Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám

Drágszél • Fájsz • Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske • Negyvenszállás • Öregcsertő FSf Kalocsa és vidéke Elosztó már van, de mikor lesz gáz? # Nyáron készült képünkön a kalocsai képviselő-testület tagjai szemrevé­telezik az első gázcsövet. Ma Kalocsa legtöbb utcájában már ott a vezeték. A Dégáz Rt.-vei és a gázprogram kivitelezését végző cégek vezetőivel történt önkormányzati tárgyalások eredményeként immár bizonyos: a gáz még e hónapban eléri Kalocsa határát, s megtörténhet az ünnepé­lyes gázlánggyújtás. Mint megtud­tuk, a fogadóállomás is felkészült, hogy a Szank-Kiskőrös-Kecel vona­lon érkező energiát továbbítsa. Az örömbe azonban üröm is vegyül, mert különösen a családi házak gáz­ellátásának tervezése akadozik. Az engedélyezési eljárás elhúzódik, emiatt a legtöbb helyen nem tudják elkezdeni a munkálatokat. A város lakossága részéről mind határozottabb igényként fogalmazó­dik meg, hogy a Dégáz Rt. mielőbb nyisson kirendeltséget Kalocsán, ahol az adminisztrációs és az engedé­lyezési ügyeket hatékonyan intézik. Mint megtudtuk, a tervek jóváha­gyása nem a kívánt és elvárható tem­póban halad. A részvénytársaság képviselői elmondták: a végső jóvá­hagyás azért késik, mert több olyan megrendelő volt, aki a 10 ezer forin­tos hozzájárulást nem fizette be, en­nek ellenére már OTP-hitelért fo­lyamodott. A fűtési szezon közeledtével a vá­ros polgárai joggal várják el, hogy a tervezői megbízáskor a befizetésről szóló csekket fogadják el, mert mire a szegedi központba érkezik az átuta­lás, legalább két hét telik el. Egyelőre bizonytalan, hogy a kivitelező által ígért október 15-i határidőt tudják-e tartani. Hiszen olyan hírek is szárnyra keltek, hogy a román és uk­rán munkások egy részét kiutasítot­ták, mert nem rendelkeztek munka- vállalási engedéllyel. Annyi azonban máris bizonyos: a város legnagyobb részén már kiépítették az elosztóhá­lózatot. Zsiga Ferenc ÍGÉRETES MUNKAHELYI KÖRKÉP Lesznek-e elbocsátások a jövőben? • Egyre kevesebb új ügyfél keresi fel a kalocsai munkaügyi hivatalt. A kalocsai és környékbeli munka- nélküliek száma az utóbbi hónapok­ban stagnál. Biztató jelnek számít, hogy a városban és környékén egyet­len cég sem jelentett be komolyabb létszámleépítési szándékot. Sajnos a korábbi támogatások ideiglenes szü­neteltetése miatt a magánvállalkozók munkaigénye csökkent. Néhány vál­lalatnál arról érdeklődtünk, mi vár­ható a jövőben, esetleg átmeneti-e a kedvező tendencia? Az idei évben nem voltak elbocsá­tások az EMIKA-nál, viszont a szer­ződéses foglalkoztatottaknak volt egy negyedéves szünetük, de mára helyreállt a létszám, és továbbra sem kívánnak elküldeni senkit, sőt várha­tóan kisebb létszámú felvétel lesz. Az első félévben mérsékelt lét­számleépítéseket hajtott végre az áfész, főleg a központi adminisztrá­ció köréből. A vezetők azonban úgy ítélik meg, még nem elégséges mér­tékű a csökkenés, tehát várhatóak el­bocsátások, ha nem is nagy mérték­ben. A kereskedelmi hálózatban a bérletes üzemeltetés elterjedésével a saját foglalkoztatásúak száma apadni fog. A hálózatban további számot­tevő leépítés nem várható. Jelenleg a kalocsai áfész gazdasági mutatói alapján jó közepesen stabil gazdál­kodó szövetkezetként értékelhető. Két éve alig néhányan szorgos­kodtak a Kaloprint Nyomda munka­gépei körül. Most hatvanöt személyt foglalkoztatnak. Létszámleépítést nem terveznek, ellenben minőségi személycserék várhatók, s nyolcvan főre szeretnék bővíteni a végleges létszámot. Minden állás betöltött a legna­gyobb, több mint nyolcszáz főt fog­lalkoztató intézményben, a kalocsai kórházban. Elbocsátás ugyan történt, de kizárólag komoly munkahelyi fe­gyelmezetlenség miatt. Nagyobb le­építésre nincs kilátás, de csak nagyon szigorú gazdasági intézkedésekkel képesek biztosítani a működés alap- feltételeit. A kalocsai önkormányzat­tól felújításra nem kapnak keretet. A múltkori tetőbeszakadást is egy kecskeméti vállalkozó, Brummer Já­nos adományából javították meg. Szívesen venne fel munkaerőt a Rubin Ruházati Vállalat. Komoly külföldi és belföldi megrendelései vannak. Sajnos inkább a foglalkozta­tottak fogyása a jellemző, maguktól távoznak a dolgozók. Különféle ak­ciókat terveznek, beleértve az átkép­zéseket is, remélik, ezek után a lét­szám emelkedni fog. Zs. K. I. Felújítják a romos kollégiumokat • A Zrínyi Ilona-leánykollégiumra alaposan ráfér a felújítás. A kalocsai középiskolai kollégiu­mok rászolgáltak a felújításra. A Hu­nyadi János fiú-, a Zrínyi Ilona le­ány- és a Mezőgazdasági és Közgaz­dasági Szakközépiskola kollégiuma évtizedeken keresztül úgy szolgálta a szakemberképzést, hogy az egykor „szent saroknak” titulált épület­tömbre alig költöttek. Az ódon vasá­gyakon generációk nőttek fel, s bi­zony a konyhák és az egyéb kiszolgá­lóhelyiségek is siralmas állapotban vannak. Hol itt, hol ott ázik be a tető, válik le a vakolat, így aztán érthető, hogy az önkormányzat pénzt szava­zott meg a munkálatokra. A központi céltámogatási rendszer lehetőségeit kihasználva, eredményes pályázattal 158 millió forintot kapott a hatalmas felújítási munkák elvégzéséhez. Ennek azonban feltétele, hogy a helyhatóság saját erőből 68 millió fo­rintot biztosítson az évenként üteme­zett, immár elkerülhetetlen felújítási feladatokra. Az önkormányzat pénz­ügyi helyzetétől függővé tett kollé­giumfelújítások idén nem a tervek szerint alakulnak, mert az önkor­mányzat jelenlegi pénzügyi helyzete, a privatizációs bevételek egy részé­nek elmaradása miatt a megvalósítás egy részét el kell halasztani. A kép­viselő-testület legutóbbi döntése sze­rint a Hunyadi János középiskolai fi­úkollégium „A” épületében lévő konyha még az idén megújul, s va­lamennyi intézménybe bevezetik a gázt, amely várhatóan jelentősen csökkenti az önkormányzat fűtési ki­adásait. Talán ezzel is növelhető lesz az az összeg, amely az 1994— 1995-ös évben megvalósuló, to­vábbi munkálatok elvégzéséhez szükséges. Annyi már bizonyos, hogy az ön- kormányzat jövő évi költségvetésé­nél számolni kell a kollégiumfelújí­tásokkal, amely gyakran kerül a kép­viselői hozzászólások homlokterébe. Több képviselő azt vetette fel, hogy a középiskolai kollégiumok tipikusan azok az intézmények, ahol kalocsai fiatalokat nem helyeznek el, oda ki­zárólag a vidéki önkormányzatok te­rületéről érkeznek tanulók. Ezen ön- kormányzatok egyáltalán nem segí­tik a kalocsai gondok megoldását, pedig a térségi szerepvállalás ez esetben is jelentős többletkiadást je­lent a városnak. Mindemellett a szakértők által bemutatott műszaki állapot miatt vé­gül is többségi döntés született: az idei év hátralévő részében a három intézményben korszerűsítik a fűtést, majd a következő két évben újjászü­letnek a kalocsai középiskolai kollé­giumok. Zsiga Ferenc Gödröm, gödröm... Lerágott csontnak tűnik már a vá­rosban arra hivatkozni, mekkora vá­lasztékkal rendelkezünk ama nemes célra, hogy az állampolgár bokáját, nyakát törhesse. Legutóbbi esetem mégis megrázott annyira, hogy a nyilvánosság elé tárjam. Iskoláscso­porttal sétáltam a városban. Az úgy­nevezett Kubikos-parkból jövet a Vajas-parton mentünk végig, a piac mögött. A gyerek már csak olyan, hogy ha kiszabadulhat az iskola falai közül, egyszerre százfelé néz, legrit­kább esetben a lába elé. Isteni sze­rencsénk volt, hogy most nem ez tör­tént. Ugyanis a hatósági húsbolttal szemben, a parttól pár méterre egy pöcegödör tátotta esztétikusnak és il­latosnak éppen nem nevezhető szá­ját. Teteje: látótávolságon belül se­hol. Állapota: közel ahhoz a ponthoz, amit „megtelt”-nek neveznek. Az én állapotom közel ahhoz a ponthoz, amit infarktusnak neveznek. Nem tudom, milyen indokkal és hogyan maradhatott így, jelzés nélkül a gö­dör. Az esetleges következények mi­att erre egyszerűen nincs mentség és nincs magyarázat! — gábor — Bátyai gondok, bajok A bátyai gazdák közül kevesen elégedettek az idei év termésével. Az 1993. év a szárazság esztendejeként marad meg az emberek emlékezeté­ben, egész nyáron 35-40 milliméter eső hullott a bátyai határra. Harangozó Jánostól a Piros Pap­rika Szövetkezet növénytermesztési csoportvezetőjétől a következőket tudtuk meg: — Az őszi vetésű kultúrák arány­lag jó termést hoztak. Őszi búzából 5,3 tonna termett hektáronként. Zöldborsóból 2,4, tavaszi árpából 3,8, szójából 1,4 tonnát, a korábbi át­lagtermések felét takarítottuk be. Csemegekukoricából csak öntözés révén értük el az 5 tonnás termést. A kukorica betakarítása még tart, de az már bizonyos, hogy csak 5 tonna kö­rüli termésre számíthatunk hektáron­ként. Ilyen még nem volt a szövetke­mal is megpróbálta pótolni az égi ál­dást, azok szép eredményt értek el. Természetesen a vízen kívül jó fölte­rületre is szükség volt. Hogy meny­nyire szerény termést ígért az idei ősz, azt a felvásárlási árak igen pon­tosan érzékeltetik. A legnagyobb fel­vásárló cég, a KAGE Rt. a szerződé­sekben megszabott huszonöt forint kilónkénti árral szemben harminchat forintot is fizetett a jó minőségű pap­rikáért. Nehéz helyzetben vagyunk már évek óta — mondja Harangozó János agrármérnök. A bajok régebbre nyúlnak. Tizenöt év alatt tizenkétsze­resére nőtt a műtrágya ára, az üzem­anyagé hússzorosára. Míg a búzáért háromszorosát, szójáért pedig a más- félszeresét adják. Ez itt a legfőbb probléma. A földművelés természe­téből fakad a többi kockázat is, leg­• Az idén kevesebb paprika díszíti a bátyai házak faiát, zet történetében, hogy közös műve­lésű paprikát nem vetettek volna. Idén ez megtörtént. Pár évvel korábban a tagságnak csak a kapálásról és a szedésről kel­lett gondoskodnia. A várható műve­lési költségek ismertetése után el­ment az emberek vállalkozói kedve, így mindenki ahogy tudott, boldogult a munkaigényes növény termeszté­sével. Csak az takarított be fűszernö­vényt, aki rendszeresen tudott lo­csolni. Volt, aki nyolc-tíz alkalom­főképp az időjárás szélsőségei. Be­fektetni is mindig az év elején kell, vetőmagra, műtrágyára, talaj-előké­szítésre. A bevétel pedig az év máso­dik felében várható, addig a bankok drága pénzét használjuk. A bátyai szövetkezetben abban bíznak, hogy bevételek szűkösen fe­dezik a kiadásokat. Mindent meg­tesznek a takarékos gazdálkodás ér­dekében. Már az elmúlt hetekben a földbe került az őszi búza a bátyai határban. Tamás László Kalocsai zenészek a rádióban • A kalocsai helyőrség zenészei rádiófellépésiik előtt még egy utolsó megbeszélést tartanak. Már-már rendszeressé válik, hogy a kalocsai helyőrségi zenekart évente több alkalommal felkeresi a Magyar Rádió zenei főszerkesztősége, hogy zenéjüket rögzítse, s alkalomadtán különböző zenei műsorok kapcsán felhasználja. Rajongóiknak, de felté­telezhetően minden zenebarátnak örömet szerez a hír, miszerint legkö­zelebb október 17-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor koncerteznek a Ma­gyar Rádió 22-es stúdiójában. Hang­versenyük repertoárjában Ruszinka Nándor-, Stamitz-, Brahms-, Ko­dály-, Bach-, Hubay-művek szere­pelnek. A népszerű honvédségi ze­nekart az együttes vezetője, Filus Antal vezényli. Gazdakör Homokmégyen Nemrégiben alakult meg har­minchat alapító taggal a ho- mokmégyi gazdakör. Az alakuló ülésen részt vett dr. Balázs Vil­mos mezőgazdasági szaktanács- adó, állatorvos, illetve dr. Ko­vács Lóránt, a Bács-Kiskun me­gyei gazdakörök elnöke, vala­mint Matos Attila, helybéli pol­gármester is. A közgyűlésen sor került a vezetőség, a számvizs­gáló és ellenőrző bizottság meg­választására is, elnöknek Káko- nyi Mátyást választotta a tagság. Hadgyakorlat Hajóson A napokban nagyszabású had­gyakorlatot tartottak Hajós köze­lében a tartalékos honvédségi ál­lomány részére. Mint Tukacs László, a Dobó harckocsidandár parancsnoka elmondta, idén má­sodik alkalommal történt tartalé­kos behívás. A mostani állomány hozzáállása, munkakedve még jobbnak bizonyult, mint első al­kalommal. Sokan kerültek új be­osztásba, képesek voltak megol­dani a legkomplikáltabb harci feladatokat is, ami a tartalékos állomány felkészültségét iga­zolja. Ä parancsnok szerint a gyakorlaton részt vevő vala­mennyi „harcos” elismerést és dicséretet érdemel. Százéves ;v‘ templom 1982-ben hatalmas tűzvész pusztított Dunaszentbenedeken, melynek áldozata lett a római ka­tolikus templom is. Ám a hívek rendkívüli segítókészségének kö­szönhetően és sok együttérző ember adományozásának jóvol­tából 1893 őszére újjáépítették a templomot. Ezt a százéves év­fordulót ünnepelték elmúlt szombaton este, amikor is dr. Dankó László kaiocsa-kecske- méti érsek tartott ünnepi szent­misét Dunaszentbenedeken. Az ünnepeséget megtisztelték rész­vételükkel a református egyház képviselői, a környékbeli közsé­gek polgármesterei és Kosa And­rás országgyűlési képviselő is. Földárverés Öregcsertőn Öregcsertőn két napon át tar­tott a volt földtulajdonosok kár­pótlása. Közel kétszázan mentek a faluházba, hogy licitálhassa­nak. Mivel az első fordulóban úrrá lett a kapkodás az árverező­kön, sokan — teljesen fölöslege­sen — ráígértek a hévértékre. Azok jártak jól, akik türelmesen kivárták a másnapi eseményeket, hiszen ők ötszáz forintos arany­koronánként! áron jutottak föld­höz. Fekete október? Időnként még visszaköszön a nyár, így aztán alig csodálható, hogy az autósok-motorosok többsége nem vesz tudomást az egyik napról a másikra jelentő­sen megváltozott út- és látási vi­szonyokról, ráadásul tovább kí­sért útjainkon a figyelmetlenség, a legalapvetőbb szabályok sem­mibevételének réme. Áz elmúlt hetek minden' bizonnyal fekete lapokon szerepelnek majd a köz­lekedési krónikában: a hónap első napjaiban például három ha­lálos kimenetelű közlekedési baleset történt a Duna mentén. Bátyán, Solton és Hartán, ezen kívül szinte minden napra esik egy-egy súlyos sérüléssel járó karambol. Dunavecsén szeren­csére csak könnyebb sérüléseket okozott egy emberi figyelmet­lenség, viszont igen jelentős az anyagi kár. Szerkesztette: Szász András

Next

/
Oldalképek
Tartalom