Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

1993. július 7., szerda___________________ Kunszentmiklósi tervek Kunszentmiklóson, a közelmúlt önkormányzati ülésén a városatyák elfogadták az év második félévének munkatervét, melynek keretében megvitatásra kerül a költségvetés időszakos végrehajtása, tájékozód­hatnak — Kőtörő Miklós megyei közgyűlési elnök és dr. Balogh László alelnök — beszámolójának segítségével a megye jövőjéről a magyar közigazgatásban, szó lesz a Városi Bíróság működéséről és a le­járt határidejű határozatok végrehaj­tásáról is. A képviselő-testület napirendjén szerepel többek között a földrendező és a földkiadó bizottság munkája, a kunszentmiklósi mezőgazdaság helyzete a termelőszövetkezet és az egyéni gazdálkodás tükrében, vala­mint az 1994-es költségvetés előké­szítése. Novemberben közmeghall­gatást tartanak. Az elfogadott mun­katerv tartalmazza a polgármesteri hivatal beszámolóját a hatósági fel­adatok ellátásáról. Napirendi pont­ként szerepel a testület ülésén a város állat-egészségügyi helyzete, vala­mint a hatósági jogkörök tapasztala­tai. A szociális és népjóléti bizottság, valamint a polgármester jelentést tesz az átruházott hatósági hatáskö­rök gyakorlásáról. Az önkormányzat előtt szerepel még a távközlés beszámoltatása, Nagy Tamás — országgyűlési képvi­selő — tájékoztatója a parlamenti munkáról és a választókat érintő kér­désekről, az IPOSZ helyi szervezeté­nek beszámolója a vállalkozók szá­mának alakulásáról és az érdekükben kifejtett munkáról, de szó lesz az 1993-ban végzett pénzügyi-gazda­sági ellenőrzések tapasztalatairól is. Beszámoló a fehértói iskoláról A kunfehértói képviselő-testület több helyi önkormányzati intézmény beszámoltatása után az általános is­koláét tűzte napirendre. Dr. Solymosi János igazgató tájé­koztatta a szenátorokat az oktatási in­tézmény tárgyi és személyi feltételei­ről, a statisztikai adatokról. Említést tett arról, hogy a közelmúltban pá­lyázati pénzből kézilabdapálya fel­újítására százezer, úszásoktatásra pedig hatvanezer forintot nyertek. Beszámolt a továbbképzésekről, a két szakszervezet és a szülői munka­­közösség tevékenységéről. Vázolta az iskolában folyó nevelő-oktató munkát, melyben többek között a pá­lyaválasztásra való felkészítés, a tan­órán kívüli foglalkoztatások — napközi, szakkörök, hitoktatás, sport­­tevékenységek, kirándulások, egyéb rendezvények — a reál és osztályfő­nöki munkaközösségek elért ered­ményeinek ismertetése szerepeltek. A testületi tagokat azonban — ezt a jegyző feltett kérdése is tükrözte — jobban érdekelte az, hogy az iskola­­vezetés milyen kapcsolatban áll a tantestülettel. Az iskolaigazgató vá­lasza feltehetőleg nem nyugtatta meg őket eléggé, mert az ülés folyamán többször is utalás történt az intéz­ményben uralkodó hangulatra. A községben terjengő szóbeszéd sze­rint ugyanis — személyi ellentétek miatt — az nem a legmegfelelőbb. A testület elfogadta ugyan az is­kola beszámolóját, de a polgármester és az alpolgármester megállapítása szerint hiányzott belőle a jövőre vo­natkozó elképzelés, s egy távolabbi vezetési koncepció. Sz. H. H. Díj -visszatérítési kérelem Hogy egy autóbusz nem ismeri a közúti jelzéseket, arra van magyará­zat. A szerkezetet az Ikarusz-gyárban jószerével csak arra képezték ki, hogy végrehajtsa az ember, tehát je­len esetben az autóbusz vezetőjének utasításait. Hétfőn, pontosan 16 óra 40 perc­kor a BPF 165-ös forgalmi rend­számú autóbuszt, a különböző pedá­lok és a kormány alkalmazásával arra utasította vezetője, hogy hagyja figyelmen kívül a bajai Duna utca mindkét bejáratánál elhelyezett lakó-pihenő övezet táblát. Nos, a ke­celi Pintér Művek emblémáját viselő jármű a lakótelepre tulajdonképpen be sem jöhetett volna. De ha már be­jött, és feltehetően a gyárban ellátták önindítóval, akkor helyes lett volna az indítókulcsot az „állj” irányba el­forgatni, arra a negyedórácskára is, amíg a vezető az egyik házban ügyes-bajos dolgát elrendezte. Ez idő alatt a jármű, nyilván konstrukciós hiba folytán büdös gázt pöfögött. Annyit, hogy a rekkenő hőségben nyitva tartott ablakok miatt ottho­nunk lakhatatlanná vált. Tisztelettel kérem a bérbeadót, hogy erre az időtartamra a bérleti dí­jat visszatéríteni szíveskedjék. Gálffy Zoltán Baja, Duna utcai lakos TIZENÖT ÉVES A HALASI KERTVÁROS Utcabál a Tulipánban • Apraja-nagyja ropta a táncot. Szombaton este vidám zeneszó és a hatalmas bográcsokban rotyogó, ínycsiklandozó birkapörkölt illata csalogatta Kiskunhalason a kertváro­siakat a Tulipán utcába. Vacsora­időre közel háromszázan ülték körül az utcahosszan megterített asztalo­kat. — Mit ünnepelnek? — kérdeztem Bodrogi Mihály utcabizalmit, a ren­dezvény egyik főszervezőjét. — A napokban a szokásos esti kertlocsolás közben átkiabált hoz­zám a szomszédasszony, Sági Im­­réné Erzsiké, hogy: „Misi, tudod-e, hány^ év óta locsoljuk ezt a homo­kot?” Akkor jutott eszembe, hogy éppen ezen a nyáron tizenöt éve, hogy itt, a kertvárosban felépültek az első családi házak. A beköltözések idején nemigen futotta senkinek ház­­avatóra, hát, gondoltuk Erzsikével, erre az évfordulóra megszervezünk egy utcabált. — Nem is reméltük, hogy ennyien eljönnek — veszi át a szót az est sürgő-forgó háziasszonya, Ságiné. — Itt vannak a Margaréta, a Kamilla, a Muskátli, a Pipacs, a Tulipán, az Ibolya utcák lakói, de eljöttek a Nemzetőr utcaiak is. A vacsorát Nagy László, kertvárosszerte híres birkafőző mester és Tallér Balázs komája főzték. Vidám hangulatú asztaltársaságok felidézték a tizenöt évvel ezelőtti, építőkalákák hangulatát. — Keserves egy építkezés volt! — meséli Sági Imre, az első beköltözők egyike. — Nem volt itt akkor még semmi, csak futóhomok és király­dinnye. Úgy elült a téglaszállító au­tónk a homokban, hogy alig bírtuk kihúzátni. — Mi csak néhány éve költöztünk ide Jánoshalmáról — mondja Pet­­ruska János, Kamilla utcai lakos. — Megszerettük ezt a nyugalmas város­részt, és nagyon kedvesek a szom­szédaink is. De már szaladok, mert Ladóczki Pista mókamester, Nemzetőr utcai lakótársunk meg­kezdte a tombolasorsolást. A közös vacsora után Szipán Fe­renc és kisegyüttese hajnalig húzta a talpalávalót, táncra perdült a kertvá­ros apraja-nagyja a halasi utcabálon. Kép és szöveg: Fáber Erzsébet MEGYEI KÖRKÉP 3 Diákok szünidei szolgálatban • A mentősöket inég nem kellett hívniuk. Református tanítók konferenciája Országos továbbképzésen vettek részt az elmúlt héten a református is­kolák alsótagozatos pedagógusai - köztük a tiszaakécskei és dunavecsei tanítók is — a Nagykőrösi Reformá­tus Tanítóképző Főiskolán. Mint ki­derült, igen nagy szükség van ilyen és hasonló tapasztalatcserékre, hi­szen nagy még a bizonytalanság az egyházi iskolák működését illetően a pedagógusok között is. Igen tartalmas előadásokat hallgat­tak, szakmai és lelki megerősítést kaptak. Emlékezetes marad szá­mukra dr. Pálhegyi Ferenc profesz­­szor előadása a Bibliában található pedagógiai szituációkról, a keresz­tény pedagógia jellemzőiről, a tanító személyiségéről. A tanítóképző főis­kola főigazgatója, Nagy István, az egyház és az iskolák harmonikus kapcsolatának kialakításáról tartott előadást. Dávidné B. Hídvégi Juli­anna pszichológus a tanfolyam utolsó napján az önismeret szerepét emelte ki a tanító-tanuló kapcsolatá­ban. Végül, de nem utolsósorban, a résztvevők sokat köszönhetnek a két házigazdának, Varga Gyula kántor tanítónak, és Kovács Tibor lelkész tanárnak, akik szakmai segítséget is nyújtottak a pedagógusoknak. A konferencián részt vevő kb. 70 pedagógus kifejezte óhaját a tovább­képzés megismétlése iránt. F. Nagy Erzsébet A Sugovica város felőli oldalán elsősegélynyújtó diákok tevékeny­kednek. Amint Rádi Józsefné bajai vöröskeresztes titkár elmondta, a III. Béla Gimnázium tanulói közül azok teljesítenek itt szolgálatot, akik ön­kéntesen jelentkeztek dr. Munczig Dénes traumatológus egynapos tan­folyamára, hogy megtanulják és el tudják látni az elsősegélynyújtást. Összesen 30-an vannak, és naponta 10-től este 6-ig teljesítenek szolgála­tot. A költségeket az önkormányzat finanszírozza. A hétfői ügyeletesek elmondták, hogy hetenként általában 7-8 sérültet látnak el, a leggyakoribb a kagyló, és az üveg vágta seb. Eddig nem kellett mentőt hívni. Bátor Mariann Asszisztensek nélkül gyógyítani nehéz Egyetlen kórház és egyetlen ren­delőintézet sem dolgozhat laborhát­tér nélkül, diagnózis híján nincs terá­pia. A gyógymód nyomon követése azután szintén vizsgálatokat igényel. A kecskeméti megyei kórház köz­ponti laboratóriumában az elmúlt negyedévben 58 ezer 600 laborvizs­gálat jutott egyetlen emberre, míg Nyugat-Európában 30 ezer vizsgála­tot végeznek évente. Sónyi Mária, a megyei kórház központi laboratóri­umának munkatársa szerint a fizikai leterheltség és a méltánytalanul ala­csony fizetések miatt egyre többen hagyják el a pályát. — A létszám 22 fő, de a szabad­ságolások, a gyes, a gyed és a tanul­mányi szabadságok miatt 9-10 ember dolgozott januártól májusig nálunk. A rendes munkaidőn túl természete­sen ügyeletet is adunk, ami csak ne­vében ügyelet, az elvégzendő mun­kát illetően teljes műszaknak tekint­hető. Legalább húsz kórházi osztály­nak végzünk vizsgálatokat, ezek egy része olyan sürgős vizsgálat, ahol azonnal kell az eredmény, mert ettől függ, milyen orvosi beavatkozásra kerülhet sor. Hozzánk tartozik az Izsáki úti részleg, ahol egyáltalán nincs labor. Mi adjuk a laborhátteret az alapellátásnak és a rendelőinté­zetnek is, tehát hihetetlenül nagy a leterheltségünk. S nem ritka, hogy egyszerre húszféle vizsgálatot kell végeznünk, mert ennyit kémek tő­lünk az orvosok — sorolja Sónyi Mária. — A műszereik könnyítik-e a munkát? — Sajnos a műszerpark elörege­dett. 1980-ban, amikor indultunk, megfelelő volt a színvonal, azóta azonban nagyobb beruházásra nem került sor. A gépek zajosak, szinte egymás szavát sem értjük. Ilyen kö­rülmények között dolgozunk gyakor­latilag éjjel-nappal. A kis létszám miatt ugyanis az ügyeletest nem tud­juk felváltani, a szombat-vasárnap ledolgozott ügyeletet folytatja hétfőn reggel, mint rendes munkaidejét. — A végzett munkával arányos-e a fizetés? — Sajnos, közel sincs így. A pá­lyaelhagyás egyik oka éppen ez: nettó húszforintos órabért kapunk az ügyeletért, az átlagfizetés bruttó 16 ezer forint, a kezdő fizetés 9-10 ezer. Holott 4-5 éves szakmai gyakorlat, és öt év tanulás után lehet valaki la­bor-szakasszisztens. Magasan kvali­fikált, szakképzett emberek, 10-15 éves munkaviszonnyal annyit keres­nek, mint a segédmunkások. Nem is kell mondanom, hogy milyen óriási a felelősségünk, eredmények nem ke­veredhetnek el, nem keveredhetnek össze, vizsgálatok nem maradhatnak el, és így tovább... — Mi lehet a megoldás? — Több megoldás kínálkozik, de a jelenlegi pénzhiány miatt, ami az egészségügyben tapasztalható, két­séges, hogy megvalósítható-e? Bér­emelés kellene, de legalább az ügye­leti pótlék méltányos emelése. Lét-RENAULT I es most rajtad A Sor./ hogy felfedezd» mítől kerek a világ I Rajtad múlik, akarsz-e változtani! I Rajtad múlik, megteszed-e az első lépést! I Rajtad múlik, eljössz-e megnézni az egész család kedvencét, a kiskategória legkülönlegesebb autóját, a TWINGO-t! És ez a szenzációs újdonság, a kecskeméti RENAULT-szalon sztárja, MÁR MOST MEGRENDELHETŐ! RENAULT Korona Kft., Kecskemét, éiményvheéin Külső-Szegedi út 53 Tel : 76/484-475; 482-226 ,«»■, V • Nélkülük nincs gyógyítás. számbővítés is szükséges, de az or­vosok is sokat tehetnek azzal, hogy jobban koordinálják a munkát, ne forduljon elő olyan eset, hogy este az ügyeletes orvos megkéri a labor­­eredményeket, majd reggel egy má­sik orvos megkéri még egyszer ugyanezt. A vizsgálatok 85 százalé­kában egyébként nincs kóros elvál­tozás, kvázi szükségtelen volt, ám az orvosok számára — és ez teljesen érthető — a negatív eredmény is eredmény. ábrahám MÉG PÁLYÁZHATÓ Pénzügyi mérleg A kecskeméti önkormányzat szo­ciális és családvédelmi bizottsága az 1993-as esztendő első félévében 2 millió 198 ezer forintot költött cl, il­letve kötött le saját, 2,5 millió forin­tos pénzalapjából. Támogatásban részesítették töb­bek között a Humán Kft.-t, a Kecs­keméti Cigányegyesületet, a hallás­­sérültek országos szövetségének, és a mozgáskorlátozottak országos egye­sületének megyei szervezeteit, az ér­telmi fogyatékosok érdekvédelmi szervezetét, a Vöröskereszt megyei titkárságát. Továbbá az ILCO Egye­sületet, a vakok és gyengénlátók or­szágos szövetségének megyei szer­vezetét. E pályázható alapból még rendel­kezésre áll 500 ezer forint, a bizott­sági pénzalapból pedig közel 750 ezer forint. A munkanélküliség kezelésére el­különített, 1 millió 900 ezer forintos alapból támogatásban részesítették az Álláskeresők Kecskeméti Egyesü­letét, a szociális gondozási központot és a Platán Otthont. A bizottsági pénzalap egy része továbbra is megpályázható, olyan szervezetek, egyesületek, magán­­személyek kérhetnek támogatást, akik a szociálisan veszélyeztetett vagy a fogyatékos emberek sorsát igyekeznek jobbítani. Igazgatóváltás Januártól vált önálló intézménnyé a halasi mozgássérültek intézete. Áz önállóság változást is hozott, ugyanis az intézmény vezetői álláshelyére nyilvános pályázatot kellett kiírni az előírás szerint. A két pályázó Czene Lászlóné, az intézmény korábbi igazgatójaként indult. Kató Ilona pe­dig mint csoportvezető konduktor. Az elbírálásban részt vevők mindkét pályázatot alkalmasnak találták, az intézmény dolgozóinak szavazata azonban elsöprő többséggel Kató Ilonát támogatta. Valószínű ez volt a képviselők számára is döntő érv amellett, hogy a korábbi igazgató felmentése, illetőleg Kató Ilona ki­nevezése mellett voksoljanak. Az új vezető tizenegy éve dolgozik a halasi intézetben, korábban egy évig meg­bízással irányította is. Az elmúlt év­ben munkája elismeréséül elnyerte a Népjóléti Minisztérium Pro Caritatc kitüntetését. Közlekedési akció A hét végén lefolytatott razzia so­rán a kiskunhalasi rendőrkapitányság illetékességi területén 140 gépjár­művezetőt bírságoltak meg a hely­színen, összesen 108 200 forint bün­tetést róttak ki rájuk. Ebből negyven volt a külföldi állampolgár, ők 38 ezer forint helyszíni bírságot fizettek. Jogosítvány nélkül tizenegyen, ér­vénytelen műszakival tizenketten vezettek. Tizennégyen elfelejtették befizetni a kötelező biztosítást, hatan nem kapcsolták be a biztonsági övét, négy motoros pedig nem használta a bukósisakot. Műszaki okok miatt ki­lenc autóról azonnal levették a rend­számot. Ittas vezető ellen a razzia so­rán nem történt intézkedés Halason. Középiskolai névváltozás Korábban már írtunk arról a meg­újult mezőgazdasági szakképzésről, amelyet profilmódosítás során a kis­kunhalasi szakközépiskola indított be. Az oktatási intézmény igazgatója a képviselő-testület legutóbbi ülésén névváltoztatási kérelemmel fordult a szenátorokhoz, amit egyhangúan el­fogadtak. így az iskola új, módosított neve II. Rákóczi Ferenc Mezőgazda­­sági és Közgazdasági Szakközépis­kola lett. Térkép Majsáról Az elmúlt évek sorozatos kudarcai sem rettentették vissza egy majsai magánvállalkozás tagjait attól, hogy ők is megpróbálkozzanak Kiskun­­majsa térképének kiadásával. A vá­ros újratelepítésének 250. évforduló­jára megjelentetett kiadványon a leg­fontosabb információk németül és magyarul olvashatók. A térképen nemcsak a város, hanem az üdülőfalu és a Majsa környéki kirándulóhelyek is fel vannak tüntetve. Új áruház Halason A napokban nagy érdeklődés kö­zepette nyitották meg Kiskunhalas belvárosában a Jó és Friss élelmi­szer-áruházát. Tcmovszky Lászlóné áruházvezető tájékoztatása szerint mintegy 15 millió forintos árukész­let fogadta a kora reggeltől sorban álló halasiakat. Az első délelőtt közel ezer vásárló kereste fel az új bevásár­­lócentrumot. Az osztrák érdekeltségű új üzletet a korábbi Halasi Áruház földszintjén nyitották. KÖZÉLETI HÍREK • A szeremlei polgármesteri hiva­tal tanácskozótermében csütörtökön este, 18 óra 30 perckor, dr. Géczi Jó­zsef szocialista párti országgyűlési képviselő, a parlament mezőgazda­­sági bizottságának tagja várja az ér­deklődőket. Két témáról folyik majd a beszélgetés: megállapítható-e a zu­hanás a mezőgazdaságban, és a ma­gángazdaságok és a szövetkezetek esélyeiről. • Fekete Pál országgyűlési képvi­selő jogi tanácsadója, dr. Vas László fogadóórát tart július 9-én, 9—1 óráig Kiskunmajsán, a polgármesteri hivatalban. J rí •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom