Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-28 / 226. szám
6 1993. szeptember 28., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC BIZTONSÁG CSAK EGYMILLIÓIG? A devizabetétekre is érvényes a garancia A magyar pénzintézetekben elhelyezett devizabetétek tulajdonosait élénken foglalkoztatja, hogy mi lenne a devizabetéteik sorsa, ha számlavezető bankjuk fizetőképtelenné válna? Eddig éppen az tette a hazai bankokat különösen vonzóvá még a külföldi devizabetétesek számára is, hogy a betétekért teljeskörű állami garanciát vállaltak. Immár egy esztendeje keringenek a hírek arról, hogy a kamatadót esetleg kiterjesztik a devizabetétekre is, ám ez a mai napig még nem következett be. Viszont megváltozott a helyzet a betétek biztonságát illetően. A teljeskörű állami kezességet 1993. június 30. óta a betétbiztosítás váltotta fel, s ez a devizabetétekre is vonatkozik. A betétbiztosítási törvény azonban csak azokra a betétekre terjed ki, amelyeket a hatálybalépés után, tehát 1993. június 30-át követően helyeztek el. A korábban elhelyezett betétekre, beleértve a devizabetéteket is, az állami kezességvállalás továbbra is teljesértékűen vonatkozik addig az összeghatárig, amennyi azon a napon a számlán volt. A törvény hatálybalépése után történő kivét természetesen mérsékli azt az összeget, amelyre a teljeskörű állami helytállás kiterjed, s a későbbi befizetésekre már csak a betétbiztosítás általános szabályai vonatkoznak. Mit tehet ebben a helyzetben az a cég vagy magánszemély, akinek a bankszámláján forintban, vagy akár valutában milliós tételek vannak? Az ésszerűség azt diktálja, hogy ha nem feltétlenül szükséges, ne használja a régi számlát, új bevételeit és kiadásait egy újonnan nyitott számláról bonyolítsa. Ezt az új számlát - mind a deviza-, mind a forintbetéteknél — érdemes nem a már megszokott, hanem valamelyik másik pénzintézetnél megnyitni, hogy a garancia a lehető legteljesebb mértékig érvényesüljön. Legyünk arra is tekintettel, hogy a biztosított összeghatárt forintban rögzítették, s minden forintleértékelés után csökken a devizabetétek garanciájának névértéke. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy betéttulajdonos egy bankban lévő összes, 1993. június 30. után keletkezett követelését összesítik, s ha a pénzintézet, amelyben a pénz fekszik, fizetési nehézségekbe kerül, a biztosító először a devizabetét kamatait, majd a devizabetétet téríti meg, s utána a forintbetéteket. Az ésszerűség tehát azt diktálja, hogy jól gondoljuk meg, melyik bankban, illetve bankokban tartjuk devizánkat, forintunkat. A szokatlanul magas kamatlábat kínálóktól tartózkodjunk, hiszen azok a magas betéti kamatlábakat a magas hitelkamatokból próbálják majd „kigazdálkodni”, irreálisan magas kamattal hitelt pedig csak az vesz fel, aki azt nem is szándékozik visszafizetni. A LEGGAZDAGABB BRITEK: KERESKEDŐK, BANKÁROK, MŰVÉSZEK Csökken az arisztokraták vagyona A leggazdagabb britek ötszázas toplistáját egy szexiparos vezeti, Erzsébet királyné pedig még az első ötven között sem szerepel - adta hírül a minap a Business Age című brit magazin, amely brit és ír állampolgárok személyes vagyonát vette figyelembe a rangsor összeállításakor. A listán szereplő nevek tanúsága szerint manapság csak üzleti vállalkozással lehet meggazdagodni, az Egyesült Királyság arisztokratáinak vagyona ugyanis egyre csappan - közölte a magazin szerkesztője, Tom Rubython. A listavezető Paul Raymond szexmagazinok és klubok, valamint a londoni szórakozónegyed, a Soho 65 százalékának tulajdonosaként 1,5 milliárd fontnyi vagyonra tett szert, s ezáltal kivívta a „Nagy-Britannia leggazdagabb embere” címet. A Sainsbury szupermarketlánc tulajdonosa, David Sainsbury 1,4 milliárd fontos vagyonnal a második hellyel büszkélkedhet, míg a könyvkiadó Viscount Rotherríere 1,2 mi Ili-' árddal a harmadik. Sir Evelyn Rotchild bankár 1,1 milliárddal már leszorult a dobogóról, csakúgy, mint Westminster hercege, a londoni belváros 300 hektárnyi területének birtokosa, akinek vagyona mindössze 750 millió fontra rúg. Az arisztokrácia „elszegényedését” a magazin az ingatlanárak csökkenésével, a magas örökösödési adóval és a Lloyd biztosítótársaság veszteségeivel magyarázza. A gyengébb nem gazdagság tekintetében valóban 1A brit kastélyok ingatlanpiaci értéke csökken, ezért az arisztokraták háttérbe szorultak a vagyonos angolok rangsorában. gyengébb, a legtehetősebb 500 ember közül ugyanis mindössze 78 nő. Közülük*-' a hajótulájdönos-örökös Chryss Goulandris áll az első helyen, árh 280 millió fontos vagyonával csupán a 18. a listán. Erzsébet királyné 150 milliója csak az 57. helyhez volt elég. — A királynő esetében csupán saját, személyes vagyonát vettük figyelembe, bár a királyi vagyon nagyságát még ezerféle szempont alapján meg lehet állapítani - mondta a magazin szóvivője. Thatcher volt brit miniszterelnök asszony neve 184-ikként szerepel a jegyzékben. Az ő vagyona 63 millióra rúg, hála sokat érő beszédeinek. A szórakoztatóipar leggazdagabb embere az egyik „Beatles”, Paul McCartney, 420 millió fonttal. A 30 évnél fiatalabbak között John Lennőn 18 éves fia, Sean vitte el a pálmát a maga 47,5 millió fontjával, - tűnik ki a Reuter ismertetéséből. A Business Age felmérése alapján tehát a kereskedés, a szórakoztatóipar, az élelmiszergyártás, a bankárság, a könyvkiadás, valamint - meglepő módon - az írói véna hoz legtöbbet a konyhára, hiszen a vártnál jóval több író neve szerepel a listán. Magyar-baszk üzletember találkozó Háromnapos magyar-baszk gazdasági találkozó kezdődött hétfőn Budapesten. Magyarország és Baszkföld egyenrangú gazdasági partnerek. Az elmúlt évben ugyanis a baszk nemzeti termék értéke meghaladta a 40 milliárd USA-dollárt, exportjuk 9, importjuk 10 milliárd dollárt tett ki. Spanyolország, és ezen belül a baszk tartomány évről évre növeli magyarországi exportját, az 40 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A magyar kivitel ugyanakkor 50 százalékkal csökkent. Csődök a magyar iparban Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz 1990-ben alapítói jogon tartozó mintegy 800 állami vállalatnak ez idáig 30 százalékát érte el a csőd, vagy felszámolási eljárás, és ennél kevesebbet privatizáltak. Az állami vagyon két módon is fogy: egyrészt a privatizáció útján, másrészt a felszámolásra kerülő vagyon gyors leértékelődésével. A privatizáció ütemével elégedetlen a tárca. A hazai tulajdonszerzés általában hitelre történő kivásárlás útján történik, elsősorban E-hitelt vesznek igénybe az érintettek. A tárca szakmai irányítása alá tartozó cégeknek ez idáig mintegy egyharmada került csődeljárás alá. Ennek bejelentése általában hátrányos a privatizációra készülő cégek számára, a reorganizáció viszont javítja esélyeiket. Az iparvállalatoknál a csődeljárások során a hitelezők kielégítési aránya alacsony, a 20 százalék is ritka. A csődtörvény hatályba lépése, 1992 januárja óta 905 ipari, 573 építőipari és 604 kereskedelmi profilú - jogi és nem jogi személyiségű, illetve egyéni vállalkozás - került felszámolási eljárás alá. NÉMET IPAR VEZETŐ FELVETÉSE Hosszabb munkaidőre van szükség? Szakértői tanulmányok tucatjaiban elemzik korunk válságának okait, amelyek egyaránt értintik a gazdag és a szegény országokat. Míg egyesek közvetlen összefüggést látnak a politikai erőviszonyok átrendeződése és a gazdasági hanyatlás között, addig a Német Iparszövetség elnöke a mind több szabadidőt biztosító jóléti társadalom képletét kérdőjelezi meg. Tyll Necker szerint növelni kell a munkaidőt, valamint az aktív munkaviszonyban eltöltött éveket. Németországban ugrásszerűen megnőtt a nyugdíjasok száma, s a távoli jövőben veszélybe kerülhet a jelenlegi nyugdíjbiztosítási rendszer is. Az iparszövetség elnöke szerint mihamarább vissza kellene térni a negyvenórás munkahéthez. „A gazdaság és a nemzetközi versenyképesség csak mennyiségileg is több munkával újítható meg - fejtegeti Necker. - Nem engedhetjük meg magunknak a rövid munkaidő fényűzését”. A gazdasági szakember azt is javasolja, hogy rövidítsék le a képzési időt; a fiatalok koptassák kevesebbet az iskolapadot, az oktatás viszont legyen a jelenleginél hatékonyabb. Nagyobb figyelmet kellene szentelni a tehetséggondozásnak, az elitképzésnek, mert a kutatómunka eredményessége növeli a termelés esélyeit. Necker szerint kétséges, hogy fenntartható-e az állam szociális gondoskodása, „miközben nem használjuk ki a legfontosabb tartalé> A német szakember szerint jobb volna, ha a fiatalok kevesebb időt töltenének az iskolapadban, de az oktatás hatékonyabb lenne. kot, az emberi munkaerőt”. Ha a szociális háló túl sűrű szövésű, veszélybe kerül a gazdaság versenyképessége, s ennek révén az egyes ember munkahelye is. A német szakértő nem helyesli a túlzott nagyvonalúságot a munkanélküliség kezelésében sem. Természetesen szükség van a szakszervezetre, az érdekegyeztetésre - mondotta -, ám a világ nyitottá válásával nőhet a munkaerő mobilitása is. Szerinte élni lehetne a lakhelytől távolabbi munkaalkalmakkal, s az embereknek el kellene vállalniok olyan munkákat is, amelyekkel korábban nem foglalkoztak. Sőt, nem kevesebbet javasol, mint azt, hogy „aki erre nem hajlandó, annak csökkenteni kellene a munkanélküli-segélyét.” Tyll Necker elképzeléseit ma nem kevesen támogatják Németországban. Sokan vélik úgy, hogy a megszokott jólét és a gazdasági-társadalmi biztonság múlhat azon: merészen jó döntések születnek-e rövid időn belül a jövőről? Ferenczy A garantált betéteket kifizetik A Kereskedelmi Bank Rt. hevesi fiókja fizeti ki a Heves és Vidéke Takarékszövetkezetnél lévő államilag garantált betéteket. Mint ismeretes, az Állami Bankfelügyelet szeptember 22-i hatállyal korlátozta a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet pénzintézeti tevékenységeit a fizetésképtelenség veszélye miatt. A kifizetéseket tíz munkanapra a felügyelet megtiltotta. Az államilag garantált betétek kifizetésének előkészítéséhez hozzáláttak. Az Országos Betétbiztosítási Alap á Kereskedelmi Bank Rt.-t kérte fel erre a feladatra. A Kereskedelmi Bank Rt. hevesi fiókja kifizető partnerként működik közre a betétek folyósításában. A fióknál a felkérésnek eleget téve készen állnak az ügyfelek fogadására. Expoberuházások gyorsított eljárással Gyorsítani kívánja az expoépítmények engedélyezési eljárását a Világkiállítási Programiroda. A programiroda új sajtófőnöke közölte: a beruházások, illetve az eljárások normál rendjében az engedélyező szakhatóságok, valamint a közművek együttműködésének kialakult mechanizmusa van. Az expoberuházások esetében azonban a szokásos ügyintézési folyamatok nem elég gyorsak. Egyszerűsítené az eljárást például, ha az illetékesek soron kívül, vagy legalábbis a jogszabályban meghatározott idő fele alatt kiadnák a szakhatósági hozzájárulást és a közműnyilatkozatot. A javaslatok között szerepel még az is, hogy az expóval kapcsolatos engedélyezési ügyeket a szakhatóságok külön ezzel megbízott állandó munkatársai intézzék. Réztábla a kapu alatt Egy bejáratott rendelő, elegáns városrészben, széles és jómódú pacientúrával — a legtöbb, amit egy tehetséges, és ambiciózus orvos elérhet. A jó és szép emlékezetű pesti humorista, Királyhegyi Pál jegyezte meg egy társasági beszélgetés során, az ellentmondásoktól terhes hatvanas években a következőket: • — Tudjátok, kint, nyugaton nagyon sokba kerül a betegség. Rámegy az ember inge-gatyája, amíg kifizeti a gyógyszereket, ápolást, orvost. Ha hosszabb a betegség, akkor az már kész csőd. Úgyhogy azt kell mondanom, hogy itthon, ahol az orvosi ellátás teljesen ingyenes, sokkal érdemesebb betegnek lenni. De egészségesnek! Azt már nem! Amióta az orvosok abszolút magánúton is praktizálnak, nem érvényes már a „Tiéd a betegség, magadnak gyógyulsz!" jelszó. A Népjóléti Közlönyben (ugye, milyen mulatságos ez az elnevezés?) álláshirdetések olvashatók, idén októberben elfoglalható szakorvosi munkára. Fül-orr-gégészt, szívspecialistát, tüdőgyógyászt keresnek meghatározott fizetésért... Ez pedig nem több és nem kevesebb, mint havi tizenháromezer rénus magyar forint. Sose gyógyuljon meg, aki ezt kitalálta! Amint azt az egy nappal korábban megjelenő lapban olvashattuk, a Központi Statisztikai Hivatal (érdekes, ez is központi, csakúgy, mint az úgynevezett Népjóléti Minisztérium) szerint a létminimum egy családban 12 ezer forint fejenként. Ne adja Isten, hogy egy orvosnak gyereke legyen, mert rögtön a hat év egyetem után kezdhet a létminimum alatt. És még sokan csodálkoznak, hogy egyes orvosok különféle illatszerekkel üzletelnek, mint a házalók. Szegények, meg akarnak élni. Az vesse rájuk az első követ, aki az orvosok fizetését, valamint a költségvetés egészségügyi tételeit megállapította. Ilyenkor szokott szóba kerülni az, hogy ne feledkezzünk meg a hálapénzről. Ézt csak az vesse föl, aki életében már adott hálapénzt például egy röntgenorvosnak. Nem hinném, hogy van ilyen. Mindezzel, persze, korántsem akartam azt mondani, hogy a pedagógusok fogják be a szájukat, mert ha továbbra is ilyen roszszul viselkednek, akkor elküldik őket sebésznek, hanem azt, hogy az Isten is megverte, aki ma Magyarországon állami fizetésből akar élni. Persze, vannak kivételek. Ez idő szerint a vállalkozó orvosok szisztéma jelentheti a kecsegtető megoldást. Megcsillantja ugyanis azt a reményt, hogy a beteg ne egy gyógyító szakszövetkezet, vagy futószalagrendszerrel működő gyár alapanyaga legyen, hanem ember. A háziorvos kifejezés már statisztikailag is bensőséges fogalom. Kötődik az otthonhoz, a családhoz, a legegyszerűbben fogalmazva olyan házibarát, aki segít a bajban. Ez jó. De mi a jó ebben az orvosoknak? Úgy tűnik, hogy a számukra is megalázó hálapénz-elfogadási rendszer megszűnése — mivel anyagi helyzetükre valószínűleg nem mér kivédhetetlen csapást—nagyon kedvező. Ennek fejében viszont az eddigieknél is súlyosabb adminisztrációs terhek nyomják vállukat, s erről bizony nem tudni, hogy a bimbózó magyar kapitalizmus szükségszerű velejárója-e, vagy csak a szittya magyar bürokrácia szívós továbbélése. Mindenesetre jó órában legyen mondva, az orvosok még bírják, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy olyan gyógyult beteget is ismerek, akinek orvosát az APEH-ellenőrzés tisztának találta. Ez az ideális egybeesés optimizmussal tölt el. Aztán vannak a sztárorvosok. Cronin örökbecsű bestsellere, a Réztábla a kapu alatt megjelenése óta mindenki tudja, hogy egy bejáratott rendelő, elegáns városrészben, széles és jómódú pacientúrával—a legtöbb, amit egy tehetséges és ambiciózus orvos elérhet. Persze, mint minden vállalkozásnál, itt sem nélkülözhetetlen az alaptőke, a szerencse, meg az üzleti érzék. Mint ahogy egy bölcsészdiploma' nem garantálja senkinek azt, hogy felkapott író lesz belőle, úgy az orvosdoktori cím sem jogosítvány a sikeres magánpraxisra. Hámori Zoltán NEM MEGFELELŐ A TARTALÉKKÉPZÉS Kicsi a nagybankok mozgástere A hazai takarékszövetkezeteket számos esetben nem megfelelően felkészült menedzsment irányítja. A hazai bankrendszer általános problémája a nem megfelelő tartalékképzés. Ebből következik, hogy - különösen a nagybankokat tekintve - a pénzintézetek tőkemegfelelési mutatója messze elmarad a nemzetközileg kívánt szinttől - hangsúlyozta Botos Katalin, az Állami Bankfelügyelet elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyet a pénzintézeti rendszer 1992-es tevékenységéről, eredményeiről szóló bankfelügyeleti kiadvány bemutatására hívtak össze. Botos Katalin elmondta: a bankrendszer egészét tekintve jelentősen különböznek a nagy állami bankok, a vegyes tulajdonú pénzintézetek és a többségi hazai tulajdonban lévő kisebb bankok mutatói. Az ÁBF véleménye szerint a hazai nagybankoknak - öröklött terheik miatt - igen kicsi a mozgástere. Minél előbb meg kell őket szabadítani kétes hiteleik nagy részétől, hogy valamelyest versenyre tudjanak kelni a hazánkban működő vegyes bankokkal. Az ÁBF jelentősen szigorította a bankok adatszolgáltatását. így például behatóbban kell foglalkozniuk a folyamatos hitelminősítéssel és a többi banki eszköz értékelésével. Különösen a tőkemegfelelési mutató tér el az egyes pénzintézeti csoportokban. Míg a külföldi és vegyes tulajdonú bankok átlagos tőkemegfelelési mutatója (mintegy 35 százalék) messze meghaladja a banktörvény által kötelezően előírt 8 százalékos szintet, addig a nagybankok átlagos mutatója lényegesen az előírt szint alatt van (5,8 százalékot ér el). A MAGYAR NEMZETI BANK DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. szeptember 27-én Pénznem ‘ Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 140,93 141,28 141,63 ausztrál dollár 60.73 60.88 61,03 belga frank (100) 267,22 267,80 268,38 dán korona 14.11 14,14 14,17 finn márka 16,07 16,12 16,17 francia frank 16,38 16,42 16,46 holland forint 50,91 51,02 51,13 ír font 133,56 133,88 134,20 japán yen (100) 87,66 87,81 87,96 kanadai dollár * 70,37 70,54 70,71 kuvaiti dinár 311.03 311,72 312,41 német márka 57,16 57,28 57,40 norvég korona 13,09 13,12 13,15 olasz líra (1000) 58,95 59,11 59.27 osztrák schilling (100) 812,68 814,38 816,08 portugál escudo (100) 55,73 55,87 56,01-spanyol peseta (100) 71,11 71,30 71,49 svájci frank 65,42 65,56 65,70 svéd korona 11.61 11,64 11,67 Tr. és cl. rubel 27.43 27,50 27,57 USA-dollár 93.13 93,33 93,53 ECU (Közös Piac) 108,83 109,08 109,33 A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA-, BANKJEGYÉS CSEKKARFOLYAMA1 Érvényber i: 1993. szeptember 27-én Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 139.91 141,31 142,71 ausztrál dollár 60,34 60,96 61,58 belga frank (100) 265,65 267,98 270,31 dán korona 13,99 14,12 14,25 finn márka 15,96 16,16 16,36 francia frank 16,31 16,45 16.59 görög drachma (100) 39.43 39,85 40,27 holland forint 50,52 50,95 51,38 ír font 132,15 133,45 134,75 japán yen (100) 87,21 87,81 88,41 kanadai dollár 69,87 70,57 71,27 kuvaiti dinár 308,65 311,40 314,15 német márka 56,76 57,24 57,72 norvég korona 13.00 13,12 13,24 olasz líra (1000) 58,46 59,10 59,74 osztrák schilling (100) 807,10 813,90 820,70 portugál escudo (100) 55,20 55,75 56,30 spanyol peseta (100) 70.56 71,32 72,08 svájci frank 64,95 65,49 66,03 svéd korona 11,5Í 11,64 11,77 USA-dollár 92,61 93,39 94,17 ECU (Közös Piac) 107,96 108,94 109,92
