Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám

6 1993. szeptember 28., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC BIZTONSÁG CSAK EGYMILLIÓIG? A devizabetétekre is érvényes a garancia A magyar pénzintézetekben elhe­lyezett devizabetétek tulajdonosait élénken foglalkoztatja, hogy mi lenne a devizabetéteik sorsa, ha számlavezető bankjuk fizetőképte­lenné válna? Eddig éppen az tette a hazai ban­kokat különösen vonzóvá még a kül­földi devizabetétesek számára is, hogy a betétekért teljeskörű állami garanciát vállaltak. Immár egy esz­tendeje keringenek a hírek arról, hogy a kamatadót esetleg kiterjesztik a devizabetétekre is, ám ez a mai na­pig még nem következett be. Viszont megváltozott a helyzet a betétek biz­tonságát illetően. A teljeskörű állami kezességet 1993. június 30. óta a be­tétbiztosítás váltotta fel, s ez a devi­zabetétekre is vonatkozik. A betétbiztosítási törvény azonban csak azokra a betétekre terjed ki, amelyeket a hatálybalépés után, tehát 1993. június 30-át követően helyez­tek el. A korábban elhelyezett beté­tekre, beleértve a devizabetéteket is, az állami kezességvállalás továbbra is teljesértékűen vonatkozik addig az összeghatárig, amennyi azon a napon a számlán volt. A törvény hatályba­lépése után történő kivét természete­sen mérsékli azt az összeget, amelyre a teljeskörű állami helytállás kiter­jed, s a későbbi befizetésekre már csak a betétbiztosítás általános sza­bályai vonatkoznak. Mit tehet ebben a helyzetben az a cég vagy magánszemély, akinek a bankszámláján forintban, vagy akár valutában milliós tételek vannak? Az ésszerűség azt diktálja, hogy ha nem feltétlenül szükséges, ne használja a régi számlát, új bevételeit és kiadá­sait egy újonnan nyitott számláról bonyolítsa. Ezt az új számlát - mind a deviza-, mind a forintbetéteknél — érdemes nem a már megszokott, ha­nem valamelyik másik pénzintézet­nél megnyitni, hogy a garancia a le­hető legteljesebb mértékig érvénye­süljön. Legyünk arra is tekintettel, hogy a biztosított összeghatárt fo­rintban rögzítették, s minden forint­­leértékelés után csökken a devizabe­tétek garanciájának névértéke. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy betéttulajdonos egy bank­ban lévő összes, 1993. június 30. után keletkezett követelését összesí­tik, s ha a pénzintézet, amelyben a pénz fekszik, fizetési nehézségekbe kerül, a biztosító először a devizabe­tét kamatait, majd a devizabetétet té­ríti meg, s utána a forintbetéteket. Az ésszerűség tehát azt diktálja, hogy jól gondoljuk meg, melyik bankban, illetve bankokban tartjuk devizánkat, forintunkat. A szokatla­nul magas kamatlábat kínálóktól tar­tózkodjunk, hiszen azok a magas be­téti kamatlábakat a magas hitelkama­tokból próbálják majd „kigazdál­kodni”, irreálisan magas kamattal hi­telt pedig csak az vesz fel, aki azt nem is szándékozik visszafizetni. A LEGGAZDAGABB BRITEK: KERESKEDŐK, BANKÁROK, MŰVÉSZEK Csökken az arisztokraták vagyona A leggazdagabb britek ötszázas toplistáját egy szexiparos vezeti, Er­zsébet királyné pedig még az első öt­ven között sem szerepel - adta hírül a minap a Business Age című brit ma­gazin, amely brit és ír állampolgárok személyes vagyonát vette figye­lembe a rangsor összeállításakor. A listán szereplő nevek tanúsága szerint manapság csak üzleti vállal­kozással lehet meggazdagodni, az Egyesült Királyság arisztokratáinak vagyona ugyanis egyre csappan - közölte a magazin szerkesztője, Tom Rubython. A listavezető Paul Raymond szexmagazinok és klubok, valamint a londoni szórakozónegyed, a Soho 65 százalékának tulajdonosaként 1,5 milliárd fontnyi vagyonra tett szert, s ezáltal kivívta a „Nagy-Britannia leggazdagabb embere” címet. A Sainsbury szupermarketlánc tu­lajdonosa, David Sainsbury 1,4 mil­liárd fontos vagyonnal a második hellyel büszkélkedhet, míg a könyv­kiadó Viscount Rotherríere 1,2 mi Ili-' árddal a harmadik. Sir Evelyn Ro­­tchild bankár 1,1 milliárddal már leszorult a dobogóról, csakúgy, mint Westminster hercege, a londoni bel­város 300 hektárnyi területének bir­tokosa, akinek vagyona mindössze 750 millió fontra rúg. Az arisztokrácia „elszegényedé­sét” a magazin az ingatlanárak csök­kenésével, a magas örökösödési adó­val és a Lloyd biztosítótársaság vesz­teségeivel magyarázza. A gyengébb nem gazdagság tekintetében valóban 1A brit kastélyok ingatlanpiaci értéke csökken, ezért az arisztokraták háttérbe szorultak a vagyonos angolok rangsorában. gyengébb, a legtehetősebb 500 em­ber közül ugyanis mindössze 78 nő. Közülük*-' a hajótulájdönos-örökös Chryss Goulandris áll az első helyen, árh 280 millió fontos vagyonával csupán a 18. a listán. Erzsébet ki­rályné 150 milliója csak az 57. hely­hez volt elég. — A királynő esetében csupán sa­ját, személyes vagyonát vettük figye­lembe, bár a királyi vagyon nagysá­gát még ezerféle szempont alapján meg lehet állapítani - mondta a ma­gazin szóvivője. Thatcher volt brit miniszterelnök asszony neve 184-ikként szerepel a jegyzékben. Az ő vagyona 63 milli­óra rúg, hála sokat érő beszédeinek. A szórakoztatóipar leggazdagabb embere az egyik „Beatles”, Paul McCartney, 420 millió fonttal. A 30 évnél fiatalabbak között John Len­­nőn 18 éves fia, Sean vitte el a pál­mát a maga 47,5 millió fontjával, - tűnik ki a Reuter ismertetéséből. A Business Age felmérése alapján tehát a kereskedés, a szórakoztató­ipar, az élelmiszergyártás, a bankár­­ság, a könyvkiadás, valamint - meg­lepő módon - az írói véna hoz leg­többet a konyhára, hiszen a vártnál jóval több író neve szerepel a listán. Magyar-baszk üzletember találkozó Háromnapos magyar-baszk gaz­dasági találkozó kezdődött hétfőn Budapesten. Magyarország és Baszkföld egyenrangú gazdasági partnerek. Az elmúlt évben ugyanis a baszk nemzeti termék értéke megha­ladta a 40 milliárd USA-dollárt, ex­portjuk 9, importjuk 10 milliárd dol­lárt tett ki. Spanyolország, és ezen belül a baszk tartomány évről évre növeli magyarországi exportját, az 40 százalékkal nőtt az előző év azo­nos időszakához képest. A magyar kivitel ugyanakkor 50 százalékkal csökkent. Csődök a magyar iparban Az Ipari és Kereskedelmi Minisz­tériumhoz 1990-ben alapítói jogon tartozó mintegy 800 állami vállalat­nak ez idáig 30 százalékát érte el a csőd, vagy felszámolási eljárás, és ennél kevesebbet privatizáltak. Az állami vagyon két módon is fogy: egyrészt a privatizáció útján, más­részt a felszámolásra kerülő vagyon gyors leértékelődésével. A privatizá­ció ütemével elégedetlen a tárca. A hazai tulajdonszerzés általában hi­telre történő kivásárlás útján történik, elsősorban E-hitelt vesznek igénybe az érintettek. A tárca szakmai irányítása alá tar­tozó cégeknek ez idáig mintegy egy­­harmada került csődeljárás alá. En­nek bejelentése általában hátrányos a privatizációra készülő cégek szá­mára, a reorganizáció viszont javítja esélyeiket. Az iparvállalatoknál a csődeljárások során a hitelezők ki­elégítési aránya alacsony, a 20 száza­lék is ritka. A csődtörvény hatályba lépése, 1992 januárja óta 905 ipari, 573 építőipari és 604 kereskedelmi profilú - jogi és nem jogi személyi­ségű, illetve egyéni vállalkozás - ke­rült felszámolási eljárás alá. NÉMET IPAR VEZETŐ FELVETÉSE Hosszabb munkaidőre van szükség? Szakértői tanulmányok tucatjaiban elemzik korunk válságának okait, amelyek egyaránt értintik a gazdag és a szegény országokat. Míg egye­sek közvetlen összefüggést látnak a politikai erőviszonyok átrendeződése és a gazdasági hanyatlás között, ad­dig a Német Iparszövetség elnöke a mind több szabadidőt biztosító jóléti társadalom képletét kérdőjelezi meg. Tyll Necker szerint növelni kell a munkaidőt, valamint az aktív mun­kaviszonyban eltöltött éveket. Németországban ugrásszerűen megnőtt a nyugdíjasok száma, s a tá­voli jövőben veszélybe kerülhet a je­lenlegi nyugdíjbiztosítási rendszer is. Az iparszövetség elnöke szerint mi­hamarább vissza kellene térni a negyvenórás munkahéthez. „A gaz­daság és a nemzetközi versenyképes­ség csak mennyiségileg is több mun­kával újítható meg - fejtegeti Ne­cker. - Nem engedhetjük meg ma­gunknak a rövid munkaidő fényűzé­sét”. A gazdasági szakember azt is ja­vasolja, hogy rövidítsék le a képzési időt; a fiatalok koptassák kevesebbet az iskolapadot, az oktatás viszont le­gyen a jelenleginél hatékonyabb. Nagyobb figyelmet kellene szentelni a tehetséggondozásnak, az elitkép­zésnek, mert a kutatómunka eredmé­nyessége növeli a termelés esélyeit. Necker szerint kétséges, hogy fenntartható-e az állam szociális gondoskodása, „miközben nem használjuk ki a legfontosabb tartalé­> A német szakember szerint jobb volna, ha a fiatalok kevesebb időt töl­­tenének az iskolapadban, de az oktatás hatékonyabb lenne. kot, az emberi munkaerőt”. Ha a szo­ciális háló túl sűrű szövésű, ve­szélybe kerül a gazdaság versenyké­pessége, s ennek révén az egyes em­ber munkahelye is. A német szakértő nem helyesli a túlzott nagyvonalúságot a munka­­nélküliség kezelésében sem. Termé­szetesen szükség van a szakszerve­zetre, az érdekegyeztetésre - mon­dotta -, ám a világ nyitottá válásával nőhet a munkaerő mobilitása is. Sze­rinte élni lehetne a lakhelytől távo­labbi munkaalkalmakkal, s az embe­reknek el kellene vállalniok olyan munkákat is, amelyekkel korábban nem foglalkoztak. Sőt, nem keve­sebbet javasol, mint azt, hogy „aki erre nem hajlandó, annak csökken­teni kellene a munkanélküli-segé­lyét.” Tyll Necker elképzeléseit ma nem kevesen támogatják Németország­ban. Sokan vélik úgy, hogy a meg­szokott jólét és a gazdasági-társa­dalmi biztonság múlhat azon: meré­szen jó döntések születnek-e rövid időn belül a jövőről? Ferenczy A garantált betéteket kifizetik A Kereskedelmi Bank Rt. hevesi fiókja fizeti ki a Heves és Vidéke Takarékszövetkezetnél lévő állami­lag garantált betéteket. Mint ismere­tes, az Állami Bankfelügyelet szep­tember 22-i hatállyal korlátozta a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet pénzintézeti tevékenységeit a fize­tésképtelenség veszélye miatt. A ki­fizetéseket tíz munkanapra a felügye­let megtiltotta. Az államilag garantált betétek kifizetésének előkészítéséhez hozzáláttak. Az Országos Betétbizto­sítási Alap á Kereskedelmi Bank Rt.-t kérte fel erre a feladatra. A Ke­reskedelmi Bank Rt. hevesi fiókja ki­fizető partnerként működik közre a betétek folyósításában. A fióknál a felkérésnek eleget téve készen állnak az ügyfelek fogadására. Expoberuházások gyorsított eljárással Gyorsítani kívánja az expoépít­­mények engedélyezési eljárását a Vi­lágkiállítási Programiroda. A prog­ramiroda új sajtófőnöke közölte: a beruházások, illetve az eljárások normál rendjében az engedélyező szakhatóságok, valamint a közművek együttműködésének kialakult me­chanizmusa van. Az expoberuházá­sok esetében azonban a szokásos ügyintézési folyamatok nem elég gyorsak. Egyszerűsítené az eljárást például, ha az illetékesek soron kí­vül, vagy legalábbis a jogszabályban meghatározott idő fele alatt kiadnák a szakhatósági hozzájárulást és a közműnyilatkozatot. A javaslatok között szerepel még az is, hogy az expóval kapcsolatos engedélyezési ügyeket a szakhatóságok külön ezzel megbízott állandó munkatársai in­tézzék. Réztábla a kapu alatt Egy bejáratott rendelő, elegáns városrészben, széles és jómódú pa­­cientúrával — a legtöbb, amit egy tehetséges, és ambiciózus orvos el­érhet. A jó és szép emlékezetű pesti hu­morista, Királyhegyi Pál jegyezte meg egy társasági beszélgetés során, az ellentmondásoktól terhes hatva­nas években a következőket: • — Tudjátok, kint, nyugaton na­gyon sokba kerül a betegség. Rá­megy az ember inge-gatyája, amíg kifizeti a gyógyszereket, ápolást, or­vost. Ha hosszabb a betegség, akkor az már kész csőd. Úgyhogy azt kell mondanom, hogy itthon, ahol az or­vosi ellátás teljesen ingyenes, sokkal érdemesebb betegnek lenni. De egészségesnek! Azt már nem! Amióta az orvosok abszolút ma­gánúton is praktizálnak, nem érvé­nyes már a „Tiéd a betegség, ma­gadnak gyógyulsz!" jelszó. A Népjóléti Közlönyben (ugye, mi­lyen mulatságos ez az elnevezés?) ál­láshirdetések olvashatók, idén októ­berben elfoglalható szakorvosi mun­kára. Fül-orr-gégészt, szívspecialis­tát, tüdőgyógyászt keresnek megha­tározott fizetésért... Ez pedig nem több és nem kevesebb, mint havi ti­zenháromezer rénus magyar forint. Sose gyógyuljon meg, aki ezt kita­lálta! Amint azt az egy nappal korábban megjelenő lapban olvashattuk, a Központi Statisztikai Hivatal (érde­kes, ez is központi, csakúgy, mint az úgynevezett Népjóléti Minisztérium) szerint a létminimum egy családban 12 ezer forint fejenként. Ne adja Isten, hogy egy orvosnak gyereke legyen, mert rögtön a hat év egyetem után kezdhet a létminimum alatt. És még sokan csodálkoznak, hogy egyes orvosok különféle illat­szerekkel üzletelnek, mint a házalók. Szegények, meg akarnak élni. Az vesse rájuk az első követ, aki az or­vosok fizetését, valamint a költségve­tés egészségügyi tételeit megállapí­totta. Ilyenkor szokott szóba kerülni az, hogy ne feledkezzünk meg a hála­pénzről. Ézt csak az vesse föl, aki éle­tében már adott hálapénzt például egy röntgenorvosnak. Nem hinném, hogy van ilyen. Mindezzel, persze, korántsem akartam azt mondani, hogy a pedagógusok fogják be a szá­jukat, mert ha továbbra is ilyen rosz­­szul viselkednek, akkor elküldik őket sebésznek, hanem azt, hogy az Isten is megverte, aki ma Magyarországon állami fizetésből akar élni. Persze, vannak kivételek. Ez idő szerint a vállalkozó orvosok szisztéma jelentheti a kecsegtető megoldást. Megcsillantja ugyanis azt a reményt, hogy a beteg ne egy gyó­gyító szakszövetkezet, vagy futósza­lagrendszerrel működő gyár alap­anyaga legyen, hanem ember. A há­ziorvos kifejezés már statisztikailag is bensőséges fogalom. Kötődik az otthonhoz, a családhoz, a legegysze­rűbben fogalmazva olyan házibarát, aki segít a bajban. Ez jó. De mi a jó ebben az orvosoknak? Úgy tűnik, hogy a számukra is megalázó hála­pénz-elfogadási rendszer megszű­nése — mivel anyagi helyzetükre va­lószínűleg nem mér kivédhetetlen csapást—nagyon kedvező. Ennek fe­jében viszont az eddigieknél is súlyo­sabb adminisztrációs terhek nyomják vállukat, s erről bizony nem tudni, hogy a bimbózó magyar kapitalizmus szükségszerű velejárója-e, vagy csak a szittya magyar bürokrácia szívós továbbélése. Mindenesetre jó órában legyen mondva, az orvosok még bír­ják, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy olyan gyógyult beteget is ismerek, akinek orvosát az APEH-el­­lenőrzés tisztának találta. Ez az ideá­lis egybeesés optimizmussal tölt el. Aztán vannak a sztárorvosok. Cronin örökbecsű bestsellere, a Réz­tábla a kapu alatt megjelenése óta mindenki tudja, hogy egy bejáratott rendelő, elegáns városrészben, szé­les és jómódú pacientúrával—a leg­több, amit egy tehetséges és ambició­zus orvos elérhet. Persze, mint minden vállalkozás­nál, itt sem nélkülözhetetlen az alap­tőke, a szerencse, meg az üzleti ér­zék. Mint ahogy egy bölcsészdiploma' nem garantálja senkinek azt, hogy felkapott író lesz belőle, úgy az or­vosdoktori cím sem jogosítvány a si­keres magánpraxisra. Hámori Zoltán NEM MEGFELELŐ A TARTALÉKKÉPZÉS Kicsi a nagybankok mozgástere A hazai takarékszövetkezeteket számos esetben nem megfelelően felkészült menedzsment irányítja. A hazai bankrendszer általános prob­lémája a nem megfelelő tartalékkép­zés. Ebből következik, hogy - külö­nösen a nagybankokat tekintve - a pénzintézetek tőkemegfelelési muta­tója messze elmarad a nemzetközileg kívánt szinttől - hangsúlyozta Botos Katalin, az Állami Bankfelügyelet elnöke azon a sajtótájékoztatón, ame­lyet a pénzintézeti rendszer 1992-es tevékenységéről, eredményeiről szóló bankfelügyeleti kiadvány be­mutatására hívtak össze. Botos Katalin elmondta: a bank­­rendszer egészét tekintve jelentősen különböznek a nagy állami bankok, a vegyes tulajdonú pénzintézetek és a többségi hazai tulajdonban lévő ki­sebb bankok mutatói. Az ÁBF véle­ménye szerint a hazai nagybankok­nak - öröklött terheik miatt - igen kicsi a mozgástere. Minél előbb meg kell őket szabadítani kétes hiteleik nagy részétől, hogy valamelyest ver­senyre tudjanak kelni a hazánkban működő vegyes bankokkal. Az ÁBF jelentősen szigorította a bankok adatszolgáltatását. így pél­dául behatóbban kell foglalkozniuk a folyamatos hitelminősítéssel és a többi banki eszköz értékelésével. Kü­lönösen a tőkemegfelelési mutató tér el az egyes pénzintézeti csoportok­ban. Míg a külföldi és vegyes tulaj­donú bankok átlagos tőkemegfelelési mutatója (mintegy 35 százalék) messze meghaladja a banktörvény ál­tal kötelezően előírt 8 százalékos szintet, addig a nagybankok átlagos mutatója lényegesen az előírt szint alatt van (5,8 százalékot ér el). A MAGYAR NEMZETI BANK DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. szeptember 27-én Pénznem ‘ Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 140,93 141,28 141,63 ausztrál dollár 60.73 60.88 61,03 belga frank (100) 267,22 267,80 268,38 dán korona 14.11 14,14 14,17 finn márka 16,07 16,12 16,17 francia frank 16,38 16,42 16,46 holland forint 50,91 51,02 51,13 ír font 133,56 133,88 134,20 japán yen (100) 87,66 87,81 87,96 kanadai dollár * 70,37 70,54 70,71 kuvaiti dinár 311.03 311,72 312,41 német márka 57,16 57,28 57,40 norvég korona 13,09 13,12 13,15 olasz líra (1000) 58,95 59,11 59.27 osztrák schilling (100) 812,68 814,38 816,08 portugál escudo (100) 55,73 55,87 56,01-spanyol peseta (100) 71,11 71,30 71,49 svájci frank 65,42 65,56 65,70 svéd korona 11.61 11,64 11,67 Tr. és cl. rubel 27.43 27,50 27,57 USA-dollár 93.13 93,33 93,53 ECU (Közös Piac) 108,83 109,08 109,33 A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA-, BANKJEGY­ÉS CSEKKARFOLYAMA1 Érvényber i: 1993. szeptember 27-én Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 139.91 141,31 142,71 ausztrál dollár 60,34 60,96 61,58 belga frank (100) 265,65 267,98 270,31 dán korona 13,99 14,12 14,25 finn márka 15,96 16,16 16,36 francia frank 16,31 16,45 16.59 görög drachma (100) 39.43 39,85 40,27 holland forint 50,52 50,95 51,38 ír font 132,15 133,45 134,75 japán yen (100) 87,21 87,81 88,41 kanadai dollár 69,87 70,57 71,27 kuvaiti dinár 308,65 311,40 314,15 német márka 56,76 57,24 57,72 norvég korona 13.00 13,12 13,24 olasz líra (1000) 58,46 59,10 59,74 osztrák schilling (100) 807,10 813,90 820,70 portugál escudo (100) 55,20 55,75 56,30 spanyol peseta (100) 70.56 71,32 72,08 svájci frank 64,95 65,49 66,03 svéd korona 11,5Í 11,64 11,77 USA-dollár 92,61 93,39 94,17 ECU (Közös Piac) 107,96 108,94 109,92

Next

/
Oldalképek
Tartalom