Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

Kecel és környéke A miniszter megnézte a hordókat • A környezetvédelmi miniszter (középen) személyesen győződött meg a hulladéktárolásról. a bajai AIsó-Duna-völgyi Kör­Elsődleges célunk a tagság szolgálata Az elmúlt hét végén, szomba­ton megrendezett ünnepélyes gázlánggyújtás után Gyurkó Já­nos környezetvédelmi és terü­letfejlesztési miniszter ellátoga­tott a Kecel-Borker Kft. tele­pére, ahol Travnik János borá­szati vezető kalauzolta a vendé­get. Elkísérte őt Kővágó József, Tegnap délelőtt a keceli la­kodalmasház előtt legalább annyian voltak, mint amikor va­lóban a házasságkötés, utáni összejövetelről van szó. Ám ez­úttal az erdő szerelmesei gyüle­keztek. Ugyanis árverést hirdet­tek. A kalapács alá a Kiskun­sági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság mintegy hatvan hek­tár fenyvese (92,5 aranykorona értékben) és tizennégy hektár akácos területe került. Talán éppen ezért viszonylag sokan voltak a városhatáron túlról ér­kezők. Mindenesetre - saccolta nyezetvédelmi Felügyelőség vegyészmérnök igazgatója, va­lamint Schindler János polgár- mester. így a miniszter szemé­lyesen győződhetett meg a nagy port felvert, s hónapok óta még ma is ott lévő 207 tonna Mer- sol-D fantázianevű hulladék tá­meg a földrendező bizottság el­nöke - legalább tízszeres volt a túljelentkezés. A fentiekből adódóan is igencsak elhúzódott az akció, főleg azért, hogy a fenyves aranykoronánkénti árát három­ezer forinttal indították, s vé­gül több mint háromszor ennyi­ért talált gazdára. Egyébként akadt olyan is, aki az egész egybefüggő erdőt szerette volna magáénak tudni. A 41,41 aranykorona értékű akácosra tízen jelentkeztek, kö­zülük néhányan a senki többet Tolásáról. Gyurkó János ezután megnézte az 55 ezer hektolite­res pincét, a négyezer hektós ászokteret, majd a készárurak­tárt, ahol szállításra vártak a kannás, a palackos borok és az üdítők. (Az oldal bal alsó sar­kában írunk a hulladék várható sorsáról.) harmadszor után lemorzsolód­tak, de mindvégig tartották a 3400 forint/ak értéket. Lapzártakor még tartott az árverés, ugyanis tegnapra volt meghirdetve a Kiskőrösi Állami Gazdaság Kecelen lévő szőlőte­rületének árverése, valamint a Császártöltési Kossuth Szövet­kezet területe. A városban legközelebb feb­ruár 2-án, 3-án és 4-én lesz ár­verés. Kalapács alá a helyi Sző­lőfürt Szövetkezet tulajdonában lévő szántó, szőlő, gyümölcsös, s rét-legelő kerül. A Keceli Szőlőfürt Mező- gazdasági Szövetkezet az or­szágban elsők között kezdte meg a földek visszaadását, s több mint esztendeje az átalaku­lásnak is. A karácsonyi ünnepek előtt pedig közgyűlést tartottak, ahol az évösszegzőn túl a ho­gyan továbbról is szó volt.-A múlt öröksége azért rá­nyomja bélyegét még az idei esztendőre is.- Ha a korábban felvett hite­lekre gondol, sajnos igent kell mondani. Nem is olyan régen volt olyan esztendő, amikor úgy mondtam, már „csak” 138 mil­lió forint a hitelünk. Az idén ez a szám lényegesen kisebb, s las­san eljutunk oda, hogy megsza­badulunk e kötelezettségünktől. A tavalyi évet kisebb veszte­séggel zárjuk, de az idén már megvan a reális esélyünk arra, hogy gazdálkodásunk nyeresé­ges legyen - mondja Flaisz Fe­renc agrárközgazdász főköny­velő, a szövetkezet megbízott elnöke.- Nincs már közös szőlő, sok üzemet megszüntettek, mire alapozzák a jövőt?- A termelő típusú szakszö­vetkezetből felvásárló, feldol­gozó, értékesítő, szolgáltató szövetkezetté szeretnénk átala­kulni. Megmarad a cipő-, a do­bozüzem és a varroda. Ezek nyolcvan embernek adnak munkát, s főleg asszonyoknak. Igaz, szerény, de legalább biz­tos jövedelmük van, mint zö­mében betanított dolgozóknak. Valamennyiben adott a bér­munka. Az igaz, nincs már egy tőke közös szőlőnk sem, de a borászati üzemtől sokat remé­lünk. Jellege átalakulóban. Ta­valy őszön 36 ezer mázsa szőlő bérfeldolgozását végeztük el. A tagok pedig választhattak a komplex szolgáltatásunkból, hi­szen elvihették mustként, egy­szer fejtetten, palackosán, aho­gyan tetszett. Úgy hiszem, be­csületes díjat kérünk. Másik nagy tevékenységi körünk a nyolcszáz hektárra alapozott szántóföldi növénytermeszté­sünk, ami kiszolgálja a táp-, ta­karmánygyártásunkat és az in­tegrált állattenyésztést. Régen 15 ezer sertés is volt Kecelen, ami ma tizedére csökkent, de szeretnénk felfuttatni. Van leg­alább 40-50 ezer pecsenye-, ugyanennyi tömőliba, kacsa vagy 120 ezer, a csirke ennél je­lentősebb. Mindez a tagoknál, akiket többféleképpen segítünk e szárnyasok nevelésében. Pél­dául odavisszük a naposállato­kat, a takarmányt, szakmai ta­nácsokat adunk. Az anyagi el­számolás az állatok átvételekor történik. Legalább nyolcvan család él ezzel a lehetőséggel.- Kecelen honos a gyü­mölcs-, a szőlőtermesztés. Ezt hogyan segítik, hiszen a 3100 tagból bizonyára sokan még ma is ebben látják a megélhetést.-Tavaly például 22 vagon meggyet vettünk át, de a többi gyümölcsöt is felvásároljuk. Ezért azt tervezzük, hogy a hű­tőház kapacitását növeljük, esetleg később jó lenne szárító, vagy feldolgozó. Gépi szolgál­tatásainkkal is a tagok rendel­kezésére állunk, a növényvéde­lemtől kezdve a tápanyagután­pótlásig.-A szövetkezet vagyona az átalakulás előtt is jelentős volt.- Most is 860 millió forint a közös vagyon. Az sem mellé­kes, hogy eddig még nem vol­tunk fizetésképtelenek. A vesz­teséges dolgainktól megszaba­dultunk, még a faipart szeret­nénk eladni, s mindenképpen az idén 8-10 milliós nyereséget el­érni. Jó, hogy érezzük a tagság bizalmát, amit a tagi betétek is mutatnak. Aligha lehetne más célunk, hogy megőrizzük a va­gyont és sokoldalúan szolgáljuk a több mint háromezer embert - fejezte be Flaisz József. Sokan számítottak a fenyves erdőkre Hitel nélkül, Imrehegyen sem túl rózsás a helyzet - mondta minap történt találkozásunkkor Takács Já- nosné polgármester. Igaz, el­múlt évi gazdálkodásuk során a 25 millió forintot úgy osztották be, hogy sem hitelt nem vettek fel, sem pedig helyi adót nem vetettek ki. Legfontosabb beru­házásként az óvodát bővítették, felújították. Befizették a gáz­programhoz szükséges átadó ál­lomás rájuk eső költségét, a polgármesteri hivatal irattárából körzeti megbízotti irodát alakí­tottak ki. A külterületen élők kaptak két nyilvános telefont, s volt tanyavillamosítás is. Az idei költségvetésük még egymillió forinttal kevesebb, s ebből aligha tudnak fejlesztésre fordítani. Mindössze a közin­tézmények gázellátásba történő bekötése a terv. de szűkösen # Az óvoda felújítása, felsze­relése 4 millió forintba került. HATÁROZAT VAN, VÉGREHAJTÁS NINCS Szállításra vár a hulladék Az Alsó-Duna-völgyi Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség mint elsőfokú környezetvé­delmi hatóság azon határozatán, amiben azonnali határidővel el­rendelte a Kecel-Borker Kft. te­lephelyén tárolt több mint két­száz tonna hulladék Magyaror­szágról történő elszállítását, s az eredeti állapot visszaállítását, még 1993. szeptember 29-ei dá­tum van. A kötelező érvényű okirat a kecskeméti Németh és Társa ’93 Kft.-re - amely Né­metországból engedély nélkül hozta be a hulladékot - vonat­kozik. Mint az a szakvélemény­ben is szerepel, késedelmes tel­jesítés esetén a vízkészletek mi­nőségét illetően is jelentős vagy helyrehozhatatlan kár keletkez­het. Az eltelt idő óta német szak­értők is vizsgálták a veszélyes hulladékot, s a külhonban már megkezdődött az ügyészségi el­járás az anyagokat exportáló cég ellen, de mind ez ideig senki nem jelentkezett a keceli kft.-nél, hogy elszállítsa az anyagot. Igaz, a tartályok egye­lőre még nem lyukadtak át, de azt aligha volna szerencsés ki­várni. Talán ez az a határozat, aminek teljesítése nem tűr(hetne) további halasztást. A 125 éves hagyomány méltó követői Ez év eleje óta önkormány­zati feladat a tűzvédelem. Kece­len ez aligha okozhat gondot, hiszen itt már 125 évvel ezelőtt megalakult az első tűzoltótestü­let, s azóta is méltó követői vannak. A hetvennyolc önkéntesből kilenc állandó alkalmazott. így meg tudják oldani az éjjel-nap­pali szolgálatot, amihez rádió­juk és telefonjuk is van. Már csak azt kell technikailag meg­oldaniuk, hogy vonulás esetén is hívhatók legyenek. Nemcsak a hagyományápo­lás miatt, hanem a jövőre gon­dolva szervezett az ifjúsági csa­pat. Annak pedig négy eszten­deje, hogy a „gyengébb” nem is beállt a tűzoltók sorába. Egy év­tizede Travnik János - akinek az édesapja is tűzoltó volt - százados a parancsnokuk, aki a mind jobb felszerelésért éppúgy harcol, s tesz, mint társai to­vábbhaladásáért. Most a veterán autót szeretnék kicserélni. A védőfelszereléseket a közel­múltban pótolták, ugyanis ta­valy a Tűzoltóság Országos Pa­rancsnokságához beadott pá­lyázaton 1,1 millió forintot nyertek. Emellett dicséretesen segíti őket a helyi önkormány­zat. Ezekből a pénzekből tudtak venni híradástechnikai és mű­szaki mentéshez való eszközö­ket. Hogy munkájukra szükség van, azt bizonyítja, hogy tavaly több mint félszázszor riasztot­ták őket. A környékben legtöbb az avartűz, a szalmaégés, a mel­léképületek kigyulladása. Ti­zenkét alkalommal a szomszéd településekre, Császártöltésre és Imrehegyre is kivonultak, s részt vettek a bócsai erdőtűz ol­tásában. Persze a gyors munká­jukhoz elengedhetetlenek a gyakorlatok. Amikor területi, megyei versenyekre neveznek, akkor intenzívebben dolgoznak - s általában dobogós helyen végeznek -, de havonta rend­szeresen edzenek. Az elméleti képzésről sem feledkeznek meg, amibe a téli hónapokban bevonják az önkénteseket is. Most kilencen az országos pa­rancsnokságra továbbképző tanfolyamra járnak. Az oktatás költségeit a fővárosi cég fizeti. Több alkalommal részt vettek már a kiskőrösi hivatásos tűzol­tók által szervezett kiképzése­ken is. Az állandó szolgálatot teljesítő kilenc főből egyébként hatan közhasznú munkások, akikre a későbbiekben is szeret­nének számítani éppúgy, mint az önkormányzat támogatására. # A keceli önkéntes tűzoltók parancsnoka 1893-ban Sab- jáki Posgay Miklós volt. • A szolgálat idején jut idő az elméleti gyakorlásra. Jótékony célú mulatságok A keceli Általános Műve­lődési Központ nagytermé­ben január 22-én, jövő héten szombaton jótékonysági bálát rendez a helyi önkormányzat. Ez sorrendben már a harma­dik ilyen mulatság. Az első bevételét a folklóregyüttes, a tavalyit a sportcsarnok javára fordították, s most az óvo­dáknak szánják a pénzt. A zene és a tánc mellett lesz műsor és divatbemutató. Még ebben a hónapban - január 29-én - a polgárőrök is szer­veznek jótékony célú bálát. A tűzoltók a február 12-ét vá­lasztották a hagyományos farsangi mulatság időpont­jául. Tájékoztatók a földügyekről Az imrehegyi képvi­selő-testület január 20-án tartja soron következő ülését. Napirendjük szerint tájékoz­tatót hallgatnak meg a földki­adó és földrendező bizottság működéséről. Ezt követően átmeneti költségvetési rende­letalkotásra kerül sor. Új helyen a szolgáltató Ez év elején új helyre köl­tözött Kecel város önkor­mányzat szolgáltató udvará­nak irodája. A Fő téren lévő Rónasági Takarékszövetkezet épületének emeletén megvál­tozott telefonszámon hívha­tók: 78-321-155. Nem válto­zott viszont a szennyvízszállí­tási igények bejelentési helye. Azt változatlanul a polgár- mesteri hivatal portáján sze­mélyesen, vagy a központi, a 321 -211 -es telefonszámon lehet kérni. A szolgáltatók he­lyére a nagy ügyfélforgalmat bonyolító adócsoport költö­zött. Közmeghallgatás Imrehegyen Január 24-én 15 órakor közmeghallgatás lesz az im­rehegyi kultúrházban, ahol a Dégáz Rt. kecskeméti üzem- igazgatóságának szakem­bere tájékoztatót tart az e községben is hamarosan sorra kerülő gázprogrammal kap­csolatos tudnivalókról. Ezt követően falugyűlés lesz. Pályázat Az Arany János Művelő­dési Központ igazgatói fel­adatainak ellátására pályáza­tot hirdetett meg a város ön- kormányzata. A benyújtási határidő május 1-je, a mun­kakör pedig június 1. napjától - a napokban közzétett hirde­tésben ez utóbbi dátum téve­sen jelent meg - tölthető be. Vízügyekről az Avar téren Január 17-étől a város víz­ellátási zavarait, vagy csőtö­réseket észlelők személyesen az Avar téri vízműépületnél jelentkezhetnek a hibabeje­lentéssel. E cégnél reggel 7- 12 óráig fogadják az ügyfele­ket, vagy a 321-122-es tele­fonon is lehet észrevételt tenni. E számon hétvégeken is ügyeletet tartanak. Az oldalt írta és szerkesztette: Pulai Sára

Next

/
Oldalképek
Tartalom