Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29 / 24. szám

10 Hét végi magazin 1994. január 29., szombat A FOKHAGYMA TITKAIRA FÉNY DERÜLT A tudomány is igazolta a tapasztalatot • A magyar paraszti gazdaságban termelt és kedvelt fűszernövény a fokhagyma, Évszázadokon át csupán a a tapasztalat adott különleges rangot a fokhagymának. Az utóbbi időben azonban vegyi, klinikai és egyéb vizsgálatok sora is igazolta, hogy eleink joggal tartották az átható illatú fűszernövényt a természetben föllclhető egyik legsokoldalúbb és leghatásosabb gyógszemek. A vegyelemzések szerint a fokhagyma összsúlyának mind­össze 1 százaléka az, amely a legfontosabb hatóanyagokat - köztük illóolajakat, különböző szulfidokat, A-, B-, Bp-, C-vi- tamint - tartalmazza. A klinikai vizsgálatokon bebizonyosodott, hogy fokhagymakészítmények eredményesen alkalmazhatók a vércukorszint csökkentésére, gombás, gyulladásos betegsé­gek kezelésére, a gyomor- és bélrendszer fertőzéseinek gyó­gyítására. A természetgyógyászat a fokhagymát mindezen túl haté­kony vértisztítóként, a szerve­zetet méregtelenítő gyógynö­vényként tartja számon. Igen jó hatásfokkal alkalmazható a to­rok- és mandulagyulladások el­len, a rendetlenkedő vérnyomás normalizálására, az infarktus megelőzésére, és az erek me- szesedésének lassítására is. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a fok­hagyma nem egyik napról a másikra gyógyító csodaszer; jó­tékony hatását csak folyamatos és rendszeres fogyasztása ese­tén fejti ki. Ezért általában 3-5 hónapos kúrát célszerű tartani; ez idő alatt esténként 1-2 ge­rezdet kell fogyasztani. Alkal­mazható - igaz, ennél hosszabb időtartammal - az úgynevezett hétvégi kúra: péntek estétől va­sárnap délig kell egy-egy ge­rezdet minden étkezés alkal­mával elfogyasztani. Akik az átható és nehezen múló fokhagymaillattól ide­genkednek, a fogmosás és száj­öblítés után el rágott egy-két szem borókabogyó segítségével megszabadulhatnak a fűszer- növény szagától. Ráadásul az örökzöld cserje termése maga is gyógynövény: vízhajtó, ja­vítja az étvágyat, s gátolja vese­vagy epekő kialakulását. A környezetvédelem így kezdődik Az, hogy minél kevesebb szemetet gyártsunk, ne pazarol­juk a vizet, és ne használjunk sok vegyszert a háztartásban, szezontól függetlenül mindig érvényes. Télen a legfontosabb azonban, hogy hogyan gazdál­kodunk a fűtési energiával. A háztartásokban ugyanis a leg­több energiát a fűtés által hasz­náljuk fel. Sok mindent tehe­tünk annak érdekében, hogy energiát takarítsunk meg. Ha csak egy fokkal csökkentjük a szoba hőmérsékletét, máris öt-hat százalék a megtakarítás. Ügyel jünk azonban arra, hogy a levegő nedvességtartalma meg­felelő legyen. Ha a levegő túl száraz, hidegebbnek tűnik a szoba. Zárt térben általában a 45-55 százalék nedvességtarta­lom a kellemes. Ha az ablakok nincsenek jól szigetelve, hideg levegő áram­lik be kívülről a lakásba. A hu­zatos ablakók állandó légáram­lásról gondoskodnak, ami drága energiába kerül. Ezért tanácsos az ablakokat jól szigetelni, és időnként, de csak rövid ideig szellőztetni. Ügyeljünk arra, hogy a fűtőtestek a meleget za­vartalanul tudják leadni. Keret­tel beépített, vagy hosszú füg­gönnyel eltakart fűtőtestek rosszul adják le a meleget. Vizsgáljuk rendszeresen át a ra­diátorokat, hogy nincs-e levegő bennük. Ha a fűtőtest bugyog, vagy pedig nem egyforma a me­leg, akkor a kis szelep segítsé­gével engedjük ki a levegőt. Ha magunk nem tudjuk ezt elvé­gezni, hívjunk szakembert. Az autósok is sokat tehetnek a téli környezetvédelemért. Sok olyan téli nap van, amikor indu­lás előtt le kell takarítani a havat és a jeget az autóról. Ezalatt az idő alatt ne járassuk a motort, ez ugyanis egyáltalán nem használ az autónak, csak a benzint paza­roljuk, és ezenkívül szennyez­zük a környezetet a felesleges kipufogógázzal és a lármával. Télen sok régi akkumulátor tönkremegy. Ne dobjuk el a rossz akkumulátort, mert az ab­ban lévő anyagok súlyos kör­nyezeti károkat okoznak. Adjuk le javítóműhelyben vagy a hul­ladékgyűjtőben. Normális lelki betegségek? Félrevezetett rovarok Sok szó esik manapság a kü­lönféle rovarirtó szerek káros mellékhatásairól. Ezért egy ja­pán vegyi konszern kutatói olyan anyaggal kísérleteznek, amely szaporodásra képtelenné teszi a tetveket, molyféléket és más rovarkártevőket. De hogy lehetne rávenni a rovarokat, hogy meg is egyék ezt a sterili­zálószert? Szerencsére, minden kártevő fajnak van egy kedvenc színe, például az édesburgonyát megtámadó fehérlégy a sárgát és a zöldessárgát szereti, bizo­nyos molyféléket a sárga, a hagymakukacokat a halvány­kék, bizonyos szöcskcféléket a fehér szín vonzza. Ezért a steri­lizálószer anyagát ilyen festé­kekkel színezik, és parányi go­lyócskákká formálva juttatják a termőföldekre. A kutatások eredményei azonban mindaddig csak tudományos érdekességgel bírnak, amíg mindennapi hasz­nálatuk nem válik lehetségessé. Az amerikaiaknak csaknem a fele megy át valamiféle lelki be­tegségen életének valamely idő­szakában - közölte egy most nyilvánosságra hozott tanul­mány. „Ettől nem kell meg­ijedni, mert ez része az életnek” - mondta a tanulmányt készítő csoport vezetője, Ronald C. Kessler, a michigani egyetem szociológiai professzora. A tanulmány készítői 8098 tizenöt és ötven év közötti férfit és nőt kérdeztek ki. Az ered­ményt az amerikai Általános Pszichiátriai Archívum című szakfolyóirat közölte. A kutatók a 14 legáltaláno­sabb lelki betegséget vizsgálták. A megkérdezettek 48 százaléka élete során legalább egyfajta lelki betegségben szenvedett. Ez az eredmény nem változtatja meg azt a korábbi becslést, hogy az amerikaiaknak csupán 3-5 százaléka szorul pszichiát­riai kezelésre. Mint Kessler pro­fesszor mondta, a legtöbb lelki rendellenesség enyhe és az em­berek segítség nélkül is meg­szabadulnak tőle. A legtöbb rendellenesség fo­kozatosan alakul ki. A szoron­gás például iváshoz vezethet, ami azután depresszióba csap­hat át. A tanulmány szerint a leggyakoribb lelki betegségek: • Átmeneti depresszió, amely legalább két héten át rossz kedvben és minden öröm­teli dologtól való idegenkedés­ben nyilvánul meg. A vizsgált személyek 17 százaléka ment át ilyen időszakon. • Alkoholizmus: a lakosság több mint 14 százaléka szenve­dett benne legalább egy idősza­kon át élete során. • Szociális fóbia: állandó félelem attól, hogy a társa­dalmi élet során nem állják meg helyüket. Ez a lakosság 13 szá­zalékánál volt kimutatható. • Egyszerű fóbia: állandó félelem állatoktól, rovaroktól vagy vértől, zárt helyiségektől vagy repüléstől. Ez a lakosság 11 százalékát érinti. Miért jó a svéd cukorbeteg-gyógykezelés? Egy közelmúltban elvégzett svéd vizsgálat szerint, amelyet az amerikai The New England Journal of Medicine című gyógyszerészeti újságban tettek közzé, az a módszer, amellyel Svédországban a cukorbeteg gyermekeket gyógyítják nagy­mértékben csökkenti a kezelés során fellépő vesekárosodás ve­szélyét. Az USA-ban még mindig az­zal a módszerrel gyógyítják a cukorbetegséget, amelyet Svédországban 20 évvel ezelőtt alkalmaztak. Eszerint az úgy­nevezett fiatalkori cukorbeteg­ségben szenvedő gyermekek naponta kétszer kapnak megha­tározott mennyiségű inzulint, amelyet normál esetben a has­nyálmirigyüknek kellene meg­termelni. Svédországban az újabb módszer szerint a páciensek napi négy alkalommal kapnak injekciót, és az adagot maguk tudják meghatározni. Az utóbbi 15 évben széles körű tovább­képzést kapott mind az ápoló- személyzet, mind pedig az érin­tettek, hogy az új eljárást al­kalmazni tudják. A módszer nagy felelősséget ró a bete­gekre, de a felmérések bizonyít­ják, hogy megéri a fáradtságot. Az eljárás lényege, hogy a paciensek időről időre saját ma­guk által elvégzett vérvizsgálat­tal megállapítják a vércukor- szintet, s meghatározzák a szükséges inzulin mennyiségét. Figyelembe veszik például azt is, hogy mit csinálnak a nap fo­lyamán, mert például, ha na­gyobb fizikai megterhelésnek vannak kitéve, akkor alacso­nyabb dózis inzulint kell hogy kapjanak, míg például, ha egy ünnepi vacsora előtt állnak, ak­kor pedig növelni kell az ada­got. Az elmúlt 15 év során 213 olyan gyermek életútját kísérték figyelemmel, akik 1961 és 1980 között lettek cukorbetegek és 1991-ig kezelték őket az egye­temi kórházban, Linköpingben. Ilyen hosszú idő alatt a régi módszer szerint kezeltek közül minden harmadik beteg veséje nagymértékben károsodhatott, sokan közülük valószínűleg művesekezelésre szorultak volna. Azoknak a gyermekek­nek, akik 1960-65 között bete­gedtek meg, 30 százaléka 20 évvel később komoly vesebe­tegséget kapott. Azon gyerme­kek közül viszont, akik a 70-es évek eleje után lettek cukorbe­tegek, csupán 6 százalék lett ve­sebeteg. A módszert több európai or­szágban is bevezették. Valószí­nűség szerint az Egyesült Álla­mokban is újabb lendületet vesz a „svéd módszer” vitája. Lábuk is volt a mai bálnák őseinek? • A a ma élő kékbálna hátulnézetben. Nem ismerne rá a harmadkorban kipusztult ősére. Amerikai kutatók egy olyan ősi bálna megkövesedett ma­radványaira bukkantak, amely képes volt járni a szárazföldön, és amely a mindeddig hiányzó evolúciós láncszemet jelentheti a szárazföldi állatok és a mai bálnák közötti fejlődésben. Az 52 millió éves kövületet, amely egy szabályos végtagokkal ren­delkező állat egykori létezését bizonyítja, Pakisztánban fedez­ték fel, egy őstenger nyomán visszamaradt üledékes kőzetben - írja az amerikai Science ma­gazin. A cikk szerzőinek az a véle­ménye, hogy a kutatók egy ed­dig ismeretlen állatfaj nyomait találták meg: az Ambulocetus natansét, amely állítólag a har­madkorban kihalt bálnák cso­portjához tartozott. A felfedezés ismertetői szerint a feltehetőleg 270 és 315 kilogramm közötti tömegű állatnak nagy méretű, jól kifejlett hátsó és rövid, zö­mök mellső lábai voltak. Ha a rendkívüli tudományos jelentőségűnek beharangozott felfedezés bizonyítékai valósak, akkor el kell fogadni a kutatók azon képtelennek tűnő állítását, mely szerint ezek az ősbálnák képesek voltak sétálni a száraz­földön. A kutatók jelentése szerint a ma élő bálnák szárazföldön is élő őseinek számos kövületét megtalálták már, közülük azon­ban a mostani egyedülálló. Egyedül ez a megkövült marad­vány tanúskodik ugyanis egy olyan állatról, amelyet végtag­jai, gerincoszlopa és farka ké­pessé tettek mind a szárazföl­dön, mind pedig a vízben tör­ténő mozgásra. A tudomány mind ez ideig sötétségben moz­gott azzal kapcsolatban, hogy milyen utat járt be a biológiai fejlődés a szárazföldről a vízbe. J. G. M. Thewissen őslényku­tató, az északkelet-ohiói orvosi egyetem Rootstownban dol­gozó munkatársa - a tanulmá­nyok vezetője - elmondta: az ősbálna minden valószínűség szerint a mai vidrákhoz hason­lóan úgy úszott, hogy hullámzó mozgást végzett a farkával és evezésszerűen csapkodott hátsó végtagjaival. A szárazföldön pedig az oroszlánfókáéhoz ha­sonlított mozgása: mellén és ha­sán csúszott előre helyváltozta­tás közben. A mai bálnáknak már egyál­talán nincsenek hátsó végtag­jaik, de még mindig elevenszü­lők. Testük izomzatában még felfedezhetők az egykori me­dencecsontnak és a hátsó végta­goknak a csökevényei - mondta az amerikai kutató. A tudományos elméletek sze­rint a ma élő bálnákhoz több millió év fejlődése vezetett a szárazföldi ősöktől. Az evolú­ciós lánc igen hiányos: a tudó­soknak számos helyen még nem világos, hogy milyen módon alakultak ki a mai tengeri emlő­sök. Annalisa Berta, a San Diego Állami Egyetem biológusa két­kedve fogadta a felfedezést. Ugyancsak a Science magazin­ban megjelent cikkében azt állí­totta: bár a kutatók számos meggyőző érvet felsorakoztat­tak annak bizonyítására, hogy megtalálták az evolúció egyik hiányzó láncszemét, több bizo­nyíték szükséges. (Az USIA ki­adványa alapján.) Jönnek a személyi robotok? A PC, a személyi számítógép után jön a PR, a perszonális ro­bot - legalábbis ezt ígérik a Sie­mens kutatói. Évtizedünk vé­gére ugyanis egy olyan - talán leginkább a zsúrkocsihoz ha­sonló -, a lakásban tájékozódni tudó robotot fejlesztenek ki, Ropogós csirkecombot lehet készíteni abban a gyorssütőben, amelyet a kaliforniai Quadlux vállalat fejlesztett ki. A kompu­tervezéreit Flashbake ráadásul ötödannyi idő alatt készíti el az ételt, mint a mikrohullámú sütő. A gyorsaság nem boszorkány­amely megkönnyíti a háziasz- szonyok munkáját: megterít, le­szedi és elmossa az edényeket, segít a takarításnál. De az ipar­ban is jól használható, például alkatrészek, műszerek, szer­számok szállítására, árucikkek mozgatására és így tovább. ság: nagy teljesítményű halo­gén-kvarclámpák nagy energi­ájú, vakító fényvillanásokat su­gároznak az ételre, és másod­percek alatt megfőzik. Az új sü­tőautomatát már kis is próbálták a gyorséttermekben. Csak egy a baja: ára 7500-9500 dollár! Az Amerikában bevált eljárás már Európában is siker: GYÜMÖLCSSAVAS HÁMLASZTÓ KEZELÉSEK FÁJDALOMMENTESEN Dr. Varjú Gábor bőrgyógyász irányításával- pattanásos, zsíros bőrre - idősödő, ráncos bőrre- festékfoltos, heges bőrre Tk ‘D&im L«É»Z«E*R \T Z £ P S £ G S Z A L olN Kecskemét, Bocskai w. 13. Teí.: 76 328-024 Részletes leírás a PN jan. 15-ei számában . (2232) Sütés fény villanásokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom