Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

1993. október 19., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Kalauz kezdőknek profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Szeremlei ezermester kisiparos Ha van ember, aki megérdemelné, hogy elégedett legyen a körülménye­ivel, hát Végh János szeremlei iparos mindenképpen az. Afféle ezermester ő, aki mindenhez ért, még a szakmá­ján felül is. Pedig az sem csekélység, amiről pecsétes oklevele van. A bajai Jelky András Szakmunkásképzőben szerzett géplakatos, gépszerelő és hegesztő szakmunkás-bizonyítványt. Ezt megfejelte a pécsi Ziper- novszkyban nyert gépésztechnikusi oklevéllel, majd — talán, hogy kerek legyen a dolog — mestervizsgát tett Kecskeméten az esztergályos szak­mában. Megbecsült ember, szép csa­láddal — a fiú már egyetemista, a kislány a ruhaipari szakközépisko­lába jár —, a feleség a polgármesteri hivatal munkatársa. Közéleti ember, a földrendező bizottság elnöke. — Mi az — kérdeztem tőle —, amivel elégedetlen? — Mindenekelőtt azzal, hogy gyorsabb változásokat reméltem. Ti­zennégy éve, 1979 óta vagyok kis­iparos. Amint az iskoláimból is lát­szik, nem arra törekedtem — mint sok iparostársam teszi —, hogy egy irányban képezzem magamat. Most van egy alumíniumöntödém, egy forgácsolórészlegem, és ehhez járul a lakatosműhely. Ez azért szükséges, mert egy ilyen kis faluban, mint Sze­retnie, aligha tudna megélni egy olyan iparos, aki csak egyetlen szakmához ért. És ebből következik, amivel szintén elégedetlen vagyok. Mindig néhány emberrel dolgozom, általában itteni szakmabeliekkel. Hi­ába kértem, egyetlenegyszer sem kaptam meg a munkanélküliek fog­lalkoztatására járó támogatást. Most küldött az önkormányzat egy levelet, hogy ismét lehet igényelni ezt a tá­mogatást. De attól tartok — minden olyan szűkre van szabva —, hogy mire sorra kerülnék, megint elfogy majd a pénz... Elmondhatom, hogy • Végh János mind ez ideig soha és semmiféle kedvezményben nem részesültem, pedig — és erre büszke is vagyok — soha nem tartoztam senkinek, soha nem vettem fel hitelt, nem volt adó­hátralékom, mindig kifizettem a tb.-járulékot. Tulajdonképpen nem érzem magamat sikeres üzletember­nek, ami talán azért van, mert mindig a realitások talaján, a földön marad­tam, így a nagy fejlesztési lehetősé­gek kimaradtak az én gépiparomból. — Ez azt jelenti, hogy nem bízik a jelenlegi szabályozás vállalkozásba­rát voltában? — Nincs jó tapasztalatom, amint a munkanélküli-támogatásról szóló példám mutatja. Tudom, hogy nem vállalkozói magatartás, de ha kétszer elutasítanak, nem megyek el har­madszor is kérni. Nem panaszként mondom, mert én a jég hátán is meg­élek, nem félek a munkától. A vállal­kozásbarát megjelölés az én filozó­fiám szerint amúgy is sántít. A vál­lalkozók között konkurencia van, ami nyilván egészséges dolog. Ha az állam beavatkozik — különösen, ha a rosszabbat támogatja —, felborítja a verseny egyensúlyát, némelyeket jogtalan előnyhöz juttat. Rengeteg vállalkozót ismerek, akik az első pil­lanatban tudták, hogy a hitelt soha nem fogják visszafizetni. Tehát lehe­tőséget adtak egy sereg embernek, hogy a támogatással — mely végső soron valamennyiünk pénze — visz- szaéljen. Sokkal inkább vállalkozás- barát lenne az állam, ha volna meg­bízható értékrend, megállapodott adó-, ár- és foglalkoztatási viszo­nyokkal párosulva. Hogy előre le­hetne tervezni, a fejlesztésről előre gondolkodni. Hogy ne emelkedjék évente az adó, ne találjanak ki állan­dóan valami új sarcot, ami eddig még nem volt. — Más témára térve: Igaz-e, hogy úgy érzi, három évi képviselő-testü­leti munkájával kudarcot vallott? — Igen. Szerettem volna kivívni, hogy Szeremlén létrehozzuk az ipa­rosok társadalmát, mert a vezetők mindig kicsúsztak a felelősség alól, hogy akit adóztatni kell, azt adóztas­suk, akit segélyezni kell, az kapjon segélyt. Akik munkanélkülire haza­jöttek a faluba, azok gyakorlatilag mind vállalkozók. Mi pedig — a képviselő-testületre gondolok — örülünk, ha emellé segélyt nem kér­nek. Abból tehát, hogy vállalkozó vagyok, nem hogy előnyöm, inkább hátrányom származik. A lakosságnak nincs pénze, hogy az iparos bérét — és a benne foglalt adóterhet — meg­fizesse. Ezért inkább kontárokkal dolgoztat. Ezalatt nem feltétlenül hozzá nem értést, hanem a vállalko­zói igazolvány hiányát értem. Köz­életi munkám kudarcának érzem, hogy nem tudtam elérni, az iparosok vállalják a vállalkozói státuszt, hogy végre polgárosodjon a falu. Gál Zoltán JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL A helyiségbérlet új szabályai A nyár folyamán fogadta el a par­lament az 1993. LXXXVIII. tör­vényt, amely a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegeníté­sükre vonatkozó szabályokat állapí­totta meg. A jelenleg alkotmányos- sági kontroll alatt álló törvény — amely 1994. január 1-jén lép ha­tályba —- rendezi a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti feltételeit, a vételi jog gyakorlását. A nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek bérleti jogviszonyát a tör­vény három lépcsőben szabályozza. A Polgári törvénykönyv bérletre vo­natkozó szabályai átfogó keretet ad­nak az új törvény-rendelkezéseinek, ahol a lakásbérletre vonatkozó előí­rások általános szabályokat tartal­maznak, míg a törvény második ré­sze a helyiségbérlet speciális normáit foglalja magába. A legalapvetőbb változás az, hogy a helyiség átadásával, rendeltetés- szerű használatával, karbantartásá­val, felújításával, a szerződés meg­szűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbe adó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó. Ennek megfelelően a bérleti jogviszonyt alapvetően nem a kiutaló határozat, a jogszabályi kötöttségek, hanem a szerződő felek alakítják. A törvény hatálybalépését követően a bérleti díj mértékében is szabadon állapodhat­nak meg, és ellentétben a lakások bérleti díjának meghatározásával, a helyiségek bérleti díját önkormány­zati helyiség esetében nem kell ön- kormányzati rendeletben meghatá­rozni. A törvény szabályozza a szerződés megszűnésének speciális eseteit j-s. Ez akkor következik be, ha a bérlő gazdasági társaság, illetve egyéb cég jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a bérlő egyéni vállalkozói igazol­ványát visszavonták, ha a bérlő visz- szaadta. Ha a bérlő gazdasági társa­ságot vagy szövetkezetét alapít, a bérleti jogviszonyt jogutódként foly­tathatja. A bérlő a helyiség bérleti jogát csak a bérbe adó hozzájárulá­sával ruházhatja másra át, illetve cse­rélheti el. Önkormányzati helyiség esetén a hozzájárulás feltételeit ön- kormányzati rendeletben kell megha­tározni. Ez esetben a hozzájárulás nem tagadható meg, ha a cserélő fél az önkormányzati rendeletben meg­határozott feltételeket teljesítette. A felmondás rendszere szinte azo­nos a lakások bérletére vonatkozó szabályokkal. Ennek megfelelően felmondási ok a bérleti díj fizetésé­nek elmulasztása, szerződésben vál­lalt, vagy jogszabályban előírt lénye­ges kötelezettség nem teljesítése, botrányos, tűrhetetlen magatartás, rendeltetésellenes használat. A hatá­rozatlan időre kötött bérleti szerző­dés — ha a felek másként nem álla­podnak meg — cserehelyiség bizto­sítása nélkül, fenti felmondási okok hiányában is felmondható, azonban ilyenkor a felmondási idő egy évnél rövidebb nem lehet. Az önkormány­zati helyiségek esetében az előzőek­ben ismertetett felmondási okokon kívül egyéb indok miatt öt évig cse­rehelyiség biztosítása nélkül a bérleti jogviszony nem mondható fel. A törvény legvitatottabb része a vételi jogra vonatkozó szabályozása. A kihirdetett törvényszöveg szerint az állam tulajdonából az önkor­mányzat tulajdonába került, bérbea­dás útján hasznosított helyiségekre 1994. január 1. és 1998. december 31. között a társasházközösség tulaj­donostársait vételi jog illeti meg. A vételi jogot csak olyan önkormány­zati helyiségekre lehet gyakorolni, amely társasházi külön tulajdonként van az ingatlannyilvántartásba beje­gyezve, vagy ilyen formában beje­gyezhető. A helyiség vételára — amely részletben és kárpótlási jegy­gyei is kiegyenlíthető — nem lehet kevesebb, mint az előző évi bérleti díj háromszorosa és nem lehet maga­sabb, mint a beköltözhető forgalmi érték hatvan százaléka. A vételi jogra vonatkozó előzetes nyilatkozatot azon év március 31-ig kell bejelen­teni, amely évben az adásvételről a jogosult szerződést kíván kötni. Ön- kormányzatok és bérlők egyaránt vá­rakozással tekintenek az Alkot­mánybíróság döntésére, arra-, hogy a vételi jogra vonatkozó szabályozás kiállja-e az alkotmányosság próbáját. Dr. Jobbágy Lajos ^ • • AVU-iroda Kecskeméten Az utóbbi időben sorozatosan rek­lamáltak az Állami Vagyonügynök­ségnél, hogy lassan és nehézkesen jutnak el az információk vidékre a helyi privatizációs lehetőségekről. Ezért is döntött úgy az ÁVÜ, hogy megyei ügyfélszolgálati irodákat nyitnak, ahol naprakész informáci­ókkal fogadják a hozzájuk forduló­kat. Mint azt Dánfy Lászlótól, a MTESZ ügyvezető igazgatójától megtudtuk, Bács-Kiskun megyében ők pályáztak sikerrel a helyi iroda ki­alakítására. A kecskeméti Tudomány és Technika Házában a kárpótlási je­gyek felhasználása mellett az E-hi- telről, a privatizációs lízingről és az MRP-programról is friss informáci­ókkal látják el az érdeklődőket. Fel­adatuk elsősorban a tanácsadás, a minél gyorsabb információszolgálta­tás. Az irodában megvásárolhatók a privatizácóval kapcsolatos kiadvá­nyok is. Bankárdiploma Harmadik alkalommal osztottak diplomát a Francia Bankárképző és a budapesti Nemzetközi Bankárképző Központ (NBK) közös bankdiplo- maprogramjának végzős hallgatói­nak a napokban. A kétéves kurzus résztvevői a pénzintézetek vezetésé­hez szükséges ismereteket sajátíthat­ják el magyar és külföldi oktatóktól a program keretében. Ezúttal 13 hall­gató vehette át a kurzus elvégzését igazoló diplomát. Egyre kevesebb adót fizetnek megyénk vállalkozói Bács-Kiskun megyében negyven­egy és fél ezer egyéni és tSrsas vállal­kozás működött az első háromnegyedévben. Ez idő alatt önadózóként 13 milli­árd forint adót fizettek, de közel hét- milliárdot vissza is igényeltek. így megyénk vállalkozói — köztük azok is, akiknek csak a telephelye van itt — a négy legfontosabb adónemben hatmilliárd forinttal járultak hozzá a központi költségvetés bevételéhez. Társasági adó fizetésére 9205-en kötelezettek, tőlük átlagosan több mint 90 ezer forint folyt be az állam­kasszába. Kedvezőtlen tapasztalat, hogy azok, akik nettóban fizetik az ál­talános forgalmi adót, 350 millió fo­rinttal kevesebbet számoltak a kilenc hónap alatt, mint amennyit a bevallá­saikban szerepeltetett összeg szerint kellett volna. A hiányt természetesen kénytelenek pótlólag fizetni. Az idén háromszor annyi fogyasztási adót igényeltek vissza, mint az elmúlt esz­tendőben. A kiugró különbséget első­sorban a fogyasztási adóval terhelt termékek (főleg a szeszes italok) ex­portjának növekedése okozta. A vállalkozók személyi jövede­lemadója minden esztendőben több az előzőnél: 1991-ben 4,6 milliárd, az idén szeptember végéig 4,9 milli­árd forint volt. Összességében azon­ban az egy vállalkozóra jutó nettó adófizetés részaránya csökken, a visszaigénylés aránya pedig növek­szik. így a Bács-Kiskunban működő vállalkozók hozzájárulása az össz­társadalmi kiadásokhoz évről évre kevesebb. Az adózáson felül me­gyénk vállalkozói az ellenőrzések ál­tal feltárt adóhiányok, kiszabott bír­ságok, valamint a kényszerintézke­dések következtében közel egymilli- árd forintot fizettek, ami az összes megyei költségvetési befizetésnek 20 százaléka. Szupermarketet épít a Szilvási Bt. ségosztály, a csemegerészleg, árusí­tanak élő halat és kagylót, valamint tőkehúst. A földszinten lesz pékség is, árusítóhellyel össszekötve, a szu­permarketben tehát akár forró kenye­ret is lehet majd vásárolni. A felső szinten 40 üzlet alakítható ki, ezeket egyelőre bérbe adják. A Szilvási testvérek azt szeretnék, ha a bevásárlócentrum jövő húsvét előtt elkészülne — ennek megfele­lően tárgyalnak a kivitelezőkkel —, de ha ez nem sikerül, legkésőbb jú­nius 30-ig adják át a nagyközönség­nek. A beruházás költsége 250-300 millió forint lesz. Bevásárlóközpont kialakítását kezdte el Kecskeméten a három test­vérből álló Szilvási Betéti Társaság. A 8000 négyzetméter alapterületű szupermarketet a Traverz Rt.-tői (volt Fémmunkás Vállalat) vásárolt kétszintes épületben hozzák létre, amihez 200 kocsi számára parkolót is építenek. Mint Szilvási József el­mondta: az eladótér 2x2,5 ezer négy­zetméteres lesz, a többi raktár, illetve kiszolgáló- és szociális helyiség. Az alsó szinten élelmiszert és más napi cikkeket árusítanak, nagykereske7 delmi áron. Itt kap helyet — légfüg- gönyös fűtéssel körbevéve — a zöld­Ki fizeti a földkiadókat? Égető problémává vált: ki fizesse a földkiadó bizottságokat? A törvény előírja, hogy az önkormányzatok működtessék ezeket a bizottságokat, az állami költségvetés terhére. A gyakorlatban azonban még nincs tisztázva az ügy, bár már parlamenti interpelláció is elhangzott evégett. Fekete Pál országgyűlési képvi­selő szorgalmazta, mind a mezőgaz­dasági, mind a pénzügyi bizottság­ban az ügy mielőbbi megtárgyalását. Mivel véleménye szerint ez az ön- kormányzatokat is közelről érintő kérdés, ezért- az önkormányzati bi­zottságban is kérte a téma megtár­gyalását, és október 6-án a bizottság koalíciós munkacsoportja napirendre is vette. Meghívták az illetékeseket is, az Országos Kárrendezési Hiva­talból. Sepsei Tamás és Marcelli Gusztáv így közvetlenül válaszolhat a kérdésekre, és gyorsan hozhatnak konkrét intézkedéseket. Osztrák érdekeltség Martfűn Vegyes vállalat alapításáról írt alá szerződést a napokban a martfűi Ti­sza Cipőgyár Rt. és a grazi székhelyű osztrák Lender und Schuh AG cég. A Legero-Tisza Kft. megalapítása bele­illik a cég privatizációs elképzelése­ibe: ez az első nagy lépés a Tisza Ci­pőgyár részlegeinek életben tartá­sára. A társaság törzstőkéje 91,8 mil­lió forint, amely ötven-ötven száza­lékos arányban oszlik meg és várha­tóan 200 dolgozót foglalkoztat. Magyar-nigériai közös cégek? A napokban Kecskeméten járt Ni­géria budapesti nagykövetségének ügyvivője. Ayologu úr útját elsősor­ban információgyűjtésnek szánta, ennek keretében több vállalatot is felkeresett a megyeszékhelyen. A Bács-Kiskun Megyei Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány vendégét Molnár Mihály ügyvezető igazgató kalauzolta a városban. így látogatást tettek a Kecskemétvin Rt.-nél, ahol kiderült, a cégnek már vannak kap­csolatai az afrikai országgal. Igaz, csak évi 20 ezer dollár értékben ex­portálnak bort, de ezt a mennyiséget szeretnék növelni. A nigériai vendég délután üzlet­emberekkel találkozott, ahol kifej­tette, országa gazdaságára elsősorban a magánszféra a jellemző. Ezen ke­resztül lehetőséget lát közös vállala­tok létrehozására, például az élelmi­szer-feldolgozás terülétén. A 90 mil­liós ország véleménye szerint jó fel­vevőpiacot jelenthetne az európai, ezen belül a magyar áruk számára is. Alátámasztja ezt az is, hogy az ez­redfordulóra várhatóan megközelíti a 100 milliót az ország népessége. Kérdésre válaszolva az ügyvivő elmondta, a kőolajforrásokkal ren­delkező ország mezőgazdasági ter­mékei is jelentősek. A kölcsönös gazdasági kapcsolatokban nem okozhat gondot a konvertibilis valuta hiánya, hiszen a Magyarországgal eddig meglévő együttműködéseik­ben sem okozott ez gondot. N.Á. Japán életfogytiglan A japán vállalatok az idén ta­vasszal és nyáron 240 ezer mun­kahelyet számoltak föl, 30,3 szá­zalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A munkaügyi miniszté­rium jelentésében megemlíti, hogy az „életfogytiglani” foglal­koztatáshoz szokott japán cégek már nem hosszabbítják meg nyugdíjas korú alkalmazottaik szerződését. Japánban meglehe­tősen alacsony, a foglalkoztatót tak 2,5 százalékát éri el még most is a munkanélküliségi ráta. Óvatos kínai lépések Egy hongkongi lap értesülés szerint a kínai vezetés a jövő hó­napban megvitatja az országban folyó gazdasági reformmal kap­csolatos további lépéseket. Ezen belül állítólag szó lesz arról is, hogy miként, és főleg mikor válik konvertibilissé a jüan. Sürgetés Amerikából Bili Clinton amerikai elnök biztonsági főtanácsadója sürgette a nemzetközi pénzintézeteket, hogy nagyobb politikai érzékeny­séggel viseltessenek Oroszország és más volt kommunista államok gazdasági refonnjai iránt és en­nek megfelelően gondolják át a segítségük fejében szabott feltéte­leket. A Nernzetbiztonsági Hiva­tal vezetője megkockáztatta, hogy ellenkező esetben ezek az intézmények - mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank - hátráltathatják az érintett országok piacgazdaságra való áttérését. Orosz atom- erőmütervek Álla Jarosinszkaja, Jelcin bel­politikai tanácsadója szerint a moszkvai kormány felül fogja vizsgálni a 33 új atomerőmű- epí tésére vonatkozó programját. Ja- rosínszkaja, aki a csernobili ka­tasztrófáról készült kritikus inisa- • ival tűnt fel, sürgette, hogy az Eu­rópai Közösség az elavult orosz atomerőművek feljavítására kilá­tásba helyezett 18 milliárd márká­ját inkább a veszélyesek bezára­tására, alternatív energiaforrások kihasználására fordíttassa. Kivonandó ezerkoronások A Szlovák Nemzeti Bank teg nap bejelentette, hogy a felülbé lyegzett szlovák ezerkoronások ez év október 23-ától nem számi tanak érvényes fizetőeszköznek Pénteken még lehet fizetni velük de a következő napon már nem fogadják el őket. Az új szlovák ezerkoronások október 29-étől kerülnek forgalomba. Francia privatizáció A francia kormányzat hétfőn nyilvánosságra hozta, hogy priva­tizációs programjának következő lépése a Rhone-Poulenc vegy ipari és gyógyszerészeti óriásvál­lalat magánkézbe adása lesz. A privatizálás már a következő he­tekben megkezdődik. Cáfol a Volkswagen A német Volkswagen autó­gyártó vállalat -szóvivője a hét végén cáfolta a Der Spiegel ma­gazin értesülését, amely szerint a cég rohamosan csökkenő ameri­kai eladásai miatt kivonulni ké­szül az Egyesült Államok piacai­ról. Az idei első három negyed­évben a német gyár 43 ezer autót adott el az országban, 39 száza­lékkal kevesebbet, mint tavaly. Magyar hét Szöulban Az eddigi legnagyobb magyar árubemutatóval és nagyszabású beruházási szimpóziummal teg­nap Szöulban megkezdődött a magyar gazdasági hét. Ayologu úr - balról a harmadik - hazájabeii lehetőségekről beszélt. Szerkesztette: A.Tóth Sándor J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom