Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-17 / 13. szám

PETŐFI NEPE 1994. január 17., hétfő 5 Pártok az egészségügyi alapellátásról • Számos szakértő szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőzésre. Nagygyűlés az egyházi iskolák helyzetéről Egészségügyi alapellátás, családorvoslás, háziorvosi szol­gálat, körzeti rendelés. A régi és az újkeletű meghatározások és fogalmak között bőven lehet vá­logatni. A lényeg: hová és kihez fordulhatunk, ha betegek va­gyunk, vagy leszünk? Mi a vé­leményük az egészségügyi alapellátásról a pártoknak? Az MDF szakértői szerint az egészségügyi alapellátás jelen­legi rendszerén alapvetően nem kell változtatni. Viszont az el­következő években nagyobb gondot kell fordítani a népesség általános egészségi állapotának felmérésére, a legfontosabb szűrővizsgálatok általánossá té­telére. Más szóval: a jövőben a gyógyító munka mellett na­gyobb hangsúlyt kívánnak he­lyezni a megelőzésre. A minden betegről kötelezően vezetett törzskarton csak akkor éri el igazi célját, ha azt folyamatosan „karbantartják”, elvégzik az egészségi állapotra leginkább jellemző méréseket, szűréseket, és még a kezdet kezdetén gyó­gyítják az észlelt betegségeket. A Kereszténydemokrata Néppárt szakértői új tb-tör- vényt tartanának fontosnak, amely ugyancsak a betegség megelőzésére helyezné a fő hangsúlyt. Egyelőre a minden­napos pénzügyek, adminisztrá­ciós kötelezettségek kötik le az orvosok idejének jelentős részét. Egyértelműen tisztázni kell, hogy kit terhel a rendelő fenntar­tásának költsége, honnan kap pénzt a háziorvos új, korszerű műszerekre? Ezek hiányában nehezen lehet elképzelni a jelen­leginél magasabb színvonalú egészségügyi alapellátást. Öregedő társadalomban él­ünk, s ez Jánoshalma városára is jellemző. Hazánk népességé­nek 18 százaléka hatvan éven felüli, Jánoshalmán minden ne­gyedik ember. Az elmúlt két év alatt kétszázzal csökkent a tele­pülés népessége, amely jelenleg 10 645 főre tehető. A 60 év fe­letti lakosok számának növe­kedése és a természetes fogyás az idősek egészségügyi és szo­ciális ellátásának problémáját is felveti. E gondok enyhítésére hiva­tott a jánoshalmi önkormányzat által 1993. január elsejétől lét­rehozott Egyesített Szociális In­tézmény, amely magában fog­lalja az Időskorúak Szociális Otthonát, a nappali szociális el­látást, a szociális étkeztetést, és a körzetesített házi gondozást. Az intézmény munkatársai által elkészített szociális térkép ada­tai szerint a megvizsgált idősko­rúak közül alig több, mint két­ezer képes az önellátásra, de számuk fokozatosan csökken — két év alatt 76 fővel — , és A helyi és a területi közigazga­tási szervezetekben dolgozó 40 ezer köztisztviselő és közalkal­mazott képviseletében több mint 100 küldött részvételével szom­baton negyedik kongresszusát tartotta a Közalkalmazottak Szakszervezete Budapesten. A résztvevők elsöprő többséggel elfogadták azt a javaslatot, hogy a szakszervezet összetételének megfelelően a jövőben a Magyar Köztisztviselők, Közalkalma­zottak Szakszervezete elneve­zést használják. Döntöttek a szakszervezet új emblémájáról is. A névváltoztatás szükséges­ségére Kiss Sándor elnök adott magyarázatot: a fokozatosan gyarapodó tagságnak már két­harmada köztisztivselő, egy- harmada pedig közalkalmazott. Fehér József a szakszervezet ügyvezető elnöke szóbeli kiegé­szítőjében rámutatott: a köz- tisztviselők és közalkalmazottak legfontosabb vágya a foglalkoz­tatási biztonság. Végleg le kell tehát zárni a helyi és a közép­szintű közigazgatásban 1990-től A Magyar Szocialista Párt egészségüggyel foglalkozó szakemberei indokoltnak tartják a körzeti rendelők háziorvosi szolgálattá történt „átalakítá­sát”, ugyanakkor úgy vélik, vál­toztatni kell a kártyapénz jelen­legi rendszerén. Az elkövetkező években elsősorban a kisebb, másfél-kétezer lelket számláló falvak háziorvosai kerülhetnek nehéz helyzetbe. A leadott kár­1443-an élnek családban. A megvizsgált idősek közül 344 részesül valamilyen támogatás­ban, annak ellenére, hogy a rá­szoruló emberek általában nem panaszkodnak, sőt szégyenük a helyzetüket. Ebből kiindulva az Egyesített Szociális Intézmény vezetése célul tűzte ki a gondozásra szo­ruló emberek szükségleteihez igazodó segítségnyújtást, mely­nek mértékét és fajtáját min­denkor a segítségre szoruló egyén egészségi, szociális és pszichés állapota határozza meg. Az intézmény az ellátásra szorulók igényeit csak részben tudja biztosítani a szociális ott­honi férőhelyek hiánya miatt. A 133 százalékos kihasználtság mellett is tizenegyen várnak el­helyezésre. Az elmúlt évben megnyert pályázat segítségével tíz férőhellyel tudják növelni ezt a szolgáltatást. A kibővített ápoló- és gondozórész az elkép­zelések szerint ez év június 30-án kerül átadásra. tapasztalható tömeges személyi változást. Az ott dolgozók ugyanis már mindenféle átvilágí­táson átesve bebizonyították pártpolitikai semlegességüket. Ezért kérik; hagyják végre béké­ben dolgozni a közigazgatás dol- gozóitvakikből egyébként sincs két kiképzett garnitúrája az or­szágnak. Hangsúlyozottan fog­lalkozott a polgárközeli, modem közigazgatás fontosságával, s ki­tért arra is, hogy az elmúlt 3 év­ben 30 százalékkal csökkent a köztisztviselők és a közalkalma­zottak bére. Rámutatott: a tisz­tességes polgári léthez államilag egységesen garantált keresetet igényelnek. Célszerűnek tarta­nák, ha a jövőben az önkormány­zati intézmények az állami költ­ségvetésből nevesítetten kapnák a működésükhöz szükséges pén­zeket. Az elnök kijelentette: a szakszervezet annak ellenére, hogy nem sztrájkpárti, a jelenleg hatályos törvényekben biztosí­tott jogai gyakorlásáról nem mondhat le, amikor sokszor szándékosan szűkítik egyes legesen ellátott betegekért ka­pott összegből a mind szegé­nyebb önkormányzatok nehe­zen tudják a rendelőket fenntar­tani. Az alapellátás fontos ré­szének tartja az MSZP a fogor­vosi, az üzem- és az iskola­egészségügyi szolgálat jelenle­ginél jóval magasabb színtű új­raszervezését. A Szabad Demokraták Szövetsége az alapellátással kapcsolatban elengedhetetlen­A házi szociális gondozottak ebédszállítását saját járműveik­kel végzik a gondozónők. Napi nyolc-tíz kilométert tesznek meg mindenféle időjárási kö­rülmények között. Adám Ta- másné, az intézmény vezetője kiemelten fontos feladatnak tartja a házi szociális gondozást, hiszen a gondozók közel kerül­nek a gondozottakhoz, és prob­lémáikat továbbítani tudják az illetékeseknek: az önkormány­zathoz, az egészségügy felé, vagy a szeretetszolgálatokhoz. Úgy érzi, így lesz teljes a gon­dozói humánszolgáltatás. A legutóbbi testületi ülésen a képviselők elismerően szóltak az áldozatos munkáról. A többi között kiemelték, hogy Ádám Tamásné sok beadott és meg­nyert pályázattal is segítette az intézmény munkáját. A képvi­selői hozzászólások alapján re­mélhető, hogy az önkormányzat minden segítséget megad ah­hoz, hogy Jánoshalmán az em­beri élet alkonya is emberhez méltó legyen. - Blázsik ­munkahelyeken a szakszerveze­tek jogosítványait. A küldöttek felszólalásaiban központi helyet foglalt el a bér­kérdés, amely úgy tűnt egyre in­kább szakmai kérdéssé vált. A köztisztviselők úgy vélték: a jövő évtől érvényes béreknek legalább a 80 százalékát el kell érniük még az idén. Nehezmé­nyezték ugyanakkor, hogy sok esetben nem a hatályos törvé­nyek, hanem az egyes tárcák hozzáállása dönt a bérekről. Verebélyi Imre, a belügyi tárca közigazgatási államtitkára főként a köztisztviselők jogállá­sával és helyzetével összefüggő kérdésekről fejtette ki álláspont­ját. Megállapította: stratégiai kérdésekben a kormányzat a köz- igazgatási szakmával egyetért, az érdekképviseleti szerveze­tekkel. A megvalósíthatóság módjáról és időpontjáról azon­ban eltér a véleményük. A köz- igazgatás középtávú terve szak­mai téren dől el. Ebben vannak még hiányosságok. így például a törvény-előkészítés során kima­nek tartja az önkormányzati törvény módosítását. Nevezete­sen: ne csak a gyermek- és fel­nőtt háziorvosi szolgálat, ha­nem a fog-, iskola- és sportor­vosi ellátás működtetése is le­gyen a település képviselő-tes­tületének feladata. Erősíteni kí­vánják a védőnői szolgálatot, és főleg a kisebb településeken sürgetik a jelenleginél megbíz­hatóbb gyógyszerellátást. A fekvőbeteg-intézmények a je­lenlegi finanszírozási rendszer­ben nem érdekeltek a magatehe­tetlen, idős emberek ellátásá­ban, ezért is tartják az SZDSZ szakértői rendkívül fontosnak a kórházak és a szociális ottho­nok közötti átmenetet jelentő, úgynevezett ápolási otthonok létrehozását. A szabaddemokra­ták szerint meg kell szervezni a rászorulók otthoni, szakszerű ápolását is. A Köztársaság Párt a mo­dem betegbiztosítást piaci ala­pon kívánná működtetni. Vé­leményük szerint minden ma­gyar állampolgárnak biztosí­tottnak kell lennie. A tb.-járulé­kot fizető biztosítottak esetében természetesen az egészségbiz­tosítási pénztár, a nyugdíjasok után a nyugdíjbiztosítási fői­gazgatóság, a munkanélkülie­kért a Foglalkoztatási Alap, a hazánkba menekültek gyógyke­zelésért pedig a Menekültügyi Hivatal egyenlítené ki a szám­lát. A finanszírozás egyértelmű rendezése a feltétele annak, hogy a biztosított valóban sza­badon választhasson az állami, az önkormányzati, az alapítvá­nyi, az egyházi intézményben, vagy éppen magánvállalkozás­ban dolgozó orvosok között. Pókháló a szabadulókért Rácsok nélkül címmel nyílt kiállítás szombaton Szolnokon, a Városi Művelődési Központ­ban. A tárlaton 15 hazai bünte­tés-végrehajtási intézetből érke­zett alkotásokat mutatnak be. Megyénk három intézete közül a legtöbb munka a kalocsai bör­tönből érkezett: 10 női elítélt összesen 30 hímzett térítőt, dísz- párnát, bábot küldött el a bemuta­tóra. Az állampusztai és a kecs­keméti fegyintézet egy-egy alko­tója tájképekkel aratott sikert. A megnyitó után a büntetés­végrehajtás, az önkormányzat és a művelődési központ Pókháló néven alapítványt hívott életre. Ennek célja, hogy minél többet értékesítsen a kiállítás munkái­ból. A befolyó pénzt el akarják juttatni a szabaduló alkotóknak, ezzel is segítve beilleszkedésü­ket a társadalomba. A pénz másik felét a börtö­nökben maradó, alkotó tevé­kenységet folytató elítéltek munkájának finanszírozására fordítják. radt 1992-ben a köztisztviselői törvényből a kötelező, nyilvános pályáztatás és a versenyvizsga intézménye. Az idő azonban iga­zolta ezek szükségességét. A pártpolitikai semlegesség, a mindenkori kormányzat, ön- kormányzat iránti lojalitás fon­tosságára utalva az államtitkár örömét fejezte ki, hogy a szak- szervezet nem vesz majd részt egyik párt országgyűlési válasz­tási kampányában sem. A köz- tisztviselői és a közalkalmazotti kar közötti átjárhatóságot támo­gatva úgy vélte: ehhez előbb a jogi hátteret és az illetményrend­szert kell szinkronba hozni. Az erkölcsi stabilitás jelentőségét hangsúlyozva Verebélyi Imre rámutatott a munkavállalói és a munkáltatói oldal együttműkö­désének fontosságára. Mint mondta: mindenben meg lehet állapodni, ha egymás helyzetét és korlátáit kölcsönösen figye­lembe veszik a tárgyalópartne­rek, akik a demokrácia jellegéből adódóan szükségképpen kényte­lenek engedni elképzeléseikből. Több mint 1500 pedagógus vett részt azon a rendezvényen, melyet a katolikus püspöki kar rendezett És emberré lett címmel a katolikus iskolák helyzetéről szombaton a Körcsarnokban. Seregély István érsek, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Konfe­rencia elnöke nyitószavaiban le­szögezte: az egyházi iskolák minden bizonnyal nem lesznek konfliktusmentes intézményei a társadalomnak. Az iskolák veze­tői, fenntartói és pedagógusai azonban nem ijednek meg a kri­tikától, vállalják önmaguk javí­tását. Az érsek hangsúlyozta: tisztelet és megbecsülés illeti az egyházi iskolákban tanítókat, va­lamint a szülőket, akik ezekbe az iskolákba járatják gyermekeiket. Jeleníts István piarista tarto­mányfőnök A katolikus iskola a kereszténység és a kultúra szol­gálatában című előadásában többek között rámutatott: a mű­veltség és a kereszténység egy­mással párhuzamosan létező fo­galom, s a katolikus iskoláknak a műveltséget kell szolgálniuk. A katolikus intézményekben tanító pedagógusok nagygyűlé­sén felszólalt Mádl Ferenc műve­lődési és közoktatási miniszter. Beszédében hangsúlyozta: az el­lenzéki pártok, bár nyíltan nem ellenzik, mégis úgy állítják be a közvélemény előtt, mintha az Már szétosztották Szabadka, Moravica, Bajmok, Topolya, Telecska, Kanizsa, Csantavér, Kishegyes, Feketics, Zenta, Ada, Becse, Nemesmilitics, Zombor, Bezdán, Péterréve, Temerin, Szilágyi és Zrenyanin nehéz szociális körülmények között élő polgárainak a napok­ban Szabadkára érkezett, Bács-Kiskun megye lakossága gyűjtötte segélyt. A Vajdasági karácsony és vajdasági újév el­nevezésű akcióban összegyűj­tött, több mint 50 tonna, 12 mil­lió forint értékű, főleg élelmet, ruhaneműt, gyógyszert és játé­kokat már megkapták azok, akiknek szánta a megye együtt­érző lakossága. A segély egy részét az isko­lák, a bölcsődék, a napközik, az egészségházak, a kórházak, a szülészetek és a gyógyszertárak kapták. Az orvosságok mellett a legjobban a tisztító és tisztálko­dási szereknek örültek. A leg­több intézményben eddig a mo­sószerek hiánya miatt csak víz­zel takarítottak. Az iskolákban a gyerekek nem moshatták szap­pannal a kezüket. Emiatt az első félévben gyakoriak voltak a gyomor- és bélbetegségek. A most kapott higiéniai Cikkek néhány hónapra elegendőek. A Bács-Kiskun megyéből ér­kezett segélyt örömmel fogad­ták valamennyi vajdasági vá­rosban és faluban. A helyi ön- kormányzatok vezetői ez alka­lommal is emlékeztettek Bács-Kiskun megye és a Vajda­ság hagyományos, több mint 30 egyházi iskolák létrehozása az egyházak erőszakos törekvése volna, nem pedig valós társa­dalmi igény. Mint rámutatott: az összes oktatási intézmény csu­pán 2,9 százaléka van az egyhá­zak kezelésében, s példaként em­lítette, hogy ez az arány Francia- országban 50 százalékos. Mind­ezekből következően szó sincs tehát Magyarországon az egyhá­zak szerepének túlerőltetéséről. A miniszter ígéretet tett arra, hogy a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium a jövőben is igyekszik elősegíteni, hogy a he­lyi önkormányzatok megkössék a közoktatási megállapodásokat az egyházakkal. A résztvevők a nagygyűlés végén állásfoglalást fogadtak el, melyben azt kérik a parlament­től, hogy az egyházi iskolák mű­ködéséhez biztosítsa a megfelelő esélyegyenlőséget. A nagygyűlést követően sajtó- tájékoztatón értékelték a rendez­vény munkáját, ahol többek kö­zött elhangzott: az egyházi isko­lák létesítése nem restaurációs törekvés, hanem a társadalom­banjelentkező igény kielégítése. A központi költségvetésben az egyházi intézmények működte­tésének támogatására elkülöní­tett összeg segíti az iskolákat, de nem biztosítja megnyugtatóan a hosszú távú működést. éves együttműködésére. A kö­szönő szavakkal együtt hang­zott el az is, hogy a segély a leg­jobbkor érkezett. A nyugdíja­sok, a néhány márkáért dolgozó munkások tartalékai kiürültek. Az árak, a kormányintézkedé­sekkel ellentétben továbbra is tombolnak, az emberek még mindig napokig állnak sorba az időközben teljesen elértéktele­nedett pénzükért. Ilyen körül­mények között csak kevesen hisznek - legalábbis a Vajda­ságban - a küszöbön álló orszá­gos intézkedések csodatévő ere­jében, amely a hiperinfláció azonnali megfékezésére irá­nyul, és valószínűleg újból tö­rölnek a dinárból három nullát. Egyelőre titokban tartják az új jugoszláv pénz esetleges megje­lenését, de az egyik szerbiai na­pilap, a Politika ezt a lehetősé­get is megszellőztette a napok­ban. A segély szétosztásakor a he­lyi közösségek vezetői tolmá­csolták a polgároknak Kőtörő Miklósnak, a Bács-Kiskun Me­gyei Közgyűlés elnökének, Szabadkán, a segély átadásakor elmondott, együttérző szavait. A vajdaságiak meghatódva vették tudomásul, hogy a gyűj­tési akció tovább folytatódik a megyében. A segélyt köszönik a bács-kiskuniaknak, a vállala­toknak, a magánvállalkozók­nak, az egyházi és jótékonysági szervezeteknek, valamint az ak­cióba bekapcsolódó, Bács-Kis­kun megye angliai és dániai testvérvárosainak. S.T.G. • Egy belvárosi bolt Szabadkán. Bizony elkel a segély ott, ahol ilyen üresek az üzletek polcai. tyak után járó pénzből es a tény­Szociális gondok Jánoshalmán A köztisztviselők bérkérdése szakmai kérdéssé vált MEGÉRKEZETT A SEGÉLYKÜLDEMÉNY A téllel küzd a Vajdaság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom