Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-04 / 257. szám

1 8 PETŐFI NEPE 1993. november 4., csütörtök JÖVŐRE MÉG NEM LESZ LÁTVÁNYOS A JAVULÁS Szűkösek az egészségbiztosítás lehetőségei A parlamentben tart a jövő évi költségvetés vitája, s ezzel párhuza­mosan folynak azok a tárgyalások is, amelyek a nyugdíj-, illetve az egész­ségbiztosítási önkormányzatok 1994-es gazdálkodását próbálják megalapozni. A közelmúltban rend­kívüli közgyűlést tartott mindkét ön­­kormányzat, amelynek napirendjén elsősorban anyagi ügyek szerepeltek: lassan kialakul a társadalombiztosí­tás saját vagyona, jórészt erre kell már építeni a jövő évi elképzeléseket is. Sándor Lászlót, az egészségbizto­sítási önkormányzat elnökét kérdez­tük: várhatóan mire futja majd a pén­zükből 1994-ben? — A költségvetésünk bevételi ol­dalán szereplő források végösszege még meglehetősen bizonytalan, de tervezési alapszámnak talán elfogad­ható. 1994-ben a gyógyító megelőző munkára - ez a kiadások legnagyobb rovata, a 350 milliárdos teljes köit­­' ségvetésünknek csaknem a felét viszi el - mintegy 25 százalékkal többet tudunk majd fordítani, mint idén. Tudjuk, hogy az infláció az egész­ségügynek talán éppen ezt a területét érinti a legerősebben, ezért jóformán csak a szintentartásra futja ebből a pénzből. Némi változást a teljesít­ményfinanszírozás általánossá válá­sától remélünk, az egészségbiztosítás többi területén legfeljebb a nominális szintentartásra futja. — Vagyis az ellátások romlására számítsunk? — A táppénzre, a gyógyszertá­mogatásra és a rokkantnyugdíjakra fordítható pénz aligha lesz több, mint az idén volt. E területeken rendkívül takarékosan kell majd bánnunk jö­vőre is minden forinttal. A legna­gyobb gondunk most az, hogy a lega­lacsonyabb jövedelmű rétegek szá­mára is biztosítani tudjuk a jó szín­vonalú gyógyszerellátást. Ez nem i Jövőre még nem lesz látványos fejlődés az egészségügyben. lesz könnyű, hiszen mint köztudott, jövőre megváltozik a támogatási rendszer, az azonos hatásfokú gyógyszerek között differenciálni fogunk. Az olcsóbbhoz többel, a drágábbhoz kevesebbel fogunk hoz­zájárulni, s ezzel szándékaink szerint garantálni lehet majd, hogy a nehe­zebb körülmények között élők gyógyszerellátása biztonságos ma­radjon. — A gyógyszerárak növekednek, vagy a támogatás csökken? Netán mindkettő igaz? — Mind a kettő igaz, hiszen a dif­ferenciált támogatás áremelkedéssel is párosul, s ez a medicinák egy sző­kébb körében áremelkedést, másik körében árcsökkenést szül majd. — Végül is a változások hogyan érintik a biztosítottakat? — Én azt gondolom, hogy a telje­sítményfinanszírozás általánossá vá-ÚJABB SZEMTANÚ A KÉCSKEI SORTŰZRŐL Aki a sebesülteket szállította Koszorúzás az ’56-os áldozatok emlékére állított kopjafánál. A hatvanéves Bagó Imre tisza­­kécskei származású, de Kecskeméten él. Húsz évig dolgozott a Volánnál, ma már nyugdíjas, az autósiskolában azonban még most is dolgozik. O így idézte fel aV 1956. október 27-ei ti­­szakécskei tragikus eseményeket. — Huszonhárom éves voltam, a budapesti Tefunál dolgoztam, onnan helyeztek Kecskemétre. Fiatalként szívesen vállaltam nehéz munkát, a kihelyezéseket is. így kerültem Ti­­szakécskére, a Mezőkerhez, amely­nek a felvásárlótelepe a központban, a cipész és a cukrászda udvarán volt. Azon a reggelen már gyülekeztek a téren, én pedig két lánnyal és a főnökasszonnyal, aki lakiteleki volt, Nagykőrösre indultam. Amikor odaértünk, éppen akkor próbálták kötéllel elhúzni a szovjet emlékmű­vet. Azonnal forduljunk vissza, mondta Piriké, a főnököm. Vissza­felé éppen áthajtottam Kécskén a vasúti síneken, amikor megpillantot­tuk az autóból a két vadászgépet. Egy kört írtak le és elmentek. Nem tudtuk, hogy mi történt, csak amikor a templomhoz, a térre értünk, akkor láttuk, hogy a földön fekszenek az emberek. Imre, pakoljunk — mondta Piriké, és mi, aki élt és mozgott, fel­raktuk az autóba, a ponyva alá. A pi­accal szemben lakott az orvos, oda vittük a sebesülteket. Volt olyan sé­rült, akinek az egész belső része ki­fordult. Az orvos sem tudott mást tenni, mint körülcsavarta egy lepe­dővel. Mivel nem volt más jármű, nekem kellett elszállítanom a sérül­teket. Fehér lepedőt kötöztünk egy nagy rúdra, s a ponyva mellé tűztük. Tizennyolc sebesültet raktunk fel az autóra. Mellettem ült egy kisgyerek és egy 15 év körüli nagylány vala­mint Piriké. Sem Szolnokra, sem Kecskemétre nem mertünk menni. lása feszesebb gazdálkodást követel majd az egészségügyi intézmények­től, ebből következően a betegek fel­tehetően jövőre még nem tapasztal­nak látványos, kedvező változásokat. Más a helyzet a gyógyító-megelőző tevékenységet illetően, hiszen e célra a költségvetésben elkülönítünk egy nagyobb összeget. Ebből a pénzből többek között elindítunk egy infor­matikai fejlesztést is, ami várhatóan csökkenti majd az ügyintézések ide­jét, javítja a szolgáltatások színvona­lát, s lehetőséget ad a gyógyszerfel­használás értékelésére is. Azt remél­jük ettől, hogy 1995-től sok milliárd feleslegesen kiadott forintot sikerül megtakarítani, hasznosabb célra át­csoportosítani. Nem lesz tehát jövőre még látványos áttörés a juttatások­ban, ha valami mégis javulhat, az el­sősorban az emberi tényezőkön mú­lik. (somfai) ROMÁNIÁBAN BUJKÁL A BANKRABLÓ? A pénz nagy részét már megtalálták Összesen 69 millió forintot és valutát mutattak be a Budapesti Rendőr-főkapitányság szerdai sajtó­­tájékoztatóján. Eddig ennyit sikerült visszaszerezni abból a 86 millió 670 ezerből, amelyet a múlt hónap­ban raboltak el a Budapest Bank Laktanya utcai fiókjából. A korábbi híradások még több mint 91 milliós rablásról szóltak, de ezt a bank utó­lag korrigálta. Bodrácska János főkapitány el­mondta: a bankrablás utolsó gyanú­sítottja, Kovács Zoltán feltehetően Romániában tartózkodik. Arról még nincs pontos információja a rendőr­ségnek, hogy Kovács szabadlábon van-e, vagy a román hatóságok őri­zetbe vették. Bodrácska a rablás részleteiről elmondta: a három elkövető - Kra­­usz Péter, Tóth Imre és Kovács Zoltán - Kis Gábor biztonsági őr segítségével hajtották végre a bűn­cselekményt. Ő adta a tippet a bankrabláshoz, és ő szolgált infor­mációkkal a biztonsági rendszerről is. A rablást az alatt a három perc alatt hajtották végre, amikor a biz­tonsági őrök váltották egymást. A bűncselekmény után ismeretlen ok­ból nem a határ felé vették útjukat - mint eredetileg tervezték -, ha­nem a városközpontba hajtottak egy lopott Honda Civic gépkocsin. Egy nyomozó a kiadott körözés alapján felismerte az autót, és meg­próbálta a rablókat megállítani, mi­közben pisztolyával megsebesítette Krausz Pétert. A rablók a Széna té­ren hagyták a kocsit és taxival mentek tovább. Téves volt tehát az az információ, miszerint az elköve­tők piros gépkocsival menekültek. Két nap múlva - bejelentések alapján - a Karinthy Frigyes úton, egy bérelt lakásban elfogták Tóth Imrét és a sebesült Krausz Pétert. Ezután megtalálták a pénz nagyob­bik részét, amelyet a rablóit Buda­pesten, Törökszentmiklósop, Mag­lódon és Gyálon ástak el. *A .fenn­maradó 17 millió forint valószínű­leg Kovács Zoltánnál, illetve — részben - egy taxisnál van.- A rab­lók ugyanis maguk sem: tudják, mennyi pénzt - 1 vagy 5 millió fo­rintot - adtak annak a taxisnak, aki elmenekülésükkor felvette őket a Széna téren. A rendőrség más személyeket is * őrizetbe vett, akik a pénz elrejtésé­hez, vagy a- bankrablók bujkálásá­hoz nyújtottak segítséget. Krausz Péter, Tóth Imre és Kovács, Zoltán egyébként már voltak büntetve be­törésért és autólopásért. Laktanya utcai akciójuk előtt is körözés, alatt álltak rablás gyanúja miatt. Ä mos­tani házkutatásoknál éles és riasztó­fegyvereket, Rambo-kést és szám­szeríjat találtak náluk. u • ;«j Totó-lottó elektronikusan A totó-lottó fogadások elektroni­kus fogadórendszerének kiépítésére és működtetésére vonatkozó szerző­dést kötött a Szerencsejáték Rt. A jö­vőben a lottó- és totófogadások rend­szerét fokozatosan gépesítik. Ezt kö­vetően a játékosok a helyi fogadói­rodákban tölthetik ki a szelvényeiket, és az adatok elektronikus úton jutnak el a Szerencsejáték Rt. számítógép­­központjába. Ott a gép a fogadást re­gisztrálja, és elektronikus úton nyug­tát küld. Az egész folyamat néhány másodpercet vesz majd igénybe. A fogadók tippjei műhold közvetítésé­vel jutnak majd el a számítógépköz­pontba. ÖTLETGAZDÁK KERESTETNEK Támogatást nyújt a klub úgyhogy Félegyháza felé vettük utunkat. Kerekdombnál találkoztunk Piriké férjével, aki csatlakozott hoz­zánk. Amikor Alpárt elhagytam, a kisgyerek elájult. Később tudtam meg, hogy szilánk volt a tüdejében. Félegyháza előtt katonák állítottak meg. Miután elmondtuk, hogy sebe­sülteket szállítunk, egy törzsőrmester felkapaszkodott az autó lépcsőjére, s az ajtóba kapaszkodva velünk jött, ne legyen bántódásunk. Bennem csak az az ösztön dolgozott, hogy menni, menni. Rengeteg liba kószált az úton, nem is néztem, átgázoltam rajtuk. A katona eljött a kórházig. Ott, amikor meglátták a sebesülteket, rögtön bemondták, hogy jöjjenek az emberek véradásra. Nagyon sokan jöttek segíteni. Pirikével mi visszamentünk Kécs­­kére, s még nyolc sebesültet raktunk fel a kocsira, és újra Félegyházára autóztunk. Késő éjjel értem haza, a feleségem már nagyon ideges volt. Másnap nyolc koporsót kellett vin­nem Lakitelekről, mert nem volt elég Kécskén. Mindezeket a szállításokat én becsületesen felírtam a menetle­vélre. 1957 januárjában, amikor nem volt munka, behívattak és azt mond­ták, hogy lejárt a szerződésem. Ez, persze nem volt igaz. mert áthelye­zéssel kerültem Kecskemétre. Én azt mondtam, hogy ne küldjenek el, bármilyen munkát elvállalok. így let­tem fagybrigádos, sokat éjszakáz­tam, majd ismét visszakerültem a kocsira. Sokáig hallgattam a velem történ­tekről, féltettem a családomat. Gyak­ran járok Tiszakécskére. vannak ott ismerőseim, érdekes módon azonban soha nem találkoztam azokkal, aki­ket sebesülten a kórházba szállítot­tam. Talán beszélhetek még velük. B. M. Manapság az egyesületek, szövet­ségek alapításának "korát éljuk'.Éí­­szén az ország kritikus gazdasági helyzete megnehezíti a vállalkozók dolgát is. Nagyon kevesen vannak, akik saját erejükből is képesek tal­pon maradni, fejleszteni, gyara­podni. A most megalakult Hunga­rian Project Egyesület - vagy aho­gyan ideiglenesen „magyarították”: a Hazai Megvalósítók Egylete — ép­pen az innovátorok, a/ újítók „ma: gányosságát” igyekszik feloldani. — Abból indultunk ki, hogy a gazdaságban rendkívül sok olyan fej­lesztési lehetőség marad kihasználat­lanul, amelyek pusztán csak azért nem valósulhatnak meg, mert vagy nem találnak szervezett támogatásra, vagy mert nincs elegendő pénze az ötletgazdának - mondja dr. Fazekas László jogtanácsos, az egyesület egyik alapítója. - Tulajdonképpen az élet szülte az ötletet, meg egy baráti kör, amelynek üzletemberek, mene­dzserek a tagjai és akik szívesen köz­reműködnének akár mások ötletei­nek megvalósításában is. — Ilyenkor mindig gyanakvás éb­red az emberben: nem a jótékonyko­dás korát éljük. Milyen anyagi ér­deke fűződik mások ötleteinek meg­valósításához az egyesület tagjai­nak? — Szó sincs jótékonykodásról! Az egyesület - és a köré szerveződő szűkebb klub - valóban nem róbert­­bácsik gyülekezete. Egyszerűen arról van szó, hogy az ötletek altalaban rieffl,Ja taferéKbétetfieZ kötődnek, s mi szívesen beszállnánk minden olyan projekt kifejlesztésébe, ami jó az ötletgazdának, a gazdaságnak és persze a közreműködő vállalkozónak is. A megvalósult ötletek hozamán tisztességesen meg lehet osztozni, sőt jutna belőle az egyesület számlá­jára is, amiből később újabb ötleteket lehetne támogatni. — Mire számíthat végül is, aki aláírja a belépési nyilatkozatot? — Hozzájuthat egy széles réteg szellemi tőkéjéhez, szakértelméhez, szervezőkészségéhez és talán bekap­csolódhat abba az értékteremtő pol­gári életformába is, amit kínálunk. — Mindehhez nem is kell más, mint befizetni a tagdíjat? — Ez önmagában kevés volna. A tagdíj csak arra jogosít fel, hogy ré­szese legyen valaki az egyesületi életnek. A tagság csak akkor marad­hat fenn, ha az illető be is bizonyítja, hogy vannak ötletei, vagy hajlandó segíteni másoknak a megvalósítás­ban, netán a hasznosításban. — Mégis, kiknek a részvételére számítanak? — Szeretnénk országos egyesü­letté válni. Noha elsősorban buda­pestiek az alapítók, számítunk a vi­déki vállalkozók, ötletgazdák jelent­kezésére is. Hadd álljon itt egy bu­dapesti telefonszám az érdeklődők­nek: 276-8858. (somfai) Drog és politika A kábítószer-fogyasztók számá­nak világméretű emelkedése, a drog­kereskedelem kiszélesedése és a drogbűnözés napjainkban olyan ki­hívást jelent a világ kormányainak, amelyre a politikának is megfelelő válaszokat kell találnia. Ezt Gerevich József, a Magyar Narkológiai Társa­ság elnöke hangsúlyozta azon a nemzetközi konferencián, amely Drog és politika címmel szerdán kezdődött meg Budapesten. A háromnapos tanácskozáson olyan neves külföldi és magyar szak­emberek cserélik ki tapasztalataikat, akik a kábítószer és a politika viszo­nyának kérdésében már bővebb is­meretekkel rendelkeznek. Az eszme­cserébe a döntéshozásban kompe­tens, a drogpolitikában járatos politi­kusokat is bevonnak. Bármennyire köztudott, ha a drogproblémák és megoldásuk szorosan összefonódnak politikai, irányítási, hatalmi kérdé­sekkel, Magyarországon ez a viszony még meglehetősen tisztázatlan. Nin­csenek igazán kidolgozott központi és helyi stratégiák, és rendezetlen az a kérdés is, hogy a helyzet megoldá­sában milyen feladat hárul a politi­kára. A tanácskozás résztvevői fog­lalkoznak az ifjúságpolitika, a szoci­álpolitika, a megelőzés és a kábító­szerezés összefüggéseivel. A konferencia nyitó napján - ame­lyen a résztvevőket Göncz Árpádné és Demszky Gábor is köszöntötte - Veér András, az Országos Pszichiát­riai és Neurológiai Intézet főigazga­tója tartott előadást Drog és politika címmel. Veér András hangsúlyozta: a deviáns magatartás - így a kábító­szerezés is - alapvetően szembenál­lást jelent a fennálló társadalmi rend­szerekkel. A drogfogyasztást helyte­len csupán társadalmi beilleszkedési zavarnak tekinteni, mert ezek a je­lenségek azt mutatják, hogy magá­ban a társadalomban nincs rendjén valami. A problémát az egészségügy kompetenciájába utalni szintén hiba, hiszen ez olyan össztársadalmi ügy, amelyet csak az egész társadalom összefogásával lehet megoldani. A politikának ebben alapvető szerepe van. de kétségtelen, hogy az egyéne­ken csak a kisközösségek, a civil szerveződések segíthetnek. VIDÉKI KÖZREMŰKÖDŐKET VARNAK Közoktatás-politikai tanács Az oktatási törvény - az Országos Köznevelési Tanácson kívül - előírja a közoktatás-politikai tanács felállí­tását is. A törvény megszületéséig Dobos Krisztina helyettes államtitkár mellett működött is egy ilyen fel­adatkörrel felruházott bizottság. — Ezt a testületet alakítják át köz­oktatás-politikai tanáccsá? — érdek­lődtünk dr. Szemkeő Judittól, a Mű­velődési és Közoktatási Miniszté­rium megbízott helyettes államtitká­rától. — Nem. Az eddigi bizottságot a törvény értelmében meg kell szün­tetni és egy új tanácsot kell felállí­tani. Ez azonban már nem a helyettes államtitkár mellett működik, hanem közvetlenül a miniszter munkáját se­gíti. Az Országos Köznevelési Ta­náccsal szemben a civil társadalmat képviselik a tagjai, akiknek vélemé­nyezési jogük lesz az oktatást érintő kérdésekben. — Kik lehetnek a tanács tagjai? — Négy-négy személyt küldhet­nek az országos pedagógus szakmai szervezetek, a pedagógus-szakszer­vezetek, a szülői szervezetek, a diák­­szervezetek, a helyi önkormányzatok érdekvédelmi szervezetei és a nem önkormányzati iskolafenntartók (egyházak, alapítványok). Ezenkívül az érintett minisztériumok is képvi­seltetik magukat egy-egy szentéllyel. Ez az összetétel nagyjából tükrözi a társadalom egészét, hiszen vpl<tfpi­­lyen minőségben mindenki ré?vft Xß­­het a munkában. Jelenleg mégvárjuk a különböző szervezetek jelentkezé­sét. Az augusztusi felhívás, után ugyan több száz levél érkezett, a köz­oktatás-politikai tanács titkárságára, de sajnos, nagyon kevés a vidéki-ér­deklődő. Pedig azt szeretnénk, ha a főváros csak létszámarányában. kép­viseltetné magát a tanácsban! — Meddig terjed a testület hatás­köre? Megakadályozhatnak mondjuk bizonyos döntéseket is? __ — A döntés felelőssége továbbra is a miniszteré marad, de a -tanács tagjainak véleménye bármilyen irányba befolyásolhatja a végered­ményt. S mivel a minisztérium szárit szerint kisebbségben lesz a testület­ben, nagyon meg kell majd magya­ráznia a miniszternek, ha a többiek ellenére szeretne dönteni! — Hány évre szól a tagok megbí­zatása? ■ ; —-Erről és sok más kérdésről ‘a képviselőknek maguknak kell dönte­niük. A működés rendjéről a Minisz­térium - segítségképpen - hamaro­san ajánlást dolgoz ki, de nem; lesz kötelező ehhez tartaniuk magukat.. Domi Zsuzsa Svéd vendégek a Petőfi Népénél • Több más ország után Magyarországgal is szeretnék felvenni a kapcso­latot a svédországi Partille város gimnáziumának tanárai. (Partille Göte­borgtól 12 kilométernyire fekszik.) A kis küldöttség a bajai Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépiskola és Gimnázium vendégeként érkezett hazánkba, az itteni diákok viszontlátogatásának előkészítésére. A svédországi ven­dégek látogatást tettek a Petőfi Népénél is, ahol dr. Lovas Dániel főszer­kesztő tájékoztatta őket a szerkesztőség munkájáról. : A nagylexikon első kötete Megjelent a Magyar nagylexikon első kötete. Közreadója, az Akadé­miai Kiadó szerdán mutatta be a ti­zenhat részesre tervezett sorozat első darabját a sajtó képviselőinek. A nagylexikon megjelenését a ci­vil társadalom győzelmének tulajdo­nítom. A kötet ugyanis azért jelenhe­tett meg, mert az Akadémia azokra bízta a lexikon elkészítését, akik ér­tenek hozzá, és nem szólt bele’ a munkájukba. Az országban minden sikerülhet, ha ez más területeken is így történik - mondta rövid köszön­tőjében Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Magyar nagylexikon első kötete jubileumi napon jelent meg, hiszen Széchenyi István gróf 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel jövedelmének egy részét a magyar tudományos élet. a hazai tudósok javára. Átfogó­a kornak megfelelő - nagylexikon évtizedek óta nem készült Magyaror­szágon. A könyvsorozat ismeret­anyagának összeállításában^: több mint 1600-an vettek részt. A fizenhat kötet várhatóan 160 ezer címszót tar­talmaz majd. Az első kötet 832 olda­las, nyolc és fél ezer címszóués ezer ábra található benne. A lexikonsoro­zat első darabja 55 ezer példányban jelent meg. A nagylexikon papírját ^Finnor­szágban, a kötészeti anyagokat pedig Hollandiában állították elő. A bordó kötet ára 3800, előfizetőknek 3000 forint. A luxus kiadású - királykék - kötet 6000 forintba kerül. A/ clőfize­­tőkhöz - eddig 22 ezer megrendelés érkezett a kiadóhoz - a szerkesztőség munkatársai szállítják ki a-könyvet: Az utolsó kötet - a tervek szerint— az ezredfordulón jelenik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom