Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-11 / 263. szám

LAJOSMIZSE NEM KÍVÁNNAK KECSKEMÉT PEREMKERÜLETE LENNI Régi vágya teljesült a településnek A szeptember 1-jétől városi rangot kapott, 12 ezres lélekszámú Lajos­­mizse első emberét, Zsigó Viktor polgármestert először arról kérdez­tük: mikor merült fel a városi cím megszerzésének az igénye? — Lehet, hogy megmosolyogtató amit mondok — kezdi Zsigó Viktor —, de Mária Terézia idején ez már felvetődött. Az 1970-es évek első fe­lében dr. Havasi László tanácselnök­sége alatt volt erre konkrét törekvés, de akkor sajnos nem sikerült. — A városi cím elnyerése ön sze­rint jelent-e valamilyen kézzelfog­ható előnyt Lajosmizsének? — Eddig is sokan kérdezték, mi­ért jó ez nekünk, mi változik ettől? Egyet tudni kell: az ilyen szerves fej­lődésben, mint a városiasodás, nem lehet vonalzóval határvonalakat húzni. Azzal, hogy város lettünk, nyilván nem fogunk kapni egy má­zsás aranytömböt, pallosjogot és kü­lönböző középkori kiváltságokat. Ugyanakkor akár az idegenforga­lomnak — ami nagyon jelentős La­­josmizsén —, akár a tőkebefektetők­nek nem mindegy, hogy egy ha­nyatló, leporosodó vagy egy fejlődő, jövőképpel rendelkező település kö­zött kell választaniuk. Kézzelfogható eredménye is van, de én most ezt tar­tom a legcsekélyebbnek: 1995-től a jelenlegi szabályok szerint a köz­ponti költségvetésből mintegy 8-10 millió forinttal kapunk többet. Nagy­ságrendben ez azt jelenti: ha helyi adót vetnénk ki, abból legfeljebb 7-8 milliót tudnánk beszedni, bár ebben a választási ciklusban én a helyi adót semmiképp nem támogatom. A vá­rossá válásnak köszönhetően belát­ható időn belül közjegyzője lesz La­josmizsének. Közép- vagy hosszú­távon a városi bíróság létrehozása sem kizárt. A rang elnyerésében te­hát a legfontosabb: perspektívát adott a településnek. — Kecskemét 50 kilométeres kör­zetében a települések elöljárói álta­lában panaszkodnak a nagyváros kö­zelségére, 5 ebben látják egyik okát a • Zsigó Viktor polgármester nem indul a következő választáson. falujuk, városuk lassabb fejlődésé­nek. Lajosmizsének mennyire prob­léma Kecskemét közelsége? — Szerintem nagyon jó, hogy kö­zel van a hírős város. Annál is in­kább, mivel Lajosmizse kisváros, régi értelemben mezőváros, és ezt a jelleget akarjuk megőrizni és fejlesz­teni. Értelmetlen lenne Kecskeméttől olyan feladatokat átvenni, amit ott sokkal jobban meg tudnak oldani. Örülünk tehát a hírős város szom­szédságának, és ki akarjuk használni mindazokat a lehetőségeket, amit ez nyújt. Viszont a fejlődésről nem va­gyunk hajlandók lemondani, és nem kívánunk Kecskemét peremkerüle­tévé válni. — Sokan arra számítanak: ha fi­zető lesz az M-5-ös autópálya, újra rázúdul a forgalom Lajosmizsére. Örülne ennek? — Nyilvánvalóan környezetvé­delmi szempontból nagy gond lenne, ha visszatérne a forgalom. Ugyanak­kor a szolgáltatói-kereskedőfréteg­nek ez munkalehetőséget adna, így részben örülnék neki. Majd kiderül, beáll-e az egyensúly, vagy az öröm, esetleg a bánat lesz-e nagyobb? Az mindenesetre visszavonhatatlan tény: az új M-5-ös autópályával La­josmizse rácsatlakozott Éurópa egyik fő tranzitútvonalára. — A települések jövőjét meghatá­rozó infrastruktúra része a telefonel­látottság. Ennek fejlesztéséről van-e tudomása? — Azt az információt kaptam, hogy 1996-ban már kínálati piac lesz telefonból Lajosmizsén. — A központi általános iskola meghiúsult kettéválasztása kapcsán merült fel egy középiskola alapítása. Ez napirenden van még? — Én a magam részéről ezt már nem kívánom előhozni. Ettől még más előterjesztheti. — A városi pályázat beadásakor már hangsúlyozta: a 12 ezer lajosmi­­zsei polgár érdeme lesz, ha sikerül elnyerni a rangot. Ettől függetlenül a polgármester számára is nagy siker Lajosmizse várossá válása. Kí­vánja-e kamatoztatni ezt a politikai tőkét a következő választáson? — A félreértések elkerülése érde­kében leszögezem: ezt a választási ciklust végig csinálom mint polgár­­mester. Az országgyűlésben helyet foglaló kisgazda 36-ok részéről kap­tam felkérést a 4. számú országgyű­lési választókerületben való indu­lásra. A megtiszteltetés ellenére nem vállaltam el. Az önkormányzati vá­lasztáson sem kívánok ringbe szállni sem képviselői, sem a polgármesteri székért. E bejelentéssel azokkal kí­vánok segíteni, akik a személyemben gondolkoznak esetleg. Nem akarom, hogy értékes heteket, hónapokat for­dítsanak rám. Az ilyen visszavonu­lást én teljesen nomiális dolognak tartom, hiszen van egy ciklus, azt kell végigcsinálni becsülettel. Vég­zettségem szerint kertész üzemmér­nök vagyok, s a jövőben is a most még padlón lévő, de remélhetően fel­futó mezőgazdaságban kívánok dol­gozni, valószínűleg vállalkozóként. Mihályka Gyula A város történelmi értékei A mai Lajosmizse területén a ko­rai bronzkorból már megtalálhatók az ember első nyomai — Pintér Mi­hály tanyáján a Ceglédi út mentén — a szomszédos Benén pedig honfogla­láskori leletek kerültek elő. A tatárjá­rás előtt királyi birtok volt a város te­rülete. Az első településeket IV. Béla (1235-1270) király által a Balkánról visszatelepített kunok létesítették, Mizse-szállása vagy Mizseháza-szál­­lása, Lajos-szállása és Bene-szállása néven. A kunok hét, úgynevezett széket alkottak, s ezek egyike volt a Mizse-szék, ami székkapitánysági székhely is volt. Nevét Kun László (1272-1290) király utolsó nádorától, a mohamedán Mizsétől kapta. A há­rom település kőtemplommal is ren­delkezett, ma már csak a Pusztatemp­lom romjai láthatók. írásos doku­mentumok maradtak fenn a mai La­josmizsére vonatkozóan Mátyás és II. Ulászló királytól is. A török elleni felszabadító háború után I. Lipót császár 1707-ben a Jászkunságot (így Lajosmizse terüle­tét is) eladta 500 ezer forintért a Né­met Lovagrendének, akik 1735-ben azt továbbadták a pesti Invalidusok­nak. Mária Terézia engedélyével a polgárok visszavásárolják a területet az Invalidus háztól. Ez volt a meg­váltás, a redemptio. Jászberény vál­totta meg Lajos és Mizse kunpusztá­kat, valamint Bene felét, amit aztán Berénybeneként neveztek. A másik felét Jászladány váltotta meg, s ebből lett Ladánybene. A három puszta önálló községgé történő egyesítésére 1873-ban kez­dődtek meg a tárgyalások, s ez 7577-ben-ben meg is történt Jász-La­­jos-Mizse Nagyközség néven. Polgá­rai főleg Jászberényből települtek ide, de érkeztek Jászladányból is. A népesség 1890-ben már eléri a 7 ezer főt. 1896-ban felépül a rórtíai katoli­kus-, 1903-ban pedig a református templom. A vasúti közlekedés a fő­városba 1889-ben, Kecskemétre pe­dig 1905-ben indult meg. 1908-ban a nagyközségen át kövesút épült. (La­dánybene 1900-ban önállósult.) Lajosmizsének 1902 óta hívják a települést, amely 1970-ben elnyerte a nagyközségi, 1993. szeptember 1-jén pedig a városi rangot. • Turistalátványosság a mai Lajosmizsén. (Fotó: Walter Péter) HISZEM, HOGY LESZ KÉT ISKOLA Szükség van a tanyakollégiumra • A kollégium konyháján naponta hétszáz embernek főznek ebédet. . A Lajosmizséért díj idei kitüntetettjei A bizalomhoz méltó akarok lenni A lajosmizsei tanyakollégium lét­rehozását — az akkori politikai irányvonalnak megfelelően — a ’70-es évek elején határozták el. A tervek 1974-ben elkészültek, és 1976-ban adták át a ma is újszerű ál­lapotú épületet. A külterületi iskolá­kat ezt követően felszámolták. Az elmúlt 3 év nem múlt el nyom­talanul a tanyakollégium fölött. Az önkormányzat képviselő-testületétől — elég viharos körülmények között — nem kapott bizalmat a korábbi igazgató, Kary Istvánná. Ezentúl megtiltották a Váczi Mihály név használatát, és kudarcba fulladt az a törekvés is, hogy a kollégiumban egy önálló általános iskola kezdje el a működését. Basky Andrással beszél­gettünk, akit 1992. február l-jétől neveztek ki a Lajosmizsei Általános Iskolai Kollégium igazgatójává. — Mennyire hasonlít az intéz­mény mai arculata a ’ 70-es évek ta­nyakollégiumára, egyáltalán: van-e még létjogosultsága? — A tanyákon élők összetétele je­lentősen megváltozott. Korábban azok éltek többnyire tanyán, akik ott születtek. Ma már viszont nagyon sok az úgynevezett kitelepült, az or­szág minden tájáról. A mi szempon­tunkból a lényegen nem sokat változ­tat, hiszen továbbra is 1600 tanya van Lajosmizse közelében, közel 4 ezer lakóval. A 170 kollégistánkból sajnos 33 veszélyeztetettnek mond­ható, 35-en pedig hátrányos családi körülmények között élnek. — Milyen mértékben csökken a kollégiumban a gyereklétszám? — 1976-ban 278 férőhellyel nyílt meg a kollégium. A hálókban 14-16 gyermek volt elhelyezve, 2,6 négy­zetméter jutott egy kisdiákra. A ’80-as évek elején a Köjál intézkedé­sére ezt 4 négyzetméterre emelték, így jelenleg optimális az intézmény kihasználtsága a 170 lakóval. Áz utóbbi 2-3 évben megállt a létszám csökkenése, bár 1989 óta óvodások is vannak, jelenleg 12 fő és 14 ipari iskolás is. — Az 1270 gyereket nevelő la­josmizsei általános iskola tervezett kettéválasztásakor az új, úgyneveeztt személyiségközpontú iskola élére jó eséllyel pályázott ön is, Nem titok, sok pedagógust nyert meg az ügynek. Kudarcként élték meg, hogy nem si­került a terv? — Kudarcként talán nem éltük meg, egy lehetőség lett volna. Sok szülő szeretné, azt hiszem, ha a gyermeke egy kicsit nyugodtabb kö­rülmények között töltené el iskolaé­veit. Vannak diákok, akiknek hetedik órájuk van, amikor egy felnőttnek napi nyolc órát kell dolgoznia. — Feladták az új iskola tervét? — Teljesen még nem. Kaptam olyan kritikát, hogy harcosabban kel­lett volna kiállnom, de én hiszem, hogy lesz két iskola Lajosmizsén. Lajosmizse képviselő-testülete a közelmúltban alapította a Lajosmi­zséért díjat. Ennek az egyik idei ki­tüntetettje Prágai Angéla pedagógus. — Mióta az eszemet tudom, pe­dagógusnak készültem. Vezérlő el­vem az ember felemelkedéséért dol­gozni. 1949-ben léptem be a a Jézus Szíve Társaságba, amit ugyan egy év múlva feloszlattak, de mind a mai napig a tagja vagyok — vall önmagá­ról Angi néni. A pedagógiai iskola után elvé­gezte a kántorképzőt, a hitoktatókép­zőt és a teológiai főiskolát. Lajosmi­zsére 1958. augusztus 25-én, Szent Lajos napján került. Első feladata a felbomlóban lévő énekkar vezetése volt, ami hamarosan 70 fős karrá fej­lődött. Hitoktatást is végzett a tanyá­kon és a faluban, de zongoraoktatás­sal is foglalkozott. Tamás Antal kántor halála után kántor-karnaggyá lépett elő, ami sok időt kívánt. így a tanyai hitoktatást A Lajosmizséért díj idei kitünte­tettje a 76-odik életévében járó Asz­talos József plébános-kanonok. Káp­lánként 1945-től 1952-ig szolgált La­josmizsén, ezt követően Kocséron, majd 1972 óta mind a mai napig La­josmizsén él és dolgozik. Az ’50-es években csak a külterü­leti iskolákban 713 gyermeket taní­tott. A ma is aktívan fotózó és vide­ózó Asztalos József 1945-től őrzi La­josmizse történetét. Ugyanis szinte valamennyi kisdiákról fényképfelvé­tele van. A lelkipásztori munkán túl színielőadásokat, népművészeti tan­folyamokat is szervezett. Salzburg után a világon másodszor 1948-ban Lajosmizsén a szabadtéri színpadon 350 fős szereplőgárdával adták elő Hugo von Hoffmanstahl: Akárki bűnhődése című misztériumjátékát. A kocséri szolgálat alatt templom­park épült, felújították a templomot, és új parókiát építettek. Visszake­rülve Lajosmizsére az a kellemetlen hír fogadta, hogy kisajátítják a plé­bániát, a kántor- és a harangozol la­• Prágai Angéla. abba kellett hagynia, csakúgy, mint a természetjáró szakosztály vezetését. Az énekkarral viszont sokat jártak • Asztalos József plébános. kást, valamint a gyümölcsöst. A mi­­zsei templomkert rendbehozatala, s az ezért kapott kitüntetés esélyt adott Asztalos Józsefnek. Dr. Havasi baráti találkozóra más egyházközsé­gek híveihez is. Később a felnőtteket is be lehetett vonni a munkába, járták a búcsújáró helyeket, de megfordul­tak szinte egész Európában. Az uta­zások kitűnő alkalmat adtak a lelki építkezésre is. Tóth József apát-plé­bánostól, aki a felettese volt, szabad kezet kapott a munkához. Nyugdíjazása után az akkori ta­nácselnök kérte fel a nyugdíjas klub * megszervezésére és vezetésére. Mi­után Lajosmizsén hitoktatást nem folytathatott, egy évig Kecskemétre járt hittant tanítani. Polgári etikát, erkölcstant és éneket a lajosmizsei iskolában jelenleg is tanít, valamint vezeti az iskolai énekkart. — A kitüntetés a munkámat kí­vánja értékelni, de amit tettem, azt kötelességemnek éreztem. Hitem szerint önzetlenül tettem Istenért, a hazámért, az emberekért. E bizalom­hoz továbra is méltó akarok lenni — mondta Prágai Angéla, (bártfai) László, akkori tanácselnök azt az ajánlatot tette: ha legalább kétszintes épületet emelnek, akkor eltekintenek a kisajátítástól. A bontást 1975-ben'­­kezdték, és 1976-ban már be is köl­töztek az új parókiába. A hétmilliót érő épületet 1,6 millió forintból ki­hozták, úgy, hogy Asztalos József maga tervezte. Lajosmizsén sokan fogtak össze a sikerért, segített ebben Havasi László, s Dani Karcsi bácsi, az egyháztanács elnöke pedig a ta­nyákat járva hívta segíteni az embe­reket. A parókia felépülésével is marad­tak gondjaik. A templom falának sa­létromosságának megszüntetésére 5-6 milliós árajánlatot kaptak. Végül maguk csinálták meg. A fal azóta is szellőzik és porszáraz. Sokan kérde­zik, hogyan mer vállalkozni ilyes­mikre a lelkipásztor? — A piaristák­nál érettségiztem Kecskeméten, ahol matematikából, fizikából és mértani rajzból jelesen vizsgáztam — szokott feleni a kérdésre Asztalos József plébános-kanonok. B.R. A vállalkozó szellemű lelkipásztor Oroszlánok jászkürttel Lajosmizsén a közigazgatás megjelenését 1877-től számítják. Egy akkori pecsétlenyomat szol­gáltatta az alapját a mostani címer elkészítésének. A mai kor köve­telményeinek megfelelő jelképet Eszik Alajos budapesti grafikus­­művész, egyetemi adjunktus al­kotta. A címerképen kék mező­ben két ágaskodó, arany színű oroszlán emeli a jászközségek ősi jelképét, a jászkürtöt. A kék mező jobb és bal felső harmadában, a pajzsfejben, .egy-egy nyolcágú, reményt szimbolizáló ezüst csil­lag van. A pajzstalpban pedig hármas halmot mintázó zöld mező. A sisakkoronából arany­színű oroszlán emelkedik ki,, mancsában tartva az ezüst színű jászkürtöt. Kiállítás A városavató tiszteletére kiállí­tást is rendeznek a művelődési házban. A november 12-én, 16 órakor megnyíló, három napon át megtekinthető tárlaton tíz, ma is Lajosmizsén élő, vagy innen el­származott alkotó mutatja be munkáit. Tóth Rozália, Bujdosó Ernő, Bányai Gizella, Gillyán Margit és Szél Hona festményei mellett láthatják az érdeklődők Kőrös Sára és Murár Gábor gra­fikáit, Vass Csaba szobrait. Sző­rös József fafaragásait és Skultéli Árpád tűzzománcait. Felajánlások A város első bálját szombaton este rendezik az új tanyacsárdá­ban. A tombolasorosolásra renge­teg felajánlás érkezett a polgárok­tól: a benzinkutak 2 ezer forintnyi üzemanyag ingyen tankolását, Ech Tibor egy hektó sört, a var­rónők ruhavarrást, a fodrászok frizurakészítést ajánlottak fel. Az ünnepségen közreműködő szer­vezőknek, zenészeknek stb. a kol­légiumban főznek ebédet. Alap­anyagként a Kommerció Kft. egy hárommázsás növendékmarhát ad a konyhának. Rádiófelvétel A nyugdíjas klub énnekkara részt vesz november 20-án a já­noshalmi megyei kórustalálko­zón. A Rózsa Sándor citerazene­­kar pedig rádiófelvételre készül. A művelődési ház csoportjai Ka­rácsonyi gálaműsor címmel már egy nagyszabású műsoros esten dolgoznak, amit decemberben mutatnak be. Felújítások A lajosmizsei katolikus temp­lom villámhárítóját a biztosító kí­vánságára idén 70 ezer forintért felújították. A templomtoronyban ezt követően a harangláb betono­zása következik. Ez a 47 esztendő után tavaly helyére került nagy­harang okozta terhelés miatt szükséges. Értelmiségi klub Patent néven értelmiségi klu­bot alakítottak a Lajosmizsei J Központi Általános Iskola peda­gógusai. A klub várja a városban élő többi értelmiségi jelentkezé­sét is. Legközelebbi összejövete­lük november 12-én 19 órakor az általános iskola udvarában lévő egykori könyvtárban lesz. Ünnepi köszöntő A szombati városavató köz­ponti ünnepségén a mozi épületé­ben Katona Tamás, a miniszter­­elnöki hivatal politikai államtit­kára mond ünnepi köszöntőt. A rendezvényre hivatalos dr. Dankó László Kalocsa-Kecskemét ér­seke és dr. Hegedűs Lóránt re­formátus püspök. ................................................................. Az oldalt szerkeszti: Mihályka Gyula a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom