Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-31 / 305. szám
2 PETŐFI NÉPE 1993. december 31., péntet Az év világpolitikai eseménynaptára Január 1. Csehszlovákia megszűnésével létrejött a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. Január 1. Az Európai Közösségen belül megvalósult az egységes, vámmentes belső piac. Január 3. George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök Moszkvában aláírta a hadászati támadó fegyverek további korlátozását előíró START-2 szerződést. Január 2-30. 1992 áprilisa, a boszniai háború kezdete óta Genfben megrendezték a szemben álló - szerb, muzulmán, horvát - felek első konferenciáját. Január 13.169 nap vizsgálati fogság után, a vádlott betegségére való tekintettel szabadon engedték Erich Honecker, volt keletnémet vezetőt, aki Chilébe távozott. Január 15. Párizsban 127 ország képviselőjének jelenlétében aláírták a vegyi fegyverek előállításának, készletezésének és felhasználásának tilalmáról, a meglévő készletek megsemmisítéséről kötött nemzetközi szerződést. Január 20. Bili Clinton, az Egyesült Államok 42. elnöke és Albert Gore alelnök letette a hivatali esküt. Február 14. Kárpátok-Eurorégió elnevezésű szervezet megalakulásáról szóló nyilatkozatot írt alá Debrecenben a magyar, a lengyel és az ukrán külügyminiszter. Szlovákia társult államként csatlakozott az együttműködéshez. Február 26. Nagyerejű robbanás rázta meg a New York-i Világkereskedelmi Központ egyik felhőkarcolóját. A robbantást szélsőséges iszlám terroristák által elhelyezett pokolgép okozta. Március 12. Észak-Korea felmondta az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-egyezményt. Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások eredményeképpen június 11-én végülelállt kilépési szándékától. Április 7. Az Európai Közösség lezárta határait a kelet-európai hús- és tejtermék, valamint élőállat-behozatal előtt száj- és körömfájás járvány veszélye miatt. Válaszlépésként az embargóval sújtott országok is megtiltották az EK-ból származó hús importját. A korlátozásokat mindkét oldalon a hónap végén oldották fel. Április 7. A magyar és a szlovák fél Brüsszelben aláírta az ún. alávetési nyilatkozatot, amely szerint elfogadják a hágai Nemzetközi Bíróság döntését a bősi erőmű ügyében. A nyilatkozat június 26-án lépett hatályba. Április 19. Az amerikai rendőrség támadást indított a Koresh-szekta ellen, amelynek fanatikusai a texasi Waco közelében lévő épületegyüttesbe ötven napja elzárkóztak. Az ostromban és a bekövetkezett tűzvészben 86 ember életét vesztette. Április 23-25. Az Eritreában tartott népszavazáson az Etiópiától való elszakadás mellett szavaztak. Április 25. II. János Pál pápa személyében először utazott katolikus egyházfő Albániába, ahol 1967-től 1991-ig tilos volt a vallások gyakorlása. Május 24-27. A guatemalai Chimaltenango városában rendezték meg a világ őshonos népeinek első csúcstalálkozóját. Május 27. Áz ír Köztársaság történetében először találkozott az ír és a brit államfő, amikor II. Erzsébet királynő fogadta Mary Robinson ír elnökasszonyt. Május 29. A németországi külföldiellenes merénylethullám legsúlyosabb cselekménye történt Solingenben: egy török családra szélsőjobboldali fiatalok rágyújtották a házat, a tűzben 5 ember lelte halálát. Június 14-25. Bécsben az ENSZ szervezésében 166 országból 5000 küldött részvételével megtartották a második emberi jogi világkonferenciát. Június 16. A/ Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény tanácsa törölte a szervezet tagjai közül Jugoszláviát. Június 18. A Biztonsági Tanács egyhangú határozatot fogadott el hat boszniai védett övezetről. Június 21-22. Az EK állam- és kormányfői Koppenhágában tartottak csúcstalálkozót. Edouard Balladur francia kormányfő előterjesztette tervét egy új európai biztonsági és stabilitási szerződésre vonatkozólag, amely kiegészítené az európai biztonsági rendszert, a Helsinki Záróokmányt. Július 3. Bili Clinton elnök bejelentette, hogy 15 hónappal meghoszszabbítja a földalatti atomrobbantásokra vonatkozó amerikai moratóriumot. Július 7-10. Tokióban tartották a vezető ipari országok (Hetek) 19. csúcstalálkozóját. Július 25-31. Az izraeli légierő „Elszámoltatás” fedőnévvel támadást intézett az Irán-barát Hezbollah • Clinton idén tette le elnöki esküjét. • Rémület a moszkvai puccs idején. iszlám szélsőséges szervezet dél-libanoni állásai ellen. Július 28. Az ENSZ tagállamainak száma Andorra felvételével 184-re emelkedett. Andorra mellett ebben az évben felvételt nyert Csehország és Szlovákia (január 19.), Macedónia (április 8.), Eritrea és a Monacói Hercegség (május 28.). Július 31. Szívroham következtében elhunyt I. Baldvin belga király. Utóda, II. Albert augusztus 9-én lépett trónra. Augusztus 6-november 7. A dél-koreai Tedzsonban megrendezték a század legnagyobb szakvilágkiállítását. Augusztus 23. Hoszokava Morihiro japán miniszterelnök parlamenti beszédében - első japán politikusként - bocsánatot kért Ázsia népeitől a második világháborús japán agresszióért. Szeptember 3. Masszandrában megállapodást írtak alá arról, hogy Ukrajna lemond a Fekete-tengeri Flotta ráeső feléről, cserében Oroszország elengedi az ukrán államadósság egy részét. Szeptember 13. Washingtonban Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Mahmud Abbász (Abu Mázén) palesztin vezető aláírta a történelmi jelentőségű izraeli-palesztin elvi nyilatkozatot, amely rögzíti a megszállt területek közül elsőként Jerikóban és a Gáza-övezetben felállítandó átmeneti palesztin önkormányzat alapjait, valamint a végleges rendezést szolgáló tárgyalások tervének ütemezését. Szeptember 21-22. Borisz Jelcin orosz elnök feloszlatta a Legfelsőbb Tanácsot és a Népi Küldöttek Kongresszusát. Válaszként a Legfelsőbb Tanács megfosztotta hatalmától Jelcint, s ügyvezető elnökké nevezte ki kezdeményezett megmozdulások az orosz fővárosban. Borisz Jelcin orosz elnök 3-án este rendkívüli állapotot léptetett életbe (18-án oldották fel). A hadsereg elitegységei 4-én megostromolták a Fehér Házat. A védők, köztük Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök néhány órai harc után megadták magukat. Október 4. Az Európa Tanács - 32. teljes jogú tagként - felvette Romániát. Előzőleg Szlovénia, Észtország és Litvánia (május 10-14.), majd Csehország és Szlovákia (június 30.) csatlakozott. Október 8-9. Az Európa Tanács 44 éves történetének első csúcsértekezletét Bécsben rendezték meg. Október 27. Moldova 12. tagként csatlakozott a Független Államok Közösségéhez. Előzőleg Azerbajdzsán szeptember 20-án, Grúzia október 22-én vált tagállammá. »Nelson Mandela az idei Nobel-békedíjas. Alekszandr Ruckojt, aki ellenkormányt állított fel. Szeptember 24. Phnompenben törvényerőre emelkedett Kambodzsa új alkotmánya. Norodom Sziltanuk még aznap trónra lépett, s letette a királyi esküt. Szeptember 27. Eduard Sevardnadze államfő nyilatkozatban ismerte el, hogy Grúzia elvesztette az Abháziával folytatott háborút, miután az abház erők elfoglalták Szuhumit. • Szeptember 30. Tízezernél is több halálos áldozata, s legalább ennyi sebesültje volt az India nyugati részén bekövetkezett földrengésnek. Október 3-4. Halálos áldozatokat is követelő összecsapásokba torkolltak a szélsőbaloldali „Dolgozó Moszkva” elnevezésű szervezet által • Az amerikai csapatok bevonultak Szomáliába. November 1. Életbe lépett az 1992. február 7-én aláírt maastrichti szerződés, ezzel megalakult az Európai Unió. November 17. A hágai Békepalotában megalakult az a nemzetközi törvényszék, amely a volt Jugoszláviában háborús bűncselekményeket elkövetett személyek ügyében fog eljárni. November 26. Irak elfogadta az ENSZ 1991-ben hozott 715. számú határozatát, az ország fegyverkezésének folyamatos ellenőrzéséről. December 2-13. Az Endeavour amerikai űrrepülőgép legénysége megjavította a Hubble űrteleszkópot. December 8. Bili Clinton amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amelynek alapján 1994. január elsején életbe lép az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Szerződés (NAFTA). December 10. Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetője és Fredenk Willem de Klerk dél-afrikai elnök Oslóban átvette a Nobel-békedíjat. December 12. Oroszországban parlamenti választást rendeztek és népszavazást tartottak az új alkotmányról. A választás győztese Vlagyimir Zsirinovszkij Liberális Demokrata Pártja lett. Az új alkotmány december 25-én lépett életbe. December 13. Az Európai Unió elfogadta a magyar társulási szerződést, amely 1994. február 1-jén lép hatályba. December 15. Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) tagországai hétéves tárgyalássorozat után Genfben elfogadták az Uruguayi Forduló Záróokmányát. December 22. A Dél-afrikai Köztársaság parlamentje elfogadta az ország új alkotmányát, amely egyenlő jogokat biztosít a fehér és a fekete lakosságnak. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN A pápa fogadta Sobel rabbit A Szentszék az Izraellel kötött alapszerződést aláírva szeretne hozzájárulni az arab-izraeli békéhez, s egyben nemet mondani a radikalizmusra - jelentette ki II. János Pál pápa Henry Sobel brazíliai rabbinak egy szerdai magánkihallgatáson a Vatikánban. A rabbi a találkozóról az AFP francia hírügynökséget tájékoztatva csütörtökön elmondta, a pápa a kapcsolatokat rendező szerződésre utalva kijelentette: „Kezdjünk most el együtt egy új korszakot” , s jelezte, hogy reménykedik a jövőt illetően. A lengyel kormányfő furcsa beszéde Waldemar Pawlak szerdai parlamenti beszéde olyan hullámverést indított el, amely várhatólag még sokáig nem fog elülni. A lengyel miniszterelnök beszédében elemezte az ország helyzetét. Szavaiban az első kommentárok szerint egy olyan filozófia tükröződött, ami már rég eltűntnek látszott A kormányfő parasztpártjával szövetséges szociáldemokraták lapja, a Trybuna igen óvatosan fogalmazta meg bírálatát. Megjegyezte, hogy bizonyára nyugtalanságot keltenek majd Pawlak szavai, amelyekkel spekulációsnak minősítette a lengyel tőkét és a tőzsdét, és hasonlóan bírálni fogják azt, amit a privatizációról mondott A Rzeczpospolita szerint a kormányfő beszédírójának egyes gazdasági nézetei egyenesen Gomulka idejéből származnak. Tűz az idősek otthonában Tizenhat idős ember vesztette életét csütörtökre virradóan a bulgáriai Várnában egy idősek otthonában. A bentlakók közül csupán nyolc embert sikerült élve kimenteniük a tűzoltóknak. A tüzet valószínűleg egy bentlakó okozta azzal, hogy rágyújtott egy cigarettára, azt elejtette vagy égve felejtette, s tüzet fogott a szoba berendezése. Clinton tanácsadója a fasizmusról A fasizmus nem győz sem Bonnban vagy Rómában, sem Moszkvában. Oroszországban és néhány más európai országban azonban reális veszély a feketeingesek és a kommunisták szövetsége, a demokráciák erősítése ezért Clinton elnök jövő évi európai útjainak egyik fő témája lesz - mondta Lake, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Corriere della Sera című olasz lapban. Lake nem tart attól, hogy hatalomra jutnának a fasiszták akár Németországban vagy Olaszországban. Leégett moszkvai zsinagóga Leégett szerda éjjel az egyik legismertebb moszkvai zsinagóga a Marina Roscsa negyedben. Ä tüzet rövidzárlat okozta, a zsinagóga rabbija azonban nem zárta ki bűncselekmény lehetőségét. A rendőrség csak akkor indít vizsgálatot a tűz okának kiderítésére, ha a tűzoltók arra a megállapításra jutnak, hogy mégsem az elektromos vezeték meghibásodása idézte elő a tüzet az épület konyhájában. Ez az egyetlen zsinagóga, amely az 1917-es forradalom után épült. MENNYIT ÉR A FORINT? AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érvényben: 1993. december 30-án) Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 147,55 148,95 150,35 ausztrál dollár 67,10 67,72 68,34 belga frank (100) 278,11 280,44 282,77 dán korona 14,81 14,94 15,07 finn márka 17,22 17,42 17,62 francia frank 17,01 17,15 17,29 görög drachma (100) 40,12 40,54 40,96 holland forint 51,58 52.01 52,44 ír font 141,39 142,69 143,99 japán yen (100) 89,15 89,75 90,35 kanadai dollár 74,46 75,16 75,86 kuvaiti dinár 333,97 336,72 339,47 német márka 57,75 58,23 58,71 norvég korona 13,31 13,43 13,55 olasz líra (1000) 58,43 59,07 59,71 osztrák schilling (100) 821,48 828,28 835,08 portugál escudo (100) 56,70 57,25 57,80 spanyol peseta (100) 69,95 70,71 71,47 svájci frank 68,03 68,57 69,11 svéd korona 11,95 12,08 12,21 USA-dollár 99,63 100,41 101,19 ECU (Közös Piac) 111,63 112,61 113.59 KÜLGAZDASÁGI SZAKOS KÖZGAZDA MÁSODDIPLOMÁS levelező togozotos képzés indul 1994. februártól A KERESKEDELMI ÉS GAZDASÁGI FŐISKOLÁN, SZOLNOKON. Mindazok jelentkezését várjuk, akik egyetemi, vagy főiskolai diplomával rendelkeznek és a nemzetközi kereskedelemben hasznos marketing, vállalkozási, kommunikációs, export - import bonyolítás, vám, biztosítás, szállítmányozás stb. kérdéseivel bővebben szeretnének megismerkedni és azt mindennapi munkájukban hasznosítani. A diploma feltétele legalább egy nyelvből, szakmai anyaggal bővített középfokú nyelvvizsga, amely a képzést követő 3 éven belül a főiskolán letehető. A képzési idő: 4 félév Az oktatás kéthetenként egynapos konzultáció formájában történik. Tandíj: 23.600 Ft/félév. Igény szerint 10 fő esetén nyelvtanfolyam indul + 5400 Ft/félév. Felvételi keret: 100 fő Jelentkezési lap és befizetési utalvány beszerezhető a tanulmányi csoportnál: 5000 Szolnok, Pf. 153. Telefon: 56/379-677 Fax: 56/379-190 JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 1994. január 20.
