Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-14 / 240. szám
Drágszél • Fájsz • Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske • Negyvenszállás • Öregcsertő FSf Kalocsa és vidéke Elosztó már van, de mikor lesz gáz? # Nyáron készült képünkön a kalocsai képviselő-testület tagjai szemrevételezik az első gázcsövet. Ma Kalocsa legtöbb utcájában már ott a vezeték. A Dégáz Rt.-vei és a gázprogram kivitelezését végző cégek vezetőivel történt önkormányzati tárgyalások eredményeként immár bizonyos: a gáz még e hónapban eléri Kalocsa határát, s megtörténhet az ünnepélyes gázlánggyújtás. Mint megtudtuk, a fogadóállomás is felkészült, hogy a Szank-Kiskőrös-Kecel vonalon érkező energiát továbbítsa. Az örömbe azonban üröm is vegyül, mert különösen a családi házak gázellátásának tervezése akadozik. Az engedélyezési eljárás elhúzódik, emiatt a legtöbb helyen nem tudják elkezdeni a munkálatokat. A város lakossága részéről mind határozottabb igényként fogalmazódik meg, hogy a Dégáz Rt. mielőbb nyisson kirendeltséget Kalocsán, ahol az adminisztrációs és az engedélyezési ügyeket hatékonyan intézik. Mint megtudtuk, a tervek jóváhagyása nem a kívánt és elvárható tempóban halad. A részvénytársaság képviselői elmondták: a végső jóváhagyás azért késik, mert több olyan megrendelő volt, aki a 10 ezer forintos hozzájárulást nem fizette be, ennek ellenére már OTP-hitelért folyamodott. A fűtési szezon közeledtével a város polgárai joggal várják el, hogy a tervezői megbízáskor a befizetésről szóló csekket fogadják el, mert mire a szegedi központba érkezik az átutalás, legalább két hét telik el. Egyelőre bizonytalan, hogy a kivitelező által ígért október 15-i határidőt tudják-e tartani. Hiszen olyan hírek is szárnyra keltek, hogy a román és ukrán munkások egy részét kiutasították, mert nem rendelkeztek munka- vállalási engedéllyel. Annyi azonban máris bizonyos: a város legnagyobb részén már kiépítették az elosztóhálózatot. Zsiga Ferenc ÍGÉRETES MUNKAHELYI KÖRKÉP Lesznek-e elbocsátások a jövőben? • Egyre kevesebb új ügyfél keresi fel a kalocsai munkaügyi hivatalt. A kalocsai és környékbeli munka- nélküliek száma az utóbbi hónapokban stagnál. Biztató jelnek számít, hogy a városban és környékén egyetlen cég sem jelentett be komolyabb létszámleépítési szándékot. Sajnos a korábbi támogatások ideiglenes szüneteltetése miatt a magánvállalkozók munkaigénye csökkent. Néhány vállalatnál arról érdeklődtünk, mi várható a jövőben, esetleg átmeneti-e a kedvező tendencia? Az idei évben nem voltak elbocsátások az EMIKA-nál, viszont a szerződéses foglalkoztatottaknak volt egy negyedéves szünetük, de mára helyreállt a létszám, és továbbra sem kívánnak elküldeni senkit, sőt várhatóan kisebb létszámú felvétel lesz. Az első félévben mérsékelt létszámleépítéseket hajtott végre az áfész, főleg a központi adminisztráció köréből. A vezetők azonban úgy ítélik meg, még nem elégséges mértékű a csökkenés, tehát várhatóak elbocsátások, ha nem is nagy mértékben. A kereskedelmi hálózatban a bérletes üzemeltetés elterjedésével a saját foglalkoztatásúak száma apadni fog. A hálózatban további számottevő leépítés nem várható. Jelenleg a kalocsai áfész gazdasági mutatói alapján jó közepesen stabil gazdálkodó szövetkezetként értékelhető. Két éve alig néhányan szorgoskodtak a Kaloprint Nyomda munkagépei körül. Most hatvanöt személyt foglalkoztatnak. Létszámleépítést nem terveznek, ellenben minőségi személycserék várhatók, s nyolcvan főre szeretnék bővíteni a végleges létszámot. Minden állás betöltött a legnagyobb, több mint nyolcszáz főt foglalkoztató intézményben, a kalocsai kórházban. Elbocsátás ugyan történt, de kizárólag komoly munkahelyi fegyelmezetlenség miatt. Nagyobb leépítésre nincs kilátás, de csak nagyon szigorú gazdasági intézkedésekkel képesek biztosítani a működés alap- feltételeit. A kalocsai önkormányzattól felújításra nem kapnak keretet. A múltkori tetőbeszakadást is egy kecskeméti vállalkozó, Brummer János adományából javították meg. Szívesen venne fel munkaerőt a Rubin Ruházati Vállalat. Komoly külföldi és belföldi megrendelései vannak. Sajnos inkább a foglalkoztatottak fogyása a jellemző, maguktól távoznak a dolgozók. Különféle akciókat terveznek, beleértve az átképzéseket is, remélik, ezek után a létszám emelkedni fog. Zs. K. I. Felújítják a romos kollégiumokat • A Zrínyi Ilona-leánykollégiumra alaposan ráfér a felújítás. A kalocsai középiskolai kollégiumok rászolgáltak a felújításra. A Hunyadi János fiú-, a Zrínyi Ilona leány- és a Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola kollégiuma évtizedeken keresztül úgy szolgálta a szakemberképzést, hogy az egykor „szent saroknak” titulált épülettömbre alig költöttek. Az ódon vaságyakon generációk nőttek fel, s bizony a konyhák és az egyéb kiszolgálóhelyiségek is siralmas állapotban vannak. Hol itt, hol ott ázik be a tető, válik le a vakolat, így aztán érthető, hogy az önkormányzat pénzt szavazott meg a munkálatokra. A központi céltámogatási rendszer lehetőségeit kihasználva, eredményes pályázattal 158 millió forintot kapott a hatalmas felújítási munkák elvégzéséhez. Ennek azonban feltétele, hogy a helyhatóság saját erőből 68 millió forintot biztosítson az évenként ütemezett, immár elkerülhetetlen felújítási feladatokra. Az önkormányzat pénzügyi helyzetétől függővé tett kollégiumfelújítások idén nem a tervek szerint alakulnak, mert az önkormányzat jelenlegi pénzügyi helyzete, a privatizációs bevételek egy részének elmaradása miatt a megvalósítás egy részét el kell halasztani. A képviselő-testület legutóbbi döntése szerint a Hunyadi János középiskolai fiúkollégium „A” épületében lévő konyha még az idén megújul, s valamennyi intézménybe bevezetik a gázt, amely várhatóan jelentősen csökkenti az önkormányzat fűtési kiadásait. Talán ezzel is növelhető lesz az az összeg, amely az 1994— 1995-ös évben megvalósuló, további munkálatok elvégzéséhez szükséges. Annyi már bizonyos, hogy az ön- kormányzat jövő évi költségvetésénél számolni kell a kollégiumfelújításokkal, amely gyakran kerül a képviselői hozzászólások homlokterébe. Több képviselő azt vetette fel, hogy a középiskolai kollégiumok tipikusan azok az intézmények, ahol kalocsai fiatalokat nem helyeznek el, oda kizárólag a vidéki önkormányzatok területéről érkeznek tanulók. Ezen ön- kormányzatok egyáltalán nem segítik a kalocsai gondok megoldását, pedig a térségi szerepvállalás ez esetben is jelentős többletkiadást jelent a városnak. Mindemellett a szakértők által bemutatott műszaki állapot miatt végül is többségi döntés született: az idei év hátralévő részében a három intézményben korszerűsítik a fűtést, majd a következő két évben újjászületnek a kalocsai középiskolai kollégiumok. Zsiga Ferenc Gödröm, gödröm... Lerágott csontnak tűnik már a városban arra hivatkozni, mekkora választékkal rendelkezünk ama nemes célra, hogy az állampolgár bokáját, nyakát törhesse. Legutóbbi esetem mégis megrázott annyira, hogy a nyilvánosság elé tárjam. Iskoláscsoporttal sétáltam a városban. Az úgynevezett Kubikos-parkból jövet a Vajas-parton mentünk végig, a piac mögött. A gyerek már csak olyan, hogy ha kiszabadulhat az iskola falai közül, egyszerre százfelé néz, legritkább esetben a lába elé. Isteni szerencsénk volt, hogy most nem ez történt. Ugyanis a hatósági húsbolttal szemben, a parttól pár méterre egy pöcegödör tátotta esztétikusnak és illatosnak éppen nem nevezhető száját. Teteje: látótávolságon belül sehol. Állapota: közel ahhoz a ponthoz, amit „megtelt”-nek neveznek. Az én állapotom közel ahhoz a ponthoz, amit infarktusnak neveznek. Nem tudom, milyen indokkal és hogyan maradhatott így, jelzés nélkül a gödör. Az esetleges következények miatt erre egyszerűen nincs mentség és nincs magyarázat! — gábor — Bátyai gondok, bajok A bátyai gazdák közül kevesen elégedettek az idei év termésével. Az 1993. év a szárazság esztendejeként marad meg az emberek emlékezetében, egész nyáron 35-40 milliméter eső hullott a bátyai határra. Harangozó Jánostól a Piros Paprika Szövetkezet növénytermesztési csoportvezetőjétől a következőket tudtuk meg: — Az őszi vetésű kultúrák aránylag jó termést hoztak. Őszi búzából 5,3 tonna termett hektáronként. Zöldborsóból 2,4, tavaszi árpából 3,8, szójából 1,4 tonnát, a korábbi átlagtermések felét takarítottuk be. Csemegekukoricából csak öntözés révén értük el az 5 tonnás termést. A kukorica betakarítása még tart, de az már bizonyos, hogy csak 5 tonna körüli termésre számíthatunk hektáronként. Ilyen még nem volt a szövetkemal is megpróbálta pótolni az égi áldást, azok szép eredményt értek el. Természetesen a vízen kívül jó fölterületre is szükség volt. Hogy menynyire szerény termést ígért az idei ősz, azt a felvásárlási árak igen pontosan érzékeltetik. A legnagyobb felvásárló cég, a KAGE Rt. a szerződésekben megszabott huszonöt forint kilónkénti árral szemben harminchat forintot is fizetett a jó minőségű paprikáért. Nehéz helyzetben vagyunk már évek óta — mondja Harangozó János agrármérnök. A bajok régebbre nyúlnak. Tizenöt év alatt tizenkétszeresére nőtt a műtrágya ára, az üzemanyagé hússzorosára. Míg a búzáért háromszorosát, szójáért pedig a más- félszeresét adják. Ez itt a legfőbb probléma. A földművelés természetéből fakad a többi kockázat is, leg• Az idén kevesebb paprika díszíti a bátyai házak faiát, zet történetében, hogy közös művelésű paprikát nem vetettek volna. Idén ez megtörtént. Pár évvel korábban a tagságnak csak a kapálásról és a szedésről kellett gondoskodnia. A várható művelési költségek ismertetése után elment az emberek vállalkozói kedve, így mindenki ahogy tudott, boldogult a munkaigényes növény termesztésével. Csak az takarított be fűszernövényt, aki rendszeresen tudott locsolni. Volt, aki nyolc-tíz alkalomfőképp az időjárás szélsőségei. Befektetni is mindig az év elején kell, vetőmagra, műtrágyára, talaj-előkészítésre. A bevétel pedig az év második felében várható, addig a bankok drága pénzét használjuk. A bátyai szövetkezetben abban bíznak, hogy bevételek szűkösen fedezik a kiadásokat. Mindent megtesznek a takarékos gazdálkodás érdekében. Már az elmúlt hetekben a földbe került az őszi búza a bátyai határban. Tamás László Kalocsai zenészek a rádióban • A kalocsai helyőrség zenészei rádiófellépésiik előtt még egy utolsó megbeszélést tartanak. Már-már rendszeressé válik, hogy a kalocsai helyőrségi zenekart évente több alkalommal felkeresi a Magyar Rádió zenei főszerkesztősége, hogy zenéjüket rögzítse, s alkalomadtán különböző zenei műsorok kapcsán felhasználja. Rajongóiknak, de feltételezhetően minden zenebarátnak örömet szerez a hír, miszerint legközelebb október 17-én, vasárnap délelőtt 11 órakor koncerteznek a Magyar Rádió 22-es stúdiójában. Hangversenyük repertoárjában Ruszinka Nándor-, Stamitz-, Brahms-, Kodály-, Bach-, Hubay-művek szerepelnek. A népszerű honvédségi zenekart az együttes vezetője, Filus Antal vezényli. Gazdakör Homokmégyen Nemrégiben alakult meg harminchat alapító taggal a ho- mokmégyi gazdakör. Az alakuló ülésen részt vett dr. Balázs Vilmos mezőgazdasági szaktanács- adó, állatorvos, illetve dr. Kovács Lóránt, a Bács-Kiskun megyei gazdakörök elnöke, valamint Matos Attila, helybéli polgármester is. A közgyűlésen sor került a vezetőség, a számvizsgáló és ellenőrző bizottság megválasztására is, elnöknek Káko- nyi Mátyást választotta a tagság. Hadgyakorlat Hajóson A napokban nagyszabású hadgyakorlatot tartottak Hajós közelében a tartalékos honvédségi állomány részére. Mint Tukacs László, a Dobó harckocsidandár parancsnoka elmondta, idén második alkalommal történt tartalékos behívás. A mostani állomány hozzáállása, munkakedve még jobbnak bizonyult, mint első alkalommal. Sokan kerültek új beosztásba, képesek voltak megoldani a legkomplikáltabb harci feladatokat is, ami a tartalékos állomány felkészültségét igazolja. Ä parancsnok szerint a gyakorlaton részt vevő valamennyi „harcos” elismerést és dicséretet érdemel. Százéves ;v‘ templom 1982-ben hatalmas tűzvész pusztított Dunaszentbenedeken, melynek áldozata lett a római katolikus templom is. Ám a hívek rendkívüli segítókészségének köszönhetően és sok együttérző ember adományozásának jóvoltából 1893 őszére újjáépítették a templomot. Ezt a százéves évfordulót ünnepelték elmúlt szombaton este, amikor is dr. Dankó László kaiocsa-kecske- méti érsek tartott ünnepi szentmisét Dunaszentbenedeken. Az ünnepeséget megtisztelték részvételükkel a református egyház képviselői, a környékbeli községek polgármesterei és Kosa András országgyűlési képviselő is. Földárverés Öregcsertőn Öregcsertőn két napon át tartott a volt földtulajdonosok kárpótlása. Közel kétszázan mentek a faluházba, hogy licitálhassanak. Mivel az első fordulóban úrrá lett a kapkodás az árverezőkön, sokan — teljesen fölöslegesen — ráígértek a hévértékre. Azok jártak jól, akik türelmesen kivárták a másnapi eseményeket, hiszen ők ötszáz forintos aranykoronánként! áron jutottak földhöz. Fekete október? Időnként még visszaköszön a nyár, így aztán alig csodálható, hogy az autósok-motorosok többsége nem vesz tudomást az egyik napról a másikra jelentősen megváltozott út- és látási viszonyokról, ráadásul tovább kísért útjainkon a figyelmetlenség, a legalapvetőbb szabályok semmibevételének réme. Áz elmúlt hetek minden' bizonnyal fekete lapokon szerepelnek majd a közlekedési krónikában: a hónap első napjaiban például három halálos kimenetelű közlekedési baleset történt a Duna mentén. Bátyán, Solton és Hartán, ezen kívül szinte minden napra esik egy-egy súlyos sérüléssel járó karambol. Dunavecsén szerencsére csak könnyebb sérüléseket okozott egy emberi figyelmetlenség, viszont igen jelentős az anyagi kár. Szerkesztette: Szász András