Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-10 / 7. szám

PETŐFI NEPE 1994. január 10., hétfő 5 TELI HORDÓK, SZERSZÁMOK AZ UDVARON Szőkítő kénsav az olajtanyán? • A 115 ezer literes tartályt félig földbe ásták és faágakkal álcázták. Jakabszállásról Kiskunfél­egyháza felé fordulva, alig más­fél kilométer után, az út szélén már látni a tanyát - igazítanak el azok a tűzoltók, akik szerda este oltottak a melléképületben. Mondják: egy autós látta meg este a lángokat, és a szakszö­vetkezet portájáról riasztotta őket. Ki hitte volna, hogy az- olajmaffia egyik bázisára jut­nak? Mert, hogy azt találták ott, arra esküsznek, akik kint jártak. „Úgy nézett ki, mintha a tűz mi­att, csapot-papot otthagyva me­nekültek volna el a jómadarak’' - magyarázza az egyik tűzoltó. Otthagyták az olajos tömlőkét, a szerszámaikat, még a kulcsot is a zárban. Három kanna vegyszer Az út melletti ház egyébként meglepően gondozottnak lát­szik. Ennek ellentmond, hogy a kaput kidöntötték, nyilván így nem fűtőolaj. Sorra felnyitom mindet, de ugyanaz az ered­mény. Úgy saccolom, legalább ezer liter üzemanyag lehet ott. Negyven, hatvanezer forint, gazdátlanul. Kicsivel arrébb egy műanyag láda, amiben a szerszámokat hagyták. Fejsze, fűrészélű kés, tömlőcsatlako­zók, olajos védőkesztyűk. Kesz­tyűből több is van, az udvaron széthajigálva 6-10 párat látni. A melléképület oldalában há­rom nagyobb kanna. Ebben nem olaj van, de akkor mivél van teli? Kísérőm óvatosan be­lenyomja az ujját: síkos, marja a bőrt, szúrós szagú - mondja. Vajon az-e, amire gondolunk? Kénsav, amit az olajszőkítéshez használnak az ilyen „üzemek”. A melléképületről még Kecskeméten a tűzoltók adtak szakszerű ismertetőt. Ebben volt a tűz« a teteje égett le. Oda­bent megtalálták a jugoszláv Thomas-szivattyút.- Majd figyeld meg, hogy a • A tartálykocsik nyoma még most is jól kivehető. Persze az is lehet, hogy már fel- töltötték a kocsit, amikor a lán­gok keletkeztek. Fiatalok voltak • A hordókban olaj van, de vegyszert is találtunk kannákban. A környező tanyák legtöbbje lakatlan, de csak találunk olyat, ahol élnek. Az egyikben jakab- szállási férfi dolgozgat, nem tudja megmondani kié lehetett a kiégett tanya. — Korábban egy kecskeméti gyógyszerészé vagy orvosé volt. Az új tulajdonosokat elő­ször talán fél éve láttam. Sokan voltak, fiatalok... Nagyon jó nyugati kocsikkal jöttek, és napközben ott ácsorogtak az udvaron. Láttam teherautót is, de tartálykocsit nem. Talán éjjel járt, mert az sűrűn előfordult, hogy reggelre olajos volt az út a tanya előtt. — A tartályról tud? — Hogyne. Az út mellett tet­ték le. Néhány nap múlva el­tűnt, nyilván valamilyen géppel behúzták. A másik szomszéd állítja, hogy legtöbbször Kecskemét felől érkeztek a fiatalok. Ő tudni vél arról is, hogy éjsza­kánként dolgoztak: ilyenkor a hatalmas járművek motorjainak a hangja messzire szállt az éj­szakában. — Mikor voltak itt utoljára? —A tűz napján, este. Sötét­ben jöttem haza, és láttam a személyautókat. Később pánik­szerűen eltűntek, majd kis idő múltán megérkeztek a tűzol­tók...A vizsgálat államigazga­tási eljárás keretében folyik. Kép és szöveg: Noszlopy • Tömlő az udvaron. rácsot az ablakon egyhelyütt ki­feszítették - magyarázták kala­uzaim. Azért, hogy a tartályból jövő szívótömlő beférjen. A ház elé állt a tartálykocsi, és már in­dult is a termelés. Kiégett a szivattyúház így látom én is: az épülettől csak pár lépésre a hatalmas tar­tály. Félig a földbe ásva, és va­lamilyen oknál fogva (tán csak nem repülőgépeket vártak?) fa­ágakkal hevenyészve álcázva. Az olajos tömlők kígyóznak itt is, mint az udvar elején. A tűz­oltók úgy vélik, igen gyorsan csatoltak le a lángok miatt. Ta­lán magára hagyták a szivattyút, olaj került a kipufogó csövére, és ez gyulladt meg szerdán. Mire észrevették, hogy ég, már nem tudták eloltani. Menekült, ki merre látott. A hatalmas tar­tálykocsi dübörögve húzott ki az udvarról. Egy valami mond . csak ellent ennek a feltételezés­nek: a 115 ezer literes tartály al­ján látni csak kevéske olajat. könnyebben járhattak be az ud­varra a teherautók. A főépület frissen meszelt, a szélesre tárt ajtóban ott a kulcs. Odabent összetolva a bútorok, talán itt is meszeléshez készült a gazda. Az udvar közepén 200-250 li­teres műanyag hordók. Lesze­dem az egyik tetejét: olaj van benne. Nem piros, azaz (már?) • Otthagyott szerszámok. KIKET TÁMOGATNAK A PÁRTOK BÁCS-KISKUNBAN? A választásokon induló képviselőjelöltek Néhány napon belül Göncz Árpád köztársasági elnök dönt arról, hogy mikorra tűzzék ki az országgyűlési választásokat. Bács-Kiskunban tíz választó- körzetben versengenek a képvi­selőjelöltek a parlamenti man­dátumokért. (A választókörzetek (vk.) központjai a következetek: 1-2 vk. Kecskemét, 3. vk. Ti- szakécske, 4.vk. Kunszentmik- lós, 5. vk. Kiskunfélegyháza, ó.vk. Kiskőrös, 7. vk. Kalocsa, 8. vk. Kiskunhalas, 9. vk. Baja, 10. vk. Bácsalmás. Hogy végülis mennyien in­dulnak a tavaszi politikai meg­mérettetésen, azt ma még nehéz volna megmondani. A hozzánk eddig eljutott információk alap­ján azonban néhány párt jelölt­jének a nevét közreadjuk. Az MDF az összes választó- körzetben indít jelöltet, ám a 4. számú választókörzetben még nem dőlt el, ki lesz az induló. Ä jelöltek a körzetek sorrendjében a következőek: dr. Józsa Fá­bián államtitkár, 1. vk., dr. Szabó Attila igazgató, 2. vk., Madari Jenő, a megyei föl­dművelésügyi hivatal vezetője, 3. vk., Fekete Pál országgyűlési képviselő, 5. vk., Font Sándor vállalkozó, 6. sz. vk., Szabadi József tanár, 7. vk., Pajor Kálmán mérnök, 8 vk., Éber András polgármester 9. vk., Karsai Péter országgyűlési ; képviselő, 10. vk.. Az SZDSZ még nem állította össze jelöltjeinek a teljes listá­ját, ezért csak néhány nevet tu­dunk közreadni. Információink szerint még nem dőlt el, hogy Csikai Zsolt gazdasági igazgató Kecskeméten az 1. vagy a 2. körzetben indul. Dr. Réczi László jogász, az 5. vk. jelöltje, Juhász Pál agrárközgazdász a 6. körzetben képviseli a sza­baddemokratákat. Dr. And­riska Géza a 7., dr. Szabó Erika a 8., Nagy András a 9. választókerület országgyűlési képviselőiként indulnak újra.. Az MSZP az év elejére meg­találta az összes megfelelő poli­tikusjelöltjét Bács-Kiskunban. Újlaky István tanáraz 1. vk., dr. Brúszel László ügyvéd 2. vk., Csernus Ferenc alpolgár­mester 3. vk., Komáromi Ist­ván mezőgazdász 4. vk., dr. Garai István orvos 5. vk., Aszódi Ilona Katalin pszicho­lógus 6. vk., Alföldi Albert népművelő 7. vk., dr. Várnai László jogász-mezőgazdász 8. vk., dr. Kristóf István jogász 9. vk.. dr. Tabajdi Csaba köz­gazdász 10. vk.. A Fidesz csak február köze­pén hozza nyilvánosságra hiva­talosan jelöltjei nevét. Azt azonban sikerült megtudnunk, hogy nagy valószínűséggel Glattfelder Béla országgyűlési képviselő Kecskeméten indul, míg Kalocsán dr. Kovácsffy Csaba állatorvos. Az FKgP országos köz­pontja, azután hogy nem je­gyezték be a Torgyán-pártot, a két politikai csoport 25 jelöltjé­ből választja ki azt a 10 sze­mélyt, akik indulnak a tavaszi megmérettetésen. A kisgazda vezetőség január 26-án dönt a végleges jelöltekről. Az azon­ban valószínű, hogy dr. Ber- náth Balázs megyei pártelnök előkelő helyre számíthat az or­szágos listán, s valószínű ő ve­zeti majd a megyei listát. A KDNP az összes képvise­lőjelöltjét - még Surján László minisztert is - vizsgáztatta, mi­előtt kiválasztotta megfelelőnek vélt képviselőjelölteket. Az összes körzetben indul a párt. A megyei elnökség azonban úgy döntött, hogy január végén hozza nyilvánosságra a neveket. Azt azonban tudjuk, hogy Iva- nics István alpolgármester ve­zeti a megyei listát, s indul az egyik kecskeméti egyéni válasz­tókerületben is. A másikban pe­dig Tóth Endre tanárt indítják a kereszténydemokraták. Baján Tarján Levente képviseli a pár­tot. A megyei listán egyébként három kecskeméti és két bajai, egy kalocsai és egy szanki sze­mély is szerepel. Az Agrárszövetség az ország minden körzetében indítja je­löltjeit, így Bács-Kiskun me­gyében is. A teljes névsort csak később hozzák nyilvánosságra, tájékoztatott bennünket Nagy Tamás pártelnök. Az azonban biztos, hogy a pártelnök, aki a kunszentmiklósi körzet jelen­legi országgyűlési képviselője, újra indul a parlamenti képvise­lői mandátumért. Barta Zsolt Pinceomlás Szekszárdon Rézvitéz a parlamenten Az Országház Duna-parti ol­dalán, a restaurált északi torony tetejére január 11-én, kedden délelőtt visszahelyezik az úgy­nevezett ..Rézvitéz” másolatát. Az eredeti szobor pótlására Mi­hály Gábor, Sajó Ákos, Seress János és Szórádi Zsigmond szobrászművész fogott össze. A mintegy négy és fél méter ma­gas rézkatonát több órás mun­kával emelik be a nyolcvan mé­teres magasságban lévő helyére. Eredetileg két rézvitéz díszítette a parlamentet. Az egyik a 11. vi­lágháború alatt sérült meg. A másikat az időjárás „morzsolta el”, olyannyira, hogy az 1980-as évek közepén el kellett távolítani a toronyról. Ez utóbbi felújítása után a parlament épü­letében kap helyet. A hétvégén lezárták és élet­veszélyre figyelmeztető táblák­kal látták el Szekszárdon a Für­dőház utca meredek, soklépcsős járdáját. Az oka az, hogy a Kis­kadarka utca és a Fürdőház utca közötti részén beszakadt egy pince. A tátongó mélységben el­tűnt az egyik lakóház végének fala és a fürdőszoba WC-je. Az ott lakók a ház másik végébe költöztek. Az omláskor eltörött a pince- rendszer fölött húzódó szenny­vízcsatorna, s a kiáradt szenny­víz szivattyúzását sem lehetett megkezdeni, illetve folytatni mindaddig, amíg el nem távolí­tottak egy közvetlen szomszéd­ságban levő mintegy 6-7 tonnás beton villanyoszlopot. Ez, nagy súlyával, újabb omlást okozha­tott volna. A helyzetfelmérésre és a balesetelhárításra alakult bizottság szakemberei egyelőre nem tudták megállapítani, mi okozta a pince beszakadását, és hogy valójában hány pince te­teje omlott be. Azon a részen ugyanis olyan pincerendszer épült ki évszáza­dokkal ezelőtt, hogy nemcsak egymás mellett, hanem egymás fölött is húzódnak pincejáratok vagy oldalágak. Néhány évvel ezelőtt egy rejtett pincét úgy fe­deztek föl a közvetlen közelben, hogy a záporok vize eltűnt egy megnyílt gödörben. Azt akkor tömedékelték. Az újabb omlást, a feltételezések szerint, a több mint 300 milliméter csapadék okozta. A polgármesteri hivatal intézkedése szerint hétfőn kie­melik a földet, hogy tisztázni lehessen, mi a teendő. Gyérítik a vaddisznóállományt A Szlovákiában fellépett ser­téspestis továbbterjedésének meggátlására a határ menti me­gyék területileg illetékes állat­egészségügyi hatóságai felhí­vással fordultak a vadásztársa­ságokhoz, hogy gyérítsék a vaddisznóállományt. Mivel a vaddisznó is terjeszt­heti a sertéspestis vírusát, fenn­áll a veszély, hogy a Szlovákiá­ból átruccanó állatok közül egynéhány fertőzött. Az elmúlt évben ugyan a hazai vadfeldol­gozó telepeken kötelezően be­vezették a vérvizsgálatot a fer­tőzések kiszűrésére, a fokozott óvatosság mégis megkívánja a mostani intézkedést. A felhívás hozzávetőleg 40 vadásztársaságot érint, amelyek tagjai, együttműködve a szlo­vák vadászokkal, kilövik a vad­disznókat. Az elejtett állatokat az egészségügyi hatóságok megvizsgálják, és a fertőzött te­temeket megsemmisítik. Ezzel a vadásztársaságokat kár éri, hi­szen egy-egy nagyobb vadkan értéke az 50 ezer forintot is el­éri, s az agyarért, mint trófeáért a külföldi vadászok 4—5 ezer márkát is fizetnek. Most ettől a jövedelemtől a társaságok elesnek. A vadászati szezon egyébként hamarosan befejeződne, mert a vemhes vaddisznókocák ezekben a he­tekben már kicsinyeket nevel­nek. A vaddisznó szapora állat, s biztosra vehető, hogy egy-két éven belül újra megfelelő számban népesítik majd be Pest, Nógrád, Borsod, Szabolcs, Hajdú-Bihar erdeit. Területfejlesztési viták közben A mai gyorsan változó társa­dalmi és gazdasági viszonyok között még fokozottabb körül­tekintést kíván minden olyan döntés, amely egy adott térség, régió természeti adottságainak hasznosítására irányul. Sajnos, az elmúlt 40 évben Magyaror­szágon a gyakorlati politika vál­tozó megfontolásai határozták meg a gazdaság- és területfej­lesztést. Ennek során szinte tel­jesen elhanyagolták a kistelepü­léseket, az országhatár melletti területeket, és ellehetetlenítet­ték a tanyás térségeket, vissza­fejlesztették a vasúthálózatot. Ezek következtében ma hiá­nyoznak a területfejlesztés ed­diginél érdemibb kezeléséhez a valós adatok és információk, és az ezek feldolgozására alkalmas értékelő módszerek, amelyek regionális és kistérségi szinten alkalmazhatók lennének. Egy ilyen jellegű térségi ter­vezés kísérleti jellegű végrehaj­tását kezdeményezte a megyei önkormányzat - tájékoztatott Petrify József, a területfejlesz­tési bizottság szakértője. Ámint elmondta, ebben az évben két minisztérium szakmai és pénz­ügyi támogatásával egy olyan „modell-terv” elkészítését ter­vezik, amely lehatárolná a jel­legzetes kistérségeket. Eher András bajai polgármester azt is felvetette, hogy ezt a programot egészítsék ki önkormányzati együttműködési tervfejezettel, mely a feladat gyakorlati meg­valósítása során tisztázná a megindítandó tevékenységek feltételrendszerét. A bácskaiak úgy okoskodnak, hogy elsősor­ban az idegenforgalom fejlesz­tésben, a telefon, valamint a tömegkommunikáció, az okta­tás és a kultúra vonatkozásában lenne érdemes átgondolni a kis­térségi területfejlesztési kon­cepciót. Természetesen emellett nem lehet lemondani a gazda­ság fejlődésről sem. Mindezek számbavételekor figyelembe kell venni a jövő nemzedék érdekeit a ma embe­rével szemben, ami felveti az önkorlátozás igényét. Ez az ön­szabályzó leginkább a helyi tár­sadalmi kontroll lehet. Papp Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom