Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-28 / 23. szám

1994. január 28., péntek PETŐFI NÉPE 7 NAPI PÉNZÜGYEK Inflációs várakozások Noha egyelőre nincs jele an­nak, hogy az idén a vártnál gyorsabban növekednének az árak, az MNB szerint 1994-ben az inflációs várakozások vi­szonylagos magas szintjével kell számolni. Ennek az az oka, hogy a múlt esztendőben lénye­gesen lelassult az inflációcsök­kenés üteme. Mint ismeretes, a rendszer- váltást követő esztendők során a fogyasztói árak legnagyobb mértékben 1991-ben emelked­tek, amikor is az éves infláció 35 százalékot tett ki. Ebben az évben a havi áremelkedés jóval meghaladta az 1 százalékot. Tavaly a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint átlagosan 22,5 százalékkal emelkedtek. A havi áremelkedés üteme márciusban, áprilisban, májusban, június­ban, júliusban és novemberben 1 százalék alatt volt, de voltak olyan hónapok, amikor igen nagy mértékben emelkedtek az árak. Tavaly januárban a havi áremelkedés mértéke 6,8 száza­lékot tett ki, szeptemberben 2,9 százalékot ért el, és februárban, augusztusban és októberben is 1,7-1,8 százalékos havi ár­emelkedést mértek. Mindez azt eredményezi, hogy a lakosság a minimális mérséklődést az inf­láció növekedéseként éli meg. Nem csak a lakosság várako­zásai szerint, hanem az MNB számításai alapján is számotte­vően jelen van az inflációs ve­szély 1994-ben. Az MNB ez évi monetáris politikai irányelvei megállapítják, hogy a piaci ke­resleti tényezők továbbra is alapvetően korlátot szabnak az áremelési törekvéseknek, ám ez a korlát fellazulhat, ha a kor­mányzati szektor költekezése erősödik és a kínálati reakció elmarad. Különösen nagy a ve­szélye annak, hogy a tervezett­nél nagyobb mértékű lesz a bér- és jövedelemkiáramlás, ami inf­lációs nyomást eredményezhet. Megyei vásárnaptár 6T5 A hét végén országos állat- és január 29-én Kecskeméten, kirakodóvásár nem lesz a me- 30-án, vasárnap Kiskunhalason gyében. Autóvásárt rendeznek és Kecskeméten. Termőföldárverések a megyében A Bács-Kiskun Megyei Kár- rendezési Hivatal Dunantetét- lenben, a községházán termő­földárverést hirdet 1994. feb­ruár 25-én, 11 órakor a Hartai Erdei Ferenc Termelőszövetke­zet által kijelölt földekre. Kiskunfélegyázán. a Pol­gármesteri Hivatalban ugyan­ezen a napon 11-től a Tiszaal- pári Búzakalász Tsz által kije­lölt táblákra lehet licitálni. Helvécián, a művelődési ott­honban is lesz termőföldárverés február 25-én 11 órakor. Itt a Jakabszállási Népfront Szak- szövetkezet által kijelölt földjei kerülnek árverésre. Kiskunmajsán, a művelő­dési központban 1994. március 1-jén, 11 órai kezdettel a Kis- kunmajsai Jonatán Tsz által ki­jelölt nagyüzemi táblák kerül­nek kalapács alá. Ugyanezen a napon 11 óra­kor Sükösdön, a művelődési házban lesz földárverés. Itt a Gemenci Állami Erdő- és Vad­gazdaság, a Hosszúhegyi Me­zőgazdasági Kombinát által ki­jelölt földekre lehet majd lici­tálni. Újsolton, a faluházban szin­tén március 1-jén, 11 órakor ren­deznek termőföldárverést, ahol az Apostagi Dunamenti Mező- gazdasági Termelőszövetkezet és a Solti Szikra Mezőgazdasági Termelőszövetkezet által kije­lölt földek kerülnek kalapács alá. MENNYIT ÉR A FORINT? AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érv.: 1994. január 27-én) Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, Ft-ban angol font 151,09 152,59 154,09 ausztrál dollár 71,92 72,59 73,26 belga frank (100) 279,60 282,35 285,10 dán korona 14.89 15,04 15,19 finn márka 18,03 18,20 18,37 francia frank 17,05 17,22 17,39 görög drachma (100) 40,31 40,71 41,11 holland forint 51,67 52,19 52,71 ír font 145,10 146,50 147,90 japán yen (100) 92,11 93,04 93,97 kanadai dollár 76,80 77,56 78,32 kuvaiti dinár 338,74 342,07 345,40 német márka 57,85 58,45 59,05 norvég korona 13,46 13,60 13,74 olasz líra (1000) 59,41 60,02 60,63 osztrák schilling (100) 823,19 831,54 839,89 portugál escudo (100) 57,62 58,19 58,76 spanyol peseta (100) 71,38 72,11 72,84 svájci frank 68,62 69.28 69,94 svéd korona 12,69 12,81 12,93 USA-dollár 101,04 102,04 103,04 ECU (Közös Piac) 112,54 113,66 114,78 AZ MNB DEVIZAÁRFOLYAMAI (Érv.: 1994. január 27-én) Devizanem árfolyam 1 egységre, Ft-ban angol font 152,41 ausztrál dollár 72,50 belga frank (100) 282,62 dán korona 15,04 finn márka 18,16 francia frank 17,22 holland forint 52,19 ír font 146,57 japán yen (100) 93,11 kanadai dollár 77.70 kuvaiti dinár 341,97 német márka 58,47 norvég korona 13,59 olasz líra (1000) 59,97 osztrák schilling (100) 831,78 portugál escudo (100) 58,18 spanyol peseta (100) 72,27 svájci frank 69,42 svéd korona 12,79 tr. és cl. rubel 27,50 USA-dollár 102,01 ECU (Közös Piac) 113,67 Hazánk első számú partnere Németország Exkluzív interjú Boross Péter miniszterelnökkel Boross Péter miniszterel­nök interjút adott Josef von Ferenczy müncheni média­menedzsernek. Az interjút a Bild Zeitung január 28-án közli. A Ferenczy Europress a Petőfi Népe szerkesztősége rendelkezésére bocsátotta az interjú szövegét.- Mit tehetnek többet a néme­tek annak érdekében, hogy Eu­rópa jobban összeforrjon és hogy Németország és Magyar- ország között a kapcsolatok el­mélyüljenek?- A huszadik század végé­nek legnagyobb történelmi, po­litikai változása kétségtelenül a magát kommunistának nevezett világrendszer összeomlása. Ezen folyamat egyik legjelentő­sebb eseménye volt a német egység megteremtése. Ennek nyomán nemcsak az ország terü­lete, lakosainak száma és gazda­sági potenciálja lett nagyobb, hanem megnőtt az NSZK nem­zetközi politikai jelentősége és felelőssége is. Ez a felelősség és fokozott szerepvállalás különösen hang­súlyos ma, amikor véres háború dúl térségünkben, és szélsőséges nézetek keltenek túlzott indula­tokat. Megítélésünk szerint Németországot gazdasági ereje, politikai súlya, földrajzi hely­zete az európai stabilitás érde­kében Közép-Európában még aktívabb, bátrabb szerepválla­lásra kötelezi. Éppen ezért meg­elégedéssel olvastuk Klaus Kin­kel külügyminiszter újévi nyi­latkozatát, amelyben hangsú­lyozta. hogy országa különleges felelősséggel bír a közép- és ke­let-európai országok integrációs törekvéseiben. Üdvözöljük a szándékot, hogy Bonn 1994-ben is síkra száll azon államok teljes jogú Európai Unió-tagsága mel­lett, „amelyek ebben a vonatko­zásban szóba jönnek”. Hazánk Németországot első számú külpolitikai és külgazda­sági partnerének tekinti. Ha­• Boross Péter gyományosan jó kapcsolatunk továbbfejlesztése szempontjá­ból alapvető fontosságú volt az 1992. február 6-án Budapesten aláírt Szerződés a Baráti E- gyüttműködésről és az Európai Partnerségről. Továbbra is szá­mítunk a német tartományok ak­tív magyarországi gazdasági te­vékenységére. Biztosak va­gyunk abban, hogy az eltérő po­litikai és gazdasági adottságaink közötti különbségeket közös céljaink - az európai nemzetek biztonságos és prosperáló kö­zösségének megteremtése, az abban való részvétel - tovább csökkentik.- Miért mondott csődöt a po­litika a jugoszláv konfliktusban és milyen veszélyek származhat­nak ebből Európa egészére?- Annak a ténynek, hogy a politika csődöt mondott a jugo­szláv konfliktus megoldásában, több összetevője van. A legfőbb ok talán a térségnek a történelmi fejlődésben való lemaradása, vagyis az a tény, hogy a nemzet­államok kialakulásának folya­mata áttevődött a XX. század második felére. Mindez együtt járt - részben természetes mó­don - a nemzeti nacionalizmu­sok sokszor erőszakos megjele­nésével és elterjedésével. A fej­lett nyugati demokráciákat mindez váratlanul érte, sőt, sok­kolta. Sokan nem gondolták, hogy a hidegháború lezárása ilyen következményekkel is jár vagy járhat. A Nyugatnak tehát sem ideje, sem eszközei nem voltak egy hasonló válság meg­oldására való felkészülésre. Fentiek kiegészültek bizo­nyos szubjektív tényezőkkel is. Kicsit keményen fogalmazva, bizonyos körök abban remény­kedtek, hogy ez a válság sem ter­jed túl Kelet-Közép-Európa ha­tárain, illetve az ott lévő orszá­gok majd feltartóztatják azt, míg mások kényelmesen, fotelből nézve szemlélhetik az éppen so­ros és szokásos „balkáni” per­patvar lezajlását. Ma már világos, hogy az utóbbi álláspont nem tartható, s a délszláv konfliktus az alábbi veszélyekkel járhat egész Eu­rópa számára: 1. Az agresszív, területszerző háború ismét politikai, ideoló­giai, illetve vallási ellentétek megoldásának legális, elfoga­dott eszközévé válik. 2. A nyugati közgondolko­dásban kialakulhat a „szellemi vasfüggöny”, tehát az a felfogás válhat uralkodóvá, hogy Ke- let-Közép-Éurópa saját maga oldja meg felgyülemlett prob­lémáit, mivel a Nyugat nem kí­ván egy csődtömeget impor­tálni. 3. A legsúlyosabb gyakorlati következmény a hazájukból el­üldözött, illetve elmenekült em­bereknek a környező, valamint a fejlett nyugati országokba tör­ténő beáramlása, vagyis egy tö­meges menekülthullám kialaku­lása. Ez a jelenség többek között magával vonhatja a szélsőséges, fasisztöid nézetek, csoportok térnyerését, ami komoly kihí­vást jelent a jogállamokkal szemben. — Az ön szemében kik Európa legfontosabb személyiségei?- Fontossági sorrendet na­gyon nehéz lenne felállítani, mert az európai folyamatok ala­kításában, ha nem is egyforma hangsúllyal, de az összes ország és azok vezetői részt vesznek. Mégis három személyiséget em­lítenék, akik munkásságukkal, államférfiúi magatartásukkal és elveikkel talán a legtöbb példát adják ma kortársaiknak. Egyi­kük Helmut Kohl kancellár, aki Németország újraegyesítésével történelmi cselekedetet hajtott végre. Felvállalta azt a nem kis terhet és politikai kockázatot, amelyet az ország újjászületése gazdasági, társadalmi szem­pontból jelent. Ezt az időszakot valóban távlatokban gondol­kodó, a szolgálatot mindenek­előtt valló vezető irányítása te­heti eredményessé. Annál is in­kább, mivel Németország fontos politikai tényező, amelynek fon­tos kötelezettségei is vannak Eu­rópa és az egész világ békéjének megteremtésében. Másik példamutató szemé­lyiség Borisz Jelcin orosz el­nök. Ő helytállásával, kitartá­sával és országa demokratikus átalakításába vetett hitével munkálkodik egy olyan térség stabilitásának megteremtésén, amely nem rendelkezik demok­ratikus hagyományúikkal. Mindannyian tudjuk, hogy ez mekkora feladat és túlzás nél­kül állíthatjuk, hogy Jelcin el­nök politikájának sikere az egész világ létérdeke. Harmadikként hadd említ­sem Jacques Chirac urat, aki államférfiúi tevékenysége so­rán a jobbközép értékrend vál­lalásával bizonyítja ezen esz­merendszer időszerűségét és létjogosultságát. Ezeket az ér­tékeket a mai magyar kormány is iránymutatónak tartja. Meg­győződésünk, hogy a jobbkö­zép eszmekor biztosíthatja ha­zánkban is az erkölcsi megúj­hodás révén a társadalom egészséges fejlődését. Keresetek, árak, létminimum A fogyasztói árak tavaly 22,8 százalékkal nőttek, nyilatkozta a kormány inflációszakértője. A KSH jelentése szerint ezen belül az élelmiszerek és a szolgáltatá­sok ára emelkedett a legnagyobb mértékben: az előbbi 24,5, az utóbbi 26,5 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek, valamint a háztartási energiahordozók (vil­lanyáram, gáz ára) viszonylag kismértékben nőtt: 10,5, illetve 14 százalékkal fizettünk többet, mint az azt megelőző évben. Az árakhoz képest a keresetek a kö­vetkezőképpen alakultak: azelső tíz hónapban a bruttó átlagkere­set 26 959 forint volt, ami nettó értékben csupán 18 237 forintot tett ki. Ez az összeg az 1992-es évinél 20 százalékkal magasabb. Csakhogy ugyanezen idő alatt az árak 22,8 százalékkal emelked­tek, tehát a keresetek reálértéke végeredményben 2,8 százalék­kal csökkent. Ami a különböző ágazatokat illeti, továbbra is a pénzügyi területen fizetnek a leg­többet a munkaadók. Az anyagi­lag legkevésbé megbecsült tex­til-, ruházati és bőrtermékeket gyártók 11 683 forintos fizetésé­nek minimum a háromszorosát kaphatták kézhez a bankszak­mában dolgozók. Fennmaradt a korábbi években kialakult kü­lönbség a szellemi és a fizikai dolgozók bére között. Az előb­biek átlagosan tízezer forinttal többet vihetnek haza, mint az utóbbiak. Hogyan alakult a lét­minimum az árakhoz és a bérek­hez képest? Egy hónap alatt - ok­tóber elejétől november elejéig- egy négytagú család kasszáját az aktuális áremelkedések plusz 300 forinttal terhelték meg. így összesen 47 200 forint összjöve­delemre volt szüksége az átlag­családnak ahhoz, hogy ha mini­mális szinten is, de megéljen. A Bovis Kft. gépárverést tart 1994. február 5-én, 10.00 órakor. Cím: Kiskunfélegyháza VII. kér 122/B (Csongrádi úti lakatosüzemen belül) Értékesítésre kerülnek az alábbi eszközök: 1 db MTZ-550 és MTZ-82 erőgép 5 db MBP-6,5 pótkocsi 2 db Hesston körbálázó 1 db UNHZ-750 rakodógép 1 db M 1014 fűkasza 2 db UTB-3 rendfelszedő Érd. lehet: 76/362-455, Sipos Pál (2580) Ismét akció! A SIKK-KER kis- és nagykereskedés január 31-étöl nagyker. áron kínálja őszi-téli kollekcióit mintaboltjában. Kecskemét, Nyíl u. 4. (a szalagház háta mögött) Ajánlataink:- kosztümök 3.900 Ft-tól- kötött ruhák, együttesek 2.900 Ft-tól- szoknyák 1.500 Ft-tól- nadrágok 2.200 Ft-tól- kabátok 4.500 Ft-tól ^2) Lapunkat Bács-Kiskun minden második felnőtt lakosa olvassa Hirdessen Petőfi Népében! Hirdetésfelvétel telefon: 76-481-391 telefax: 76-481-386 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Pf 76 A SZIGMA Kereskedelmi Rt. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 1.) bérbe adja a Kecskemét, Batthyány u. 19. sz. alatti, 94 m2-es (volt SZIGMA-DIVAT) üzletét; « a Kecskemét, Rákóczi út 4. sz. alatti, 260 m2-es (volt PACNI) üzletét, illetve a Kecskemét, Matkói út 16. sz. alatti, 800 m2-es, egybefüggő raktárát. Részletes információ és felvilágosítás a titkárságon. Telefon: 463-666 ^ Téli vására méteráruboltban! /Északi térfal üzletház udvara/ Téli szövetek 30-40%-os árengedménnyel, 590 Ft-tól 790 Ft-ig. Egyet fizet, kettőt kap: blúzakció! Amíg a készlet tart! Várjuk kedves vásárlóinkat! Tel.: 76/482-450 (2647) Claudia Class a kecskeméti Alföld Áruház emeletén! 40%-60% szenzációs téli vásárt! "Termelői áron!" Gyermekdzsekik 4.900-2.460 Ft Kismamaruhák 3.540-2.160 Ft Kismamanadrágok 3.400-2.280 Ft "Jöjjön, a télnek még nincs vége!" Várjuk kedves vásárlóinkat. (2576)

Next

/
Oldalképek
Tartalom