Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29 / 24. szám

1994. január 29., szombat PETŐFI NEPE 5 Nem tudom megvenni A nagyobb kiskunhalasi élelmiszerüzleteket járva arra voltunk kíváncsiak, vajon ho­gyan fogadták a vásárlók az újabb, alapvető élelmiszereket is érintő áremeléseket. — Érezhető-e a forgalomban a drágulás hatása? — kérdeztük a Kiskun Áruház dolgozóitól. — Igen, nagyon is... De lát­hatja, ha körülnéz, hogy hányán vásárolnak. (Valóban, a város egyik legnagyobb élelmiszer- üzletében beszélgetésünkkor alig nyolc-tíz ember lézengett.) — Itt, a pénztárnál szóvá te- szik-e a vásárlók, hogy ennyi minden drágább lett? — Hogyne, gyakran. Általá­ban azt kérdezik, „Miért mentek így fel megint az árak?-’, s hogy „Meddig megy ez még?”. — Itt, az ÉLDI-ben érezhe­tően kisebb a forgalom — vála­szolja kérdésünkre a pénztáros hölgy utunk következő állomá­sán. — Elsősorban a tejtermé­kekből és a péksüteményekből fogy kevesebb. De csökkent az üdítőitalok iránti kereslet is. Néhány méterrel odébb két fiatalasszony a sütemények árait vizsgálgatja: — Nem gondoltam volna, hogy ez ennyivel kerül majd többe... — mondja egyikük egy csomag keksszel a kezében — , de a fizetésünket miért nem emelik az árakkal együtt? Választ nem kap a fiatalasz- szony - marad a számára a fej- csóválás. A „Jó és friss” üzletben is ha­sonlóak a gondok. — Csökkent a forgalom, de egyelőre nem jelentősen — tud­juk meg a pénztárban —, vi­szont a hét végén újabb áreme­lés lesz. Ezután számíthatunk majd némi visszaesésre. Sajnos, gyakran hallom az emberektől — főleg a nyugdíjasoktól —, hogy „aranyoskám, ezt mostan­tól nem tudom megvenni...” A MUNKAHELYI PÓTLÉK MÉG BIZONYTALAN Száz ápolónő hiányzik a kórházban (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Fáy Tárnámé, a megyei kórház ápolási igazgatója sze­rint a közalkalmazotti bértábla bevezetése és a januártól visz- szamenőleg járó 10 százalékos béremelés valamelyest enyhí­teni lógja feszítő gondjaikat, de az ápolónők helyzete számotte­vően nem javul.- Hány szakdolgozót érint a közalkalmazotti bértábla beve­zetése? Az 1500 szakdolgozó több mint 70 százaléka nem érte el januárig a bértáblázat szerint adható bérminimumot. Ezeknek az ápolónőknek, szakdolgozók­nak a fizetése emelkedik, de ér­demes megnézni, hogy meny­nyivel. Mivel a bérminimum 8 ezer forint - holott a minimál­bér ennél több - a kezdő ápo­lónő az eddigi 10 ezer forint he­lyett bruttó 12 ezer forintot vi­het haza. A magasan kvalifikált, tehát több szakképesítéssel ren­delkező szakasszisztensek - 20 éves szakmai gyakorlattal a há­tuk mögött - az új tarifa szerint 23 ezer forintos bruttó bért kap­nak. Közülük sokan központi ügyeletet látnak el, az altatósok például egész nap bent vannak a műtőben. Nem sokkal kedve­zőbb az egészségügyi főiskolát végzett szakdolgozók helyzete: ők átlagosan 5 ezer 600 forintos béremelésre számíthatnak. Egy húszéves munkaviszonnyal rendelkező diétás nővér tehát bruttó 24 ezer 600 forintot kap a bértáblázat szerint.- A szakdolgozók közül többen elérték már korábban az adható minimumot?- Vannak olyan dolgozók, akik igen, de a többségnek sem jelent néhány ezer forintnál többet az emelés. Ez pedig azért nagy gond, mert annak az ápo­lónői derékhadnak a kedvét ve­szi el a hivatásától, akik eddig is a legjobban, a legtöbbet dolgoz­tak. Az is kérdés persze, hogy a pályakezdők ilyen anyagi felté­telekkel a pályán maradnak-e? Vállalják-e a három műszakot, vállalják-e azt, hogy a hivatás- szeretetük miatt tönkremegy a családi életük. Az érem másik oldala, hogy az ápolás minősé­gét illető panaszok oka gyakran az, hogy a 100 nővér állandó­sult hiánya miatt olyanok is dolgoznak nálunk, akik a pá­lyára alkalmatlanok.- A munkahelyi és a veszé­lyességi pótlékokkal némileg kedvezőbb fizetési feltételek te­remthetők. Megkapják-e ezt a szakdolgozók?- Stratégiai kérdés, hogy a teljesítőképességük végső hatá­rára eljutott ápolónők, szakasz- szisztensek megkapják a mun­kahelyi pótlékukat. Legalább ennyire fontos, hogy az ügyeleti díjakat is rendezzék. A bérpoli­tika reformjára még ebben a félévben sort kellene keríteni, hiszen óriási előrelépést jelen­tene: megtartaná a pályán a nő­véreket. Ez nemcsak a kórház érdeke, hanem a hozzánk for­duló, minket választó betegeké is. Ábrahám Eszter A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Elbújt a rabló, de kilátszott a keze Furcsa eset történt az elmúlt év augusztus 20-án Kecelen, a Liget utca 7. szám alatti házban. A tettes egy huszonhét éves, többszörösen büntetett előéletű férfi, bizonyos Dobák Tibor volt, akinek Kalocsán van beje­lentett állandó lakása, s aki 1993. április 3-án szabadult ép­pen hatodik börtönbüntetéséből. Kecelen ismerős volt, hiszen alkalmi munkákat vállalt a vá­rosban és abból élt. Szokásává lett, hogy ahol napközben dol­gozott, ott is aludt. Tulajdon­képpen ténylegesen már 1987 óta Kecelen tartózkodott, és na­gyon sok embert, lakást ismert. Tudta például, hogy a Liget utca 7-ben egy idős ember lakik egyedül, s az volt a feltétele­zése, hogy az öregek mind spó­rolósak, tehát az illetőnek bizto­san van megtakarított pénze. Talán nem is kevés. Élhatá­rozta, hogy innen „szerez” egy kis pénzt, mert neki nem volt. Az említett napon, délután fél öt körül meg is jelent a háznál, a kaput nyitva találta, és bement. Nem volt becsukva a lakás bejá­rati ajtaja melletti ablak sem. Dobák szerencsésnek ítélte a helyzetet, mert egy lelket sem látott sehol. Úgy gondolta, hogy a házigazda nincs is otthon. Bemászott az ablakon, s a la­kásban pénz után kutatott. Az egyik szobában hamarosan fel­fedezett egy vitrines szekrényt, s abban egy pénztárcát, amely­ben húszezer forint volt. Nem nézte meg ugyan a pénztárca tartalmát, de érezhette, hogy „tömött”. Mégsem elégedett meg ezzel, hanem tovább ke­resgélt, nagyobb összegű pénz után. Ez lett a veszte. Ha ugyanis megelégszik az első zsákmánnyal és elmegy, talán soha nem jönnek rá, ki vitte el a bukszát. A házigazda ugyanis otthon volt, csak éppen kint a kertben dolgozott és munkáját befe­jezve, a lakásba indult. Már ki­nyitotta a bejárati ajtót, amikor bentről zajt hallott. A zaj után kutatva bement abba a szobába, ahol a vitrines szekrény állt és azonnal észrevette, hogy a pénztárcája hiányzik. Ekkor már biztos volt abban, hogy a lakásában tolvaj járhatott, sőt arra következtetett, hogy még mindig ott van. A következő szobában a tekintete a szek­rényre tévedt és egy kezet látott. A tolvaj ugyanis a szekrény mögé bújt, de nem fért be ren­desen, a keze kimaradt. A nyolcvanéves házigazda nem volt szívbajos. Odament a szek­rényhez és megkérdezte a hívat­lan vendéget, hogy mit keres ott? Választ sem várva felszólí­totta: adja vissza a pénzét. Meg­tapogatta a 27 éves, nála egy fejjel magasabb tolvaj ruházatát és megtalálta az övbe rejtett pénztárcát. El akarta venni, de a tettes persze nem engedte. Lök- dösték egymást, s a házigazda egyre közelebb került az üvege­zett ajtóhoz. Attól félt, hogy a tolvaj belöki az üvegbe, de rá­jött arra is, hogy az erőteljes fia­talembertől nem tudja vissza­venni a pénzt. Dobák elengedte az idős embert, ő pedig az utcai ablakon át kiugrott a lakásból és elmenekült. A pénzből italozott, játékautomatázott, s ott fogták el a rendőrök még aznap. Már csak 13 ezer forint volt nála. A Kiskőrösi Városi Bíróság rablás bűntettében mondta ki bűnösnek Dobák Tibort, és mint többszörös visszaesőt egy ,év hat hónapi börtönre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. Kötelezte a perköltség, a sér­tettnek okozott kár és az illeték megfizetésére is. Gál Sándor NEGYVENHAT MILLIARD IJTFEJLESZTESRE Még nem kell autópályadíjat fizetni 9 Az idén még nem kell tartanunk az úthasználati díj bevezetésétől. Ha nem is olyan ütemben, mint azt az autósok szeretnék, de bővülnek, épülnek közútja­ink. Az ország 30 ezer kilomé­teres közúthálózatának fenntar­tására, fejlesztésére a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak az idén 46 milliárd forint áll rendelkezé­sére. Hogy ez az összeg sok vagy kevés? Leginkább azon mérhető le: javul-e számotte­vően közútjaink minősége, zökkenőmentesebbé válik-e a forgalom? Rajkai Zsoltot, a KHVM politikai államtitkárát kérdeztük: az idén hol és mi­lyen ütemben épülnek az autó­pályák?- Ebben az esztendőben be­fejeződik az M 1-es autópálya Győrt elkerülő szakaszának az építése - mondta az államtit­kár. - Amennyiben a beruhá­zók tartani tudják az ütemet, akkor 1995-ben a teljes autópá­lyát át lehet adni a forgalom­nak. Az M5—ös autópályára vi­szont várni kell. csak 1996-ra készül el. Ősszel, de legkésőbb jövő tavasszal elkezdődhet az M3-as autópálya és az M 30-as út Miskolcot elkerülő gyűrűjé­nek építése. Az M 7-es autópá­lya bővítésének megkezdését egyelőre két önkormányzat és a környezetvédők hátráltatják. Jól halad viszont Horvátország és Szlovénia bekapcsolásával az M7-es délnyugat-magyaror­szági szakaszán a munka. A tervek szerint az autópálya Szlovénia felé „lép ki" az or­szágból, a határ közelében épí­tik ki a horvátországi csatlako­zást.- Mi a helyzet a nagyvárosi körgyűrűkkel?- Az idén elkészül a sziget­vári 6-os főút, a Baját elkerülő 55-ös főút első üteme, a 82- 83-as főutak győri bevezető sza­kasza, az orosházai közúti felül­járó. Terveink között szerepel a 21-es főút salgótarjáni átkelő szakaszának a kiépítése, a nagy­marosi rehabilitációhoz kapcso­lódó 11 és 12-es főutak korszerű­sítése, a 44-es főút Békés- csaba-Gyula közötti rekonstruk­ciója, a67-es felújítása Kaposvá­rott, valamint a 701-es siófoki szakaszának átépítése.- Mikorra várható a sokat rebesgetett autópálya-használa- tidíj bevezetése?- Mivel az idén véglegesen egyetlen autópálya építése sem fejeződik be, egyelőre nem kell ettől tartani.- Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak a közúti forga­lom terén is feltételei vannak. Melyek ezek?- „Európa-szabatos” közle­kedési rendet kell kialakíta- nunkCsak olyan autópályák épít- hetők, amelyek megfelel­nek a nyugat-európai normák­nak, olyan közlekedési morál kialakítására kell törekednünk, amely nem veszélyezteti a ha­zánkba látogató külföldiek éle­tét. Az igazsághoz tartozik: akad még tennivaló, mondjuk a fénysorompóval ellátott vas­úti átjárók biztonságát illetően. EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel ajátékkal mától 13 hétvégén találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az infonrtáció, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf„ 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! VÁLLALKOZÁS 1. Mi lett a „vállalkozók paradicsoma” ígéretből? 1. paradicsom 2. püré X. meg az sem □ 2. Hogyan változott a vállalkozások számának növekedési üteme 90-93-ig? 1. nőtt 2. lassult X. változatlan maradt □ 3. Mennyit kapott a „meggy-magos” vállalkozó anno? 1.3 év 2 hónapot 2.2 év 3 hónapot X. 1 évet □ 4. Mi éltet egy vállalkozót ma? 1. hit 2. remény X. kereset □ 5. Egy kis varroda beindításához az USA-ban fél nap ügyintézés kell. Nálunk? 1.1 nap 2.5 nap X. 10 nap □ 6. Melyik a leginkább túlszabályozott terület hazánkban? 1. a vállalkozás 2. a közlekedés X. a polgárok fogsora 7. A hasonló fejlettségű országokat egybevetve, mekkora nálunk a vállalkozókat terhelő adószint? 1. ugyanolyan 2.10%-kal alacsonyabb X. 10%-kal magasabb LJ 8. Hogyan változtak a vállalkozók adóterhei 90 és 93 között? 1. növekedtek 2. csökkentek X. nem változtak □ 9. Érdekelt-e ma egy vállalkozó a munkahely-teremtésben? 1. nem 2. igen, erősen X. alig-alig □ 10. Mitől tart leginkább ma egy vállalkozó? 1. konkurenciától 2. betörőktől X. újabb gazdasági szabályzóktól d 11. Mivel lehetne leginkább ösztönözni a vállalkozásokat? 1. kamatemeléssel 2. adó-csökkentéssel X. központi szabályozással □ 12. Meddig kell „kibírnia” egy vállalkozónak? 1. hóvégéig 2. évvégéig X. májusig □ FORDÍTS! Ad VALASZTOTO

Next

/
Oldalképek
Tartalom