Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-15 / 12. szám
1994. január 15., szombat Megyei körkép 3 ELKESEREDETT ORVOSOK, NŐVÉREK A pótlékok fedezetét ki teremti elő? • Mit tehetnének? Dolgoznak s várnak a kedvezőbb fizetésre. Perbe fogták a felszámolót Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója néhány napja kategorikusan kijelentette, hogy a tb. nem tudja finanszírozni az egészségügyi dolgozók pótlékait, a népjóléti miniszter pedig úgy fogalmazott, hogy fejlesztési pénzekből kell a pótlékok fedezetét előteremteni. Hegedűs Iván, a kecskeméti megyei kórház bér- és munkaügyi osztályának vezetője kérdésünkre elmondta: a kórház sem bérkeretéből, sem tartalékaiból nem képes a pótlékokat kifizetni. Nem elég tehát, hogy a közalkalmazotti bértábla nem tart lépést az inflációval, s az A1, és az A2 kategóriára megállapított 8000. illetve 8800 forintos szorzó alkotmányjogilag is vitatható, hiszen az érvényes minimálbér 9 ezer forint, a megyei kórház dolgozói valószínűleg még a törvény szerint járó pótlékokat sem kapják meg. Ez pedig nem kevés pénz, hiszen egy aneszteziológus (altató) orvos, illetve asszisztens - aki egészségre ártalmas munkát végez - 8 ezer forint pótlékra jogosult. (A szakasszisztensek esetében a bértábla szerint járó 20 ezer forintos minimális bért kompenzálta volna a 8 ezer forintos pótlék.) Vagy másik példával élve: a belgyógyászaton három műszakban dolgozó ápolónő munkahelyi pótléka 2-től 8 ezer forintig terjedhet, s ezzel a - természetesen bruttó összeggel - némiképp kedvezőbb fizetést lehetne az ápolónőknek adni. Hegedűs Iván elmondta: a gazdasági vezetés minden esetben szeretné a maximumot megadni, de a kórház mostani helyzetében örülnének, ha legalább a munkahelyi pótlék adható minimumára volna fedezet. Az osztályvezető szerint a kórháznak keresnie kell a lehetőséget a pótlékok előteremtésére, még akkor is, ha e több tízmilliós tételt központi segítség nélkül aligha tudják előteremteni. Abrahám Eszter {Folytatás az 1. oldalról) A kárvallottak nagy többsége már két év óta vár arra, hogy a felszámoló megoldja ezt a kérdést, és vagy kijelöli a szükséges földalapot vagy pénzben megváltja ezt a jogos járadékot. Amint Nagy András képviselő elmondta, földalapkijelölésre aligha kerülhet sor, hiszen az érsekcsanádi határban lévő kevéske területeken kívül a kombinát nagy részét privatizálták. Éppen ezért arra kérte a megjelenteket, hogy válasszanak közös képviselőt és jogi megbízottat, akik bíróságra viszik az ügyet. Ezt egyhangúlag megszavazták és Pusztai Erzsébetet bízták meg a képviselettel, míg a jogi tanácsadó dr. Schauer Csilla lett. A képviselő úr arról is szólt, hogy a földet 2000 forint aranykorona értékben lehetne megváltani, és ez személyenként 40 ezer forintot jelentene. ElBácsalmás egyik legszebb építménye lehetne a Hősök terén álló épület, melyet eddig diákotthonnak használtak. Még 1926-ban készült Kóbor építész tervei alapján. Az első háztulajdonos Csauscher Adám szőlősgazda és gépkereskedő volt. A II. világháború után és a kitelepítést követően a rendőrség és a mondta, hogy tárgyalt a felszámolóval, aki ígéretet tett: amennyiben a dolgozók javára ítél a bíróság, azt nem fellebbezik meg, és azonnal elkülönítenek egy pénzalapot, amiből kifizetik az embereket. Tamai Gabriella azt kérdezte meg: jár-e kamat azért, hogy két éve valaki használja a nekik járó földet. Megnyugtatták, hogy a törvényes kamatokkal együtt kérik majd megfogalmazni az ítéletet. Egy nemesnádudvari fiatalasszony megkérdezte, hogy azoknak is jár-e a 20 aranykoronányi föld, akiket nem bocsájtottak el, hanem az akkor alakuló kft-be kerültek át, és most is ott dolgoznak. Az igenlő válasz mellett kérték, hogy kft-ként írják össze a névsort, mely szintén a felszámoló ellen készülő peranyaghoz kerül. A bíróság döntéséről mindenkit írásban kiértesítenek. Papp Zoltán határőrség használta az épületet, majd 1965-től mintegy három évtizeden át diákok laktak ebben a díszes házban. Az új kollégium átadásával megüresedett az épület, és most kihasználatlanul áll. Félő, hogy állapota tovább romlik. Ha felújítanák, egy látványossággal gazdagodna Bácsalmás. Csinosításra váró épület VITA A MAJSAI KATOLIKUS ISKOLÁRÓL Nem született megállapodás (Folytatás az 1. oldalról.) Az egyeztetéssel megbízott ad hoc bizottság a legutóbbi testületi ülésen megkísérelt egy megállapodást előterjeszteni, ám a képviselők véleménye már az első pont szavazásakor any- nyira megoszlott, hogy nem tudták döntésre vinni a szerződést. Elsőként az iskola elhelyezésében kellett volna egyezségre jutni, mert — ahogyan az a későbbiekben kiderült — a tűzoltósági előírásoknak nem felel meg a jelenlegi épület. A bizottság által javasolt megoldás két-hárommillió forintos átalakítási költséggel járna, ezért a közgyűlés felkérte a költség- vetési bizottságot, a döntés előkészítéséhez készítsen számításokat többféle alternatívára. A több mint kétórás szenvedélyes vita jelezte, mennyire fontos kérdés az iskola sorsa az önkormányzat életében. Az elhelyezés és finanszírozás nehézségeivel látják indokoltnak véleményüket azok a képviselők, akik most nem javasolják a párhuzamos osztályok beindítását, míg az iskola igazgatója és az őt támogatók éppen a gazdaságosságra hivatkozva kérelmezik ezt. Minden személyeskedés és indulat ellenére azonban nagy többséggel megszavazták a képviselők, hogy a Széchenyi és Arany János iskolák állami támogatásán felüli átlagos kvótáját a katolikus iskola is kapja meg az önkormányzattól. — hajós — A költségvetésről Kalocsán AZ 1994. évi költségvetés intézményi tételeinek egyeztető tárgyalásait kezdték meg tegnap Kalocsán. A tárgyalások lefolytatásával megbízott népjóléti és oktatási bizottság az első napon az óvodák, könyvtár és képtár vezetőivel tárgyalt. A jövő héten az általános és középiskolák, majd a művelődési központ és szakmunkásképző intézet következik. A részletes városi költségvetés elfogadása két hét múlva várható Kalocsán. Még tél van, sőt lesz jövőre is! Téli vásár a Centrum Áruházban. Most 30-40% engedménnyel vásárolhat- Téli ruházati termékeket és lábbeliket Tekintse meg vásári kínálatunkat! Műszaki osztályunkra most érkeztek: zárak, zárbetétek, lakatok, kandallók, gáz- és villanytűzhelyek. Már most gondoljon kiskertjére:- fűmagok, virágmagok, zöldség és borsó vetőmagok széles választékban kaphatók áruházunk I. emeleti műszaki osztályán. Várjuk kedves vásárlóinkat! KEDVEZMÉNY A RÉSZARÁNY-TULAJDONOSOKNAK Térítik a földkimérési díj felét • Már tudják az izsáki gazdák, hol lesz a földjük, de tulajdonukba csak a kimérés után kerül. Nemcsak a művelés, de már a föld birtokba vétele is terhet ró az új gazdákra. Azok a területek ugyanis, melyekre a szövetkezet meliorációs vagy öntözési költséget számolt fel, addig nem kerülhetnek az új tulajdonos kezébe, míg azt ki nem fizeti. A földkimérés díja sem csekély, ettől csak azok mentesülnek, akik kárpótlás útján jutottak földhöz. A decemberben történt törvénymódosítás szerint viszont a részarány-tulajdonosok is kedvezményben részesülnek. A Bács-Kiskun megyei földművelésügyi hivatal vezetője, Madari Jenő elmondta: a földkimérés teljes díjából az állam magára vállalt 50 százalékos mértékű térítést, s visszamenőlegesen is kifizeti a költségek felét. Mivel nem kárpótlás történik, hanem egy meglévő tulajdon újra kimérése, ezért nem fogadta el a parlament a földkimérés teljes díjának finanszírozását. A támogatást három kategóriában határozták meg. Öt hektár területig hektáronként 1800 forintot térítenek, 5 és 10 hektár között a földtulajdonos 9000 forintot kap, plusz 1200-at hektáronként, 10 hektáros terület fölött az alap térítési díj 15 ezer forint és minden hektár után plusz 1000 forintot fizet az állam támogatásként. Mivel igen friss a rendelet, végrehajtását még nem szabályozták. Feltehetőleg a kimérés díját a leendő földtulajdonosnak kell előlegezni, s a számla felmutatásakor utalja ki az illetékes hivatal a térítés összegét. Erről természetesen időben tájékoztatják az érintetteket a földkiadó bizottságokon keresztül. Kedvezménynek tekinthető az is, hogy az összes, földkiadással kapcsolatos ügy esetében töröltek mindenféle illetéket. Csak akkor lép fel illetékfizetési kötelezettség, ha valaki a földkiadó bizottság határozatát megfellebbezi. (benke) Lesz-e ivóvíz a majorban? Szerény pénzigény A kecskeméti önkormányzat kulturális és sportbizottsága megvitatta a területét érintő idei pénzügyi kilátásokat. A bizottság úgy döntött, hogy csak a tavalyi összegeket kéri ebben az évben is, tehát a 14 milliós egyesületi támogatást, a 7,5 milliós sport- valamint a 12 milliós kulturális alapot. A város költségvetési koncepciójának első változata a két alapot nem tartalmazta. Az intézményektől kérte a bizottság, hogy nyújtsanak be feladattámogatásra pénzigényt. Megfelelő feladatterv az ifjúsági otthonból érkezett 3 millió forintra az Otthon Mozi újraindítására, amivel a bizottság egyetért. Legutóbb a terézhalmiak telefongondjáról írtunk egy olvasói levélre válaszolva. A Jánoshalma külterületéhez tartozó te- rézhalmi majorban tíz-tizenegy család él, néha bizony a hátrányos helyzetnek kiszolgáltatottan. Az egykor erdészeti szolgálati lakásokban ma idősek, vagy éppen kisgyermekes családok élnek segélykérő telefon nélkül. A polgármester szerint csak halvány remény van rá, hogy idén nem utasítja el ismét a Matáv a város erre irányuló kérését. A közös gazdaságok felbomlásával a külterületi tanyaközpontok, majorságok is egyre inkább gazdátlanokká válnak, ha az önkormányzatok nem akarják vagy nem tudják átvállalni, sajátjuknak tekinteni a terheket. A kis közösség életének másik súlyosbodó gondjáról is tájékoztatott bennünket Szakái Lajos polgármester. A major ivó- vízellátása jelenleg nem megnyugtató. A vízellátó rendszert korábban az erdészet üzemeltette, és tartotta karban a gépészeti berendezéseket. Mostanra azonban a szivattyú úgy elhasználódott, hogy cserére szorulna. Előbb-utóbb meg kell tehát oldani a problémát, de nagy kérdés, hogy miként biztosítsák az itt élők ivóvízszükségletét. Lajtos kocsival, esetleg palackos ivóvízzel, vagy pedig a szivaty- tyú cseréjével — az ilyenkor szokásos vízminősítés után — saját hálózatról. Katymári árverés A múlt heti hat napig tartó katymári földárverésen 119-en jutottak földhöz a helyi szövetkezet által kijelölt földalapból. A több mint 31 ezer aranykorona földterület ellenértékeként 15,8 millió forintnyi kárpótlási jegyet használtak fel a licitálók. Általánosan 500 forintért keltek el a területek aranykoronánként, de 543 aranykorona területre megegyezés született, ezek ezer forintos áron keltek el. Pontosan 32 hektár szántóföld 6-7 száz forintos áron talált gazdára. Testületi ülés Kunbaján Hétfőn 13 órakor ül össze a kunbajai képviselő-testület, hogy megtárgyalja az idei költségvetés tételeit, és meghallgassa a pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolóját. Pénzhiány a bajai Afésznál Jelentős hiányra bukkantak a Bajai Áfész méhész szakcsoportjánál, a volt elnök távozása után megtartott könyvelési ellenőrzés során. Bizonyos pénzek összege nincs meg a könyvelési számlán, így 5,5 millió forint a hiány. Ezért csalás gyanúja miatt tettek feljelentést a volt elnök ellen. Agyonlőtt ló Nem mindennapi közlekedési balesethez hívták a napokban a kalocsai közlekedési rendőröket. A Kalocsa-Öreg- csertő közötti útszakaszon az Sz. Ferenc által vezetett lovas kocsiba beleszaladt a G. Ferenc szabadszállási lakos vezette személygépkocsi. A hajtó a bakról úgy esett le, hogy a megbokrosodott lovak keresztülhúzták rajta a kocsit. A fiatalembert a mentők súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel szállították kórházba. Egyelőre tisztázásra vár, hogy égett-e a lovas kocsi világítása. Mint megtudtuk, a fogatot húzó ló olyany- nyira megsérült, hogy a helyszínen kellett agyonlőni. Tisza mentiek szövetsége Harmincnégy önkormányzat - köztük Tiszakécske, Lakitelek és Tiszaalpár - képviselői tegnap Csongrádon megalakították a Tisza menti Önkormányzatok Szövetségét. A Tisza menti Ön- kormányzatok Szövetségének az a célja, hogy a természeti, gazdasági erőforrást jelentő folyó hasznosítási lehetőségeit feltárja. Fontos feladatként jelölték meg az idegenforgalom fellendítését, a természet- és környezetvédelmet, a hatékony vízgazdálkodást. Halott a töltésen Január 13-án, 19 óra körüli időben Kiskunfélegyháza és Pe- tőfiszállás között, a vasúti töltésen holtan találtak egy kiskunfélegyházi férfit. A vizsgálat megállapítása szerint egy, a vasúti pályán haladó vonatszerelvény ütötte el. Bűncselekményre utaló körülmény nem merült fel. KÖZÉLETI HÍREK • A Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének hatályos rendeletéi 1993 című kiadvány megjelent. Árusítás a városháza félemelet 1-es számú szobájában. Megtekinthető az Ügyfél- szolgálati Irodában.
