Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

1993. október 13., szerda MEGYEI KÖRKÉP Botrányos harkakötönyi árverés Múlt csütörtöktől hétfőig tartott Harkakötönyben a háromnapos ter­mőföldárverés. Csütörtökön a helyi Egyesülés MgTsz és a KEFAG, pén­teken az Egyesülés Mgtsz gyepjei, szántói, nádasai kerültek kalapács alá. A hétfőre árverésre kitűzött Egyesülés Mgtsz 326 hektárnyi és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság 16 hektárnyi földjeinek árverését elha­lasztották, így ezen a napon csak az állami gazdaság Farmer leányvállala­tának gyepjei leltek új gazdára. Az első napon csaknem tettleges- ségig fajult a botrányos szóváltás a helyi és a Halasról odautasított igénylők között. A hétfői árveréskor a helyi földkiadó bizottság elnökét az Egyesülés MgTsz szántóinak, gyep­jeinek árverése körül csütörtökön ki­alakult bonyodalmakról kérdeztük. Válaszában — amely hangsúlyozot­tan és kizárólag csak magánvéle­mény volt — kifejtette, hogy a durva és csúnya attrocitás alapja, hogy az 1024 lélekszámú Harkán csupán 1027 hektár a szántó, s ennek is kö­rülbelül csak a fele van kárpótlásra kijelölve. A falu mellett elterülő ke­vés földet pedig érthetően a helyiek akarták megszerezni. Mint mondta, előzőleg már fel is osztották maguk között a földeket, de az idegenek közbeszóltak. Elismerte ugyanakkor, hogy a kárpótlásra jogosult vidéki­ekkel a helyiek a nagy visszhangot kiváltó csütörtöki árverésen elég keményen bántak. Kérdésemre — mégis milyen arányban jutottak föld­höz a betolakodók — elmondta, hogy csupán egy ladánybenei férfi vett néhány hektárnyi területet csü­törtökön éjszaka. • Három napig tartott a kárpótlási földárverés. Csak a második nap telt nyuga­lomban, mert az utolsó nap meglepe­tése, hogy a hivatalosan kijelölt terü­letek nagy részét nem készítette elő a földhivatal, újabb indulatokat váltott ki. Nagyapáti úr, a hivatal munka­társa arra hivatkozott — mondja a földigénylők gyűrűjében Tobak Csaba polgármester —, hogy valaki beszólt nekik telefonon: csak a gaz­dasági földekre van érdeklődés. S mivel amúgy is el vannak maradva, nem is foglalkoztak a szövetkezeti területekkel. — Ez bosszúból történt! — vág közbe Tarján Gyula helyi polgár. — Mert nem engedtük a csütör­töki árverésen rálicitálni a halasiakat. Idejöttek 30-40 aranykoronával, per­sze, hogy felháborodtunk. Kevés a föld, s mi, akik itt éltük le az életün­ket, ki legyünk semmizve? Ez össze­tartó falu, szépen meg is egyeztünk egymás között. De megmondtuk, ami megmarad, vihetik. — Sajnos ez nem így működik. Ha érvényes jeggyel rendelkeznek, joguk van a halasiaknak itt is lici­tálni. — mondja a polgármester. Ugyanúgy persze harkaiak is mehet­nének Halasra, ha akarnának. Itt azonban létkérdés a föld. — Én juhász vagyok — mondja példának Berta Mihály. Nincs más munkalehetőségem a faluban. Kivit­tem a téeszből négyszáz birkát. Azoknak legelő kell. Mihez kezdek, ha nem tudok földet teremteni! Há­rom napja arra várunk, s most megint elhalasztották. Közben újabb kárpót­lási jegyeket adnak ki, azzal még többen jönnek ide csemegézni, ne­künk meg nem jut. írják meg, hogy lehet az, hogy nem veszik figye­lembe azt, amit hivatalosan kijelöl­tek. Sz. H. H.—H. T. ELINDULTAK AZ ELSŐ ALMASZALLITMANYOK Környezetvédelmi kísérlet Izsákon Környezetünkre az ipari technoló­giák mellett az egyik legnagyobb ve- szélyfortás az úgynevezett intenzív mezőgazdasági termelés, a maga nagy vegyszer- és műtrágya-felhasz­nálásával. Világszerte végeznek kí­sérleteket a környezetbarát gazdál­kodás bevezetésére. Szűkebb pátriánkban immár több mint egy évtizede folyik dr. Járfás József kandidátus, a kecskeméti ker­tészeti főiskola főigazgató-helyette­sének vezetésével a munka. Énnek célja a természet hasznos erőit kí­mélő, előrejelzésen alapuló növény- védelmi módszer kialakítása, beveze­tése. Mit is jelent ez pontosan, s hol tart a munka? - kérdeztük Járfás Jó­zsefet Izsákon. — Az integrált növény- és tájvé­delmi programunk célja a környezet vegyszerterhelésének csökkentése — kezdte válaszát a nemzetközileg is elismert módszer kidolgozója. Ennek lényege, a növényi kártevők termé­szetes ellenségeinek — hasznos ro­varok, madarak, emlősök, kétéltűek, hüllők — elszaporítása és ezek szá­mára az életfeltételek biztosítása. — Ez törődést, többletmunkát igé­nyel, sokan legyintenek, ha erről hal­lanak, és inkább jó erős permetlevet kevernek... — Sajnos, ez is igaz, de azért egyre többen belátják, hogy agyon- vegyszerezett terményekkel nem le­het megmaradni a piacokon. A ter­mészet segít, ha szövetkezünk vele. Gondoljuk csak meg; egy madárpár és fiókáik körülbelül évi 30 kilo­gramm kártevőt fogyasztanak el, vagy egy béka 60 dkg rovart pusztít évente. Persze ahhoz, hogy kis segí­tőink ilyen komoly teljesítményekre legyenek képesek, nekünk is be kell segítenünk az életfeltételeik biztosí­tásával. — Miből áll ez? — Madárodúk telepítéséből, víz­felületek (pl. vaditatók) biztosításá­> A főiskolások és az izsáki általános iskolások együtt tevékenykedtek az idei táborban. ból. Ilyen gondoskodás nélkül a ma­darak nem tudnak kellő számban megtelepedni a területen. A költsé­gek elenyészőek, pláne, ha a vegy­szerárakhoz mérjük, hiszen egy odú 600 Ft, s minimális karbantartással 15-20 évig funkcionál. Ez idő alatt ennek az egyetlen odúnak a lakói kö­zel hatmázsányi kártevőt pusztítanak el. A program keretében Izsákon ed­dig 5200 hektárnyi területet odúsítot- tunk. Az ide települt madarak egy év alatt mintegy 140 tonna(!) rovart pusztítanak el. Folyamatosan létre­hoztunk nedves élőhelyeket is, itt te­lepednek meg a békák, hüllők és a madarak, vadak is itt jutnak ivóvíz­hez. A nagyvad csak akkor pusztítja a szőlőt, gyümölcsöt, ha nincs ivó­vize, tehát a vízfelületek biztosításá­val a vadkár is csökkenthető. Sajnos, a vegyszeres növényvéde­lem nem váltható még ki teljesen, de hogy mikor és mennyit permetez­zünk, az nem mindegy. A kártevők rajzásának figyelésével előrejelzést adunk, ezzel megelőzhető a fölösle­ges permetezés, csökkenthető a vegyszerterhelés. A módszernek kö­szönhetően Izsákról elindulhattak az első „alacsony növényvédőszer-tar- talom” megjelölésű almaszállítmá­nyok. — Kik támogatják a munkát? — Az Izsáki Sárfehér Szövetke­zetből Izsák István elnök úr, Herczeg Imre, Édes Imre, Vikor István, Sze­gedi János, Izsák Jenő, a Kiskunsági Nemzeti Parktól Szenek Zoltán, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvé­delmi Felügyelőségtől Szűcs Pál és Medgyesi Oszkár munkatársam. — Ügy tudom, az utánpótlás is biztosított... — Valóban, a főiskolásokon kívül már évek óta részt vesznek a munká­ban az izsáki iskolások is. Az idén különösen nagy létszámú csapatot hozott Dudás László tanár úr. Tetézi Lajos Vizsgálat a hitelosztásról A kecskeméti önkormányzat vál­lalkozásfejlesztési alapjának elosztá­sára tett megjegyzése miatt a köz­gyűlés Rác András képviselőt a kö­zelmúltban etikailag elmarasztalta. Rác képviselő a hétfői közgyűlésen interpellációs kérdéseket tett fel Me- rász József polgármesterhez a hitel­osztásról, aki a felvetéseket ki fogja vizsgálni. Rác András először arról édeklődött, igaz-e, hogy a pályázatok közül több eltűnt, a döntést előké­szítő hivatal munkatársai az érdek­lődő ügyfelektől kértek a pályázatok­ról fénymásolatot? Megkérdezte: hogyan vélekedik a polgármester arról, hogy az alap szétosztásának előkészítésével fog­lalkozó intézménynél ugyanaz a munkatárs látta el az érdeklődőket információval és segített a kérdőív kitöltésében, aki később a pályázati anyagok kiértékelését végezte? Ho­gyan értékeli a polgármester, hogy az alap szétosztásának előkészítésével megbízott hivatal vezetője a gazda­sági bizottság döntése előtt aláírt pá­lyázókkal hitelszerződést? Olyanok­kal, akik a helyi adózási rendelet elő­írásait be nem taóva a hitelből időle­gesen kizárták magukat. Továbbá: Merász József mennyire gondolja etikusnak és közalkalmazotthoz méltó magatartásnak, hogy a hivatal vezetője a gazdasági bizottság ülésén megjelenve próbálta a hatáskörét túl­lépő döntését legitimizálni, amit egyébként elutasítottak? Igaz-e az a hír, hogy az a személy töltötte ki a pályázatot, s vett részt az értékelés­ben, aki egyúttal a pályázó könyve­lője? Végül Rác képviselő legfőbb kérdése: mit kíván tenni a polgár- mester, hogy az alap idei szétosztá­sánál tapasztalt anomáliák a jövőben véletlenül se ismétlődhessenek meg? Látogatás az otthonban Az idősek napja alkalmából dr. Szabó Erika országgyűlési képviselő látogatott el Kiskunhalason a Szilády Áron utcai idősek napközi otthonába. Röviden beszélt a parlament munká­járól, majd válaszolt a neki feltett kérdésekre, s biztatta a jelenlévőket, hogy ők is mondják el gondjaikat-ba- jaikat. Bizonyára nem először tették fel a képviselőnőnek a közös panaszt, amit az egyik idős néni tolmácsolt: miért ilyen kicsi a nyugdíj és minden borzasztó drága. Továbbá arról is ér­deklődtek, miért ilyen nehézkesen halad a privatizáció, mikor fejeződik be, és mikor lesz fellendülés a gazda­ságban? A képviselőnő a beszélgetés végén közös uzsonnára hívta meg az időseket. ÚJ ORVOSI RENDELŐ KISSZÁLLÁSON Figyelni kell a tanyasi gyerekekre Manapság sokat hallunk az egész­ségügy válságos helyzetéről, a pénz­telenségről, az átszervezésekről. Kü­lönösen öröm, ha pozitív hírekkel szolgálhatunk. Kisszálláson 1993. május 1-je óta ismét van gyermekszakorvosi rende­lés. Dr. Prohászka Imre, aki Erdély­ből települt át, Balotaszállás és Kis­szállás kis betegeit látja el felváltva a két községben, a délelőtti és délutáni rendelési időkben. Az október 4-én átadott új kisszállási rendelőben ke­restük meg a gyermekorvost, hogy eddigi tapasztalatairól, gondjairól és javaslatairól kérdezzük. — Nagyon örülök ennek az új lé­tesítménynek. Korábban Binszki doktornővel volt közös rendelőnk, ahol a felnőttek és a beteg gyerme­kek ugyanazt a helyiséget használ­ták. Annak ellenére, hogy kettőnk között ez semmiféle konfliktushely­zetet nem teremtett, mindenképpen ajánlatos és kívánatos, sőt előírt kö­vetelmény az ifjú korosztály ellátá­sának különválasztása. — Ez a beruházás köze! egymillió forintjába került a községnek. Meny­nyire felel meg az elvárásoknak, elé­gedett-e a berendezésekkel, a műsze­rezettséggel? — Induláskor a kívánalmaknak eleget tesz, és megfelelő környezetet biztosít ez a rendelő a munka végzé­sére. Nagyon hiányzik azonban a te­lefon, amelynek megléte sok felesle­ges fáradságtól kíméli majd meg a beteget és személy szerint engem is. A kapcsolattartás mind a gyógysze­résszel és a többi kollégákkal csak személyesen oldható meg. Szeret­nénk a legszükségesebb laboratóri­umi vizsgálatokat helyben elvégezni. Most még beutalókat kell adnom a betegeknek, hogy Kiskunhalasra utazva, ott várakozva meghozhassák nekem az eredményeket. Jelenleg a vizelet genny-fehérje kimutatását Vizsgálat az új orvosi rendelőben. tudjuk csak elvégezni. Hamarosan szükség lesz egy EKG- és vércukor- szintmérő készülékre is. Megkönnyí­tené a munkát, ha a betegnyilvántar­tás számítógéppel történhetne. Álma­ink között szerepel még egy vér- analizáció készülék majdani beállí­tása. — A rendelési idő településenként napi 3 óra. Úgy gondolom, nemcsak a gyógyítás tartozik a munkaköri fel­adatai közé. — Valóban, számtalan egyéb te­endőm is akad, amit győznöm kell erővel és energiával. Iskolaorvosi megbízatásom az 1., 5., 7. osztályo­sok rendszeres szűrővizsgálata. A nyolcadikosok a pályaválasztási la­pok elküldése előtt jelentkeznek majd nálam. Az óvodásokat évente kétszer kell ellenőriznem egészséges fejlődésük érdekében. Valamennyi újszülöttet otthonában legalább egy­szer meg kell látogatnom, hogy lás­sam, biztosítottak-e a környezeti fel­tételek. Ha valami problémát látok, többször is vissza kell mennem ta­nácsadás céljából. Különös figye­lemmel kísérem a veszélyeztetett gyermekeket. Feladatom még az egészséges csecsemők időszakon­kénti ellenőrzése, a tanácsadás és a védőoltások beadása. — Eleget tud-e tenni mindezek­nek? Hogyan érzi, bíznak önben a szülők? — Még a kezdetek kezdetén va­gyok. Május óta, a nyáron, a megbe­tegedések száma alacsony volt. Az elmúlt hetekben a rendeléseimen sajnos egyre többen jelentek meg. Ebből arra következtethetek, hogy fokozódik a bizalom irántam. — Talált valami különleges, csak kisszállási viszonyokra jellemző egészségügyi problémát a gyermeke­inkkel kapcsolatosan? — El kell mondanom, hogy az ismerkedés ideje alatt többször kon­zultáltam a térségben működő gyer­mekorvosokkal. A gondjaink azono­sak, így speciális helyi problémákat nem tudok említeni. Balotaszálláson és Kisszálláson egyaránt gond azon­ban azoknak a tanyákon lévő gyer­mekeknek a gondozása, akik a világ­tól szinte elzárt, alig megközelíthető helyen, nehéz szociális körülmények között nevelkednek. Rájuk fokozot­tabban oda kell figyelnie a helyi ön- kormányzatnak és a gyermekorvo­soknak. Bór Józsefné MEDDIG LESZ ELEG AZ UJ TELEP? Szeméthelyzet Kiskunhalason Évek óta gondja Kiskunhalas vá­rosának a szemétszállítás. Ide tartoz­nak a konténerek, melyek környékén néha legalább annyi szemét van, mint a tárolóban. Ezek elvitelét és kiürítését esetenként a körülöttük parkoló autók nehezítik leginkább. Fejtörést okoz az ilyen szemétgyűj­tők tisztítása is: jelenleg nincs olyan tisztítószer, amellyel megfelelően le­het fertőtleníteni a tartályokat. A szemeteskukákba — szabályta­lanul — az állati tetemtől kezdve az építési törmelékig, vasdarabokig szinte minden belekerül. Az illegális szemétlerakás megszüntetése is több százezer forintjába kerül évente az önkormányzatnak. A szeméttelep, amely a hetvenes évek közepén léte­sült, már nem sokáig bírja a terhelést. Az ide vezető út állapota is kétségbe­ejtő: törmelék, szemetesszákok, lim­lom az út mindkét oldalán. Örvende­tes volt hát az elgondolás, amely egy új szeméttelep létrehozását sürgette a Keceli út mellett. Az idő közben el­készült létesítmény műszaki átadása már megtörtént, néhány kisebb mun­kálat van csupán hátra. A tervek sze­rint november második felében kerül majd sor a teljes átadásra. Ennek kapcsán kérdeztük meg a Telepü­lésszolgáltatási Vállalat vezetőit, akinek a szemétszállítás mindenna­pos gondjuk. Elsőként Csáki Lászlóhoz, a válla­lat géptelepének vezetőjéhez fordul­tunk, aki többek között a szemétszál­lító kocsik munkájáért is felelős. — Személyesen is meggyőződ­hettem arról, hogy a régi szeméttelep hamarosan telítődni fog. Havonta át­lagosan 4500 köbméter szemetet hordunk ide. Sajnos, az ide vezető földút esős, havas időben szinte jár­hatatlan. Örömmel tapasztaltam, hogy az új szeméttelepet már aszfal­tozott út köti össze a Keceli úttal. Ha a terveknek hinni lehetne, ez az új szeméttelep negyven éven keresztül fogadni tudná a város szemetét, hul­ladékát. Többször is kimentem oda, körbejártam az új területet, de becs­léseim szerint — a tervezett negyven év helyett — jó ha három-négy évig hordhatjuk ide a szemetet... Megkerestük Kovács Istvánt, a vállalat igazgatóját is. — Magam is örömmel vettem, hogy új szeméttelep létesül, de ne­kem is varinak kételyeim ezzel kap­csolatban. Évente körülbelül negy­venezer tonna szemetet szállítunk el, ha ez a szeméttelepre kerül, a ráhor­dott többi hulladék és a bomlás miatt nagyjából a felére zsugorodik, vagyis húszezer köbméter hulladék befoga­dására lesz alkalmas, könnyen ki­számítható, hogy negyven évig nem fog tudni üzemelni. Az előírás szerint a szeméttelep alatt húzódó dupla rétegű fóliát 30 centiméter vastag homokréteggel kell lefedni. Nos, ez a vastagság he­lyenként mindössze 15 centiméter. Éz a környezetre nézve veszélyes le­het, mivel a szemétszállító autókról lezúduló hulladék könnyebben meg­sértheti.,Ha a fólia kilyukad, megtör­ténhet, hogy a szeméttelepen össze­gyűlő, s a szeméttel összemosódó víz a talajvízbe kerülhet... S még egy problémára hívnám fel a figyelmet: vajon hová teszi a Szemetét az, aki nem tudja, vagy nem akarja a sze­métszállítási díjat fizetni?... Ádám Miklós Agasegyházi szalmafonó sikere Törökszentmiklóson rendezték meg a második országos kalászfonó- és aratódísz-kiállítást, ahol megyén­ket az ágasegyházi Csáki Ildikó kép­viselte. Igen szép sikerrel, hiszen kü- löndíjat kapott, valamint a Néprajzi Múzeum szakemberei beválogatták munkáit egy franciaországi kiállítás anyagába is. A kalászból font, válto­zatos formájú aratókoszorúkat egy­kor az aratás utolsó napján készítet­ték a marokszedők és ünnepélyes menetben vitték végig a falun a gazda vagy a földesúr portájára, mintegy lezárva ezzel a kenyémek- való betakarítását. Az utóbbi időben ez a szökás is, mint sok egyéb, kihalt. Néhányan ápolják csak a hagyományt, de az eredeti funkcióból már ők is inkább csak a díszítési célokat szolgálva. Csáki Ildikó lakásába lépve kü­lönböző formájú, miniatűr és óriási méretű, csodaszép aratódísz-kaval- kád fogad. — Honnét tanulta ezt a nem kevés kézügyességet igénylő népi tudor mányt— kérdeztem a háziasszonyt. — Még középiskolás koromban láttam a bugaci csárdában szalmafo­násokat és annyira megtetszett, hogy azonnal megpróbálkoztam vele én is. — Volt kitől ellesni a fogásokat? — Nem, teljesen önállóan fogtam neki. A gyakorlatban jöttem rá, hogy • Csáki Ildikó munkái. melyik szalma a megfelelő, hogyan kell előkészíteni — tisztítatni, áztatni — ahhoz, hogy fonható legyen. Most Törökszentmiklóson műhelynapot is rendeztek, ahol sok újat tanultam, de örülök annak is, hogy én is tudtam meglepetést okozni az apró. fülbeva- lónyi csigafonataimmal. — A nyersanyagbeszerzést hogyan végzi, egyáltalán mennyi kalászra, szalmára van szüksége? — Aratás előtt tíz nappal kezdek ollóval szálanként gyűjtögetni. Egy szezonra 8-10 kéve kell. — Nem kis munka lehet ez. Gon­dolom, saját gabonaföldje nincs. Ez a kis „maszek aratás" nem ütközik akadályokba? — Hát, volt már, aki azt mondta, hogy kártékonyabb vagyok, mint a rozsbogár, de azért a legtöbben meg­engedik, hogy a földjükről gyűjtö­gessek. — Egy-egy dísz elkészítése mennyi időt vesz igénybe, munkája mellett egyáltalán mikor jut ideje a fonásra? — A kecskeméti önkormányzat­nál dolgozom, szociális ügyekkel foglalkozom. Esténként hazatérve a fonás segít kikapcsolódni a napi — sokszor bizony igen szomorú — problémákból, melyekkel a polgár- mesteri hivatalban találkozom. Egy-egy darab elkészítése a nagyság­tól függően akár hét-nyolc órát is igénybe vehet. Nagyon jó idegnyug­tató, imádom csinálni. — Hogyan jutott el a mostani kiál­lításra, ezenkívül volt-e már bemu­tatkozása? Az elkészült munkák sorsa mi lesz? — Első nyilvános bemutatkozá­som volt a mostani, Szórád István ta­nár úr. a gazdakör elnöke hívta föl a figyelmemet a lehetőségre. Munkái­mat általában elajándékozom, de vá­sárlási szándékkal is megkeresnek. Elsősorban nyaralók díszítésére vi­szik a fonásaimat. T. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom