Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-30 / 253. szám

HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. október 30., szombat együnk bölényt, hogy fennmaradjon? Helyreállítják az amerikai prérit VISSZA A HIPPOKRÁTÉSZI ALAPOKHOZ Miért sok a daganatos beteg nálunk? • Ez a bölény a Yellowstone parkban legelészik. Nemsokára visszatérhet a csupán indiánregényekből ismert bölények és préritü/ek korszaka Észak-Ante- rikában: a farmerek, vasúttársaságok és bölényvadászok „jóvoltából” ki­pusztult eredeti növényzet „helyreál­lítására” már 300 bölényt szállítottak az észak-oklahomai Pawhuska ter­mészetvédelmi területre. 1500 to­vábbi állat később érkezik a kétezer hektáros rezervátumba, s ezzel el­kezdődik az Egyesült Államok ed­digi legnagyobb arányú kísérlete, amelynek célja, hogy az amerikai préri ismét az legyen, ami volt a múlt században. Bob Hamilton, a program igazga­tója szerint vissza kell állítani a ter­mészetes körülményeket: a prérit, annak növény- és állatvilágát például lehetetlen fenntartani a nagy préritü- zek nélkül. A bölényeket az ízes fű vonzza, és ha lelegelték, nem talál­nak táplálékot, a tüzek nyomán vi­szont a leégett tarlón gyorsabban sar­jad a friss fű. A forró szárazföldi ég­hajlat és a préritüzek tízezer év alatt olyan flórát képeztek ezen a terüle­ten, amelyben a sűrű bivalyfüvet réti virágok díszítették: ebben a környe­zetben nem volt helye fáknak. A természetes állapot visszaállításához éppen ezért két évig nem gondozták a bölények számára kijelölt területet, csupán időnként - ellenőrzés alatt - felégették. Mielőtt a fehér telepesek birtokba vették az észak-amerikai prérit, a mai Kanada, Texas és Nebraska állam, valamint a Nagy-Tavak vidékén még összesen 60 millió bölény élt. Ezek­nek a területeknek ma csupán tíz szá­zaléka - egy Franciaországnyi terület A veszély nagy, az üzlet diszkrét, a vevőkör az elithez tartozik. A Né­metországban gyártott, páncélozott járművek a világon mindenütt ve­vőre találnak. Az emberek féltik éle­tüket. Már régen nem csak elnökök, olajsejkek és sztárok keresik a biz­tonságot acéllemezek és golyóálló üvegek mögött. Ma a gazdasági élet vezetői is kerekeken guruló erődö­kön száguldoznak. / Elénk kereslet Egy páncélozott gépkocsi vásár­lása olyan, mintha valaki életbiztosí­tást kötne. Nem szívesen teszik, de szükség van rá - mondta a DPA né­met hírügynökség munkatársának Rainer Haberland a brémai Trasco vállalat igazgatója. Ez a vállalat 1986 óta gyárt páncélozott gépkocsikat. Az üzlet annyira fellendült, hogy a jelenlegi 120 dolgozó létszámát a jövő évre 300-ra növelik. — Illúzió volt azt hinni, hogy a vasfüggöny eltűnésével békés világ következik. Éppen az ellenkezője igaz — véli Haberland. A kereslet páncélozott autók iránt robbanássze­rűen növekedett. Ugyanezt állítja Burkhard Seppelt, aki Hannover mel­lett készít páncélozott járműveket. - Az Öböl-háború idején nem tudtunk Az Akadémiai Kiadó gondozásá­ban megjelent az új, kétkötetes Bu­dapest Lexikon. ^ A könyvet bemutató keddi sajtótá­jékoztatón Marschall Miklós főpol­gármester-helyettes elmondta: az új kiadványt haszonnal forgathatják majd a városházi politikusok is, akiknek olykor „nem árt emlékeze­tükbe idézni", hogy a főváros törté­nete nem velük kezdődött. A Buda­pest Lexikon első kiadása 1973-ban látott napvilágot; az elmúlt hús/ év alatt azonban tartalma elszürkült, el­avulttá vált. Az új, bővített kiadás —- bivalyfűvel benőtt préri. Ennek el­sődleges oka, hogy a fehér vadászok 1870 és 1885 között úgy öldösték a bölényeket mint a rovarokat: a szá­zadfordulón az Egyesült Államok te­rületén már csupán ezer állat élt. Ma, védettségüknek köszönhetően, szá­muk ismét 130-150 ezer. Míg azonban a környezetvédők „ökológiai restaurátorként” használ­ják a bölényeket, az ínyenceknek máris a bölényhúson jár az eszük, hi­szen ez élvezeti értékében alig kü­lönbözik a marhahústól — írja a DPA. Sőt, egészségesebb annál, hiszen so­olyan gyorsan eleget tenni a megren­deléseknek, mint ahogyan vevőink kívánták - mondta. A szállítási határidő persze fontos. Ha ugyanis valakit a rendőrség fel­vesz a veszélyeztetett személyek lis­tájára, gyorsan szüksége van a biz­tonságos gépkocsira. A gyártók diszkrétek. A páncél és az üveg,' amelyen keresztül még inf­ravörös távcsővel .sem lehet látni a gépkocsiban ülő személyt, féltve őr­zött titkok. Ugyanilyen titok a vevők neve. - Ha referencialistát kémek tő­lünk, csupán a pápát tudjuk vevőként megnevezni - mondta Seppelt. Négykerekű erőd A gépkocsik ellenállnak a kézig­ránátnak is. A kerekekre kemény plasztik bevonatú gumikat szerelnek, amelyek átlyukasztott állapotban is 50 kilométerre elviszik még a gép­kocsit. S nehogy a jármű, amely egy tonnával nehezebb, mint páncél nél­kül lenne, megcsússzon, teljesen át kell építeni a futóművet és a fékeket. A biztonság persze sok pénzbe kerül. Félmillió márka alatt úgyszólván nem kapható páncélozott gépkocsi. A kereslet Moszkvában is növek­szik, megrendelésáradat öntött el bennünket - mondják a gyártók. amelynek előkészítése 1990 második felében kezdődött meg — több mint 12 ezer címszót és ezemégyszáz il­lusztrációt tartalmaz. Az első kiadás­hoz képest a legtöbb változásra a gazdasági életet bemutató szócik­keknél volt szükség, ugyanis az el­múlt két évtizedben nagymúltú gyá­rak, üzemek szűntek meg és alakul­tak át a fővárosban. Gyökeres válto­zások történtek a város utcaneveiben is. A szerkesztők nagy gondot fordí­tottak az életrajzokra, valamint a tör­ténelmi áttekintés átdolgozására is. ványabb - igaz valamivel kemé­nyebb is -, kevesebb kalóriát tartal­maz, ellenben több vasat. Az ameri­kai bölényvédelmi szövetség veze­tője ezzel kapcsolatban így véleke­dik: a bölények fennmaradásához úgy járulhatunk a legjobban- hozzá, ha bölényt eszünk: azok az állatok ugyanis, amelyek az ember táplálé­kául szolgálnak, nem halnak ki. Egyebek között ez az oka annak, hogy az Egyesült Államokban sokkal több tyúk van, mint sas - tette hozzá magyarázatként. Ami azt illeti, eb­ben is lehet valami igazság... Tudományos híreink • Szuper Concorde. A jövő szá­zad magyar Concorde-jai, amelyek kifejlesztésénél már dolgoznak a vi­lág nagy repülőgép-tervező laborató­riumai, veszélyeztetik majd Földünk ózonpajzsát. Hajtóművük ugyanis kén- és nitrogén-oxidokat zúdít a légkörbe, és e gázok növelik az ott már felgyülemlett klórtartalmú fre- ongázokhatását. Ez az. északi*félteke felett lesz a legnagyobb, mert itt hú­zódik a legtöbb légi útvonal. • Káprázat ellen. Az autóveze­tőket gyakran elkápráztatják a mö­göttük haladó járművek fényszórói, illetve ezek fényének visszatükröző­dése, visszaverődése a visszapil­lantó, illetve oldaltükrökről. Edinbo- rough-i kutatók kifejlesztettek egy speciális, miniatűr kamerát, amely a beérkező fény erősségének megfele­lően csökkenti, illetve növeli a tük­rök visszaverő képességét. • Biztonságos atomreaktor. A haldokló amerikai nukleáris reaktor­ipar ismét életjelt ad magáról. Tizen­hat amerikai energetikai cég ugyanis százmillió dolláros szerződést írt alá egy minden eddiginél tökéletesebb és biztonságosabb erőművi reaktor kifejlesztésére. Szabványosított al­katrészekből épül fel, ezért olcsóbb lesz, mint elődje, a General Electric tökéletesített, forróvizes reaktora. Japánban már épül az első két pél­dány, és 1996-ban, illetve ’97-ben kezdi meg az energiatermelést. • Rehabilitáció. A szélütés leg­gyakoribb következménye, hogy a betegek testének jobb vagy bal ol­dala megbénul. Á mozgásképesség később javítható, de gyakran előfor­dul, hogy kezük mereven ökölbe szo­rul, és nem tudják kiegyenesíteni uj- jaikat. Egy ohiói (USÁ) rehabilitá­ciós kórház orvosai kidolgoztak egy elektromos idegstimulátort, amelyet az alsókaron rögzítenek. Hét betegen biztató eredményt értek el. • Tenger a jégpáncél alatt. Egy amerikai atomtengeralattjáró, hat ci­vil tudóssal a fedélzetén, 42 napos kutatóútra indul, hogy vizsgálatokat végezzen az Északi-sark jégpáncélja alatt. Ez az első eset, hogy egy ame­rikai atomtengeralattjárót polgári célú kutatásokra használnak fel. A tudósok alulról feltérképezik a jég­páncélt, az alatta levő tengerfenék alakzatait, az óceáni áramlatokat és főleg a sarki vizek szennyezettségét. • Légyfogó. A vérszívó cecelégy szúrásai terjesztik azt a parazitát, élősködőt, amely nagy álomkór-jár- ványokat okoz Afrika-szerte. Francia kutatók egyszerű és hatásos légyfo­gót, illetve méregzsákot fejlesztettek ki a cecelegyek ellen: egy körülbelül egy méter magas, hálóból készült, kúp alakú sátrat. Fehérre és kékre festették, mert ezek a színek vonzzák e parazitákat, a csúcsán pedig át­ereszti a fényt. Ha légy kerül a csap­dába, ott egy gyorsan ölő méreg azonnal végez vele. Teteme pedig lehullik a sátor alatt levő gyűjtődo­bozba. Ugandában tíz hónap alatt si­került kiirtani a cecelegyeket. A Magyar Sebész Társaság 1906-ban határozta el. hogy a XIX. században élt kiváló sebészorvos, Balassa János tiszteletére évente em­lékéremmel ismerik el a méltó utó­dok munkásságát. Némi megszakí­tással, 17 esztendei szünet után, 1960-tól ismét fölelevenítette a tár­saság a szép hagyományt, így eddig hatvan sebész vehette át ezt a kitünte­tést. Az idén szegedi orvost, dr. Ba- radnay Gyula sebészprofesszort ért ez a megtiszteltetés. — Szakmai önéletrajzából tudom, hogy 1963-ban szakvizsgázott álta­lános sebészetből, és hamarosan osz­tályvezető lett a SZOTE 1-es számú sebészeti klinikáján. A kandidátusi címet 1975-ben szerezte meg. Fő szakterülete a daganatsebészet, ezen belül is az emlőrák, a vastag- és vég- bélbetegségek műtéti úton való gyó­gyítása. Hány embert operált eddig, professzor úr? — Összesen talán nyolcezemyit. — Akkor van némi áttekintése e betegségek természetéről, a gyógyu­lás esélyeiről. Tapasztalatai szerint valóban egyre több rákos beteg kényszerül nálunk a műtőasztalra? — Magyarországon, csakúgy, mint a volt szocialista országok mindegyikében, meredeken emelke­dik mind az emlő-, mind pedig a vas­tagbélrákban szenvedők száma. — Miben látja az okokat? Ritkán vált ki tudományos siker olyan heves vitát, mint amilyen fer- getegetes vihart kavart a George Washington Egyetem kutatócso­portja által a közelmúltban elvégzett és nyilvánosságra hozott kísérlet: dr. Jerry Hall vezetésével most először választottak szét - laboratóriumi kö­rülmények között, azaz mestersége­sen megtermékenyített - emberi embriósejteket, hogy lehetővé tegyék azonos másolatok kifejlődését. A kí­sérleteket abnormális, eleve életkép­telen sejtekkel hajtották végre, és a klónolt embriók egyike sem élt to­vább hat napnál. Hat napot éltek! Tizenhét, csupán néhány sejtből álló embrióval végezték el a tesztet. Összen negyvennyolc sejtet képeztek belőlük, és speciálisan erre a célra ki­tenyésztett táptalajba ágyazták be őket. Csak pár embrió élte meg a ha­todik napot, s az osztódás révén ak­kor már harminckét sejtből álltak. A kutatók közölték, hogy a kiónokat a- hetedik napon mindenféleképpen el­pusztították volna. Nem tudják tehát biztonsággal megmondani, hogy a későbbi szakaszokban mi történhe­tett volna, egyáltalán lehetséges-e az emberi élet tökéletes „klónolása”, azaz a természetes úton született ikerpárok (hármas- vagy többesik­rek) embrionális fejlődési folyama­tának teljes értékű laboratóriumi - in vitro - utánzása. Növényeknél igen? Elméletben igen, hiszen növé­nyeknél és állatoknál már régóta folytatnak ilyen kísérleteket. (A kü­lönbség csupán annyi, hogy növé­nyek esetében a felnőtt példányok sejtéiből is élő lehet állítani kiónokat, az állatoknál - és hasonlóképpen az embernél - azonban csak embriósej­tekből lehet másolatokat képezni, mert a felnőtt sejtek már nem általá­nos rendeltetésűek. ( A kifejlődött májsejt az májsejt, a csontsejt az csontsejt - mondta az “gyik profesz- szor.) Vagyis a technikai eljárás is­mert, ám emberi embriókon most próbálták ki első ízben a klónolási el­járást. És nem véletlenül. A George Washington Egyetem kutatói azt ál­lítják: egyik céljuk részben éppen az volt, hogy felrázzák a tudományos világot, és rákényszerítsék arra, hogy foglalkozzék a probléma erkölcsi, társadalmi és etikai vetületeivel. A mesterséges megtermékenyítés ma már szerte a világon elterjedt mód­szer. Dr. Jerry Hall szerint a klóno- lásnak éppen abban volna nagy sze­repe, hogy a különösen meddő pá­roknak nagyobb esélyt teremtsenek a gyermeknemzésre és -szülésre. Békéscsabán az épülő jaminai ró­mai katolikus templomban elkészült Patay László Munkácsy-díjas festő­művész összesen félezer négyzetmé­ter nagyságú falfestménye. A művész hat segédjével alkotta meg a nagy méretű falfestményt, aníelyen 530 alak szerepel. Nem csak bibliai jeleneteket ábrázol, szen­tek, történelmi személyek, a város — Rengeteg élettani károsodás érte a nőket az elmúlt évtizedekben. Nem szülnek, vagy nem elégszer, s nem szoptatnak elegendő ideig. Nem véletlen, hogy az emlőrák gyakori­sága apácák és házaséletet nem élő nők között a legnagyobb, s legke­vésbé kell tartaniuk ettől a sokgyer­mekes anyáknak. De lenne más módja is a védekezésnek. Míg ná­lunk halomra halnak a nők a későn felfedezett emlőrák miatt, Finnor­szágban a tévé, az újságok szüntele­nül propagálják az önvizsgálat he­lyes módszerét. Ezáltal elősegítették a korai diagnózist, és máris megnőt­tek a túlélés kilátásai. Ugyancsak fel­ismerhetők még időben a bélrákok is. Az általános szűrővizsgálatoknál cél­ravezetőbb lenne, ha ki-ki rendszere­sen ellenőrizné önmagát. Az ehhez szükséges tudás terjesztése a tömeg­kommunikáció feladata lenne,le­hetne, még ha ez nem is hoz pénzt... — Mit tud tenni értünk a sebészet? — A sebészet ellőtte a puskaporát: évek óta ugyanazt a viszonylag ké­sőn fölfedezett betegségtől szenvedő embert kapja. A sebészi centrumok megalakulása óta csökkent a műtéti halálozás, sajnos azonban még min­dig kevés az ilyen intézmény. Pedig ez sem csak anyagi kérdés, hanem a szakmai igényességé is. Akinek jó a híre, ahhoz mennek a betegek. És nem természetgyógyászhoz. A megtermékenyített petesejtből képződött embriót „lemásolnák”, és á másolatokat is beültetnék az anya méhébe, növelve a gyermek (vagy gyermekek) életrejöttének az esélyét. — Ha egy nőnek csupán egyetlen pe­tesejtje termékenyül meg, a sikeres terhesség esélye tíz százalék. Klóno­zással létrehozott embriókkal viszont sokszorosára lehetne emelni a szülési arányt - magyarázta a kísérletek eredményének közzététele után dr. Robert Stillman, az egyetem kutató- intézetének az igazgatója. Emberpótlékok?! A megtermékenyítést végző klini­kák azonban eddig óvakodtak a kló- nozási kísérletektől, a kérdéskör jogi szabályozásának és etikai normáinak kidolgozatlansága miatt. Mivel az Egyesült Államok kormányzata köz­pénzekből nem biztosít keretet az in vitro megtermékenyüléssel kapcsola­tos kutatásokra, a tudományos vizs­gálatok elvégzése végsősoron a ma­gánintézetekre hárul. Sokan éppen ezt tartják a legnagyobb bökkenő­nek: szerintük már csak idő kérdése, hogy - engedve a jelentős bevételi forrással kecsegtető csábításnak - valamelyik intézet beindítsa „klóno­zás i szolgáltatását”. Márpedig szám­talan, könyörtelenül kemény és .ké­nyes kérdés vetődik fel szakmai kö­rökben, de a szélesebb közvéle­ményben is: ráadásul a válaszok akár az egész emberiség sorsára kihathat­nak. Hiszen mi van akkor, ha egy há­zaspár úgy dönt, hogy gyermekük klónolt ikertestvérének embrióját fo­méltóságai, s az istenháza megalko­tásában részt vevők arcképei is he­lyet kaptak a seccón (száraz vako­latra festett kép). A márvány oltár mögötti fő falon Jézus, a templom­hajó középső falán pedig a védő­szent, Erzsébet látható. A lenyűgöző alkotás része a hagyományosan 14 képből álló Kálvária-képsort a mű­vész kettővel ki is bővítette. — Haragszik rájuk? — Azt tapasztalom, hogy vala­miféle téveszme kering a társada­lomban az orvosok rovására. Mintha mi legalábbis ellenségei lennénk a betegnek. Márpedig a szervi, főként a daganatos megbe­tegedések esetében munkánk nem nélkülözhető, ez semmivel nem he­lyettesíthető. A természetgyógyá­szat esetleg csak kiegészítő keze­lésként jöhet szóba. Könnyen az életébe kerül, ha valaki műtét he­lyett a talpmasszázst választja. Hány betegemtől hallottam, hogy a reformkonyhától, a testkontrolltól várja a gyógyulást. A megelőzés­ben lehet szerepük, a gyógyulásban már aligha. — Most, hogy az egészségügyet pénz- és bizalomhiány sújtja, elé­gedetlenek a gyógyítók anyagi és erkölcsi elismerésükkel, milyen jö­vőt jósol az orvosi hivatásnak? „Megéri” majd ezután orvossá len­nie egy fiatalnak? — Szerintem az orvosi hivatás megítélése lassan a helyére kerül. Tudomásul kell venni, hogy bárme­lyik üzleti vállalkozás többet hoz a konyhára. Aki sok pénzt akar ke­resni, ne legyen orvos. A medicina visszaszerzi régi, a felebaráti szere­tet és segítségadás eszméjén ala­puló rangját, amely Hippokratész idejében megillette. lyékony nitrogénben, befagyasztva tárolják mindaddig, amíg a család nem határoz úgy, hogy vészhelyzet­ben az anya mégis megszüli (például ha a már felnőtt gyermeknek donorra van szüksége)? vagy ha az első gyermek meghal, a klónolt testvér fogja betölteni a helyét, egyféle újra­született pótlékként?; vagy: ki le- het-e tenni egy gyermeket annak az iszonytató lehetőségnek, hogy tíz­vagy húszéves korában szembenéz­zen negyven-, ötven- vagy hatvané­ves önmagával? Egyáltalán, hogyan lehetne megakadályozni, hogy kör­nyezete ne vesse ki magából az „in vitro” jelzésű emberfiókákat? Ki rendelkeznék az embriók fölött? És mi volna, ha csak csupa zsenik vagy szörnyek kezdenének születni? Alain Delonok és Adolf Hitlerek? A véle­mények érthetően szélsőségesen megoszlanak. Vannak, akik azt állít­ják, hogy a klónolás is ugyanúgy az emberi és egyéni szabadságjogok kö­rébe tartozik, mint maga a szülés. Be kell tiltani! Mások azzal érvelnek, hogy száz Adolf Hitlerből nem szükségszerűen válik száz Adolf Hitler: a környezet, a társadalom rengeteget számít a személyiségfejlődésben. Megint má­sok amellett hadakoznak, hogy tör­vényi úton - éppen a felvetődő rend­kívül komoly és összetett etikai prob­lémák miatt - be kellene tiltani az embriómásolással kapcsolatos kuta­tásokat. A Vatikán „lelkiismeretlen és gátlástalan személyek perverz horrortörténeteként” ítélte el a kuta­tók által elvégzett kísérletet. REJTVÉNYFEJTŐKNEK Október 22-ei keresztrejt­vény megfejtése: Mindenhez hozzászokik az ember, még a szerencsétlenséghez is. Nyertesek: Béres Józsefné Kiskunhalas, Semmelweis tér 6.; Csabai András Dunavecse, Zrí­nyi u.23la; Dégi Istvánná Kecs­kemét, Bocskai u.26.fsz.lNé- methné Tóth Eszter Baja, Ka­szás U.12/C. A PÁPA, MINT REFERENCIA Vegyen páncélozott autót! Megjelent a Budapest lexikon • A címlapon a budai vár, előterében a hajdani piaccal. A tudomány diadala vagy a megcsúfolása? • Az emberi élet keletkezésének pillanata. Van-e joga a teremtésbe az embernek beleavatkoznia?. Félezer négyzetméteres freskó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom