Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-24 / 19. szám
PETŐFI NEPE 1994. január 24., hétfő 7 MIÉRT TÖRTÉNIK, AMI TÖRTÉNIK A PIACOK KÖRÜL? Köszönjük a vásárlók ragaszkodását Kecskemét képviselő-testü- lete a jelenlegi. Zöldfa utcai vásárteret évekkel ezelőtt eladta egy német cégnek, akik ott egy impozáns bevásárlóközpontot terveznek építeni. A beruházás elkezdése 1-2 éven belül várható. Kun István vásárigazgató ezért - új vásárteret keresve - tárgyalásokat kezdett a gokartpályával együtt 17 hektáros telek megvásárlásáról a Bűzaka- lász utca térségében. Meg is egyezett 17 milliós vételárban a Reorg. Rt.-vei, a Dutép felszámolójával, amely évek óta sikertelenül kísérletezik a kart-ring eladásával. A vásárigazgatóság által kigazdálkodott pénzből megvették a területet, ami az önkormányzat tulajdona Segélyből élünk Legyenek szívesek ezt a cikkemet a lapban közzé tenni, mert szeretnénk, ha a Polgár- mester Úr is elolvasná. Nagy felháborodással olvastam az 1994. január 11-én, kedden megjelent számukban, hogy a lengyel, közismert nevén a KGST-piacot meg akarják szüntetni. Pedig ebből az önkormányzat is hasznot húz. Nagyon sokan vagyunk, akik rá vagyunk szorulva — mert segélyből és kisnyugdijból élünk —, hogy ott vásároljunk a külföldiektől és nem a viszonteladóktól, seftelőktől. Például 12 darab garafit ceruzát, amire az iskolás gyereknek nagy szüksége van, a románoktól száz forintért meg lehet venni. Az írószerboltban viszont egy darab kerül harminc forintba. Véleményünk szerint a sefte- lőket kell kiszűrni, és nem pedig a külföldi árusokat kitiltani. Igenis, nagy szükségünk van a külföldi árusokra, nekünk, kispénzű embereknek. Én 5 280 forint segélyből élő, kétgyermekes családanya vagyok. A Petőfi Népe 1994. január 11-iki számában olvastam a KGST-piaccal kapcsolatos cikküket. Meglepődtem azon, hogy a piac végleges bezárását kéri dr. Molnár Ilona. O arra hivatkozott, hogy ez a piac már régóta nem a kispénzűek piaca, hanem a seftelőké. Példával is szolgált, mégpedig a saját ka- bátvásárlásával. Szeretném megkérdezni tőle, hogyha egy doktornő (sőt Kecskemét tisztifőorvosa) is a KGST-piacon vásárol, akkor azok, akik tőle nyilvánvalóan kevesebbet keresnek, hová menjenek vásárolni? Én rendszeresen az úgynevezett lengyel-piacon szerzem be a családom ruháit. Kabátot, dzsekit, pizsamát, cipőt stb. Hatalmas áruválaszték van, úgyhogy azoknak, akik arra szoktak hivatkozni, hogy ott rossz minőségű áru van, csak azt tanácsolhatom, hogy meg kell nézni mit nalati jogot kapott. A tranzakcióhoz azzal járult hozzá Kecskemét képviselő-tes- tülete, hogy a gokartpályát - a költségmegtakarítás érdekében - felhasználják vásári célra. Annak rendje-módja szerint elfogadták a város általános rendezési tervének a módosítását is. Az új vásártér kialakítását azonban meghiúsította az érintett polgárok és a gokartosok tiltakozása. Újra napirendre tűzték a képviselők az ügyet, és részben megváltoztatták korábbi döntésüket: a Búzakalász utca térségében lesz a vásártér, azonban az úgynevezett KGST-piacot ide már nem lehet kitelepíteni és máshol sem jeKérem soraim közlését, mert már nem bírom tétlenül olvasni a város „legégetőbb" gondjáról, a KGST-piacról szóló irreális vitát és véleményeket. Először is: dr. Molnár Ilona kabátvásárlási meséje senkit nem érdekel. Elég szomorú, ha egy „városanya" olyan szinten van, hogy nem nézi körbe az árut. Igaz, neki a hétezer forintos kabát is olcsó volt. Próbálna ennyi nyugdíjból megélni, csak egy hónapig, majd másképpen beszélne. Furcsa, hogy csak ez a gond a testületi ülésen, hogy mi, a kecskemétiek többsége, akik kevés nyugdíjból élünk, vagy a munkanélküliek, nem a drága butikokban, a Centrumban, az Alföldben vásárolunk, hanem néha ezt-azt olcsón meg tudjuk venni a piacon. Ha megszüntetik a KGST-piacot, le fogunk rongyolódni. Nem tudok egy csatot, zoknit venni az unokámnak, melegítő alsót, papucsot beteg férjemnek. Ha olyan bűntanya a piac, akkor a városatyák és hozzátartozóik miért járnak oda? A drágább cipőket, dzsekiket, blúzokat, ingeket ott is csak ők tudják veszünk, és nemcsak ezen a piacon, hanem mindenhol. A lengyel-piacon nem kötelező vásárolni, sőt odajárni sem kötelező senkinek (a Centrum Áruházból vásárolt szabadidő ruhával is jártam már úgy, hogy az első mosásnál összement). Azok, akiknek egzisztenciájuk van és teltebb a pénztárcájuk, azok vásároljanak az áruházakban és butikokban. Ha már az előbb a minőségről írtam, eszembe jutott, hogy ugyanazt a talpas nadrágot, amit kint 700 forintért vettem, a belvárosi butikban 1 500 forintért láttam. Magunkról annyit szeretnék közölni, hogy én egy nagyvállalat irodai dolgozója vagyok, a férjem fizikai munkakörben annyit keres, mint én. Egy gyermeket tartunk el. Mi mégsem tartozunk a legkisebb fize- tésűek közé, mégsem tudnánk az áruházakban vásárolni. Évek óta nem is vettünk ott semmit. lölnek ki annak helyet, vagyis megszüntetik. Erre természetesen csak akkor kerül sor, ha a Zöldfa utcából el kell költöznie a vásártérnek. Arról is határoztak, hogy a kartringet nem használhatják fel piaci célra, a vásártér a pálya mellett lesz, attól elkülönítve. Itt tart tehát a várost felbolygató ügy. Az alábbiakban olyan olvasói leveleket közlünk, amelyek az elmúlt napokban érkeztek szerkesztőségünkhöz azzal kapcsolatosan, hogy a kecskeméti ön- kormányzat több alkalommal foglalkozott a kérdéssel, legutóbb január 10-én. Úgy érezzük, kötelességünk hangot adni olvasóink véleményének is. M. Gy. megvenni. És kérdem én: a 37 ezer négyzetméteres új bevásárló központban ki fog vásárolni? Ha az új E5-ÖS út a város másik részén fog elhaladni, miért a régi út mellett építkezik a befektető, vajon ő ezt tudja? A gokartpálya maradjon a sportolóké, ami megvan, azt miért kellene szétrombolni? Hogyan férhet össze az, hogy egyes köztisztségviselők több cégnél érdekeltek, s ezt természetesen a szavazásnál bizonyára „érvényesítik”. Miért hagyják ezt a többiek? Vagy már mindenki bebiztosította magának a 2., 3., 4. fizetést? Javasolnám, hogy inkább munkahelyek teremtésével, a város tisztaságával, a közbiztonság javításával, az utcák, utak helyrehozatalával és sok-sok más fontos dologgal foglalkozzanak az üléseken, és az érdekünkben döntsenek, ne pedig a kecskemétiek ellen. A KGST-piac mellett voksolók (több ezer ember) nevében, akik tüntetésre készülünk. Körössi Ákosné, Kecskemét Sutusfalu 48/a A KGST-piacért harcolók szegényegylete Sajnos, igen sokan szorulnak még a KGST-piacra. Megfigyelték már, hogy mennyi ember jár szabadidőruhában, sportcipőben ? No, nem azért, mert sportos alkatúak, hanem mert ruhájukat a lengyel-piacon 1 500 forintért, a cipőt ugyanannyiért tudták megvenni. Szabadidőruhában járnak dolgozni, abban vannak otthon. Év- ről-évre kevesebb lesz azoknak a száma, akik utcai ruhában, tehát megfelelő öltözetben tudnak megjelenni az utcán és a munkahelyen. Kérem tehát városunk vezetőit, hogy ne szüntessék meg a KGST-piacot. Ha nem is a gokartpályán, de valahol szorítsanak helyet ennek a piacnak. Kérem, hogy gondoljanak azokra, akiknek ez jelenti a vásárlás lehetőségét, és ilyenek nemhogy kevesebben, de egyre többen leszünk. Sajnos. Egy kecskeméti édesanya. Nagy érdeklődéssel olvasgatom újságjukban a kecskeméti KGST-piac sorsáról közölt polémiát. Én már egyszer írtam erről egy kis cikket (meg is jelent), és meghívtam Heltai urat, tekintse meg egy egész napi munkámat a KGST-piacon. fel is ajánlottam neki, hogy megszervezem: a kereskedők nyilatkoznak neki a forgalomról, árrésről, tapasztalataikról. Sajnos, elhárította a meghívást, illetve nem ért rá. Nos, mi egész nap a piacokon dolgozunk, természetesen engedéllyel, és bizony egész más szemmel látjuk a történéseket, mint az, aki csak „hivatalból" nézi. Szeretném megírni azt, hogy a mi véleményünk szerint miért történik Kecskeméten és Baján az, ami történik? Nagyon egyszerű! A Magyarországra jövő, nagy nyugati, vagy már nyugati kézen lévő áruházaknak, áruházláncoknak nem nagyon tetszik a szabadpiac rendszere. Nekik nem a kis bolttal rendelkező magyar kiskereskedő az ellenfelük. mert azt akkor fojtják meg, amikor akarják. Az igazi ellenfél a vásárokon, piacokon dolgozó, rendkívül gyors és ambícióval rendelkező, de kis költséggel és apparátus nélkül vállalkozó kereskedő. Ezek a kereskedők — mint jómagam is — egy pillanat alatt változtathatják árukészletüket, és jóval gyorsabban beszerezhetik az újdonságokat, méghozzá szerényebb árréssel, mivel a költségük is kisebb. Olvastam, hogy néhány nappal ezelőtt egy kecskeméti képviselőnő, bizonyos dr. Molnár Ilona előadott a testületi ülésen egy történetet, miszerint ő egy 14 500 forintos kabátot lealkudott 7 500 forintra, majd állítóElkeseredett hangulatban írok, nagyon sok szomorú ember kérését szeretném Önökkel megosztani. Úgy döntöttem, nem gyűjtök aláírásokat, pedig a legtöbb ember aláírásával megerősítené, hogy ne szüntessék meg a kecskeméti KGST-piacot. Akik ilyen döntést hoznak, azoknak több pénz van a zsebükben, mint nekünk, akik tízezer forintból éldegélünk. Jó lenne, ha a város vezetői ezt mind figyelembe vennék és gondolnának a szegényebb rétegre, a kisnyugdíjasokra, a többgyerekes családokról már nem is beszélve. Például nem mindegy, hogy három pár frottír lag otthon a kabát zsebében megtalálta az árcédulát, s azon a kabát ára 4 800 forintban volt feltüntetve. Ez véleményem szerint egy rémmese. Ugyanis már sehol nem lehet 4 800 forintért, még nagykereskedelmi áron sem, kabátot kapni. De azt a legkevésbé sem tudom elhinni. hogy egy kabát árából — mégha az a piacon történik is — le lehetne alkudni hetven százalékot. Szeretném felvilágosítani a képviselőasszonyt, hogy a 300 százalékos haszonkulcsnak a piacokon már régen befellegzett, jó. ha 20-30 százalékos árrést lehet érvényesíteni. Ruhakereskedő kollegáimat megkérdeztem erről, s azt válaszolták, hogy a piacon egy ilyen drága kabát (ami szövet) legfeljebb közröhej tárgya lehetne, de ők sem emlékeznek arra. hogy bárki árult volna hasonlót is. Ugyanez a képviselőnő nyíltan seftelőknek nevezett bennünket. Felvilágosítanám a képviselőnőt. hogy éppen a KGST-piaci magyar kereskedők kínosan vigyáznak arra. hogy az engedélyük és adózásuk rendben legyen. hiszen szinte naponta ellenőrzik őket. Egyébként is, mi kereskedők hívjuk fel a vásárlók figyelmét ezúton is arra. hogy nagyobb értékű vásárláskor feltétlenül kérjenek számlát az árucikkről. A tisztelt vásárlóközönségnek csak megköszönni tudom, hogy ragaszkodnak hozzánk. Persze a több pénzzel rendelkezők nem tudják, hogy azokban a városokban, ahol nincs KGST-piac. a bolti árak 20-30 százalékkal magasabbak, mint ahol van. Tessék Csak összehasonlítani például Kiskunfélegyháza vagy Kecskemét bolti árait. Ebből következik, hogy a KGST-piacnak árszabályozó zoknit meg tud venni valaki száz forintért, amiért a boltban egy párat sem kap. Nagyon megkérem Önöket — mivel minket ez esetben nem kérdeznek meg —, tolmácsolják kérésünket, hogy ne szüntessék meg a KGST-piacot. Keressenek olyan helyet, ahol ez tovább tud élni, mert a mi számunkra létfontosságú, hogy valahol egy új ruhadarabot tudjunk venni. Kérem azt is, hogy levelemet több ember nevében juttassák el oda. ahol majd a végleges döntést meghozzák, és nagyon remélem, hogy méltányolni fogják kéréseinket, amit előre is megköszönünk. Kovácsné, Kecskemét szerepe van, méghozzá a vevő javára. Nos. bizony ez nem tetszik a nagy áruházaknak. Ezért igyekeznek minden rosszat ráfogni a piacokra. Pedig a lopott vodkát nem a piacon találták meg, hanem gyönyörűen legalizált exkluzív pesti boltokban. A gázolajszőkítési ügyek sem a piacokon robbantak ki. A kamionszámra lopott bőrkabátokat a piacokon keresték, majd kiderült. hogy maga a nagykereskedő lopta el saját magától. A rendőrség szóvivője egy rádiónyilatkozatban kényszerűen elismerte, hogy a KGST-piacokon egyáltalán nincs több bűncselekmény, mint máshol. A betöréseket pedig ráfogni a piac létére, egyenesen hazugság, hiszen nemcsak a Zöldfa utcában törnek be, hanem jóval többször máshol is. A képviselőnő által séftelésnek nevezeti kereskedelemről pedig csak annyit: miért nem nevezi seftelésnek azt. hogy például Kecskeméten egy ugyanazon árucikknek tízféle ára is lehet a boltokban. Például egy autót Kecskeméten, a városon belül 150 ezer forintos eltéréssel is meg lehet(ne) vásárolni. Szeretném elmondani az újságolvasóknak. hogy ilyen piacok Nyugaton is léteznek, nem is kis számban (és még csak nyugtát sem adnak). Végezetül csak azt tudom mondani, hogy akinek a KGST-piac nem tetszik, az ne menjen oda. De megkérem a polgárokat, hogy gondolják végig, mi történik akkor, ha a szabadpiacot így, vagy úgy megtiltják. Biztos vagyok abban, hogy nagyon megérzi majd a zsebük. Bezárni? Egyszerűen nem tudom mire vélni azt az ötletet, hogy meg akarják szüntetni az Eu- ropa-hírű és színvonalú gokartpályát a kecskeméti városatyák. Én. mint régi „motoros", még nagyon jól emlékszem arra. amikor a megépítéséről volt szó. Az sem ment könnyen, de megoldódott. Megépíteni valamit mindig nehezebb. Megszüntetni. bezárni könqyű. Csak egy döntés kell hozzá. Pedig a pálya által éppen az a Kecskemét öregbítette jó hírét a világban, amely városnak most az látszik a legfontosabb kérdésnek: hogyan zárják be a gokartpályát? Hát szabad ezt? Egy öreg motoros mmmm, ARVERES Az Információtechnikai Vállalat nyílt árverésen - licitálás útján értékesíti az alábbi ingatlan tulajdon, jogát. Cím: Alapterület telek/épület /nm/ Induló ár /E Ft/ Bánatpénz /E Ft/ 1. Baja, Táncsics M. u. 2. /tulajdon/ 328/100 2.100 100 Az árverés időpontja: 1994. február 25 /péntek/10,00 órától Az árverés helyszíne: Bp., V. Bécsi u. 8 V. em. /ITV Irodaház/ Az árverésre bocsájtott ingatlan - előzetes egyeztetés után - megtekinthető. A megtekintés egyeztetése, illetve információ az árverésről és az ingatlanról Bocskoi György, Tel.: 118-64-63 /Munkanapokon 10,.00-14.00 óra között/ Az árverésen történő részvételt az árverési feltételek szabályozzák, melyek átvehetők a megtekintés, ill. az előzetes információ során.- midiim ..., 'ä* mmmmmtm. Kecskeméti piactörténet — dióhéjban lett, az igazgatóság pedig hasz• Télen-nyáron mindig nagy a forgalom a kecskeméti lengyel piacon.(PN-archív) Le fogunk rongyolódni A kispénzű emberek piacáról van szó Kalló Róbert, kereskedő Jászszentlászló A gokartpálya sok nemzetközi verseny színhelye volt eddig is.(PN-archív) Elkeseredett hangulatban
