Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-06 / 4. szám
8 PETŐFI NÉPE 1994. január 6., csütörtök TEMETNI VAGY DICSÉRNI JÖNNEK A NATO-T? Az elnök kockázata és jelképei A Times Európa védelméről • Pillanatkép egy hadgyakorlatról, valahol Nyugat-Európában. Amire most Bili Clinton vállalkozik, megérdemli a sorsdöntő jelzőt: kilencnapos európai útja a nemzetközi stabilitás új feltételrendszerének megalapozása szempontjából a legfontosabb diplomáciai missziónak bizonyulhat a hidegháborús korszak lezárulta után. Brüsz- szeli, prágai és moszkvai tárgyalásainak eredménye éppúgy lehet üdvözítőén megnyugtató a szemmel láthatóan önmaga rendezettségét kereső világ számára, mint végzetesen lehangoló. Bili Clintonnak úgy kell eloszlatnia a közép-európai országok félelmeit, hogy biztonsági érzetük megerősítésével ne vadítsa meg teljesen a medvekarmaikat felvillantó orosz nacionalistákat. S természetesen egyáltalán nem mellékes az sem, hogy a transzatlanti kapcsolatok tengelyét alkotó NATO milyen szerepet szán saját magának az új világrendben. Bili Clinton elődei a NATO-ban látták annak elsődleges eszközét, hogy rögzítsék Amerika meghatározó helyét Európa politikai és gazdasági ügyeiben. Brüsszelben az elnöknek most számot kell adnia arról, hogy miként képzeli el ezt a vezető szerepet a hidegháború utáni állapotok közepette, vagy legalábbis illene alternatívát felvázolnia, ha Washington az új idők szeleként végül is úgy dönt, hogy már nem kíván annyi felelősséget magára vállalni. Furcsa ellentmondásnak tűnhet, de a NATO-t senki sem akarja eltemetni, noha voltaképpen megszűnt az a katonai szembenállás, amely életre • Clintont nagyon várják. hívta. De ha nem temetik, akkor meg milyen sorsot szánnak neki? Amerikai források szerint a szövetség új küldetése a „stabilitás és biztonság kivetítése Kelet felé”. Nyilvánvalóan nem lehet megkerülni ezeket a kérdéseket, mint ahogyan azt sem, hogy milyen csomagot visz Prágába az amerikai elnök. Ha helytállóak- nak bizonyulnak a sokat sejtető lapértesülések és az ilyenkor szokásos kiszivárogtatások, Washington lecövekelte magát „a partnerség a békéért” viszonynál. Ez a hivatalosnak minősített elgondolás korántsem jelenti azt, hogy az amerikaiak többsége egyetért vele, sőt az újságok publicistái mellett a politikusok is vitatkoznak a koncepció életrevalóságán. Ám nem mindegy, hogy a gyakorlatban mit takar a koncepció. Állítólag az amerikai kormányzaton belül két nézet viaskodik egymással. Az egyik szerint a Nyugatnak óvatosan, lassan kell haladnia a szövetség kibővítésével, mert az azonnali tagfelvétel egyfelől csak feléleszthetné Moszkva hagyományos félelmét a bekerítettségtől, másfelől a reformellenes, nacionalista erők kezébe újabb adukártyát adhatna a birodalmi érdekek megvédésének hangoztatására. A másik véleménypólust azok képviselik, akik azt mondják, hogy szinte történelmi esz- telenség nem megóvni a bimbózó demokráciák vívmányait, és ha nem is a rögtöni tagságot, de a világosan megfogalmazott kritériumok teljesítéséhez kötött csatlakozást igenis egyértelmű formában fel kellene ajánlani nekik. Újabb nagylelkű segélycsomagot nem visz magával - az Egyesült Államok 4,5 milliárd dolláros támogatást helyezett kilátásba 1994-re - sokkal inkább arra szeretné helyezni a hangsúlyt, hogy miként lehetne hatékonyabban felhasználni a rendelkezésekre álló forrásokat. Bili Clinton először jár elnökként Európában, de mintegy bepótolva lemaradását, az előzetes útiprogramjai szerint ebben az évben még háromszor visszatér: a szövetségesek normandiai partraszállásának ötvenedik évfordulójára, a Hetek csoportjának római csúcstalálkozójára, és ősszel az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet budapesti tanácskozására. Kanadai támogatás Úgy gondoljuk, hogy a NATO kibővítése elviekben jó dolog, de azt rendkívül óvatosan kell megvalósítani - jelentette ki a Reuternek adott nyilatkozatában Jean Chretien kanadai kormányfő. Szavai szerint Kanada azért támogatja a NATO-tagság kiterjesztését a volt szovjet blokk országaira, mert ezzel gátat lehetne szabni a nacionalista viszály további elterjedésének Kelet-Európábán. „A NATO a biztosíték szerepét játszhatná, hogy az etnikai szembeállásból fakadó regionális konfliktusok ne terjedhessenek át Európa más részeire” - mondta Chretien a brüsszeli NATO-csúcs kapcsán adott nyilatkozatában. Litvánia kérelme A NATO kedden megkapta Litvánia csatlakozási kérelmét. A szóvivő közölte, hogy a szövetség a volt szovjet köztársaság kérelmét az arra alkalmas időpontban megvizsgálja. A litván kérelmet szétküldték a NATO-tagállamoknak. Az egykori keleti blokkhoz tartozott több állam már korábban nyilvánosan kifejezte csatlakozási szándékát az Észak-atlanti Szövetséghez, ám mind ez idáig Litvánia a második ország, amely hivatalosan benyújtotta tagfelvételi kérelmét. Európai lecke John Shalikashvili amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kifejtette, hogy napjainkban az ellenséget a bizonytalanság, a biztonság hiányának érzete jelenti. - Ám, ha létezik lecke, amelyet Európában megtanultunk, az az, hogy senki sincs addig biztonságban, amíg valamennyien nem érezzük úgy, hogy elhárult fejünk fölül a veszély - hangoztatta, hozzátéve: - Éppen ezért nem hiszem, hogy most kellene elválasztó falakat felhúzni, és újabbakkal hozzájárulni a problémákhoz. „Történelmi bűn lenne elszalasztani a kelet-európaiak bevonásának a lehetőséget” - idézi Manfred Wörner NATO-főtit- kárt az amerikai Time magazin legfrissebb száma, megállapítva egyúttal, hogy a Washington vezette Nyugat éppen e bűn elkövetésére készül. Számba véve a mindezt akadályozó ellenérveket, utal azokra a washingtoni véleményekre, amelyek szerint „Jelcin a mi emberünk. Nem fogjuk egy új feltartóztatási politikával aláásni a helyzetét”. A mindezt vitató közép-európai vélemények kapcsán a cikk a továbbiakban utal a szerinte leginkább NATO-tagságra érett Cseh Köztársaság, Lengyelország és Magyarország álláspontjára. A nemzetiségi probléma főként Magyarország számára fájdalmas - folytatódik az elemzés, és megemlíti, hogy „sok magyar védelmet akar nyújtani a diszkriminációknak kitett szerbiai, romániai vagy ukrajnai magyarságnak”. Walesa NATO-védelmet kér LeelrWalesi véleménye szerint a NATO fennállásának legfontosabb döntése előtt áll: a januári brüsszeli csúcsértekezleten a szövetség vezetői a kommunista rendszerek és a szovjet tömb újraéledését kockáztatják, ha nem tesznek bátor, határozott lépéseket Csehország, Lengyelország és Magyarország befogadására. A The Washington Post keddi számában megjelent interjújában a lengyel elnök leszögezte, hogy ha nem jelölik ki világosan az útvonalat és időrendet a szövetség kibővítésére, az újabb tragédiához vezet. Kifejtette, hogy javaslatának lényege: hat hónapon belül terjesszék ki a NATO biztonsági garanciáit a kelet-európai országokra, az Európai Unió pedig vonja be fokozottabb mértékben a térséget gazdasági vérkeringésébe. A lengyel elnök elképzelését „NATO-békének” nevezte. Utalt ugyanakkor arra is, hogy nem áll szándékában elutasítani a békepartnerség koncepcióját. - Túlságosan is gyengék vagyunk ahhoz, hogy bármit is elvessünk, de nem sok jót jósolunk a kezdeményezésnek - jegyezte meg. Nézete szerint a Nyugat által szorgalmazott fokozatos kibontakozás egyszerre „rövidlátó és felelőtlen”: ha ugyanis a NATO nem veszi komolyan Kelet-Európa biztonsági igényeit, könnyen megeshet, hogy a régió országai fognak majd össze, megalakítva saját szövetségüket, például az 1700 atomtöltetet birtokló Ukrajna vezetésével. - Ugyan, miért kellene Ukrajnának megválnia nukleáris eszközeitől? - vetette fel. - Az amerikaiak szeretnék megszelídíteni a medvét, csak éppen arra nem jönnek rá, hogy addig ez nem megy, amíg előbb nem zárják ketrecbe a vadállatot - vélekedett Lech Walesa. - Ám végső soron nem mi vagyunk veszélyben, hanem a Nyugat. Ha ma megengedi a kis dolgokat, holnap már sokkal nagyobbakkal találja magát szemben - mondta. A lengyel vezető nem értett egyet azzal a nyugati megítéléssel sem, hogy már nem fenyeget a kommunizmus újjáéledésének veszélye. 1 Megvédelmezni a medvétől? JÓ HÍR OLVASÓINKNAK! Ismét kapható lapunk a postákon Tegnap délelőtt örvendetes telefax érkezett szerkesztőségünkbe. Gyimesiné dr. Etsedy Sarolta, szegedi postaigazgató visszavonta múlt heti döntéT sét. s mától ismét hozzájuthatnak olvasóink lapunkhoz, a megye összes postahivatalában. Szerkesztőségünk és kiadónk, ahogy eddig, a jövőben is szeretné megőrizni j<j kap-, csölatáí a postával, és. annak új lapárusító szervezetével, Délhír Rt.-vei is. Tegnapi felhívásunknak megfelelően to vábbra is várjuk lapárusok je lentkezését., íme, az, igazgatónő levele: Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. Gazsó László ügyvezető igazgató úr Kecském é 1 Szabadság tér 1/A. 6000 Fax: 76 481-434 Tisztelt Gazsó Llrl Magyar Posta Értesítem, hogy a lakossági igények kielégítése érdekében - üzleti érdekeink mellőzésével - a Petőfi Népe című napilap értékesítéséhez a DÉLHÍR RT. részére a postai hálózatot 1994. január 6-tól rendelkezésre bocsátom. Döntésemről a DÉLHÍR RT. ügyvezető igazgatóját, valamint a postahivatalok vezetőit egyidejűleg tájékoztattam. Szeged, 1994. január 5. Tisztelettel: ■a Gyimesin^dr. :tíedy Sarolta igazgató Közület értesítette olvasószolgálatunkat, hogy a megrendelt 6 példány Petőfi Népét ebben az évben még nem kapták meg. Nyilvántartásunk szerint a megrendelés megérkezett, azonban az átutalt összegről nincs tudomásunk. Szíves elnézésüket kérjük a mulasztásunkért, az újságot a mai naptól a kézbesítőnk házhoz viszi. Házhoz szeretnénk vinni azoknak az intézményeknek is a lapot, akiknek csak postafi- ókcímét ismerjük. Sajnos - ahogy ezt már megírtuk - a postai rekeszekbe nem tudjuk betenni a Petőfi Népét. Kérjük, közöljék a pontos címüket. Olvasószolgálatunk válaszol ahová biztonsággal kézbesíthetjük az újságot. Több esetben gondot okoz a lap elhelyezése is. Kézbesítőink a korai órákban zárt ajtót találnak, s ahol nincs levélszekrény, ott a kilincs mögé, rácsok közé és más, egyáltalán nem biztonságos helyre teszik az újságot. Könnyen előfordulhat, hogy az ily módon elhelyezett napilap nem „várja meg” a reggeli munkakezdést, s sajnos előbb talál gazdára Lakótelepeken a lépcsőházba bejutás sem egyszerű feladat kézbesítőinknek a hajnali órákban. Szerencsére a lakók ragaszkodnak a megszokott újsághoz, és egyre több he lyen kulcsot adnak a Petőfi Népe terjesztőjének. Égy kedves előfizetőnk telefonon felajánlotta, hogy lehet csengetni, úgyis olyankor ké szülődik munkába, és beengedi a kézbesítőt. Köszönjük! Terjesztéssel, kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeikkel fordulhatnak közvetlenül az ügynökségeinkhez is, a kiadó terjesztési osztálya is készséggel rendelkezésünkre áll. (Telefonszáma: 76/486-539.)
