Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-29 / 303. szám
1993. december 29., szerda 5 MEGYEI KÖRKÉP MAXIMÁLT ÁRAT NEM HATÁROZHATNAK MEG Fennmarad a vételi jog a bérlakásokra • A lakástörvény körüli huzavona Kecskeméten 5800 családot érint. A kormány a bérlakások esetében fenn kívánja tartani a vételi jogot, de a bérlőknek 5 év helyett valószínűleg 2-3 év alatt kell határozniuk vételi szándékukról. Ezt dr. Józsa Fábián, a Belügyminisztérium politikai államtitkára mondta el azzal kapcsolatban. hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a lakástörvénynek a vételi jogot szabályozó paragrafusait. Ez a döntés mintegy 500 ezer lakásbérlőt és 100 ezer helyiségbérlőt érint. Józsa Fábián rámutatott arra: a jövőben csak ajánlásként kerülhet be a törvénybe az eladási ár maximuma, ami a piaci ár 50 százaléka. Ettől azonban eltérhetnek az önkormányzatok, remélhetőleg azonban csak lefelé teszik ezt, hiszen jelenleg is ezt a gyakorlatot folytatják. Az államtitkár bízik abban, hogy az önkormányzatok megnövekedett mozgásterüket nem fogják a bérlők terhére érvényesíteni, de erre a kormány az Alkotmánybíróság döntése után nem tud garanciát adni. Arról ugyanis szó sem lehet, hogy az állam sok száz milliárd forinttal kárpótolja az önkonnányzatokat a 3 éve ingyen átadott lakások után. Józsa Fábián szerint az elkövetkező időszakban a bérlőknek meg kell erősíteniük érdekképviseleteiket, hogy az esetleges önkormányzati túlkapásokkal szemben hatékonyan tudjanak fellépni. Szélsőséges eladási árajánlat esetén pedig bírósághoz is fordulhatnak a bérlők. A politikai államtitkár arról is tájékoztatott. hogy a kormány fenn kívánja tartani a részletre való vásárlást, lehetőleg változatlanul, vagyis a bérlők a vételár maximum 10 százalékának lefizetése után 25 éves részletfizetésre vehetnék meg a lakásukat, mégpedig úgy, hogy az első hat évben nem kell kamatot fizetniük. Józsa Fábián ugyanakkor nem zárta ki, hogy akik nem kívánnak vagy nem tudnak élni a vételi joggal, azoknak a jövőben esetleg szabadpiaci lakbért kell majd fizetniük. A kormány egyébként fenn akarja tartani a lakásbérlők elővásárlási jogát is, azaz, ha a megadott időn belül nem élnek vételi jogukkal, és később az önkormányzat értékesíteni kívánja lakásukat, akkor a bent lakó elsőbbséget élvez a vásárlásnál. Józsa Fábián a jövőre nézve aggályosnak tartja: az Alkotmánybíróság határozata értelmében az önkormányzatokat nem lehet arra kötelezni, hogy a lakáseladásokból származó bevételüket lakásépítésre, illetve felújításra fordítsák. Félő, hogy ezért tovább romlik a bérlakások állaga. A helyiségbérlet esetében a vételi jogot nem lehet fenntartani, de az elővásárlási jog azonban megmarad. A kormányzat a törvénybe garanciákat kíván beépíteni, hogy az önkormányzatokkal kötött bérleti szerződések minél nagyobb biztonságot jelentsenek a vállalkozók számára. Józsa Fábián végezetül elmondta, hogy a lakáseladásokat nem kell felfüggeszteni, azok tovább folytatódhatnak a meglévő rendeletek alapján. A kormány az elképzelések szerint január közepén megtárgyalja a Belügyminisztérium előterjesztését, és azt február elején sürgősséggel az Országgyűlés napirendjére tűzeti. A jogszabály minden bizonnyal 1994. március 31-én lép hatályba. Mire számíthatnak a bérlők Kecskeméten? A lakástörvény vételi jogra vonatkozó részeinek alkotmánybírósági hatályon kívül helyezése ellenére Kecskeméten elfogadott és kihirdetett lakáseladási rendelet van. Mivel ez,,sok pontban u(al a parlamenti lakástörvényre, így január 1 -jétől a helyi rendelet végrehajtása sem kezdődhet meg. A kecskeméti önkormányzat lakásbizottságának elnökét, dr. Sarkadi Zsoltot kérdeztük a továbbiakról. Januárban, elképzelésem szerint, a kecskeméti képviselő-testület elfogad egy új rendeletet, és elkezdődhet az önkormányzati bérlakások eladása - mondta az elnök. Reményei szerint ez alapvetően nem tér el a jelenlegi, a bérlőkre nézve igen kedvező helyi szabályozástól.- A bérlők mit tegyenek, beadják a vételi igényt január 3-án? Hiába adják be, mert a jelenlegi rendeletünk jogszabálysértő. A Magyar Közlönyben már meg is jelent az Alkotmánybíróság határozata. Hangsúlyozom, januárban a testület elé terjesztjük azt a javaslatot, mely szerint akkor is megkezdődhet az értékesítés, ha npm lép hatályba a módosított parlamenti törvény.- A legutóbbi kecskeméti lakáseladási rendelet szerinti kedvező fizetésifeltételekben lesz-e szigorítás?- Én azt javaslom majd a képviselő-testületnek, hogy a fizetési feltételek mindenképpen maradjanak.- Az Alkotmánybíróság a törvényben megsemmisítette azt a kötöttséget, hogy az eladásból befolyt pénzt az önkormányzatok csak lakásfelújításra és építésre fordíthatják. Figyelemmel Kecskemét anyagi helyzetére, a képviselők ön szerint megszavazzák a 100 millió forintosra tervezett városi lakásalapot?- Ebben csak reménykedni tudok. - A tilalmi lista megmarad? — Valószínű, mivel nincs vételi jog. Az elővásárlási jog pedig azt jelenti, hogy az önkormányzat döntheti el, eladja-e a lakást? * * * A tilalmi lista lapunkban már hónapokkal ezelőtt megjelent. Ezen elsősorban a rossz állagú belvárosi bérházak, a szolgálati, a házfelügyelői, a műteremlakások, továbbá a nyugdíjasok és a szobabérlők háza, valamint a Fiatal házasok otthona van rajta. Újdonság - és erre Kecskemét képviselő-testülete egyszer már a közelmúltban áldását adta -, hogy nem adják el a műemléki, műemlékjellegű és városképi jelentőségű épületekben lévő otthonokat. Konkrétan ezek a következők: Jókai u. 9., Klapka u. 34., Lechner Ödön u. 1., Lestár tér 1., Nagykőrösi u. 21., Széchenyi tér 23. és a műkerti művésztelep lakásai. M.Gy. JÓKÍVÁNSÁGOK ERZSIKÉ NÉNINEK Századik születésnap • Erzsiké nénit köszönti családja és a polgármester. Nevezetes születésnapot ünnepelt a Kecskeméten élő Zatvorniczki Adolfné hétfőn: száz évvel ezelőtt, karácsonykor született a hírős városban Kis Érzsébetként. A évszázad a maga háborúival meghatározta az ő életútját is. Pekókék kékfestő műhelyében ismerkedett meg egy ott dolgozó, első világháborús hadifogollyal, akivel 1923 novemberében kimondták egymásnak a boldogító igent. Férje 1924-ben térhetett haza Kijev mellé, ahová természetesen a felesége is követte. Sajnos, fiatalon özvegyen maradt. Két lányával 1943-ban, a háború hullámával tért vissza Kecskemétre. A második világégés elragadta tőle az elsőéves medikaként hadikórháznál dolgozó leányát. A veszteségeket Julianna lányának családja kárpótolta, a nagymamái örömöket két unokájának tanulmányi sikerei jelentették. Az ünnepen a két dédunoka is köszöntötte. A születésnapon Kecskemét város nevében Merász József polgármester köszöntötte Erzsiké nénit, és átadta Göncz Árpád köztársasági elnök gratuláló levelét is. Mi ezúton köszöntjük, és kívánunk jó egészséget, boldogságot a századik születésnap alkalmából! P. Á. Nagycsaládosok karácsonya A hagyománynak megfelelően Tiszakécskéről az idén is elutaztak a nagycsaládosok december 27-én Budapestre a NOE-karácsonyra. A városból 120-an vettek részt a közös műsoron. A rendezőség gyermekműsorral, játszóházzal és ajándékokkal kedveskedett az apróságoknak. Érdekes színfoltja volt a délutánnak a káposztásmegyeri héttagú citerazenekar bemutatkozása, akik két éve Tiszakécskén ismerkedtek meg e népi hangszer fortélyaival. Az együttesnek a közönség adott nevet, s a „Hét pengető lila ködben”-t választották, hiszen mindannyian lila, egyforma fellépőruhában voltak. Sem nevük, sem hangszerük nem volt eddig, csak hihetetlen lelkesedésük. A helyi önkormányzat karácsonyi ajándékként lepte meg őket egy-egy citerával, amit az ünnepi műsor keretében adtak át nekik a díszvendégek: Surján László miniszter, Göncz Árpádné, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének vezetője és Zoboki Józsefné tiszakécskei citerapedagógus. G. Nagy Margit Rajzoló diákok A polgári védelmi nemzetközi év keretében hirdették meg Mandi, a kisvakond című rajzpályázatot. Jávorka Géza őrnagytól megtudtuk, Bajáról Flander Ágnes, Halász Márta, Horváth Tibor, Kalmár Zoltán, Király Zsófia, Lepsényi Kinga, Szabó Linda, Szemző László, Szemző Zsanett, Nagybaracskáról pedig Andócsi Marianna és Molnár Judit veheti át nyereményét 30-án 10 órakor a bajai városházán. A HORVÁTOK SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKE BIZAKODÓ A nemzetiségi önkormányzatokról A kilencvenezres magyarországi horvátság áprilisban választotta meg Osztrogonácz József bajai tanárt a szövetségének elnökévé. Megkérdeztük az elnököt, hogy mit vár a jövő évtől? — A világpolitikában azt, hogy befejeződjék a jugoszláviai polgárháború, szülessen megegyezés a felek között, minél előbb legyen béke, és mindörökre szűnjenek meg azok a szörnyűségek, amelyek ott történnek. Az országhatáron belül pedig azt, főleg a tavaszi választások utáni új kormánytól, hogy találjon fedezetet a nemzetiségi törvényből adódó feladatok végrehajtására. Mert a törvény példaértékű, annak ellenére, hogy sok benne a bizonytalan rés, és a megvalósítása nehézkesnek tűnik. Mivel a jövő év a választások jegyében zajlik, a vágyam az, hogy minden olyan településen, ahol nagyobb létszámú nemzetiségi lakik, alakuljanak nemzetiségi önkormányzatok, illetve a képviselő-testületekbe kerüljenek a kisebbségi képviselők. Bár a leírtak szerint nem így • Osztrogonácz József. van, de szeretném, ha a Parlament módosítaná a nmezetiségi szövetségeknek megszavazott összegeket, ugyanis már két éve 23 millió forintból gazdálkodik szövetségünk. Bízom benne, hogy azokat a programokat, amelyet 1994-ben elterveztünk, megvalósulnak. Nagyon varom, hogy átadják a bajai nemzetiségi házat, amely megkönnyíti a kisebbségi szervezetek megyénkbeli működését, ami jól példázza Bács-Kiskunban a nemzetiségi politika fontosságát. Az év első hónapjaiban szinte valamennyi bunyevácok és sokacok által lakott településen megrendezzük a prélókat. Szeretnénk összehozni egy olyan fórumot, amelyen egyeztetnénk a szövetségünk hatáskörébe tartozó települések polgármestereivel programunkat, és a választásokhoz szükséges tudnivalókat. Mindenféleképpen támogatni fogjuk a megyei ifjúsági és gyermekfesztivál rendezvényeit és a hagyományosan jól működő táborainkat, valamint a horvátországi és szlovéniai kapcsolatainkat. Engedjék meg, hogy a Petőfi Népe minden olvasójának anyanyelvemen kívánjak boldog újévet: Svim citateljima zclim sretnu Novu godinu! - mondta végül Osztrogonácz József. Papp Zoltán Átkos örökség Majsán A város szeretné a könyvtárat Igencsak megérett már a teljes felújításra a kiskunmajsai városi könyvtár épülete. Több helyisége már-már életveszélyes, s így az itt tárolt értékes dokumentumok is könnyen kárba veszhetnek. A felújítás szükségességét nem vitatja senki sem, de Kiskunmajsa önkormányzata egyelőre nem mer nagyobb méretű beruházásba kezdeni, mivel az épület nem a sajátja. A jelenlegi tékg helyén egykoron tiszti kaszinó működött, és az épület a Honvédelmi Minisztérium tulajdona. Nemrégiben a minisztérium részéről felmérték a helyiséget, tehát minden bizonnyal igényt tartanak az épületre. Jelenleg Kiskunmajsa önkormányzata tárgyalásokat kezdeményez az épület jövőbeni használatáról a tulajdonos honvédelmi tárca illetékeseivel, de a majsaiak mindenképpen szeretnék megszerezni a tulajdonjogot is. Már több mint három esztendő telt el azóta, hogy 1990. november 15-én 15 órakor az utolsó szovjet katona is elhagyta Kiskunmajsát. A város harmincnégy évi kényszerházasság után szabadult meg hívatlan vendégeitől. A Perczel Mór honvédtábornok nevét viselő kaszárnya az ötvenes évek elején épült. Magyar katonák azonban alig állomásoztak itt... Eleinte merész tervek szövődtek a megüresedett Szegedi úti laktanyával kapcsolatban. Volt, aki vásárteret, ipamegyedet, vámszabadterületet, új városrészt álmodott ide. Azonban az már a laktanya átvételekor kiderült, hogy a távozók nem sok használhatót hagytak örökül. Ami csak mozdítható vagy leszerelhető volt, az a vagonokba vagy pedig élelmes helybéliek háztartásába került. De mindezek ellenére sokan bíztak abban, hogy legalább a lakóépületek használhatók lesznek, s az ott lévő 184 lakással egycsapásra megoldódhatnak a város lakásgondjai. A felmérések során azonban bebizonyosodott, hogy a magyar szabványoknak szinte semmi sem felel meg, s a felújításra sincs elegendő fedezete a városnak. Az álmodozásoknak is gyorsan vége szakadt, mert kiderült, hogy Kiskunmajsának semmi köze a laktanyához, az a kincstári vagyon része. A városnak csupán a fantomváros őrzésének költségeit kell kifizetnie... Az elmúlt időszak során meddő tárgyalások folytak a laktanya ügyében, és mindössze egy-két vállalkozónak sikerült bevennie az objektumot. Időközben a gazdátlan épületek állaga egyre romlik, mindenütt az enyészet veszi át a hatalmad a városban tovább nő a lakáshiány, az önkormányzat pedig a meglévő néhány üres lakását igyekszik igazságosan szétosztani az első otthonra várók sokasága között. A kiskunmajsai bizonyára nem egyedi eset. A kérdés csak az, hogy ezeken az afaatíán állapotokon valakik szándékoznak-e változtatni? Tapodi Kálmán Viharos falugyűlés Ballószögön • A felépülő új katolikus templom talán békességet hoz a falunak is. (Fotó: PN-archív) Fagyos légkörben kezdődött — legalábbis ami a tanácskozóterem klímáját illeti — a ballószögi falugyűlés és közmeghallgatás. A hangulat hőfokát viszont már előre jelezte, hogy Börönte József nem volt hajlandó az elnöki asztalnál helyet foglaló képviselőtársai közé ülni. Az utóbbi évek társadalmi, gazdasági változásai teszik szükségessé a községrendezési terv módosítását — kezdte az első napirendi pont ismertetését Harsányi László alpolgármester. Elmondta, egyetlen esélyük a továbbfejlődésre, ha olyan körülményeket teremtenek a községben — iparterületek, munkahelyek létesítésével-, amelyek vonzóak lehetnek vállalkozók számára is. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis inkább azok a kispénzű családok települtek Bal lószögre, akik Kecskeméten nem tudtak építkezni. A lélekszámhoz képest nem fejlődött kellőképpen a falu infrastruktúrája, intézményhálózata, szolgáltatói háttere. A további lélekszám-növekedés-csak ezek fejlesztésével képzelhető el. Minden igényjogosultnak jut föld Ballószögön — mondta Dánfi László, a földrendező bizottság elnöke a második napirendi pont bevezetőjében. Késlekedés a Helvéciái Állami Gazdaság és a Kossuth Szövetkezet közti földcserék miatt van. Ez szükséges, mert csak így tudják helyben kiadni a igényelt földeket. Gáspár István polgármester ismertette az idei gazdálkodást és a jövő évi költségvetés koncepcióját. 56 millió forintjuk volt 1993-ban. Ebből jórészt a község és intézményei működőképességét biztosították, ezen kívül jutott némi pénz a faluház építésére, valamint az úthálózat fejlesztésére is. Jövőre 51 millió forintból kell a feladatokat megoldani. A várható 1,5 millió hiány ellenére nem tervezik helyi adó bevezetését. A gyűlésen két pártra szakadtak a jelenlévők. Az egyik csoport — ők voltak a halkabbak — támogatta az önkormányzat intézkedéseit. A másik csoport — köztük a társaival közösséget nem vállaló Börönte József képviselő — támadta az önkormányzati intézkedéseket, sőt megfogalmazták azt a véleményüket, hogy ez a testületf a község ellensége. A rágalmazásig fajuló vitában sajátos polémia alakult ki. Az épülő faluház az önkormányzat és az őket támogatók szerint megoldja a község régi kulturális, közösségi gondjait. Ä másik csoport szerint erőn felüli, fölösleges költekezés, és ez sem lesz más, mint egy újabb kocsma, mivel egy vállalkozó vendéglátóhely kialakítására kapott lehetőséget. Az önkormányzat eredményként könyveli el, hogy a Zsíros dűlő kikövezésével megszűnt a falu zsákutca jellege, könyebben elérhetők a szomszédos és nyugati irányban a távolabbi települések. Az ellenzők szerint rossz a döntés, inkább belterületi utcákat kellett volna lekövezni. Vajon miért nem tették közzé a helyi sajtóban azoknak a névsorát, akik a nyáron jégkárenyhítési támogatásban részesültek? — kérdezte Börönte József és egy névtelenséget kérő polgár — ugyanis szerintük a képviselők meglehetősen szubjektív módon osztották ki a pénzt. Ä válaszból kiderült, minden beadott igényre — ezt dokumentumokkal tudják igazolni — kifizették a támogatást. Börönte József a Petőfi utcában élők nevében tiltakozott az oda tervezett ipari üzem ellen. Válaszul több képviselő elmondta, hogy örökös nyomás nehezedik rájuk, teremtsenek munkahelyeket. Ipari üzem viszont csak belterületen telepíthető, ez ellen pedig az ott lakók tiltakoznak. Az ügyben októberben összehívott lakossági fórum híre nem jutott el mindnen érdekelthez, ezért hamarosan újabb megbeszélésre hívják az érdekelteket, ahol a lakók garanciát kapnak arra, hogy az üzem nem zavarja majd mindennapi életüket. Az éjfélig elhúzódó — időközben jelentősen megcsappant hallgatóság előtt zajló —, további személyeskedéseket sem nélkülöző vita lassan Börönte József és a képviselők közti magánharccá alakult, ahogyan azt Szabóné Varga Mária képviselő megfogalmazta. Börönte József — aki a gyűlés végén mégis együttműködési készségéről biztosította a képviselőket — szembenállását azzal indokolta, hogy a testületi üléseken felvetett ésszerűsítési javaslatait rendre elutasították, komolytalannak minősítették, ugyanakkor egy sor olyan döntést hoztak, melyekkel nem tud közösséget vállalni. Dr. Zsadányi Árpád orvos arról szólt, hogy a polgárok többsége értetlenül áll az előtt a gyűlölethullám előtt, amely egyes körökből az önkormányzat felé irányul. Nyúl Jenő képviselő szomorúan és szégyenkezve beszélt a jelenségről. Tetézi Lajos
