is, akit az apja rajongásig szeretett, s ő is biz­tatta az apját, hogy igen, menje­nek haza. Ebben a pillanatban azonban Kasza Kovács egy konyhakést vett magához és a szomszéd ál­tal a teraszon vezetett alkalmi munkást szíven szúrta. Dóczi Sándor perceken belül meghalt. A bíróság előtt a tettes nem tudott magyarázatot adni arra, miért ölte meg társát, mint aho­gyan erre nincs is magyarázat. Marad a tény, nevezetesen az, hogy ismét az „ital áldozata lett” egy harminckilenc éves férfi. Kasza Kovács pedig, mint egy konszolidált úriember, ősz hajjal, tiszta ruhában, orvosi felügyeletet, egészségügyi ellá­tást is kapva ül a vádlottak pad­ján. A két fegyőmek nem kell szökéstől tartani. A vádlott beismerő vallomást tett, bár az elkövetés körülmé­nyeiről nem sok fogalma van. Nagyon ittas volt. A bíróság emberölés büntette miatt nyolc évi börtönre ítélte és öt évre el­tiltotta a közügyektől. Enyhítő körülményként azt találta a bí­róság, hogy az illető beismerte tettét, büntetve még nem volt, és több betegségben is szenved. Súlyosbító tényező volt viszont, hogy szinte orvul ölte meg Dóczit, minden indok nélkül, kilencéves kislánya szeme lát­tára (amikor a kislány vallomást tett a bíróság előtt, Kasza Ko­vácsnak azt válaszolta, hogy nem is volt ott). Az ügyész a bíróság ítéletét tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. A büntetőtanács úgy döntött, hogy a vádlott a jogerős ítélet megszületéséig előzetes letartóztatásban marad. Jelenleg a tököli rabkórházban kezelik. Gál Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom