Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-25 / 275. szám

8 PETŐFI NEPE 1993. november 25., csütörtök MÓDOSULT A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MÉRTÉKE Levonható a társadalombiztosítás és a nyugdíj járulék A JÖVŐRE ÉRVÉNYES SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ-TÁBLA 0— 110000 Ft 0% 110 001 — 150 000 Ft, a 110 000 Ft-on felüli rész 20%-a 150 001 — 220 000 Ft, az adó 8 000 Ft, és a 150 000 Ft-on felüli rész 25%-a 220 001 — 380 000 Ft, az adó 25 000 Ft és a 220 000 Ft-on felüli rész 35%-a 380 001 — 550 000 Ft, az adó 81 500 Ft és a 380 000 Ft-on felüli rész 40%-a 550 001 Ft-tól az adó 149 000 Ft és az 550 000 Ft-on felüli rész 44%-a Az Országgyűlés 147 igen, ki­lencven nem szavazattal és négy tar­tózkodással módosította kedden a személyi jövedelemadóról szóló tör­vényt. A szavazás során a képviselők egy esettől eltekintve a miniszter ál­tal is támogatott módosító indítvá­nyokat szavazták meg. Szabó Iván pénzügyminiszter a szavazás előtt elmondta, hogy a sze­mélyi jövedelemadó-törvény módo­sítását célzó törvényjavaslathoz mintegy 200 módosító indítvány érkezett. Ezek közül a többség az adótáblát, az adókedvezményeket, az adózási rend szigorítását, a szociális szempontok érvényesítését és az álta­lános adóterhelés csökkentését cé­lozta. A legfontosabb változásként az eddigi szabályokhoz képest azt a ja­vaslatot nevezte a miniszter, amely lehetővé teszi a társadalombiztosí­tási, illetve nyugdíjjárulék levonha­tóságát az adóalapból. Ez mintegy 30 milliárd forintnyi költségvetési bevé­telkiesést jelent és 6 százalékkal nö­veli meg a reáljövedelmeket az adó­fizetők körében - hangsúlyozta Szabó Iván. Számos kérdésben - mint az alapítványi adományok, a devizaellátmány, a szociális juttatá­sok és családi pótlék - sikerült kompromisszumra jutni. Ugyancsak a kormány támogatásáról biztosította a miniszter a lakásfinanszírozás, va­lamint a tandíjak levonhatóságát az adóalapból. A vállalkozásokat segítő kormányzati szándék nyilvánul meg abban a miniszter szerint, hogy a be­tétek kamatát terhelő forrásadót 10 százalékra kívánják csökkenteni, ami valószínűleg mérsékelheti a hitelka­matokat is. Az egyetlen kérdés, amelyben a kormányzati többség a szavazás so­rán nem követte a kormány állás­pontját, a súlyosan fogyatékos ma­gánszemélyek adókedvezményére vonatkozott. A parlament úgy dön­tött, hogy ezek az adózók adóalapju­kat havonta 3 ezer forinttal csök­kenthessék. Jövőre az új adótábla szerint 110 ezer forintig lesz adó­mentes a jövedelem. Efölött 150 ezer forintig 20, azt követően 220 ezer fo­rintig 25, majd 380 ezer forintig 35 százalék lesz az adókulcs. A 380 ezer forinton felüli rész 550 ezer forintig 40, afölött pedig 44 százalékos kulccsal adózik. A jövedelmeket az adózók csök­kenthetik az egészségügyi és a nyug­díj-hozzájárulással, annak 6, illetve 4 százalékos mértékéig. Szintén adó­alapot csökkentő tétel a gyermek­­kedvezmény, amely két gyermekig gyermekenként havi 400, több gyer­meknél pedig gyermekenként havi 600 forintos adóalap-csökkentést je­lent. Jelentős változás, ami az ala­csonyabb jövedelműeket érinti, hogy számos szociális juttatás a jövőben nem számít bevételnek, vagyis az­után adózni sem kell majd. Számos ponton szigorodik viszont a természetbeni juttatások és a költ­ségtérítések kezelése az adózás so­rán. így például a gépkocsi-költség­térítés esetén a számla nélkül elszá­molható értékcsökkenés az eddigi 8-ról 2 forintra csökken. A devizael­látmány kezelésénél a szabályozás azt veszi figyelembe, hogy a deviza­­ellátmányban részesülő magyar ál­lampolgárok úgy adózzanak, mint a hazánkba jövő külföldi. A költségve­tési és önkormányzati forrásból ka­pott ellátmányoknál az alap napidíj másfélszeresét meghaladó díj adókö­teles, az 1992. december 15-éig megkötött szerződések alapján el­rendelt kiküldetéseknél pedig az alapnapidíjnak a 70 százalékát meg­haladó, egyéb kiküldetések esetén a napidíjnak a 30 százalékát megha­ladó része adózik az összjövede­lemmel összevontan. A személyi jö­vedelemadó-törvényben is megjelent a minimumadó, vagyis az szja szerint adózó magánvállalkozók is az árbe­vételük alapján kötelezettek adófize­tésre, akkor is, ha veszteségesek. A mezőgazdasági kistermelők esetében ugyanakkor a javaslat szerinti 850 ezer forintos határt 1 millió forintra emelték döntésükkel a képviselők, vagyis 1 millió forintos árbevételig nem kell adót fizetniük a mezőgaz­dasági kistermelőknek. Ugyanakkor számukra is előírták a nyilvántar­tás-vezetési kötelezettséget. A kormány szándékainak megfele­lően a képviselők 20-ról 10 száza­lékra csökkentették a forintbetétek kamatát terhelő forrásadó mértékét, ugyanakkor egy új adónem beveze­téséről is döntöttek, amikor a 10 szá­zalékos kamatadó-fizetési kötelezett­séget kiterjesztették a devizabeté­tekre is. TÖBB FRONTON HARCOLT AZ ELSŐ KECSKEMÉTI PILÓTA A belgrádi légi csaták hőse volt Több ezren bandukoltak ki Újvi­dék határába csodát látni. Megkap­ták, ami vártak. Ötszáz méter magasságra is föl­merészkedett az első kétszámyú. A következő masina még feljebb me­részkedett. A monoplán előbb csiga­repülésben kúszott fölfelé, majd hosszú siklással ért földet a repülő­térnek kinevezett rétre. A vallásos emberek keresztet ve­tettek. Az úrilányok ábrándos szem­mel nézegettek a gépéből kikászá­lódó fiatal pilótát. Szótölcsér vitte messzire az első igazi katonai légi parádé vezénylőjé­nek a hangját: Losonczy Béla hadnagy úr bemu­tatóját látták. Pilótatársai tudták, hogy az 1887-ben Kecskeméten született bajtársuk a legkiválóbb magyar aviatikusok egyike. Losonczy Ká­roly adóhivatali főnök és neje, Ránky Mária fiát egyaránt vonzot­ták a természettudományok és a férfipróbáló kalandos kihívások. Tüzértisztként szolgálta volna a monarchiát, ha érdeklődése nem csábítja ki 1909. október 17-én a Budapest és Kispest között kialakí­tott alkalmi repülőtérre. Maga a La Manche csatornát átrepülő Blériot bizonyította be a látványra kíváncsi kétszázezer fővárosinak, hogy a le­vegőnél nehezebb szerkezet is le­küzdheti a föld vonzóerejét. Vizsgálták a gátakat Sokat romlott a Tiszát és mellék­folyóit kísérő gátak állapota, emiatt csökkent a biztonság a Közép-Ti­­sza-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz tartozó árvízvédelmi vonalakon — állapították meg a vízügyi szakembe­rek az őszi felülvizsgálat során. A hét megyére kiterjedő hatáskörű igazga­tóság anyagi eszközeiből ugyanis csak üzemeltetésre és a kisebb kar­bantartásokra futja. A nagyobb hely­reállítások rendre elmaradnak: sok helyütt repedezik a töltés. KEDVEZMÉNYEK A VÁLLALKOZÓKNAK Csökkent a társasági adó Az Országgyűlés kedden elfo­gadta a társasági adóról szóló tör­vénymódosítási javaslatot. Eszerint az eddigi 40 százalékos társasági adó jövőre 36 százalékra csökken. Beve­zetésre kerül továbbá az úgynevezett minimumadó intézménye. Ez azt je­lenti, hogy azoknál a vállalkozások­nál, amelyeknél az adóalap a korri­gált árbevétel 2 százalékát nem éri el, a minimumadó a korrigált árbevétel 2 százalékának a 36 százaléka. Nem kell minimális jövedelem alapján adózniuk az egyházaknak, a társa­dalmi szervezeteknek, az alapítvá­nyoknak, a lakásszövetkezeteknek, a víziközmű-társulatoknak, a köz­hasznú társaságoknak, valamint az egyesüléseknek. Az adóalapból leírható a belföldi székhelyű alapítvány és a közér­dekű kötelezettségvállalás céljára átadott pénzösszeg, de összesen legfeljebb az előző évi fizetendő társasági adó 50 százalékáig. Leír­ható az adóalapból az adóalany ál­tal, a korábban munkanélküli mun­kavállaló után, a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hóna­pon át befizetett társadalombiztosí­tási járulék 70 százaléka. Az adóalany számára - ha az ala­pítói vagyona legalább 100 millió fo­rint, vagy a visszaforgatott osztalék legalább 25 millió forint - a kor­mány rendeletben befektetési ked­vezményt állapíthat meg azzal a fel­tétellel, hogy a tulajdonosok az őket megillető osztalék egészét vagy egy részét az alapítói vagyon emelésére fordítják és az így megnövelt alapítói vagyon esetében szervezeti válto­zásra az elkövetkező öt éven belül nem kerül sor. Az adóalany számára a kormány egyedileg adókedvez­ményt állapíthat meg, ha alapítói va­gyona legalább 500 millió forint és legalább 200 millió forint értékű olyan beruházást kezd el, amelynek eredményeként éves árbevételének több mint a fele környezetbarát ter­mék előállításából és/vagy olyan termék értékesítéséből származik, amelyet korszerű technológiával és/ vagy tudományos kutatás hasznosí­tásával hozott létre, s amely export­­árbevételét növeli, vagy új munka­helyet hoz létre. A kedvezmény az említett tevékenységek várható gaz­dasági előnyeinek mérlegelésével legfeljebb 10 éves időtartamra enge­délyezhető, maximális mértéke 5 évig 100 százalék, további 5 évig 60 százalék lehet. A törvényben megha­tározott kritériumoknak megfelelő külföldi befektető 85 százalékos adókedvezményt vehet igénybe. Az egyéni vállalkozó 1994. január elsején kezdődő adókötelezettséggel jövő év január 31-éig jelentkezhet be adóalanyként a társasági törvény ha­tálya alá. Az ez év végéig a társasági törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nem köteles átjelentkezni a magánszemélyek jövedelemadójá­ról szóló törvény hatálya alá, to­vábbra is a társasági adó alanya ma­radhat anélkül, hogy az említett ha­táridőig a törvény hatálya alá beje­lentkezne. A törvény 1994. január elsején lép hatályba, rendelkezéseit - meghatá­rozott kivételek érvényesíthetősége mellett - első ízben a jövő évi adó­alap megállapítására és az éves adó­kötelezettségre kell alkalmazni. Divat lesz a jómodor? A napokban megjelent „Protokoll - viselkedéskultúra a mindennapok gyakorlatában” című könyv ahhoz nyújt segítséget, hogy a nők ismét hölgyekké, a férfiak pedig ismét urakká váljanak - mondta el a szerző Ottlik Károly, a Kereskedelmi, Ven­déglátóipari és Idegenforgalmi Főis­kola adjunktusa. A könyv lexikális alapossággal tárgyalja a kapcsolatte­remtés és a társasági viselkedés — az illem, az etikett és a protokoll — va­lamennyi kérdését. Ismerteti az il­lemszabályok és szokások eredetét, fejlődéstörténetét, nemzeti és nem­zetközi sajátosságait, a hétköznapi il­lemtant, a terítéstől a névjegycseréig. A könyvből választ kaphatunk töb­bek között arra is, hogyan viselked­jünk vadászaton, mikor meséljünk viccet és milyen megszólítást hasz­náljunk leveleinkben. • Tábori repülők Szerbiában. Losonczy Béla az elsők között szerzett pilótaigazolványt. Az ellen­ségnek tekintett Szerbia északi hatá­rainak közelében kiépített katonai repülőtérre, Újvidékre helyezték. Nyilván a déli szomszédok figyel­meztetését is szolgálta az írásom ele­jén említett 1913. május 10-én ren­dezett repülőbemutató. A háború kitörése után az orosz frontra került, de hamar Belgrád tér­ségébe vezényelték, mint a 15. repü­lőszázad parancsnokát. Nála szolgált a híres Kányi Antal is. A kecskeméti • 160 kilométeres sebességgel repült a Brandenburg C 1. tisztet mint „a belgrádi légi harcok hősét” emlegették, Feladata kezdet­ben az ellenséges csapatmozdulatok felderítése volt, később 10,15 kg-os bombákkal bizonyos célpontokat is támadott. Tekintélyére jellemző, hogy 1916-ban ő mutatta be pilótatársai­nak Alsovizzában: mit tud az osztrák motorokkal Albertfalván gyártott új gép, a Brandenburg C 1. A személyes bátorság és ügyesség azonban részben pótolhatta a déli fronton is feltűnő francia, majd angol gépek nagyobb tűzerejét, gyorsasá­gát. 1915. július 13-án Losonczy egy belgrádi bevetésről visszatérve csak az utolsó pillanatban állapíthatta meg, hogy a kísérőgépnek hitt repülő egy francia vadászgép. Több talála­tot kapott, gépét kéz- és lábsérülései ellenére hazahozta. Ellenfele, a leg­kiválóbb francia pilóták egyike — tudható Csanádi-Nagyváradi-Wink­­ler repüléstörténetéből — is súlyosan megsebesült. Az időközben száza­dossá előléptetett Losonczyt több­ször kitüntették. Élete végéig gyö­törte a háborúban kapott fejlövés. Korai halálát részben sebesülései okozták. 1933. január 24-én a budai úti református temetőben helyezték örök nyugalomra az első kecskeméti pilótát, a világháború egyik legvité­zebb harci repülőjét. Heltai Nándor Ki lett az év embere? Vargai Zoltán, a Chinoin Rt. mi­nőségbiztosítási igazgatója nyerte el az idén az „Év embere” menedzser­díjat. A 17 ipari vállalat döntése alap­ján odaítélt díjat szerdán Hegyházi József, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium helyettes államtitkára adta át egy szakmai fórumon. A gyógyszergyár két évvel ezelőtt 4 500 dolgozóval 11,5 milliárd forintos árbevétel mellett 800 millió forint nyereséget produkált. A múlt év vé­gén pedig 3300 fővel, ugyanekkora árbevétel mellett 2,4 milliárd forint nyereséget ért el. A jövőben a ter­mékpaletta további racionalizálásá­val, középtávon licencek vásárlásá­val igyekeznek elért pozícióikat megtartani. A közeljövőben, 1996- 97-ben szembe kell nézni néhány si­keres magyar gyógyszer szabadalmi védelmének lejártával, és már most gondolni kell a licencpartnerekkel való új kapcsolat megtervezésére. _ Jaksáné Somogyi Margit, az AV Rt. képviselője indokoltnak tartotta a gyógyszergyárak piacvédelmi kéré­sét. Véleménye szerint néhány vo­natkozásban finomítani és módosí­tani kellene az iparpolitikai koncep­ciót is. Indoklásként többek között arra mutatott rá, bebizonyosodott, hogy a gyógyszeriparban a tőkebe­vonás nem valósul meg privatizáció útján, így az ágazat jövőjéről más eszközökkel is gondoskodni kell. Innovációs kiállítás A rendszerváltást követően sike­rült a központi műszaki fejlesztési források koncentrálásával viszonyla­gosan magas összegű, évi 6-8 milli­árd forintos alapot létrehozni a kuta­tásfejlesztési kezdeményezések fi­nanszírozására - mondotta Pakucs János, a Magyar Innovációs Kamara elnöke. A Magyar innováció a jövő szolgálatában nevet viselő kiállítás keretében tartott üzletember-találko­zón 60 magyar cég vonultatja fel termékeit. Egyebek között 23 mű­szaki, orvosi, lézertechnikai és kör­nyezetvédelmi újdonságot láthatnak az érdeklődők. ] B1 U DA 1 p; ESI r —r B E F ; E K TETE s I J [EGY A tények önmagukért beszélnek 9400 „...Tanulságos megnézni a tavaly indult három kötvényalap eddigi működését. A kezdeti 3-3,5 százalékos különbség a nettó eszközértékben mára 6,1-1 száza­lékra növekedett... nőttek a különbségek, szeptember közepére kirajzolódott, hogy... a Budapest előnyét egyikük sem veszélyezteti... Az év végére valószínűleg még nagyobbak lesznek a különbségek. ” (Napi Gazdaság) Befektetőink már több, mint 2 milliárd forint értékben vásároltak Budapest Befektetési Jegyet. Jól döntöttek, mert a Budapest Befektetési Jegy biztonságos, magas hozamot garantál, csökkenti adóját, hitelre is jegyezhető, /TT\| kárpótlási jegyért is kapható. r Újra Kapható a Budapest Bank és a Polgári Bank Fiókjaiban '93 December 15-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom