Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

1993. szeptember 22., szerda 5 MEGYEI KÖRKÉP A GAZDÁK MAGUK SZABÁLYOZZÁK A DONG-ÉRT? Sivatag a Homokhátságon # A konferencia első hozzászólója Seres Lajos, a jászszentlászlói gazdakör elnöke volt. Akinek fáj a foga, tartsa rajta a nyelvét — mondja a közmondás, amelyet Jászszentlászló polgármes­tere, Papp József idézett a vízügyi konferencián. A Homokhátság tele­püléseinek legfájóbb pontja a víz. Jászszentlászló címerében a névadó király látható, amint éppen vizet fa­kaszt. Modem Szent Lászlót keresni gyűltek most konferenciára a térség polgármesterei, mert az országos aszály tíz éve, ezen a környéken már legalább húsz éve tart. Itt korábban mutakoztak a jelei a sivatagosodás­nak. A Duna-Tisza közén átlagosan 2 méterre, de a Homokhátság tetején 3 méterre esett vissza a talajvízszint. Sőt, Szánk térségében 5 méteres a szintet is mértek. Az okokat elemző szakember, dr. Pálfai Imre, az ATIVIZIG osztályve­zetője fő előidézőnek az időjárást, további indokul a felszíni adottságo­kat nevezte meg. Nem ritka a határ­folyókhoz viszonyított 50-60 méte­res szinteltérés a Homokhátságon. A magasabban fekvő területekről, ráa­dásul a földtani adottságok — ho­mokos, kavicsos talaj — következté­ben könnyen elszivárgó talajvíz utánpótlása nem történik meg. Az időjárás és a folyók sem ellensúlyoz­zák a kiürülési folyamot. Mindezeket a természet által meghatározott té­nyezőket megkoronázta az emberi tevékenység: az öntözéses vízkiter­melés, a szénhidrogén-kutatással összefüggő beavatkozás, illetőleg a csatornázás. A meliorációt ezen a vidéken százszor elátkozták a gazdák. Belvi­zet errefelé igen régen láttak, sokkal inkább, hogy a Dong-éren elfolyik még az a kevés csapadék is, ami né­hanapján lehull. Ahogyan a gazdakör elnöke, Seres Lajos mondta — s sza­vait az előadó is megerősítette — a néhol indokolatlan mély, 3-4 méteres csatorna megcsapolja a talajvizet, s hiába kérik, hogy zárják el, az ígéret csak szó marad. Ezért történt, hogy a gazdák betemették egy szakaszon a csatornát, ezzel erőszakolták ki a fi­gyelmet. A gazdakörnek a vízügyi igazgatósággal történt megállapo­dása úgy szól, hogy szeptember vé­géig elvégzik a szükséges felmérése­ket, s szakszerű szabályozást vezet­nek be. Ha ez nem történik meg, a gazdák fogadkoznak, hogy továbbra is maguk szabályozzák a Dong-ért, saját érdekükben. A tárgyalások során felmerült — s a jelen lévő Rajkai Zsolt, a Közleke­désügyi, Hírközlési, Vízügyi Minisz­térium államtitkára támogatásáról biztosította a felvetést —, hogy az új vízügyi törvényben állami faladat­ként ne csak a fölös vízkár szerepel­jen, hanem vízkárként jelenjen meg a vízhiány is. Általában minden hozzászóló szakember elismerte, hogy az elsiva­­tagodás megakadályozása közös ügye a helyi lakossággal együtt a természetvédelemnek és az állam­nak, ezért a terheket is közösen kell vállalni. Többen kiemelték a politi­kai ötletszerűséget a gondok kezelé­sében, s óhatatlanul összehasonlítá­sokat tettek a területileg jóval kisebb Velencei-tó problémájának gyors or­voslása s a Duna-Tisza közének létét fenyegető megoldatlan aszálykárok között. A néhány helyi képviselői hozzá­szólás nyomatékosította s egyértel­művé tette, hogy rövidesen a Kis­kunságon, is politikai kérdéssé válhat a vízgazdálkodás elodázása. Hajós Teréz Képek a Halasi Szüretről • A Halasi Szüret programjában idén is gazdag kínálat volt a néptáncosok műsorszámaiból. A hagyományo­kon tűi a meglepetés: Erbach küldöttei, a „kastélyfüttyösök". (Fotó: Ferincz János) Bajai szociális mérleg A napokban elkészült a bajai pol­gármesteri hivatalban a város au­gusztusi szociális statisztikája. Eb­ben az időszakban a beiskolázási se­gély volt a sláger, összesen 797 kére­lem érkezett.Dícséret illeti az ügyin­tézőket, a nagy szám ellenére is 716-ot sikerült elintézni, és csak négy esetben kellett elutasító határo­zatot hozniuk. A kérelmezők közül 81-en még reménykedhetnek, mert ügyük folyamatba van. Erre a segély­formára közel 4 millió forintot fize­tett ki az önkormányzat. Ezután legtöbben átmeneti segélyt kértek, 601 bajai polgár volt kényte­len kilátástalan helyzetét így megol­dani. Négyszázötvenhatan már meg­kapták a pénzt, 145 ügy elintézés alatt van, 41-et pedig jogosulatlanság miatt töröltek a nyilvántartásból. A kifizetések 780 ezer forinttal csök­kentették a szociális alapot. Negy­venötén hozzátartozóik temetéséhez kértek segélyt, 41-en megkapták, egy főt utasítottak el, az ide kifizetett pénz 246 ezer forint. Nőtt a munkanélküliek jövede­lempótló támogatásáért sorbanállók száma, ám a 78 kérelemből 11-et el kellett utasítani. Méltányosságból 24 személy részére állapítottak meg közgyógyellátásra való jogosultsá­got. A szociálpolitikai bizottság a szociális ellátások térítési díjának megállapításakor nyolcvannégy fő számára részletfizetési kedvezmény biztosításáról határozott. Viszonylag sokan, összesen har­­mincketten kértek rendszeres neve­lési segélyt, itt öt elutasítás történt, huszonhármán viszont már kegkap­­ták a kedvező határozatot. Papp Zoltán Angolkisasszonyok gimnáziuma Kedvező döntés született a kecs­keméti Filantróp Vállalat Czollner téri épületének állami pénzből tör­ténő megvásárlásáról. Az Angolkis­asszonyok egykori telkén épült há­zért 46 millió forintot ítélt meg a mi­nisztériumok képviselőiből álló bi­zottság. A pénzt a Filantrópban tu­lajdonos 55 önkormányzat kapja. A Czollner téri iskolához az új tornate­rem építése várhatóan 1995-ig elhú­zódik, így az iskola visszaigényelt részét csak akkor kapják meg az An­golkisasszonyok, akiknek a kollégi­uma egyébként már épül. Az egyház ugyanakkor lemondott a téren lévő gyógyszertárról. Információink sze­rint a Topán Rt.-vei is sikerült meg­egyezni, ők 12,5 milliós kártalanítást kértek a Czollner téri ingatlanjukért. BÁCS-KISKUN LESZ A FOGATHAJTÁS FELLEGVÁRA? • • Üzletembereket is várnak Izsákra • Bárdos György, az izsáki verseny egyik szervezője. A több, mint fél évszázados múltra visszatekintő Izsáki Sárfehér Napok rendezői minden évben igyekeznek színesebbé, vonzóbbá tenni a község anyagi, szellemi kultúráját reprezen­táló falunapokat. Az idén a már ha­gyományos kiállítások, vásárok, vál­tozatos kultúrális és sportprogramok mellett egyes, kettes és négyesfogat­hajtó versenyt rendeznek, melyre a sportág legjobbjait hívták meg. Hogyan értékeli ezt az izsáki kez­deményezést a sportág két olyan szaktekintélye, mint dr. Várady Jenő, a magyar négyesfogathajtók szövetségi kapitánya és ' Bárdos György többszörös világ-, európa- és magyar négyesfogathajtó bajnok? — Az utóbbi hetek fogatos vitáit, s az ezeket kiváltó okokat nézve jól fo­galmazok-e, ha azt mondom: „fent” dúl a harc, az izsáki készülődést nézve pedig az jut eszembe, hogy a „végeken” viszont folyik a munka? — Valóban jó a megfogalmazás — kezdi válaszát Bárdos György — aki tevékeny részese a verseny szer­vezésének. Mennek a harcok, de itt nincs megállás. Egy olyan színvona­las versenyt szeretnénk Izsákon szervezni, amely vetekszik a hasonló nyugat-európai rendezvényekkel. — Milyen értelemben? — Olyan értelemben, hogy most évtizedekre visszamenőleg a legna­gyobb összegű pénzdíjas fogathajtó versenyt rendezzük meg Magyaror­szágon. Ezzel nem akarom a volt Kecskeméti Világbajnokság fölé he­lyezni, de ezzel együtt, a hazai ver­senyek közül a legrangosabb elé né­zünk most Izsákon. Ez a verseny le­hetővé teszi, hogy a versenyzők végre ki tudjanak bontakozni, most olyan díjakért küzdhetnek, amely van olya vonzó, amiért már érdemes harcolni és az év folyamán a foga­tokba fektetett pénzből is valami visszatérülhet. — Az izsákiakat hagyományte­remtő szándék vezeti. Rangos, éven­ként a Sárfehér Alapokhoz kapcso­lódó versenyt szeretnénk létrehozni. — Igen és ez nagyon jó. Hiszen volt nekünk egy Apajpusztánk, egy Hortobágyunk, ezek hatalmas töme­geket vonzó, több éven át visszatérő versenyek voltak. Bács megye egy borbáspusztai. versenyt rendezett. Itt azonban az volt a baj, hogy ennek rendezői komoly bevételeket szeret­tek volna elérni, amely nem a legsze­rencsésebb törekvés volt. A Sárfehér Napok esetében erről nincs szó. A rendezvény még azért is sikeres le­het, mert megpróbálunk szakmailag is korrekt versenyt rendezni, és azt a hangulatot visszahozni, ami Horto­bágyon és Apajpusztán volt. — Elképzelhető, hogy Izsák jól jár a fogatsporttal, a sportág pedig Izsákkal? Szerintem igen. Egyrészt a fogat­sportnak is mindenképpen jó, hogy egy ilyen rendezvényhez kapcsolód­hat. Másrészt olyan embereket moz­gat meg a világon, akik ma már üzle­tileg is ragaszkodnak Magyarország­hoz. Izsáknak, az itteni bornak, pezs­gőnek, gyümölcsnek sem mindegy, hogy esetleg olyan emberek jönnek ide, akik valamilyen üzletet is hoz­hatnak a községnek, a környéknek. Dr. Várady Jenő véleményét is ki­kértük a kezdeményezésről. — Mindig is Bács megye volt a magyar fogatsport súlya és ez a me­gye volt a fő támogatója is — mondta a szövetségi kapitány. A leg­jobb versenyzők is innét kerültek ki. Véleményem szerint, ha Magyaror­szág ’96-ban világbajnokságot ren­dez, az csak Bács megyében, Kecs­keméten lehet. Ennek a világbajnok­ságnak alapja és erős támasza lehet ez a most induló izsáki verseny. Izsák tehát várja a versenyzőket és az érdeklődőket a szeptember 24-25-26-án megrendezésre kerülő első Sárfehér Fogathajtó Kupára. Tetézi Lajos Segély a menekültek gyógyítására Sokan vetik fel manapság, hogy egy ilyen szegény ország miért vál­lalja fel a külföldi menekültek segé­lyezését, ha saját problémáit sem ké­pes megoldani. Különösen érvényes lehet ez az egészségügyi területén. Nap mint nap halljuk és tapasztaljuk, mennyire elszegényedtek kórháza­ink, sokszor a legalapvetőbb betegel­látás is veszélybe kerül. Ugyanakkor — főként a határközeli kórházak —• mondhatni rendszeresen látnak el a sokszor életveszélyesen leromlott ál­lapotban hozzájuk kerülő menekül­teket. A biztosítottak viszont meg­kérdezhetik: a mi kontónkra? Dr. Kövecs Gyula, a halasi Sem­melweis Kórház igazgatója meg­nyugtató információkról számolt be. — A napokban kaptunk jelentős értékű segélyszállítmányt egy nem­zetközi szervezettől. Az Orvosok a Világért nevű szervezet és az Euró­pai Gazdasági Közösség összefogá­sával valóban hasznos segítséget nyújtottak azoknak a kórházaknak, akik jugoszláviai menekülteket lát­nak el rendszeresen. Azért is érde­mes kiemelni ezt a támogatást, mert szemben a különböző segélyszerve­zetek által adományozott, sokszor használhatatlan gyógyszerszállítmá­nyokkal ők a mi igényeinknek töké­letesen megfelelő, a magyar egész­ségügyi szabályzat által elismert ké­szítményeket küldtek. Az összegyűj­tött pénzt ugyanis Magyarországon vásárolták el. — Mit kaptak az akció keretében? — Értékes gyógyszereket, ame­lyek megvásárlása manapság nem kis pénzünkbe kerülne, de eszközök is érkeztek, például több tízezer steril fecskendő és tű. Táncházi évadnyitó Szeptember 25-étől ismét lesz táncház a kecskeméti Táncsics Mi­hály Művelődési Központban, hiszen ez a program tavaly is rendkívül sok táncoslábú fiatalt vonzott. Az este hét órakor kezdődő táncházi évad­nyitón fellépnek a Népművészet Ifjú Mesterei: Bakó Katalin énekel, Szűcs Gábor táncol, s a Csík Zenekar muzsikál. A program a tanév végéig tartó táncházi sorozat első darabja, ame­lyet székelyföldi bál tesz emlékeze­tessé. A bálon, amely este 8 órakor kezdődik, küküllőmenti és maros­széki táncokat láthatnak és tanulhat­nak az érdeklődők. A sorozat ké­sőbbi rendezvényein más tájegysé­gek népi kultúrájával és táncaival ismerkedhetnek meg a vendégek. A TITOKZATOS JELENSÉG MEGKERÜLTE A VÍZTORNYOT Ufót vagy lézerfényt láttak Garán? A szemtanúk egytől-egyik szava­hihető emberek — mondja Tényi Antal polgármester, aki értesítette lapunkat a szombat esti különös je­lenségről, melyet sokan láttak a garai Petőfi utca felett, de másutt is. Este 9 óra 20 perc volt, Jánosik István előrelátóan megnézte az órá­ját, amikor szinte földbegyökerezett, a lábuk a megdöbbenéstől. Barátjá­val, Jakab Andrással egy fényes, a fe­jük felett métósággal haladó jelensé­get pillantottak meg. Amint mond­ják, a fényesség délről észak felé ha­ladt, talán 10-15 méternyire a fejük felett. Jánosik elővette a gázöngyúj­tóját, hosszabb-rövidebb időre meg­gyújtotta a lángot, mintha morzejele­ket adott volna. Úgy látták, az ufó re­agált a jelekre, és közelebb jött hoz­zájuk. Bezörgettek a környező házakba, így Kerekesékhez is. András gazdá­nak először nem tetszett a dolog, meg is rótta őket néhány keresetlen szóval, mivel úgy vélte, hogy túlzott jókedv készteti a két embert a kései látogatásra. Amikor viszont meg­győzték, hogy érdemes kijönnie, ő is meggyőződött, hogy igaz, amit szomszédai látnak. Közben az ufó a községi hidroglóbuszhoz érkezett. Néhányszor körülkerülte — szinte érintette a gömböt —, majd távozott Vaskút felé. Losonczki Mihály az eget kém­lelte csütörtökön este a község legdé­libb utcájában, a Köztársaság utcá­ban levő portája kapujában állva. — A szemközti üres telek felett, Iring Károly és Heffner János háza között, a rajtuk levő két hatalmas fá­nál, mellmagasságban láttam először a furcsa fénylő valamit. Nem szóltam senkinek, nehogy még azt higgyék, hogy szalasztók, de másnap újra ki­mentem, ugyanabban az időben, va­lamivel este fél 10 előtt. Akkor meg­állt a telek felett, a két fa között, majd vagy hússzor elment a jobbol­dali fa körül, ismét leereszkedett. Mintha kis ablakokat is láttam volna rajta — mondja Losonczki gazda. — Szóltam a feleségemnek is, de ő a fürdőszobában volt éppen, mire ki­ért, csak a távozó fényt látta. Amint a garaiakkal beszélgettem a szokatlan jelenségről, már volt, aki megemlítette, hogy előfordulhat, a bajai Szegedi úti lézer diszkó fényét látták az itteniek. Ugyanez a véleménye Eke József nagybaracskai CB-rádiósnak, aki szintén észlelte a jelenséget, és riasz­totta társait, így — amint mondja —, a 847-es Jancsit a bajai Duna utcából vagy a 8.26-os Gyurit Bácsalmásról. (Az ő CB-száma 888.) A kollégák egy körrádiózás kapcsán megegyez­tek abban, hogy minden bizonnyal a diszkó új, messze sugárzó fényéből származik a látvány. A fény forgó mozgását is a diszkó berendezése, il­letve a rajta, a külső körön levő 11, a belsőn levő 5 és a középen elhelye­zett 1 fényforrás adja. — Tökéletesen egyetértek Eke József úrral és CB-s kollégi vélemé­nyével — mondja dr. Mihálovics Ist­ván, aki szintén látta a jelenséget, csak sokkal közelebbről, a bajai Széchenyi utcából. — ugyanezt le­het tapasztalni, ha lenézünk Párizs­ban az Eiffel-torony tetejéről a Szaj­nán úszó diszkó-hajókra. Jómagam nem tudom eldönteni a dolgot, de nem is az én tisztem. Egy biztos, a garaiak igazat mondanak. Valóban láttak egy érdekes jelensé­get, melyben az is különös, hogy — ha valóban a diszkó fénye volt —, Bajától 22 kilométernyire is észlelni lehetett. Gál Zoltán Jánosik István le is rajzolta, amit látott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom