Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-21 / 194. szám
ADU (Ágyú, tromf): ütőkártya. Az üté- ses kártyajátékokban az aduszín bármelyik lapja magasabb rangú, mint a többi szín bármelyik lapja, vagyis üti őket. A francia á tout (= ütőkártya) szóból. ALSÓS Kártyalexikon (Alsós kaláber, dardechen, vannak, zsidós): a 19. század második felében kialakult magyar komplex ütéses kártyajáték, amelyet egy csomag (32 lap) magyar kártyával ketten. hárman vagy négyen játszhatnak. ÁSZ Valamennyi francia sorozatjelű, német sorozatjelű és latin sorozatjelű kártyatípus egyik lapjának magyar neve! Áz ász neve korábban Magyarországon „egyszem”, „kétszem” vagy „disznó” volt, a lapok jellegzetességei szerint. BÁLANYA A kártyajáték vesztese tréfásan. — A kártyázás szórakoztató, vidám légkörében gyakran születnek és hangzanak el tréfás szavak, fordulatok. Közéjük tartozik a bálanya is. Jelentésbeli rokonság figyelhető meg: a hajdani nagy bálokon bálanyának lenni nagy megtiszteltetést, de egyben sok költséget is jelentett. Egyes hazárdjátékok bálanyájának is mélyen bele kell nyúlnia a pénztárcájába, amikor a veszteséget kifizeti. BALEK A hamiskártyások gyanútlan, kifosztható áldozata. Az oszmán-török eredetű bálik (= hal) szóból képzett zsiványnyelvi szó. A gyanútlan kártyást a gyámoltalan halhoz, a minden hájjal megkent balek hamiskártyást a zsákmányra leső halászhoz lehet hasonlítani. BÉ A hamiskártyások zsargonjában két disznó. BETLI Számos kártyajáték figurája. Bemondója arra vállalkozik, hogy a játszma során egyet sem üt. Az alsósban díjazása 10 egység. A talonmáriásban, a négyes máriásban és a rablóultiban nem piros színben 5, piros színben 10 egységet ér. Német eredetű, feltehetőleg a Bettel (= koldulás, hitványság, vacak) szóból. BLACKJACK A huszonegyes észak-amerikai változata, illetve a belőle kialakult, világszerte elterjedt kaszinóbeli hazárdjáték. Francia elődjéről (ing-et-un) szóból keletkezett népetimológiával: az angolban értelmetlennek tűnő hangsorból előbb Van John lett, majd a John becéző alakja elé odaillesztették a vakszerencse sötét erőire utaló black (= fekete) melléknevet. -— Az európai kaszinókban legfeljebb hét vendég ülhet a black Jack-asztalhoz, rajtuk kívül azonban korlátlan számú álló játékos teheti próbára a szerencséjét. A játékhoz hat csomag, egyenként 52 lapos francia sorozatjelű kártyát használnak, jokerek nélkül. A kaszinó által alkalmazott osztó nem a kezéből oszt, hanem a shoe-nak (= cipőnek) nevezett adagolódobozból húzza a lapokat. A játék nyílt kártyákkal folyik, az osztó minden lapot színével fölfelé tesz az asztalra. A játékosok nem nyúlnak a kártyához. BRIDZS (Bridge): a whistből kifejlődött, egyszerű ütéses kártyajáték, amelyet francia sorozatjelű kártyával két pár, tehát négy játékos játszik. Magát a bridzs szót három különböző játékra, a whistre, az aukciós bridzsre és a kontrakt bridzsre is használják. A bridzs nemzetközi szó, az angolból terjedt el. Magyarországra német vagy francia közvetítéssel érkezhetett. Első írott megjelenése hazánkban: 1902. április 18-án, a Budapesti Hírlapban. Á szó eredete vitatott. A népetimológiai magyarázat szerint köze van az angol bridge (= híd) szóhoz. Ennek az a magyarázata, hogy nagyon fontos a bridzsben a kéz és az asztal közötti közlekedés, a híd. BUNKÓ A lórum kirakás játékalakzatának figurája. A kirakást kezdő játékos ugyanolyan értékű lapot tesz le utoljára, amilyennel a kirakást elkezdte. Díjazása csendesen egyszeres, bemondva kétszeres kassza. CSAPD LE CSACSI Tisztázatlan eredetű gyermekjáték. 1 csomag (32 lap) magyar kártyával játszhatja négy személy. A játék célja: nyolc azonos színű lap ösz- szegyűjtése. Aki először gyűjt össze kezében nyolc azonos színű lapot, Csapd le csacsi! felkiáltással dobja az asztalra azokat. CSUKA A hamiskártyás kifejezés a hazárdjátékokban: akitől sokat lehet nyerni. EROTIKUS KÁRTYA Erotikus vagy pornográf képeket tartalmazó kártya. — A keresztény Európa szigorú erkölcsei sok más tiltás mellett az erotika és testiség képi ábrázolását sem engedélyezte. Kivételt csak a művészinek ítélt, többnyire mitológiai témát választó képzőművészeti alkotások jelentettek. FEDÁK SÁRI 1. Figura a régi alsósban: A piros királlyal vinni haza a negyedik ütést. A névadó a 20. század első harmadának legendás hírű operett-primadonnája volt (1879—1955). FEKETE PÉTER (Shwarzer Peter): a 19. századi Németországból származó párosító-lerakó gyermekjáték. Közép-Eu- rópában a századfordulón ismerik meg. Általában 33 lapos, e célra készített gyermekkártyák megszámlálhatatlan változatával játsszák tíz évesnél fiatalabbak. — Á játék célja: azonos szimbólumú lapok párosításával a kézben lévő összes kártya lerakása. A vesztes az, akinek utolsó lapként a kezében marad a játék nevével általában azonos kártya. FERBLI (Csöndes, csendes, farba, hazai csendes): összehasonlító hazárdjáték, amelyet egy csomag (32 lap) magyar kártyával ketten, hárman és többen, maximum heten játszhatnak. — Német eredetű játék, a 19. században alakult ki. Magyarországon az 1830-as években jelent meg. A játék célja: a bank elnyerése vagy a többi játékosénál értékesebb lapkombinációval, vagy a licitálás során az ellenfelek feladásra kényszerítésével. Akárcsak a pókerben, itt sincsenek ütések, a nyereség vagy a veszteség egyrészt a játékos kezébe kialakuló lapkombináción, másrészt az ellenfelek megtévesztésén, ijesz- tésén, a blöffölésen múlik. FLÓTA A barlangokban tartós fennmaradásra berendezkedő ősünkről nem tudjuk, hogy kártyázással ütötte volna el az időt, de arról megbizonyosodhattunk, hogy az ötvenes években már kispolgári csökevény volt a kártyázás. Legalábbis Magyarországon. Senki sem vállalkozott még e teljesség felmutatására. De arra most már igen, hogy szaklexikont adjon az érdeklődők kezébe játéktípusokról, játékelméletről, kártyatörténetről, kártyagyüjteményekről és a játék sajátos kifejezéseiről, hogy csak néhány témakört említsünk. Az Akadémiai Kiadó egyedülálló vállalkozása a világon is példa nélküli. A nyár végén megjelenő kötetet néhány kiragadott és rövidített címszóval mutatjuk be. GOULASH A társasági bridzsben választhatóan alkalmazott, keverés nélküli osztásmód. — Az angolban a magyarból átkerült goulash szó eredetileg egy húsétel neve, de átvitt értelemben kusza összevisszaságot is jelent. HAYIS- KÁRiTÁS A hamiskártyázás a kártyajátékok, főképp a hazárdjátékok szabályainak tudatos, előre megtervezett megsértése a partnerek pénzének elnyerése céljából. A kártyazsargon szerint filozófusnak is nevezik. A jelzések legkorszerűbb védekezés az óvatosság, a megelőzés. Messziről kerüljük el az aluljárók, a piacok, autópiacok, vásárok, sipistáit, nasivasizóit és kopkázóit. HAZÁRDJÁTÉK (Hazárd kártyajáték): olyan kártyajáték, amelyben alapvető jelentősége van a szerencsének, a véletlennek, vagyis a játéktudás csak kis mértékben számít vagy egyáltalán nincs is rá szükség. A francia hasard szó régen egy kockazájék neve volt, ennek a játéknak a jellege hozzájárult ahhoz, hogy a szó jelentéstartalma kibővült a szerencsével, a véletlennel, a kockázattal és a rizikóval. Vannak olyan em- • berek, akik tökéletesen alkalmatla• Kecskeméten készült kártya a XIX. századból. olyannyira egyéniek, hogy még csak kísérlet sem tehető valamiféle átfogó rendszer ismertetésére. Inkább csak néhány, kultúrtörténeti szempontból érdekes jelzés kerül bemutatásra. A jelzések lehetnek verbálisak és nem verbálisak. A nem verbális jelzések közül legismertebb a süketnéma kommunikációból átvett mutogatások alkalmazása. Például fügét mutat = kontra; egy ujj = 1; két ujj = 2; három ujj = 3 stb. A huszonegyesben: Kezet hasra tenni = tizenöt; Kezet mellre tenni = tizenhat; A szakállát vagy az állát fogni = tizenhét; A bajuszt fogni = tizennyolc; Az orrot fogni = húsz. A Hamiskártyázáskor az előre összerakott kártyacsomag. A hamiskátyá- sok nyelvén: flótával lehet etetni a palit, vagyis hamisan játszani. JOKER nők a hazárd űzésére, valósággal rosszul vannak játék közben, míg mások pokolian élvezik. Az előbbiek született vésztők, míg a sikeres ha- zárdjátékosok az utóbbiak közül kerülnek ki. A hazárdjátékos különleges lelkialkattal bír, személyiségében a pozitív és a negatív tulajdonságok sajátosan keverednek. HÜHÜ A durákhoz közel álló, a Dél-Alföld kisebb településein ma is népszerű, elfogyasztó kártyajáték. Elsőként Tömörkény István említi. A 19. század hetvenes éveiben Észak-Amerikában mutatkozott igény egy olyan kiegészítő kártyalap megalkotására, amely minden más lapnál erősebb, értékesebb, illetve képes helyettesíteni a lapsorozatok bármelyik tagját. Magyarországon 1910 után — feltehetően a romi és a póker játékok terjedésével — jelenik meg. KANASZTA (Canasta): 1. Dél-amerikai eredetű, világszerte népszerű, húzó-lerakó kártyajáték. Montevideóban .(Uruguay) 1940-ben említik először. 1957-ben Magyarországon írják le. Szinte országonként más szabályokkal és szokásokkal játsszák. KÁRTYA Típusonként meghatározott képpel, sorozat- és értékjelzésekkel megkülkönböztetett, 20-34 lapból álló, szórakoztatás, jóslás és oktatás céljára szolgáló eszköz. Századokon keresztül főurak és polgárok, katonák és parasztok egyaránt játszották. — A 20. sz. második felében viszont elveszítette ezt a meghatározó szerepet. KOPKA A puszta véletlenen múló, bankra menő hazárdjáték, amelyet 32 lapos magyar kártyával kettő-tíz személy játszhat. 1845-ben említik először magyar nyelven. — A lengyel chupka (= rakás) szóból. MAGYARORSZÁG KÁRTYAKULTÚRÁJA Magyarországon az első feljegyzések a kártyajátékokról a 15. század végéről ismertek. A királyi udvar és környezete szívesen töltötte idejét ezzel a szórakozással. A játékot konkrétan nem ismerjük, és annak eszközét sem. Mátyás király idejében feltehetően az itáliai befolyás érvényesült ezen a téren is. — Az első ismert kártyát — egy német sorozatjelű ívet — Hofhalter Rafael készítette Gyulafehérvárott, 1568-ban. A leírások magyar eredetűnek tekintik a snapszli, az alsós, a felsős és a máriás játékokat, valójában ezek osztrák, német, ritkán francia vagy olasz származásúak, csakúgy mint a hazárdjátékok sorában a huszonegyes, a tűz, a ramsli, a hazárd makaó. Talán a „legmagyarabb” kártyajátékok az ulti, a ferbli és a húszashívásos tarokk. Ezeket Magyarországon és a magyarok lakta területeken kedvelik. MOLOTOV A kártyák rangsora és pontértéke tekintetében a jasshoz közel álló, svájci, komplex ütéses kártyajáték, amelyet a 36 lapos svácji sorozatjelű kártyával négyen játszhatnak. — Nevét Molotov szovjet államférfiról kapta. NYILOMISTA 1. Szegény, pénztelen játékos. 2. Akinek semmi sem sikerül. - A német Niemand (= senki) szóból. PIATNIK Ferdinand (1819—1885): pesti születésű bécsi kártyagyáros. A szakmát Graváts Józsefnél, majd egy pozsonyi iskolában tanulta. 1843-ban feleségül vette Moser A. kártyafestő özvegyét, és az örökölt üzemben készült kártyákat már a saját nevén adta ki. A Monarchiában szinte kizárólagos készítője volt a játékkártyáknak. PÓKER V gyarországon az egyik legnépszerűbb kártyajáték. — 32 lapos magyar kártyával hárman játsszák, általában pénzben. ROMI (Rumy, rummy, rommé, rami, rhum): 1. A 19. század második felében észak-Amerikában kialakult húzó-lerakó kártyajáték. Magyarországon 1920 körül hódította meg a társaságokat. — Kettő-hat személy vesz részt a játékban. A játék célja: lapkombinációk gyűjtése és lerakása. SNAPSZLI (Snapszer, Schnapsen, hatvanhatos): könnyű, szórakoztató, komplex ütéses kártyajáték, amelyet magyar kártyával ketten, hárman vagy négyen játszanak. — bajor—osztrák eredetű. Magyarországon csak a huszadik században terjedt el, már háttérbe szorult, a sokkal nagyobb tudást, kombinációs készséget és kockázatvállalást kívánó rablóulti kiszorította. SVINDLI Egyszerű, elfogyasztó kártyajáték, a blöffölés elsajátításának alapiskolája. Két csomat (104 lap) francia sorozatjelű, vagy két csomag (64 lap) magyar kártyával ketten, hárman, négyen vagy még többen is játszhat- ják. A jól megkevert kártyacsomagból tíz-tíz lapot osztanak ki. A maradék lesz a talon. Az győz, akinek előbb elfogy a lapja. TAROKK 1. A komplex ütéses kártyajátékok egy csoportjának összefoglaló neve. A játékok jellegzetessége, hogy különleges, vagy francia, vagy olasz sorozatjelű kártyával játsszák őket. Az érdemi játékban mindig csak négyen vesznek részt. Elsősorban az értelmiségi középosztályhoz tartozó (jogászok, tanárok, politikusok, papok, művészek stb.) kedvelték leginkább. TÖK A német és svájci sorozatjelű kártyák egyik színjle. A német nyelvben eredetileg Schelle (= csengő) elnevezésű színjei nem tisztázott körülmények között kapta magyar nevét. A rajz a középkori csengettyűt utánozza. TÖLTELÉK A kaszinókban az a személy, aki a hazárd kártyajátékok asztalainál a kaszinó megbízásából játszik. ULTI Komplex ütéses kártyajátékcsalád. Nevét a latin ultimus (= utolsó) szóból nyerte. A 18 század végén és a 19. század elején a kereskedők ulti- mónak nevezték a hónap utolsó napját. A játékok közismert figurája, az utolsó ütés hetessel, innen nyerte nevét. Magyarországon főképp két változatát játsszák, a rabló ultit és a talonmáriást. i Kártyázok egy középkori metszeten. 1. Összehasonlító hazárdjáték, amelyet 1 csomag (52 lapos) francia sorozatjelű kártyával ketten, hárman, négyen vagy még többen is játszhatnak. — Az első feljegyzések az amerikai Louisiana államból származnak 1803-ból. Magyarországon a 19. század végén jelent meg. — A játék célja: a bank elnyerése vagy a többi játékosénál értékesebb lapkombináció összegyűjtésével és felmutatásával, vagy az ellenfelek feladásra kényszerítésével. RABLÓULTI Komplex ütéses kártyajáték, amely a már a 18. században is közkedvelt máriás, majd a 19. században nagyon népszerű talonmáriás (egyszerű ulti) továbbfejlődésével alakult ki a huszadik században. Ma Ma
