Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-25 / 248. szám

1993. október 25., hétfő MEGYEI KÖRKÉP Megemlékezések 1956 évfordulóján Bácsalmás Száz férőhelyes diákotthont avat­tak a köztársaság napi rendezvényen Bácsalmáson. Az ünnepség szónoka, dr. Balsai István igazságügy-minisz­ter szólt az igazságtételről: — Jó, hogy megnyíltak az igaz­ságszolgáltatás útjai, hiszen az idők végezetéig nem maradhatnak büntet­lenek a bűnözők — mondta a minisz­ter. Beszámolt arról: egyre több olyan adat áll rendelkezésre, ame­lyek bizonyítják, hogy a szabadság- harc leverését követő megtorlás tem­póját nem kizárólag kívülről, Moszkvából diktálták. Az ország ha­tárain belül is felelősség terheli a bű­nösöket a páratlan, az Európán kívüli diktatúrákra sem jellemző mértékű megtorlásért. Tizenhatezer büntető­ügyet kreáltak, tízezreket ítéltek el és zártak börtönbe, fél ezer embert akasztottak fel - sorolta az igazság­ügy-miniszter. Az ünnepségen jelen voltak a test­vérvárosok — Backnang és Bezdán — küldöttségei, vendégek érkeztek Szabadkáról, Bajotokról és Nagyme- gyerből. Walter Schmidt, Backnang város első polgármestere köszöntötte a testvérvárost. Elmondta, hogy az if­júság képes a kapcsolatok még szo­rosabbra fűzésére, ezért is döntött úgy a backnangi képviselő-testület, hogy a diákotthon tetőszerkezetéhez szükséges faanyaggal hozzájárul az építkezéshez. A németországi város képviselői a felújított Hunyadi János Gimnáziumnak egy nagyméretű bőr faliképet ajándékoztak. A gimná­zium felújítása még nem fejeződött be teljesen, november végére készül el. Kiskunfélegyháza Az országjáró nyugdíjas pedagó­gusok által összegyűjtött kőzetek ki­állításának megnyitójával kezdődött az 1956-os forradalom évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsoro­zat Kiskunfélegyházán. A lenyűgöző tárlatot Fekete Pál országgyűlési képviselő nyitotta meg. Ebből az al­kalomból hangsúlyozta, hogy a ter­mészettel találkozó ember képes meglátni a történelem üzenetét, meghallani az idők szavát. Lehet ez akár évmilliók kőbe zárt emléke, akár a közelmúlt történése. Ezért al­kalmas a kiállítás a hősök előtti tisz­telgésre. A megnyitóról a Blaha Lujza téri kopjafához vonultak az ünneplők, innen pedig a városházára mentek. A földszint aulájában Czakó József, a város örökös, címzetes pol­gármesterének, az ’56-os Nemzeti Tanács elnökének emléktábláját, majd az udvaron elhelyezett kopjafát koszorúzták meg. Tarjányi Ágoston, a forradalomban vállalt szerepe miatt Félegyházáról elüldözött tanító visz- szaemlékező beszédében az értelem­hez és szívhez egyaránt szóló sza­vakkal ecsetelte az emlékezetes na­pok történeteit. A mára már édesa­nyákká, édesapákká vált egykori fia­tal forradalmárok erkölcsiségét, az igazság melleti kitartását, bátorságát állította örök példaképül a mai ifjú­ság elé. A díszteremben bensőséges műsorral kedveskedtek a város kö­zépiskolásai az ünneplő közönség­nek. Boross Péter belügyminiszter történelmi távlatokba tekintő beszé­dében a magyar nemzet legfőbb er­kölcsi parancsaként a megmaradást említette minden pusztító körülmény között. Az ’56-os hősök emléke a bi­zonyíték arra, hogy ezt a prancsot semmilyen hódító horda nem tudta kiölni népünkből. Az ünnepség vé­gén Ficsór József polgármester adott fogadást a megjelent egykori forra­dalmárok tiszteletére. Kiskunmajsa Az 1956-os forradalom és szabad­ságharc hőseinek és mártírjainak tiszteletére bemutatott szentmisével kezdődtek az október 23-ai megem­lékezések Kiskunmajsán. Az ünnep­lők ezután átvonultak a Szabadulás emlékműhöz. A szobornál, amelyet a szovjet csapatok távozásakor Litvá­nia népe ajándékozott Kiskunmajsá- nak, először Fekete Pál, majd dr. Kozma Huba országgyűlési képvise­lők mondtak rövid beszédet. Utánuk az ünnepség vezérszónoka, dr. Józsa Fábián szólt az ünneplőkhöz. A bel­ügyi államtitkár beszédében kie- meJte; — 1956 példája azt bizo­nyítja, hogy vannak a történelemben pillanatok, és vannak egy nép életé­ben olyan célok, amikor valóban lé­tezhet igazi össznemzeti összefogás, valóban működhet a nemzet közös akarata, közös elszánása. Á beszédek elhangzása után a je­lenlévő pártok és intézmények kép­viselői elhelyezték a megemlékezés virágait a szobor talapzatánál. Az ünnepi események a művelődési házban folytatódtak, ahol első ízben került levetítésre a „A kömpöci for­• Ökumenikus istentisztelet a lakiteleki templomban. radalmár” című dokumentumfilm, amely Túri Mihály kömpöci polgár- mester életéről szól. (A film novem­ber 4-én kerül adásba a televízióban.) A filmbemutató után fórumra került sor a film alkotóival. A majsai meg­emlékezések, az 1956-os forradalom résztvevőinek köszöntésével értek véget. Kiskunhalas A Hősök terén lé\)ő Országzászló­nál tartottak ünnepi1 megemlékezést az 56-os forradalom tiszteletére Kis­kunhalason. A verseket, zenei beté­teket tartalmazó műsort Tóth Zoltán polgármester beszéde követte. Hang­súlyozta, hogy arra érdemtelenek próbálják kisajátítani 56 szellemét, és sajnálatosnak tartotta, hogy ez a dicső ünnep is egyre inkább átértéke­lődik. Az ünnepség végén a jelenlé­vők gyertyagyújtással emlékeztek október 23. hősi halottaira. Ezen a napon ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját a Halas Tánc- együttes. Ebből az alkalomból kiállí­tást rendeztek a Közösségek Házá­ban, amelyet Varga Zoltán koreográ­fus nyitott meg. A jubileum méltó folytatása volt az a nagysikerű tánc­műsor, amelyet az együttes este, a filmszínházban tartott. Lakitelek Lakitelek azzal adózott ’56 emlé­kének, hogy az ünnep előestéjén a községháza tanácskozótermében ki­hirdette a szeptember 15-én megal­kotott és a testület által elfogadott címer- és zászlórendeletet. A község polgármestere az alkalomból fel­idézte Lakitelek hétköznapjait, a rendszerváltozás évei alatt történte­ket, a mindennapi örömöket, gondo­kat. Az ünnepélyesen aktuson részt vevő Boross Péter belügyminiszter a polgármester szavai után ezzel kö­szöntötte a jelképet alkotó közössé­get. — Lakitelek ötven év múlva az a fáklya lesz, ami van, de nem túl sok a magyar történelemben. Ez a telepü­lés, mely mitizáló jövő elé néz, cí­mert kapott, hagyományt teremtett, kifejezte szándékát egy közösség. Ez nem egy falu címere, ez Lakiteleké. Az a szellem, ami itt megszületett, a legnagyobb termékenyítő erő lesz. Gratulálok a címerhez, s főként a szándékhoz, ami létrehozta. Ezt kö­vetően — égő fáklyákkal a kezükben — a Templom térre vonultak a laki­telekiek, ahol megkoszorúzták az ’56 emlékére állított kopjafát. Itt Lezsák Sándor ünnepi beszédében egyebek közt az ’56-os forradalom üzenetéről szólt: soha nem szabad feladni a re­ményt, a lehetetlenben is megtenni a lehetségest — mondta az egybegyűl­teknek. Boross Péter szerint 1956-ban — mint több alkalommal a magyar történelem során — a sza­badság iránti kiolthatatlan vágy pa­rancsa késztette a nemzetet a szem­beszállásra. Akik viszont nemzetet árultak, magyart gyilkoltak — hang­súlyozta a belügyminiszter —, ítél­kezzenek felettük. Soha nem nyerhet bocsánatot az, aki sortüzekre adott parancsot. A megemlékezés a katoli­kus templomban fejeződött be, ahol ökumenikus istentisztelet keretében megszentelték az új címerrel díszített lakiteleki zászlót. Lajosmizse Délelőtt 10 órakor, a Himnusz eléneklésével kezdődött a megemlé­kezés az 1989. október 23-án felava­tott kopjafánál Lajosmizsén. Zsigó Viktor polgármester üdvözlő szavai után Vilcsák Szilvia gimnáziumi ta­nuló lépett a közönség elé, hogy el­mondja, mit gondol 1956-ról a fel­növekvő nemzedék. Azokról a na­pokról, mikor kicsiny hazánkra fi­gyelt a világ. Beszédében felelevení­tette a Budapesten és az ország más városaiban történteket, majd áttért a Lajosmizsén történtek ismertetésére. Itt október 24-én szereztek tudomást a pesti eseményekről. Az egész falu megbolydult, leverték a vörös csilla­got, megindult a forradalmi szerve­ződés. Tragikusra 28-án fordult a helyzet, amikor a rendőrséget kíván­ták felszólítani fegyvereik átadására. A gyáva válasz a redőny rései közül érkező sortűz volt. A sortűz után hol­tan maradt a földön Vörös Ödön és Vas Mihály. Borbély János és Csikó Lajosné pedig megsebesült. A tények máig felderítetlenek. Az ünnepi szó­nok ezután így folytatta: — Próbá­lunk és próbálunk. Nem elég, még több kell. De nem azoktól a hősöktől, kik végtelenül sokat adtak. Nekik ta­lán alig maradt. Rajtunk a sor. A szónok megemlékezett azokról a mi- zsei hősökről, akik megjárták a pok­lok poklát: Kugler Laci bácsi és Pál- deák Jani bácsi, akik a forradalom résztvevői és a megtorlások fő szen­vedői voltak. Ezt követően a pártok és a szervezetek, s a hősi halottak hozzátartozói helyezték el a koszorú­ikat a kopjafánál. Kecskemét A Kossuth téri, hivatalos városi ünnepség után a Köztemetőben lévő 1956-os kopjafánál tartott megemlé­kezést több szervezet és párt Kecs­keméten. A szónok, Varga László re­formátus lelkész a forradalom leg­főbb tanulságául a tisztaságát, az ál­dozatvállalást, az egységét és a ma­gyarságtudatra való ráismerést emelte ki. Varga László elmondta: Nagy Imre politikai pályájának vál­tozása két perc alatt megtörtént, ami­kor az elvtársak megszólítást nem fogadta el a pesti nép és utána a Ma­gyarok, barátaim! megszólítást hasz­nálta. A forradalom első nagy élmé­nye volt, hogy magyarok vagyunk. Egy nemzet ébredt rá erre. A szónok szomorúan szólt azokról a mai vá­dakról, hogy nem kell magyarkodni, mert az nacionalizmus. 1956 tanítása pedig az, hogy magyarok vagyunk, és ezzel nem zárunk ki, nem bélyeg­zőnk meg senkit. A forradalom má­sik nagy tanulsága az egység, ami akkor megmutatkozott. Együtt vol­tak fiatalok és idősek, diákok és munkások. — 1993-ban de jó lenne rádöbbenni, hogy magyarok vagyunk és együvé tartozunk. Különben elve­szünk, és még csak el sem mondhat­juk, hogy népek veszik majd körül a sírt és könny lesz a szemükben — vélte Varga László. A forradalom tisztaságáról elmondta, senki nem önérdekből tett semmit. Nem gon­dolkodott azon senki, hogy most ha ezt vagy azt teszi, akkor mi lesz. Tisztán, önérdek nélkül tette min­denki, amit tett. A lelkész emlékezte­tett azokra a lövedékektől betört üvegű kirakatokra is, melyeket érin­tetlenül hagytak. A negyedik tanítása a forradalomnak az áldozatvállalás. Ahogy áldozatot vállalt az alföldi pa­rasztember, aki felvitte Budapestre az élelmet. Áldozatot vállaltak azok, akik fegyvert fogtak, akik a sebesül­teket mentették. Az áldozatvállalás, ha kellett, az életet jelentette. — Kopjafa mellett állunk. Azokra a mártírokra emlékezünk, akiknek az életük sem volt drága azért, hogy magyarok maradhassunk, egyek és tiszták maradjunk és áldozatot tud­junk hozni a hazáért — mondta a szónok, majd a megemlékezés virá­gai borították el a kopjafát. Tompa A Kapisztrán Szent János temp­lom keleti falában lévő hősi emlék­táblánál tartották meg az október 23-ai ünnepséget Tompán. A nem­zeti zászló alatt negyven általános iskolás idézte fel a forradalmi ese­ményeket. A megemlékezés mottó­jául Fodor József költő szavai szol­gáltak: — Békült legyen végre s bol­dog e vérző nép, és szabad. Az ün­nepség az emléktábla koszorúzásával zárult. (Tudósítottak: Pásztor Er­zsébet,, Gajdics Ottó, Tapodi Kál­mán, Ádám Miklós, Benke Márta, Bártfai Róbert, Mihályka Gyula, Kiss Béláné.) HARMINCMILLIÓS TŰZKÁR KALOCSÁN Leégett a kárpitos szövetkezet (Folytatás az 1. oldalról) A tűz pillanatok alatt belekapott a már kész franciaágyakba, s a tetőtéri szigetelés alatt izzó láng megsemmi­sítette a fa tetőszerkezetet. A palabo­rítás a hő hatására szinte teljesen szétporladt, a falakról még a vakolat is leégett. A nagy értékű varrógépek megolvadtak, összeégtek, az emeleti műhelyek teljesen megsemmisültek. A tűzoltók munkája mintegy másfél óráig tartott, a tűz keletkezésének okát a megyei rendőrfőkapitányság is vizsgálja. A vízhiányról megkér­deztük Melcher Györgyöt, a Kalo- csavíz Kft. igazgatóját, aki elmondta, hogy a megyei tűzoltóparancsnokság már jelezte a vízhiányt, amelyet azonnal kivizsgált. Megállapította, hogy a vízműtelep szivattyúi zavarta­lanul működtek, a víztoronyban is megfelelő volt a vízszint, így üzem­zavar nem okozhatott nyomáscsök­kenést vagy vízhiányt. Ánnyit sike­rült megállapítania, hogy a tűzoltást végzők minden bizonnyal nem tud­ták, hogy új típusú tűzoltócsapokat szereltek fel, s a berendezések csak hét-nyolcszori elfordítás után nyit­nak. Amikor a hibaelhárítók a hely­színre érkeztek, azonnal megindult a tűzivíz-szolgáltatás, mert a csapokat csupán teljesen ki kellett nyitni. Á kárpitos szövetkezet dolgozói elmondták: a kár eléri a 30 millió fo­rintot. Szerencse, hogy a többségé­ben dolgozói tulajdonból álló vagyon biztosítva volt, de így is hónapokba telhet, mire a termelés eléri a tűz előtti szintet. Zsiga Ferenc SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ KISKŐRÖSÖN A keceli tragédia részletei Halálos éjszakai száguldás cím­mel számoltunk be még augusztus végén arról a tragédiáról, amelynek fiatalok voltak az áldozatai. A neves keceli vállalkozó, Pintér József fe­kete Mercedesében hárman ültek: a mindössze 17 éves Flaisz Kornél, a 23 éves Pintér Zsolt és a 20 eszten­dős Bleszák Zsolt. A szörnyű baleset részleteiről az elmúlt hét végén dr. Kispál Antal, a Kiskőrösi Városi Rendőrkapitány­ság vezetője sajtótájékoztatót tartott. A nyomozás során megállapították, hogy a három fiatalember a Korona diszkóban alkoholt fogyasztva szó­rakozott. Éjfél után, tehát augusztus 28-án — feltehetően azzal a céllal, hogy Kiskunhalason tovább mulatnak — kocsiba ültek. Imrehegy határában egy enyhe kanyarban a víztócsa megdobta a száguldó kocsit, és az a híd korlátjának ütközött. A Merce­des szétszakadva átrepült rajta, köz­ben az utasok tíz-tizenkét méterre zuhantak ki a járműből. Mindez jó­val éjfél után, hajnali 2 óra 15 perc­kor történt. A rendőrségi vizsgálat egyértel­műen megállapította, hogy a gépko­csit — érvényes vezetői engedély nélkül — Pintér Zsolt vezette, aki­nek vérében 2.028 ezrelék alkoholt találtak. Ez, szakértők szerint — például borban számítva — valami­vel több mint egy liter. A jármű az ütközés előtti helyzetben 122-133 kilométeres sebességgel száguldott, jóllehet a kanyar előtt ott van a 60 km-t jelző sebességkorlátozó tábla. A sajtótájékoztatón több jelen­lévő újságíró feltette a kérdést: Ble­szák Zsolt felelős-e a baleset utáni helyzetért, tehetett volna-e valamit utastársaiért? Ő ugyanis könnyebb sérüléseket szenvedett, s a helyszín­ről hazament. Mint az a sajtótájé­koztatón elhangzott, az életben ma­radt utasról az orvosszakértő megál­lapította, hogy a fiatalember könnyű sérülései okozhattak eszméletvesz­tést, s büntetőjogilag semmiért sem vonható felelősségre. Ugyancsak megállapították azt is, hogy az azonnali, a leggyorsabb orvosi be­avatkozás sem menthette volna meg a haláltól a két fiatalembert, ugyanis szinte azonnal életüket vesztették. A rendőrségi nyomozás azt egyér­telműen kiderítette, hogy a gépko­csiból — amiben egymillió forint értékű a kár — a magnót ellopták. Az viszont még nem bizonyított, hogy Pintér Zsolt arany ékszerei rajta voltak-e, ugyanis azokat a diszkóban a közelében lévők sem látták. Ebben az ügyben a nyomozás még tart. Pulai Sára Pénzt kérnek az iskolák # Fodrászvizsga a kiskunfélegyházi szakmunkásképzőben. A működőképesség megőrzése ér­dekében feltétlenül szükséges 9 mil­lió 819 ezer forint pótelőirányzat biz­tosítása a kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakmunkásképző Intézet ré­szére. Az önkormányzat pénzügyi el­lenőrző bizottsága azért döntött így legutóbbi ülésén, mert a kiküldött al­bizottság jelentése rendkívül meg­győző volt. A vizsgálati anyag megállapította, hogy az intézény a normatíva szerint lehetségesnél eleve 14 millió forint­tal kevesebb költségvetési támoga­tást kapott. Több mint 2 milliós bér­hiánnyal kezdtek januárban, ami csak fokozódott azáltal, hogy sorra szűntek meg a gyakorlóhelyet bizto­sító vállalatok, s ezek szakoktatóit is az iskola alkalmazta a továbbiakban, mert a tanulókat nem kívánták az ut­cára tenni. Társadalombítosítás fize­tésére kötelezett lett az ösztöndíj, az oktatási segédanyagok árába foglalt áfát pedig nem lehet visszaigényelni, mert az iskola végső felhasználónak számít. Ezek a tételek tovább növel­ték az intézmény költségvetésének feszültségeit. Közben nem csak szakoktatókat kellett átvenni, hanem új gyakorlóhelyek megteremtése is szükségessé vált. Ennek költségeit sem lehetett előre tervezni. Az elle­nőrzést végző bizottság tehát minden szempontból indokoltnak nevezte az 9,8 milliós igényt. A kérdés csupán az, honnan lehet előteremteni. A pénzügyi ellenőrző bizottságnak és a testületnek nem sok lehetősége van. Vagy a beterve­zett hitel összegéből, vagy az elma­radó fejlesztésekre elkülönített pénz­ből finanszírozhatják a megszorult intézményeket. A Kossuth szakmun­kásképzőn kívül ugyanis még hat is­kola jelentett be igényt további pénzre. Gajdics Ottó Soltvadkerten a népművelők Kétnapos tanácskozást tartanak ma és holnap a megye művelődési házainak igazgatói és gazdasági ve­zetői Soltvadkerten. A pedagógiai és közművelődési intézet által szerve­zett találkozó fő témája a parlament­nek már benyújtott jövő évi költség- vetés terve, és hogy milyen támoga­tásra számíthatnak 1994-ben a műve­lődési intzémények, egyesületek és közösségek. A két nap alatt előadá­sok hangzanak el a vezetőknek az adózási, munka- és egyéb jogi kérdé­sekről is. Testületi ülés Mélykúton A mélykúti képviselő-testület hol­napi ülésén sporttémákat, a mező- gazdasági őrszolgálat létrehozását, a piac- és vásártartás rendeletét és szo­ciális ügyeket vitatja meg. Pályázatok Lajosmizse képviselő-testülete lé­nyegében elvetette a könyvtár és a művelődési ház összevonását. Ko­rábban ez takarékossági meggondo­lásból vetődött fel, de a városi rang elnyerése indokolttá teszi a két önálló intézményt. Mind a könyvtár, mind a művelődési ház élére vezetői pályázatot írnak ki, mely hamarosan a Petőfi Népében is megjelenik. A pályázat elbírálásáig a jelenlegi veze­tőket bízták meg a két intézmény irá­nyításával. Címer és zászló Tompának Tompa önkormányzata az októ­beri ülésén határozatot hozott a köz­ségi címer és zászló megalapításáról. A címer jobbharánt ezüstsávval vá­gott csücskös talpú pajzsán, a bal pajzsfő vörös mezejében három szétnyíló búzakalász, a jobb pajzsfő kék mezejében kétszarvú eke utal a község mezőgazdasági jellegére. Az eke szarván álló daru, amely felemelt jobb lába karmai között követ tart, az éberséget, a község határőrizeti sze­repét szimbolizálja. A címerből ké­szül arany sisakkal és arany koroná­val díszített ünnepi változat is. A zászló, amelyet lobogó formában is használnak majd, fehér színű lesz. Kalocsai jelöltek Megyeszerte óriási érdeklődés kí­séri az immár hagyományosan kiírt Önkormányzatok a jövő szakembere­iért pályázatot. A megyei önkor­mányzat kezdeményezésére létreho­zott pénzügyi alapból azok a felső­fokú tanintézetbe járók részesülhet­nek, akiket a települési helyhatóság is érdemesnek tart a kedvezmény megadására. Pályázni október 31-ig lehet, a kérelmet a helyi önkormány­zathoz kell benyújtani. Legutóbb Ka­locsán döntöttek a pályázatok továb­bításáról, ahonnan 15, többségében magasabb végzettséget megszerezni kívánó pedagógus és nappali tagoza­tos egyetemi hallgató kérelmét to­vábbították. Aranygyürűs polgármesterek Az elmúlt hét végén — október 23-a alkalmából — dr. Boross Péter belügyminiszter több kitüntetést adott át a központi ünnepségen, ahol Berkecz László, Soltvadkert város polgármestere kiemelkedő, jó mun­kája elismeréseként aranygyűrűt vett át. Ugyanilyen kitüntetést kapott a közelmúltban dr. Éber András, Baja és Schindler János, Kecel város pol­gármestere is. Közügyekről Kunszálláson A Közoktatási Társulás jövő évi költségvetési koncepciója és a köz­meghallgatás időpontjának meghatá­rozása szerepel többek közt a kun­szállási önkormányzat mai ülésének napirendjén. A délután öt órakor kezdődő testületi ülés a személyi kérdések tárgyalása kivételével nyil­vános.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom