Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-12 / 9. szám

1994. január 12., szerda PETŐFI NÉPE 7 HÁNY BŐRT AKARNAK LENYÚZNI RÓLUNK? NYITOTTABBÁ VÁLT A PLÉBÁNIA A piacrendelet felhajtja az árakat • A rendelet igazi kárvallottjai a kispénzű emberek. Nem csillapodnak a bajai pi­aci helypénzemelés okozta fel­háborodás hullámai. Olyannyira nem, hogy a vásárlók szerint ez már az árak alakulásában is je­lentkezik. Például a tojás árához darabonként 1 forintnyi hely­pénzt is hozzátesznek az eladók - hallottuk a helyi járatú autó­buszon. Éber András polgármester a hétfői sajtótájékoztatón reagált aznapi cikkünkre. A hivatalhoz is eljutottak a jelzések az általá­nos felháborodásról. A polgár­mesternek természetesen nincs módja a képviselő-testület hatá­rozatát megváltoztatni, de ígére­tet tett, hogy ha a rendelet iránti ellenérzés nem csillapul, új elő­terjesztéssel él a 27-ei önkor­mányzati ülésen. Javasolni fogja a díjtételek mérséklését. Az 1991-ben alkotott rende­lettel szemben új elem, hogy az eddigi áruérték, illetve mennyi­ség helyett az árus az általa használt terület nagysága után fizeti a napi helypénzt - írja Ka­lászi László, a piacot kezelő Kommunális és Szolgáltató Kft. igazgatója előterjesztésében. A huzamosabb időre szóló hely­használati engedély legrövi­debb időtartamát egy hónapban javasolta meghatározni az ed­digi három hónap helyett, éppen a szezonális áruk miatt. Az árak felülvizsgálatát - ez most is emelést, mégpedig igen nagy arányú emelést jelent - a piac leromlott állapota és a fenntartási költségek erőteljes növekedése indokolta. A polgármester megvizsgál­tatja más városok díjait, ebből vonja le a szükséges konzek­venciát. Ezzel kapcsolatban két véleményt hallottunk. Az egyik szerint ezt már a rendelet meg­hozatala előtt meg kellett volna tenni, a másik nézet szerint vi­szont teljesen felesleges, hogy a város mások feje után menjen. A bajai rendeletek legyenek az itteni emberek „testére szabva”. A tegnapi, meglehetősen ki­csire sikeredett piacon járva-kelve azt tapasztaltam, hogy az elégedetlenség és a fel­háborodás nem csökkent. Az árusok erős szavakkal bélyegzik meg a képviselő-testület határo­zatát. Nem irigylendő a piacfel­ügyelők helyzete sem. Renge­teg a vita, állandó inzultusok­nak vannak kitéve. Ők képezik ugyanis a jelen esetben az ütkö­zőpontot az eladók és a rendelet végrehajtása között. Azért azt meg kell mondani, hogy a leghangosabbak és akik a legkevésbé hajlandók fizetni: a „nagymenők”, akik szinte roskadoznak az aranyláncoktól és kösöntyűktől. Ők nem ret­tennek vissza a tettleges fenye­getéstől sem, aminek természe­tesen soha sincs tanúja. Ők azok, akik négy-öt standot üzemeltetnek, és akik a jelen pillanatban úgy érzik, rájuk a törvények nem vonatkoznak. Amikor tehát a helypénzek mérsékléséért szót emelünk, a legkevésbé sem az ő érdekük­ben tesszük. Tesszük annál in­kább a kistermelőkért, az idős emberekért, akik kerti termésük felhozatalával igyekeznek nyugdíjukat kiegészíteni. És van még egy érzelmi momen­tum is a piaci jelenlétükkel. Aki egész életében mindig kemé­nyen dolgozott, létszükségle­tévé vált a munka. Ezek azok a tiszteletreméltó zöldség-gyü­mölcs őstermelők, akik miatt jómagam is mindennapos vá­sárló vagyok a piacon. Velük eszmét cserélni legalább olyan hasznos, mint az általuk kínált szép és egészséges árut megvá­sárolni. Hogy legális-e vagy sem, nem tudtam kideríteni: tegnap és tegnapelőtt csak a ta­rifa mintegy felét fizették a kis­kereskedők, csak a büfékocsik után kellett leróni a 700 forintos felemelt helypénzt. Az árusok száma rendkívüli módon le­csökkent, tegnap ha tízen lehet­tek. A lángos ára - begyűrűzött a helypénzemelés - 22-ről 24 forintra nőtt. A polgármesterrel szót váltva tapasztaltam, hogy hajlik a kompromisszumra. Remélem, minél hamarabb hírt adhatunk a mindkét fél, tehát a város és az eladók részére egyaránt ked­vező megoldásról, a rendelet­ben szereplő helypénzek csök­kentéséről. Gál Zoltán • A piac leromlott állagát is a megnövelt helypénzekből származó bevételből tervezik javítani. Az ^mant baromfiboltjaiban akciót hirdet: Baromfitermeltetési és Értékesítési Kft. fagyasztott csirkeszárny fagyasztott csirke far-hát fagyasztott csirkeaprólék 185 Ft/kg helyett 87 Ft/kg helyett 139 Ft/kg helyett 150 Ft/kg 60 Ft/kg 115 Ft/kg A termékek kaphatók a piaccsarnoki baromfiboltban és a Ceglédi úti baromfiboltban. Várjuk vásárlóinkat! Közösségeket szeretnének építeni A korábbinál jóval nyitot­tabbá vált a bajai belvárosi plé­bánia, ami talán az egyik leg­fontosabb eredmény, tudtuk meg Nagyházi Sándor plébá­nostól, aki egy éve került az egyházközség élére.-Nincsenek hivatalos órák, bárki bármikor bejöhet ide, és megpróbálunk segíteni gond- ján-baján, legyen az lelki vagy anyagi természetű. Egyre jelen­tősebb a személyes kapcsolat a hívekkel, sok a négy- és a hat­szemközti beszélgetés. Ez is ré­sze a munkatársakkal történt megbeszélésen kialakult új pasztorációs elképzelésnek. Amint elmondta, egy hiba van még: keveset mozdult ki, adós maradt a családlátogatá­sokkal. De a plébánián annyi munka akadt, hogy hosszú időn keresztül nem maradt szabad es­téje. Sokan vannak, akik eljár­nak jegyesoktatásra, felnőtt ka- tekézisre. Ezért a társasági kap­csolatban több mindent át kell gondolni, rendszerezni.- A betegek kórházi látogatá­sát például rendszeresebbé kell • Nagyházi Sándor tenni - a velük való törődésre korábban több idő jutott. Na­gyon fontosak a szociális prob­lémák, amelyek tervszerűbb se­gítséget igényelnek. A hitokta­tás összehangoltabbá tételén, a fiatalság közösséggé építésén is sokat gondolkodunk. Tavaly óta létezik a családok vasárnapja elnevezésű összejövetel, amikor az óvodások, iskolások a szüle­ikkel együtt eljönnek a plébáni­ára minden hónap utolsó vasár­napján. Ilyenkor a kicsik játsza­nak, a fiatalok énekelnek, a fel­nőttekkel megbeszéljük az ak­tuális dolgokat, így másfél órát töltenek el együtt közösségben. Ezt idén a családok nemzet­közi évében szeretnék kissé életszerűbbé tenni, és ha lehető­ség adódik, akkor havonta több­ször is megtartani ezt a rendez­vényt. Emellett csoportot kel­lene kialakítani a templomba járó fiatal házasokból is, vala­mint a meglevő keddenkénti imaközösség bővítése is kívána­tos feladat. Mind-mind a család jegyében. Az összejövetelekhez a helyet a plébánián nemrég el­készült közösségi terem bizto­sítja. A templommal kapcsolat­ban is lennének teendők, több helyen beázik a tető, az eresz­csatornák lecserélésre várnak. De ezek mind sokadrangú fel­adatok, ha nem állagmegóvás­ról van szó. Elsődleges a pasz­torációs munka, a hívekkel való törődés. Zalavári László Új tűzoltófecskendő Bácsalmáson Az új év első munkanapján egy újabb tűzoltóautóval gyara­podott a bácsalmási önkéntesek felszerelése. Korábban az Or­szágos Tűzoltó Szövetség pá­lyázatot írt ki, melynek kereté­ben lehetőség nyílt az állami tűzoltók használt gépkocsijai­nak a megvásárlására. A bács­almásiak megtakarított pénzü­ket a bajai egységnél alkalma­zott TU-l-es gépfecskendő megvételére fordították. Ez a tűzoltóautó vízzel, porral és habbal való oltásra egyaránt használható. így most már há­rom szerelésük van. Ugyancsak pályázattal szerzett pénzből tömlőket és egyéb technikai eszközöket vásároltak. A korszerűsítésre annál is in­kább szükség van, mert a kör­zetben a tűzesetek száma nö­vekszik: míg 1990-ben 35, az elmúlt évben pedig már 44 alka­lommal kellett kivonulni a bácsalmási tűzoltóknak. A szervezet nyolc település huszonötezer lakosát védi. Je­lenleg huszonnégy tagja van az egyesületnek, közülük nyolcán fizetett állásúak. Állandó ügye­letet tartanak a laktanyában. Őket a 341-227-es telefonszá­mon lehet értesíteni. Ezt érde­mes megjegyezni, mert a 05-ös segélyhívón a bajai egység je­lentkezik be. Bár nagyon jó a kapcsolat közöttük, azonban a nagy távolság miatt ők csak ké­• A bácsalmási tűzoltók már birtokba is vették a saját pénzü­kön vásárolt régi-új tűzoltóautót. (Szrnka Szilvia felvétele) sőbb tudnak kiérni az esethez. A néhány héttel ezelőtt meg­tartott közgyűlésükön a testület elfogadta új alapszabályzatát. Ekkor határoztak úgy, hogy a jövőben önálló szervezetként szeretnének dolgozni. Az ehhez szükséges papírokat elküldték a cégbírósághoz. A régebbi né­ven, mint „Önkéntes Tűzoltó Egyesület” folytatják munkáju­kat. Juhász Jenő MiG-29-es vadászgépek a nagyvilágban A MiG-29-es repülőgép első prototípusát 1977-ben gyártot­ták, s a próbarepüléseket köve­tően 1983-ban kezdték meg a sorozatgyártását. Eredetileg négy repülőgépgyár készítette a frontvadásznak szánt típusokat, melyek alkalmasak füves tábori repülőtereken való le- és fel­szállásra is. Az orosz légierő ré­szére történő gyártását 1992. év közepén leállították. Addig mintegy 800 darabot szereltek össze, melynek több mint fele exportra készült. Egy felfegy­verzett MiG-29-et 20-24 millió dollárért kínáltak eladásra. A MiG-29 vadászrepülőgép­nek több típusa létezik. Az „Ä” változatból csupán néhány ké­szült. Jellemzője a függőleges vezérsík előtti rövid „taraj”. Később módosítottak a gép sár­kányrészén - ez lett a „B” vál­tozat, amiből létezik egy hazai és egy exportváltozat is. Mind ez idáig az „A” és „B” típusú együléses, valamint az „UB” jelű kétüléses változatokat gyár­tották szériában. A kétkormá- nyos gyakorlógép azonban tel­jes fegyverzettel felszerelhető, de ennek a típusnak viszont nincs lokátora. Ä „K” változata repülőgép-anyahajóra készült, ez kísérleti gép, eddig három példányban készült el, jelenleg a Kuznyecov repülőgép-hor­dozó fedélzetén teljesítenek szolgálatot. Ennek a kísérleti tí­pusnak jellemzője még a fel­hajtható szárnyvég, az erős dupla orrkerék és a kitolható fé­kezőhorog. Az „M” változatot 1992 óta próbálják. Ez a va­dászbombázó típus. Jellemzője, hogy jobb kilátású kabintetővel látták el, valamint több módosí­tott műszerrel szerelték fel. De kisebb-nagyobb eltérés van a sárkányon és a vízszintes vezér­síkon is. Ezt a típust a földi cé­lok elleni támadásra fejlesztet­ték ki, de csak akkor állítják rendszerbe, ha az orosz katonai költségvetés helyzete javul. A gépek exportját 1984-ben kezdték meg, először India ka­pott belőle 44 darabot. Szíria 1987- ben 16-ot, majd később még 64-et, Irak 48 darabot. 1988- ban Észak-Korea 25-öt, Jugoszlávia 16-ot, a Német Demokratikus Köztársaság 24-et, 1989-ben Kuba 13-at, Csehszlovákia 20-at, Románia 12-t, Bulgária 12-t, Lengyelor­szág 9-et, 1990-ben Lengyelor­szág 3-at, Afganisztán 12-t, 1991-ben Észak-Korea 13 dara­bot kapott, 1992-ben India vá­sárolt még 20-at, Irán 16-ot, s végül 1993-ben India további 6 darabot, Irán 18-at, Malájzia 18 darabot vásárolt. A Magyar Köztársaság a szovjet állama­dósság fejében 22 együléses és 6 db kétkormányos MiG-29-es vadászrepülőgépet kapott teljes fegyverrendszerével s tartozé­kaival. Közben Bulgária vásá­rolt még 8 darabot. Érdekes, hogy a felsorolt mennyiségek egy része már nem ott van, ahová szállították. Az Öböl-há­borúban az iraki légierő össze­sen 26 MiG-29-est veszített. Ebből 14 Iránban repült át, 5 sa­ját repülőterén, 7 db pedig légi­harcban megsemmisült. A Jugoszláviában lévőkből 4 db-ot a polgárháború során lőt­tek le. Romániában 2 db lezu­hant. Az NDK gépeit, mind a 24 db-ot, a Luftwaffe üzemelteti. Csehszlovákia felbomlása után az ott lévő gépállományt meg­osztották. Cseh és a Szlovák Köztársaság légiereje 10-10 gé­pet kapott. A szerb légierő na­gyon óvja a megmaradt 12 gé­pet, a bevetésekre sem engedik el, nehogy lelőjjék. Jelenlegi ismereteink szerint Oroszországon kívül mintegy 432 db MiG-29-es vadászgép van. Ebből talán 50 az ok­tató. Kenyeres Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom