Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-13 / 188. szám

PETŐFI NEPE Fotók és kamerák • Tájrajzolás camera obscura segítségével a középkorban. A Magyar Fotográfiai Múzeum­ban ma délután 4 órakor (Kecskemé­ten, a Katona József tér 12 sz. alatt) a nemzetközi Camera Obscura pályá­zat képeinek kiállítása nyílik. A látogató ezúttal különleges technikával készült képekre számít­hat. A tárlat egyaránt tanulságos le­het a fotózást magas és tanult) szinten művelőknek, mert ezzel az eljárással, amelyben egy átlyukasztott teásdo­boz is lehet az eszköz, a fotós szeme, látásmódjának eredetisége még na­gyobb jelentőségű. A tárlat anyaga­ként a művészi, illetve a kreatív fényképezés izgalmas produktumait láthatjuk. A mintegy tucat külföldi szaklap­ban megjelentetett pályázatra össze­sen húsz ország mintegy félszáz fo­tósa küldte be munkáit. Végül is Kecskemétre, a fotómúzeumba a ki­állítható mennyiségnek kétszerese érkezett, így a különlegesen gazdag anyagból még izgalmasabb váloga­tást láthatunk. Mivel a kiállítás szervezői a pá­lyázókat ezúttal arra kérték, ne csak a fotót, hanem a készítéséhez használt eszközt (a lyukkamerát) is küldjék be, izgalmas tárgyi anyaggal is talál­kozhat a látogató. A helyszínen ca­mera obscura képek és lyukkamerák készítésére, kipróbálására, széles körű tapasztalatcserére is lesz lehető­ség. A kiállítás október 20-ig, hétfő és kedd kivételével naponta 10—-18 óráig várja az érdeklődőket. K. J. TEVEKAMERAK FIGYELIK Nem dói tovább a ferde torony! Amint arról már korábban irtunk: megállítják a híres pisai ferde torony további dőlését a szakemberek. Az utolsó boldog turista 1989-ben néz­hetett le a pisai ferde torony harang­jainak magasságából a környező, bé­kés tájra. Közben egyre-másra érkez­tek az aggasztó hírek arról, hogy vé­szesen dől a világhírű harangtorony. Volt, aki azt is megjósolta, hogy mi­kor omlik össze, lévén a dőlés megál­líthatatlan folyamat. Kötetekre rúg a szakértői vélemények, mentési javas­latok száma, melyekért az olasz ál­lam százmilliókat fizetett. A campa­nile azonban folytatta megállíthatat­lan. hangyányi mozgását... 1993. jú­lius 30-án megtörtént a csoda: a to­ronyról azt állapíthatták meg, hogy a dőlés megállt! A szakbizottság el­nöke szerint az évszázadok óta tart») mozgást nemcsak megfékezték, ha­nem az már visszájára fordult, a két évvel ezehőtt mért dőlésszöget jelez­ték a műszerek, köszönhetően annak a 140 tonna súlyú »ílomnak, melyet a mentési program első szakaszában helyeztek el a torony alapzatában. Most egy hónap szünetet tartanak, majd szeptemberben a második sza­kasz következik, további 150 tonna súly elhelyezésével. A program ak­kor zárni, amikor a tervezett ellen­súly, összesen 670 tonna, a föld alatt lesz, a torony mellett. Ám ezt a meg­oldást ideiglenesnek tekintik — a dő­lés megállításával az összeomlás ve­szélyét zárják ki —, majd később következne a mentésnek az a szaka­sza, amellyel az állapotát rögzítik. Erre gyakorlati példát szolgáltat a mexikóvárosi katedrálisnál alkalma­zott módszer. A tizenharmadik szá­zad óta álló és dőlő torony felett ki­derülhet végre az ég, amit a mostoha természet és az elődök elrontottak — az utóbbiak a süppedékeny talajon végzett gyenge alapozással —, azt a huszadik század embere jóváteszi. Hacsak... Mert újabb és a századok romboló hatásánál is nagyobb ve­szély fenyegeti a tornyot, a pokolgé­pes bosszú. Az olasz terroristák a kö­zelmúltban végrehajtott templom­robbantások után kilátásba helyezték • A torony nem dől tovább. a további, műemlékek elleni merény­leteiket. A következő célpontjuk ép­pen a pisai ferde torony lenne? így tehát a természettel vívott küzde­lemmel egyidejűleg sajátos ostromál­lapotot rendeltek el az »ürült bombá- sokra számítva: állandi'ran őrzik, a kiözeiében autó nem parkolhat, elle­nőrzik a látogatókat, tévékamerákkal Figyelik a tér minden történését, eltá­volítják a közelből az utcai telefon- fülkéket, hulladékgyűjtőket. Hét évszázad minden viharát túl­élte az építészeti remekmű, vajon megmenekül-e a huszadik század vandáljaitól? Ady Akadémia Debrecenben Az idén — augusztus 16-tól — már negyedik alkalommal rendezik meg a Debreceni Nyári Egyetemből kivált, s a kisebbségi magyarságot szolgáló Ady Akadémiát. Nagy Zol­tán professzor, az akadémiának ott­hont adó Kossuth Lajos Tudomány- egyetem rektora elmondta: az Ady Akadémia immár a határainkon túli magyar értelmiség legjelentősebb szakmai továbbképző fóruma. Az Ady Akadémiának igen j»3 híre van a határainkon kívül. Az akadé­miát négy éve, 1989-ben azért hívták életre, hogy a határainkon túl élő magyar értelmiség ne áttételekkel, hanem közvetlenül tájékozódhasson a magyar tudományosság eredmé­nyeiről, s torzítások nélkül értesül­hessen a legújabb magyar irodalmi. történelmi, és néprajzi kutatásokról. Az idei kurzusra 219 ösztöndíjas érkezik, legtöbben Erdélyből, a töb­biek Kárpátaljáról, Szlovákiából és a Vajdaságból. Önköltséggel vesznek részt a továbbképzésen amerikai és burgenlandi magyarok. Most első íz­ben debreceni pedag»)gus-hallgatói is lesznek az akadémiának. Központi finanszírozással az Ady Endre Akadémia a hazai pedagógus- továbbképzés legjelentősebb fóru­mává válhatna. Most ugyanis alapít­ványként működik az intézmény, amelynek „politika telítettségére" is utal, hogy többek között a Soros Alapítványtól, az Illyés Alapítvá­nyon. a Lakitelek Alapítványon át a Narancs Alapítványig sok mindenki támogatja. Málnaszüret-fesztivál A Homokmégyi Hagyományőrző Népi Együttes felnőtt tánctagozata augusztus elsején a romániai Szé- kelyvarságon a Xlíi. „málnaszü- ret-fesztiválón” vett részt. Tavaly ok­tóberben kaptak meghívást a Hargita megyei székelytalálkozóra, melyre Homokmégy község polgármestere és képviselőtestületének több tagja is elkísérte a fiatal táncosokat. A fesz­tivált a két község plébánosai által celebrált ünnepi mise nyitotta meg, majd déltől kezdve késő délutánig folyamatosan követték egymást a kü­lönböző műsorszámok. A homokmégyi színpompás nép­viseletbe öltözött lányok és fiúk már a színpadra lépés pillanatában meg­hódították a közönséget. Műsorukat vastapssal és éljenzéssel jutalmazta a publikum. A fesztivál napjai során azután a táncosoknak alkalmuk nyílt arra, hogy bepillanthassanak a szé­kely emberek életébe, belekóstolhas­sanak abba a határtalanul önzetlen vendégszeretetbe, mellyel a Magyar- országról jövőket fogadják. Az e- gyüttes tagjai és kísérőik kirándu­lást tettek a parajdi sóbányába, a Gyilkos-tóhoz, a Békás-szoroshoz, meglátogatták Tamási Áron és Or­bán Balázs sírját, a mádéfalvi vesze­delem emlékművét. A csoport kör­utazását Romsics Imre muzeológus, a homokmégyi önkormányzat képvi­selője szervezte. A homokmégyi együttes székely- varsági útját rövidesen viszonozzák új barátaik: ősszel, a magyar község hagyományos szüreti bálján az erdé­lyi csoport lép fel. Balog Csaba Zoltán Vöröstéglás iskola A homokos úton fehér személyató áll meg. Három utasa közül a hatvan év körüli őszülő férfi hajdan volt ta­nyasi iskoláját keresi. A szemben lakó asszony készséggel felel az Amerikából hazalátogató kérdéseire. A férfi megdöbbenve hallja, hogy szeretett iskoláját — ahol 1947-ben fejezte be tanulmányait — a 60-as évek elején lebontották. Ki, vagy kiknek az akaratán, döntésén múlott, hogy az épületnek meg kellett sem­misülnie? Emlékszem, az iskola szép vörös téglaépület volt. Ma is áll­hatna, nemes célokat szolgálhatna. Lehetne benne falumúzeum, vagy bármi más. A férfi méltatlankodik. Úgy tűnik, nem tudja, nem akarja hinni, amit a szeme lát. Immár felnőtt orvos lányát kéri, készítsen róla fényképet. Elhanyagolt, gazzal, né­hány bokorral, vadon nőtt akácfával benőtt terület a háttér. Vajon hol volt a két olajpadlós osztályterem, ahol ez az ember kitűnő tanuló volt. Harminc hosszú év hosszú idő, már az épület alapjának körvonala sem látszik. A férfi szomorúan azonosul a valósággal, és csak akkor csillan fény a szemében, amikor az asszony emlékszik nevére és kitűnő tanul­mányi eredményére. Én, aki mind­össze fél évig járhattam a lebontott falak közé, csak állok a homokban szomorúan és alig tudok valamit sz»')lni. A férfi szerényen néz rám, amikor kitűnő bizonyítványáról esik szó, és búcsúzásképpen ennyit mond: De az édesanyja, az, aki most ki­tűnőre vizsgázott — az életből! Pintér Erzsébet Új vetélkedő a televízióban Az ötletgazdák, a kezdeményezők is csak találgatják, hány hónapot, évet, netán évtizedet él műsoruk. Meddig bírják energiával,, meddig tudnak megújulni. Mester Ákos pél­dául három-nég^ évet tartott célsze­rűnek á Hírháttér megszervezésekor! Tévedett, tovább élt, noha (vagy ép­pen ezért) — mint annak idején nyi­latkozta — megszívlelendő jótaná- csoknak tekintette a pártközponti utasításokat. Gombár Csabáék hiába kísérleteztek műsoridő-áthelyezéssel a közszeretetnek örvendő Játék és muzsika tíz percben eljelentéktelení- tésével. Egy-egy közkedvelt folytatásos műsor olykor új televíziós személyi­séget teremt. A Kicsoda, micsoda? például Vágó Istvánt. Néha azonban az ő nevéhez kötődő vetélkedőktől is el kell váratlanul búcsúznunk. El sem tudtam képzelni, hogy mi­ért maradt abba a Kerékbár, noha nem vagyok teljesen idegen a Sza­badság téri intézményben. Legutóbbi kecskeméti találkozásunkon őt kér­tem a talány megfejtésére. — Több okból határoztuk el az ismereteink szerint is jól fogadott já­ték befejezését. A legfontosabbat mondom: részben helyette jelentke­zik hetente háromfalkalommal a Sze­rencsekerék. Hatalmas sikerrel... — Vágó Istváh mégfscsak rosszul járt, föl kellett adnia bejáratott vetél­kedőjét. — Egy még jobbat kaptam...! — Mit? — Először a Petőfi Népe olvasói­nak árulom el, hogy én szerkesztem az átütő sikerű pénzes fejtörőt. — Köszönjük bizalmát. Vannak-e még hasonló jó hírei? — Új műveltségi játékot indítok munkatársaimmal, előreláthatóan e hónap végén. Elképzelhető, hogy fel­támasztjuk a külföldről hozott, itteni megvalósításra javasolt ötletek szó­rakoztató, nyilvános, díjazásos zsűri­zését is. Heltai Nándor VELEMENYEK SZABADON Ez nem agrárpolitika! Dtóhéjban csak két súlyos tör­vényhozási hibát kívánok megemlí­teni, azzal a megjegyzéssel, hogy a mezőgazdaságot sújtó intézkedése­ket egy regény nagyságú irományban lehetne megfogalmazni. A földrendező és földkiadó bizott­ságokról megjelent 1993. évi II. trv. 5. par. (4) bekezdése meghatározza, hogy a „részarány földtulajdonost hány AK értékű föld illeti meg.” A magyar parasztság ezer éves történe­tének megcsúfolása született meg ebben a törvényparagrafusban. Azzal tudnám ezen állításom indokolni, hogy ha a világéletben bármikor és bárhol a földmívelő ember földet vett, eladott, vagy örökölt az termé­szetes egységben (katasztrális hold, hektár stb.) történt, nem pedig AK-ban. Most kitalálták a jogszabály megfogalmazói az AK földérték meghatározását. A tisztelt lörvény- hozóknak tisztába kellett volna lenni azzal, hogy minőségi változás vagy művelési ág változás következtében az AK érték változik, de a természe­tes egység (kh.ha) változatlan örök időktől fogva. A törvényalkotásból adódik, hogy a volt mezsgyehatárok alapján a földjét senki sem kaphatja vissza, mivel 1964-ben országos föl­dátminősítés történt, az AK értékek mintegy 30-50 %-kal növekedtek. Ennek különös jelentősége van a volt szakszövetkezeti területeken, ahol eddig is használhatta mindenki a sa­ját földjét és most, hogy a saját föl­djének tulajdonjoga rendeződjön, azaz AK-t kell vásárolnia, ami azt je­lenti, hogy volt saját földjének bizo­nyos hányadát most újra meg kell vá­sárolnia. Minderre jön a földkimérés eddig meg nem oldott problémája. A következő kérdésem: a rend­szerváltás utáni évben a magángaz­dálkodók még semmiféle támogatást nem kaptak, maradt minden a régi­ben. Utána jött a ha-onkénti 1500 fo­rint vetési támogatás, ami ma is él. Jelenleg hazánkban a mezőgazdaság támogatása 8 %, a szomszédos Ausztriában 80 %, a Közös Piac tag­államaiban 44-48 %. A magyar mezőgazdaság mindig exportáló volt, ma ott tartunk, hogy sok mezőgazdasági terméket (búza, tejtermék, élőállat stb.) importálunk. Korábban 10000 forintot fizetett az állam azért ha valaki kivágatta a te­henét, 54-56 forintért vásárolták fel azt a hízósertést, melynek előállítási önköltsége 90,— Ft körül van, de ugyanakkor importáltuk ezeket a termékeket. Míg Európában nálunk legdrágább a termelési költség (üzemanyag, mű­trágya, növényvédőszer, gépek stb.) addig termékeinket igen alacsony áron, vagy sehogysem tudjuk eladni. Kérdezem az illetékeseket, mind­azokat, akik a törvényhozásban, vagy a piacgazdálkodásban dolgoz­nak, tisztában vannak-e azzal, hogy a mezőgazdaság leépítésének folya­mata a mai nap is tart és a magyar gazdaság összeomlásához vezethet? Bazsa Sándor (Szánk) isr HETI SOROZATUNK O Egy különös sziget Erdély rengetegében (4.) „Lakodalom van a mi utcánkban...” • Most indul a násznép a háromnapos lagziba. Délután esküvőre, majd lakoda­lomba vagyunk hivatalosak. Errefelé az ilyesmi mindig nagy eseménynek számít, mi is izgalommal készülünk rá. Széken vasárnap délután rendezik az esküvőket és lakodalmakat, ame­lyek gyakran — akárcsak a mesék­ben — három nap, s három éjjel tar­tanak. A lakodalmas nép közben fel­váltva hazamegy, ellátja a jószágo­kat, pihen egy keveset, majd frissen, kipíhéntén tér vissza, folytatni a mu­latóst, mialatt az ifjú pár már régen országon, határon túl jár... Négy óra tájban már szállingóznak az ünneplőbe öltözött emberek a község aisó végében álló Árpád-kori református templomhoz. Az asszo­nyok a főbejárat két oldalán elhelye­zett tetős (emyős) fapadokon ad- ják-veszik a legfrissebb híreket. A férfiak kissé távolabb, csoportokba vefódve beszélgetnek. Fél öt tájban harmadszorra is megkondul a harang és a nép — a lakhelyüknek megfelelő ajtókon át! — bemegy a templomba, hogy még az istentisztelet előtt ki-ki elfoglalhassa megszokott helyét. Pontosan öt lírakor vidám muzsi­kaszó csendül fel a közelben: megér­kezett a lakodalmas menet. Az embe­rek kitódulnak az utcára, mindenki kíváncsi az ifjú párra. Sudár, karcsú, valóban szép és összeillő a két fiatal. Bár mindketten széki születésűek, már csak a vőlegény él a községben. A menyasszony Szamosújvárról ér­kezett. Sötétzöld, apró virágos, rakott szoknyát, fehér csipkekötényt, fekete kivágott, fillentyűs mellényt, fehér gyapotinget, tulipános, rézpatkós kemény szárú csizmát, s rozmaring­gal díszített pártát visel. A vőlegény öltözete sötétszürke posztónadrág, fényes, szintén kemény szárú csizma, sötétkék rézgombokkal dí­szített mellény, fehér rakott ujjú gya­poting, kicsiny nyakkendő és ugyan­csak rozmaringbokrétával ékesített fekete postakalap. A jómódot Széken a felvett szoknyák számával mérik, nem csoda, hogy az amúgy karcsú menyasszony tekintélyes vastagságú derékkal lépdel vőlegénye oldalán, legalább kilenc szoknya, és ki tudja hány pendely szorításában... Az esküvői szertartás végeztével, immár fiatal házasokként hagyják el a templomot, fölcsendül a vidám muzsika és a násznép, a kíváncsi tö­meg kíséretében megindul a menet a lakodalmas ház felé, ahol egy egész borjú, két másfél mázsás disznó, li­bák és tyúkok özöne, pálinka, bor és sör hordószámra várja őket. A székiek vatóban tudnak mulatni. Táncaik nemcsak Magyarországon, de szinte világszerte ismertek. Lako­dalmaikban leginkább a következő négy táncot: a széki lassút, a csárdást (mely nem egészen azonos az álta­lunk ismerttel), a porkát és a héjlé­pést kedvelik. Ez utóbbi kettő a ’40-es évek óta terjedt el a község­ben, s bár jövevény táncnak számíta­nak, mára már szervesen illeszked­nek a hagyományos táncstílushoz. Éjfél körül járhat, amikor búcsút veszünk a házigazdáktól. A vidám nótaszó és a táncoló lábak moraja végigkísér az alvó nagyközség ut­cáin. Reggel elköszönünk vendéglátó­inktól is, és a kanyargó főutcán elin­dulunk Szamosújvár felé. A község végébe érve még egy utolsó pillan­tást vetünk a domboldalakon szét­szórt apró házakra, melyek ablakai árván hunyorognak a reggeli napsü­tésben... (Folytatjuk) Oroszlánszívű Richárd szíve Első ízben mutatják be a nagykö­zönségnek a rouen-i katedrális kincs­tárát, amelyben ott található az Oroszlánszívű Richárd (1157-1199) szívét tartalmazó ereklye: egy díszes dobozka is. A kincstár eddig a temp­lom egyik tornyában volt elhelyezve, amelyet most restaurálnak. A kiállí­tás megnyitását felfokozott érdeklő- dés kíséri Franciaországban. MOZI, KTV, IKTV, KISKUN TV KECSKEMÉT. A mozik mű­sora. Városi: fél 4, 3/4 6 és 8 óra­kor. SCHWARZENEGGER - AZ UTOLSÓ AKCIÓHŐS. Színes, magyarul beszélő amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Árpád: 3/4 6 és 8 lírakor: TIT­KOLT TITKOSÜGYNOK. Színes, magyarul beszélő francia film. Stúdió: 7 órakor: DERMESZTŐ SZENVEDÉLYEK. Színes ameri­kai film. Csak 16 éven felülieknek! Csalán ősi Autósmozi: este 9 órakor: FENEGYEREKEK. Színes, magyarul beszélő amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kopjás és Kopjás Kft mozi bel­városi adás, Liszt F. u. 21.00: órai kezdettel: ÖRÖM APA. Színes ame­rikai filmvígjáték. KISKUNFÉLEGYHÁZA. Pe­tőfi: 6 és 8 órakor: BANYA CSAK EGY VAN. Színes amerikai film. KTV: 6.00-10.00: Képújság. 10.00- 10.’30: Klip-műsor (ismét­lés). 14.00-16.00: Budapest TV. 16.00- 20.00: Szív TV (II.) produk­ció. 20.00-24.00: TV 4 (II.) produk­ció. Kiskun TV: 5.00-20.00: Képúj­ság. 20.00-20.15: Helyi híradó. 20.15-21.45: Játékfilm.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom