Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-25 / 197. szám

2 PETŐFI NÉPE 1993. augusztus 25., szerda KÉRDŐJELEK Pápai hadosztályok? Kiben, melyik politikusban vagy intézményben bíznak leg­inkább az emberek? Ma itthon, is divatban vannak az ilyen körkér­dések, s az eredmények mindig tanulságosak. És külhonban? Ahol a közvélemény kissé talán más szemmel néz a pártokra, par­lamentre, mint idehaza? Olaszor­szágban például a minap tették közzé a legfrissebb felmérést, amelyből kiderült: Itália legmeg­becsültebb személyisége (69 szá­zalékos mutatóval) II. János Pál. Kissé meglepő a hír, hiszen az ol­vasó azt gondolná, hogy a katoli­kus egyházfő nem politizál. S ez így igaz is, ám ne feledjük, a pápa napi állásfoglalásai, elvi encikli- kái, szentbeszédei egyben komoly politikai súlyt is hordoznak. Hány hadosztálya van a Vatikánnak? - kérdezte annak idején Sztálin mintegy lekicsinyelve azt a szere­pet, amelyet a modern világban a katolikus egyház betölt. Azóta azonban számtalanszor bebizo­nyosodott, hogy a Szentszék fon­tossága nem becsülhető le. Ami­kor a pápa a fejlődő világ tér he i- ről beszél, éppúgy milliók hall­gatják, mint amikor a boszniai el­lenségeskedések beszüntetésére hív fel Helyszíni tévéadásokban közvetítik látogatásait, akár Af­rika mélyén jár, akár valamelyik amerikai metropoliszban szól a tömeghez. Igaz, az egyházi útmu­tatás már nem elsősorban a há­zasság, az abortusz, vagy a fo­gamzásgátlás terén elsődleges: ilyen ügyekben a pápai erkölcsi tételek is vitatottabbak. A világ­ban az egyházfő jórészt hasznos­nak számító politikai szerepe mi­att népszerű, még akkor is, ha nem állnak mögötte hadosztá­lyok. Nemzeti sorskérdésekről Szárszón SZABADKA Lesz-e télre tűzrevaló? A szabadkai önkormányzat végre­hajtó bizottsága augusztus 18-i ülé­sén a többi között a téli fűtési idényre való felkészüléssel is foglalkozott. Tekintettel az általános elszegé­nyedésre, a lakosság túlnyomó több­sége nyomorban él, és a tíz német márkának megfelelő átlagos havi jö­vedelméből nem tudja megvenni a tűzrevalót. Az önkormányzat java­solta téli menedékhelyek létrehozá­sát. A polgárok, akiknek hideg lesz a lakása, ezekben a körzeti otthonok­ban kialakítandó menedékhelyeken tölthetik el a téli napokat. A gyere­kek pedig az iskolákban, óvodákban tartózkodhatnak. Ezeknek az intéz­ményeknek a fűtéséről is az önkor­mányzatnak kell gondoskodnia. A tömeglakások városi távfűtési díját sem fogják tudni sokan megfi­zetni. Ezért javasolták, hogy az ille­tékes szolgálat találja meg ezekben a lakásokban a fűtés lekapcsolásának műszaki megoldását. A kémény nél­kül épült lakásokban pedig — az egyéni fűtés lehetővé tétele céljából — a szellőztető csatornákat fogják kéményekké alakítani. B. O. — Szárszó régen is, és most is a magyar történelem provokációja, kíméletlen elszámoltató helyünk. Ha nem akarjuk becsapni magunkat, az­zal kell szembenézni, hogy az idei ta­lálkozó még kínosabb lesz, mint az 50 évvel ezelőtti — mondta Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsé­gének elnöke kedden, az egyhetes szárszói tábor nemzetpolitikával fog­lalkozó előadásában. Indoklása sze­rint akkor az ország egy rákényszerí- tett háborúban vergődött, de a ta­nácskozás résztvevői .Sztálingrád után a megtermékenyítő feszültség drámájában éltek. Mindannyian ab­ban bíztak, hogy a vesztes háború után új osztályok, illetve társadalmi csoportok foglalják el a régiek he­lyét. így a polgárosodó parasztok, munkások es egy népre hangolódó értelmiség. Ők akkor, 1943-ban vár­tak valamire, mi pedig utána va­gyunk valaminek. Arra a kérdésre is választ kellene adnia a szárszói talál­kozónak, hogy mindez saját hibánk­ból avagy másokéból történt. Mint mondta: az 1989-es gyors fordulat után el kellett volna készíteni az rísz szegzést, arról, hogy milyen állapot­ban vészeltük át az utolsó fél évszá­zadot lélekben, gazdaságban, er­kölcsben. Azt is ki kellett volna már jelentenünk, hogy nemzeti létünknek itt, a Kárpát-medencében két, egy­mástól elkülöníthető szakasza van: egy sikeres és egy sikertelen. Az előbbi Árpádtól Hunyadi Mátyás uralkodásáig tartott, a másik pedig Mohácstól a szovjet csapatok kivo­nulásáig. Ebből következik, hogy most új szakasznak kell elkezdődnie — hangsúlyozta. Igazi katarzis helyett puccsot élt át az ország, a politizáló értelmiség túl könnyű és gyors hatalomra kerülésé­vel. Felvetette, hogy mit kellett volna tenni? Erre önmaga így válaszolt: néhány alaptételhez ragaszkodni kel­lett volna. Példaként említette: ra­gaszkodni kellett volna ahhoz, hogy ahol az áldozat és a tettes megkülön­böztetés nélkül elfér egymás mellett, ott nem lehet soha igazi rend. Szár­szó kérdése tehát ma — Csoóri Sán­dor szerint —, hogy tudunk-e végre egy szétszórt nemzetből erőteljes nemzetet teremteni, vagy csak egy olajozottan működő államot, amely­ből az eddiginél szabadabban pil­lanthatunk át — jóindulattal vagy részvéttel — az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki, a kárpátaljai magyarokra, akiket .éppen most morzsol le múlt­jukról a történelem. Tőkés László drámai szavakban hívta fel a figyelmet a nemzeti sors­kérdésekre. Sorvad a magyar az anyák méhében és a határon túli terü­leteken -— mondta. Ez a sorvadás azonban még nem keltett bennünk elég veszélyérzetet. Fájlalja, hogy a fogalmakat, mint nemzetpolitika, ki­sebbségi kérdések, holmi külföldi, kisebb rendű problémának kijáró fi­gyelemmel illetik. Nem érzik a nem­zet életében betöltött fontos helyét, súlyát a kisebbségi magyarságnak. Negyvenmilliárdos deficit Mintegy 40 milliárd forintos defi­cittel számol a társadalombiztosítás Egészségbiztosítási Önkormányza­tának jövő évi költségvetése. Ez a hi­ány — amely döntően az állam he­lyett finanszírozott ellátásokból fa­kad — azt jelenti, hogy az ágazat jö­vőre kevesebb pénzzel számolhat, mint 1993-ban — ismertette Sándor László elnök azon a keddi sajtótájé­koztatón, amelyet az Egészségbizto­sítási Önkormányzat elnökségének ülése után rendeztek. A várható vesz­teséget ellensúlyozandó, az Egész­ségbiztosítási Önkormányzat a szol­gáltatások felülvizsgálatára készül. Az intézkedések között szerepel a já­rulékfegyelem javítása, illetve a járu­lékalap kismértékű kiszélesítése például a tiszteletdíjak esetében. Át­tekintésre vár a táppénzrendszer, va­lamint a gyógyító-megelőző ellátás struktúrája. Jövőre számítógépes el­lenőrző rendszer kíséri majd figye­lemmel: melyik orvos milyen gyógy­szerből mennyit rendelt, mennyit „költött” a társadalombiztosítás kasszájából patikaszerekre. Megszűnnek a magyar újságok? Augusztus 20-ára, Szent István napjára nem jelent meg a 7 NAP, a vajdasági magyarok immár 47 éve fennálló hetilapja. Ezt megelőzően is kimaradt már egy szám, egy még előbbi pedig csak pár nap késéssel került az olvasók kezébe. — A 7 NAP eddig a péntekig tu­dott ellenállni. És így állva, szálfa­egyenesen hal meg ezen az augusz­tus 20-án — írta Németh J[ános, a he­tilap újságírója a Magyar Szóban. Ä 7 NAP, akárcsak a többi kisebb­ségi újság, csak állami támogatással maradhatott fenn a korábbi évtize­dekben. Régebben 50-60 százalékot tett ki a dotáció, ebben az évben pe­dig mindössze 2,18 százalékot. A pénz még az újságírók bérének kifi­zetésére sem elég. Nyilvánvaló, hogy az állam nem hajlandó támogatni a szabadelvű, függetlenségre törekvő kisebbségi újságot. A gond az, hogy nem engedélyezi a lap privatizálását sem, és az alig több, mint két száza­lékos juttatással meg akarja tartani az alapító lapgazda jogát, illetve az ilyen szégyenletesen alacsony szintű támogatással a megszüntetésére tö­rekszik. Hasonló helyzetbe jutott korábban a Magyar Szó napilap mellékleteként megjelent, majd később önállósult két magyar nyelvű tájjellegű hetilap: a zentai szerkesztőségű tiszavidék és a zombori szerkesztőségű Dunatáj is. Mindkettő megszűnt a nyáron, ugyancsak pénzhiány, tehát az állami támogatás elmaradása miatt. Mind­kettő szerkesztője abban reményke­dik, hogy a szünetelés csak ideigle­nes, és az ősz folyamán ismét megje­lenhetnek. Bizakodásukat azonban csak nagyon félve írták le, mert ma­gúk is tudják, hogy szinte minimáli­sak a kilátásaik. Perben a békési molnárok Miután eddigi akcióikkal nem si­került eredményt elérniük, a Gyulai Munkaügyi Bírósághoz fordultak az Agrimill Rt. dolgozói, hogy az köte­lezze volt munkaadójukat, a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalatot a felmondási időre járó munkabér, a fizetett szabadság- megváltás, valamint a végkielégítés összegének kifizetésére. A békési GMV-től — tulajdonosváltás révén — a vállalat nagyobbik részével az Agrimill-hez került 694 dolgozó kö­zösen nyújtotta be a keresetet a bíró­ságnál. A perre kényszerült molná­rok arra hivatkoznak, hogy az igé­nyük jogos, mert a vállalat vezér- igazgatója, a jelenleg Afrikában nyaraló Zsíros Géza által aláírt fel­mondólevelek ezt tartalmazzák. En­gelhardt Ferenc szakszervezeti titkár értesülései szerint a 694 dolgozón felül többen egyéni keresetet is be­nyújtottak a gyulai bíróságon. / * Újra jönnek a kozákok!? A két világháhorú között teljes díszben álltak a párizsi mulatók ka­puinál becsalogató portásokként, vagy énekeltek-táncoltak-harmoni- káztak odabent, a színpadon. 1917 szétzúzta az ő világukat is: hátráló maradványaik Vrangel és Gycnyikin seregeiben küzdöttek többek közt Bugyonnij vörös kozákjai ellen, hogy aztán a vereség után szétszó­ródjanak Franciaországon kívül Tö­rökországban, sőt, Iránban is. A má­sodik világháborúban ismét két tá­borra szakadt a kozákság. Egy részük a Wehrmacht, a német hadsereg ke­belében tűnt fel, másik részük pedig az ok sz hagyományokat felelevenítő Sztálin oldalán. Aki — természete­sen — a győzelem után a kozák egy­ségeket azonnal szétszórta, a kozák egyesületeket betiltotta és tagjait Szibériába deportálta. Ma viszont nemcsak a Donnál, a Dnyepernél és a Kubánban, de Moszkvában és más nagyvárosokban is újból feltűnnek teljes díszben pompázó és nem egy­szer „a régi szép idők és a cár at- yuska” dicsőségét hirdető kozákok. Lapjaik felidézik, hogy jelentős ré­szük volt Sándor cár győzelmében Napoleon felett és — többek között — 1. Miklós győzelmében Magyar- országon, a Habsburgok oldalán, 1849-ben. A „kozák” szó török-tatár eredetű és eredetileg „szabad har­cost” jelentett. A cárok a tizenhato­dik századtól felismerték annak a je­lentőségét, hogy birodalmukat egy, a jobbágyság kötelmeitől mentes kö zösség tagjaival terjesszék ki. Aki­nek baja volt földesurával, netán főpapjával, ide menekült és nem csoda, hogy a kozák falvakban fizi- kailag-lelkileg kemény nemzedékek sora követte egymást. „Jönnek a ko­zákok!” Évszázadokon keresztül nemcsak a leigázott országokban volt ez a legriasztóbb vészkiáltás, hanem magában a birodalomban is. Ez a kozák múltnak az a darabja, amiről nem szólnak a feltámadt szö­vetségek és egyesületek szónokai. Kozákok voltak a főszereplői az oroszországi, ukrajnai, lengyelor­szági és litvániai zsidó gettókban végrehajtott pogromoknak. Kozákok voltak azok a jól táplált legények is, akik vidáman verték szét gőzölgő lo­vaikon a félig megfagyott éhségláza­dókat a hófödte falvakban és váro­sokban. Kozákok kísérték a Szibéri­ába száműzötteket, akiknek egyetlen bűne az volt, hogy felemelték szavu­kat az önkény ellen. Az évszázad ele­jén a cári birodalomban a családta­gokkal együtt mintegy tizenkétmillió • A krasznodari rendezvényeken kozákok tartják fenn a rendet. kozák élt. Legnagyobb csoportjuk (az atamán parancsai szerint) a Don­nál lakott, mintegy másfél millió ember. A Kubán térségében ennél valamivel kevesebb, 1,3 millió volt a kozákság lélekszáma. Vajon meny­nyien lesznek az ezredfordulón? S kiknek engedelmeskednek? FEB Megyék az expón A kölcsönös információátadás szándékával ültek le tanácskozni kedden az 1996-os budapesti expó­val foglalkozó megyei szervezetek és a Világkiállítási Programiroda kép- visefői. A programiroda székházában tartott megbeszélés immár nem pro­tokoll jellegű volt, hiszen a rendez­vényen komoly szakmai kérdésekről esett szó — tájékoztatta az MTl-t kedden a Világkiállítási Program- iroda illetékese. A tanácskozás alapvetően két terü­letet ölelt fel: az expo területén — a magyar pavilonon kívül — hol, mi­lyen fonnában jelenhet meg a vidék, s milyen kiegészítő rendezvények kí­sérhetik a hivatalos budapesti kiállí­tást. Erre vonatkozóan már több el­gondolás is megfogalmazódott — pályázat útján ez idáig például 400 kísérőrendezvény-terv érkezett be — a részletesebb tervek kidolgozásához azonban a programiroda további öt­leteket vár. Testvér­gyilkosság Előre kitervelt módon, édesapja asszisztálása mellett megölte testvé­rét T. Krisztián 17 éves foglalkozás nélküli tiszakanyári lakos. ,, A gyilkosság még augusztus 13-án éjjel történt. A Budapestről hét vé­gére szülei lakására hazatérő T. Oli­vér 28 éves MÁV-dolgozóra öccse egy légfegyverből átalakított puská­val lőtt rá. A megsérült báty az ud­varról az utca irányába menekült, de testvére utolérte, és baltával fejbe vágta. A tett helyszínére érkezett időközben a fiúk apja, aki segített az udvar közepére vonszolni a magate­hetetlen áldozatot. Ezután Krisztián még mellbe szúrta fivérét. A halottat másnap elásták a lakás mellett. Eb­ben segédkezett K. Zoltán 23 éves helyi lakos is, akitől a puskát vásá­rolta T. Krisztián. A bűncselekmény augusztus 19-én derült ki, amikor az 58 éves apa, T. Ferenc a helyi pol­gármesteri hivatalban, a jegyzőnek elmondta a történteket. A gyilkos ki­hallgatása során tettét azzal indo­kolta, hogy testvérbátyja rendszere­sen bántalmazta őt és szüleit. Az ügyben a rendőrség folytatja a vizsgálatot, a két letartóztatottal e- gyiitt összesen hat ember ellen fo­lyik eljárás. Ők tudtak a gyilkosság­ról, de nem jelentették. Rablót keresnek Egy pisztolynak tűnő tárggyal mintegy félmillió forint átadására kényszerítette egy ismeretlen férfi a Somogy megyei Lipótfa külterületén P. Károly budapesti lakost augusztus 21 -én. Ezt követően a tettes a sértett DSZ-060 forgalmi rendszámú Audi 80-as világosbarna gépkocsijával tá­vozott a helyszínről, otthagyva a gépkocsi tulajdonosát és két utasát. Az elkövető személyleírása: 40—45 év közötti, 170-175 centiméter ma­gas, átlagos testalkatú, enyhén poca­kos férfi. Haja rövid, fekete, felül göndör. Orra kissé nyomott, az orr­hegy előreugró, álla kerek, rajta fel­tűnő himlőhely látható. Alkarja szembetűnően izmos. Erős tájszólás­sal beszél. A Kaposvári Rendőrkapitányság kéri mindazokat, akik az elkövetőről vagy a személygépkocsiról — mely­nek bal eleje sérült — felvilágosítást tudnak adni, értesítsék a legköze­lebbi rendőri szervet. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Jelcin közép-európai útja Borisz Jelcin kedden este Lengyelországot, Csehországot és Szlová­kiát érintő körútra indult. A látogatást az orosz fővárosban annak jele­ként értékelik, hogy Moszkva az Egyesült Államok és Nyugat-Európa helyett egyre inkább szomszédait, illetve a közép-európai országokat helyezi előtérbe. Jelcin programja meglehetősen feszített, két nap alatt járja végig a három országot. A lengyelországi látogatástól Moszkvá­ban azt várják, hogy konkrét tartalommal tölti majd meg a két ország által tavaly aláírt alapszerződést. Jelcin vendéglátóival, Lech Walesa államfővel, illetve Hanna Suchocka kormányfővel átfogó kereskedelmi megállapodást ír alá. Várhatóan államközi megállapodás születik egy Lengyelországon keresztül vezető gázvezetékről is. A beruházás értéke több mint hárommilliárd dollár. Noha elsősorban gazdasági kérdések­ről lesz szó, várhatóan műszaki-tudományos és kulturális egyezmé­nyeket is aláírnak majd Varsóban. Haladék a harceszközök kivonására Az abháziai rendezést felügyelő háromoldalú bizottság haladékot adott Grúziának az Abháziában maradt fegyverzet, illetve hadfelszere­lés végleges kivonására. Az orosz rádió jelentése szerint legkésőbb szeptember 1-jéig kell elszállítani az utolsó grúz harceszközt is. A dön­tés hátterében mindenekelőtt az áll, hogy Grúzia nyugati részén marad- ■ tak olyan egységek, amelyek nem engedelmeskednek a tbiliszi kor­mánynak, és félő, hogy esetleg megpróbálják megkaparintani a fegyve­reket, amelyeket közúton, illetve vasúton vonnának ki. A határidő mó­dosítása lehetővé teszi, hogy tengeren, illetve repülőgépekkel szállítsák el a még Abháziában maradt grúz harceszközöket. * Feszült politikai helyzet Nicaraguában Továbbra is rendkívül feszült a helyzet Nicaraguában, ahol az elmúlt hét végén két, egymást követő túszszedés során számos politikust, köz­tük a közép-amerikai ország alelnökét ejtették foglyul terroristacsopor­tok. A sandinista hadsereg ellen harcolt, úgynevezett rekontrák, illetve a másik oldalon álló, sandinistabarát fegyveresek eddig összesen 37 túszt engedtek szabadon, s 39-en vannak még mindig fogságban. A re­kontrák az északi hegyvidéken elfogott 42 személyből hétfő estig hú­szai bocsátottak szabadon; ugyanakkor folytatják akciójukat, amellyel ki akarják kényszeríteni Humberto Ortega hadsereg-főparancsnok le­mondását, és az államvezetés megtisztítását a sandinista befolyástól. BT-nyilatkozat a tádzsik kormányhoz A Biztonsági Tanács hétfőn este felszólította a tádzsik válságban szembenálló feleket: tartsák tiszteletben az ország valamennyi politikai csoportjának alapvető politikai jogait. Mint a testület ezzel kapcsolatos nyilatkozata leszögezi, e jogok tiszteletben tartására elengedhetetlen a közép-ázsiai ország tartós békéjének biztosításához. A BT azonnali tűzszünetre, a válság politikai rendezésére szólította fel a tádzsik kor­mányt és az ellenzéki csoportokat. Őrizetben egy lengyel pártvezető Hétfőn őrizetbe vették Boleslaw Tejkowskit, a szélsőjobboldali Lengyel Nemzeti Közösség - Lengyel Nemzeti Párt vezetőjét, amikor íi lé'ngyél tálévíziŐHíáfsói helyi adáSSt'stígárzö épületbe tartott - közölte kedden a lengyel rendőrség szóvivője. A nacionalista vezetőt tíz hó- . napja körözi a rendőrség, méri az ellené folyó törvényszéki eljarts so­rán nem volt hajlandó alávetni magát az előírt pszichiátriai vizsgálat­nak. Tejkowskit 1992 márciusában állították bíróság elé olyan vádak­kal, hogy megsértette az elnököt, a kormányt, a zsidókat, II. János Pál pápát és a lengyel püspöki kart. Boszniai sebesültek Olaszországban Az Ancona melletti Falconara katonai repülőterére kedden délben megérkezett azoknak a boszniai sebesülteknek az első csoportja, akiket Olaszország fogad be kórházi gyógykezelés céljából az úgynevezett Irma-hadművelet keretében. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Fokker típusú repülőgépén 10 súlyos állapotban lévő sebesült, illetve beteg érkezett ugyanennyi hozzátartozó kíséretében. Olaszország ösz- szesen 455 sebesült, illetve beteg boszniai gyermek kórházi kezelését vállalta. Nem lesz újabb Demjanjuk-per Az izraeli legfelső bíróság kedden elutasította a John Demjanjuk új perbe fogására vonatkozó kilencedik keresetet is: a Holocaust emléké­nek megőrzésére alakult Lapid (Fáklya) nevű szervezet kérelmét, hogy indítsanak vizsgálatot a volt nácisegéd regensburgi és flossenburgi ténykedése ügyében. A legfelső bíróság múlt pénteken két héttel elha­lasztotta Demjanjuk szabadon bocsátását, azzal, hogy ez idő alatt az új pert követelők - akik az eddigi három helyett öt bíró részvételével ké­rik a testület összehívását - írásban adják elő érveiket. A heroin hét áldozata Nem egészen két hét alatt hét áldoztatot szedett a dél-franciaországi Montpellier-ben és környékén egy rendkívül erős heroinkészítmény. A rendőrség felhívással fordult a kábítószer-fogyasztókhoz, hogy vigyáz­zanak a vásárlásnál. Most azt próbálják felderiteni, vajon valamennyi áldozat ugyanott jutott-e a tiszta heroinhoz. A nyolcadik áldozat élet­ben maradt. Remélik, ha magához tér, adatokat tud szolgáltatni arról, hol kapható a különlegesen veszélyes drog. Káosz az orosz légtérben is Oroszország távol-keleti légterét továbbra is jól őrzik, noha az élet egyéb területére jellemző káosz a levegőben is érezteti hatását. Az utóbbi egy hónap leforgása alatt ezt két magánrepülőgép utasai is ta­pasztalhatták, ugyanis az orosz elfogó vadászgépek leszállásra kény- slterítették őket. Az orosz pilóták nem szoktak hozzá, hogy magángé­pek röpködhetnek a légtérben. Szerencsére nem végződött tragédiával egyik eset sem. de a repülőgépek utasai alighanem életük végéig emlé­keznek arra, milyen érzés elfogó vadászgépek kíséretében landolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom