Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

MEGYEI KORKÉP 1993. október 1., pentek „A dédunokák bearanyozzák napjaimat” Sándor Györgyné, Anci néni 76 éves. 1974-ben veszítette el élete tár­sát, azóta egyedül él kecskeméti Pe­tőfi Sándor utcai otthonában. Egye­dül, de nem magányosan. Körülveszi 3 gyermeke, négy unokája, s a hét dédunoka. A családban Dédi foga­lom, munkabírása, állandó és rendít­hetetlen derűje, a szeretet, amivel a gyerekeihez, unokáihoz és a déduno­kákhoz hajol, ritka adomány. —Anci néni sorsában százak és százak osztoztak. Háború, forrada­lom, nélkülözés - ez jutott osztályré­szül e korosztálynak.. — 1917-ben születtem Kiskunfél­egyházán, heten voltunk testvérek. Két polgárit végeztem, majd 39-ben mentem férjhez. Az uram gazdál­kodó volt, Ágasegyházán volt föl­dünk, házunk, onnan vitték el kato­nának. Egyedül maradtam a három gyerekkel, a férjem 1945-ben jött haza. Akkor kezdtük másodszor a közös életünket, majd harmadszor akkor, amikor elvették a földet, a há­zat. Szerencsére nem került a férjem kuláklistára, de a semmiből teremtet­# A család lelke: Dédi I tünk újra mindent. Beköltöztünk Kecskemétre, aztán azt a házat is el­vették, pedig a férjem szülőháza volt. Egy kamrában éltünk öten az 50-es években. Közben nőttek a gyerekek, én nem mehettem dolgozni. Sokat nélkülöztünk, de a mindennapi be­tevő mindig megvolt. —A '60-as években születtek az unokák. Ekkor már könnyebb volt az életük? — Lassan-lassan felépítettük ad­digra újra az életünket. Visszaszerez­tük a régi ház egy részét, ott volt a hatalmas kert, a szabadság az uno­káknak. Szerettek is nálunk lenni, s amikor kellett, mindig elvállaltam őket. Ma már a dédunokákért élek, ha néha rám tör a magány, és szürké­nek látom a napot: az ő ragaszkodá­suk, a szeretetük új erőt ad. Anci néni ma is süt, főz, takarít, vigyáz a dédunokákra. Büszke arra, hogy nekik titkaik vannak, olyanok, amikről csak ő tud, meg a gyerekek. Októbert az idősek hónapjává nyil­vánították, szerte a világban nagyobb figyelem övezi most az időseket. Ta­lán azokat is, akiket nem melegíti életük alkonyán a család, a gyerekek szeretete. Ábrahám Eszter 100 ÉVE HUNYT EL MADARASSY LÁSZLÓ A Kecskeméti Lapok alapító főszerkesztője sége meddővé teszi a buzgó törek­véseket... Kitűzött czéljaim kivite­lére, midőn e jelen folyóiratot ezen­nel megindítom, nemes önérzettel bátran elmondhatom Kossuth Lajos azon szavait, miként szennyes érde­kek vezetni soha nem fognak, meg­győződésem nem lesz eladó, s ta­nulni szeretve észnek és oknak ugyan mindig hódolok, de más semmi: sem a hatalmasok komor te­kintete, sem polgártársaim heve soha nem tántorít.” Madarassy fél év után megvált főszerkesztői tisztétől, a kecskeméti törvényszéken vállalt ügyészi fel­adatokat, közben 1871-ben társszer­kesztőként újra ténykedett a Kecs­keméti Lapoknál. Később zavaros ügyei elől menekülve, álnéven kül­földre szökött. Bejárta Észak- és Dél-Amerikát, majd 1882-ben visz- szatért Magyarországra. Emlékeit útikönyvekben örökítette meg. Hír­lapíró volt Pesten, majd 1889-től jo­gász. 1893. október 2-án Kispesten hunyt el, mint a község jegyzője. Halálakor a Kecskeméti Lapok­ban kalandos életútját ismertetve méltatták tehetségét, a szabad sajtó iránti elkötelezettségét. K.M. • Ilyen volt az induló lap fejléce. Izsákon született 1840. február 21-én Madarassy László. A középis­kolát Pesten, a jogakadémiát Kecs­keméten végezte. 1863-ban köz- és váltóügyvédi képesítést szerzett. Pes­ten táblabíró volt, 1868-ban vissza­tért Kecskemétre, október 3-ától 1869. április közepéig Kecskeméten életrehívója, felelős szerkesztője a város első hetilapjának. 125 éve, október első szombatján jelent meg a Kecskeméti Lapok, az első oldalon a főszerkesztő, Mada­rassy így jelölte meg terveit „... Czé- lom ... az, hogy városunk szellemi és anyagi előrehaladásának fejlesz­tésére mindannyian kezet fogjunk, s a közjóiét előmozdítása körül se hit­felekezeti, se politikai nézetkülönb­ség, se személyes ellenségeskedés ne vezesse lépteinket, mert ki városa javáért nem bírja leküzdeni előítéle­teit, avagy eltűrni ellenségeit, hit­vány jellem, ki nem érdemli meg, hogy levegőjét szíja. Czélom to­vábbá fölrázni az alvó erőket, mun­kára serkenteni ki elmaradt, polgár­társaim mindegyikét közjóllétünk előmozdításában buzdítani, s váro­sunk ügyei iránt általánossá tenni az érdekeltséget, mert minden közigaz­gatási testület, mely magát a néptől egészen elkülönzi, tehetetlenné vá­lik, s viszont a polgárok részvétlen­HATALMI VÁLSÁG MOSZKVÁBAN Erősülés <n •Jelcin élt! Jelcin él!...? • Nagy csalás Bács-Kiskunban? • Hová folynak el a TV pénzei? • Ki nyeli le az ügyészeket? Október az idősek hónapja E hónapot szerte a világban az idősek hónapjaként tartják számon. Az öregek gondjai, nehézségei a kü­lönböző társadalmi szervezetek, kari­tatív egyesületek érdeklődésének kö­zéppontjába kerülnek. Megkülön­böztetett figyelem illeti majd azokat, akik ma már magányosan, család nélkül vagy szeretteiktől távol élnek. Őket segítik többek között Magyar- országon az önkormányzatok létre­jöttével együtt életre hívott szociális gondozó központok. Kecskeméten öt gondozási központ működik, ezek­ben három gondozási forma alkot egységet: a kedvezményes étkezte­tés, a házi segítségnyújtás és az idő­sek klubja. Kecskeméten naponta 600 adag ételt adnak ki e központok­ban, nagyrészüket házhoz is viszik: a betegeknek, a tanyán élőknek. Ma több mint 550 idős embert gondoz­nak saját otthonában, illetve a nyug­díjasházban, s az idősek klubjának is közel 600 tagja van. A gondozottak több mint fele 70 év feletti, s jóval kevesebb köztük a férfi, mint a nő. A központok munkatársai szerint Kecskeméten a mostaninál sokkal többen szorulnának állandó segít­ségre, de a szegénység, az elesettség miatt érzett szégyen arra készteti az időseket, hogy elrejtsék gondjaikat, s nem nyúlnak a segítő kezek felé. OKTÓBER 1., A ZENE VILÁGNAPJA A kecskeméti zeneiskola hétköznapjai Egy esztendő híján 100 éve annak, hogy a kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola megkezdte működését. Az intézménynek ma közel 700 tanu­lója van, zömmel általános és közép- iskolások, de akadnak hallgatóik kö­zött főiskolás és már dolgozó zene­szerető fiatalok is .Palotás József igazgató szerint az érdeklődés év- ről-évre azt igazolja: a zeneiskolára szükség van, sőt az új oktatási tör­vény szerint az eddiginél nagyobb figyelem kíséri majd működésüket. A diákok délutánonként, a rendes tanítási órák után járnak a zeneisko­lába, és egy előképzős évet a hátuk mögött hagyva — amikor is a zenei írás-olvasást sajátítják el — választ­hatnak hangszert. A foglalkozások ezután a szolfézs mellett egyéni órák formájában folytatódnak, az iskola 33 zenepedagógusa és több óraadó zenetanár irányításával. A Kodály Iskola épületében dol­gozó ÁZI az elmúlt években kinőtte a rendelkezésére bocsátott épület­részt, így részben a helyszűke, rész­ben a kisiskolások zenetanulását megkönnyítendő kihelyezett tagoza­tokat hoztak létre Kecskemét néhány nagyobb általános iskolájában. Évtizedek óta a legtöbb, közel 200 diák a zongorát választja hangsze­réül, de kedvelt a hegedű, a gor­• Kedvelt hangszer a fuvola. donka, a gitár és két fafúvós hang­szer: a furulya és a blockflőte is. Az iskola régóta felvállalt feladata, hogy utánpótlást neveljen a városi fúvós- zenekar számára, ma közel ötven növendék ismerkedik a rézfúvós hangszerekkel. A zeneiskola hétköznapjainak fon­tos része a sok-sok növendéki hang­verseny, ahol egy-egy tanszak, il­letve az iskola valamennyi növen­déke bemutatkozhat. Az intézmény zenetanárai megalakították az M. Bodon Pál Kamarazenekart, amely rendszeresen koncertezik a városban, és 15 ÁZI-s pedagógus játszik a vá­rosi szimfonikus zenekarban. Ma, a zene világnapján nem illik talán a gondokról szólni, már csak azért sem, mert a pedagógusok szá­mára is fontosabb a gondoknál a cél: az ének, a hangszerek, a muzsika vi­lágának bűvkörébe került gyermekek érdeklődésének ébren tartása, tehet­ségük, képességeik fejlesztése. Be­csülni való, hogy a növendékek a ne­héz és főleg kisiskolás korban bizony nem kis terhet jelentő tanulás mellett hosszú éveken át hűségesek marad­nak a zeneiskolához, még azok is, akik nem a zenei pályát választják hivatásul. De éppen a növendékek érdeké­ben, s figyelemmel a közelgő 100-dik születésnapra, a zeneiskola szeretne önálló, tágasabb épületbe költözni, még több jó hangszert vásá­rolni, hogy a nemes hagyományokat kiteljesítve őrizhessék és folytathas­sák tovább. Egy olyan városban, amelynek sokszínű, kimagasló mű­vészi értékű zenei intézményei, ze­nekarai és kultúrája van. Á.E. Klasszikusok kazettán Az általános, valamint a középis­kolás irodalmi tananyagot feldolgozó hangkazetta-sorozatot állított össze a New Bridge Zenemű- és Könyvki­adó Kft. A sorozat 24, egyenként 40-50 perces kazettáján neves szín­művészek tolmácsolásában hallhatók a világ és a magyar literatúra klasszi­kus művei. A kiadó szándéka, hogy közvetlenül az iskolákba juttassa el a kazettákat, s így a kereskedelmi csa­tornák kiiktatásával lényegesen ol­csóbban - darabonként 145 forint -• vásárolhatók meg a hangos irodalmi szemelvények. A kiadó szeretné megnyerni a pedagógusok támogatá­sát, ezért tájékoztatót és katalógust juttatott el minden hazai alsó- és kö­zépfokú tanintézménybe. Az igények ismeretében kezdik majd meg a Gö­rög regék, mondák, illetőleg a Biblia című kazettákkal kezdődő sorozat szállítását, előreláthatólag november végén. A tervek szerint az idei tanév végéig a romantika európai költőit bemutató szemelvényig jut el a soro­zat. Megyei stúdiópályázatok (Folytatás az 1. oldalról) Kiskunhalason az önkormányzat vállalata pályázta meg a televízió­frekvenciát. Az elmúlt esztendőkben többször próbálkoztak, hogy a kábeltelevíziós rendszeren adást szolgáltassanak. Fi­nanszírozás híján azonban rendre le­álltak a kísérletek. Az első változás egy évvel ezelőtt, a városi alapítvány létrejöttével történt, ettől kezdve rendszeresnek mondható a Halas Tv jelentkezése. A televíziózás igazából azzal kezdődött, hogy gazdára lelt a stúdió. Augusztus l-jével a Telepü­lés-szolgáltatási Önkormányzati Vál­lalat kapott megbízást a várostól a közszolgálati televízió működteté­sére. Ezt a megbízást éppen a frek­venciagazdálkodás tilalmának felol­dásáról szállingózó hírek sürgették meg. A vállalat pályázta most meg a sugárzási engedélyt. Három-négy év alatt megtérülő lízingkonstrukcióban kívánják a stúdió technikai felsze­reltségét előteremteni, amelyhez az önkormányzat is vállalná a pénzügyi hátteret. Baján csak rádióstúdió alapítására volt mód pályázni. Márton Pétertől, a Baja Hangja Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, a több mint 60 oldalas dokumentumot személyesen adták be a minisztériumba. Leírták elkép­zelésüket a napi, heti és havi műsor­tervről. A megye egyetlen független, a ré­giós és országos médiákat rengeteg helyi tudósítással ellátó félegyházi Kiskun TV pályázott mind a rádió­mind a televízióstúdió alapítására. Kecskeméten kívül Bács-Kiskunban egyedül Kiskunfélegyházán lesz mód mindkettő üzemeltetésére. A rádiófrekvencia megszerzésében azonban vetélytársra leltek az ön* kormányzatban. Kiskunfélegyháza képviselő-testülete tegnapi (!) ülésén úgy határozott, megpályázzák a rá­diófrekvenciát. A szeptember 30-ai keletű postabélyegzős pályázatokat ugyanis még elfogadják. A pályaműveket egy bizottság ér­tékeli, s azt követően hirdet ered­ményt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. ' Kiválasztották a gyerekszereplőket • Elkezdődtek a próbái a kecskeméti Katona József Színházban a Légy jó mindhalálig című musicalnak. A da­rabban 21 kecskeméti általános iskolás fiú szerepel, akiket a napokban választottak ki. A gyerekek számára jó hír, hogy októberben két hétig iskolába sem kell járniuk. Felvételünk az énekkari próbán készült, a szereplők a színház zenei vezetője, Dömötör Zsuzsa irányításával próbálnak. (Fotó: Somos L.) Játékokkal a világtalan gyermekekért MOZI, KTV, IKTV, KISKUN TV A közelmúltban Kecskeméten megrendezett nemzetközi játéktársa­sági találkozó értékes előadásai mel­lett megkülönböztetett figyelem kí­sérte Kasza Ferenc hozzászólását. A Tredimpex-Kőnyomat Kft. lelkes ügyvezetője e fórumon is emlékez­tetett arra az országos pályázatra, amely a csökkent látású és vak gye­rekek speciális játékainak megterve­zésére és fejlesztésére született. A több kormányszerv, tárca és szerve­zet (köztük a kecskeméti székhelyű Magyar Játék Társaság) által fölka­rolt pályázat az önzetlen támogatás és a szolidaritás gyakorlásában kie­melkedő Rotary International Bu­dapest-Sasad Clubja és az OMFB ipari formatervezési tanácsa kezde­ményezéseként született meg. Amint arról dr.Lissák György, a pályázat szervezője tájékoztatott, készségfej­lesztő és szórakoztató, így például hangot adó játékszerek és eszközök benyújtását várják kivitelezett, ki­próbálható állapotban. Bár a hazai és a külföldi tervezők anyagának nagy része már beérkezett, a nem­zetközi zsűri által minősítendő jeli­gés pályamunkákat az alábbi címen fogadják még e hét végéigj Vakok Általános Iskolája és Nevelőotthona, Helesfai Katalin igazgató, 1146 Bp., Ajtósi Dürer sor 39. kvizi KECSKEMÉT. A mozik műsora. Városi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: JURASSIC PARK. Színes., magyarul beszélő amerikai film. Árpád: 6 és 8 óra­kor: RED ROCK WEST. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Csalánosi Autósmozi: este 9 órakor: JURASSIC PARK. Színes, magyarul beszélő amerikai film. KISKUNFÉLEGYHÁZA. Pe­tőfi: 6 és 8 órakor. GYILKOSSÁG LÓLÉPÉSBEN. Színes, magyarul beszélő amerikai film. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Stúdió: 7 órakor: MONDVA­CSINÁLT HŐS. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Deja vu Filmklub. 1993. őszi program: Liverpooli melankólia, október 1.: Kureshi: London megöl engem. KTV: 6.00-10.00: Képújság. 10.00-10.30: 17-18 - Fiatalok Magazinja (ismétlés). 16.00-20.00: Szív TV (II.) produkció. 20.00- 24.00: TV 4 (II.) produkció. Kiskun TV: 5.00-19.00: Képúj­ság. 19.00-19.20: Helyi Híradó. 19.20-23.20: TV 4 műsora.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom