Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-08 / 157. szám
Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaalpár Tiszakécske és vidéke A lokálpatrióta szerkesztő Nem gond a csőtörés Hét kilométerre Halleintől található Ausztria legmodernebb létesítménye, a csatornázási központ. A Tisztántartó Szövetség hozta létre, melynek 9 település a tulajdonosa, a legnagyobb rész Halleiné. Ez a létesítmény 250 km hosszú szennyvízhálózatot ellenőriz elektronikus vezérléssel. A számítógépek segítségével egy-egy csőtörést centiméter pontossággal meg tudnak határozni. Kamerával ellenőrzik a hálózatot, s a közvetítőkocsi képernyőjén a csatorna belső fala jelenik meg a pontos paraméterekkel. Új módszerrel leplezik le azokat, akik illegálisan kapcsolódnak a hálózatra. Ködöt juttatnak a rendszerbe, ami az illegális rácsatlakozó esőcsatornáján bukkan fel. A központban 20 magasan kvalifikált szakember dolgozik, keresetük átlagon felüli, nettó 18 ezer shilling. A magas fizetésért azonban nagy teljesítményt követelnek. De nemcsak megfizetik, hanem első osztályú körülményeket teremtenek a jó munka érdekében. Szállodai színvonalra törekedtek, amikor elkészítették az ebédlőt, a fürdőszobát, az öltözőt. A küldöttség tagjai • A delegáció tagjai Hallein néhány képviselőjével. (Balról jobbra) Subicz Mihalvné, Kiss Zoltán, a kalapos hölgy mögött Karaszné Nagy Éva, mellette Szépe Gábor, középen a két polgármester, Franz Kurz és Tóth Dezső, valamint Ernst Scheichl alpolgármester, mögöttük áll Bányai András és dr. Bucsai Dezső. lenti. A halleini újság is a hirdetési bevételekből biztosítja fennmaradását, a város szintén reklámok megjelentetésével segíti. A Halleiner Zeitungot egyedül Stierschneider úr írja és szerkeszti, a szövegszerkesztésben és nyomtatásban a fia társa. A felesége a könyvelő, egyetlen alkalmazottjuk a terjesztéssel foglalkozik. Legnagyobb konkurens a Salzburger Nachrichten, amely már több helyi újságot megvásárolt. Szeretnék a halleini lapot is bekebelezni, több ajánlatot tettek már Odo Stierschneidemek, de ő nem áll kötélnek. Pedig a konkurencia mindent elkövetett, hogy megfojtsák a helyi lapot. Három évig minden csütörtökön, a Halleiner Zeitung megjelenése napján ingyen juttatták el újságukat* A szerkesztő szerint lapjuk konstruktívan mutat be egy-egy problémát. A városi újság már több ügy mellé odaállt, a gimnázium megépülése is szinte a lapnak köszönhető. Az újság fejléce is szimbolikus. A Halleiner szóból fehéren maradt a Hall szótag, amely sót jelent. Stierschneider úr elmondta, hogy néhány éve megszüntették a városban a sótermelést. Véleménye szerint ezzel Hallein történelmi identitását veszítette el, s ő azóta fehéren hozza a fejléc erre utaló részét. A város azért harcol, hogy ismét beinduljon a sóbányászat, s ha ez jövőre megtörténik, visszaállítja az eredeti fejlécet. • A csatornázási központ vezetője: Leopold Stock. Testvérváros Ausztriában Hallein, a sóbányák városa A szerződés-aláírás ünnepélyes keretek közt történt a halleini városházán. Miután a két polgármester kézfogással is megpecsélte a partnerkapcsolatot, az osztrák képviselők és a magyar vendégek bejegyezték nevüket az Aranykönyvbe. Az Aranykönyv igen értékes dokumentum, hiszen ebben örökítenek meg minden jeles eseményt, köztük a külföldi vendégek látogatását, de itt találhatók a polgármesterek, alpolgármesterek születésnapi ünnepségéről szóló feljegyzések is, aláírásokkal hitelesítve. Amelyik könyvbe a magyar vendégek beírhatták nevüket, azt 1964 óta vezetik. Amikor Franz Kurztól a testvérvárosi kapcsolat lehetőségeiről érdeklődtem, így válaszolt: Ez az együttműködés nemcsak abból áll, hogy érdekes''és' kedves embereket ismer meg. A jelentősége abban van, hogy elősegítheti a világbékét. Ha el akarjuk kerülni a háborút — mondta Kurz úr —, egymást kölcsönösen meg kell érteni. A halleini polgármester arról is beszámolt, hogy nagyon elnyerte tetszését Tiszakécske. Sokat tanult a Tisza-parti városban, többek között a művésztelep ragadtatta el.•elhatározta, hogy ezt Halleinben is megvalósítja. így osztrák művészek Kécskén, magyar művészek pedig Halleinben alkothatnának. Ezenkívül nagyon megragadta a magyar lakáskultúra. Csodálkozott, hogy minden háznak saját kertje van, s a kertekben dolgoznak az emberek. Úgy látta, hogy a kécskeiek szerelmesek a földbe, s ennek köszönhetően közel élnek a természethez. Franz Kurz hét éve polgármester, másodszor választották meg. Előtte sóbányában dolgozott mérnökként. Munkatársai szerint nagyon szerény, közvetlen ember. Bármi épül a városban, nem engedi, hogy megörökítsék a nevét, holott Halleinben ez a szokás. A képviselő-testület 24 tagból áll, legnagyobb számban a szociáldemokraták képviseltetik magukat. A város politikai életét azonban nemcsak ők irányítják. A városházával szemben működik egy férfiklub, melynek 140 tagja van. Bizonyos időközönként összejönnek, politikáról és a gazdaságról beszélgetnek, magyarán mondva: Halleinben a férfiak csinálják a politikát. Söpröget és homokot szór A mintegy 20 ezer lakosú Hallein folyó mellett, hegyek között fekszik. Két szikla magasodik a város fölé, ezek a település jelképei. A kisebbik szikla Halleinben, a nagyobbik már Németországban van. Hallein története ötezer éves, már 3000 éve bányásztak itt sót. Várossá válása, mely 1230-ban történt, a sóbányászatnak köszönhető. Nagyon hamar kialakult az ipar, s a sótermelés mellett vegyi üzem is létrejött. Emellett a papír- és a gépgyártás is kialakult, újabban pedig az elektronikai ipar hódít a városban. Jelentős aí idegenforgalom, gyógyfürdők, gyógyhotelek várják a vendégeket. Hal lein Ausztria második legnagyobb kulturális központja, évente 300 kulturális eseményt szerveznek. Az elmúlt 10 évben gazdasági fellendülés volt tapasztalható a városban. A 750 gazdasági egységben több mint tízezer ember dolgozik. Sok terméket exportálnak külföldre, elsősorban Nyugat-Európába és a tengerentúlra. Németország egyesítését és az amerikai gazdasági recessziót a halleini gazdaság is megérezte. Kevesebbet vásárolnak kül• A halleini városháza színpompás festménnyel a falán. földön, szűkült a piac, s e? néhány üzemet igen érzékenyen érintett, emiatt lett 300 munkanélküli a városban. A polgármester elmondása szerint azonban gyorsan újabb üze-Seiwaldék tejgazdasága • Ketten a három Trilety testvér közül. Halleinben nem ritkaság a családi vállalkozás. Szép példája a Trilety testvérek üzeme, amely nemcsak Ausztriában, de Magyarországon is ismert. A Trilety cég olyan gépeket gyárt, melyek a köztisztaság fenntartásában nélkülözhetetlenek. Ezek között vannak univerzálisak, melyek 4-5 perc alatt átalakíthatok. Egy ilyen univerzális, többfunkciós járművet mutattak be ottjártunkkor. Az utcaseprő autó, melynek 1,2 millió shilling az ára, szinte mindent tud. Miközben erős szálú körkeféivel söpröget és vizet permetez az útra, minden szemetet, mint egy porszívó, bekebelez. És elegendő felszerelni szippantócsövét, s pillanatok alatt felszívja az út mellett heverő szemétdombokat. Ugyanez a szerkentyű télen homokot szór a jeges aszfaltra, valamint seprőit lapáttá változtatva, hótolásra is alkalmas. Minderről meggyőződhettünk, ugyanis a Trilety testvérek — ruhájuk tisztaságát sem kímélve — a gép működését bemutatták. S nem hiába gyártanak köztisztasági gépeket, az üzem udvarán egyetlen eldobott csikket nem láttunk. Tiszakécskén járt Hallein polgármestere, Franz Kurz, hogy aláírják a két város együttműködéséről szóló szerződést. Ekkor a halleini polgármester meghívta a kécskeieket Ausztriába, hogy ott erősítsék meg aláírásukkal a testvérvárosi kapcsolatot. A tiszakécskei polgármester, Tóth Dezső elfogadta az invitálást, és a hét végén delegáció utazott Halleinbe. • Franz Kurz és Tóth Dezső polgármester. Néhány perccel a szerződésaláírás után, kezükben a dokumentummal. meket telepítettek, hogy legyen az embereknek munkájuk. így ma 3 százalékos Halleinben a munkanélküliek aránya. A városi kassza évente 500 millió shillinggel gazdálkodik. A költségvetés 20 százalékát szociális ügyekre, a másik 20 százalékát pedig a környezetvédelemre fordítják. Tíz százalék jut a kultúrára, 5 a sportra, 15 az oktatásra, a maradékot az adminisztrációra, a városi alkalmazottak bérére használják fel. A polgármester egyébként arra a legbüszkébb, hogy sokat áldoznak a környezetvédelemre. Európa legmodernebb vízellátó rendszerét hozták létre, valamint az ipart is környezetbaráttá tették. Néhány év alatt 90 százalékkal csökkentették a levegő szennyezettségét. A városban öt helyen mérik a levegő állapotát, tavaly két nap volt csak, hogy nem felelt meg a gyógy vidéki levegőnek. Ugyancsak nagy eredményként könyvelheti el Kurz úr, hogy sikerült megszüntetni Halleinben a lakásínséget azzal, hogy évente 190 lakást építettek fel. Emellett új gimnáziumot építettek és kulturális központnak megvettek egy szigetet. • Seiwald gazda istállóját bármely állattenyésztő megirigyelhetné. Franz Kurz a kécskei polgármesternek magyaráz, mögöttük a házigazda. A kécskei delegáció ellátogatott az öttagú Seiwald családhoz, akik 6 és fél hektár területen gazdálkodnak. Seiwald gazdának 10 tehene, 2 növendék üszője és egy bikája van. A tágas istállóban három fia segítségével igen tiszta körülmények közt nevelik az állatokat. Seiwaldné a fejésnél segédkezik. Naponta 95 liter tejet szállítanak el tőlük, de előtte saját tejházukban megtisztítják és 8 fokosra lehűtik. A szállításkor természetesen ellenőrzik a tej tisztaságát és minőségét. A mennyiséget az állam határozza meg, ha a kapott kontingensen túl termelnek tejet, arra már nem adnak támogatást. A kontingenst a földterület és a marhák száma alapján állapítják meg. Egy liter tejet 6,30 shillingért vesznek át, ebből 1,80 shilling az állami támogatás. A család a takarmányt maga termeli meg. A földművelést segítik a kis mezőgazdasági gépek. Seiwald gazda többek között két traktor és egy szénakezelő gép birtokosa. A tágas, takaros családi ház mellett hatalmas szénapajta található, mellette elkerített zöld területen pónilovak legelésznek. A fiúknak most építenek a telken egy új, emeletes házat, az udvaron öt autó áll. A család egyébként nem élne meg á tejgazdálkodásból, ezért Seiwald úr a papírgyárban dolgozik. Tornaterem az óvodában A nyolc halleini óvoda közül volt szerencsénk látni a legújabbat. Az intézménybe 75 gyermek jár, s a takarítókkal együtt heten dolgoznak az óvodában. Egy csoport 25 gyermekből áll. A létesítmény többszintes, a csoportszobákon kívül tornaszoba, öltöző, társalgó található az épületben. Egy gyermek óvodai ellátása évente 26 ezer shillingbe kerül, ebből 5 ezer shillinget fizet a szülő, a többit a város állja. Hasonlóan modern a város szociális otthona. Mivel a házi gondozás egyelőre nem működik, igen sok idős ember várakozik arra, hogy bejusson az otthonba. • Odo Stierschneider, szerkesztő. Odo Stierschneider megszállott ember. Neki és családjának köszönhető, hogy a mai napig van városi lapja Halleinnek. A Halleiner Zeitung hetente jelenik meg 6600 példányban és 13 település lakói olvassák. Az újságot Stierschneider úr szülei alapították, s a nyomdát, amit most is működtetnek, szinte tőke nélkül hozták létre. Valóságos csoda, hogy a Halleiner Zeitung még most is él. Támogatást ugyanis sehonnan nem kapnak. Az állam a nagy médiákat segíti, ami a kis lapok halálát je-Testületi ülés Ma 17 órakor ismét összeül Tiszakécske képviselő-testülete. A városatyáknak ez alkalommal kell dönteniük arról, hogyan rendezzék a Tisza-parti termálfürdő tulajdonjogát. Mint már szó volt róla, a Solohov téesz elleni pert megszüntették, de hiába választott a testület új bizottságot, a vagyoni ügyekben való megegyezés nem sikerült. Ezért a polgármester előterjesztésében a per újraindítását javasolja. Ki lesz a városgondnok? A kécskei polgármesteri hivatalban arról tájékoztattak bennünket, hogy az Épker Kft. igazgatói állására három pályázat érkezett. A városgondnokság vezetői posztját sem hiába hirdették, ugyanis hatan jelentkeztek erre a helyre. Ugyancsak kapós a műszaki osztály vezetői állása, mert ide négyen pályáztak. Ez utóbbi funkció betöltéséről a polgármester dönt, az Épker Kft. igazgatójának és a Városgondnokság vezetőjének kinevezése a testületre tartozik, s a mai testületi ülés egyik napirendje lesz. A hírhez tartozik, hogy a jegyző állására eddig senki nem jelentkezett. Kezdődik az átalakítás Hosszú vita előzte meg a kisegítő iskola elhelyezéséről való döntést. Mivel életveszélyesnek nyilvánították az épületet, új helyet kellett a speciális tagozat számára keresni. Az iskola tanárai ugyan tiltakoztak az ellen, hogy a volt csecsemőotthonba költözzenek, a tervek viszont elkészültek. s heteken belül elkezdik az átalakítást. A polgármester szerint semmilyen körülmények közt nem maradhat régi helyén az iskola, mert az épület nagyon rossz állapotban van. Ha szeptemberben nem is, de az ősz folyamán birtokba vehetik a felújított csecsemőotthont. Ki használhatja a parkolót? A napokban kisebb vita kerekedett abból, hogy ki használhatja a kécskei termálfürdő előtti területet. Tavaly a fürdő üzemeltetője, Szabó István adta bérbe, az idén az önkormányzat kívánt élni tulajdonjogával. Megegyeztek egy mutatványossal, bérbe adva neki a parkoló egy részét. Szabó úr ezt megpróbálta megakadályozni, bizonyára más elképzelései voltak a területtel, valamint sérelmezte, hogy nem neki, a fürdő bérlőjének kínálták fel elsősorban hasznosításra a területet. A fürdő bezárásával fenyegetett. de végül ez nem történt meg, s a mutatványos is helyet kapott. Az oldalt írta és a fotókat készítette: Benke Márta
