Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-20 / 16. szám

2 PETŐFI NÉPE 1994. január 20., csütörtök A törvényesség legfőbb őre a számvevőszék KÉRDŐJELEK Hol a garancia? A magyar kormány el akarja kerülni az ország kapcsolatrendszerének egy­oldalúságából adódó eset­leges hátrányokat. Miért fontos a kiegyensú­lyozottság? Kétségtelen, hogy az atlanti szövetség az európai államok biztonsá­gának legerősebb tényezője. Kérdéses viszont, hogy a NATO egyedül képes-e ga­rantálni Magyarország biz­tonságát? Egy-egy ország biztonsága ugyanis döntően földrajzi helyzetétől, úgy­mond geopolitikai elhelyez­kedésétől, s e:zen belül a szomszédaihoz fűződő vi­szonyától függ. Ha tehát biztonságban akarjuk érezni magunkat, akkor a távolabb eső NATO-orszá- gokhoz fűződő kapcsolatok lehetséges javítása mellett közvetlen és közeli szom­szédainkkal, köztük keleti szomszédainkkal is rende­zett viszonyban kell élnünk. Nyitás nyugatra? Igen, diplomáciánknak nemzeti érdekeink szolgálatában vállalni kell ezt a célt. El­érni azonban csak akkor tudja, ha Európa nyugati részének nem kell tartania térségünk instabilitásától, az itt élő szomszédos népek közötti nacionalista indítta­tású ellentétek fellobbaná- sától. Hazánk esetében föl­drajzilag sántít a hasonlat, de politikailag aligha: a Nyugathoz csak Keleten át vezet az út! P.T. A holocaust áldozatai? Az expo területén talált em­beri maradványok mielőbbi azonosítása érdekében Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségé­nek ügyvezető igazgatója ma megbeszélést folytat Barsiné Pataky Etelkával, az expo főbiz­tosával. A tömegsír felfedezésé­ről a Világkiállítási Program- irodától értesült a Mazsihisz, mivel egyes feltételezések sze­rint abban a holocaust áldozatai feküdnek. A pesti Duna-parton szep­tember végén fellelt tetemek ruhátlanul, egymás mellé he­lyezve feküdtek a mésszel ke­zelt tömegsírban. A tisztiorvosi szolgálat jegyzőkönyve szerint a csontok valószínűleg ötven ember maradványai, tíz évnél idősebbek, feltehetően a II. vi­lágháború időszakából valók. Az Állami Számvevőszék az ország gazdasági lelkiismerete. Ám ez esetenként nem ott és nem akkor furdal, amikor kel­lene, de ez nem az ÁSZ hibája. Örülnék, ha a számvevőszék éberségének több foganatja lenne a jövőben - hangoztatta Göncz Árpád köztársasági el­nök szerdán Budapesten, az Ál­lami Számvevőszék országos munkaértekezletén. A munkaér­tekezleten a számvevőszék ed­digi, mintegy négyéves munká­jára és a tavalyi vizsgálatokra tekintettek vissza. Göncz Árpád kiemelte: az ÁSZ munkatársai a törvényes­ség legfőbb őrei a gazdasági életben, vigyáznak az állam va­gyonára, pénzére. Az ÁSZ munkájának nem, lényege a szankció. Göncz Árpád szerint a törvénykezés egyik következő teendője lehetne, hogy valami­lyen módon az ÁSZ munkájá­nak hathatósabb következmé­nye legyen. Az ÁSZ tevékeny­ségének ugyanis az lehet a leg­A Kereszténydemokrata Néppárt sajtótájékoztatón mu­tatta be a Bács-Kiskun megyei parlamenti képviselőjelöltjeit. Bejelentették, hogy a kiskőrösi körzetben dr. Murányi László, az MTV szerkesztője indul. Ér­deklődésünkre elmondta: ter­mészetesnek tartja, hogy a A honvédségi olajügyben újabb bűncselekmények - hűt­len kezelés, sikkasztás és adó­csalás - elkövetésének alapos gyanúja merült fel a nyomozás során már kihallgatott gyanúsí­tottakkal szemben. A közel­múltban befejezett pénzügyi szakértői vélemények ugyanis olyan, korábban még ismeretlen szabálytalanságokat tártak fel, amelyeknek büntetőjogi követ­kezményei vannak. Ezt dr. Bánhegyi Gábor alezredes, a Budapesti Katonai Ügyészség vezetőjének helyettese közölte. Bánhegyi Gábor elmondta: a A kormány mai ülésén szó lesz a jánoshalmi volt szovjet füves repülőtér oktatási, tan­gazdasági célú hasznosításáról, a tűz elleni védekezésről, a mű­szaki mentésről, valamint a Tűzvédelmi Alapról. A testület főbb eredménye, hogy az állam gazdálkodása tökéletesebbé vá­lik. Bőségesen van tennivaló e téren, hisz az ország közvéle­ménye tisztában van vele, hogy egyszerre jelentkezik a túlköl­tekezés, és egyszerre mutatko­zik hiány a gazdasági életben. A köztársasági elnök kiemelte: az ÁSZ munkájának hozzá kéne ahhoz is járulnia, hogy a társa­dalmat rendkívül irritáló tör­vénysértések, esetenként kor­rupciók számát csökkentse. Ez­által a társadalomnak adja meg azt a megnyugvást, hogy ezek felfedezhetők és tettenérhetők, megszüntethetők. Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke szerint a költségvetés át­fogó reformjára mielőbb szük­ség van. Az államnak át kell gondolnia, mit tart meg felada­tai közül, mit bíz az önkor­mányzatokra. Az ÁSZ elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy napjainkban még mindig a GDP 60 százalékát központosítják, majd ezt újra elosztja az állam. kampányidőszakban nem fog szerepelni a képernyőn. A többi egyéni jelölt nevét már közöl­tük, s hétfőn az eddigi legtelje­sebb megyei jelöltnévsorral je­lentkezünk. Á KDNP megyei listáját Ivanics István vezeti, második Besesek Béla, a har­madik Tarján Levente. katonai ügyészség az 1993. áp­rilis 13-án elrendelt nyomozás során - 1994. január közepéig - összesen 34 gyanúsítottat hall­gatott ki a bűnügyben. Közülük hét személy ügyét áttették a rendőrséghez, illetve a Vám- és Pénzügyőrséghez. Az újabb bűncselekményekre utaló ada­tok hét-nyolc gyanúsítottat érin­tenek, akikkel kapcsolatban folytatják a gyanúsítotti, illetve tanúkihallgatásokat. Intézked­tek újabb pénzügyi szakértők kirendelésére is. Az ügyben folytatott felderítő munkát ápri­lis 13-ig tervezik befejezni. előterjesztést hallgat meg a biz­tosító intézetekről és a biztosí­tási tevékenységekről. Foglal­kozik a kabinet Pécs-Komló térségének hosszú távú fejlesz­tési koncepciójával és rövid távú fejlesztési feladataival. Találkozók Boross Péterrel Boross Péter miniszterelnök a pártvezetőkkel történt megbe­széléseit sajtótájékoztató kere­tében értékelte. Ezen többek között kifejtette: a koalíciós pár­tok május 15-ét tartják megfe­lelő időpontnak a választások lebonyolítására. A miniszterelnök a február 7-ével kezdődő ülésszak előtt javaslatot tesz az Országgyűlés házbizottságának a hátralévő hetek törvényalkotási program­jára. Egyebek közt erről tájé­koztatta Boross Péter a Fidesz vezetőit, akiket kedden kora este fogadott hivatalában a pártvezetőkkel folytatott tárgya­lássorozat keretében. Áder János alelnök és Kövér László frakcióvezető a találko­zót követően elmondta, hogy a kormányfő és a fideszes veze­tők egyetértettek abban, hogy mielőbb megszülessék a III/ III-as törvény. Boross Péter szerdán első­ként Csurka Istvánt, a MIÉP társelnökét és Horváth Lajos pártelnököt, frakcióvezetőt fo­gadta. A másfél órás megbeszé­lés után a két politikus a sajtó képviselőjének elmondta: szóba került a választások lehetséges időpontja is. Csurka István el­mondása szerint a MIÉP-nek és a miniszterelnöknek egyaránt az a véleménye, hogy nem jó, ha a választások munkanapra esnek. A kora délutáni órákban Fo­dor Istvánnal, a'független kép­viselőcsoport szószólójával folytatott több mint másfél órás megbeszélést a kormányfő. A találkozó után Fodor István el­mondta, hogy a megbeszélésen kitűnt: mindketten fontosnak tekintik a rendőrségi, az ügyészségi, valamint a média- törvény megalkotását. Szerdán délután Boross Péter miniszterelnök fogadta Pozsgay Imrét, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnökét. A találkozó után Pozsgay Imre elmondta: a miniszterelnök arról is tájékoz­tatta, hogy a kabinet előterjeszti a médiatörvény tervezetét. Tankönyvüzlet Szerződést kötött az 1994/95-ös tanévre a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Piért-Ta- nért Kft. 1994-től új formában terjesztik a tankönyveket. Elő­ször az iskolák igényeit mérik fel, majd ennek alapján a kiadó­tól megrendelik a szükséges könyveket. A kft. szerint mos­tantól, ha a tankönyvellátás akadozik, az főként az iskolák hibájaként róható fel, amelyek rosszul jelezték igényeiket. A terjesztést az iskolák is magukra vállalhatják, így kedvezménye­sen juthatnak a tankönyvekhez. Bemutatták a jelölteket Hűtlen kezelés, sikkasztás Mi lesz a jánoshalmi reptérrel? Károly herceg abbahagyja a lovaspólót • Fiához hasonlóan Erzsébet is lemondásra kényszerül, törött csuklóval nem lehet lovagolni. A brit felső tízezer tagjai szerdán döbbenten forgatták fe­jüket, új találkozóhelyet ke­resve, miután Károly herceg be­jelentette, hogy hátfájdalmára tekintettel felhagy a verseny- szerű lovaspólóval. A trónörö­kös mérkőzései eddig a felső tízezer leggyakoribb és legné­pesebb összejöveteli alkalmai voltak - a társadalmi előjegy­zési naptár pirosbetűs napjai azoknak, akik gazdagok és számítanak Nagy-Britanniában. A bejelentés szerint a herceg az idén mindössze hat jótékony célú és barátságos mérkőzésén vesz részt. Legjobb napjaiban hetente háromszor-négyszer szerepelt az öt hónapos lovaspó- lószezonban. A trónörökös egyik tanács­adója értésre adta, hogy az idén 46 éves herceg súlyos követ­kezményeket, esetleg bénulást kockáztatna, ha folytatná ezt az ütemet. Károly állítólag igen szomorú, mert a lovaspóló volt kedvenc sportja, és szerette volna győzelmekkel ünnepelni trónörökösi beiktatásának idei 25. évfordulóját. A bajok 1990-ben kezdődtek. Kétszer operálták csúnya kartö­rés miatt, egyszer tíz napra megnémult, miután összeütkö­zött egy másik játékossal, ta­valy pedig már több első ligás mérkőzésből kimaradt hátának fájdalmas meghúzódása miatt. Rosszmájú királyfigyelők szerint csak egyvalaki örül a be­jelentésnek: Diana hercegnő, a trónörökös külön élő felesége, mert így eggyel kevesebb azon nyilvános alkalmak száma, ahol Károly veszélytelenül találkoz­hat régi barátnőjével, Camilla Parker-Bowlesszal, Diana gyű­lölt vetélytársával. Ez is egy szempont... Egy időre II. Erzsébet király­nőnek is fel kell hagynia a lo­vaglással. A 68 éves brit ural­kodó a hétvégén sandringhami birtokán leesett a lóról, és el­törte bal csuklóját. S a lovag­láshoz ugyebár... EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN A baltiak aggódnak Kozirev miatt Litvánia és Lettország aggodalmának adott hangot amiatt, hogy megváltozhat Oroszország baltikumi és a FÁK-tagál- lamokkal kapcsolatos politikája. Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter kedden ismételten megerősítette, hogy Moszkva a volt Szovjetunió területét továbbra is érdekszférá­jának tekinti. Kozirev ugyanakkor katonai együttműködést is felajánlott a balti államoknak. Valdis Birkavs lett kormányfő szerint Kozirev nyilatkozata „az orosz követelések kibővíté­séről” tanúskodik. Birkavs hangsúlyozta, hogy az orosz poli­tikus kijelentései után a nemzetbiztonsági politika vált Lett­ország első számú prioritásává. Aggodalomra ad okot, hogy Moszkva nem akarja feladni azt, hogy érvényesítse katonai befolyását a Baltikumban - szögezi le a litván külügyminisz­térium kedden nyilvánosságra hozott nyilatkozata is. Választási kampány géppisztollyal Politikai merényletek is részét képezik ezekben a napok­ban az ukrajnai választási harcnak. A legfrissebb, egyben a legtöbb véráldozattal járó eset kedden éjjel történt a krími Szimferopolban, ahol ismeretlen egyének géppisztollyal tá­madtak Iszkender Memetovra. az elnökválasztáson indult Nyikolaj Bagrov legfőbb gazdasági tanácsadójára. Memetov könnyebb sérüléseket szenvedett, de sofőrje és egyik testőre meghalt. Az incidensben további 11 személy sérült meg. Ki- jev sem mentes a fegyveres incidensektől. Ismeretlen, állig felfegyverzett férfiak a hét elején feldúlták a legnagyobb el­lenzéki szervezet, a RUH fővárosi titkárságát, majd elrabol­ták Mihailo Bocsisint, a RUH sajtófőnökét. Támadásban a Nagy-Románia Párt A román politikai élet csúcsán elhelyezkedő személyisé­gek egész sorát vádolja Corneliu Vadim Tudor szenátor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke - il­letve az általa szerkesztett Romania Mare című lap szerdai száma - azzal, hogy az 1989 decemberi fordulat előtt kül­földi kémszolgálatok irányításával szervezett csoportot hoz­tak létre és működtetnek azóta is az állami intézmények tit­kos ellenőrzésére. A felsorolásban szerepel Adrian Nastase, aki a képviselőház elnöke és a kormánypárt ügyvezető el­nöke, Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank elnöke, Iliescu elnök számos tanácsadója és sok más politikus. Comeliu Vadim Tudor pártja a Vacaroiu-kormányt „kívülről” támogató szél­sőséges, antiszemita, idegengyűlölő politikai alakulatok egyike, voksai kellenek a kormány parlamenti többségéhez. Jelcin és Csernomirgyin egyezkedik Az Interfax jelentése szerint elhúzódhatnak Jelcin és Csernomirgyin tárgyalásai a kormányalakításról. Az ok az elnökhöz közelálló forrás szerint a Fjodorov által támasztott ultimátumban keresendő. Fjodorov a mezőgazdasági lobby képviselőjének, Alekszandr Zavarjuhának és Viktor Geras- csenko bankelnöknek a távozását szabta egyebek közt felté­telül. Az idézett forrás szerint a tárgyalások elhúzódásának oka, hogy Jelcin meg akarja őrizni a kabinet képességét a re­formok folytatására, illetve meg akarja akadályozni az ipari és mezőgazdasági lobby képviselőinek túlsúlyát a kormány­ban. Ily módon nem kizárt, hogy akár a hét végéig is elhú­zódhat az egyezkedés Jelcin és Csernomirgyin között. Hol vannak a krétai sírok kincsei? Konsztantin Micotakisz korábbi görög kormányfő szerdán kilátásba helyezte, hogy jogi úton vesz elégtételt Melina Mercouri kedden elhangzott vádjaiért. A szocialista kulturá­lis miniszter egy öttagú archeológuscsoport jelentésére hi­vatkozva azt állította, hogy Micotakisz értékes művészeti gyűjteményének sok darabja a szülőföldjén. Krétán kirabolt antik sírokból származik. A miniszter asszony elmondta: a jelentést átadja az ügyészségnek. Micotakisz közölte: gyűj­teménye minden darabjához törvényes úton jutott, és Merco­uri szándéka csupán az ő lejáratása volt - írja a Reuter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom