Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-31 / 177. szám

4 1993. július 31., szombat MEGYEI KÖRKÉP Koncertsorozat A nemzetközi Kodály-fesztivál utolsó hetében három koncert várja az érdeklődőket. Az előadóművészek legfiatalabb generációjához tartozó Bogányi Gergely hangversenye, hét­főn este 8 órakor kezdődik a kecs­keméti Kodály-iskola dísztermében. Összeállításában Chopin cisz-moll scherzója. Liszt Mefisztó-keringője és Kodály három népszerű zongora­­darabja csendül fel. Az est második részében Köröndi Anna előadásában Kodály Epigrammáit és a Magyar népdalok, illetve a Magyar Népzene című sorozatok legszebb dalait hall­hatjuk. A nemzetközi kórustábor résztve­vőinek hangversenye augusztus 5-én este 8 órakor kezdődik, ugyancsak a Kodály-iskolában. A záró koncert, melyen a szeminárium résztvevői és kórusai lépnek fel, augusztus 6-án este 8 órakor kezdődik a Kodály-is­kolában. ESZPERANTÓUL Nyelvoktatás Szánkon Az eszperantó közös nyelv létalap­jának megőrzésére, védelmére és an­nak ellenőrzésére hivatott az Eszpe­rantó Akadémia, ami 1905 óta mű­ködik, mint független nyelvi intéz­mény, amelynek elnöke William Auld skót író és költő. Ö többször ki­jelentette már: az eszperantó iroda­lom egyedülálló jelenség a világtör­ténelemben. Nekünk, magyaroknak is van vi­lágviszonylatban elismert írónk és költőnk, dr. Kalocsay Kálmán, aki eredeti művei mellett nagyon sok, nemzeti irodalomból átvett, mara­dandó értékű művet fordított már eszperantóra. Bács-Kiskun megye több iskolá­jában is tanítják már az eszperantót. Ezt tervezik most Szánkon. Erre fel­készült pedagógus is van, Molnár Mária tanárnő személyében, aki pél­damutató, határtalan szorgalommal ismerkedett meg e nyelvvel. Azok, akiknek nincs idejük, leve­lezés útján, gyakori konzultációval is könnyen megtanulhatják az eszpe­rantót. E nemzetközi nyelvnek elsődleges célja egyébként közelebb hozni az embereket egymáshoz, elősegítve ezzel a világbékét. B. I. Sorstársak tábora A Mozgáskorlátozottak Pest Me­gyei Egyesületének nagykőrösi szer­vezete az idén már harmadik alka­lommal rendezte meg a sorstársak alkotótáborát. Az egyhetes találkozó helyszíne a Toldy Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolá­nak kollégiuma volt. A gazdag prog­ramról Bende Jánosné, a helyi szer­vezet elnöke gondoskodott. A résztvevők, festők, fafaragók, gyöngyfűzők — majdnem százan — hazánk különböző tájairól érkeztek. Legtöbben, mintegy hetvenen, bent­lakók voltak. Bács-Kiskun megyéből a bácsbor­­sódi Őszi Napfény Időskorúak Szo­ciális Otthonából Horváth Károly és felesége, Horváthné Horváth Ilona, valamint Borsodi István élvezhette az együtt alkotás örömét. Ottlétüket a borsodi intézmény finanszírozta, amely Rajcs Istvánná ápolónő sze­mélyében még kíséretről is gondos­kodott éppúgy, mint az oda- és visz­­szautazásról. Művészek felhívása Közös kiállítással és művészeti dí­jak átadásával zárult Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep harminca­dik nyári időszaka. Hajdúböször­ményben 1964 óta találkoznak a ha­zai és külföldi képzőművészek: ezút­tal - a közép-európaiság szellemé­ben - a hazaiak mellett a határon túli magyar, továbbá szlovák, ukrán és román alkotók is dolgoztak a város­ban. Székelyhídi Ágoston író, a mű­vésztelep egyik alapítója elmondta: a résztvevő alkotók közös felhívással fordulnak a közvéleményhez, hogy a kultúra, az egyetemes értékek vé­delmére irányítsák a figyelmet. A felhívás egyebek mellett „a kultúra értékeinek és az értékek kultúrájá­nak” a megteremtését és elmélyítését szorgalmazza az oktatásban, a köz­­művelődésben és a hírközlésben egyaránt. Hajnalig tartott a Játék határok nélkül Fúvószenei tábor Vaskúton Tegnap hajnali fél négy tájban, a verseny végén megtelt a kecskeméti szabadidőpark medencéje. Ponto­sabban a Játék határok nélkül egyik feladatának helyszínéül szolgáló medence. Nehéz lett volna megkü­lönböztetni a csapatokat egymástól, önfeledten ugráltak a vízbe játéko­sok, edzők, sőt a nézők közül is a bátrabbak. De kezdjük az elején! Csütörtök este kilenc órakor a vetélkedő jól is­mert szignáljára futottak be a pályára a csapatok. Az este alaphangulatáról a nézők már jó előre gondoskodtak. Alig múlt el nyolc óra, és már egy gombostűt sem lehetett volna leejteni a tribünön. A helybeli szurkolók mel­lett a többi csapat is elhozta hűséges buzdítóit. A cseh Trojanovice, a görög Agioi Anargyroi, az olasz Agordino, a por­tugál Figueira da Főz, a svájci Fully, a walesi Llandrindod és a házigazda kecskemétiek csapata mintegy hat órán át mérte össze ügyességét, le­leményességét. A néha fáradni látszó közönség rendre felélénkült az egyes számok végén, az eredmények értékelésekor. A sportszerűségből jelesre vizsgázó nézők lelkesen tapsolták meg vala­mennyi csapat produkcióját. Osztat­lan sikert aratott a vízisí, ahol az ola­szok a kétperces játékidő végét jelző sípszó után egyszerűen elengedték a kötelet. így az utolsó csapattag kény­szerű fürdőt vett a kecskeméti víz­ben. Egy másik csapat befutó tagja, hogy gyorsabban érjen a célpontba, egyszerűen korcsolyapályának tekin­tette a medence környékét. De nem csak ő esett hatalmasat, hanem ma­• Itt még a pókháló rabságában a jelmezes versenyzők. gával rántotta három társát. A pro­dukció jutalma óriási taps volt. A páncélba bujtatott lovagok íjászmu­tatványa is derültséget keltett. A gö­rögök, afölötti örömükben, hogy gyorsan és hibátlanul teljesítették a feladatot, elfeledkeztek páncélos tár­sukról. A jelmezes negyedik játékos kétségbeesetten tárta szét karjait, hát akkor engem ki fog átöltöztetni? áb­­rázattal. Ä leglátványosabb az a mini tűzijáték volt, amit a csapatok jutal­mul kaptak, hogy az utolsó feladat­ban a fiúk kiszabadították három hölgytársukat a pókháló szorításából. Nagy Ágnes A legsportosabb idősek klubja A Kecskeméti Szociális Gondozó Központ a közelmúltban megren­dezte a legsportosabb idősek klubja vándordíjért vetélkedőt. Helyszínül a helvéciai Ludas-tói iskolát, s gyö­nyörű környezetét választották. A hat ikszen túliak tíz-tíz fős csa­patokat szerveztek, voltak sárgák, pi­rosak, kékek, lilák, rózsaszínek és fehérek, s jöhetett a rajt. Karokat és szemet tornáztatott a kislabdával célba dobás, lábakat mozgatott a helyből távollépés, erőnlétet fitogta­tott a kötélhúzás, de volt gombfelvar­rás, bekötött szemmel rajzolás és ro­vargyűjtés. A zsűri pedig dolgozott, sőt az ebédre főzött paprikáskrump­lival is lehetett előbbre jutni a csapa­toknak. A nézők olykor a pályán be­lül, de legtöbbször a küzdőtér szélén szócsatával próbáltak jobb helyezést kicsikarni kedvenceiknek. A megérdemelt ebéd után lovas­bemutatót néztek meg, majd a három tagú versenybíróság kihirdette az eredményt, s kiosztotta a díjakat, a győzelmi serleget, az okleveleket, az Olympos, a Bácstej, a Likőripari, a Delikátesz Kft. cukrászüzemének, az Univer hetényi konzervüzemének erre az alkalomra felajánlott termé­keit. A legeredményesebben szereplő csapat az Őszikék Idősek Klubjáé lett. A gondozóközpont a rendezvé­nyen részt vett idősek nevében ez­úton is köszöni azt a segítséget, amit a Homokvándor kerékpárosbázis ve­zetője, a Szentgyörgyi Dezső Harcá­szati Repülőezred, a MÁV, a Trun­­gel-húsbolt, a Zöldfa vendéglő, Far­kas Ferenc nyugdíjas testnevelő ta­nár nyújtott a sikeres lebonyolítás­hoz. Kqszönik a lovasbémutatót, a kocsikázást, a citerások vidám mu­zsikáját. A zeneszó után közös ének­lés koronázta meg a vidám napot, aminek végét a bugaci kisvasút moz­donyának kürtje jelezte. • Jó hangulat kísérte a rajzversenyt, ugyanis az alkotások bekötött szemmel születtek. Kodály öröksége Angliában A Kodály-szeminárium nemzet­köziségét mi sem tükrözi hívebben, mint hogy Európa nagy zenei intéze­teinek vezetői évről évre visszaláto­gatnak, előadásokat tartanak, s a vá­rost, az intézetet, de elsősorban a ko­­dályi gondolkodásmódot erőt adó forrásnak tekintik. így van ezzel Da­vid Vinden is, aki a londoni Purcell School igazgatója. Ő először 1980-ban vett részt a szemináriu­mon, és mint vallja, akkor „fertőző­dött” meg. Azóta az általa vezetett iskolát is Kodály szellemisége hatja át. Mivel a magyarországi zeneokta­tást is jól ismeri, van összehasonlítási alapja a két ország zenei nevelését il­letően. — Angliában nem olyan sziszte­matikusan felépített a zeneoktatás rendszere, mint Magyarországon. Inkább a helyi igények döntik el, hogy egyáltalán van-e, kevés-e vagy sok-e, jó-e a zenei képzés. Nincs központi tanterv sem, bár a múlt hó­napban új nemzeti tantervet fogadtak el, de ebben is nagyon tágan határoz­ták meg a zenei nevelés helyét, ami körülbelül azt jelenti, hogy a zenét oktatni kell. Angliában általában nem fordítanak elég pénzt az okta­tásra, így a zenei oktatásra sem. Vi­szont sok szülő küldi magániskolába a gyermekét. Vannak kitűnő zenei központok, mind az állami normál iskolákban, mind az egyházi közpon­tok mellett működő úgynevezett „kó­rusiskolákban”. Léteznek még olyan hétvégi iskolák, amelyek elsősorban a hangszeres oktatásra specializálód­tak, mint például cselló, zongora, he­gedű. Ezentúl a nagy zenei konzerva­tóriumoknak is van ifjúsági tagozata, ami az előkészítő osztálynak felel meg. Itt is elsősorban hangszeres ok­tatás folyik, ilyen fajta „énekes” is­kola, mint ami Magyarországon ta­lálható, Angliában nincs. Egész Angliában négy rangosabb középszintű zenei iskola — közöttük az általam vezetett Purcell School — működik. Ezek az intézetek nyolcé­ves kortól tizennyolc éves korig kísé­rik figyelemmel a diákok zenei neve­lését. Felvételi követelmény viszont a már megszerzett hangszeres tudás és a valós tehetség. Az iskola befeje­zése után két irányban, egyetemen vagy zeneakadémián tanulhatnak to­vább. Az első inkább az elméleti, az utóbbi pedig a gyakorlati tudást mé­lyíti el. Bár vannak nagyon tehetsé­gesek, akik mindkét felsőfokú iskolát elvégzik, azaz kombinálják a kettőt. — Mennyire ismert és mennyire használt a Kodály-módszer az Ön is­kolájában? — Mivel én vagyok az intézet ve­zetője, természetesen használjuk a módszert, de elsősorban a fiatalabb korosztályoknál. Probléma csupán a tengerentúlról jövő gyerekekkel van, akik nem ismerik a relatív szolmizá­­ciót, mert az abszolút szisztémában nőnek fel. (A tengerentúlról érkező gyerekek kapcsán kell megemlíteni, hogy az említett négy intézmény nemcsak hazai, hanem a világ bár­mely tájáról való növendékeket is fogad.) Visszatérve a kérdésre, az én iskolámban Kodály szelleme abszo­lút módon jelen van. Ennek megfele­lően rengeteg énekes munka folyik, ami tovább erősíti a hangszeres okta­tást is. A tanárok kiválasztásában is nagyon ügyelünk arra, hogy a leg­jobbakat foglalkoztassuk. — Önt mi fogta meg, mi vonzotta a kodályi gondolkodásmódban, a módszerben? — A szép éneklés, a kiváló tanári munka, a logikus előrehaladás, a csodálatos anyag, és a kellemes kör­nyezet. Számomra a Kodály-intézet és az -iskola éltető erő, amiből táp­lálkozom. A kecskemétiek rendkívül büsz­kék lehetnének erre a két intéz­ményre és törekedniük kell arra, hogy megőrizzék őket, mert Kodály öröksége két irányban is nagyszerű örökség: a magyarság számára a ma­gyar lélek, a magyar szellemiség fo­lyamatossága lét- és nemzetfenntartó erő lehet, hiszen Kelet-Európa többi országa szétesőben van, vagy belső harcokkal küszködik. Magyarország viszont — a kodá­lyi eszmékkel és a kodályi hazaszere­tet megértésével és vállalásával — megőrizheti egységét. A másik kodá­lyi örökség a zenei örökség, amit nem csak a magyarokra, hanem az egész világra hagyományozott, s amelynek őrzését valamennyiünknek vállalni kell. Baráth Edit Immár nyolcadik éve, hogy a vas­kúti művelődési ház ad otthont a ma­gyarországi német nemzetiségi fúvósegyüttesek fiatal tehetségei­nek szervezett zenei tábornak. Az idén a szakmai munkát Túri István, a helyi zenekar karmestere és Jakab Gedeon őrnagy, a Magyar Honvéd­ség tiszthelyettes-képző zeneművé­szeti szakközépiskola karmestere irányítja. Sajnos, a hagyományoktól eltérően az idén külföldi vendégek nem vesznek részt a táborban, ellen­ben az ország majd minden részéről képviselteti magát a hazai németség zenekaraiból. Amint Vörös Endre, a művelődési ház igazgatója elmondta, az első héten a közös gyakorlás és a felkészülés adja a program gerincét, és a fiatal zenészek naponta 4-5 órát gyakorolnak. Természetesen az idei tábor is csak szponzorok segítségé­vel jöhetett létre, a helyi pénzek mel­lett támogatást adott a Bácshús, a Nagybaracskai Takarékszövetkezet, de kaptak a megyei német szervezet­től is hozzájárulást. Az augusztus 6-ig tartó tábor má­sodik részében koncertkörútra indul a már egységes zenekar. Fellépnek Baján, Somberekén, Budapesten, Ba­­latonfüreden. Babarcon, és a jövő hét szerdáján pedig a kecskeméti főtér vendégei lesznek. B. I. Balett és opera Szegeden A Szegedi Szabadtéri Játékok idei évadjának második bemutatója teg­nap este különleges élményt nyújtott a közönségnek. Egy estén láthatták a Szegedi Fesztiválbalett ősbemutató­ját, Márta István—Imre Zoltán Szent Antal megkísérlése című, bibliai té­májú egyfelvonásos balettjét, vala­mint Mascagni: Parasztbecsület című operájának olasz nyelvű előadását. A balettet a szerzők kifejezetten a sze­gedi szabadtéri hatalmas színpadára komponálták, olyan elektronikus ze­nével, amely a teljes szimfonikus hangzást képes imitálni. Az operae­lőadás a Temesvári Román Opera vendégjátéka. Rendezője Marina Emandi, vezényelt Molnár László. Petőfi eltűnésének 144. évfordulójára 1849 nyarán az osztrák-orosz hadsereg túlereje elől sok család me­nekült békésebbnek hitt országrész felé. Petőfi Sándor is menekítette jú­liusban a családját Erdélybe. 1849. július 31-én Segesvárnál Bem az orosz túlerővel szemben is bátran felvette a harcot. Petőfi Bem tábor­noknál, Berecken jelentkezett szolgá­lattételre. A csata tíz órától délután 18 óráig tartott. Petőfi is részt vett az ütközetben — polgári ruhában. De hogy milyen színű ruha volt, az állí­tólagos szemtanúk nem egyformán írták, mondták el. Volt, aki fekete pantallóban, más pedig vászonnad­rágban látta a költőt. Petőfi Sándor ténylegesen nem a küzdő zászlóaljba volt beosztva, ha­nem a fővezér közvetlen törzskarába, s mint ilyen a kitüntetési, előléptetési ügyeknél segédkezett Bemnek. A végzetes napon is a csata lefolyását figyelte, s jegyzetelt félreeső helye­ken. A költőt elragadta a harc forga­taga, teljesen lekötötték a csatajele­netek. Volt mit néznie, írnivalója. Több ponton a magyar huszárok hő­sies ellenállást tanúsítottak. Sajnos, a jobbszámyon beállt orosz túlerő te­vékenysége átterjedt Bem középha­dára is. Délután 17 óra körül az egész magyar sereg futásnak eredt. Az orosz kozákok és dzsidások egészen Ördögfalváig üldözték a vert sereget. A harc hevességét mi sem jellemzi jobban, mint hogy Bem is megsebe­sült, tábori poggyásza pedig orosz zsákmányul esett. Az egyik orosz lovasegység oldalról történt átkaro­lása megpecsételte azok sorsát, akik­nek nem jutott idő vagy lehetőség ki­jutni a gyűrűből. Bekerítették a ma­gyarok egy csoportját. Valószínű, hogy a költő is köztük volt! Petőfi a nap folyamán előretolt ál­lásból is figyelte az ütközetet, Bem hátrább parancsolta, biztonságosabb helyre. De a költő nem hagyta el egé­szen a veszélyes zónát, s a bekerítés során a Segesvár és Héjjasfalva kö­zötti úton, egy — Ispánkútnak neve­zett — tocsogó mellett az üldöző dzsidás lovasok utolérték. A költő fu­tott, míg fizikailag bírta. Állítólag hátulról szúrták le, lándzsadöféssel. De ez is csak feltevés! Senki nem látta a költőt elesni a harcmezőn, nem látta meghalni sem. Erre nem volt szemtanú. Az utólagosan — évek múlva —jelentkező szemtanúk egymásnak teljesen ellentmondóan mondták el vallomásaikat a költő ha­láláról. Volt olyan szemtanú, aki 1-2 ki­lométerről látta a költőt elesni, másik pedig orvosként — a sebesült kato­nát kötözve — figyelte Petőfit. Olyan orvos nincs, aki ilyen körül­mények között másra is figyel. Az évek, évtizedek után jelentkezett szemtanúk nem hitelesek. Holttestét sem a csatatéren, sem a környékén nem találták meg. A csatatér közelé­ben három nagy tömegsírba és a Csonta-kertben lévő kisebb sírba te­mették a hősi halottakat. Ezeket a sí­rokat mind feltárták, azonban egyik­ben sem találták meg Petőfi tetemét. A költő eltűnéséről szóló legendák már a csatavesztést követő napon megjelentek. Szendrey Júlia is leuta­zott a környékre, ő is kerestette a holttestet, érdeklődött szemtanúk iránt, de semmi érdemlegeset nem tudott meg, csak annyit, hogy való­színűleg elesett a férje. Máig élő fel­tevés is van — 1850-es évek óta —, hogy a költőt hadifogolyként a cári orosz csapatok kivitték Szibériába. De erről a levéltárakban — eddig — nem találtak korabeli dokumentu­mot. Nagyon érdekes adatra bukkant dr. Ács Tibor hadtörténész, az Országos Levéltárban. A szabadságharc veze­tőit, jelentős alakjait ténylegesen vagy jelképesen kivégezték, bebör­tönözték. Petőfi ellen is volt kiadva körözés, elfogatóparancs. Érdekes, hogy az osztrák hadbíróság Petőfi Sándor esetében nem hajtott végre, nem folytatott le bűnvádi eljárást. Ezt igazolja az 1851. március 9-én Pesten kelt haditörvényszéki irat: „A haditörvényszék közli, hogy nálunk Petőfi Sándorra vonatkozólag semmi elő nem került, és így nem volt indok vele szemben bírósági eljárásra." A császári-királyi katonai hatóságok­nak biztos tudomásuk — egyértelmű bizonyítékuk — lehetett a költő halá­láról, elestéről. Nem adtak hitelt an­nak a mendemondának, hogy Petőfi él, s Petőfi eleste miatt megszüntette a körözést, a hadbírósági eljárást, hogy 1851 után soha ne is kezdemé­nyezze. még hadbírósági vizsgálat formájában sem. A fent leírtak sze­rint beteljesült a költő álma, melyet 1846-ban vetett papírra: „...ott essem el én. A harc mezején...” Petőfi költészete a magyar ember számára örök. Versei végigkísérnek a gyermekkorunktól halálunkig. Va­lószínű, hogy évszázadok múlva is kutatják hollétét. Eltűnésének 144. évfordulóján gondoljunk rá kegyelet­tel. Petőfi a magyar, s a világiroda­lom legnagyobbjai közé tartozik. Kenyeres Dénes MOZI, KTV, IKTV, KISKUN TV Július 31., szombat. KECSKEMÉT. A mozik műsora. Városi: fél 4, 3/4 6 és 8 óra­kor: VOLT EGYSZER EGY GYILKOS­SÁG. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: APÁCA-SHOW. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Csalánosi Au­tósmozi: este fél 10 órakor: DRÁGÁM. A KÖLYÖK (MARHA) NAGY LETT... Szí­nes, magyarul beszélő amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! KISKUNFÉL­EGYHÁZA. Petőfi: 6 és 8 órakor: VE­SZETT KUTYA ÉS GLÓRIA. Színes ame­rikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! KTV: 6.00-8.00: Képújság. 8.00-12.00: ATV Víkend. Családi Magazin. 12.00- 13.00: Képújság. 13.00-17.00: ATV Vikend Fiataloknak. Kiskun TV: 5.00-8.00: Képúj­ság. 8.00-12.00: Agro TV nűsora. 12.00- 13.00: Képújság. 13.00-17.00: ATV Dél­utáni Magazin. 17.00-24.00: Képújság. Augusztus 1., vasárnap. KECSKEMÉT. A mozik műsora azonos a szombatiéval. Kivétel: Csalánosi Autósmozi: este fél 10 órakör: KAIN ÉBREDÉSE. Színes amerikai film. Csak 16 éven felülieknek! Kopjás és Kopjás Kft. mozi. Liszt Ferenc utca: 21.30 órai kezdettel: SEMMIT A SZEMNEK! Szí­nes amerikai filmvígjáték. Főszereplő: Chevy Chase, Daryl Hannah, Sam Neill. KISKUNFÉLEGYHÁZA. A mozik mű­sora azonos a szombatiéval. KTV: 6.00- 8.00: Képújság. 8.00-12.00: TV 4 (I.) pro­dukció csütörtöki műsorának ismétlése. 12.00- 16.00: TV-Plusz műsora. 16.00- 17.00: Képújság. 20.00-24.00: TV 4 (II.) produkció pénteki műsorának ismétlése. Kiskun TV: 5.00-11.00: Képújság. 11.30- 12.00: Telefonos játék. 12.00-16.00: TV-Plusz Magazin. 16.00-20.00: Képújság. 20.00- 24.00: TV 4 pénteki ism.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom