Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

1994. január 11., kedd PETŐFI NÉPE 7 JESZENSZKY A PRÁGAI CSÚCSRÓL Fölfedezni Kelet-Európát Idősek Nyugat-Európában • Az öregek Dániában a legboldogabbak. Jeszenszky Géza külügymi­niszter az Amerika Hangjának adott és vasárnap sugárzott nyi­latkozatában egyebek között arra a kérdésre válaszolt, hogy milyen várakozással tekint Bili Clinton amerikai elnök és a vi­segrádi országok vezetőinek prágai csúcstalálkozója elé. - A prágai találkozótól elsősorban azt várom, hogy az Egyesült Ál­lamok mintegy újra fölfedezi Közép-Európát. Hiszen éppen egy korábbi demokrata kor­mányzat, a Carter-kormány volt az, amely először értékelte át keleti politikáját, és meghirdette a korábban egyértelműen csak Moszkvára koncentráló politi­kával szemben a differenciálás politikáját. Csodálkoznék, ha egy új de­mokrata kormányzat ezt vissza­csinálná - mondotta a magyar külügyminiszter, majd így foly­tatta: - Azt hiszem, hogy mi­közben teljes mértékben érthető az amerikaiaknak az orosz vi­szony megőrzésére, minél meg­hittebbé tételére való törekvé­sük, ugyanakkor Közép-Európa Az amerikaiak egy része úgy gondolja, hogy az Egyesült Ál­lamoknak segítenie kéne Ke- let-Európának, ha fölötte Oroszország mégegyszer vissza akarná szerezni befolyását. A megkérdezettek negyven száza­léka azonban ragaszkodott az ország semlegességéhez - de­rült ki a CNN, az USA Today és a Gallup közös felméréséből. A „Köszönöm a csodálatos ven­dégszeretetüket és a kedvessé­get, amit irántam tanúsítottak” - írta ajánlásként egy Oxfordról szóló könyvbe, pontosan 24 év­vel ezelőtt a patinás angol egye­tem egyik amerikai diákja, Bili Clinton. A könyv ma is ott áll a Kopold házaspár vitrinjében, prágai bérlakásukban. Kopol- dék 1970 januárjában egy hétre szállást adtak az éppen arra tu­ristáskodó ifjú Clintonnak. Az ismeretség onnan adódott, hogy a cseh házaspár fia, Jan Kopold, Clinton évfolyamtársa volt Oxfordban, és ott egy csa­patban kosárlabdáztak. A cseh újságírók körében felvetődött persze a kérdés, ki lehetett az Csehszlovákiában, aki 1970-ben Oxfordban iskoláz­tathatta gyermekét. Nos, Jirina Kopoldová Jan Svermának, a Csehszlovák Kommunista Párt egyik alapító­jának, a Rudé Právo egykori fő- szerkesztőjének a lánya. Sverma a két világháború kö­zött szemben állt Klement Gottwalddal, a CSKP „Rákosi­jával” de - a világháború vége felé kirobbant nemzeti felkelés­ben életét vesztette - alakja megdicsőült. Sverma szobra ma is ott áll a róla elnevezett prágai híd mel­lett. A városatyák éppen most akarják eltávolítani a szobrot, ami arra ösztönözte Kopoldé- kat, hogy néhány nappal Clin­ton elnök hivatalos prágai láto­gatása előtt tiltakozó levelet küldjenek Václav Havel cseh ál­lamfőnek, az antifasiszta ellen­álló emlékének védelmében. Marie Svermová, Jan Sverma özvegye, aki tavalyelőtt hunyt el, a CSKP alapítói közé tarto­zott. 1951-ben kizárták a párt­ból, 1954-ben letartóztatták, majd „burzsoá nacionalizmus propagálásának” vádjával, kon­cepciós perben, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Két évvel később feltételesen sza­badlábra helyezték. Az 1968-as Prágai Tavasz, az „emberarcú szocializmus” kísérlete újra fel­lelkesítette, tevékeny szerepet vállalt azokban a hónapokban. 1970-ben újra megszűnt a párt­tagsága: ezúttal ő maga lépett ki. Immár hajlott korban, ismét az „alapító atyák” között lelte fontosságát eddig is ismerték, de talán most, itt járva még in­kább látni fogják ezt. Ez nagyon jelentős régió. Az előző amerikai kormány volt az, amely külön szabadke­reskedelmi megállapodást java­solt a visegrádi országoknak. Ez nincs napirenden, de minden­képpen jelzi azt, hogy az ameri­kaiaknak időnként eszükbe jut Közép-Európa. És nagy örömmel hallottam, hogy Gore alelnök (Clintont he­lyettesítve) nagyon meleg sza­vakkal és nagyon határozottan beszélt arról, hogy Közép-Eu­rópa biztonsága Amerika szá­mára elsőrendűen fontos. Ez pontosan az a mondat, az a gon­dolat, amit Amerikától várunk. - És ha ez a szellem nemcsak most, a prágai találkozó előtt és alatt érvényesül, hanem utána is, akkor azt hiszem, hogy a prágai nyilatkozatoktól függet­lenül is Magyarország és Kö­zép-Európa többi országa is Amerikára továbbra is mint egy ilyen megbízható garanciára, garantáló országra tekinthet. közvéleménykutatásban részt vevő 1023 felnőtt amerikai ál­lampolgár 27 százaléka szerint az Egyesült Államoknak és NATO-szövetségeseinek kato­nai segítséggel is támogatniuk kellene Lengyelországot, Ma­gyarországot és Kelet-Európa más országait, ha Oroszország vissza akarná szerezni felettük az ellenőrzést. meg helyét: a Charta ’77 első aláírói közé tartozott. Amikor azonban Clinton el­nökjelölt lett, Prágában előástak bizonyos iratokat. Eszerint - ha nem hamisítványokról van szó - Marie Svermová lánya, Jirina, „Jirka” fedőnéven a csehszlo­vák Állambiztonság (STB) ügynö- ke volt; Jirina férje, Bedrich Kopold pedig hivatalo­san is a biztonsági szerveknél szolgált. Fiúk, Jan, Clinton ox­fordi diáktársa, még 1970-ben meghalt. Törökországban érte tragikus baleset. Jan oxfordi ba­ráti köréből korántsem Clinton volt az egyetlen, aki Kopoldék prágai lakásán hosszabb-rövi- debb ideig vendégeskedett — a nyugati egyetemisták valóság­gal egymásnak adták a kilin­cset. Jaroslav Basta, aki az 1989 utáni csehszlovák kémelhárítás vezetőhelyettese volt egy ideig, a Mladá Éronta Dnes című prá­gai lap szombati számában azt állította: a csehszlovák titkosz- szolgálat 1992-ben „feketén” George Bush választási kam­pánycsapatának dolgozott, ami­kor utánanézett a Clinton 1970-es prágai tartózkodásával kapcsolatos részleteknek, és át­Sorsdöntő lépések A demokratikus értékek sza­bad érvényesülése és általá­nossá válása; a piacgazdaság prosperitásának a biztosítása; és a hatékony katonai együttmű­ködés megléte alkothatja azt a három pillért, amelyen a jövő század új biztonsági rendszere kell, hogy nyugodjon, amely a szembenálláson alapuló vé­delmi tömbjeitől eltérően az in­tegráció és együttműködés tala­ján áll - szögezte le egyebek között vasárnap este Brüsszel­ben Bili Clinton amerikai elnök beszédében. Közel háromne­gyed órás beszédében sorsdön­tőnek minősítette a következő évek eseményeit, amelyek so­rán el kell. hogy dőljön: vajon az egykori Szovjetunió népei békés úton haladnak-e tovább a teljes demokrácia és piacgazda­ság megteremtése és megerősí­tése felé, vagy visszatér az egy­kori totalitarizmus szelleme; hogy vajon az egykori szovjetb­lokk országai képesek lesznek-e csatlakozni a transzatlanti egy­üttműködés rendszeréhez; s hogy vajon sikerül-e maradékta­lanul ellenőrzés alá vonni a vi­lágban jelenlévő tömegpusztító fegyvereket. Visszatérő gondo­lata volt az „egykori kommu­nista országok bevonásának” fontossága az új biztonsági rendszerbe, az együttműködé­sek egészébe. Gazdasági téren ennek kapcsán rámutatott, hogy a stabil és működőképes piac- gazdaság kelet-európai megte­remtését abban támogathatja a legjobban a Nyugat, ha meg­nyitja piacait a térség országai­nak árui előtt. adta Bush embereinek az in­formációkat. A cseh kormány persze semmit nem erősíthet meg Basta állításai közül, de fi­gyelemre méltó módon határo­zott cáfolat sem hangzott el Prágában, csupán az, hogy „senki nem tud semmit”. - Na­gyon szurkoltunk neki a kam­pány során - mondják Kopol­dék Clintonról. Nem szívesen nyilatkoznak, kiábrándultak az újságírókból. Annyit még el­mondanak, hogy amikor Ko­pold papa egy 1970 januári dél­utánon a prágai amerikai nagy- követség mellett sétált Billy- vel, megjegyezte: „Mi lenne, ha egyszer visszatérnél ide, mint diplomata?” Az ifjú meg­villantotta fogsorát: „Miért ne?” — Mit mondanának neki, ha újra betoppanna Önökhöz? — kérdezi a CTK-s kolléga. - Azt, hogy csalódottak vagyunk, a cseh nemzet szellemétől idegen jelenségek miatt. De nem tart­juk valószínűnek, hogy talál­kozhatunk - fordul Bedrich Kopold egy másik .riportemő- höz. - Bizonyára nagyon zsú­folt lesz a programja. Kívánjuk neki, hogy most is olyan szép emlékekkel távozzon Prágából, mint annak idején. Az időseknek igen különböző életfeltételei és boldogulási esé­lyei vannak az Európai Közös­ség egyes országaiban - állapí­tották meg csütörtökön nyilvá­nosságra hozott felmérésükben a Tizenkettek. Az Eurobarome- ter tanulmánya kimutatta, hogy az Európai Unió országai közül Dániában legboldogabbak az időskorúak: több mint kéthar­maduk elégedett saját életével. Görögországban ezzel szemben az öregek 6 százaléka, Portugá­liában pedig mindössze 3 száza­léka elégedett helyzetével. Más megközelítésben: amíg a koro­sabb dánoknak csak 3 százaléka elégedetlen, addig a velük egy korosztályba tartozó portugálok 41, illetve a görögök 59 száza­léka érzi úgy, hogy mostohán bánik vele a sors. - Áz országok közötti különbözőségek nem simíthatok el. A közösség fel­adata, hogy ezen eltérések kö­zül minimálisra csökkentse azokat, amelyek a szociá­lis-gazdasági feltételek különb­ségeiből adódnak - mutat rá a felmérés. A tanulmány különvá­lasztja a nyugdíjak szintjét és a társadalomtól való elszigetelő­dés mértékét. Arra a megállapí­tásra jut - s ez talán kellemes meglepetésként hat -, hogy az ifjúság támogatja az idősebb Meghalt a zászlóvivő Szülőhelyén, a grúziai Dgva- riban elhunyt a szovjet zászlót a Reichstagra kitűző két katona egyike: Meliton Kantarija. 74 éves volt, s mint német lapok beszámoltak róla, már el is te­mették, ravatalánál második vi­lágháborús egyenruhába öltö­zött katonák álltak díszőrséget. A híres fotót sokan ismerik: ka­tona tűzi ki a szovjet lobogót a romos Reichstag csúcsára, füs­tös berlini égbolttal és szétlőtt házakkal a háttérben. A dolog szépséghibája, hogy a fénykép nem április 30-án, a történés napján, hanem két nappal ké­sőbb készült. A Vörös Hadsereg sajtosai megismételtették, beál­lították a jelenetet, fotót a neve­zetes napon nem csináltak. Áp­rilis 30-án már csak azért is ba­jos volt készíteni, mert Kanta­rija, társával, Mihail Jegorovval együtt éjjel 22.50-kor erősítette a zászlót a Reichstag ormára. Déltájban eljutottak ugyan a második emeletre, de a roham­egységnek még jó fél napba tellett, míg átverekedte magát a kupoláig. Játékfilmekben per­sze ennek ellenére számtalan­szor ábrázolták a jelenetet. Hetvenhétezer bevándorló Közel 77 ezer zsidó beván­dorló telepedett le 1993-ban Iz­raelben. Többségük, azaz min­tegy 65 ezer ember a volt szov­jet köztársaságokból érkezett, de a térségben még mindig 1,4 millió zsidó maradt hátra. Az előző esztendőben összesen 76,5 ezer ember, köztük 64 ezer volt szovjet polgár vándorolt be Izraelbe. Szimha Dinic, az új bevándorlók fogadásáért felelős Zsidó Ügynökség vezetője úgy véli, hogy az ezredfordulóig to­vábbi félmillió zsidó érkezhet Izraelbe. Ha ez valóban bekövetkezik, megvalósul a cionisták álma: több mint 5 millió zsidó fog élni a zsidó államban - hangsú­lyozta Dinic. A szovjet határok 1989-ben történt megnyitása után 700 ezer zsidó emigrált, közülük 475 ezer Izraelben te­lepedett le. A Zsidó Ügynökség 1993 elején mintegy 110 ezer beván­dorlóra számított, ám az év első felében a vártnál kevesebben döntöttek az áttelepedés mellett, s csak az év második felében nőtt a bevándorlás üteme. A kedv csökkenését az izraeli életbe való beilleszkedés nehéz­ségeivel magyarázta. generációt. - A fiatalok fenn­hangon és. egyértelműen ki­mondják,... hogy az idősek kü­lönleges helyzetüknél fogva megérdemlik a nemzeti kormá­nyok és az egész közösség értük hozott tevékeny áldozatvállalá­sát ... És ezt hiba volna az öre­gek iránti sajnálat jeleként fel­fogni - olvasható a tanulmány­Egy hónapon belül immár a második Sztálin-barát csoport követeli vissza bálványozott példaképük földi maradványait, hogy újratemethessék szülő­földjében. Az ezer fős tagságú, ókommunista Sztálin Társaság vasárnap megszavazta, hogy „állják azokat a költségeket, amelyek Sztálin földi maradvá­nyainak exhumálásával, szállí­tásával . és .újratenjefésével, jár­nak szülővárosában. Goribaii". A Tbiliszitől 80 kilométerre lévő városban több Sztálin-szo­A leghíresebb szovjet űrrepü­lőtér, Bajkonur is kívül került az orosz birodalom határain. Ki finanszírozza ma a létesítményt - Oroszország vagy Kazahsztán -, és mennyi pénzt emészt fel? A legutóbbi orosz-kazalt szer­ződés értelmében Bajkonur an­nak az államnak a tulajdona, amelynek a területén van, a ki­ban. A felmérés rámutat arra is, hogy az Európai Unió minden tagországában tudatában van­nak a kor szerinti hátrányos megkülönböztetésnek, de annak is, hogy ez ellen illene valamit tenni. A megkérdezettek azon­ban azon a véleményen voltak, hogy az időseknek is jobban ki kellene állniuk érdekeikért. bor van és neki szentelt mú­zeum is működik - jegyezte meg az AP. Decemberben egy másik, rivális csoport is követelte a volt diktátor por­hüvelyének „hazaszállítását” és újratemetését Vladikavkazban, Eszak-Oszétia fővárosában. Az amerikai hírügynökség emlé­keztetett arra, hogy nem való­színű Sztálin grúziai újrateme­tése, hiszen Sevardnadze ált lantfői nemrég még „a 20. szá­zad legnagyobb bűnözőjének” nevezte a volt szovjet diktátort. szolgálásáról viszont az orosz hadsereg és űrkutatási hivatal gondoskodik. A jogutód Ka­zahsztánnak nincs arra pénze, hogy állandóan üzemképesen tartson 12 indítóállomást. Ma egy rakéta indítása egymilliárd rubelba kerül. így az űrrepülő­tér költségeinek 94 százalékát az oroszok fizetik. Januári vásár a Négy Évszak Ruházati Boltban! Minden áruból kedvezmény! Cím: Négy Évszak Kecskemét, Rákóczi út 22. (854) ZICCER & SCH'on reklám FERROTRANS KÉR. KFT. Kecskemét, Szolnokihegy 49/B Tel./fax: 76/322-316 /békéscsabai úton/ DISZKONTÁRON ROMÁN ÜLŐGARNITÚRA nagy választékban. Továbbá: konvektorok, gáztűzhelyek, fűtésszerelvények, gázcsövek, ereszcsatorna és tartozékai, horganyzott lemez 0,55-ös, zománcozott füstcsövek, szögek, vastalicska, drótfonat 150-es, 100-as, vesszőseprű, horg. lágyhuzal 2-es, 2,2-es, 2,5-ös műanyag hordók 6-120 lit., műanyag ballonok 5-10-20 lit., műanyag fóliacső 6 fm-es. Amerika nem lehet közömbös TITKOSÜGYNÖKNÉL LAKOTT A LEENDŐ ELNÖK? Bili Clinton, a prágai turista • Clinton, az oxfordi egyetemista a hetvenes években. Visszakövetelik a diktátort Ki fizeti az űrrepülőt?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom