Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)

1993-12-01 / 281. szám

1993. december 1., szerda MEGYEI KORKÉP 5 AMIT EGY ÖSSZETARTÓ, LELKES GYÜLEKEZET FELMUTATHAT Kérdés, hogyan lehet pénz nélkül építkezni, mekkora akarat szükségel­tetik, hogy egyáltalán belefogjon az ember. Hát még mekkora bátorság kell minden anyagi erő híján egy templom felépítésébe kezdeni! Mek­kora a hite annak, aki ebben remény­kedik? Kása István, a Móric­­gát-Szank-Kiskunmajsa református egyházközség fiatal lelkésze hisz ab­ban, hogy amit ennyien szeretnének, annak sikerülnie kell.-Nem én kezdtem álmodozni - mondja -, tulajdonképpen megörö­költem ezt a tervezgetést. Nagy elő­dök szolgáltak itt előttem - meséli és sorolja. - A harmincas években dr. Esze Tamás, aztán az ötvenes évek­ben dr. Dobos Pál, aki ma Pesten él, s 92 esztendősen is eljött az alapkőle­tételünkre. Négyessy Lajos hét évet töltött itt, ő kezdte a tervezgetést, hogy Majsán templom kellene a régi imaház helyébe. Előbb abban re­ménykedtek, hogy a helyi népfront­­székházat megkapják, de egyre nyil­vánvalóbbá lett, hogy ez nem sikerül, ezért 1991 márciusában Négyessy építési telket kért az önkormányzat­tól. Mintegy bizonyítékként elém ke­rül egy nagy füzet, az „építési napló”, amelyben a fenti tény is do­kumentálásra került.- Folyamatosan vezetem, hogy le­hetőleg ne merüljön feledésbe az épí­tés története - fűzi hozzá a lelkész úr. Templom épül Kiskunmajsán közakaratból • Kosa István lelkész.- Ezek a tervezgetések mikor vál­tak konkrét elhatározássá? - kérde­zem, bár tudom, hogy ennek a fiatal­embernek a lendülete kellett, hogy az elképzelések formát öltsenek.- Ebben az évben, pontosan május 23-án szavazta meg a gyülekezet az építkezést, aztán Dóka László elké­szítette ezeket a szép terveket. Két dolog bátorított abban az időben bennünket - mondja, mintegy a ki­mondatlan kérdésemre is válaszul. - Ha eladjuk a régi imaházat, azért jó pénzt kaphatunk, s különben se mu­száj egyszerre mindent megcsinálni. Talán elég, ha elsőre annyira jutunk, hogy tető lesz a fejünk felett.- Honnan várnak segítséget?- Először is magunkon kell segí­teni. Már a kezdet kezdetén azt mondtam, csak akkor lesz erkölcsi alapunk bárkihez is fordulni, ha mi minden erőnket, anyagi lehetősége­inket kimerítjük. De nem is szólha­tok egy rossz szót sem, nagyon szé­pen adakozik a gyülekezet. Tíz-ti­­zenötezret családonként képesek va­gyunk áldozni, de van, aki negyven­ezret is hozott.- Mekkora a gyülekezet?- Kevesen vagyunk, de a majsai gyülekezet még nagyon kicsi. Egyébként a három községből össze­sen 120-an fizetnek egyházfenntar­tási hozzájárulást. Láthatóan növek­szik a táborunk, de éppen ezért szük­séges, hogy a gyülekezetnek háza, temploma legyen. Az önkormányzat­tal jó a kapcsolatunk, hiszen telket is kaptunk ingyen. Nekem az a véle­ményem, ha templomot építünk, ab­ból a városnak is - ha közvetetten is - haszna származik.- Augusztusban megtörtént az alapkőletétel. Hol tart az építkezés?- Sajnos a telek feltöltése rengeteg időt és pénzt felemészt. Szinte bele­kerül annyiba, amennyibe az épület maga. Ha ezzel megleszünk, már gyorsabban, látványosabban hala­dunk. Rengeteg segítséget kapunk. A vállalatok, magánszemélyek sokszor ingyen vagy kedvezményesen dol­goznak, dehát minden csak így, ma­gánkapcsolatok révén sikerül. Hiva­talosan semmi nem megy. Ma egy templom építése egyáltalán nem kap több támogatást, mint egy játékterem vagy egy bár.- S a magánkapcsolatok hogy mű­ködnek?- A tervek, az építkezés, a szere­lés, a fuvar többnyire mind adako­zásból van. Nem is szeretnék felso­rolni senkit, nehogy valakit is ki­hagyjak, és ezzel megbántsam. Még az is előfordult, hogy anyagot is ol­csóbban kaptunk, mikor megtudták, mit építünk. Szóval nagy hátszele van a dolognak... Kosa István szerencsés alkat, kivá­lasztott ember — ahogyan egy idő­sebb lelkész barátja mondta, aki gyermekkorától fogva ismerte. S tud­ják ezt azok is, akik a gyülekezetéhez tartoznak. Számára nemigen van le­hetetlen. „Kell egy csapat” - mondta az alapkőletétel ünnepélyes pillana­taiban Minarik Edére hivatkozva, s a gyülekezeti házat szorgalmazva, ahol a csapat összejöhet. Nos, biztos va­gyok benne, a csapat együtt van, s a templom felépül. Aki csatlakozna hozzájuk, esetleg anyagilag segíteni szeretne, azok számára közöljük a Kiskunmajsai Református Gyüleke­zetért Alapítvány számlaszámát: MHB 255-98324-20125. Hajós Terézia • Az épülő templom csatorna felőli homlokzatának méretarányosan kicsinyített terve. NŐVÉRFÓRUM A BAJAI KÓRHÁZBAN Az erejükön felül és kevés bérért dolgoznak • Az egészségügyis diákok inég csak készülnek leendő hivatásukra. Va­jon hányán maradnak közülük a pályán? (Galambos Sándor felvétele) A Bajai Városi Kórházban - im­már hagyományosan - évi egy alka­lommal fórumot szervez az intézet ápolási igazgatója az összes szakdol­gozó számára. A rendezvény célja az intézmény és a szakdolgozók gondjainak köl­csönös megismerése és a megoldási lehetőségek közös keresése. A szán­dék azonos: a nővéri, asszisztensi munka színvonalának emelése. A napokban megtartott fórumon Sá­­rossy Lászlóné ápolási igazgató tar­tott tájékoztatót. A legexponáltabb kérdést az egészségügyben végbemenő reform és szemléletváltozás jelentette. Az elmúlt évtizedeket az állandóság, megszokottság jellemezte. Előrelát­­hatóak és kiszámíthatóak voltak a körülmények és az elvárások, ame­lyek meghatározták a viselkedést. Az eddigiekkel szemben ma nincs ga­rantált fennmaradás. Ennek követ­kezménye, hogy - bármennyire szo­katlan - az egészségügyben is kiala­kulóban van a versenyszellem. A be­teg abba a kórházba megy, amelyik­ben megtalálja az igényeinek leg­­megfelelőbbb ellátást. A teljesítményfinanszírozás beve­zetése az egész kórházat rendkívül érzékenyen érintő kérdés. A gyógyí­tás folyamatában a hatékonyság mel­lett meghatározóvá vált az időté­nyező, a felszerelés színvonala és gazdaságos felhasználása. A felsorolt feltételek közé tartozik az ápolási munka. A kórház eredményessége függvénye a szakszerű, lelkiismere­tes szakdolgozói munkának. Ebbe beleértendő a beteg fogadásától kezdve az együttműködésre való megnyerés, majd a beteg testi és lelki komfortjának megteremtésével kap­csolatos nővéri munka. A tájékoztató előadás után a részt­vevők - a kórház legnagyobb mun­kacsoportját alkotják - választ kap­tak a kérdéseikre, melyek leginkább foglalkoztatják őket. Nem minden válasz volt megnyugtató, elsősorban azért, mert a közalkalmazotti törvény végrehajtásához a megfelelő anyagi fedezet nincs egészében biztosítva. Egyelőre tovább kell küzdeniük a létszámhiánnyal (három műszakos ápolónő, műtős szakasszisztensek, aneszteziológusok), a közalkalma­zotti törvény bértarifájának ellent­mondásaival. Az egészségügyi dol­gozók érthetetlennek tartják, hogy minimálbérük - az illetmény-előme­­neteli rendszer táblázatának alkal­mazásában - másrészt az 1992-es évben meghatározott nyolcezer fo­rint. Elgondolkodtató, hogy egy ti­zenöt éves munkaviszonnyal rendel­kező érettségizett, okleveles ápo­lónő, vagy szakápoló bruttó bére 16- 18 ezer forint. Ezért az anyagi elis­merésért vállalja a folyamatos három műszakos munkát, a 30-40 beteg ápolásával járó felelősséget. A műtő­sök és aneszteziológusok, a hiányos létszám miatt - két-három szakdol­gozó helyett dolgoznak. Az ügyeleti díj körülbelül 50 forint egy órára. A nővérfórumon elhangzottak sze­rint az értekezlet összefoglalásaként megállapítható, hogy a kórház szak­dolgozói a szakma becsületéért vál­lalják - bár néha erejükön felül is - hivatásukkal járó helytállást. Azt nem lehet kiszámítani, hogy a jelen­legi feltételekkel meddig tarthatók meg az egészségügyben a nővé­rek? Cs. Cs. Hivatalnokok vizsgáztak Hétfőn Kecskeméten, a következő napon, kedden pedig Baján került sor a Köztársasági Megbízotti Hiva­tal szervezésében arra az alapvizs­gára, ami a közigazgatásban dolgozó munkatársak esetében a pályán való maradás feltétele. Ez a vizsga alól csupán a közvetlenül a nyugdíj előtt állók, a jogi doktorátussal rendelke­zők, az államigazgatási főiskolát végzettek, a közgazdasági egyete­men, valamint a rendőrtiszti főisko­lán diplomát szerzettek kapnak fel­mentést. Nemcsak a polgármesteri hivatalokban dolgozó szakembek számára kötelező ez a megmérette­tés, hanem a környezetvédelmi, a vízügyi és a földhivatal dolgozóira is vonatkozik. Ezen a legutóbbi vizsgán összesen hatvanötén jelentek meg. Nekik elő­ször írásban kellett számot adniuk a tudásukról, majd a szóbeli tételek során alkotmányjogból, államigazga­tási eljárásból, az önkormányzati törvényből és speciális igazgatási te­rületek ismereteiből (például: adat­védelem, szociális igazgatás stb.) kellett megfelelni. A hivatal vezető­jének a véleménye az, hogy a legfel­készültebbek a bajaiak voltak, ami elsősorban talán az őszi, Balatonlel­­lén végrehajtott felkészítőnek kö­szönhető. Az elkövetkező évben az ügyke­zelői vizsgáztatással, valamint a köz­­igazgatási szakvizsga megszerzésé­vel folytatódik az államigazgatásban dolgozók szakképzésének megkez­dett korszerűsítése. Mindettől elő­menetelük függ. A Köztársasági Megbízotti Hivatal igyekszik a fel­készítés és a vizsgáztatás során mi­nél kevesebb költséggel elérni a biz­tos tudást. Papp Zoltán Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 1993. december 1 -jével a helyi autóbusz közlekedés menetrendjében az alábbi változások lépnek életbe: 3. sz. vonalon naponta: 18.45, 19.45 órakor, 4. sz. vonalon munkanapokon a 12.15 órakor induló járat Mintagyümölcsösig közlekedik. 14. sz. vonalon munkanapokon: 18.00, 18.30, 19.00 órakor 15. sz. vonalon munkanapokon: 13.07, 17.07, 18.07 órakor 16. sz. vonalon munkanapokon: 14.20-17.20 óra között 20 percenként 23. sz. vonalon munkanapokon: 5.45, 18.15, 19.45 órakor 29. sz. vonalon munkanapokon: 13.37, 15.37, 16.37, 17.37 órakor is közlekednek járatok. További bővebb felvilágosítást az érdeklődök szolgálati helyeinken kaphatnak. _______________________KUNSÁG VOLÁN RT. (17820) Elkeseredettek a nyugdíjasok A zombori rádió szerkesztőségébe sokszor a legfurcsább telefonhívások futnak be. A közelmúltban három nyugdíjas jelentette be, hogy a szer­biai parlamenti választások napján, december 19-én kollektív öngyilkos­ságot hajtanak végre, fölgyújtják magukat Zombor főterén.- Tavaly még Milosevicsre sza­vaztunk - mondta a legelszántabb -, de mára kiforgatott mindenünkből, még a nyugdíjaink kifizetését is ad­dig késlelteti a kormány, amíg a kifi­zetett pénz teljesen elértéktelenedik. Már egyáltalán nem tudunk megélni belőle. Most pedig képmutatóan a támo­gatásunkért folyamodik. Nem hogy bizalmat, de egyetlen szavazatot se érdemel, ezért gyújtjuk fel magun­kat. Hogy megmutassuk, a nép nem támogathatja ezt a politikát. Félmillió forintos támogatás Mintegy 500 ezer forintot ér a fél­egyházi képviselő-testületnek az a döntése, amely alapján egy hónapo­kon át üresen álló üzlethelyiséget adott át az United Way Alapítvány­nak — ingyenes használatra. A városi mozi mellett lévő, egykori Fanny Bt. üzletét ezentúl alapítványi célokra használják. Mint azt dr. Konkoly Csaba, az alapítvány elnöke hangsú­lyozta, hosszú távú terveik vannak. Információs irodát terveznek nyitni, amely összefogná mindazokat a szo­ciális, jótékonysági információkat, aktualitásokat, amelyek Félegyházán történnek. Nagy lehetőség kínálkozik a városban működő más karitatív szervezetek segítésére azáltal is, hogy az United Way Alapítvány együttműködik a félegyházi televízi­óval. Közös döntés alapján, egy rendszeresen jelentkező karitatív csa­torna létrehozásán fáradoznak, amely helyet adhat ezeknek a híreknek. Az információs iroda mellett se­gélydiszkont alapítását is tervezik. Pályázati pénzekből, szponzorok tá­mogatásával nyílik az üzlet, amely a tervek szerint az alapvető élelmisze­rek forgalmazására épül. A lehető legalacsonyabb áron kívánják a termékeket árusítani, azért, hogy a valóban rászorult réteg valóban a legtöbbet kaphassa pénzéért. A ter­vek szerint diabetikus rész, zománc - edényrészleg, használt tankönyv is az üzlet képéhez tartozik majd. ■ A helyiség átadásával a félegyházi önkormányzat arra szavazott, hogy a város szociális problémáinak megol­dásában a civil szervezeteknek, így az United Way Alapítványnak is he­lyet és rangot adott. Mivel pedig az üzlet beindításához komoly összegek szükségesek, az alapítvány épít a Félegyházán jelentős szerepet be­töltő, nagy presztízsű cégek támoga­tására. b.n.k. PAZARLÓ TÁVFŰTÉS A közös képviselők észrevételei- Kecskeméten 11 ezer lakás tar­tozik a távfűtésbe, így amit elmon­dunk, az közérdekű, hozzávetőlege­sen 40-42 ezer embert érint - szögez­ték le az Árpádvárosból érkezett kö­zös képviselők: Övegesné Térjék Éva és Horváthné Szénási Katalin. Mindezt bizonyítani is tudták: hoztak közlönyöket, fénymásolt ren­deleteket, eredeti levélváltások anyagát, majd pontosan fogalmazott mondatokban foglalták össze pana­szukat. Azt, hogy Kecskeméten a távfűtésért kimagaslóan sokat kell fi­zetni.-Az Állami Számvevőszék 1991 októberében tíz fűtőműnél megvizs­gálta a költségeket, és úgy találta, hogy azok a 104 forintos légköbmé­terenkénti ár mellett is 30-40 száza­lékos tartalékot tudnak képezni. Az Ipari Minisztérium a kecskeméti táv­fűtési díjakat 104,40 forintban állapí­totta meg, természetesen légköbmé­terenként. 1993. február 15-én, ami­kor már az önkormányzat maximálta a távfűtési díjakat, ez Kecskeméten 53 százalékos emelést eredménye­­. zett. Ilyen mértékű emelést egyetlen távfűtőmű sem tudott keresztülvinni. Ami pedig meghökkentő, az, hogy az alapdíjat, amit télen-nyáron fizetünk, 90 százalékkal emelték! így a fűté­sért fizetendő összköltségből 50 szá­zalékot kivontak abból a tételből, amivel takarékoskodni lehetne. Igen, lehetne, ha az 1991 októberi kormányrendeletet, amely szerint a hőmennyiségmérőket 1992. október 1-jéig a távhőszolgáltató köteles fel­szerelni minden fogyasztói központ­ban, ha nem „finomította” volna az önkormányzati rendelet úgy, hogy 1992. október 1-jétől, folyamatosan, az idők végezetéig... És a távfűtőmű ezek után nem si­ette el a hőmennyiségmérők felszere­lését. Ahol felszerelték, ott is egyre korlátozódik a megtakarítási lehető­ség. Kimondjuk: a szemérmetlenül emelkedő alapdíj mellett ők ráadásul még többet is fizetnek egy egységnyi hőenergiáért, mint az átalánydíjasok, így el lehet érni, hogy aki rosszul szigetelt házban lakik és csak 15 szá­zaléknyi hőenergiát takarít meg, töb­bet fizet, mintha átalánydíj mellett té­len az utcát fűtötte volna. Országos tapasztalat szerint a mé­réssel egy átlagos télen az energia 10-35 százalékát lehet megtakarítani. (A Dobó körúti házakban ez a 40 százalékot is meghaladja.) Kecske­méten, figyelembe véve az 50 száza­lékos fix díjat és az „ügyesen” meg­emelt mért hődíjat, ez akár mínuszba is fordulhat, amikor fizetésre kerül sor. Az, hogy az energia sokba kerül, megértjük, hiszen ez világjelenség. De azt, hogy a nálunk sokkal gazda­gabb országok mindent elkövetnek az energiamegtakarítás érdekében, addig Kecskeméten a mérés elodá­zása éppen az ellen hat, ezen igen­csak elcsodálkozunk. Talán a mi kis­nyugdíjasainknak, a munkanélküli­séggel küzdő sokgyermekes csalá­doknak pontosan energiapazarlásra telik? Vagy úgy gondolják az illeté­kesek, hogy mérni nem fontos, a hő­energia árát emelni pedig sza­bad...? S. K. • A kecskeméti hőközpont kazánháza. (Gaál Béla felvétele) _ TÜRELMET KÉRNEK A LAKOSSÁGTÓL Szennyezett víz Félegyházán? Sárga, iszapszagú, klórízű víz fo­lyik Kiskunfélegyháza polgárainak poharába. Az egyre szaporodó lakos­sági panaszok hatására az egészség­­ügyi bizottság bekérte a Bácsvíz Rt. vezetőinek állásfoglalását az üggyel kapcsolatban. Réz Jánostól, a fél­egyházi telep vezetőjétől megtudtuk, hogy furcsamód, az egészségesebb és tisztább ivóvíz érdekében nemrég megvalósult beruházás az oka min­dennek. Jelenleg tart ugyanis a hat hónapos próbaüzeme a vastalanító berendezésnek, ami a sárgás üledéket hivatott kiszűrni. Ezzel egy időben viszont meg­szűnt a régi vízműtelep, s a vezeték­­rendszerben megváltoztak az áram­lási és nyomásviszonyok. Ez kavarta fel az üledéket, a lerakódott szennye­ződéseket. Ilyenkor a tűzcsapokon keresztül szokás a vezetéket öblíteni, a szokottnál több, de a szabvány által meghatározott mértéket meg nem ha­ladó klór bevitele mellett. Ez viszont megváltoztatja a víz összetételét, fel­borítja annak kémiai, biológiai egyensúlyát, újabb szennyeződése­ket oldva le a csövek faláról. Amíg az egyensúly helyre nem áll, a lakos­ságnak tűrni kell az ivóvíznek csak erős jóindulattal nevezhető folyadék ízét és szagát. Nem lehet tudni, med­dig tart még ez az áldatlan állapot, mivel az öblítés hosszadalmas fo­lyamat, gyorsítani nem lehet. Van­nak egyéb tisztítási módok, de ezek igen költségesek, s alkalmazásuk so­rán azbeszt kerülhet a vízbe, ami rákkeltő hatású. Éppen ezért a vízmű dolgozói a lakosság megértését és tü­relmét kérik. December végére felte­hetően érezhető javulás áll be, ígérte Réz János. Dr. Szabó Mária tiszti fő­orvos elmondta, folyamatosan ellen­őrzik a víz bakteriológiai, szennye­­zettségi állapotát. A háziorvosok is naponta jelentik az esetleges hasme­­néses megbetegedéseket. A mérések alapján a város lakói megnyugodhat­nak: a víz nem fertőző, fogyasztásra alkalmas. Bár a benne lévő mechani­kai szennyeződések és a nagy meny­­nyiségű klór élvezeti értékét feltétle­nül csökkentik. Forralva, szűrve még a gyerekeknek is adható. G.O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom