Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-09 / 236. szám

HÉT VÉGI MAGAZIN A Guldenburg-sztár szeret aludni Iris Berben, a híres német filmszí­nésznő, akit a magyar közönség a Guldenburgok öröksége című tévé- filmsorozatból ismerhetett meg, nemrég ünnepelte 43. születésnapját. A színésznő Detmoldban született 1950. augusztus 12-én. Már a hatva­nas években sok filmben, krimiben és showban játszott, később karak­terszerepeket is kapott. Ezek közé tartozik a Guldenburgok örökségé­nek Evelynje is. Münchenben él. — Mit érez most, hogy már negy­venes éveiben jár? — Most, hogy már bőven benne vagyok a negyedik X-ben, úgy ér­zem, hogy mindazért, amit teszek, vállalnom kell a felelősséget. Egy­részt meggondoltabb, nyugodtabb vagyok, másrészt nagyobb az önbi­zalmam, és a hivatásomban kevesebb kompromisszumra vagyok hajlandó. — Hogyan bírja a hivatásából fa­kadó idegi megterheléseket? — Idegeimet tulajdonképpen saját türelmetlenségem és precizitásom veszi leginkább igénybe. Jelenleg elég jól bírom a strapát, mindent úgy szervezek, hogy ne kerüljek időza­varba. — Mit tesz az egészségéért? — Ha nem forgatok, sokat alszom, és nagy sétákat teszek a szabad leve­gőn. Az alvás új erőt ad és megnyug­tat. — Mit tesz külső megjelenéséért? — Sok gyümölcsöt és zöldséget eszem. Testsúlyproblémám soha nem volt. Szervezetem valószínűleg nagyon gyorsan elégeti a táplálékot. A jó megjelenés elengedhetetlen feltétele az alapos és megfelelő bőrápolás. A mi foglalkozásunknál bizonyos kor után napirenden van­nak a kozmetikai műtétek. Én ezt nem követem. Az embernek tudo­másul kell vennie, hogy az évek so­rán az arca és teste jelentősen meg­változik. Arcvonásainknak saját tör­ténete van, és én ezt szépnek, cso­dálatosnak tartom. • Aki nem kínlódik a kilókkal: Iris Berben. Nyuszibaj A puritán szemlélet újjáéledése és a harcias feminizmus feltámadása az Egyesült Államokban arra kényesze- ríti a Playboyt, a híres erotikus folyó­iratot, hogy új piacokat keressen. Az amerikai eladások ugyanis annyira csökkentek, hogy a magazin veszé­lyes anyagi helyzetbe került. A 40 évvel ezelőtt alapított folyóirat pél­dányszáma 1972 óta felére csökkent. Christine Hefner, a Playboy vállalat ehlök vezérigazgatónője, az alapító leánya bejelentette, hogy átalakítja a lapot. Első lépésként elbocsájtott 60 munkatársat, ami a dolgozók 10 szá­zalékát teszi ki. Az átalakítás 4,5 mil­lió dollárba fog kerülni, hangoztatta Christine Hefner. A Playboy prob­lémáinak egyik oka az, hogy a fiatal­emberek, akik az olvasók táborának a legnagyobb részét alkották, eroti­kus étványukat videokazetták bérlé­sével elégítik ki. A szerkesztőség közvéleménykutatása szerint jelen­leg a Playboy átlagos olvasója 33 éves férfi, 35 ezer dollár évi jövede­lemmel. Az olvasók fele nős. Akiket felfedeztek Egy dolog bizonyos; a legutóbbi Ki mit tud?-ra évtizedek múlva is gondolhatunk. Az emlékezet egymás mellé rendezi majd a madártorkú Hacky Tamást és Varga Jánost, a „százagyú” katonát. Talán megőrzi a hastáncost, a breaktáncosokat, Ru- zicska Pétert, a Varga-Huszár ket­tőst, s Kovács István operaénekest. Talán. Mintegy ötszázan a bemutat­kozásra lehetőséget kaptak, a néző pedig műsorhoz jutott. Idén a terve­zett helyett nem is kilenc, de tizenkét alkalommal és nem is akármilyen­hez. Országhatáron belül, adáson­ként három-, három és fél millióan nézték a sokszínű produkciókat. Ez a műsor játék is, olyan, amilyen nincs másutt a világon. Ebben nem­csak fiatal amatőrök jeleskednek a publikum és a nagy tiszteletű zsűri előtt, hanem a közönség is szerephez jut. Szavazhat, írhat és telefonálhat; ki az a versenyző, aki méltányosabb helyezést érdemel. A több mint száz­ezer levél között volt olyan, ame­lyik Svédországból, Angliából, de olyan is, amelyik Japánból jött. Akikre felfigyeltek - s voltak szép számmal —, azok számára egy pálya talán elkezdődik. Például tizenegyő- jükért jöttek, hogy artistaképzésüket segítenék, egy holland menedzser énekegyüttest keresett, de jelentke­zett fiatalokért a Vidám Színpad és volt olyan, aki énekesek lemezkiadá­sát vállalta. Akikre felfigyeltek, azok is csak elkezdhetnek valamit, a ko­moly munka csak ezután következik, ha vállalják. Nekünk, nézők számára, emlékezetesek maradnak. A tervezett kilenc este helyett tizenkettőn nyúj­tottak élményt. Az ötórás döntő fel­vételéből is műsorok születnek, - négy programot láthatunk más és más szereplőkkel, mert sok-sok jó produkcióból válogathatunk. NEM LESZ EGY KICSIT KORAI? Claudia élettörténete Hercegek és playboyok, neves és dúsgazdag személyiségek nyüzsög­nek a világ legfelkapottabb modellje, manökenje körül. Claudia Schiffer, a divatcézár, Karl Lagerfeld első számú kedvence, sztármanökenje, a düsseldorfi kislány szédítően gyors karriert ért el. Mostanáig csapta neki' a szelet Albert herceg, már úgy tűnt, hogy Schiffer kisasszony Grace Kelly egykori helyére lép, s Monaco First Lady-je lesz, de híre érkezett, hogy a német modell és a herceg ro­máncának vége, Claudia az argentin Julio Bocca balett-táncosba szeretett bele, minden szabadidejüket együtt töltik. Most, 22 évesen élete történetének megfilmesítésére készül. Nem korai ez? A nem csak szépséggel, jó üzleti érzékkel is rendelkező milliomos lány „dokumentumfilmjét” a világ televízós állomásainak kívánja el­adni. S ha a divatfotók istennője tesz egy ajánlatot, arra nemigen monda­nak nemet. Lehet, hogy filmbiográfi­ájában elárulja titkait? „Claudia nagy hírnévnek örvend —- hangsúlyozza • Claudia Schiffer Nicolas Rachline, a film producere: — Még az arab országokat is érdekli Claudia Schiffer életének, karrierjé­nek a sztorija. Kíváncsiak rá, hogyan jutott el a középiskolás lány a discó- ból a világhírig. Yehudi Menuhin magyar kitüntetése Filmforgatás Apostagon i Amikor még Jancsó Kecskeméten rendezett. A kövek üzenete címmel ötrészes dokumentumfilmet készít Jancsó Miklós. A kelet- és közép-európai körkép a zsidóság elpusztított, el­süllyedt kultúrájának tárgyi emlékei mellett bemutatja többek között a zsidó temetőket, a magyar falvakban élőket és a magyar siratófalhoz láto­gatókat. Forgattak Szlovákiában, Kárpátalján, Moldovában, Erdély­ben, Budapesten, Tokajban, Aposta­gon és más magyarországi települé­seken is. Az ötrészes filmsorozatban eredeti zsidó dallamokat hallhat a közönség. A sorozat budapesti zsidó­sággal foglalkozó részének zenéjét Presser Gábor szerezte. Az alkotók elképzelése szerint a dokumentum­film öt epizódjából egy egész estés mozifilmet is készítenek. A nevetés volt a menedéke Charles Aznavour szerint ez volt Edith Piaf, a francia sanzon nagyasz- szonya. Lemezei ma is népszerűek világszerte, mert nyomdokába soha senki nem tudott lépni. Talán éppen életének szomorúsága, tragédiái tet­ték, hogy hangján valamiféle utá­nozhatatlan zengéssel szólaltatta meg a francia sanzonokat. Harminc esztendeje halt meg, 1963. október 10-én vagy 11-én. Mint az élete, a halála időpontja is bizonytalan. Bizarr volt a szokásai­ban, mániákus a szerelemben. Jólle­het, számos életrajzot írtak róla, a bi­zonyosság néhány mondatban össze­gezhető: 1915-ben született a járdán. Anyja utcai énekesnő volt, apja cir­kuszi akrobata. Már befutott,énekes­nőként, mint hálás szerető egyen­gette — többek közt — Yves Mon­tand és Aznavour karrierjét. Az utóbbi így emlékezik rá: „A fájdal­mas múlt és fizikai dráma kísérte művészetében. Senki sem tudta úgy összekapcsolni az élet élvezését az önrombolással, mint ő. Valóban nem sajnált semmit, mint ahogy énekelte is híres dalában... Mindent ivott: vö­rösbort, whiskyt és különösen sört. Tény, hogy holdudvarában ott voltak a kóklerek, akiket csak azért tűrt meg, mert alávetették magukat szo­kásainak. És minden este jöttek az italszállítmányok, azzal a szöveggel, hogy Edith boldogtalan, hozzá kell segítenünk a felejtéshez... A válto­zást a kábítószer jelentette; a mor­fium volt az újabb menedék. Hogy miért éppen a morfium, ezt így me­sélte el: Egy turnén történt. Éjszaka, miközben egyik városból a másik fellépés helyszínére mentünk, az au­tóm kisodródott a kanyarban. Törött csontokkal húztak ki a roncsok alól. • Edith Piaf A fájdalmat csak morfiummal tudták enyhíteni. És akkor, ott, rászoktam a kábítószerre. Aznavour írja visszaemlékezésé­ben: Horgas orrom volt, mint általá­ban az örményeknek. Edith már hosszabb ideje gyötört, hogy miért nem megyek plasztikai sebészhez. Meguntam az állandó molesztálást, elmentem. Az új, teljesen megváltoz­tatott orral boldogan mentem hozzá. Az első pillanatban meg sem ismert. Aztán elfintorodott és csak ennyit mondott: A régi orral jobban tetszet­tél. I. János Pál pápát megmenthették volna? A legrövidebb ideig uralkodó pápa, I. János Pál 15 évvel ezelőtti, hirtelen halála időről időre felveti a kérdést: miért halt meg? Gyilkos vagy betegség végzett vele 33 nappal azután, hogy 1978. augusztus 26-án elfoglalta Szent Péter trónját? Albino Luciani — ez volt a neve — halálának körülményeit számtalan cikk, tanulmány és könyv igyekezett tisztázni. Az utóbbiak egyikének szerzője egyenesen összeesküvésről beszél. Az Isten nevében című könyv azt állítja, hogy azért kellett meghal­nia, mert el akarta távolítani Paul Marcinkus bíborost, a Vatikán ban­kárát, a hírhedt P-2-es titkos szerve­zettel fenntartott kapcsolata miatt. Ezzel szemben egy másik könyv — Éjszakai tolvaj a címe — szerzője szerint I. János Pál meg akart halni; tudta, hogy a keringési rendszerének a betege, nem szedett gyógyszert, azt tartotta, hogy a pápává választása hiba volt. Mi az igazság? A pápa halálának 15. évfordulóján Silvio Oddi bíboros — aki a halále­settel kapcsolatos teendőket annak idején intézte — érdekes részleteket tárt fel a pápa halálának körülménye­iről. Kijelentette: I. János Pált meg lehetett volna menteni, ha komolyan vették volna a halála előtti estén be­következett rosszullétet. „Feledé- kenységről is beszélhetünk, bár utó­lag könnyű okosnak lenni”. 1 Róma, az Örök Város. Oddi bíboros szerint élete utolsó estéjén a pápa olyan erős szúrást ér­zett a szíve tájékán, hogy a kíntól fel- jajdult. A fájdalom azonban elmúlt. Közölte: nem kell orvost hívni, nyu­govóra tért. A vacsorán jelen lévő két személyi titkára közül egyik sem tu­lajdonított jelentőséget az esetnek, még csak azt sem ellenőrizték ké­sőbb, hogy mi lehet a pápával... Egyikük a barátaihoz ment a Vati­kánból, a másik lefeküdt, aludni. Nem sokkal később, 23 órakor érte a végzetes szívroham. Ki és mikor kö­vetett el mulasztást? A bíboros azzal menti fel a két személyi titkárt, hogy: hozzászoktak az új pápa szenvedésé­hez, hiszen nagyon fáradt volt már korábban is, még mielőtt pápává vá­lasztották volna. Velencei pátriárkaként, tehát az utolsó időben, a vasárnapi mise ce- lebrálása is annyira kimerítette, hogy utána egész nap pihennie kellett. Ért­hető tehát, hogy a pápasága alatti egy hónapban rendkívül nagy megterhe­lést jelentett számára a felelősségtel­jes munka. A 83 éves bíboros vissza­utasít minden találgatást a halállal kapcsolatban. A mérgezést — merthogy ez is felmerült — egyszerűen hülyeségnek minősítette. A bíborosok testületé úgy döntött, hogy nem engedélyezi a boncolást, mert semmi sem indokolja és ezzel csak olyan találgatásokra adnának módot, amelyek voltaképpen megve­tést érdemelnek. Tizenöt év távlatá­ból is úgy látom, hogy helyesen cse­lekedtünk. A Vatikánban soha, senki sem kételkedett Luciani pápa halálá­nak okaiban — jelentette ki Silvio Oddi bíboros. Rejtély tehát nincs. Ez persze nem zárja ki a további találgatásokat, véleményeket. Közé­jük sorolható I. János Pál testvérének a nyilatkozata is, melyet egy katoli­kus lapnak adott. Eszerint a pápa tudta, hogy nem sokáig maradhat Pé­ter trónján, mert 1977-ben az utolsó, még életben lévő fatimai látnok, aki­nek megjelent a Szűzanya, közölte Albino Lucianóval, hogy rövid időn belül meg fog halni. Mire gondolha­tott vajon a frissen megválasztott Pé- ter-utód, amikor az őt megválasztó bíborosok előtt állítólag kijelentette: — Az Isten bocsássa meg maguk­nak, amit velem cselekedtek!? A TARTALOMBÓL Földrengés szökőárral: tsunami 6. oldal Párválasztás — szaglás alapján 6. oldal A könnyek üzenete 6. oldal Amerikai időszámítás 6. oldal Tudományos hírek 6. oldal Fenséges étkezések 7. oldal Itt van az ősz, itt van újra 7. oldal Keresztrej tvény 7. oldal Szövegelés „Sokkal nehezebb megszerezni az utolsó szeretőt, mint elveszí­teni az elsőt.” Edmond Jaloux „A fiatalok lehetnének hűsége­sek, de nem azok; az idősek szíve­sen lennének hűtlenek, de nem le­hetnek azok." Oscar Wilde „Az ember csak azt szereti, aki nem teljesen az övé." Marcel Proust „A világon semmi sem állandó, hacsak nem a hűtlenség.". Jonathan Swift „A férfi a nő után vágyakozik, a nő arra vágyik, hogy a férfi vá­gyakozzon utána." S. T. Coleridge „Bizonyára a legtöbb asszony hűséges maradna, ha megtalálná azt a férfit, akiért hű marad­hatna. " Marlene Dietrich „A szemérmesség feltalálta a ruhát, hogy aztán jobban élvez­hesse a meztelenséget." Carlo Dossi „A nők ki öltözöttnek akarnak tűnni, de levetkőzöttnek akarnak látszani." Karl Kraus Megtalált mise A brémai Szent Péter-székesegy- házban 160 esztendő elteltével újra bemutatták Hector Berlioz (1809- 1869) francia zeneszerző újból felfe­dezett Ünnepi Miséjét. A közönség óriási tetszéssel fo­gadta a művet, amelynek teljes parti­túráját 1991-ben találták meg a St. Carolus Borromeus-templomban Antwerpenben. A 14 tételből álló nagyszabású művet az Orchestre Re- volutionnaire et Romantique és a Monteverdi kórus adta elő. Nem mondható sajátosnak, hogy francia zeneszerző kompozíciója most német földön csendült fel újra, hiszen Berlioz hangsúlyozta emlék­irataiban, hogy nagyon szívéhez nőtt a német zenekari kultúra. S mint Gardiner rámutatott, Berlioz soha nem lett olyan népszerű hazájában, mint Németországban vagy Angliá­ban. A „Messe solennelle”-t 20 éves korában komponálta Berlioz. Mint maga többször is említést tett róla, a második, párizsi előadás után saját­kezűig elégette a szóló hangra, kó­rusra és zenekarra írt kompozíciót. Valójában azonban a kézzel írt parti­túrát egy belga hegedűművésznek ajándékozta és feltehetően csak a ze­nekari partitúrarészeket semmisítette meg. A mise mostani, újbóli megtalá­lása óriási jelentőségű Berlioz kom­pozícióinak dátumozása szempont­jából. A partitúra megvizsgálásakor - a szövegek elemzése után - megál­lapították. hogy legalább 23 évvel hamarabb vetette papírra a szerző, mint eddie hitték. Yehudi Menuhin, a világhírű he­gedűművész nemrégiben Londonban átvette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola oklevelét arról, hogy a főiskola tiszteletbeli doktorává és professzorává fogadta. A kitüntető okmányt Antalpéter Tibor, londoni magyar nagykövet adta át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom