Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

11 1994. január 6., csütörtök Kapaszkodó A MUNKANÉLIEK ÉRDEKKÉPVISELETÉNEK NEM TELIK BÉRLETI DÍJRA Utcára kerülnek-e a kecskeméti álláskeresők? • Vajon meddig maradhat a Szakszervezetek Székházában az Álláskeresők Egyesülete? BÁCS-KISKUNNAK 731 MILLIÓ JUT Januárban osztják fel a Foglalkoztatási Alapot A közeljövőben dönt az Ér­Február elején utcára kerül­het az Álláskeresők Kecskeméti Egyesülete - illetve a szervezet itt működő megyei képviselete is hacsak nem belátóbb a Szakszervezetek Demokarati- kus Ligája, akinek a tulajdo­nába került a Szakszervezetek Székháza néven ismert kecske­méti épület. Az egyesület - mely 1026 városi állástalan ér­dekeit képviseli - 1994-ben nem tudja ugyanis kifizetni a helyiségbérlet összegét, tájé­koztatott Láng László, a szerve­zet titkára. Többszázezer fo­rintra volna szükség, melyet azonban a tagdíjakból nem lehet fedezni, arra pedig nem lehet számítani, hogy a segélyen ten­gődök adják össze a hatjegyű összeget. Az álláskeresők szer­vezete még 1991 elején alakult, akiknek előbb a szakszerveze­tek megyei könyvtára adott he­lyet, majd az MSZOSZ biztosí­tott egy 23 négyzetméteres he­lyiséget a csoportnak telefon­nal, hogy ott fogadják segítsé­gért, információért, tanácsért betérő elbocsátott dolgozókat. Naponta 15-20 embernek intéz­ték az ügyét az egyesület azon tagjai, akiket időközben a kecs­keméti önkormányzat, a mun­kaügyi központ támogatásával közhasznú munkásként alkal­mazott. Tavaly, októberig bezá­rólag 164 munkanélkülinek si­került biztos állást szerezniük, sok embernek az átképzés inté­zésében, s egyéb ügyben nyúj­tottak támogatást. A szervezet részt vesz a megyei munkaügyi tanács munkájában, ahol mun­kahelyteremtési támogatások­ról, átképzések finanszírozásá­ról, s egyéb munkahelyek meg- őrzésével-fenntartásával kap­csolatos kérdésekről is dönte­nek. Az egyesület, mivel nem tudja kifizetni a helyiségbérlet piaci árait, támogatásért az ön- kormányzathoz fordult, mellyel már egy éve együttműködési kapcsolatot épített ki. Ivanics István alpolgármester segítsé­gére is sietett a szervezetnek, s felajánlott egy helyiséget. Ott azonban már az egyik kommu­nális intézmény gondnoksága helyet kapott. Á Szakszervezetek Demokra­tikus Ligája talán január végéig megtűri a szakszervezeti szék­házban a munkanélküliek ér­dekképviseletét. Legalább is erre számít Láng László. Hogy aztán mi lesz velük, nem tudni. A munkavállalók mellett a munkanélküliek érdekeit is képviselnie kell valakinek. Azokét az emberekét, akiknek a munkahelyeit a magyar szak- szervezetek nem tudják, nem tudták megvédeni. S már csak azért sem szabad szétszéled­niük, mert az egyesület egy komoly együttműködési tervet dolgozott ki, mely hónapok óta arra vár, hogy a kecskeméti közgyűlés elfogadja. A doku­mentumban olyan városi fog­lalkoztatási fórum keretét vázol­ták fel, mely az önkormányzat mellett a munkaadók, -vállalók és az állástalanok - bevonva a munkaügyi központot - közö­sen tehetnének az egyre súlyo­sabb gondokat jelentő foglal­koztatási gondok enyhítése ér­dekében. B. Zs. dekegyeztető Tanács munkae­rőpiaci bizottsága a tervezett 21,4 milliárd forintos Foglal­koztatási Alap felosztásáról. A munkanélküliek képzését, át­képzését, új munkahelyek létre­hozását és más foglalkoztatási lehetőségek teremtését szolgáló alapból - a Munkaügyi Minisz­térium által javasolt elosztás szerint a legnagyobb tétel - 12 milliárd forint - közvetlenül a megyei munkaügyi tanácsok­hoz jutna - tájékoztatták a szak­tárcánál az MTI-t. (Információ­ink szerint Bács-Kiskun megye ebből az összegből több mint 731 millió forintot kapna, melynek felosztási elveiről és arányairól a megyei munkaügyi tanács dönt a közeljövőben.) A 12 milliárd forintot a munka­nélküliségi mutatók szerint osz­tanák el a megyék között. További jelentős összeget - 1,5 milliárd forintot - szánnak jövőre az előző időszakban kia­dott pálya- és újrakezdő kölcsö­nök kamatterheinek, valamint több más előzetes kötelezett­ségvállalásának a fedezetére. A minisztérium javaslata sze­rint a válságtérségek interven­ciós alapjának 4 milliárd forint jut. Az ózdi foglalkoztatási tár­saság részére ugyancsak 1 mil­liárd forintot, az 1994-es to­vábbi foglalkoztatást segítő in­tézkedésekre pedig 1,1 milliárd forintot tartanak szükségesnek. Ugyancsak 1,1 milliárd forintot tenne ki a kistérségi komplex fejlesztések, a termőfölddel rendelkező munkanélküliek, il­letve az ózdi munkahelyek lét­rehozásának támogatása. A kormányzati elképzelés szerint 1,4 milliárd forint juthatna a megyei keretek kiegészítésére, másrészt munkanélküliek al­kalmazása esetén útiköltség-té­rítésre, illetve szociális köz­hasznú programokra. A szaktárca szerint a világ­banki és Phare-programok ki­egészítésére, átképző közpon­tok létesítése több mint másfél milliárd forintot igényelne. A Foglalkoztatási Álap elosz­tásáról rendelkező Érdekegyez­tető Tanács munkaerőpiaci bi­zottságának munkavállalói és munkaadói oldala az előzetes tárgyalás során ezt vitatta. Sze­rintük inkább a meglévő okta­tási intézményeket kellene job­ban kihasználni, nem pedig úja­kat létesíteni. Kifogásolták ugyanakkor, hogy a Munkaügyi Miniszté­rium négyszáz millió forintot szán az Országos Foglalkozta­tási Alapítványnak. Álláspont­juk szerint a foglalkoztatási le­hetőségeket ténylegesen segítő pályázatok érdemi támogatásá­hoz az alapítványnak legalább másfél milliárd forintra van szüksége. Társasági alkalmazás Ózdon Munkanélküliek figyelmébe Ha megszűnik a segélyezés Szőlészeti ágazatvezetőként dolgoztam 12 évig, majd tavaly felmondtak a tsz-ben és munka- nélküli lettem. Pár hónappal feljelentés alapján ellenőrzést tartottak nálunk, és a látogatá­sukat követően megvonták a já­radékomat, mivel szerintük én dolgozom otthon, és ezért nem tudok másutt munkát vállalni. Fellebbeztem, de nem adtak ne­kem igazat. Azt írták, hogy a haszonbérbe vett, egyrészt a családdal közösen telepített szőlő kereső tevékenység. Azonnal adja be felülvizsgá­lati kérelmét a megyei bíróság mellett működő városi bíróság­hoz. A felvázolt tényállás alap­ján reménye van arra, hogy Ön­nek adnak igazat. Ne fogadjon ügyvédet, a maga józan paraszti eszével vezesse le gondolatát és kérje, helyezzék vissza járadé­kát. Bízom abban, hogy a bíró­A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ munka­erő-közvetítő kirendeltségein 1994. január 4-én az alábbi be­jelentett, betöltetlen álláshelye­ket regisztrálták: Kecskemét: gépjárműszerelő 3, mechanikai műszerész 1, épületasztalos 10, nyomdai fényképész vagy montírozó 1, ács-állványozó 2, gázkészülék­szerelő 2, villanyszerelő 5, hi­degburkoló 5, üvegező 3, autó- buszvezető 5, informatikai ope­rátor 1, ügyfélfogadó (nyomda­iparban) 1, szakács 2, vegyész­mérnök 1, építőmérnök 1, szá­mítógépes kiadványszerkesztő 1, telefonkezelő 2, jogász 3, vámügyintéző 1, cipőfelső­rész-készítő 20, szabó-varrónő 20, bolti pénztáros 5, vendéglá­tóipari eladó 3, fodrász 1, taka­rítónő 5, óvónő 1, diszpécser 2 fő. Baja: ápoló 6, tv-szerelő 7, kőműves 15, ács 3, varrónő 100, pék 1, gépkocsivezető 2, víz-gázszerelő 6, biztosítási ügynök 10, adminisztrátor-fő- pénztáros 1, SZTK-ügyintéző 1, óvónő 2, építésvezető 1 fő. Bácsalmás: varró szakmun­kás 10, varró betanított munkás 30 fő. Kalocsa: betanított varrónő 325, szakképzett gépi varrónő ság kellő alapossággal átvizs­gálja ügyét, és nem siklanak el olyan tények felett sem, hogy egy nem termő ültetvény Önnek és családtagjának munkadíjat hoz, mégpedig akkorát, hogy abból Ön busásan meg is él. Le­het, hogy feljelentőjét irritálta, hogy Ön nem a kocsmában mu­latott naphosszat, hanem mint végzett kertészmérnök lefog­lalta magát. Összességében az én véle­ményem, az Ön szőlőművelése nem minősül kereső tevékeny­ségnek, most az aszály miatt is ráfizetett, de ha nyert volna rajta, akkor sem. A foglalkozta­tási törvényt is most akarják változtatni, pl. tevezik azt, hogy a munkanélküli a munkanélküli járadék folyósítása mellett 3 hónapra munkát vállalhat. Kissné Kollár Eszter Kiskunsági Mg. Szövetség 40, konfekciókészítő szakmun­kás 2, betanított konfekcióké­szítő 3, asztalos 1, kórházi se­gédápoló 3, takarítónő 2, számí­tástechnikai rendszerszervező 1, kereskedelmi üzletkötő 4, szakács 3 fő. Kiskőrös: kőműves 1, szabó-varrónő 4, gépjárműsze­relő 2, gépjárműlakatos 1, gé­plakatos 5, esztergályos 4, me­chanikai műszerész 2, he­gesztő-lángvágó 2, főköny­velő-gazdasági vezető 1, köny­velő 1, jogász 1, neonreklám részlegvezető 1, adminisztrá­tor-írnok 2 fő. Kiskunfélegyháza: üzletkötő 5 fő. Kiskunhalas: cipőfelső­rész-készítő 11, villanyszerelő 1, rádió- és tévéműszerész 1, húsipari munkás, hentes, mé­száros 3, felszolgáló 1, szakács 3, cukrász 1, konyhai kézilány 1, vegyesbolti eladó 3, élelmi­szerbolti eladó 5, bolti kisegítő 1, gyógyszerész 1, ápolónő 3, kéményseprő 1 fő. Kunszentmiklós: cipőfelső­rész-készítő 3, varrónő 8 fő. Tiszakécske: varrónő 40, üz­letkötő ügynök 10 fő. Kiskunmajsa: rendőr 2, ci­pőfelsőrész-készítő 11, kinder- tojás-összerakó 20, betanított varrónő 3, piackutató 1, vagyonőr 2 fő. Várhatóan 11 és félezeren ke­rülnek ki az' idén a munkanél­küli járadékosok köréből Fejér megyében. Az év első felében mintegy 7 és félezer, majd azt követően 3900—4000 állástalan munkanélküli járadéka szűnik meg. A megyei munkaügyi hi­vatalok azonban a segélyezés lejárta után is igyekeznek tar­tani velük a kapcsolatot - hang­zott el a Fejér Megyei Munkaü­gyi Központ múlt évi munkáját értékelő, s idei elképzeléseiről számot adó sajtótájékoztatón kedden Székesfehérváron. A szervezet sokféle módon pró­bálja segíteni újbóli munkába állásukat, képzésüket, átképzé­süket. Állásközvetítő szolgála­tot működtet, munkajogi, kép­Válságzóna Az országos tendenciákhoz hasonlóan az utóbbi hónapok­ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is csökkent a regiszt­rált munkanélküliek száma. A megyében összesen 74 ezer 277 munkanélkülit tartanak nyilván, s az ennek alapján számított munkanélküliségi ráta 19,9 szá­zalékos. A megye relatív mun­kaerőpiaci helyzete azonban nem javult, Borsod továbbra is a legnyomasztóbb helyzetű me­gyék közé tartozik. Nappali menedékhely Nappali melegedő és szociá­lis étkezőkonyha nyílt kedden Szolnokon a település hajlékta­lanjai számára. A város humán- szolgáltató központjához tar­tozó létesítménybe minden rá­szoruló betérhet, ahol a mele­gedés mellett tisztálkodásra, mosásra is van lehetőség. Az étkezőkonyhán pedig jelképes összegért meleg ételt kaphat­nak, akik igénylik. A nappali menedékhely egy önkormány­zati tulajdonban lévő épületben kapott helyet, felújítására és be­rendezésére közel 6 millió fo­rintot költöttek. Szolnokon a száz felettire becsült hajléktalan éjszakai pihenésére már koráb­ban biztosítottak épületet. zési, pályaválasztási, pályaori­entációs tanácsadást tart fenn, s az álláskeresők pszichológus segítségét is igénybevehetik problémáik megoldásához. Székesfehérvár után második­ként Dunaújvárosban is létre­hozza az Álláskeresők Klubját. A munkanélküliek valamennyi szolgáltatást díjtalanul vehetik igénybe. A kapcsolattartás megterem­tésének első lépéseként a mun­kanélküli járadékosok köréből kiesettek tájékoztató füzetet kapnak. Az tartalmazza a köz­pont munkaerőpiaci szolgálta­tásait, az ügyfélfogadás idő­pontját, a munkanélküli „saját” ügyintézőjének nevét, telefon­számát. A megyei munkaügyi köz­pont tavaly egy felmérést vég­zett azon munkanélküliek egy része között, akik kikerültek a járadékfolyósítási rendszerből. A megfigyelt csoport visszajel­zése alapján arra a következte­tésre jutottak az elemzők, hogy az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja az elhelyezkedési esélyeket. Azaz a végzettség emelkedésével egyenes arány­Ahhoz, hogy 1994-ben is fenntartsák az ózdi Foglalkozta­tási Társaságot, 1 milliárd fo­rintra lenne szükség. A társaság az 1992-es megalakításától 1993 őszéig 2600, főként az Ózdi Kohászati Üzemektől és gazdasági egységeitől elbocsá­tott dolgozót vett fel. A társaság alkalmazottai egyrészt munka- viszonyhoz, illetve a munka- nélküli ellátásnál kedvezőbb jö­vedelemhez juthatnak. A társa­ságnál a legalacsonyabb fizetés a minimálbér, a legmagasabb a minimálbér 250 százaléka. E keretek között az előző átlagke­reset 80 százaléka szerint hatá­rozzák meg a bért. Amennyiben a társaság alakalmazottja részt vesz a képzésben, 10 százalé­kos, ha munkát is biztosítanak részére, 20 százalékos pótlékkal egészíthetik ki fizetését. Kezdetben mintegy 200 al­bán növekednek az elhelyezke­dési esélyek. A fenti táblázatban jól lát­ható, hogy azok, akik az álta- lánnos iskolát sem tudták elvé­gezni, alig valamivel több mint 10 százalékos eséllyel találnak munkát. Azok, akik szakközép- iskolát végeztek, viszont majd­nem ugyanolyan jó eséllyel pá­lyázhatnak, mint a főiskolát végzett szakemberek. Termé­kalmazottnak biztosított mun­kát a társaság, de idén már csaknem 800-nak. Elsősorban bontási, őrzési feladatokat vál­lalnak, kisegítik a jelentkező cégeket szezonmunka esetén is. A társaság különféle tanfolya­mokat indított, és csaknem 800 alkalmazottja vett részt a képzé­sekben, a számítástechnikai, idegen .nyelvi, épületszigetelő, festő, hivatásos gépkocsivezető, hegesztő, a vállalkozóvá válást segítő és más tanfolyamokon. A társaság 1992-ben 300, millió, idén 800 millió forintot használt fel a Foglalkoztatási Alapból, jövőre - miután a kohászatban további elbocsátásokra lehet számítani - 1 milliárd forintra lenne szükség. Eredetileg két­éves időszakra, 1994-ig tervez­ték a társaságot, de megszünte­tése kétezerrel növelné a mun­kanélküliek számát. szetesen a felmérés szerint az egyetemi diplomával rendelke­zők bízhatnak a sikeres elhe­lyezkedés lehetőségében. Talán pont ezért is tervezi a kormány­zat, hogy bevezeti a felsőokta­tási intézményekben a tandíjkö­telezettséget. Az oldalt szerkeszti: Barta Zsolt KERESNEK, KÍNÁLNAK, HÍVNAK Elhelyezkedési esélyek a végzettség alapján A munkával rendelkezők aránya az egyes iskolai végzettség szerinti csoportokban Százalék 60 50 40 30 20 10 0 < 8 Alt. ált.isk. szakmunkszakiak szakköz technik gimn főiskolai egyetemi

Next

/
Oldalképek
Tartalom