Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)

1993-12-13 / 290. szám

LAJOSMIZSE Mire jut pénz jövőre? • Lajosmizse is, mint minden település, nehéz gazdasági év elé néz. Lajosmizse képviselő-testülete el­fogadta a város jövő évi, várhatóan 355 milliós költségvetési koncepció­ját. A munkanélküli ellátásból kike­rültek segélyezésére 15 milliót külö­nítenek el. A közalkalmazotti tör­vénynek megfelelően január 1-jétől átlagban 40 százalékos béremelést kell végrehajtani. Ennek egy részét állami pénzből fedezik, de az ön­­kormányzat ezt hitelből megelőle­gezi, a kamatot az állam fizeti. Folytatódik jövőre a szennyvízbe­ruházás és 10 milliós támogatást ter­veznek a tanyavillamosításra, a föld­­rendezés költsége 6,4 millióra rúg. Az iskola diáksportjára 300 ezer, tá­borozásra 300 ezer, a férfi kézilabdá­zóknak 1,7 millió, a labdarúgóknak 1,6 millió, a diáksport-egyesületnek 300 ezer, a mozgáskorlátozott egye­sületnek 50 ezer, az Ószikék Nyugdí­jasklubnak 40 ezer, a sakkszakkör­nek 50 ezer. a horgászegyesületnek 100 ezer, a közbiztonsági alapít­ványnak 200 ezer, az önkéntes tűzol­tóknak 400 ezer forint jut, ha meg­születik a költségvetési rendelet. Mi­vel a tűzoltók kötelező önkormány­zati feladatot látnak el, így ők várha­tóan többet kapnak és más címen. A képviselők zárt ülésen rendez­ték a polgármester ruhapénzét és fi­zetését. Szintén zárt ülésen utasítot­ták el Cseh Zoltán diszkós kérését, így az idén kell kifizetnie a Vízgép központi irodaházáért a 12 milliót, ha meg kívánja azt venni. (br) MIKOR SZÁLLÍTJÁK EL A VESZÉLYES HORDÓKAT? Ladánybenén nem történt bűncselekmény Keresik a helyet a húspépüzemnek Lajosmizse-napok • Képünkön az idei Szent Ist­­ván-napi program érdekes szín­foltja, a szekerce élével teljesítendő szögbeverő verseny látható. Jö­vőre, augusztus 20-ától szeptember 1-jéig némileg nagyobb szabású programot terveznek Lajosmizse­­napok néven. A gazdasági, kultu­rális rendezvényre az önkormány­zat 2 millió forintot ad. Az 1956-os halálos lövés vizsgálata Dr. Cserényi Péter és Juhász Pin­tér Márk lajosmizsei városatyák in­dítvánnyal fordultak a képviselő-tes­tülethez. Kérik, hogy az 1956. októ­ber 26-ai lajosmizsei sortűz tettesei­nek felderítésére az ügyészségnél az önkormányzat vizsgálatot kezdemé­nyezzen. Az indítványt a testület egyhangúan elfogadta. 1956. október 26-án a rendőrség, épülete előtt gyülekezett az 50-60 fos tömeg. Egyes információk szerint követelték, hogy vegyék le az épület­ről, illetve a mellette lévő könyvtár­ról a vörös csillagot. Más értesülések szerint fegyvert is követeltek. A vá­lasz az volt: felhúzták a rendőrség egyik ablakának redőnyét és a résen át a tömegbe lőtek. Vass Mihály és Vörös Ödön holtan maradt a helyszí­nen, és még ketten megsérültek. Az áldozatok a lajosmizsei teme­tőben nyugodnak, s haláluk évfordu­lóján már a különféle szervezetek is virágokkal, koszorúkkal leróhatják kegyeletüket. A városban ma is élnek még olyan nyugdíjas rendőrök, akik a halálos lövések eldördülésekor az épületben voltak. Nagy felháborodást váltott ki me­­gyeszerte az újabb kömyezetszeny­­nyezési botrány Ladánybenén, októ­berben. A budapesti Environ Kft., a ladánybenei önkormányzat elutasí­tása ellenére, egy alkalmazottja benei tanyáján nagy mennyiségű veszélyes - savas és lúgos - anyagot tárolt. Papp László, a környezetvédelmi ha­tóság osztályvezetője akkor el­mondta: veszélyes hulladékot tárol­nak, de az közvetlen veszélyt nem je­lent az emberekre, amíg a Hatósági vizsgálatok le nem zárulnak. — Mi történt október óta? — kér­deztük Visontai Ist\'ánt, Ladánybene polgármesterét. — Mostanában is látunk teherau­tókat közlekedni gyakran a tanyára. Pénteken is két teherautó tele volt hordókkal, de hogy hoztak vagy vit­tek anyagot, nem tudjuk. Nem nyo­mozunk utánuk, nem vagyunk rend­őrhatóság. Papp László megígérte, november első napjaiban megküldi nekem telefaxon az elkészült jegy­zőkönyvet, de ez még nem érkezett meg a felügyelőségtől. Csak az az októberi jegyzőkönyv van meg, • Mintavétel októberben. melyben a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy a mennyiségre fi­gyelemmel, veszélyes hulladékról van szó. A polgármestertől azt is megtud­tuk, Nagy Tamás országgyűlési kép­viselőtől is segítséget kért. Ő meg­ígérte, hogy a faxon küldött jegyző­könyv birtokában eljár a minisztéri­umban, de az sajnos nem érkezeit meg mind a mai napig. Visontai Ist­ván telefonon Papp Lászlótól annyit azért megtudott, hogy az Environ felmondta a tanyán a bérleti szerző­dést, és idén december 31-éig ki kell üríteni a telephelyet. Erről azonban hivatalos értesítést az önkormányzat nem kapott. A polgármester úgy véli: az önkormányzatnak feladata van, de hatalma nincs. Példaként mondta: a helyhatóság tehetetlen az erdők irtá­sával kapcsolatban is, semmit nem tudnak tenni, de az az érzése, nem is érdekel ez rajtuk kívül senkit. A rendőrség viszont bűncselek­mény hiányában megszüntette a nyomozást, és erről meg is küldték a határozatot a polgármesternek, aki érdeklődésünkre úgy reagált: nem tudja, hogy a veszélyes hulladék en­gedély nélküli tárolása szabálytalan körülmények között az „ejnye-ej­­nye” kategóriába tartozik ma Ma­gyarországon, vagy bűncselekmény? A lajosmizsei Köszméte Kft. hús­pépüzemet kíván építeni a városban. A gázátadó állomás melletti területet jelölték meg erre a célra, de Lajos­mizse képviselő-testülete elutasította az itteni létesítést, mivel az egykilo­­méteres védőkörzetben lakóházak vannak. Az évente mintegy 10 ezer vendéget fogadó Gerébi-kúria részé­ről is tiltakoztak a hely ellen, mert itt van az az út, melyen ki lehet oda jutni. A Gerébi körül már így is van néhány, nem éppen idegenforgalmi látványosságnak számító terület. A lajosmizsei szenátorok szinte mindegyike úgy vélte: amennyiben a vállalkozók megfelelő helyei talál­nak, megadja az önkormányzat az elvi hozzájárulást az üzem építésé­hez. Az ülésen jelen volt dr. Hegedűs Dénes, a megyei állategészségügyi hivatal munkatársa. Elmondta, az Országos Építésügyi Szabályzat írja elő a védőtávolságot, ami védőkerí­téssel, erdősávval 500 méterre csök­kenthető. A Köszméte Kft. két fiatal lajos­mizsei tulajdonosa elképzelése sze­rint 1994. első félévében kezdenének hozzá az építkezéshez, és júniusban már gyártanák a húspépet. Mintegy 150 munkahelyet teremtenének úgy, hogy a pépet - ami tulajdonképpen folyadék - takarmányozásra hasz­nálnák. Gazdáknak adnák el, akik szalámisertést hizlalnának. A jószá­gok átvételére a kft.-nek már elő­szerződése is van a szegedi Pick sza­lámigyárral. A vállalkozók számítása szerint ez sertésenként 5 ezer forint jövedelmet jelentene a gazdáknak, akik évente akár 300 ezer forintot is kereshetnek. Néhány képviselő ezt kétkedéssel fogadta. A kft.-tulajdo­nosok ugyanis azt mondják, a pép li­terjét 6 forintért adnák a gazdáknak, Nagy Miklós képviselőnek viszont 34 forintos árról van tudomása az or­szág más területén működő hasonló üzemeknél. A kft. tulajdonosainak az a gond­juk az új hely kiválasztásával, hogy máshol magas lenne a közművek ki­építése. A számítógép vezérelte, zárt technológiájú húspépüzem létesítése tehát azon múlik, tudnak-e egy min­den szempontból megfelelő területet találni. A vállalkozók egyébként azt is ígérik, ha sikerül az üzemet létre­hozni, nem lesz szükség a jövőben a városi dögkútra sem. Bártfai Róbert • • A Gerébi-kúria forgalmát mégsem veszélyezteti a húspépüzem. Tartalmas értelmiségi létforma A lajosmizsei általános iskola ne­velői Patent néven a közelmúltban értelmiségi klubot alakítottak. Nagy Erzsébetet kérdeztük a csoportról. — Mint minden jó ötlet, ez is egy közösségé — mondta. Beszélgetések során merült fel, hogy hasznossá kel­lene tenni a szabad időt. Az indulás­kor Imre Lajos irodalmi és filmes, va­lamint Tari Endre turisztikai ismere­teire támaszkodtunk. így összejöve­teleinken filmeket tekintünk meg és beszélgetünk róluk, valamint turisz­tikai élménybeszámolók hangoznak el. Találkozásainkat úgy tesszük vál­tozatossá, hogy úgynevezett szabad estéket iktatunk a programba, amikor társasjátékokkal és köteteién beszél­getéssel telik el az este. Tervezzük, hogy meghívunk körünkbe ismert la­josmizsei embereket is. Eddig egy 15 fős csapat alakult ki, de nyitottak va­gyunk. A város többi értelmiségi ér­deklődőjét is várjuk, ennek eredmé­nyeként már nemcsak pedagógusok fordulnak meg körünkben. Program­jaink péntekenként 19 órakor kez­dődnek. Legközelebb, december 17-én a karácsonyi hangulatot kíván­juk felidézni. (br) Fegyelmi bizottság Dr. Takács Vilmos gyermekorvos ellen fegyelmi eljárás lefolytatásáról döntött korábban a lajosmizsei kép­viselő-testület. Legutóbb kijelölték a fegyelmi bizottság elnökét Szeren­csés Pál képviselő, az önkormányzat ügyrendi bizottságának elnöke sze­mélyében. A fegyelmi bizottság tagja lett dr. Garay Dénes képviselő, fog­­szakorvos és Lestár László általános iskolai tanár. Turulmadár Vass Csaba szobrászművész egy egész alakos női szobrot ajándéko­zott a lajosmizsei önkormányzatnak, amit a városháza tanácstermében he­lyeztek el. Skultéti Árpád pedig tűz­zománcból készítette el a város cí­merét, szintén ajándékként. A köz­ponti parkban vissza akarják állítani március 15-ére a turulmadarat, amit szintén Vass Csaba készít el műkő­ből. Az új alkotás mintegy 3 mázsá­­nyi súlyú lesz, s 150 ezer forintba ke­rül a városnak. Az eredeti turulmada­rat az ’50-es években távolították el, egyesek szerint ma is megvan vala­melyik mizsei portán. Betlehemes játék A lajosmizsei Ódry Művelődési Ház csoportjai idén harmadik ízben rendezik meg a karácsonyi gálaestet. A december 19-én 16 órakor kez­dődő műsor végén a kulturális klub betlehemes játékot mutat be. A lajosmizsei igazmondóasz­­szonyt, Éva nénit a mai, Luca napi teendőkről kérdeztük. — Luca napján nem szabad pénzt kiadni, azon kell lenni, hogy férfi jöjjön a házba — kezdi Éva néni, majd a feladatokkal folytatja: A lányoknak tizenkét krumplis gombócot kell főzni. Azokba pa­pírra felírva egy-egy fiú-keresztne­vét kell beletenni. Olyan nevet is, amilyen fiúismerőse esetleg nincs is a lánynak. A gombócokat ki kell főzni és amelyik először jön fel a vízből, az abban lévő papíron van a leendő férj keresztneve. Lehet olyan, hogy csak tizenkét cédulára írja fel a lány a fiúk nevét és - december 13-ától kezdve - minden nap egyet be kell dobni a tűzbe. Az utoljára megmaradt cédulán is a hölgy le­endő férjének a neve van rajta. És ha a gombócos- és a tüzes­próba eredménye is ugyanaz... — Az menthetetlen! — Mi a teendője az asszonyok­nak? — Luca-napján este, lefekvés előtt az ura gatyáját a párnája alá kell tenni az asszonynak. Ezzel „megrontja" és nem fogja elhagyni az ura, eszébe sem jut más fehér­nép után nézni. Ezt a módszert a lányok is kiválóan használhatják. Nekik egy fésűt és egy tükröt kell a párnájuk alá tenni hétfőn este, valamint a a fiú fényképét. Ezzel a lány úgy megrontja a sze­rencsétlent, hogy nem tud majd a • Éva néni: Luca-napján a lányok minél több fiúval beszélgessenek és találkozzanak. Aki betartja a ta­nácsokat, megtudja, ki lesz a férje. fiú a szerelemből szabadulni. De a lány megálmodja azt is, hogy ki lesz a férje. Ázt javaslom, hogy Luca-napján a lányok lehetőleg mi­nél több fiúval beszélgessenek, ta­lálkozzanak, mert akkor a jövő esz­tendő garantáltan nem lesz nekik unalmas. A kiadást viszont kivétel nélkül mindenkinek mellőzni kell! Nem szabad semmit vásárolni. Azon kell lenni, hogy békesség legyen. Nem szabad kölcsönadni, különösen sót, paprikát és tojást. Tudja, a régi öregek tojással tudtak rontani. La­­josmizsén is elég sok rontó-bontó van különben, velem már pár szó­rakozott... Beszámoló a Nefelejcs-házról • A megyei közgyűlés elfogadta pénteken a jövő évi munkatervét. Bács-Kiskun önkormányzata januárban tűzi napirendjére a lajosmizsei „Nefelejcs-ház”, Szociális Otthon tevékenységéről és a továbbfejlesztés lehetőségeiről szóló beszámolót. NEM SZABAD KÖLCSÖNADNI / Éva néni a Luca-napról Lakástámogatás Az első lakáshoz jutó fiatal há­zasok támogatására az eddigiek­nél kedvezőbb rendeletet alkotott a lajosmizsei képviselő-testület. A feltételek megléte esetén, rá­szorultságtól függően 150 ezer forintig vissza nem térítendő tá­mogatást adnak a 35 évnél fiata­labb polgároknak első lakásuk megszerzéséhez. Ez az 1989. de­cember 31-éig Romániából La­­josmizsére települt magyar nem­zetiségű házaspárokra is vonat­kozik, életkortól függetlenül. A rendelet részleteiről a városházán adnak felvilágosítást. Átminősítés Több lajosmizsei szolgálati la­kásban élő kérte, hogy otthonát a képviselő-testület minősítse át önkormányzati bérlakássá. Mint ismeretes, utóbbi minősítés ese­tén, a lakástörvény szerint, január 1-jétől az otthonok kedvező áron megvehetők. A testület nem tá­mogatta az átminősítést. Vállalkozások Lajosmizsén 1990 óta összesen 618 vállalkozói igazolványt vál­tottak ki. Idén ebből 17 l-et. A nagy érdeklődés a városban is szoros összefüggésben van a munkanélküliséggel. Többen ugyanis a járadék folyósításának lejárta után vállalkozásba kezde­nek. Lajosmizsén egyébként je­lenleg 213 üzlet van, melynek mintegy kilenc százaléka a kör­jegyzőséghez tartozó Felsőlajo­­j son található. Fényezőmester Ifjabb Bagaméri Mihály lajos­mizsei autófényező mestert a de­cemberi, bécsi székhelyű Cash-Flow nemzetközi gazdasági magazin képes cikkben mutatja be, mint Magyarország egyik legkiválóbb szakemberét. Az írás ismerteti a lajosmizsei műhely komputeres színező rendszerét, valamint Bagaméri Mihály BNV-díjas találmányát, ami egy új, szintetikus autózománc. Új könyvesbolt Decemberben Lajosmizsén, a Dózsa György utca 60. szám alatt könyvesboltot nyitott a megye más településén is könyvkereske­déssel foglalkozó Cso-Ker. Gaz­dag választék, sok-sok újdonság, a könyvpiac legújabb kötetei - el­sősorban gyermekirodalom - várja az érdeklődőket. A tulajdo­nosok tervezik, hogy törzsvásár­lóikat egy-egy csésze teával is megkínálják, remélve, mielőbb kialakul a rendszeres vevőkörük. Főállású anyák Az új szociális törvény lehe­tővé tette az úgynevezett főállású anyaságot. Lajosmizsén ebben az ellátási formában jelenleg 46-an részesülnek, melyből kettő anya felsőlajosi. 1993. január 1-jétől a munkanélküli járadékból kikerü­lők közül pedig 359 polgár kapta meg a jövedelempótló szociális támogatást. A jogosultság elbírá­lása átlagosan két hetet vesz igénybe. Tavaly egész évben egyébként csak kilencvenhárom ilyen igényt nyújtottak be a pol­gármesteri hivatalba. Elutasítás A lajosmizsei Asztalitenisz Club nevében Varga Iván kérte, hogy az önkormányzat idei költ­ségvetési tartalékából adjon tá­mogatást az egyesületnek. A pon­tos összeget nem jelölte meg. A kérést azzal indokolta, hogy öt­száz százalékkal növekedtek a nevezési, valamint a játékvezetői díjak. A kérést a képviselő-testü­let elutasította. Az oldalt szerkeszti: Mihályka Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom