Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-08 / 260. szám

I 1993. november 8., hétfő PETŐFI NEPE DÖCÖGŐ AGRÁREGYEZTETÉS Bőséges kívánságlista, sovány eredmény • Az aszálykárokat némileg enyhítette a kormány (PN-archív). Nem történt konstruktív előrelépés a kormány és az agrár érdekképvise­letek legutóbbi egyeztető tárgyalá­sán. Ha mérlegre tennénk a tárgyalá­sok nyomán született döntéseket, és a kormány részéről nem, vagy csak hosszabb távon teljesíthető kérése­ket, akkor a mérleg nyelve ez utóbbi irányába billenne ki. Nézzük az eredményeket. Növe­kedett a vissza nem térítendő vetési támogatás és a gabonavetéshez kap­csolódó hitelgarancia mértéke. A kormány egy évvel meghosszabbí­totta az 1990-ben felvett aszálykár­hitelekhez nyújtott támogatást. Dön­tött az aszály sújtotta gabonaterme­lők egyszeri, hektáronkénti 1500, il­letve 2500 forintos támogatásáról. A termelők novemberig haladékot kap­tak az augusztusi földadó befizetési kötelezettség teljesítésére. Megálla­podás született a búza 8200 forintos garantált árában. Nem történt előrelépés az adósság átütemezésének kérdésében, az alap­anyagok exporttámogatásának mér­tékében. Nem született döntés a bel­földi piac és a hazai termelők védel­méről, a gázolaj fogyasztási adójá­hoz kapcsolt támogatás mértékének - 50 százalékról 100 százalékra tör­ténő - emeléséről. Az érdekképvise­letek javasolták, hogy az aszály súj­totta vidékeken a termelők az árbevé­telkiesés 75 százalékát támogatás­ként kapják meg; az agrárfinanszíro­zás támogatási keretét 20 milliárd fo­rinttal növeljék; a mezőgazdasági termelők nehéz helyzetére való te­kintettel a lejárt adóbefizetési határi­dejéhez kapcsolódó szankciókat át­menetileg függesszék fel, és töröljék el a földadót. A termelők képviselői kezdemé­nyezték a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap korlátainak feloldását, a szö­vetkezeti üzletrészek forgalomké­pességének megteremtését. Javasla­taik között szerepelt még a kárpót­lásra kijelölt üzletrészek vagyoni, kártérítési értékének a felülvizsgá­lata, valamint a szövetkezeti tulaj­donból önkormányzati tulajdonba kerülő utak fenntartásának ügye. Az elintézendő tennivalók listája - mint látható - igen hosszú. A kor­mányzat és az érdekképviseletek kö­zött egyetértés van abban, hogy mű­ködőképessé kell tenni a mezőgazda­ságot, s meg kell teremteni a terme­lők biztonságát. Hiszen ezzel a szán­dékkal is kezdték meg a párbeszédet. Csakhogy menet közben mindkét fél rájött, hogy az érdemi továbblépés nem csupán döntések és megállapo­dások kérdése, sokkal inkább a költ­ségvetés függvénye. A jövő évi költ­ségvetés tervezete pedig e tekintet­ben nem sok jóval biztat. U. G. A FIGYELEM MEGOSZTÁSA Az ember túlszárnyalja a számítógépet Aki látta legutóbb a Ki mit tud?-ot, egyhamar biztosan nem fe­lejti el, amit Varga János katonai fő­iskolástól láttunk. Varga úr táblák előtt sétált fel és alá, miközben fo­lyamatosan verset mondott, egyidő­­ben a közönség által megadott szá­mokat négyzetre emelte, és ezenköz­ben leírt egy francia verset. Franciául természetesen, míg egy magyar ver­set fordítva, tehát hátulról előre. A pszichológiának ismert t?f?tfe. hogy az ember egyszerre csak egy dologra tud igazán figyelni. Ezek szerint itt az élő cáfolat? — kérdez­tem Czigler István pszichológust. — Kérdés, hogy ez mennyire cá­folat. Varga úr teljesítményét nagyon érdekesnek és figyelemreméltónak tartom. A figyelem, persze, sok szempontból megosztható. Mind­annyian meg tudjuk osztani külön­böző dolgok között a figyelmünket, valamennyien vezetünk autót, és közben beszélgetünk a partnereink­kel. Hogyha valamilyen veszélyes szituáció adódik, akkor természete­sen abbahagyjuk a beszélgetést. A figyelem megoszlásának több lehe­tősége van. Az egyik az, amit a szá­mítástechnikában is csinálunk a számítógépeknél, s időosztásnak ne­veznek: két feladatot párhuzamosan végez valaki úgy, hogy egyszerre csak az egyikkel foglalkozik, és az­tán ide-oda kapcsol a kettő között. — Van egy másik lehetőség is; a működések automatizálása. A pszi­chológiában meg szoktunk külön­böztetni két működéstípust: az egyik az automatikus, a másik pedig az, ami figyelmi kontrollt igényel. Ko­­moly gyakorlással rengeteg teljesít­ményünk válik automatikussá. A leg­jobb példa erre az autóvezetés, de a fizikai működésben, például a sport­­leljesfímérfyektiwrAiizififrbs llyerrvo­­natkozás van. Ide sorolható az is, hogy egy felnőtt az anyanyelvén au­tomatikusan olvas, s közben a sza­vaknak a jelentését is felfogja. Az au­tomatikus teljesítmények nem igény­lik a figyelmi működéseket, tehát ezeket lehet végezni, miközben va­lami más figyelmi dologgal van va­laki elfoglalva. — Igenám, csak itt arról volt szó, hogy az említett úr verset mondott. A versmondás pedig bizonyos fokig a gondolkodáshoz kapcsolódik. Mert nem tudom elképzelni, hogy tökéle­tesen automatikussá válhat. Tehát tő­lem függetlenné, olyannyira, hogy oda se kell rá figyelnem, és közben négyzetre emelhetem a számokat. — Tökéletesen automatikussá va­lószínűleg nem válik, de egyes része­lemei automatikussá válhatnak, és legalább olyan fokon automatizálód­­hatnak, hogy az előbb említett idő­osztásos megoldást tudja valaki köz­ben alkalmazni. A pszichológusok számos kísérletet végeztek arra, hogy miképpen lehet egyszerre több fel­adatot végezni, hogyan lehet a fi­gyelmet megosztani, és jelentős gya­korlás után, számos — egyébként kü­lönleges képességekkel nem rendel­kező — ember is nagyon szép telje­sítményeket ért el. — A pszichológiai kísérleteknek nyilván rhélye'bb'érteFfhe van. Tehát meg akarunk tudni ezekből a kísérle­tekből valamit. — Nagyon fontosak ezek az em­ber információfeldolgozó működé­sével kapcsolatos alapvető nézeteink szempontjából is. Az ember infor­mációfeldolgozó működését általá­ban mindig valamihez hasonlítjuk, manapság leggyakrabban természe­tesen a számítógéphez. A ma haszná­latos számítógépeknek a legtöbbje egyszerre csak egy dolgot tud csi­nálni, igaz, nagyon gyorsan dolgo­zik. Az ember információs feldol­gozó működése nem ilyen egyfel­­dolgozós, egyprocesszoros rendszer, hanem számos feldolgozó, számos processzor működik egymással pár­huzamosan. Egyébként ilyen számí­tógépeket is csinálnak, de az ember­nek a feldolgozó működését ezek meg sem közelítik. Lukácsi Béla Ezüstdinárt találtak Fémpénzeket fordított ki a mező­­gazdasági munkagép Jászalsószent­­györgy határában végzett őszi talaj­művelés során a héten. A munkát végző mezőgazdasági szakember a területen 670 darab érmét szedett össze, és adott át a szolnoki Damja­nich János Múzeumnak. A régiségtár numizmatikusai megállapították, hogy értékes ezüst­­dinárokról van szó, amelyek Zsig­­mond korából, vagyis a XIV. század végéről és a XV. század elejéről származnak. A megjelölt lelőhelyen fémkere­sővel Tálas László múzeumigazgató még további húsz érmét talált. A je­lek azonban azt mutatják, hogy több kincset is rejt a föld, a jelenlegi talaj­­viszonyok azonban nem teszik lehe­tővé az eredményes kutatást, ezért úgy döntöttek, hogy a feltárómunkát tavasszal folytatják, amikor az időjá­rás és a talajviszonyok kedvezőbbek lesznek. Az ezüstdíhárokon az oxidáció el­lenére az évszámok és az ábrák vi­szonylag jól láthatók, de aprólékos restaurációs munkát igényelnek. A múzeum birtokában lévő pénzek kö­zül eddig XVI. századbeliek voltak a legrégebbiek, most azonban a ko­rábbi korokból származó érmékkel gyarapodott a numizmatikai gyűjte­mény. A falusi turizmusról Stabilizálódott a falusi vendéglá­tással foglalkozók helyzete az idén. Továbbra is érvényes ugyanis az a jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a falusi vendégfogadók 10 ágyig, 300 ezer forint éves bruttó be­vételig adómentességet élvezzenek. Emellett a falusi turizmussal foglal­kozók várhatóan több állami alapból is - így a területfejlesztésiből és az idegenforgalmi alapból - támogatás­ban részesüljenek már a közeljövő­ben. Az elképzelések szerint össze­sen mintegy félrrrilliő forintnyi tá­mogatáshoz és kedvezményes hitel­hez juthatnak a falusi vendégfoga­dók. Ezt Csáky Csaba, a Magyar Fa­lusi-Tanyai Vendégfogadók (Falusi- Tanyai Zöld Turizmus) Szövetségé­nek elnöke mondta annnak kapcsán, hogy ülésezett a szervezet országos elnöksége. Az elnök elmondta; a szervezet szombaton közgyűlést tartott. Ezen szó volt a szövetség eddigi helyzeté­ről. A szervezetnek jelenleg már több mint 500 bejegyzett tagja van. Azok­nak a száma pedig, akik ezt az üdü­lési formát támogatják valamilyen módon az országban, több ezerre te­hető. A szövetség szeretné megalakí­tani megyei szervezeteit. Megállapo­dást kötött a szervezet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel, s így ez is a takarékszövetkezetek szolgáltatásainak szerves részévé vált. 7 A BŰNÜLDÖZÉS VILÁGÁBÓL Árulkodó tenyérlenyomatok Világújdonságnak számít az a számítógépes dermatoglífiai azono­sító rendszer, amelyet a Jász-Nagy­­kun-Szolnok megyei Rendőr-főkapi­tányságon a közelmúltban helyeztek üzembe. A rendszer a világon egye­dülálló számítógépes tenyémyo­­mat-azonosító eljárást tartalmaz, a szokásos ujjlenyomat-ellenőrzés mellett. (A tenyérlenyomat, illetve annak egy része, éppen úgy jellemző egy emberre, mint az ujjlenyomat, és az értékelhető helyszíni nyomok mintegy harmada tenyértől szárma­zik.) A helyi azonosítási eljárás si­kertelensége esetén más azonosító­rendszerekkel kapcsolatot teremtve a nyomok szabványos adatátviteli csa­tornákon, hálózatokon (rádiófrek­vencia, telefon) jutnak a megyei, vá­rosi, illetve regionális rendszerhez, majd rövidesen a keresés eredménye érkezik ugyanezen az úton. Egy ilyen azonosító rendszer alapja természe­tesen a megfelelő adatbank a lehet­séges elkövetők tenyérnyomatairól. Gépre kell tehát vinni a meglévő nyilvántartást. Mivel azonban az adatbevitel idején is zajlik a manuá­lis visszakeresés, a bevezetés átme­netileg sem zavarja a rutinmunkát. A rendőrkapitányságok személyi számítógépein, mind a főkapitányság munkaállomásain, mind pedig az or­szág egyetlen Polmobilján, azaz a ki­emelt bűncselekmények helyszínén használt mozgó laboratóriumába be­épített CPC-kártyák vannak, így minden információ titkosítva kerül az éterbe. Pillanatnyilag húszezer te­­nyérlenyomatot tartalmaz az adat­bank. Távlati terv az országos háló­zat kiépítése. Ezt követően a korábbi, sürgős eseteknél átlag két-három na­pot igénylő azonosítás mindössze húsz perc alatt elvégezhető lesz, az adatszolgáltatás után alig több, mint negyedórával kiderül az adattárból, hogy kik lehetnek a szóba jöhető el­követők. TELESZKÓPJAVÍTÁS SISAKBAN: Űrhajósok nehéz küldetése • Űrbéli munkára indúlnak az űrhajósok! PN-arclm )• Hét űrhajós készül az űrhajózás történetének egyik legnehezebb kül­detésére: december elején kell elin­dulniuk egy űrkomppal a Földtől tá­vol keringő Hubble-űrteleszkóphoz, hogy annak műszereit megjavítsák. A Hubble-teleszkópot, amely ke­reken kétmilliárd dollárba került, 1990 áprilisában egy űrkomp juttatta 550 kilométeres magasságú pályá­jára. Azóta a távoli csillagokról köz­vetít a Földre soha nem látott, remek képeket, a tükör azonban kezdettől fogva hibásnak bizonyult. A kísérlet, hogy a világűrteleszkó­pot működőképessé tegyék, azt igényli, hogy az űrhajósok legkeve­sebb öt alkalommal kilépjenek a vi­lágűrbe, kiszereljék, és újakkal pótol­ják a teleszkóp egyes részeit. A vállalkozás sikere a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal számára rendkívüli jelentőségű, mivel presz­tízse az utóbbi időben tetemesen csökkent: egyszer a „Freedom” űrál­lomással kapcsolatos végnélküli vita, különösen azonban az „Observer” Mars-szonda kudarca miatt, amellyel a rádió-összeköttetés néhány héttel ezelőtt megszakadt. • Az űrhajósokat a houstoni űrkuta­tási központban képezik ki a Hubble kijavításával kapcsolatos felada­tukra. A fejükre speciális sisakokat helyeznek, melyek azt a kompjuter által létrehozott illúziót keltik, hogy kint tartózkodnak a világűrben. A NASA azonban takarékos. Az űrhajósok a tanulósisakjukban csak a Hubble durva kontúrjait látják. A tö­kéletesebb sisakok ugyanis túl drá­gák: darabjuk 100 ezer dollár. Szurkold le az árát, és tűnés... Egy régi francia filmben láttam a kezdő reklámszakember nagy ötletét: két fiatalember álldogál egy fal előtt, néznek a kamerába, aztán az egyikük megszólal. — Mindkettőnknek ugyanaz a kívánsága, s előhúz a zse­béből egy doboz cigarettát, rágyújta­nak. s élvezettel pöfékelnek. Mielőtt elnyomják, ismét a kamerába néznek s egyszerre mondják, hogy ők csak ezt a márkát szeretik. Aztán kihúzzák magukat, a len­csébe néznek ismét, távolabbról látni őket, kiderül, hogy kivégzőosztag előtt állnak. A filmbeli történetben emiatt rúg­ták ki az ötletadó reklámfőnököt. De, mint mondtam, ez egy régi film volt, ma már jóval bonyolultabb a helyzet a reklámüzletben. Ha valahol sikerült a magyaroknak elérni, sőt bizonyos szempontból meghaladni a világ él­vonalát, akkor az a reklám. Persze nem hatásában, hanem formailag. Itt Magyarországon a sokkoló reklám hatása annyi, hogy esetleg a csecs­­szopókat készteti gügyögésre, a leg­meglepőbb poénok is elszállnak a le­vegőbe, reklámmenedzser legyen a talpán, aki meghökkenteni tud. Iü Kelet-Közép-Európában ennek az üzletágnak nemigen kedvez a klíma, itt ugyanis már semmin nem tudunk csodálkozni. Ha pedig egy országban a naiv ember oly ritka, mint pókerben a rojálflös, akkor át kell értékelni az egész stratégiát. A reklámokat sose a dörzsölt emberek­nek csinálják, azokról úgyis lepereg, nem tekinthetők ebből a szemszög­ből még potenciális fogyasztónak se. Pedig bizonyos fizikai és biológiai törvényeket alapul véve valószínűleg ők is fogyasztanak. A dörzsöltség nem árt egy embernél, de azért nem ér vele annyit, mint egy ebonitrúd. A reklámszakma tehát maga a tel­jesség, itt pszichológiai, filozófiai, gazdasági ismeretekre van szükség magas szinten ahhoz, hogy egyálta­lán legyen valami értelme. Régen kimondták már az alapigazságot, hogy a reklámköltség fele kidobott pénz, csak senki nem tudja, hogy me­lyik fele. Úgy kell igyekezni, hogy legalább már a fele megérje, ez idő tájt ez jó arány. Egy reklámmened­zser minimális célja a maximum, egy pályakezdőnél nem meghatá­rozó, csupán előny a felvételnél, ha az illető univerzális zseni. Mivel zsenikből mostanában a szükségletek nincsenek optimálisan kielégítve, lej­jebb kell tenni a mércét, miáltal a reklámok színvonala is csak éppen­­hogy eléri a tökéletest. Ezt is csak — mint már mondottam — formailag. Kelet-Európa, dörzsöltsége mel­lett, más bosszantó járulékos ténye­zőkkel is akadályozza a teljességre törekvő hirdetési szakemberek ki­bontakozását. Megmondom őszin­tén, úgy ahogy van, nincs pénz. Ár­nyaltabban fogalmazva: pénz nincs. Ahogy könnyű megvédeni azt a vá­rat, amelyiket nem ostromol senki, úgy igen fáradságos eladni annak, akinek egy fityingje sincs. Ez már a művészet. A régi ügynöki világban az számított valakinek, aki jégszek­rényt tudott eladni az eszkimóknak, cipőfűzőt a pápuáknak vagy hazug­ságvizsgáló gépet a politikusoknak. Ma már az egész ügynökösködés ide­­jétmúlta, az ügynök kihalt, mint va­lami saurus, szegény Arthur Miller a tévéreklámokból nehezen ima társa­dalmi drámát. Nem is tudom mit csi­nálnék, ha bekopogna hozzám egy Willy Loman-típusú ügynök, és por­szívót ajánlana megvételre. Aligha­nem lefényképezném, hogy szenzá­cióval rukkolhassak elő valamelyik lapban. Porszívót persze nem ven­nék. Minthogy valószínűleg mások is így vannak ezzel, nem csoda, hogy nincs ügynök. Elmúlt már az az idő is — nevez­zük hőskornak —;, amikor az újságok glosszarovatának leghálásabb témája a televízióban felbukkanó különböző stílusú és enyhén szólva különböző­képpen megítélhető filmreklámok voltak, amikor egy ország csettintett a jobb keze hüvelyk és középső ujjá­­val, ha szellemes akart lenni, vagy serdületlen fiatalok az óvszerreklám füttyszavával adták tudtul a téren át­­riszáló lánynak, hogy mi jár a fejük­ben. Már Béres Erika, az intimbeté­tes se kap képernyőt, pedig figyelem­reméltó szidáshalmaz zúdult rá. En­nek pedig reklámértéke van. Azaz lehetett volna. A csömör, a fásultság, a kiábrán­dultság, s főleg a cinizmus rossz ta­nácsadó. Egyaránt ajánlom hirdető­nek és fogyasztónak figyelmébe Ör­kény István klasszikus egyperces novelláját, mely egyrészt történelmi idők, a nemzetsors lényegét sűríti­­magába, másrészt alapfokú reklám­technikai ismereteket nyújt. A törté­net a következő: atomtámadás éri Budapestet, minden elpusztul, a há­zak többsége rombadől, minden élő kihal, csupán néhány patkány vészeli át a kataklizmát. Három napig síri csönd a füstölgő városon, mozdulat­lan minden. A harmadik napon az egyik épen maradt házfalon megje­lenik egy kockás füzetből kitépett lap, rajta az írás: „Hozott anyagból patkányirtást vállal dr.Varsányiné”. Hát, tulajdonképpen ez az. Lehet, hogy Örkénnyel többre le­het menni, mint azokkal a gazdaság­filozófiai fejtegetésekkel, amelyek azt bizonygatják, hogy a reklám ha­tása és az általános gazdasági helyzet összefüggései oly szorosak, miként a spanyolcsizma a makacs tagadó lá­bán, s hogy a föllendülésben is egy­más függvényei, sőt még a szexuális vonzódást is belekeverik, azért Var­­sányiné az igazi. Érdekes módon, egy olyan gátlás­talanságra hajló üzletágban, mint a reklámszakma, egy dologról szende szemérmességgel azért általában megfeledkeznek. Hogy az egész já­ték a pénzre megy ki. Egy helyen lát­tam csak ezt a magáról megfeledke­zett gyermeki őszinteséget. London­ban, egy könyvesbolt bejártánál nagy halom új kiadású könyv tetején egy plakáton vicsorgó fogú, félelme­tes pofa virított. A szájából kifestett buborékon a következő szavak áll­tak; „Ezt a könyvet nem kell elolvas­nod. Csak szurkold le az árát, és tű­nés!” Hámori Zoltán m ................................■.......j.;.2::.. Árverési hirdetmény A tulajdonos megbízottja útján nyilvános árverésen értékesíteni kívánja a Helvécia, Petőfi u. 23. sz. alatti 1262 m2 alapterületű, Dominó cukrászda, disco rendeltetésű ingatlant./' Az ingatlan kikiáltási ára: 4.900.000,- Ft + áfa Az árverés helye és ideje: Helvécia, Petőfi u. 23. 1993. november 14./szombat/15 óra. Az árverésen 10% bánatpénz befizetését igazoló bizonylat felmutatása mellett lehet részt venni. Érdeklődni és a bánatpénzt befizetni az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltségeinél és a helyszínen 14 órától lehet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom