Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-12 / 187. szám
Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaalpár Tiszakécske és vidéke SZENTKIRÁLYI HÉTKÖZNAPOK A FŐMÉRNÖK CÁFOLJA A HÍRT Nehéz a homokon a megélhetés • Szentkirályon sok család foglalkozik dinnyetermesztéssel. A Horváth családban a kicsik is segítenek. Imrével a szentkirályi út mellett találkoztunk, amint földjük mellett árulta a dinnyét. • Szentkirály, katolikus templom. az a tapasztalata, hogy ezek a betelepülők sok esetben problémás családok. Elvált szülők, egyedül élő nők több gyerekkel, akik enni kémek. A tanya viszont teljes családnak való, arra, hogy ott a család minden tagja gazdálkodjon. Nem csoda tehát, ha ezek az egyedülálló, sokszor munkát sem találó emberek a szociális segélyre szorulnak. Hogyan érzik magukat a szentkirályi emberek? — Nehezen igazodunk el a mai világban — így foglalja össze Vargáné a falusiak életérzését. A parasztember nem szeret adminisztrálni, mindig fél attól, amit le kell írni. Itt is legnagyobb mumus az adóbevallás, ijesztgetni lehet vele a szentkirályit. Támogatást sem nagyon kémek az emberek, pedig dolgoznak keményen, de még mindig kísértenek a régi rossz emlékek. Inkább nem igényelünk semmit — mondják —, nehogy aztán később duplán visszavegyék. Vargáné szomorúsága, hogy kevés a vállalkozó a faluban. A kezdeményezők máshonnan jönnek, szerencsére elfogadják őket a szentkirályiak. B. M. Alig jár ember az utcán, amikor Szentkirály alpolgármesterét. Varga Jánosnét keresem a községházán. A nyári hőség elől jobbára a házba menekültek az emberek, inkább délután élénkül meg a falu. Az ügyfélforgalom azonban nem csendesedik a déli órákban sem. Úgy gondolná pedig az ember, hogy egy ilyen kis településen a hivatal dolga is kevesebb. Varga Jánosné ezt cáfolja. — Nálunk mindig van ügyfélfogadás — mondja. — Hiába írjuk ki az időpontot, itt nem tartják be az emberek. Jönnek a problémáikkal, s hogyan küldhetnénk el az ismerős idős nénit, vagy a szomszédot? Itt mindenki ismer mindenkit. S ha netán a hivatalnok megpróbálná betartatni az ügyfélfogadás rendjét, azt mondanák rá: lám, fennhordja az orrát. Varga Jánosné szavaiból kiderül, mit éreznek, mit gondolnak a szent- királyi emberek. Mint másutt, ahol a föld adja a kenyeret, itt is nehezen élnek. Szentkirályon és környékén, sajnos, igen rossz a termőföld, nem csoda, hogy a két földárverésen 500 forintért keltek. Az emberek elsősorban paradicsomot és dinnyét próbálnak termeszteni a forró homokon. De míg a szomszédos Kécskén 1 méter 20-nál már van talajvíz, addig Szentkirályon csak 2,20-nál. Legnagyobb gondjuk tehát az öntözés, amit a kisgazdaságok fúrott kúttal oldanak meg. Rendkívül nagy azonban így is a költség, mert igaz, a vízért — egyelőre — nem kell fizetni, de az energiáért, amely hajtja a szivattyút, annál inkább. Ugyanez a helyzet a gépek esetében. Sok gazdálkodónak van traktorja, csak épp üzemanyaggal nem győzi. Vargáné szerint nemcsak a kalászosok termesztését, a zöldség-gyümölcsöt termelő gazdákat is kellene támogatni. Munkahely nemigen akad Szentkirályon. A szövetkezetben már alig dolgoznak, a fonoda is megszűnt. Jelenleg 200-230 a faluban a munka- nélküli, közülük egyre többen a hivatalra szorulnak, ugyanis lejár a munkanélküli-segélyük. A szentkirályi ember azonban nem szeret kérni. Legtöbbet a bevándorlókkal bajmo- lódnak, akik szerencsét próbálni jönnek városról falura, kiköltözve egy romos tanyába, azt gondolva: itt könnyebb lesz a megélhetés. Pedig nem így van. Az alpolgármesternek KÉCSKÉTŐL CSONGRÁDIG A tiszai hetek összefogtak Hét önkormányzat: Tiszaug, Ti- szasas, Csépa, Tiszakécske, Lakitelek, Tiszaalpár, valamint Csongrád úgy döntött, hogy ezentúl összetartanak, hiszen a Tisza nem elválasztja, hanem összeköti őket. Már 1991-ben felvetődött az együttműködés gondolata. Lényege: amihez egy településnek a legjobb adottsága van — a többi településsel egyeztetve —, azt Minden polgármester örömest fogadja azokat a vállalkozókat, akik munkalehetőséget ajánlanak a település lakói számára. így volt ezzel a szentkirályi önkormányzat is, amikor a Vitapress cég megjelent a faluban azzal, hogy élelmiszerüzemet szeretnének létesíteni a téeszfonoda helyén. S hogy ez mennyire nem volt álom, bizonyítja, hogy tavaly decemberben már meg is kezdték a felújított épületben a próbagyártást. Hat személlyel indult a Ma- rina-üzem — tudtuk meg Merkert Zoltán termelési igazgatótól —, majd csinálja. Nem kívánnak egymással versenyezni. Inkább összerakják a fejlesztési ötleteket, s egymást segítve a legoptimálisabb helyen valósítják meg. Egyelőre persze nincs még anyagi hozzájárulás egyik ön- kormányzat részéről sem, de a kapcsolatot tartják egymással. Minden bizonnyal a térség hasznát veszi majd a jó együttműködésnek. márciusban újabb 10 embert vettek fel, s ma már hatvanan dolgoznak itt, többségében nők. Gyümölcsszörpöket, kólát, narancsüdítőket, valamint citromlevet készítenek három műszakban. Az átlagkereset bruttó 13 ezer forint, amin a műszakpótlék és az étkezési hozzájárulás emel. Úgy tűnik, a Vitapress Kft. hosszú távra rendezkedett be Szentkirályon. Azon túl, hogy a fonoda leromlott épületét rendbehozták, igen nagy volt az eszközberuházás: többféle gépet is vásároltak, ami nem kis pénzbe került. Jobb vizet iszunk? Amióta a regionális vízmű megépült Tiszakécskén, Lakiteleken és Tiszaalpáron, szoros kapcsolatban áll egymással a három helység vízellátása. Az elmúlt évben Lakiteleken hajtottak végre beruházást, ebben az évben pedig Tiszakécskén adták át a víztisztító berendezés egy részét. A beruházás 60 millió forintba került. Amennyiben a tisztiorvosi szolgálat alkalmasnak találja a víz minőségét, megkezdődhet a próbaüzem. Erre minden valószínűség szerint a hét végén, vagy a jövő hét elején kerül sor. A próbagyártás két napig, de akár egy hónapig is eltarthat — tudtuk meg Péter József üzemvezetőtől. Péter úr bízik abban, hogy a rendszer gyorsan beáll, mert a kivitelezők jó munkát végeztek. Utána még jobb minőségű vizet ihatnak az érintett helységek lakói. Kérelem a miniszterhez A megye szinte valamennyi települése kérte Schamschula György hírközlési minisztert, hogy koncepciós pályázatot írjon ki a megye telefon hálózatának bővítésére. Ez azt jelentené, ha valaki áldozni szeretne telefon befektetésre, az megtehesse, legyen az külföldi, vagy akár magyar vállalkozó. A MATAV ugyanis eddig több esetben is pénzhiányra panaszkodott, amikor egy-egy település telefon-hálózatának bővítése került napirendre. Amennyiben a miniszter úr engedélyezné a pályázat kiírását, s tőkés társak is jelentkeznének, minden bizonnyal jobb lenne a megye telefon ellátottsága. A beruházónak érdeke lenne, hogy minél többen kössék be a telefont, mert úgy a pénze hamarabb megtérülne. Jól jönne ez a pályázat a tisza- kécskei polgároknak is, akik évek óta várnak a telefonfejlesztésre. Megvalósítani — úgy tűnik — egyelőre csak önerőből lehet. Léüzem a falu szélén • Marton Antalné a fóliázógépnél. Elásták az almaitalt? Nyárlőrincen a faluban elterjedt a hír, hogy az Olympos Kft. nagy mennyiségű dobozos üdítőt ásott el a telephelyén. A szemtanúk látni is vélték, amikor markolóval nagy gödröt ástak, s több mint 600 raklap almaitalt süllyesztettek el benne. Az emberek szerint mintegy 40 millió forint értékű, megromlott almaital került ily módon a földbe. Az esettel kapcsolatban dr. Bíró Ernő főmérnöktől érdeklődtünk, mi igaz a szóbeszédből? Bíró úr elmondta, hogy egy 6000 négyzetméteres külszíni tárolót építettek, abból a célból, hogy a termelés során a meghibásodott termékeket ebbe helyezzék bele. Elmondása szerint a tárolóba csak dobozok kerültek, üdítőital nem. Egyéb hulladékokat — törmeléket — is elhelyeztek a gödörben. Azok az üdítősdobozok, amelyeket ők használnak, környezetkímélők, így semmilyen szennyeződést nem okozhatnak. A főmérnök úr elmondta, hogy náluk is vannak romlott termékek, de ezek nem kerülnek a talajba. A kérdésre, hogy a dobozokat miért nem a szeméttelepre vitték, Bíró úr azt válaszolta: nem akarták a cégjelükkel ellátott nagy mennyiségű dobozt közszemlére tenni, ezért választották a saját telepen történő eltemetést. TÉVÉNÉZŐK MILLIÓI ELŐTT Elődöntőben a kécskei zenekar Augusztus 19-én este szurkolhatnak a tiszakécskeiek a Ki mit tud? elődöntőjébe bejutott Tisza ’83 cite- razenekarért. A virtuóz zenészeket ugyan már jól ismerik Nyugat-Euró- pában, hazai földön azonban mind ez idáig nem termett számukra babér. Bár a közönség mindenhol ünnepli őket, a szakma viszont — mégha elismeri is virtuóz technikájukat, profi játékstílusukat — fanyalog. Azt mondják, a citera népi hangszer, s nem arra való, hogy megszólaltassák rajta a klasszikusokat. A Tisza ’83 együttes tagjainak, s tanítómesterüknek, Pribojszky Mátyás citeramű- vésznek azonban más a véleménye, s ezt citerajátékukkal bizonyítják is. Brahmsot, Johann Strausst, Mozartot pengetnek ezen az egyszerű hangszeren, ami úgy szólal meg, mint egy nagyzenekar. A Tisza ’83 vezetőjétől, Urnán Zoltántól megtudtam: a Ki mit tud?-on nem a folklór kategóriában indultak, hanem a hangszeres kamara műfajban, s valószínű, hogy egy cimbalmos lesz az ellenfelük. Az előadás négy és fél perce alatt Johann Strauss Éljen a magyar! című művét játsszák el. Azért ezt a zeneművet választották, mert nemcsak bravúros technikájukat akarják csillogtatni, hanem szuperhangzásra is törekednek. A többi már a zsűrin múlik. Sok sikert, Tisza ’83! • A Tisza '83 citeraegyüttes fellépés közben. MI LESZ AZ ALPÁRI HOLT-TISZÁVAL? Elképzelések pénz nélkül Hosszú évek óta meglehetősen elhanyagolt állapotú a Tiszaalpár mellett húzódó Holt-Tisza-ág és annak szabadstrandja. Az iszaplerakódás hatására a víz minősége folyamatosan romlik, bizonyos részeit már teljesen hatalmába kerítette a hínár és egyéb vízinövények. Megnyugtató, hogy folynak már tárgyalások a meder kitisztításának lehetőségeiről, amely a tervek szerint az idei fürdési szezon végeztével megtörténik. A szabadstrand elhanyagoltsága elsősorban abban nyilvánul meg, hogy környezetében mindössze egyetlen vendéglátóipari létesítmény üzemel, a halászcsárda, amely az ide látogatók véleménye szerint azonban cseppet sem vonzó. Csoda hát, ha ilyen körülmények között egyre kisebb az érdeklődés az egyébként csodálatos természeti adottságokkal bíró állóvíz iránt? Hiszen a kikapcsolódni induló embereknek csak néhány kilométert kell megtenniük ahhoz, hogy nyaralásuk alatt viszonylag jó ellátásban részesüljenek egy másik fürdőhelyen. A tiszaalpári önkormányzat még tavaly elkészítette a terület részletes rendezési tervét, amelyben többek között új étterem, motel és kilátó felépítése, valamint part menti sétány létrehozása szerepel. Ehhez azonban vállalkozói tőkebefektetésre lenne szükség, ugyanis az önkormányzat pénzügyi keretei egyelőre szűkösek. Tóth Katalin • Hiába csodálatos a Holt-Tisza környéke, ha nincsenek meg a kulturált pihenéshez szükséges feltételek. Az oldalt szerkeszti: Benke Márta Szakmai fórum Szakmai fórumot rendeznek augusztus 13-án Lakiteleken, a községházán. Vendég lesz dr. Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A fórumra meghívták a térségből az érintett vállalatok és hatóságok képviselőit. Közös szeméttelep? Felvetődött annak a lehetősége, hogy Tiszakécske, Lakitelek és Szentkirály közös szeméttelepet létesítsen. Tekintettel arra, hogy mind a három helység hasonló problémákkal küszködik, a polgármesterek tárgyalásokat folytatnak az ügyben. A legalkalmasabb helynek a közigazgatási határ találkozása bizonyulna, főleg a talaj állapota miatt. Amennyiben sikerül megegyezni, a beruházás részét képezné az odavezető út kiépítése is. Testületi ülés Ma délután ismét összeülnek Tiszakécske város képviselői. Először vesz részt a testület munkájában dr. Albrecht Sándor, Lakitelek jegyzője, aki ideiglenesen látja el a hivatali teendőket a városban. Az ülésen szó lesz többek között az önkormányzat 1993. évi első félévi gazdálkodásáról és a költségvetési rendelet módosításáról. Eladás vagy per? Amint apt ÓL már beszámoltunk, a tiszakécskei önkormányzat és a Solohov szövetkezet között per lesz a termálfürdő ügyében. Erre azért keiül sor. mert a két fél nem tud megegyezni a tulajdonosi hányadban. s ennek eldöntését a bíróságtól várják. A nehéz helyzetben lévő szövetkezet szeretné a fürdőt értékesíteni, de a per egyelőre gátat vet ennek. Díszpolgári cím adományozása Ma dönt arról a tiszakécskei képviselő-testület, hogy kit fogad díszpolgárrá. Az előterjesztésben Gémes Mihály címzetes prépost, főesperes plébános neve szerepel, akit Keszthelyi Ferenc váci püspök is támogat. Többen tudni vélik, hogy más nevek is felmerültek, többek között Miskó Isván egykori tanácselnöké. Elképzelhető, hogy az ő díszpolgárrá avatásáról is dönt majd a testület. Túl a kétszázadik tanévnyitón 1718-tól van a tiszakécskei református iskolának működést engedélyező okirata. így most augusztus 29-én már a 275. alkalommal készülnek a tanévnyitóra. Igaz, az. elmúlt rendszerben állami iskolaként működött, de most szeptembertől újból az egyház irányítása alatt fog folyni a tanítás. Citeragála Holnap, augusztus 13-án 19 órakor citeragálát rendeznek a tiszakécskei művelődési központban. A gálán azok az együttesek mutatkoznak be, akik a már hagyományos, minden évben megszervezett nemzetközi citeratá- borban vesznek részt. A fellépő zenekarok közt szerepel az az alkalmi tábori citeraegyüttes, amely több település citerásaiból tevődött össze, s most Mozart Kis éji zene című művét adják elő. Kécskei Napok Háromnapos rendezvénysorozattal ünnepli Tiszakécske augusztus 20-át. A gazdag programban egyebek közt lesz toronyzene, aratófelvonulás és akadályhajtás a lovaspályán.
