Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-08 / 285. szám
1993. december 8., szerda___________________ VIIÉRT MÁSODRENDŰ POLGÁROK? Katonatelepi problémák Dómján Gergely kecskeméti ön■ ormányzati képviselő hétfőn be- I yújtotta a közgyűlésnek egyéni vá- I isztókerülete, Katonatelep polgáraí nak kérését. A 150 aláírást tartalj lazó ívet a testület a gazdasági biottságnak továbbította. I A beadványban megfogalmazzák: | z önkormányzat működése óta inf- I astrukturális beruházás Katonatele;j en nem történt. A települést kettézelő főút mentén nincs közvilágítás, i balesetveszély óriási, s áldozatokat övetel. A kiépített közvilágítás emmit sem ér, a buszmegállótól az I teákig nincs világítás. Ebben az éven telefonhálózat sem épült ki, hoott erre nagy igény volna. A buszjá- I atokat is sűríteni kellene. Nincs or- I ősi rendelő, gyógyszertár, elmaradt I tornaterem építése, nincs postahiatal és körzeti rendőrre is szüksége olna a 3600 lelkes városrésznek. 990 óta egyetlen méternyi út sem piilt, homokban, sárban gyalogollak a településen élők a buszig. — A katonatelepiek miért másodrendű választópolgárok a Vacsi közi vagy a petőfivárosi polgárokhoz képest? — kérdezik a levél írói, majd hozzáteszik: Kecskemét 1993-ban 5 milliárd 215 millió forinttal gazdálkodik. Miért nem kapnak ebből a pénzből semmit vissza, holott a város lakosságának 3 százaléka — túlnyomórészt munkaképes fiatalok, akik többféle adót is fizetnek — él Katonatelepen. A levél írói szerint a lakosságszám alapján legalább 100 millió forintot kellett volna a város költségvetéséből különböző formákban visszaforgatni Katonatelepre. Az itt élő polgárok szívesen hozzájárulnának az útépítéshez. Habár — mint ahogy a levélben fogalmaznak: az elmúlt három és fél évben úgy megrövidítettek bennünket, hogy ha minden utcát kibetonoztatna a polgármesteri hivatal lakossági hozzájárulás nélkül, még mindig lenne elszámolnivalónk. Ábrahám Eszter CÁRPÓTLÁS, ISKOLAÜGY, ASSZIMILÁCIÓ Számadás a németség helyzetéről A Magyarországi Németek Szöetsége közgyűlést tart december 0-11-én Budapesten, a Villányi úti onferenciaközpontban, hogy tagjaik zámot adjanak az 1990. óta történt Inagyarországi fejlődésről, és megvijassák az új törvények - kisebbségi, ktatásügyi, kárpótlási - adta lehetőégeket és feladatokat. A kétnapos özgyűlésen szó lesz - többek között a népcsoport általános helyzetéről: l vagyoni kárpótlás során keletkezett lelyi, regionális problémákról, azok|ól a magyarországi németekről, akiket 1944-ben a német hadseregbe kényszerítettek, az iskolaügyről, a német nyelvű műsorok, újságok helyzetéről, és a szövetség előtt álló feladatokról. Fontos tennivaló, hogy az idén októberben hatályba lépett kisebbségi törvény adta lehetőségeket megismertessék a német kisebbséggel. Az elnökség azt is szorgalmazza, hogy minden magyarországi német gyerek anyanyelvén tanulhasson az óvodában, s az iskolában, hogy megismerhesse népcsoportja kultúráját. IA hazai nemzetiségek problémája az asszimiláció. A beolvadás a némeeket is fenyegeti. Ezért is ápolják a nádudvari polgárok őseik kultúráját, sajátos nyelvjárásukat. Fotónk egy korábbi újborünnepen készült. Alapítványi támogatás a Szórakaténusz-múzeumnak Tudjuk, hogy milyen világban éünk, látjuk és érezzük a gazdasági, ársadalmi feszültségeket, de ugyanikkor hiszünk abban, hogy a játék és i játszó ember, a „homo ludens” >rök. E gondolattal ajánlották a köz igyelmébe létrehívói a „Szórakatéiusz” Európai Játékközpont Alapít'ányt, amelynek létrehozásáról, célairól kedden Kecskeméten tájékozatták az újságírókat. Az alapítvány a öbb mint tízesztendős, európai viszonylatban is egyedülálló kecskenéti intézmény, a Szórakaténusz jáékház továbbfejlődését segíti. Az 'lmúlt évtized alatt félmilliónyi láto;atónak, az ötezemyi műhelyprogam keretében többszázezemyi gyeiknek és felnőttnek örömet nyújtó, öbb mint 15 ezer darabos tárgyi lyűjteményt is megőrző játékközpont ugyanis kinőtte kereteit. A leendő európai játékközpont az épületbővítési terveken túl további sokrétű feladatot tűz maga elé. így a szomszédos népek játékkultúrájának széles körű megismertetését, hagyományőrző és megújító játékkészítő műhelyek bemutatását. A tervek között szerepel egy játékkészítő manufaktúra és bolthálózat létrehozása is, azzal a céllal, hogy bővüljön a természetes anyagokból készült, ízléses kivitelű játékok választéka. Ezért jött létre a Szórakaténusz Európai Játékközpont Alapítvány. Az első kuratórium tagjai között van politikus, építész, iparművész, matematikus, szociológus, a testületben képviselteti magát a Magyarok Világszövetségéért Alapítvány is. A kuratórium társelnökei: Merász József, Kecskemét város polgármestere és Kerényi József, Kossuth-díjas építész. halasi küldött a világkonferencián Nem segélyek, piacok kellenek A Budapest Kongresszusi Közjómban a közelmúltban tartottak lijerális világkonferenciát, melynek a izervezője a fiatal demokraták pártja 'olt. Negyvenöt ország politikusai cépviseltették magukat a rendezvétyen, ahol különböző témákat vitatok meg szekciókban. Dr Schindler ^rpád, a Fidesz kiskunhalasi cso- Jortjának elnöke, megyei elnökségi ag — aki szintén részt vett a többna- Jos programon — hazaérkezése után ilmondta, hogy a konferencia minlenképpen elősegítette a gondolkoiásmód formálását, az Európához •'aló közeledést, jó alkalom volt a lyitásra. A fórum két lényeges kérdésre próbált rávilágítani. Egyrészt arra, hogy a térség biztonsága csak összeurópai biztonsági rendszerrel garantált, másrészt arra, hogy az ország fejlődéséhez nem segélyek, hanem kereskedelmi partnerek, piacok kellenek. A rendezvényen a lapunknak nyilatkozó politikusra a legnagyobb hatást a kisebbségi jogokról és a helyi politikáról szóló vita tette, ugyanis mindkét témában értékes gondolatok hangzottak el. Dr. Schindler Árpád szerint a konferencián való részvétel, a folyosói beszélgetések és a megszerzett tapasztalatok mindenképpen elősegítik a jelenlegi városi vezetők munkáját. MEGYEI KÖRKÉP A BAJAI KATONÁK HAGYTÁK EL Gazdátlan kézigránátok a buszmegállóban Nagy riadalmat keltett Baján idén nyáron a Mészáros Lázár laktanya katonáinak lőgyakorlatán eltűnt egy láda robbanóanyag. A kézigránátnyeleket, égőgyújtókat és támadókézigránát-fejeket rejtő láda végül a csávolyi buszmegállóban került meg. Hogy ki vitte oda, és pontosan hogyan jutott hozzá, az a hétfői bírósági tárgyaláson derült ki. A Bajai Mészáros Lázár Gépesített Lövészdandár Alakulat 4. és 5. százada július 14-én tartott lőgyakorlatot a kékhegyi lőtéren. Ezért előző napon robbanóanyagot és lőszert szállítottak oda a laktanyából. Útközben azonban a teherautóról leesett egy láda kézigránát és ezt a késő esti órákban Érsekhalmáról Csávolyra tartó gépkocsi utasai találták meg. A kékhegyi lőtér és a Csávoly közötti földúton heverő ládában 29 darab kézigránátnyél, 30 darab támadókézigránát-fej és 30 darab égőgyújtó volt. A robbanóanyaggal teli ládát az Sz. Ferenc által vezetett autóba tették, és hazaszállították anélkül, hogy a hatóságot értesítették volna. Miközben nagy erőkkel folyt a nyomozás, Sz. Ferenc otthon rejtegette a ládányi robbanószert, majd végül a csávolyi buszmegállóba vitte, nehogy nála találják meg. Az így a buszmegállóban megta• A kézigránát veszélyes fegyver. Nemcsak figyelmetlen, de felelőtlen is volt az, aki egész láda gránátot hagyott lepottyanni a teherautóról. Iáit robbanóanyagot július 25-én foglalta le a hatóság és átadták a laktanyának. A robbanyaggal való visszaéléssel vádolt Sz. Ferenc, M. József, M. Józsefné érsekhalmi, és K. Benedek rémi lakosok ügyében a bajai bíróság a december 6-i tárgyaláson hirdetett ítéletet. Az elsőrendű vádlott, Sz. Ferenc 3 hónapi börtönbüntetést kapott egy évre felfüggesztve, plusz 5 ezer forint pénzbírságot. A II., HL és IV. rendű vádlottak 6 ezer, 4 ezer, illetve 8 ezer 800 forintos pénzbüntetésre ítéltettek. A gránátokat elvesztő katonák büntetéséről viszont nincs információnk. MÉLYPONT UTÁN AZ ÉPÍTŐIPAR? Lakásépítésre kevesen vállalkoznak Kamionterminál Nagylakon? A nagylaki határátkelőnél kedden a határátkelő fejlesztésének lehetőségeiről tanácskozott Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint Arnold Mihály vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka. Helyszíni szemléjük után Makón, az MDF-irodán találkoztak a sajtó képviselőivel. A szemlét az indokolta, hogy a már szinte elviselhetetlen állapotok miatt elodázhatatlan Nagylakon a fejlesztés. Elkészült annak a kamionterminálnak a terve, amely jelentősen enyhíti majd a zsúfoltságot. A jövő évi költségvetésben erre a feladatra 100 millió forintot különí- I tettek el, ami azonban nem lesz elég. A miniszter elmondta, hogy két forrásból lehet pénzhez jutni; egyrészt az útalapból, másrészt pedig a Phare-segélyből. MDF találkozó Baján A Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun Megyei Választmánya Találkozás tagtársainkkal és szimpatizánsainkkal címmel összejövetelt rendez Baján, a Gemenci Érdő és Vadgazdaság székházában csütörtökön délután 6 órai kezdettel. Szarvasfarm Somogybán A gímszarvasok tenyésztésére, Somogyi-Galtee Szarvasfarm Kft. néven, ír érdekeltségű vállalkozás alakult. A mintafarmot Rinyaszentkirályon alakították ki, ahol a Somogyi Erdőgazdaságtól bérelt 100 hektáros területen mintegy 200 gímszarvast tartanak. A kft. egyik alapítója, az írek által kidolgozott technológia felhasználásával szeretnék elterjeszteni hazánkban is a szarvastartást, a kisgazdaságokra alapozva. Az építőiparról elmondhatjuk, hogy a magyar gazdaság egyik legrosszabb helyzetben lévő iparága. Vajon meddig tart még ez az állapot? - kérdeztük Makra Magdától, az Ipari Minisztérium építőipari főosztályának vezetőjétől. Az építőipar a gazdaságnak az az ága, amely legelsőként jelzi a receszsziót és ugyanúgy elsőként érzi a fellendülést is. Amikor 1982-ben bevezették a versenyszabályozást, akkor az gyakorlatilag csak az építőiparban érvényesült. Emellett rohamosan csökkentek az állami nagyberuházások, s az építőipar megkezdte az öntörvényű leépülését. Ennek következtében a nagy mamut építőipari vállalatok - köztük a Dutép - sorra megszűntek, és az iparág elsőként kezdett a piacgazdasághoz alkalmazkodni. Jelenleg 7000 jogi személyiségű és 58 000 egyéni vállalkozó dolgozik az építőiparban. Elemzések alapján tudjuk, hogy az 1990-91-es mélypont után, amikor a termeléscsökkenés 17 százalékos volt, 1992-ben már nem csökkent a termelés. Az idén 1-2 százalékos termelésnövekedéssel számolunk. A Statisztikai Hivatal az idei első félévben 10 százalékos csökkenést mutatott ki... Ebben valami tévedés lehet, hiszen a kimutatásaik szerint ugyanakkor az építőanyag-ipar termelése 12 Alkotmányellenes a társadalombiztosításról szóló törvény 44. paragrafusának azon bekezdése, amely az 1988. év előtti járulékköteles kereseteket figyelmen kívül hagyva, az öregségi nyugdíj alapjául a minimális bért veszi figyelembe. Az Alkotmánybíróság a bekezdést 1993. március elsejére visszamenő hatállyal megsemmisítette. A részbeni megsemmisítés után az említett paragrafus negyedik bekezdésének szövege a következő: Ha az igénylőnek öszszesen legalább 900 napra van keresete, a havi átlagkeresetet tényleges százalékkal emelkedett. Ha az anyagipar termelése növekszik, azt valahol beépítik... Kivéve, ha exportra termeltek. Nem valószínű, hogy a tömegáruszámba menő téglát, cementet, cserepet exportálnák. Felmérések szerint az építkezések 65 százaléka közpénzből épül és rohamosan csökken a lakáskorszerűsítések száma. Igaz ez? Ezek valós számok. Az előbbiek a címzett és céltámogatások eredményeként növekedtek, a lakáskorszerűsítéseket viszont az emberek nem bírják pénzzel. De hadd tegyek hozzá még valamit: az építkezések 15 százaléka Budapesten, 85 százaléka vidéken folyik. Tavaly még az építkezések 55 százaléka magánerőből, 45 százaléka közösségi pénzből indult, az idén viszont az építkezéseknek csak 35 százaléka volt magánerős, 65 százaléka közösségi. Beszéljünk a lakásépítkezésekről is. Ideális körülmények között mennyi lakásnak kellene évente épülnie és mennyi épül valójában? A mai lakásviszonyok mellett évente 35^40 000 új lakás építésére volna szükség. Tavaly, 1992-ben 25 800 lakás épült, s ebből az egész országban 800-at építettek az önkormányzatok, a többi magánerőből készült el. Az idén is körülbelül enynyire számítunk. keresetei alapján kell kiszámítani. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az állam az 1993. március elsejei törvénymódosításnál a jogi szabályozást úgy határozta meg, hogy az a biztosítás útján szerzett jogokat, továbbá a szociális biztonsághoz való jogot sérti, ezért a testület a rendelkezés megsemmisítéséről döntött. Az Alkotmánybíróság határozatát a Magyar Közlöny legutóbbi, december 2-ai számában azzal tette közzé, hogy az 1994. december 31- én lép hatályba. Alkotmányellenes nyugdíjrendelkezés FÉLBESZAKADT A KECSKEMÉTI KÖZGYŰLÉS Vita a kanadai nyugdíjasfaluról Hétfőn este negyed hétkor határozatképtelenség miatt ismét félbeszakadt a kecskeméti képviselő-testület 13 órakor kezdődött közgyűlése. így újra csak nem született döntés a kanadai nyugdíjasfaluról. Két, egymásnak ellentmondó előterjesztést vitattak meg a szenátorok. Merász József polgármester azt javasolta, hogy a falut tervező Hunliz Kft.-nek négyzetméterenként 600 forintért adjanak el 3 hektárnyi területet a Kápolnarétből. Közvetlenül a Széchenyivárost és a Sutusfalut öszszekötő út mentén. A környezetvédelmi bizottság viszont előterjesztésében úgy foglalt állást, hogy az önkormányzat folytassa a rét védetté nyilvánítási eljárását és itt ne kapjon helyet a kanadai nyugdíjasfalu. A vitában dr. Molnár Ilona arról érdeklődött, hogy ilyen értékű ingatlant meg kell-e pályáztatni, a Hunliz Kft.-ben van-e külföldi tőke, rendelkezik-e bankgaranciával és a cél meghiúsulása esetén a város visszavásárlási joga hogy van leszabályozva a remek fekvésű területre? Dr. Erdei Attila jegyző elmondta, hogy a képviselő-testület eltekinthet a pályáztatástól. Merász József polgármester arra nem tudott válaszolni, hogy van-e külföldi tőke a kft.-ben. (A képviselőnő kérdése valószínűleg arra irányult, hogy a kormány hamarosan beterjeszti a parlamentnek a külföldiek földvásárlásának tilalmát. A Kápolnarét pedig gyep művelési ágú termőföldnek számít.) A kérdésekre a kft. jelen lévő képviselőjének szót akartak adni a városatyák, amit azonban meg kellett szavazni. A voksok összeszámolásakor kiderült, nincs a díszteremben 20 képviselő, ezért az elnöklő polgármester berekesztette az ülést. Dr. Molnár Ilona még interpellálni akart, de a határozatképtelenség miatt erre Merász József nem adott lehetőséget. Közben a folyosóról bement a díszterembe néhány képviselő és így már 22-en voltak jelen, tehát lehetett volna folytatni az ülést, de erre csak jövő hétfőn kerül sor. Információink szerint a Hunliz Kft. mindenképpen Kecskeméten építi fel a kanadai nyugdíjasfalut, hiszen a hónapokkal ezelőtti kedvező önkormányzati döntés után megkezdődött a szervezés. A határozat viszszavonásakor már jó néhány külföldi nyugdíjas jelentkezett, akik Kecskeméten kívánnak élni. A történtek után könnyen elképzelhető, hogy nem a várostól vesz a vállalkozó területet, hiszen több magánszemély is tett nekik eladási ajánlatot. (á.-m.) Falugyűlés lesz Gátéron Gátér község önkormányzata december 13-án, hétfőn délután öt órai kezdettel falugyűlést és közmeghallgatást tart a művelődési házban. Ezen többek közt szó lesz az önkormányzat 1993. évi munkájának értékeléséről és a jövő évi költségvetésről is. Az aktuális kérdésekre a legilletékesebbektől, a képviselő-testület tagjaitól kaphatnak választ az érdeklődők. Gázrészvények Kunfehértónak Kunfehértón a területi gázelosztó vezeték lakossági és önkormányzati hozzájárulásból valósult meg, így a Dégáz Rt. részvényeinek egy része a települést illeti meg. A kunfehértói képviselő-testület szeptember végén be is nyújtotta igényét kétmillió-nyolcszázezer forint értékű részvénytulajdonra. A Dégáz Rt. most arra kérte a kunfehértói képviselő-testületet, hogy nyilatkozzon, hozzájárul-e az önkormányzatot megillető részvénytulajdon névértéken történő visszavásárlásához. A testület úgy döntött, jelenleg nem köt előszerződést a részvényekre. Az esetleges eladásról a későbbiekben tárgyalnak újra. Mezőgazdaságról Kiskunmajsán A hét végén immáron hatodik alkalommal tartanak találkozót Kiskunmajsán a mezőgazdasági szakemberek. Az első mezőgazdasági fórumra még 1988 novemberében került sor, és most, az ötödik évforduló alkalmából Falu: lakóhely és munkahely címmel tartanak újabb eszmecserét. A mostani tanácskozás házigazdái a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége, a kiskunmajsai gazdakör és a Haza és Haladás Alapítvány lesznek. A mezőgazdasági fórum december 11-én 10 órakor kezdődik a kiskunmajsai művelődési házban. Közmeghallgatás Borotán Borota képviselő-testülete december 9-én, 17 órára a művelődési házba várja a község lakosságát. A közmeghallgatás témája között szerepel az önkormányzat 1993-as munkájáról készült beszámoló, valamint a jövő évi településfejlesztési célkitűzések ismertetése. Testületi ülés Madarason A madarasi képviselő-testület soron következő ülését december 9-én, 14 órakor tartja. A képviselők tájékoztatót hallgatnak meg az önkormányzat háromnegyedéves gazdálkodásáról, a községi alapítványok működéséről, valamint a kárpótlási ügyek állásáról. Emellett még megtárgyalják a szociális ellátásról szóló helyi rendelet végleges formáját^ a jövő évi költségvetés tervezetét. Értékelik a testület idei munkáját és módosítják az 1993-as költségvetési rendeletet. KÖZÉLETI HÍREK • Karsai Péter országgyűlési képviselő 1993. december 10-én (pénteken) 16—18 óráig képviselői fogadóórát tart Jánoshalmán, a Dózsa Gy. u. 77. szám alatti irodában.---------------------------------------------Lízing! Visszlízing! Érd: 56/372-310 56/420-264 76/487-025 1/1495-869 telefonokon . (17862)
