Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-27 / 250. szám

MEGYEI KORKÉP KONCERTEKKEL TÁMOGATJA A KÓRHÁZAT Bajai papás szülés hallótávolságból A bajai kórház szülészeti osztá­lyán körülbelül öt éve létezik az úgy­nevezett papás szülés lehetősége. Azóta átlagosan évente száz alka­lommal kísérik el az apukák párjukat erre az eseményre. A szülés nemcsak az anya, hanem egyre inkább az apa életében is az egyik legkiemelke­dőbb esemény, erről vall lapunknak Weszely Ernő felsőszentiváni apa. Az eset nemcsak említést érdemel, ha­nem elgondolkodásra is késztet, hi­szen egy olyan apa szeretne segítsé­get nyújtani a szülészeti osztálynak, aki maga is odafigyelésre szorul, hi­szen teljesen vak. Szeme világát ta­lán most Emőke, a gyönyörű, egész­séges csecsemő adta örömök egy ki­csit pótolják. — Miért döntött úgy, hogy ott le­gyen a felesége, Viktória asszony mellett a szüléskor? — Ezt előre megbeszéltük. Az első ötlet a feleségemé volt, hiszen igazán az ő dolga eldönteni, hogy el- viselné-e a jelenlétemet a nehéz pil­lanatokban. Azután én már köteles­ségemnek éreztem, hogy elmenjek. Megbeszéltük dr. Kütter Péter főor­vossal a lehetőségeket, vagyis ő volt Viktória kezelőorvosa, és ő vezette le a szülést is. Én pedig természetesen nagyon vártam a napot. Viki már az osztályon feküdt, amikor egy látoga­tás alkalmával szóltak: készüljek, irány a szülőszoba. — Milyen érzés volt részesévé válni a gyermek világrajöttének? — Az élet legfantasztikusabb órái ezek. Olyan, mint egy jól megalko­tott természeti csoda a virágzása csúcspontjában. Mivel nem látok, így elképzelem ezt a megszenvedett gyönyörűséget, amelyet a terhesség és a szülés magában hordoz. Viki fájdalmát én nem érzékelhettem, így nem is próbáltam átérezni, még ke­vésbé csökkenteni azt. A jelenlétem • Az élet első pillanatainál már az apa is jelen lehet. Felvételünk nem a bajai kórházban készült. valami más segítséget nyújtott, pszi- chikailag adott biztonságérzetet a ne­jem számára. Fogtam a kezét, és a fá­jások szünetében beszéltem hozzá. — Hogyan fogadták az orvosok és a szülésznők az ön jelenlétét, hiszen az ön esete más, mint a többi apáé. — Azt, hogy a vajúdási időszak­ban is Vikivel lehettem, csak az or­vosgárdának köszönhetem, mégis ők hálálkodtak nekem ezért. Bármikor bementem az osztályra, úgy vettem észre, hogy Baján az apukákra is odafigyelnek. Férfi létemre is na­gyon jól éreztem magam a szülész- orvosok között, rám különösen oda­figyeltek. Nincs egyébként semmi misztérium körülöttük, ugyanolyan szívből jövő az örömük egy-egy cse­csemő világrahozatalakor, mint a szülőknek. Ekkor döbbentem rá, hogy valahogyan segítenem kellene nekik, igazán jót tenni velük azért, amiért ilyen önzetlenül viseltettek irántunk. Ha a szülészorvosnak hálá­ból pénzt adok, akkor nem segítek az osztályon. Tudom, hogy elromlott az ultrahang készülék egyik alkatrésze, így a gép most használhatatlan. Az­tán készülnek vásárolni egy terápiás lézerkészüléket, amelyhez már ma­gánszponzorok is jelentkeztek. Ezekhez szeretnék én is hozzájámlni. Zenész a szakmám, jazzmuzsikus vagyok. Gondoltam, szervezek és adok néhány segélykoncertet, mely­nek teljes bevételét felajánlom a szü­lészetnek. Persze, ez csak kimondva ilyen egyszerű, hiszen bizonyos mű­velődési házakban elutasították a szervezést. Néha elkeseredek, hogy az emberek nem segítőkészek, de én nem csüggedek, rászánom az idő­met... Megéri. (berki) HATNAPOS LICIT KISKUNHALASON? Negyvennégyen egy erdőben Kiskunhalason hétfőn kezdődött a kárpótlási földárverés. Hétfőn kezdődött Kiskunhalason a négy napra meghirdetett földárverés a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat, a tázlári Béke Szakszövet­kezet, a kiskunhalasi Vörös Október és a Vörös Szikra területeire. Hétfőn a Kiskunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Vállalat jórészt erdőterü­leteinek licitjére összesen százhar­mincán jelentkeztek be, közel 22 mil­lió forintnyi kárpótlási jegyet helyez­tek letétbe. Azonban a kiskunhalasi Polgármesteri Hivatal nem éppen erre a célra készült házasságkötő termében sokkal többen gyűltek ösz- sze. A mostanában a kárpótlási föl­dárveréseken olyannyira jellemző többszörös, ezúttal kilencszeres igény és a túlzsúfoltság jócskán rá­nyomta bélyegét a leendő földtulaj­donosok kedélyére. Az 1700 hektár erdőterületből első nap csupán annak a felét tudták el­adni a kárrendezési hivatal munka­társai, s a Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Vállalat területeinek árveré­sét még a tegnapi napon is folytatni kellett. Több helyrajzi szám esetében elő­fordult, hogy többen vették meg az erdőt osztatlan közös tulajdonba. A legnagyobb felaprózódása annak az 5,7 hektáros területnek volt, ahol negyvennégyen kerültek egy erdőbe. Az árverésvezető tegnap a déli órák­ban jelentette be, hogy a négyna­posra tervezett árverés csúszik, sőt esetleg hat napra tolódik. Ezek sze­rint szerdán és csütörtökön a Vörös Október, pénteken és szükség esetén hétfőn a Vörös Szikra szántóira, le­gelőire és erdőire licitálhatnak az ér­deklődők. Sz. Huber Helga Telekeladásokról döntöttek A soproni Kubinszky Ingatlan- hasznosító Kft. veheti meg a kecs­keméti Március 15.-Irinyi utca ke­reszteződésénél lévő sarki telket. A 9 ezer négyzetméterből egyelőre 4200-at vásárol meg, négyzetméte­renként 4250 forintos áron. Mint is­meretes, több vállalkozó pályázott a területre, élelmiszerdiszkont építése céljából. A beépítési kötelezettség 1994. vége, s a nagyobb élelmiszerá­ruház mellett kisebb üzleteket is kí­ván építeni a nyertes cég. A város képviselő-testülete leg­utóbbi ülésén kedvezően döntött a Hűti Kft. 10 ezer négyzetméteres te­lekvásárlási kérelméről az István ki­rály körúton. Az ingatlant négyzet- méterenként 1350 forintért adják el. A Csillag utca-Róbert Károly körút kereszteződésében lévő 3310 négyzetméteres telekre a Dominó Gmk. és az Innoir Bt. jelentett be vé­teli igényt., A Bácsber Kft. 1 millió 324 ezer forintra értékelte fel a terü­letet, a gazdasági bizottság azonban 2,3 milliós árat tartott reálisnak. A Dominó Gmk. azt elfogadta, így négyzetméterenként 700 forintos áron ők vehetik meg. Kécskemét közgyűlése megvá­lasztotta azt a kilenc tagú ad-hoc bi­zottságot, amely a Batthyány utca-Dobó körút-Kisfaludy utcai sa­roktelek pályázatát bírálja el. A négyzetméterenként 17 ezer forintos ingatlanra információink szerint egyetlen pályázat érkezett. Pályázatnyertesek Az országos játékalapból a játék tanács javaslata alapján az alábbi megyei pályázók nyertek vissza nem térítendő, illetve kedvezményesen visszatérítendő támogatást. Bácsborsódi községi óvoda 30 ezer forint. Kecskeméti Úszni Tudó Mozgássérült Gyermekekért Alapít­vány 50 E. Kiskunmajsai ÉRTÜK Alapítvány 80 E. Jászszentlászlói önkormányzat 200 E. Bajai III. Béla Gimnázium 300 E. Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár 20 E. Kiskunhalasi Alsóvárosi Általános Iskola 64 E. Újabb pályázatot írtak ki az alap­ból elnyerhető összegekre, amit az Országos Játék Alap Kezelő Szerve­zetnél igényelhető formanyomtatvá­nyon lehet benyújtani a pályázati díj befizetése után. A pénzek odaítélésé­ről negyedévente döntenek. Öregdiákok A kecskeméti kereskedelmi és közgazdasági iskolában végzettek szövetsége november 2-án, kedden, halottak napi kegyeleti megemléke­zést tart délelőtt 10 órakor a kecske­méti Kada Elek Közgazdasági Szak- középiskola aulájában. Koszorúk, vi­rágok elhelyezésével, gyertyák, mé­csesek gyújtásával tisztelegnek az iskola, valamint annak jogelődjei el­hunyt tanárai és diákjai emléktáblája előtt. A szövetség szeretettel hívja és várja az iskola volt tanárait, öregdi­ákjait, de az iskola jelenlegi tantestü­letét és tanulóit is a kegyeleti meg­emlékezésre. Rendőrkapitány Dr. Kurucz Ferenc őrnagy, a Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnüldözési osztályának munkatársa nyerte a Csongrád város kapitányi beosztásra kiírt pályázatot. A Csongrád megyei rendőr-főkapi­tány november 1-jétől öt évre ne­vezte ki Kurucz Ferencet. ALAPÍTVÁNY, KURATÓRIUM, FŐSZERKESZTŐ - NINCS Halasi televízió a köz szolgálatában? Valahányszor valami esemény kapcsán bekerül a halasi köztudatba a városi tévé, mi is igyekszünk tájé­koztatni olvasóinkat. Eddig több­nyire azokról a tiszteletreméltó pró­bálkozásokról tájékoztattunk — te­gyük hozzá, jószívvel —, amelyek az elektronikus sajtó megalapításán fá­radoztak, minden nehézség és gán- csoskodás ellenére. Tény, hogy Ha­lason semmi nem ment simán. Éve­kig tartott a viszálykodás a kábelezés körül, s ugyanígy tisztázatlan volt az egykoron pályázaton nyert stúdió üzemeltetésének joga is. Mindig adódtak azonban lelkes amatőrök, akik szívesen kísérleteztek — több­nyire ingyen —, s ily módon lassan múltja lett a Halas Tévének. Most, az alkalommal élve a sugárzásra is pá­lyázott a város — igazából egy regi­onális televízióban reménykedve —, jobb híján a néhány kilométeres sáv­val is beérve. Ennek érdekében s ezzel indo­kolva megszüntették a korábbi köz- szolgálati alapítványt, s az üzemelte­tés jogát a Településszolgáltatási Vá- lallatra bízták. Az eddigi, ingyen bábáskodó fő- szerkesztő tiszteletdíjas lett, rendsze­res adásprogram jelent meg a helyi újságokban. Egyszóval minden azt bizonyította, komoly média van szü­letőben. Belharcokról, s némi külső tüleke­désről — már a nyár végén szállin­góztak hírek. Egyre érezhetőbb szük­ség mutatkozott a tévé közszolgálati- ságának megerősítésére. Ehelyett most a pályázat útján kinevezett fő- szerkesztő távozásáról kaptunk hírt. — Mi indokolta a bekövetkezett változást? — kérdeztük Kovács Jó­zsefet, a Településszolgáltatási Vál­lalat igazgatóját. — Az, hogy a főszerkesztő le­mondott — mondja válaszul —, de meg is értem abból a szempontból, hogy a heti két adást nem lehet má­sodállásban csinálni. — Ki akarta a lemondást? — Most én szorgalmaztam, de egy-két héttel ezelőtt ő már jelezte, hogy nem akarja tovább csinálni. Az én véleményem is az, hogy ezt csak főállásban lehet felelősen vállalni. De nem akarok nyilatkozni ez ügy­ben, nem értek hozzá. A tartalmi munkáról mindig csak nézőként mondtam kritikát. — A most előállt helyzetben ki az adásért felelős? — Egyelőre megbíztuk az egyik alkalmazottat a vezetéssel, amíg el nem döntjük, hogy mi legyen. — Kik döntik el? — Mi. A mi vállalatunk a tulaj­donos. Jobban mondva, két tulajdo­nos is van, rajtunk keresztül az ön­kormányzat vagyona a Halas Tévé. Természetesen ki is kérem a testü­let véleményét, kit nevezzünk ki, vagy kérjek-e fel egy általuk megbí­zott kuratóriumot a döntésre. — A testület határozata úgy szól, hogy a stúdiót üzemeltetés céljára át­adja a vállalatnak, illetőleg a közszol­gálati műsorok felügyeletével a jelen­legi kuratóriumot továbbra is meg­bízza. E szerint van egy kuratórium. — Az egy kvázi kuratórium volt, az elnöke állítólag le is mondott. Se tagja, se elnöke, nem is működik. — Ön tehát nem vállal a műsorok tartalmáért felelősséget. Akkor így a választások közeledtén kinek a fel­adata lesz ez? — Annak idején a főszerkesztő önkontrolljára bíztuk, hogy a műsor ne sértse az etikát, politkába ne avat­kozzon, csak közöljön. — Összefoglalva tehát a követke­zők történtek: Alapít a város egy alapítványt, kijelöl az élére egy kura­tóriumot, s pályázat útján kinevez egy főszerkesztőt. Ezt követően meg­alkot egy határozatot, amelyben megszünteti a közszolgálati alapít­ványt, de a nem működő kuratóriu­mát továbbra is megbízza a műsorok felügyeletével. Az éleződő politikai csatározások közepette mindezek után lemond a főszerkesztő. Hajós Terézia Csendes árverés Jászszentlászlón Szinte kivételes, de mindenkép­pen példás eseményről kaptunk hírt Jászszentlászlóról. Seres Lajos gaz­daköri elnök tájékoztatott bennün­ket a legutóbb lezajlott földárverés­ről, amely a hírek szerint formabon- tóan nyugodt és sikeres volt. Az előkészítő munka eredményeképp a száznégy igénylő közül csupán há­romnak nem sikerült — technikai okok miatt — egyelőre földhöz jut­nia. Az első napon a felmérések és az adatfeldolgozások zajlottak, az árverésre a második és a harmadik napon került sor. A kárpótlásra kijelölt összes földterületnek a harmada gazdára talált. Sikerült rálicitálás nélkül, öt­száz forintos aranykoronánkénti ér­tékkel minden igényt kielégíteni. Mindenki csak a saját földterületére licitált, emellett kaptak lehetőséget a nem falubeli igénylők is a vásár­lásra. Az ellentétek feloldásához Seres Lajos szerint az is hozzájá­rult, hogy a frekventált, faluközeli területeket arányosan felosztották a falubeli gazdák egymás között, s azon felül lehetett még a falun job­ban kívül eső területeket is igé­nyelni. A megmaradt kárpótlási jegyek­kel a tervek szerint magtárat, mag­tisztítót kívánnak vásárolni, illető­leg ezeket részvénytársasági formá­ban működtetni. • • Ötéves együttes A két éve országos aranyminősí­tést szerzett Halas Táncegyüttes ok­tóber elején volt ötéves. Ebből az al­kalomból nyitottak jubileumi kiállí­tást Halason, a Közösségek Házában. A gyermek, ifjúsági és felnőtt cso­portban összesen 300 főt foglalkoz­tató közösség itt mutatta be eredmé­nyeit. Az öt év alatt számos fesztivá­lon léptek fel idehaza és külföldön: Jugoszláviában, Görögországban, Svájcban, Németországban és Szicí­liában is. Ahogy vezetőjük, Doktor László fogalmazott: sehonnan sem tértek haza üres kézzel. Varga Zoltán koreográfus tárlatnyitó beszéde után néptáncest következett, melynek há­ziasszonya Endrei Judit volt. Tapsvihar köszöntötte a gyerekeket Óriási sikerrel mutatták be 1931. január 16-án, két évvel a pesti pre­mier után Kecskeméten Móricz jajki­áltását, a Légy jó mindhalálig-ot. — Mindenkinek meg kell nézni, mert ennél meghatóbbat, poetikusabbat, szebbet és egyben kacagtatót még nem írtak a színpadra — lelkesedett a Kecskeméti Lapok kritikusa. A debreceni kisdiák történetéből készült musical pénteki, hírős városi előadása után tapsvihar köszöntötte a közreműködőket, szólította szín­padra Pinczés István rendezőt, Mik­lós Tibor szövegkönyv- és dalszö­veg- írót, Kocsák Tibor zeneszerzőt. Illés István igazgatónak többször kell majd a tervezettnél műsorra tűzni a színészek és kisdiákok közös vállal­kozását, mint annak idején Miklóssy Gyula direktornak. Hajdan és most egyaránt forgószínpad gyorsította a színhelyváltozásokat. A két háború között kézierővel működtették az al­kalmi szerkezeteket, most a felújított színpad tartozéka a gépezet. Változik a világ. Változik, de ma­rad az emberi jóság és a gonoszság, a rontás és a részvét, a bárgyúság és a bölcsesség, a tisztesség és a tisztáta- lanság. Mindig voltak, vannak és lesznek nincstelenek és nagypén- zűek, igaztalanok és igazak. Nyilas Misik és Török Jánosok, veszve is diadalmasak a Valkay tanár urak, mint a Légy jó mindhalálig móriczi és napjainkat is idéző színpadi, da­lokkal, zenével dúsított változatában. Az ifjú közönség figyelme, az érze- lemiket erősebben átélők könny­cseppektől elhomályosuló tekintete igazolja: a hangerő nem nyomta el a mű bensőséges hangulatát. A szakember biztonságával, fe­gyelmezett ötletekkel, átgondoltan 1 A nagy sikerrel bemutatott darab gyerekszereplöi Pál Attilával. rendezett előadás tetőpontján, az igazság és a nevelői hivatás fegyelmi megalázásakor a színház névadójá­nak szavai jutottak eszembe. „Hol van az a törvény, mely a gonoszságot úgy megváltoztassa s az erkölcsöt unszolja, mint a Játékszín?” Méltó színészi teljesítményt nyúj­tott az igazgatót a szokásostól elté­rően megformáló Horváth Károly, a stílust kitűnően érző Nyári Zoltán (Török János), Pál Attila (Valkay ta­nár úr), Ács Tibor (a fegyelmi bizott­ság elnöke), és Jablonkay Mária (Török néni). Ennyi ügybuzgalom, ennyi színház láttán a kényszerű megalkuvások, megoldatlanságok jelzését illetlennek érezném. Orth Péter Nyilas Miskiként be­lopta magát a nézők szívébe. Diák­társai — Bárth János, Pál Dénes, Szabó Máté, Nagy Tibor, Böde Sán­dor, Baranyi Tamás, Rácz Attila és Hauck József — egyaránt ügyesen mozogtak. Pinczés István rendező többször vitte már színre a Légy jó mindhalá­lig musicalt. Érdeklődésünkre el­mondta: — A debreceni előadást ér­zem a leghitelesebbnek, talán mert az volt az első. Budapesten világszín­vonalon énekeltek a szereplők. Győrben csodálatosan táncoltak a Markó-növendékek, a legtehetsége­sebb gyerekekkel Békéscsabán talál­koztam. Kecskeméten a kodályi lég­kör volt számomra felejthetetlen, a gyerekek fogékonysága, énektudása, a hivatásos színészek és a diákok, va­lamint a közönség összjátéka marad emlékezetes. Heltai Nándor Szanki ünnep a turulmadárnál Szánk október 23-án a polgárok összefogásával emlékezett a 37 évvel ezelőtti magyar forradalmi esemé­nyekre. Kilenc órakor a római katolikus templomban ünnepélyes szentmisét tartott Gila György plébános, fel­ajánlva a közös imát a szabadságért, az elesettekért és a magyar nemzet demokratikus fejlődéséért. A Him­nusz közös éneklése után, dr. Józsa Fábián belügyminisztériumi politikai államtitkár ünnepi beszédével folyta­tódott a megemlékezés. A nap jelen­tőségét méltatva, a szónok felsorolta a magyarság küzdelmeit a ’48-as szabadságharctól napjainkig, kie­melve, hogy amikor a magyarság sorsáról volt szó, mindig egységes volt az ország. Ezt követte a tanuló ifjúság lelke­sítő műsora, szavalatokkal, felolva­sásokkal és énekekkel. A közönség nagy tetszését kiváltó hazafias műsor összeállítói és rendezői a helyi peda­gógusok voltak. Bálint István Ittasan verekedő angolok Egymást ütlegelő két férfira fi­gyeltek fel a járókelők a minap a kecskeméti Budai kapunál. Rendőrt hívtak, de ezzel csak annyit értek el, hogy most már ezeknek is nekitá­madtak a verekedők. A részletekről dr. Paál Elemér, Kecskemét rendőr- kapitánya tájékoztatta a Petőfi Népét. — A két férfi, angol állampolgár, testvérék, és egy bérelt buszon utaz­tak Hódmezővásárhelyről a fővá­rosba. Meglehetősen ittasak voltak, nyilván ez is „segített” a verekedés­ben. A sofőr nem mert továbbmenni, megállt, és ezután jöttek a rendőrök. A történet a kapitányságon folyta­tódott, ahol a két angolnak a kihall­gatás előtt ki is kellett józanodni. In­formációink szerint nagyobb összegű óvadékot kellett lefizetniük, és csak ezután vehették Budapest felé az irányt. Azt, hogy a testvérháborúnak — leszámítva a kecskeméti kitérőt — lesz-e folytatása, cáfolták indulás előtt az egymást lilára verő angol testvérek. N.N.M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom