Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-09 / 287. szám
Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaalpár V 'v ■ / „ s ' jiJS| _ _ Tiszakécske és vidéke SZÓDAVIZET ISZNAK, HAVAT OLVASZTANAK Ki a felelős azért, hogy nincs ivóvíz? Több hete nincs ivóvize a szentkirályi lakótelepen élő kilencven embernek. Várták, hogy a kút tulajdonosa, a Szentkirályi Szövetkezet intézkedik, s a leégett szivattyú helyett újat szerelnek fel. Mindez a mai napig nem történt meg, amit a szövetkezet elnöke azzal magyaráz, hogy először szakértőkkel kellett megvizsgáltatni a kutat. Hiszen hiába teszik fel az új szivattyút, ha az napokon belül újra leég. Minderről az ott lakókat is tájékoztatták néhány napja a Katica vendéglőben tartott gyűlésen. Bálint Miklós, a szövetkezet elnöke ismertette a szakvéleményt, ami szerint a víz homokos, de nem érdemes a kútban sem szűrőcserét, sem egyéb javítást végezni, inkább a melléfúrásos kútfelújítást javasolják. Ennek a költsége mintegy 2 millió forint lenne. A másik megoldás, amit ugyan nem ajánlanak a szakemberek, a kompresszorozás, amely körülbelül 300 ezer forintba kerülne. A jelen lévő polgármester, Szabó Gellért elmondta: mivel az egészséges ivóvíz a létfenntartáshoz elengedhetetlen, ezért annak biztosítása nem pénzkérdés. Az önkormányzat gondoskodik az ivóvízről átmeneti jelleggel, addig, amíg nem készül el a kút, zacskós vízzel vagy lajtkocsival. Egyébként a végleges megoldást szorgalmazná, új kút fúrásához 90 százalékos állami támogatást vehetne igénybe a község. Ez azonban nem egy-két hét, hanem több hónap, esetleg fél év. A polgármester ez utóbbi kijelentésére fölhördültek az emberek. Elpanaszolták, hogy szódavizet isznak, s úgy jutnak vízhez, hogy havat olvasztanak, fürdésre azonban már nem is jut elegendő víz. Szerintük nem a kútban van a hiba, hanem a villamos vezetékben, vagy a kapcsolóban, ezeket kell tehát megjavítani, • Pásztor Ferenc és Fülöp János szót emeltek a kút megjavításáért. majd felszerelni az új szivattyút. A vita hevében az emberek nemegyszer szemrehányást tettek a szövetkezet jelen lévő vezetőinek, követelve nemcsak a kút rendbehozatalát, hanem az elveszett vagyonnal való elszámolást is. Bálint Miklós és Kenyeres Ambrus azzal vágott vissza, hogy miért nem mennek el a tagok a téeszközgyűlésekre, ugyanis mindezt ott kellene elmondaniuk, és nem azt várni, hogy sorsukról a vezetők döntsenek. Nem egy esetben határozatképtelen volt emiatt a gyűlés, pedig ezen a fórumon határoztak egyebek közt a lakótelepi glóbuszról is, azaz arról, hogy a kútnak el kell tartania önmagát, vagy át kell adni a közösségnek, hogy tartsák fenn a lakótelepen lakók. Szó szót követett, s az is kiderült, hogy néhányan nem fizetnek rendesen vízdíjat, mint például a majorban gazdálkodó libatenyésztő, aki az egyik legnagyobb vízfogyasztó, ennek ellenére — a szövetkezet elnöke • Hetek óta Danka Lászlóné vendéglőjében sem folyik a víz. szerint — még egy fityinget sem fizetett. Bálint Miklós többször célzott arra is, hogy nyáron túlzottan igénybe vették a kutat, egyesek a dinnyeföldjüket locsolták, vízdíjat viszont nem fizettek, tehát maguk az ott élők is felelősek azért, hogy most nincs víz. Végül abban állapodtak meg, hogy kicserélik az elektromos kapcsolót és a szivattyút, lezárják a kútaknát, ne nyúlhassanak hozzá illetéktelenek. A polgármester kérte a közösséget: jobban vigyázzanak a létfontosságú kútra, senkit ne vezéreljenek sanda szándékok, hiszen abból — mint a példa is mutatja — mindannyiójuknak kára származik. Hamos István vállalkozó felvetette: mi lesz, ha mégsem lesz jó a kút a szivattyú kicserélése után sem? Javasolta, előbb röntgenezzék meg a vezetéket, s ha erre nincs pénze a szövetkezetnek, ő felajánlja ennek a költségét. így talán hamarosan lesz vize a szentkirályi közösségnek. FIZETHETNEK A LEENDŐ FÖLDTULAJDONOSOK Átvágják a tiszaalpári nyári gátat? Veszélybe került a több mint tíz kilométer hosszú tiszaalpári nyári gát, amely 4500 hektár terület védelmét biztosítja. Három megye, öt község, több szövetkezet, s la tudja hány új tulajdonos földjéről van szó. A napokban levelet kaptak az Alsó- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól a nyári gát ügyében érdekelt önkormányzatok és szövetkezetek. A levélben közlik velük, hogy a Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat köteles a gátba épített műtárgyak és vízkivételi mű állagmegóvása érdekében a terepszintet meghaladó árhullám esetén a gátat két helyen a partéi szintjéig, száz méter szélességben megnyitni. Magyarul, át kell vágni a gátat. Miért fajult idáig a helyzet? — érdeklődtünk Kemény Lászlótól, az Ativízig területi ügyintézőjétől. — Fájó pontunk ez nekünk, nem mi akartuk, hogy így legyen, s nem is szeretnénk, hogy erre sor kerüljön. Gyakorlatilag két év óta folyik ez az ügy. Ezt a gátat a Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat érdekeltségi hozzájárulásból tartotta fent. Addig nem is volt probléma, míg a téeszek működtek. 1991. december 31-el a társulat nyárigát-bizottsága megszűnt, mert nem volt pénz. Ennek ellenére még 1992-ben is másfél millió forintot költöttek a gátra. Mi már korábban tájékoztattuk a kárpótlási hivatalt, a földkiadó bizottságokat, a megyei önkormányzatokat, polgármestereket, valamint minden érdekeltet, hogy a nyári gát őrzését és karban tartás át oldják meg. Többször is voltunk a helyszínen, s több megbeszélést is tartottunk. Ennek ellenére érdemben nem sikerült megegyeznünk. Sajnos nekünk sincs pénzünk. Az elsőrendű árvízvédelmi töltéseken is csak megfigyelőszolgálatot tudunk ellátni. — Mikorra várható, hogy átvágják a gátat? — Szeretném hangsúlyozni, hogy remélem, erre nem kerül sor, de ez a tiszaugi vízállás függvénye. A leendő földtulajdonosokkal tudatni kellene, hogy ha fizetnek, akkor karban lehet tartani a gátat, s nem történik átvágás. Én annak idején nagyon sokat védekeztem azon a gáton. Sajnos az emberek ma még nem akarják elhinni, hogy erre a lépésre sor kerülhet. — Miért pont két helyen és száz méter hosszan kell átvágni? — Ha nem irányítottan működik, akkor könnyen elviheti a gátat vagy a zsilipet. A száz méter is azért szükséges, mert ha kisebb részen történik, akkor könnyen elmoshatja a víz, s ezzel nagy kárt okoznánk. A tulajdonosoknak az árveréskor tudniuk kellett, hogy ők egy nyílt árterületre licitáltak, jóllehet az elmúlt tíz évben nem kellett tartani attól, hogy árvíz fenyegeti ezeket a földeket. Ha az elkövetkező időben úgy döntenek, hogy védekezni akarnak a bejövő víz ellen és fizetnek, akkor újra működhet a gát. Ha viszont nem, akkor is oda fogunk figyelni egy esetleges árhullámra. Egyébként a vízjogi engedély visszavonását a társulat már korábban is kérte, ami a nyári gát üzemelésére vonatkozott. Ezt adtuk meg most, s ezért kötelezzük őket, hogy a nyári gátat szüntessék meg. Gangl János, a lakiteleki Szikra szövetkezet elnöke szerint a gát hat és fél métert is kibír, de kivédtek már annál egy méterrel többet is, igaz, megfeszített munkával. Véleménye szerint nevetséges lenne, ha lebontanák a gátat, s több ezer hektár földet kitennének annak a veszélynek, hogy egy nagyobb árhullám elönti a terüleA megoldáson az érdekelteknek el kell gondolkodniuk. Szentirmay Mikulás-fogat Tiszaújfalun Képviselői levél • Útra készen a Mikulás, három krampusz kíséretében. A hét végén Tiszaalpár község újfalui részén is járt a Mikulás, Fricska Istvánná vállalkozó szervezésének jóvoltából. Fricskáné elmondta: azért rendezte meg a kisgyermekszíveket megdobogtató Miklós-napi ajándékozást, hogy ezzel régi hagyományt élesszen fel a községben. Jó néhány gyermek számára sikerült felejthetetlen perceket szereznie. Keveset hallani az utóbbi időben a körzet országgyűlési képviselőjéről, Kánya Gáborról. A választópolgárok tájékoztatására közöljük annak a levélnek egy részletét, melyet a körzetben működő polgármesterek részére juttatott el a képviselő úr. ...„Sajnos betegségem az utóbbi hónapokban megakadályozott abban, hogy közéleti kötelességemnek, országgyűlési képviselői tevékenységemnek személyesen is eleget tegyek. Ez a számomra nem kis lelkiismereti problémát okozó helyzet az orvosok minden igyekezete ellenére még hónapokig fennállhat. Betegségem, a fehérvérűség (leukémia) gyógyítása közismerten nehéz, hosszú folyamat. E tény ismeretét emberi kötelességem a választópolgárok tudomására hozni.(...) Egyúttal szeretném tájékoztatni a hozzám fordulni szándékozókat, hogy kórházi betegágyamból - levelezés és telefon útján - minden tőlem telhetőt megteszek, ha bárkin segíteni tudok.” Kánya Gábor tegnap személyesen is részt vett a parlament munkájában. A PÉNZÜGYI OSZTÁLYVEZETŐ SZERINT Nem adósodik el a város Szomorú jövőt jósolt a városnak néhány tiszakécskei képviselő az elmúlt hetekben a költségvetési vita kapcsán. Valóban ilyen kritikus lenne a pénzügyi helyzet? — kérdeztük a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjétől, Verebélyné Kiss Adrienntől, aki a következő tájékoztatást adta. A vita azon folyt, hogy a jövő évi költségvetési koncepció szerint több a kiadás, mint a bevétel. Valóban, a várható bevétel 306 ezer 703 forint, a kiadásokból pedig csupán az intézmények működtetése kerül 307 ezer 313 forintba. A tervezet azonban mintegy 60 milliós induló tartalékkal számol. Mindenképpen az a cél, hogy ne fogyjon el a város kasszájából a pénz, ne kelljen hitelt felvenni. Sajnos, fejlesztésre igen kevés öszszeg jut, holott óriási a jogos igény, csak a művelődési ház kér 7 milliót. A fejlesztésekre tervezett, de az idén fel nem használt pénzt, valamint a tartalékot az önkormányzat kincstárjegyekbe fektette. Jelenleg 80 millió forint fekszik értékpapírokban, amelyeknek egy hónapos kamatuk 22,8 százalékos, tehát rendkívül előnyös. A bevételt növelheti még az eszközök eladása, ami azonban nem lehet cél. A pénzügyi osztályvezető szerint sokkal inkább kellene élni üzletek létrehozásával, s azok bérbe adásával. Ha egy vállalkozónak megéri Kécske központjában üzletházat létrehozni, az önkormányzatnak is megérte volna. Az építési telkek értékesítése igen bizonytalan bevételi forrást jelent, helyi adóval pedig nem lehet terhelni a lakosságot. Mindenképpen a kiadásokat kell csökkenteni ésszerűbb beszerzésekkel, takarékoskodással. Földárverés Tiszaalpáron Földárverést tartottak nemrégen Tiszaalpáron. Ezúttal a Búzakalász Szövetkezet egykori tulajdonát képező és Tiszasas község közigazgatási területéhez tartozó, úgynevezett alpári rétet árverezték. A nagyrészt szántóföldből álló 94 hektáros terület átlagos aranykorona-értéke igen alacsony - 10,3 aranykorona hektáronként mivel a Tisza által veszélyeztetett árterülethez tartozik, és magas vízállás esetén bármikor sor kerülhet az elárasztására. Ennek ellenére meglehetősen nagy volt az érdeklődés: 40 személy licitált és az egész terület (beleértve a 14 hektár erdőt és 23 hektár gyepet is) gazdára talált. Az erdőként nyilvántartott részek (a Holt-Tiszát szegélyező fűzfás) 500 forintért keltek aranykoronánként, a szántó és a gyep pedig 500-3000 forint között. HOL LEGYEN A HELYE „IVÁNNAK”? A parkban vagy a Tisza fenekén? • A könyvtár melletti parkban hever a szobor. Három éve nem találnak helyet egy szobornak Tiszakécskén. Maga az alkotás még a múlt rendszerben készült, s a városháza előtti parkban állt. Egyesek szerint szovjet katonát ábrázol, akinek a háta mögött egy zászló leng, míg mások bőgi parasztembert vélnek felfedezni benne. A rendszerváltást követően a szobrot leemelték talapzatáról és addigi helyéről száműzték. Jelenleg a könyvtár melletti parkban, darabokra fűrészelve várja sorsa beteljesedését. Tóth Dezső polgármester szerint a legjobb helyen a nagytétényi szoborparkban lenne, mert akármilyen megoldást is találnának, biztos lenne olyan kécskei, akinek nem tetszene. Dr. Bucsai Dezső két lehetőséget lát. Az egyik szerint a város valamelyik közössége, vagy része a saját lakókörzetében felállítaná. A másik megoldás szerinte is a szoborpark. Anka Vince, Baji Mihály és Erős József is amellett szavazna, hogy a könyvtár melletti parkban állítsák fel, ugyanis annak idején ezt fogadta el a testület. Anka Vince azt is hozzá tette: ha politikai kérdést csinálnak belőle, akkor bárhol állítják is fel, biztos, hogy nem megfelelő helyen lesz. Kristóf Márta és Szűrszabó Benjamin a temetőben is el tudná képzelni. Szépe Gábor a közvéleménykutatást tartaná alkalmasnak a kérdés eldöntésére. Kovács Ernő úgy vélekedik, hogy amíg nem határoznak arról, hol legyen, maradjon a régi helyén. Lovas László, aki a helyi újságban Ivánnak keresztelte el a szobrot, az úthenger alatt, vagy a Tisza fenekén tudná a helyét elképzelni. Véleménye szerint ennek a kommunista dekorációnak nincs helye a városban. — szeta — Késik a tornaterem átadása Hónapok óta késik a tiszakécskei tornaterem átadása. Először úgy volt, hogy szeptemberben, majd novemberben vehetik birtokba a gyerekek, legutoljára pedig úgy, hogy december 4-én lesz az avatás. Erre azonban nem került sor, annak ellenére, hogy a terem szinte teljes egészében kész. A parkettázás alatti deszkázás folyik, de nehezen halad a munka, mert a mennyezetről csepeg a víz. A generálkivitelező vezetője, Zsemlye Ferenc véleménye szerint ennek az az oka, hogy nincs fűtés. Emiatt deresedik a tető, s mivel a hőszigetelés sem a legjobb, lecsapódik a kondenzvíz. Arra a kérdésre, hogy miért nincs fű- ‘ tés, Zsemlye úr azt válaszolta: az alvállalkozónak még nem sikerült megfelelő keringetőszivattyút találnia. Pedig erre minden lehetősége megvolt, hiszen már a tavasz folyamán aláírták azt a szerződést, mely szerint a fűtésbeszerelést ők fogják végezni. Ideiglenes fűtést ugyan alkalmaznak, de az nem biztosít akkora hőmérséklet-emelkedést, hogy a deresedés megszűnjön. A szociális részeknél a szerelvényezés hiányzik, de a fűtés késedelme miatt festeni sem tudnak. Arra a kérdésre, hogy mikor tudják átadni a tornatermet, Zsemlye úr így válaszolt: — Ha minden jól megy, értem ez alatt azt, hogy sikerül keringetőszivattyút találni, akkor december 20-án a műszaki átadás megtörténhet. Január 10-ig a parkettázás elkészül, s utána birtokukba vehetik a gyerekek a termet. Maga a tornaterem egyébként olyan nagy méretű, hogy egyszerre három osztály tud majd benne tornázni. Mindenféle sportrendezvényre alkalmas, éppen ezért nemcsak az iskolások használhatják, hanem sportegyesületek is. Sz. T. Kábelhálózat Lakiteleken A Lakitelek Alapítvány kábelhálózat kiépítését tervezi a község, Kapásfalu és az üdülő területén. A vezetékben telefon, kábeltévé és riasztóvonal lenne kiépítve. Megvalósítása légvezeték formájában történne, a villanyoszlopok mellett. A munkálatokra már a jövő év elején sor kerülhetne, sót talán már március közepére el is készülne. A községben több mint négyszáz igénylő van, s ezzel a megoldással hamarabb jutnának telefonhoz. Részvényeket vásárol a Dégáz A törvény szerint a települési gázhálózatok bekerülési értéke után a Dégáz Rt. vagyonából részvényhányad illeti meg az önkormányzatokat. A részvények mennyiségét úgy lehet kiszámolni, hogy az 1981 előtt megvalósult beruházások 30 százalékát kell figyelembe venni. Ezt követően pedig minden évben két százalékkal emelkednek a szorzószámok. így az 1992-ben teljesített önkormányzati hozzájárulás 54 százalékának mértékéig részesül a részvénytulajdonban. Ez Lakitelek esetében 1983-tól — a gázprogram kezdetétől — 1992. december 31-ig, közel 15 millió forintot mutat, mely után mintegy hatmillió forint értékű részvény illeti meg az önkormányzatot. Ezeket a részvényeket a Dégáz hajlandó név értéken visszavásárolni, ha az önkormányzatok eladják. Lakitelken még nem döntött arról a testület, hogy mi lefyen a részvényekkel, erre csak a övetkező ülésen kerül sor. Jegyzői pályázat Pályázatot írtak ki a tiszakécskei polgármesteri hivatal jegyzői állására. A beérkező jelentkezéseket január elején bírálják el az önkormányzati bizottságelnökők és a polgármester. Új nevet kapott az ipari iskola A tiszakécskei szakmunkásképző iskola az elmúlt héten ünnepélyes keretek közt felvette Kiss Bálint nevét. A névadó ünnepség során leleplezték Kiss Bálint emléktábláját és az ókécskei református temetőben megkoszorúzták a névadó sírját Maradt a gyermekorvos Sokakat érintett a gyermekorvosi kérdés Nyárlőrincen. Eddig ugyanis az állami gazdaság támogatta ezt az egészségügyi ellátást, de a kft.-re bomlás miatt nem vállalták tovább a finaszírozást. Az önkormányzat nem akarta elveszíteni a már megszokott orvost, ezért úgy döntöttek, hogy ugyanolyan feltételek mellett, heti 3x2 órában fizetik a munkáját. Nem kell tehát a szülőknek Kecskemétre utazniuk csemetéiket gyógyíttatni. Együtt egymillió Az Országos Fejlesztési Alap még a tavasszal pályázatot írt ki kertészeti kultúrák hasznosítására. A programba közösen nevezett be Nyárlőrinc, Tiszaalpár és Lakitelek. Most kapták az értesítést, hogy több mint egymillió forintot nyertek. A napokban döntenek arról, hogy mire költsék el a pénzt. Ha sikerül megfelelő megoldást találni, akkor jó néhány mezőgazdasággal foglalkozó ember tudná sikeresen értékesíteni a termékét a piacon. Az oldalt szerkeszti: Benke Márta
