Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

1993. szeptember 1., szerda 5 MEGYEI KÖRKÉP VÁLTOZÁSOK A BALESETI SEBÉSZETEN Alapítvány a bajai traumatológia céljaira A MINISZTER A KÜLFÖLDIEK FÖLDVÁSÁRLÁSÁRÓL Azt mondta a frakció: felejtsem el • A combnyaktörés rutinmütétnek számít. Dr. Juharosi László jól kép­zett, összeszokott asszisztencia segítségével operál. Ha a régi kalocsai járás területét is hozzászámítom, 160 ezer ember tar­tozik a bajai városi kórház baleseti sebészetének ellátási körébe. Öt­vennyolc egészségügyi dolgozó — beleértve a főorvost és a betegszál­lító munkatársat is — fáradozik éj­jel-nappal, hétköznap és ünnepnap egyaránt, állandó készenlétben a bármikor bekövetkezhető balesetek miatt a sérültek gyógyítása érdeké­ben. Évente 1400 nagy műtétet vé­geznek el, miután nem csak baleseti, hanem végtag-, sőt idegsebészettel is foglalkoznak. Tehát — amint a gya­korlat mutatja — mind a személyi, mind a tárgyi feltételek megvannak a legbonyolultabb operációk elvégzé­séhez is. Most mégis alapítványt hoz­tak létre. — Vajon miért — kérdez­tem dr. Juharosi László osztályve­zető főorvostól, az egyik kezdemé­nyezőtői és alapítótól. — Megkísérlem röviden összefog­lalni alapítványunk célját: a moz­gásszervi megbetegedések gyógyítá­sához szükséges anyagi feltételek ja­vítása, a korszerű ellátáshoz való műszerezettség megteremtése, és vé­gül a szakmai továbbfejlődés támo­gatása. — Eddig is minden műtétet elvé­geztek. Gondolok a pörbölyi gyer­mektragédiára, amikor az osztálynak kulcsszerepe volt a sérültek ellátásá­ban. Amint erről jómagam is meg­győződtem annak idején, hiszen la­punk nevében naponta többször ér­deklődtem a főorvos úrnál a sérültek állapotáról. Miért kell például a mű­szerezettséget javítani? — Hadd éljek egy hasonlattal: egy öreg biciklivel is eljutok oda, ahova egy új kerékpárral, mégis van kü­; lönbség. Ha mi a műtőinkben, mond­' juk, combnyaktörést operálunk, a gép átvilágítja a területet és képer­nyőre kivetíti, ezzel lehetővé téve, hogy csak egészen kis feltárást vé­gezzünk. Csakhogy az operálógépe­ink életkora 16, illetve 14 esztendő, ami bizony matuzsálemi életkort je­lent. Csoda, hogy eddig is kihúzták. Az új diagnosztika berendezése kap­­csán kipróbáltunk egy japán gépet. Mit mondjak? Álom volt vele dol­gozni, csakhogy a 12 milliós ára mi­att a megvétele szóba sem kerülhe­tett. De hiányunk van más, ennél jó­val olcsóbb készülékekben is, me­lyeket az alapítvány segítségével megszerezhetünk. — Hallhatnék egy-két példát? — Van olyan operációs szem­üveg, mely nyolcszoros nagyításban láttatja a parányi műtendő felületet, sőt fényforrással meg is világítja. Segítségével mikroereket és mikroi­­degeket varrhatunk. Egy ilyen kor­szerű szemüveg ára 300 ezer forint. Nézem a jelenleg használt készülé­ket, olyan orvostörténeti múzeumba való kinézése van. Mindössze két­szeres nagyításra képes, világítást sem ad. Pedig a tű, amivel varrnak, akkora mint egy fél köménymag, a cérna pedig a hajszálnál is véko­nyabb. — Mindenki látott már begipszelt lábat. Ha húzatásra is szükség van, körülbelül hat hét a fájdalmas és kel­lemetlen fekvés időtartama. Ha vehe­tünk egy úgynevezett külső csont­rögzítő készüléket, akkor nincs fájda­lom, és a beteg a műtét utáni napon már járhat, ami nem elhanyagolható. A felszerelés — különösen ha az el­járás előnyeit tekintem — nem is drága. Kétszázezer forintba kerül. — A Magyar Traumatológiai Tár­saság Önöket bízta meg egy országos jellegű szakmai fórum megrendezé­sével, ami nyilvánvalóan az osztály munkájának elismerését jelenti, de anyagi következményekkel is jár. — Szeptember 16-aés 18-a között rendezzük meg Hajóson a fiatal tra­­umatológusok konferenciáját. Het­ven előadás hangzik el, körülbelül kétszáz résztvevő jelenlétében. Ezt és a továbbképzéseket is támogatni szeretnénk az alapítvánnyal. Szak­mánkban naponta történnek forra­dalmi változások. Nincs megállás, tanulni kell! Most pályázzuk a jövő évi továbbképzéseket. A Gyermekor­topédia aktuális kérdései című tanfo­lyam a szegedi egyetemen tíz, a mik­­rosebészeti tanfolyam húsz ezer fo­rintba kerül. Ezt a kórház nem tudja fedezni, de a fiatal orvos sem a 15 ezer forint körüli fizetéséből. Az ala­pítvány ehhez is segítséget nyújthat, hogy hivatásunk parancsa szerint ja­víthassuk gyógyító munkánk által az emberi élet minőségét. Gál Zoltán (Folytatás az 1. oldalról) — Hiába kerestem a miniszter urat munkahelyén — indokoltam a városháza előtt a szokásos időpont­egyeztetés nélküli interjúkérésemet hétfőn délelőtt. — Minden nap várnak valahol. Jártam megyéjükben is, a Jászság­ban, Vépen. Megyek Bábolnára, Győrbe. Ide mindenképpen el akar­tam jönni. Két okból is. A szakmá­ban olyan befolyásos emberek gyűl­tek itt össze a Postharvest ’93 kon­ferencián, hogy jó, ha közvetlenül a tárca vezetőjétől tájékozódhatnak az őket meghívó ország agrárgazdasá­gáról. — A közeli és távoli országokból érkezettek nyilván nem a gondokra voltak kíváncsiak, mégis mintha a valóságosnál kicsit rózsásabbnak látná helyzetünket. — El kell viselnünk a változá­sokkal járó átmeneti bizonytalansá­gokat. Sohasem volt-ilyen mértékű tulajdonváltás hazánkban, mint ezekben az években. És ilyen aszály is nagyon ritkán. Az ellen­zéki sajtó erősen eltúlozza a bajo­kat. Mi minden rosszat jövendöltek! Érdemes visszalapozni némely új-Job-klubok Az év végére Magyarország min­den megyeszékhelyén megkezdik a tevékenységüket a job-klubok, hogy huzamosabb ideje állás nélkül lévő munkanélkülieknek segítsenek az el­helyezkedésben — jelentette be Art­hur F. Mills, a Világbank e területtel megbízott szakértője. A projekt, amelynek keretében ez idáig 14 klu­bot hoztak létre, három évvel ezelőtt indult a Világbank „Emberi erőforrá­sok fejlesztése” programjának kere­tében. Lényege, hogy a foglalkozá­sok résztvevői egymás segítségével keresnek állást önnmaguk és társaik számára. A klubvezető nem munkát közvetít, hanem megtanítja a tagokat arra, hogy önmaguk találják meg a munkáltató felé vezető utat. Ki a legerősebb Halason? A Halasi Hetek eseménysorozat keretében, szombaton a sportpályán, szórakoztató műsorokon vett részt mintegy ezer ember. A rossz idő el­lenére ide látogató közönség az öreg autók és motorok mellett megismer­kedhetett a Ford, a Suzuki és az Opel legújabb típusaival. A bátrabbak he­likopteres sétarepülésen is részt ve­hettek és lezajlott a „Halas legerő­• Bácsalmási Antal pillanatnyilag a legerősebb ember Halason. sebb emberé” verseny első fordulója. Ebben malomkőhajítás, egykezes súly magasba dobása és 70 kilós zsákkal futás szerepelt. A verseny második fordulóját szeptember 4-én 15 órakor a Gomba Grillnél tartják. A fődíj egy színes televízió lesz. Az első fordulón Bácsalmási An­tal bizonyult a legjobbnak. Kép és szöveg: Ternyák Jenő • Míg György dobta a legmesz­­szebb a malomkövet. A népjóléti államtitkár Halason — Jó alkalom dr. Pusztai Erzsébet népjóléti államtitkár látogatása, hogy a halasiak tájékozódjanak néhány, a várost érintő szociálpolitikai adatról — mondta Pajor Kálmán képviselő, amikor a vitafórum résztvevőit kö­szöntötte. Kiskunhalason 18 ezer munkaképes lakos közül 3,5 ezer a nyilvántartott munkanélküli, s hoz­závetőlegesen hatezer hatvan év fe­letti gondozásra szoruló idős ember él a városban és a környező tanyavi­lágban. A 8,5 ezer családnak csak mintegy negyedében éri el vagy ha­ladja meg az egy főre eső jövedelem ’az öregségi nyugdíj minimumát. A város rendelkezik egy átmeneti ifjú­sági, valamint egy hajléktalan anyák szállásával. A Baky-kastély 140 idős embernek ad otthont, a gondozó ■cözpont pedig 320 embert étkeztet naponta. Az államtitkár asszony a <ormány szociálpolitikai munkáját elemezve szólt arról a kényszerpá­­yáról, amit felelősséggel nem lehe­­ett megkerülni. A húsz évvel ezelőtt s kiszámítható katasztrófa — hogy udniillik a biztosítási rendszer össze fog omlani — megelőzése egy sor népszerűtlen intézkedéssel elodáz­ható lett volna — vélte Pusztai Er­zsébet. Nem érzéketlenség, hanem a jövő, illetőleg az ellátatlan rászoru­lók iránti felelősség jellemzi a tárca gondolkodását, amikor a nyugdíj­­korhatárhoz nyúl, vagy a családi pót­lék adóztatásán gondolkodik — hall­hattuk. A családi pótlék minimális emelése helyett tervezik az évi egy­szeri, az iskolakezdés előtt adandó, és nagyobb összegű juttatást a csalá­dok támogatására. Örömmel nyugtázta az államtitkár a családvédelmi szolgálat gyors eredményességét. Mint mondta, sze­retnék bővíteni a szolgáltatásokat, s egyfajta koordináló szerepet adni ennek a hálózatnak. A szociális tör­vény eredményeit sorolva ugyanak­kor azt is elismerte,Jiogy rengetegen vannak, akik mintegy kimaradnak az ellátási formákból. Nehéz megtalálni a valódi rászorultakat — mondta Pusztai Erzsébet. Társadalmi jelző­­rendszer segíthetne ebben az önkor­mányzatoknak. H. T. RÉGÉSZETI FEHÉR FOLTOK Ásatás Bácsalmáson Július első napjaiban emberi cson­tokra akadt a markológép Bácsalmá­son, az óalmási új mentén, a helyi homokbányában. Ä csontok mennyi­ségéből nyilvánvalóan látszott, hogy a tudomány és a helytörténet előtt eddig ismeretlen temetőt takar a föld. Helyi lokálpatrióták értesítették Wicker Erikát, a kiskunhalasi mú­zeum igazgatóját, akinek vezetésével augusztus 25-én kezdődött az ásatás. A gyors intézkedést az indokolta, hogy félő volt: a környékbeliek — homokot bányászva — széthordják az alighanem értékes leleteket. Wic­ker Erika ezt a munkát megelőzően Tompa mellett ásott, hogy az elke­rülő út megépíthető legyen. Ott egy szarmata település értékes és ritka maradványaira bukkant. Kérdés, hogy itt hasonlóan fontos leleteket talál-e. A munkálatok megkezdése előtti találgatások során egyesek honfogla­lás kori, vagy azt megelőző, avar, vagy szarmata sírokra gondoltak, mások az 1708-ban, a kurucok által felégetett Almás község temetőjét tippelték. Wicker Erika — dr. Kőhegyi Mi­hály bajai múzeumigazgatóval kon­zultálva — egy XVI. századi rác te­metőt vél felfedezni, mert erre utal a csontvázak mellett eddig talált egyet­len lelet, egy bronz női hajtű. Az 1500-as években (a törökök elől me­nekülő, vagy velük szövetséges?) rá­cok élhettek itt, egy, esetleg több ge­neráción át, akik később a Dunán­túlra vándoroltak tovább. — A temető rendezett, s keresz­tény szokás szerint hántolták el a te­temeket, imára kulcsolva a kezüket — mondja Wicker Erika. — Ez ki­zárja a honfoglalást megelőző idő­szakot. Egy dombocska oldalán ál­lunk, s ha lenne pénz a teljes feltá­rásra, a dombtetőn talán találnánk egy kisebb templomot, vagy kápol­nát is. Ez persze így sincs kizárva. Az ásatást végzők többsége azonban középiskolás diák, akik a Tompa mellett épülő elkerülő út leletmenté­sénél szereztek gyakorlatot. Az idő és a pénz hiánya miatt nem dolgozha­tunk sokáig, pedig az eredmény fon­tos adalék lehet az eddig régészeti fehér foltnak számító késő középkor feltárásához. Különösen a Dél-Al­földről van kevés régészeti ismere­tünk ebből a korszakból. — Jó lenne, ha a hajtű mellett egyéb tárgyakat is találnánk, mert a régész számára elsősorban nem a csontleletek fontosak — folytatja Wicker Erika. — A keresztény vallás szokásai nem engedték meg, hogy a holtak mellé különféle tárgyakat te­messenek. Tudjuk azonban, hogy a rác nőket ebben az időben — a XVI. század végefelé — bronz hajtűvel ravatalozták fel, ezért gondolunk ilyen temetőre. Ha a férfisírok egyi­kében valamilyen gombok maradvá­nyaira bukkannánk, azok vizsgálata megerősíthetné ezt a feltételezést. Ilyet azonban eddig még nem talál­tunk, hajtűt is csak egyet. Az ásatás befejezését a leletek fel­dolgozása, más adatokkal való ösz­­szevetése követi, ezután várható a végeredmény. Bálái F, István • A sírokat aprólékos munkával tárják fel. ságot. „Aggályaik” ellenére sikerült értékesíteni a gabonát és mindenki­nek jut kenyér. Akkor sugallnak ki­­látástalanságot, feketítik jövőké­pünket, amikor már látszanak a ki­bontakozás jelei. — Politikai nézetkülönbség nél­kül reménykednének szakember ismerőseim, ha a kormányzat meg­teremtené a mezőgazdasági terme­lés jogi biztonságát. Mikor kerül a földtörvény az Országgyűlés elé? — Attól függ, hogy milyen lesz ősszel a törvényhozás meg a kam­pányolás aránya. Hadra lehet-e fogni az új parlamentet, mint — néhány kivételtől eltekintve — ed­dig? Ilyen rövid idő alatt sehol sem hoztak annyi törvényt, mint nálunk. — Egyiket-másikat kritizálják is keményen. — Nyilván több törvényben na­gyobb a hibalehetőség, de úgy gon­dolom, hogy a minőség ellen sem lehet különösebb panasz. Vissza­térve előző kérdésére: az őszi cik­lusban remélhetően elfogadja a par­lament a földtörvényt. — És a szőlős vidékeken alap­vető fontosságú hegyközségi tör­vény? ( ' — Fontosságát elismerve a tárca is sürgősségét hangoztatja, de mégis annyi törvényjavaslat van a parlament előtt, és annyinak a bea­dására készülnek, hogy ezek meg­tárgyalására még egy ciklus kel­lene. — Különösen akkor, ha egyik­­másik javaslat olyan vihart kavar, mint miniszter úrnak a külföldiek földvásárlással kapcsolatos elgondo­lása. — Senkit sem akarok akarata el­lenére boldoggá tenni. Ha nem kell tőke a pénzhiánnyal küszködő me­zőgazdaságunkba, ám legyen. Aján­lásomat elvetette a 36-os frakció. Azt mondták, felejtsem el. Mivel engem javasoltak miniszternek, tu­domásul kell vennem döntésüket. — Szívesen érdeklődnék az ülés részleteiről, de mások is beszélni szeretnének a miniszter úrral. Meg­köszönve a rövid interjút, megkér­dezem, hogy mi volt a még sétánk elején említett ok, ami Bács-Kiskun megye székhelyére hozta. — A tárca vezetőjének jelenlété­vel is tanúsítani kell a szüret, a be­takarítás utáni teendők fontosságát. Heltai Nándor Templom épül Majsán • Az ünneplő gyülekezet Kiskunmajsán. Új református templom alapkövét fektette le a Szánk—Móricgát—Kis­­kunmajsa református egyházközség gyülekezete. A Kiskunmajsán épülő imaház a gyülekezeti életet, az ifjú­ság nevelését is szolgálni kívánja, s már az építés kezdete is nagy társa­dalmi összefogás példáját mutatja. Az egyházi elöljárók mellett ott vol­tak a város vezetői, a politika képvi­selői is, hogy együtt ünnepeljenek a kis számú majsai gyülekezettel. Az épület majdani tornyának alapjában dr. Hegedűs Lóránt püspök helyezte el az építkezés és a gyülekezeti élet dokumentumait, melyek között az épület tervei, helyszínrajza mellett az egyházközség tagjainak és presbité­riumának névsora is helyet kapott. Az ünnepségen szólt a város polgár­­mestere, Kiss Károly is, aki az ese­ményt történelmi pillanatnak tartja Kiskunmajsa életében, s az alapkőle­tételt a 250. évfordulójára készülődő város első ünnepi programjának te­kinti. Az ősi katolikus település egyébként ingyen telekkel segítette a református hitélet meggyökerezését Majsán. H. T. • Dr. Hegedűs Lóránt püspök, Szabó Gábor' kecskeméti esperes és, Kosa István Szank-Móric­­gát-Kiskunmajsa lelkipásztora kö­zösen helyezték el az építkezés és a gyülekezeti élet dokumentumait az alapkőbe az ünnepségen. Tízéves a Mentőosztag A KLM — Kossuth Lajos Mentő­osztag —, a bajai fiatalok zenekara az idén ünnepelheti 10 éves jubileu­mát. A csapat 1983-ban alakult és különböző felállásokban játszott a közönség előtt, de a sorozatos bevo­nulások kettétörték pályafutásukat. A srácok azonban nem adták fel, és 1992-ben újra összeállt a „mentőosz­tag”. Koncertjeik sikerét elemezve nem kétséges, hogy szép jövő előtt áll a bajai rockegyüttes. Á korábbi basszusgitáros, a jelenlegi énekes „Gyuka” mesél a csapat terveiről és gondjairól: — Mint ismeretes, tavaly május­ban kezdtünk el ismét zenélni, és a banda a következő felállásban mű­ködik. Stefánovits Péter-dob, Szerle­­tics Ferenc-gitár, Gyurasovics At­­tila-ének, és a legfiatalabb tagunk, aki csak néhány hónapja csatlakozott hozzánk, Matos Norbert-basszusgi­­tár. Volt egy másik énekesünk, va­lamint megpróbálkoztunk billentyűst bevenni a zenekarba, de nem váltot­ták be a hozzájuk fűzött reményeket és megváltunk tőlük. A videoklipünk már elkészült, de a kazettánk — idő­hiány miatt — csak szeptemberben fog megjelenni. Mindemellett sze­retnénk minél többet koncertezni. — Az utóbbit elég nehéz meg­szervezni, mert nincs hozzá elég anyagi hátterünk — vette át a szót Szerletics Feri. — Nagy szükségünk lenne egy menedzserre, aki levenné a vállainkról a koncertszervezés, és a szponzorkeresés gondjait, valamint megpróbálná egyengetni a zenekar útját. Egy zenéhez értő embert sze­retnénk találni, olyat, aki szívesen végigkísérné az együttes pályafutá­sát, mi pedig csak a zenére koncent­rálhatnánk. Végezetül Matos Norbi meséli el, hogyan került a csapatba, és milyen volt a beilleszkedése: — Egy véletlen folytán kerültem a zenekarba. Előtte a bajai Black and White heavy-metal együttesben ze­néltem, ami végül is jó csapat, de ne­kem mSs zenei elképzeléseim voltak. Itt nagyobb szervezettséget láttam, és ez a rock and roll stílus jobban il­leszkedik hozzám. Az együttes rajongói őszintén re­mélik, hogy egy hozzáértő mene­dzser kézbe veszi a csapat sorsát, és nem hagyja elkallódni ezt a tehetsé­ges bajai zenekart. Lörinczi Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom