Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-28 / 23. szám

4 Kul t úr a-művelődé s 1994. január 28., péntek Naptár Január 28., péntek. Névnap: Károly, Karola. Névnapozóknak Karola és Károly: A Karola a Károly G»D női formája, a Ká- CaJ roly név jelentése két válto­zat is van. A német származ­tatás szerint legényt, fiút je­lent, a régi magyar nyelvben a Karuly személynév volt, je­lentése karvaly, turul. Kö­szöntjük Agnéta, Amadé, Amália, Apollónia, Gréta, Manfréd és Manfréda nevű olvasóinkat is! Évforduló 195 éve Kecskémé- ,—s ten született, itt is 'SS' halt meg 1881-ben /\ Ferenczy László ügy- véd, megyei tisztviselő. A gimnáziumot szülővárosá­ban, a jogot Pesten és Po­zsonyban végezte. 1822-től Kecskeméten élt, a szőlő- és gyümölcstermesztés-, ill. nemesítés élharcosa. 1837- től a város főbírója, 1861-től Pest és Csongrád megyék táblabírója volt. Ökumenikus naptár A katolikus nap­tárban ma Aquinói Szent Tamás (1224— 1474), itáliai keresz­tény filozófus és teológus, domonkosrendi szerzetes ün­nepe. írásaival a középkor legnagyobb hatású filozó­fiai-teológiai irányzatát, a tomizmust alkotta meg. Az ortodox és a görögkatolikus naptárban Szíriái Szent Ef- rém emléknapja van. Mi, hol, mikor? • Ma a Planetáriumban 17 órai kezdettel az Utazások tér­ben és időben sorozat keretében a világjáró kerékpáros. Molnár Pál tart élménybeszámolót ausztráliai útjáról. • Beiglifesz- tivál lesz ma 17 órától a néptánc és a rock jegyében a kunszent- miklósi művelődési házban. Vadkerti disznótor élőben Csaknem egyórás élő műsort közvetít a Petőfi rádió szomba­ton, 11 óra 3 perctől Soltvad- kertről. Címe: Tortoura, témája a disznótor Tóth Páléknál. A gasztronómiai riportban szere­pel Beszedics Antal, a helység szokásainak nagy ismerője, va­lamint Szakái László, akinek szakácskönyve jelent meg a disznótoros étkekről. Érdemes tehát bekapcsolni a rádiót! A színháznak is van delegáltja Az önkormányzat kulturális bizottságának tegnap megtartott ülésén ismertették a kecskeméti Katona József Színház dolgozó­inak döntését. A színházigazgatói pályázat véleményezését végző bizott­ságba Horváth Károlyt válasz­tották meg, akadályoztatása ese­tén Borbáth Ottilia látja el ezt a feladatot. A bizottság másik há­rom tagját a kecskeméti képvi­selő-testület választotta meg Babarczi László, Spíró György és Vándorfy László személyé­ben. Felújítják a budai barlangrendszert Huszonöt évvel ezelőtt om­lott be először az első pince Egerben, ekkor indult el a pin­cék és barlangok „vészelhárí­tási” munkálatainak programja. Ténylegesen 1990-ben kezdtek hozzá a Vár alatt húzódó bar­langrendszer megerősítéséhez. A Budai Vár alatt szinte egybe­függő, több szintes barlang- és pincerendszer van. Súlyos gon­dot jelent, hogy a vár épületei­nek nagyrésze 1945-ben meg­semmisült és a barlangüregek törmelékkel teltek meg. Jelen­leg is tart ezeknek a barlangok­nak az aprólékos feltárása. A pincéket és a barlangokat első­sorban megerősítik, hogy elbír­ják a felszíni közlekedés terhe­lését. Az is szempont azonban, hogy a török korban kialakított barlangokat az idegenforga­lomban is hasznosítani tudják. Új bemutató a színházban Már az elmúlt évadban is meghirdették, de nem tűzték műsorra Seres Rezső: Szomorú vasárnap című darabját a kecs­keméti Katona József Színház­ban, illetve a stúdiószínpadon. Idén tavasszal azonban való­színűleg bemutatják a darabot, mégpedig a Kecskeméten már korábban is fellépő Maros Gá­borral a főszerepben. A három- szereplős színpadi játékot, amelyben a híres zongorista szerepét alakítja Maros Gábor, szeretnék külföldön, a nyugati emigrációs magyarságnak is bemutatni. Illés István, a Ka­tona József Színház igazgatója kedden írja alá a szerződést az ismert és kedvelt színésszel. • Maros Gábor Gina Lollobrigida nem nyilatkozik Gina Lollobrigida, aki szere­pel a Vállalkozói szféra estélye rendezvényén, programváltozás miatt hirtelen lemondta a ren­dezvény előtti mai sajtótájékoz­tatón való részvételét. A Vállal­kozói szféra estélyének gálamű­sorában, január 29-én, szomba­ton az Operában azonban a fel­lépése nem marad el. BOSZNIÁTÓL ÉS HERCEGOVINÁTÓL TRIANONIG A Mollináryak Szarajevóban • A Mollináry huszárok kecskeméti emlékművének megkoszorúzása 1992-ben. Boszniában hull a magyar rakásraj Idehaza foly a sirás javábaJ Sir az anya, sir a test­vér, szerető,! Mikor telik már le az a három esztendő. „Többen már ínséggel küz­denek” a legnagyobb mezőgaz­dasági munkák idején csinnad- rattásan mozgósítottak család­tagjai közül a Kecskeméti La­pok 1878. szeptember elsejei tudósítása szerint. Tragikusan tévedett Andrássy Gyula, a mo­narchia külügyminisztere, ami­kor kijelentette, hogy egy ezred baka katonazenekari kísérettel besétafikálhat a török megszál­lás alól megszabaduló tartomá­nyokba. Harminc kiló teherrel A fehér kabátot kékkel fel­cserélő. 1867-ben Kecskemétre helyezett fekete parolis Molli- náry-ezred július végén lépte át a Szávát Brodnál. Hamiinc kiló terhet cipeltek magukkal a gya­logosok az iszonyatos kániku­lában. Csupán a nyolc évvel ko­rábban rendszeresített Wemdl-féle hátultöltős puska a szuronnyal és a 46 tölténnyel 15 kilót nyomott. Negyvenhatan pusztultak el egyetlen napon a bevetett há­rom hadtestből napszúrás miatt. Vízözönszerű esőzés váltotta föl a hőséget. A hadvezetőség megfeledkezett a csapatok élelmezéséről. Vadkörtével, vadszőlővel csillapították éhsé­güket. 1878. augusztus 19-én a vártnál kisebb ellenállást le­gyűrve elsőként a Mollináryak vonultak be Szarajevóba. Újabb csapatok Bosznia fővárosának bevé­tele előtti napon újabb csapato­kat masíroztattak délre. Mozgó­sították a kecskeméti ezred ne­gyedik és ötödik zászlóalját, az úgynevezett tartalékezredet is. Ok már nem énekelték olyan önfeledten az akkoriban kelet­kezett Mollináry-dalt, a Zsinde- lyezik a kaszárnya tetejét kezde­tűt. „A legények elejét” gerillák lövöldözték a vad hegyek kö­zött. Büszkén tudatta a kiskun­sági legény: „üldözésükre men­tem s hármat elcsíptem közü­lük, kiket másnap a főhadpa- rancsnok szerencsésen főbe is lövetett”. A hazatérő főezredet először a császárvárosban, majd no­vember 16-án Kecskeméten kö­szöntötték. Itt öt zenekar húzta a nótát. A tartalékezred 1879 áprilisában érkezett vissza. Negyvenkilencen - köztük a kecskeméti Földes István, a fél­egyházi Andró József, a tassi Takó István - sohasem látták többé a Kiskunságot. Fekete-sárga zászlók helyett piros-fehér-zöld színűeket lo­bogtatott a szél, a feliratok 1848-at (!) dicsőítették. A bát­rabbak ki is mondták: a magyar a világ legjobb bakája, de teljes szívvel függetlenségünkért har­colna. / Értékelés, ma Okkal vezette vissza Bosznia és Hercegovina megszállásáig Trianont tavalyi kecskeméti előadásában Szabad György. A katonai akcióhoz ugyanis álno- kul sok magyart mozgósított Bécs. A szövetségeseket kereső és lehetséges ellenfeleket sem­legesítő 11. Sándor cár sugalla­tára elhatározott hadjárat el­odázta ugyan egy nagy déli szláv állam kialakulását, de a környező népek a magyarokat a monarchia elnyomó törekvései­vel azonosította. Heltai Nándor Erdélyi Képeskönyv | 4 Asztalos István 1940 Virágok tisztása gg , m - raans4a8s^ ­kokban meg földbe vájt lyukak­ban. Ötezer vasútépítő baráber. Emigráns oroszok, kőfaragó olaszok, horvát bányászok, ma­gyar kubikusok, német akná­szok, román napszámosok és még sok más fajta náció. Köz­tük jó magam is. Zsidó kantino­sok, hazárd kártyások, pénzt kuporgató falusiak, kisebbségi sorban elproletárizálódó ma­gyar családok, légmozdonyok, fúrógépek, karbidlámpák és öt­évi szakadatlan munka. • Keresztvár az 1930-as évek végén. A félbeszakadt Cziffra-koncert Az út megkerüli a Nyi- res-dombot s jön neki egy nagy falunak, aminek elején a köz­ségjelző táblán ez állna, ha ma­gyarul imák fel ma is: Kereszt­vár. De van neki még régebbi neve is, Nyén. Az öregebb falu­beliek még most is annak hív­ják. Igaz, nekik az autó is még mindig - porozó. Keresztvárt a szászok építet­ték erősítésül maguknak. A nyékiek, akik akkor még Ó-Nyénben, a Nyiresdomb túlsó oldalán laktak, mivel ott nem volt vizük, nagy ügyesen beleköltöztek az erősítésbe. Az­zal megkezdődött a pereskedés a faluért. Végül megegyeztek, s a falu a nyénieké maradt. Keresztvár-nevet a millénni- umi években kapta, divatból. Lakosai református széke­lyek. Zöld kalapot hordanak, verekednek és életrevalók. Hozzá vannak szokva, hogy ne hagyják magukat. Régebben a szászokkal hadakoztak az agya­gos szikkadt földért, havasi le­gelőkért. meg a városokért. Mindig résen állva. Most Bodza falu nyomja el őket s fejlődik nyakára többségi lakosaival. Gőgös nép a nyéki: lenézi, ki­csúfolja az idegent; de becsülni lehet s példának felmutatni. Szívós, mint a gyertyánfa. El­megy a szászhoz, szolgál nála, ellesi tőle a gazdálkodást, aztán hazajön s ültet szójababot, fet- termincet (fodormenta) ő is, meg kapáló géppel kapál. A falu közepén áll a reformá­tus templom, jó magas, csilla­gos toronnyal, ki kell kerülje biza mindenki két oldalt az úton. A falu felső szélén húzódik el az odaragasztott román utca, innen indul az út a szorosba fel. Patakocska csobog le mellette gyorsan, neve nincs, csak tiszta szép vize. Az út jobb oldala, s helyen­ként a bal is, kékre meszelt há­zakkal van kirakva. Ide építke­zett a mindjobban leszivárgó románság. Több kilométeres ez a házsor, Patak a neve. A szoros innenső felén a Pi­liske terpeszkedik. A túlsón egy hosszú kopasz nyereg, melynek oldalán vasútvonal lapul. A Piliske felső lábánál ha­talmas kőhíd áll keresztben a völgyön, amin átszalad a vasút a Piliske mellé. A hídon innen vasúti töltés s azon meg egy pár éve épített állomás. Virágok tisztása. A töltés lá­bánál az úton túl, furcsa forma foltok látszanak. A völgyben lebontott munkásbarakkok he­lyei. Pár évvel ezelőtt ötezer ember élt itt tégla- s fabarak­Ennyi idő alatt vágtak itt ke­resztül egy jókora nagy hegyet vasúti alagútnak, ami összeköti Virágok tisztását Bodzával. Tarka élet volt itt akkor. (Folytatjuk) Megdöbbentő hirtelenséggel távozott, röviddel hangversenye megkezdése után 1986. március 23-án este a zsúfolásig megtelt kecskeméti sportcsarnokból Cziffra György. A rendezők rá­beszélésére negyedóra múltán tért vissza és fejezte be lerövidí­tett programját. Pillanatnyi memóriazavar akadályozta a hírnevéhez méltó szereplésben? Soproni barátaim cáfolták az elképzelést. Óriási sikerrel ját­szotta el ott néhány napja kecs­keméti programját. Szerintük a hírős vásorban billenthette ki valami vagy valaki lelki egyen­súlyából. Jól sejtették! Valószí­nűsíthetően egyetlen jószán­dékú, ám ügyetlenül, régi sebe­ket feltépve előadott kérdés ka­varta föl megaláztatásait, szen­vedéseit. Börtönéveire, kitaszí­tottságára emlékeztette az elő­vigyázatlan „riporter" akaratla­nul, a Rákosi időkben kény- szermunkáztatott zsenit. Az 1965-ben kiadott Magyar Zenei Lexikon a nevét sem em­lítette. Kiszabadulása után is csak tinglitangli táncdalműso- rok zongorakísérőjeként keres­hette kenyerét. Nem tudott bő­réből kibújni, a többnyire bóvli körítésben is a tökéletességre törekedett. Odaadását, művé­szetét a Bács-Kiskun megyei Népújságban közölt levélben köszönte meg az ocsút a búzától elválasztó néző az "50-es évek­ben. Ennek a régi felismerésnek a fölemlegetése idézte föl Cziffra Györgyben a nehéz éveket. Felajzott idegzetével újra a rácsok között érezte ma­gát, amikor képzelete színpadán játszhatta az ő Lisztjét, Schu- manját, Chopinjét. A kecskeméti 1986-os fellé­pésen, a sportcsarnokban a több ezres közönség ráérzett a mű­vész nagy bánatára és csak- azértis tüntető tapssal köszönte meg a rövid koncertet. H. N. SZÍNHÁZ, MOZI, VÁROSI TÉVÉK KECSKEMÉT Katona József Színház: fél 3 órakor: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG. Bérletszü­net. Este 7 órakor: MESÉL A BÉCSI ERDŐ. Németh László-bérlet. A mozik műsora Városi: 1/2 4, 3/4 6 és 8 órakor: A SZÖKEVÉNY. Színes amerikai film. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: 1492 - A PARADICSOM MEGHÓDÍTÁSA. Színes angol kalandfilm. Stúdió: 7 órakor: Déja Vu Filmklub. KTV: 8.00-9.00: Képúj­ság. 10.00-10.30: Clipperc (ism.). 14.00-15.00: Kép­újság. 16.00-20.00: Szív TV (II) produkció. 20.00-24.00: TV 4 (II) produkció. Kiskun TV: 5.00-19.00: Képújság. 19.00-19.20: Helyi híradó. 19.20-23.20: TV 4 műsora.

Next

/
Oldalképek
Tartalom