Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-05 / 154. szám

1993. július 5., hétfő MEGYEI KORKÉP HELYZETKÉP A BAJAI PIACRÓL Nehézkesen készülnek a számlák — Ez úgy marhaság, ahogy van — nyilatkozik kérdésemre meglehe­tősen röviden az egyik kiskereskedő, jelesül egy zöldségárus, a szombat délelőtti bajai piacon. — Nézze a ke­zemet! Csupa sár és piszok, most meg ezzel fogom megírni a számlát... Közben három vevőm is elment, megunta a várakozást. Ennek a néni­nek egy fej fokhagymára van szük­sége. Tovább tart a számla megírása, mint a hagyma megtermelése. Ez az utóbbi megállapítása nyil­vánvalóan túlzás, de annyi bizonyos, hogy az eladók — szinte kivétel nél­kül — valami passzív ellenállást ta­núsítanak. Rettentő lassan rajzolgat­­ják a nyugtákat, miközben vala­mennyi kis betűfarkincát gondosan kimunkálnak. Mindent elkövetnek, hogy a vevők minél dühösebbek és türelmetlenebbek legyenek. Hozzá kell tennem, nem is sikertelenül. A szokásos szombatu ünnep előtti bevásárlás most legkevesebb kétszer annyi ideig tart, mint máskor. Hiába tiltakozom, hogy a két paprikáról nem kérek számlát — ide a kosa­ramba, hadd vigyem már —, a nyug­taadáshoz mégis ragaszkodik az el­adó. Igaz, jó előre odakészített egy nehezéknek való vasdarabot, ami alá, a többi vevő példáját követve, odate­­hetem a frissem készült írásremeket. Ezzel mintegy illusztrálhatom, hogy a rendelkezés ellen vagyok. — Dehogyis vagyok a rendelet el­len — találja ki a gondolatomat egy idősebb férfivásárló. — Uram, én minden egyes fillér után adózom, amit megkeresek. Nem mondom, hogy mindenki, de jó néhányan árul­nak itt a bajai piacon, akik — bár a vállalkozásuk az adókimutatáson ha­gyományosan veszteséges — kétha­vonta mégis új Mercedesen járnak. Ház helyett palotát építenek. Miért én, a szegény ember tartsam fenn az állam intézményeit? Vegyenek benne részt azok is, akik csak az adó­­tanácsadó szakemberekre többet köl­tenek, mint amiből én egész évben öttagú családommal élek. Sztrájkról vagy arról, hogy esetleg nem jönnek ki árulni a következő na­pokban, a bajai piacon szó sem esett. A vevők és eladók körülbelül az előbb bemutatott két, szélső véle­mény körül foglaltak állást. A szám­latömbök mindenütt ott voltak. Leg­feljebb, hajó ismerős volt a kuncsaft, akkor a számlaadás helyenként elma­radt. Hogy mit hoz a jövő, az úgy tű­nik, nem Baján dől el ebben az ügy­ben. Úgy foglalhatom össze: itt szá­mottevő ellenállást a rendelettel szemben, legalábbis ami a nyugta­adást illeti, nem lehetett tapasz­talni. Gálffy Zoltán • • Ünnep a Tavasz utcában Házhelyek Jászszentlászlón • Régóta várták ezt a pillanatot az utca lakói. A tervezettnél valamivel később, de még így is bő egy hónap alatt be­fejeződött a Tavasz utca portalaní­tása Fulöpjakabon. Az ötszáznégy méter hosszú és négy méter széles betonút építésének egymillió-nyolc­százezer forintos költségéből egy­­harmad részt az utca lakói magukra vállaltak. Szombaton, a munkák be­fejeztével pedig annak rendje és módja szerint útavatót tartottak a fa­luban. Volt ott minden, ami ilyenkor kell: gurítani való hordó, nemzeti­­színű szalag az átvágáshoz, kislány nagy ollóval, s persze Csáki Béla, a polgármester sem maradt otthon. A vacsorára szánt pacal szinte méter pontosan az utca közepén, Lovas Já­nos portáján rotyogott, s az asztalt is az ő háza előtt terítették meg. Éjsza­kába nyúlt a zene, a tánc, a nótázás a Tavasz utcában... — g — A helyi önkormányzat legutóbbi testületi ülésén új házhelyek kialakí­tásáról és értékesítéséről határozott a faluban. A régi piactér helyén né­gyet, az Alkotmány és a Bajza utca meghosszabbításával tizennyolcat je­löltek ki. A kövestút melletti telkeket kétszáz forintért kívánja eladni négyzetméterenként az önkormány­zat. A Bajza utcában és annak köze­lében nyíló új utcán pedig százhat­van forintért lehet majd négyzetmé­terenként házhelyet vásárolni. Két hetilap Meglepetéssel tapasztalták a Ba­ján és a város környékén lakók, hogy a hétvégén két ingyenes hetilap is volt a postaládájukban. Az egyiket, a Bácskai Naplót továbbra is az M & M Informatikai Kft., a másikat, ame­lyik a „bajai önkormányzat heti­lapja” megjelölést viseli, a Bajai Kommunális és Szolgáltató Kft. adja ki. A két lap érdekessége, hogy egyiknek a fejléce sem követi a ma­gyar helyesírás szabályait. Az egyik­nél a cím második tagja van kisbetű­vel írva, a másiknál az „a” határozott névelő hiányzik. Vállalkozó háziorvosok Az egészségügyi alapellátás hely­zetével, a rendszer várható módosítá­sával foglalkozott legutóbbi ülésén a félegyházi önkormányzat. A tör­vényben foglaltaknak megfelelően a városi tisztifőorvos jelenlétében a felnőttek háziorvosai közül hárman nyilatkoztak úgy, hogy a területi ellá-Harmadik alkalommal kerül sor Baján tudományos tanácskozásra a gemenci ártérről. Először holland szakemherek mutatták be gemenci vizsgálataik eredményeit, felvázolva a vízpótlás általuk javasolt lehetősé­geit. Másodszor a Magyar Hidroló­giai Társaság területi szervezetének vezetőségválasztó taggyűlésén került terítékre a téma. A mostani, sorrendben a harmadik konferenciának ismét a vízügyi főis­kola ad otthont július 6—9 között. A program minden eddiginél átfogób­ban törekszik bemutatni Gemenc múltját és jelenét. Az előadások többsége azonban mégis a terület vízgazdálkodási problémáival fogal­­kozik, de szó lesz a hullámtéri erdő­tási kötelezettség mellett vállalkozói formában kívánják a jelenlegi praxi­sukat működtetni. Ennek alapján az illetékes bizottság előterjesztésére a képviselők támogatták, hogy dr. Gu­lyás József, dr. Patkós Zoltán és dr. Borbély Imre júliustól vállalkozó­ként dolgozzon a városban. - g -gazdálkodásról, a terület élővilágá­ról, az ősi ártéri gazdálkodásról, a Gemenci Tájvédelmi Körzet helyze­téről, fejlesztési lehetőségeiről is. Amilyen széles skálán mozog az elő­adások tematikája, ugyanolyan vál­tozatos az előadók névsora is, hiszen államtitkárok, egyetemi tanárok mel­lett szót kapnak a helyi szakemberek és az elmúlt években végzett terep­munkákon részt vett külföldi és ma­gyar diákok is. Az előadásokat követően pedig, délutánonként vetítésre kerül sor, amelyeken többek között látható lesz Homoki Nagy István „Gyöngyvirág­tól lombhullásig” című archív filmje, s a Cousteau-team új, 1992-es Duna-filmje is. Schmidt Antal Határhelyzet A Határőrség Országos Parancsnok­ságának tájékoztatása szerint a hatá­rátkelőknél a várakozási idő tovább növekszik. Hétvégén a személygép­kocsiknak belépésre Hegyeshalom­nál 3 órát, Biharkcresztesnél 2 órát Záhonynál 2 órát, Rajkánál 3 órát, ki­lépésnél Tompámál 1 órát. Szeged­nél 1 órát. Nagylaknál 30 órát, Bi­­harkeresztesnél 13 órát. Gyulánál 14 órát, Záhonynál 2 órát. Hercegszán­tónál 2 órát kellett várakozniuk. A tehergépkocsik belépésnél Raj­kánál 13 órát, Rédicsnél 1 órát, Bi­­harkeresztesnél 2 órát, Záhonynál 6 órát, Balassagyarmatnál 12 órát, Pa­­rassapusztánál 8 órát, kilépésnél Nagylaknál 40 órát, Biharkeresztes­­nél 60 órát. Gyulánál 50 órát, Zá­honynál 5 órát várakoztak. Gyakorlat Baja fölött A kiképzési terveknek megfele­lően a légi úton történő szállítást gyakorolták az elmúlt héten a bajai katonák. Három MI-8-as csapatszál­lító helikopter alkalmazásával két lövészszázad vett részt a felszállással kombinált gyakorlaton, melyen a ka­tonák megismerték légi szállítás biz­tonsági rendszabályait. Amint azt Bálint István alezredes, a helikopterek parancsnoka el­mondta, az ilyen jellegű gyakorla­tokra napjainkban különösen nagy szükség van. Az új védelmi harceljá­­rások alkalmazása során ugyanis a honvédségben éppúgy, mint a határ­őrségnél szükség lehet az alegysé­gek gyors és hatékony átcsoportosí­tására. Egyébként ezek a helikopterek há­romszáz méter feletti magasságban repültek, s igyekeztek elkerülni a la­kott településeket, hogy ne zavarják a lakosság nyugalmát. A parancsnok ezzel egy időben arról is tájékozta­tást adott, hogy a következő kikép­zési időszakban a tervek szerint va­lószínűleg novemberben fog sor ke­rülni Baja felett egy, a mostanihoz hasonló gyakorlatra. P. Z. Konferencia Gemencről Jönnek a törökök! • A hazafelé tartó törökök csapatosan pihenik ki az utazás fáradalmait. (Gaál Béla felvétele) Megindult Németországból a török vendég­­munkások nyári vonulása Euró­pán át. Az or­szágutak zsúfol­tak lettek emiatt Bács-Kiskunban is: különösen az E75-ösön, vala­mint a 44-esen tapasztalhatják a közlekedők. A konvojok éj­szaka is halad­nak. Csak né­hány órás pihe­nőt engedélyez­nek maguknak egy-cgy ben­zinkútnál. A megyei rendőr-főkapi­tányság közle­kedési osztályá­nak vezetője, Szappanos And­rás alezredes különösen óvatos ma­gatartásra kéri a magyar autósokat a törökök vonulása idején. „Tapasztal­hattuk már a megelőző két évben — mondja —, hogy vakmerőek a haza­felé utazó vendégmunkások, gyor­san haladnak, kiszámíthatatlanul előznek, nem ragaszkodnak feltétle­nül a közlekedési szabályokhoz.” Nekünk kell hozzájuk alkalmazkod­nunk, bár a rendőrség fokozott elle­nőrzést ígér az érintett utakon. így például az E75-ösnek azon a szakaszán, ahol az. autópálya autóúttá szűkül, szombat éjjel „aratott” az au­tópálya-rendőrség. Itt ugyanis tilos az előzés, de kevesen tartották be. Fizetniük kellett... Mint azt a Petőfi Népe munkatársa személyesen is tapasztalta: az intéz­kedő rendőr sem volt biztonságban. Akadt olyan autós, aki majdnem el­sodorta a sötétben a lámpával jelző egyenruhást. Tanfolyam a dolgozóknak Kétéves, szociális ápoló-gondozói képesítést nyújtó tanfolyamot feje­zett be a közelmúltban huszonöt dol­gozó, a kiskunfélegyházi Egyesített Szociális Intézmény szervezésében. Az intézet igazgatónője, Széchenyi Istvánná adott tájékoztatást azokról a tapasztalatokról, melyeket egy eset­leges következő tanfolyam szervezé­sekor feltétlen figyelembe kívánnak venni. — Olyan szakképzetlen ápolónők és házigondozók továbbképzését haj­tottuk végre, akik itt helyben, munka mellett végezhették el a tanfolyamot. A Munkaügyi Központ átképzési támogatásával, saját szervezésben önköltségesen oldottuk meg a felada­tot. A gyakorlati munkákhoz a kis­kunfélegyházi városi kórház belgyó­gyászati, sebészeti osztálya biztosí­totta a szükséges feltételeket. Hat fő munkanélküli iratkozott be, akik kö­zül öten nálunk, a saját állomá­nyunkban maradnak, egy fő pedig tovább fog tanulni. Az intézményünknek nagyon fon­tos, hogy a beteg és idős emberek el­látását minél nagyobb arányban szakképzett ápolók lássák el. Talán az ilyert' sikeresen elvégzett tanfo­lyamok után kevesebben hagyják cl ezt a valóban nehéz pályát — fog­lalta össze az igazgatónő, b.n.k. Sporttábor Pálmonostorán • Ha sikerülne újabb támogatókat találni, jövőre niég többen mehetnének táborozni. Hét iskola legjobb sportolói juta­lomtáborozáson vettek részt Pálmo­nostorán. A tábor költségeit a bugaci, a fülöpjakabi, a gátéri, a kunszállási, a pálmonostori, a petőfiszállási és Félegyházáról a bankfalusi iskola vállalta magára. A gyerekek így egy hétig ingyen nyaralhattak. Övék volt az egész falu. Az ebéd kívánságra készült, de még a fagylaltosnéni is olyan fagyit csinált, amilyent előző nap kértek. A programban szerepelt csónakázás, kirándulás Félegyhá­zára, s persze sok-sok sportolás, já­ték. A búcsúesten három polgármes­ter vett részt — remekül sikerült, csak egy kicsit fárasztó volt. A gye­rekek ugyanis kíváncsiak voltak rá, hogy milyen is a napfelkelte Pálmo­nostorán... — g — Kalocsán is aratnak A gazdaság átalakulása utáni első aratásnak vágtak neki a gazdák nagy szorgalommal, nyújtott műszakok­ban, a Kalocsai Iszkra Termelőszö­vetkezetben, tudtuk meg Papp Fe­renc elnöktől. Szombaton és vasár­nap is kombájnolták a 200 hektárnyi őszi árpát, melynek mintegy 40 szá­zalékáról csütörtökig már magtárba került a termés. A munkát sietteti, hogy a felszabadult területre mintegy 100 hektáron időben el akarják vetni a silókukoricát a szarvasmarha-állo­mány téli takarmányozására. A má­sodvetést öntözni tudják, így jó ter­méseredményre számíthatnak. Előreláthatóan a hét második felé­ben elkezdhetik a kenyérgabona és a tavaszi árpa betakarítását is, összesen mintegy 600 hektáron. Egyébként a szövetkezetben jó közepes termést ígérnek a kalászosok. A kenyérga­bona értékesítéséről még nem dön­töttek. jelenleg 850 forint mázsán­ként árajánlat van rá. de ezen még gondolkmlnak. hátha lesz jobb lehe­tőség, hiszen majdnem ugyanennyi a termelési költség. Legnagyobb gondjuk, hogy az egykori NDK-ban gyártott. E5-16-os kombájnokkal dolgoznak, melyek­hez tartalék alkatrészeket kapni itt­hon lehetetlen. Menjenek érte Né­metországba, mondják mindenütt. Csakhogy akkorra kiperegnek a ga­bonaszemek. Felújítják Hetény főútját? A Kecskeméti Mozik Kft. alapító okiratának elfogadása és az ügyve­zető igazgató megválasztása is napi­rendre kerül a város képviselő-testü­letének mai, 13 órakor kezdődő ülé­sén. Döntés várható a Platán Otthon igazgatói és a III. számú családsegítő központ vezetői állására kiírt pályá­zatról. A közgyűlés megvitatja a 6 százalékos közalkalmazotti béreme­lés differenciált felosztását, valamint a hetényegyházi főút ABC előtti és utáni, 800 méteres szakaszának fel­újítását, ami régi lakossági igény. Szoborpark Félegyházán Kovács Ferenc szobrászművész özvegye által felajánlott alkotásokat bemutató szoborpark létesítéséről döntöttek a félegyházi képviselők. A park Markolt László főépítész előter­jesztése alapján két ütemben lesz ki­alakítva. Augusztus 20-ig helyükre kerülnek a szobrok és elkészül a bur­kolat egy része. Ősszel pedig, vagy legkésőbb tavasszal elültetik a növé­nyeket, befejezik a burkolatépítést és elhelyezik a parkberendezéseket. Dán—Magyar Baráti Egyesület Thomas Bemtscn, a Dán Kulturá­­, lis Intézet vezetőjének jelenlétében Dán—Magyar Baráti Egyesület ala­kult Kiskunfélegyházán. Ideiglenes ügyvivőnek Csenki Mihályt, a Kos­suth Lajos Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanárát választot­ták. Csak kérdezem Hol a halár? A valóságos ha­tárral kapcsolatban kérdezem ezt, képletesen. Úgy hiszem a déli és keleti határainkon élők nem na­gyon veszik észre, hogy Magyar­­ország Közép-Kelet-Eurónában a nyugalom öble lenne Ok első­sorban a nagy európai népván­dorlás kínjait érzik. Nemcsak a volt Jugoszlávia, hanem Románia határán is súlyos a helyzet. A minap beszélgettem egy gyulai parasztemberrel, aki­nek rossz sorsa azt hozta, hogy a határhoz közel van a tanyája. Feleségével él, mindketten nyug­díjasok. Azt mondja, már három éve nincs egy nyugodt éjszakája, mindig történik valami. A mene­kültek a határhoz legközelebb eső tanyákon próbálnak muníciót szerezni a továbbjutáshoz. Négy kutyát tart, valamelyik jelzi, ha idegen közelít, akkor ő fölgyújt minden villanyt, kimegy az ud­varra és a levegőbe lő. — Ez eddig bevált, de ha meg­tudják. hogy nincs engedélyem a fegyverre, akkor engem büntetnek meg. Pedig mostanában úgy lehet átjönni a határon, mint ahogy én a házhoz kiballagok az istállóhoz. Persze minden hiába, néhány hete ellopták két kipányvázott üszőmet, hogy mire kellett nekik? Eladni nem tudják, hacsak le nem vágták és meg nem főzték néhány kilométerrel arrébb. Hát kérem, ezzel jár nekem a nag\ szabad­ság; Állítólag a liberalizmusnak is vannak határai. De hol? Csak kérdezem... Hámori Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom