Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-31 / 177. szám
vT'j í KÉRDŐJELEK Brüsszeli jelzés? Bős-Nagymaros ügyében - nyári politikai holtszezon ide, vagy oda - sorjáznak az események. Nemcsak a „terepen”, ahol a minap épp neves jogászok jártak a beruházás helyszínén, hanem a kulisszák mögött is. Legutóbb az Európai Közösség kiilügyekben illetékes vezetője intézett levelet a magyar és szlovák külügyminiszterhez. MI MAGYARÁZZA HANS VAN DEN BROEK SZOKATLAN GESZTUSÁT? Az aggodalom, hogy Budapest és Pozsony elhúzódó vitája egyre inkább elmérgesedik? Vagy a felelősségérzet, hogy a maga eszközeivel az EK-diplomácia is igyekezzen gátat vetni a viszály kiszélesedésének? Valószínűleg mindkettő. Hans van den Broek azt igyekezett érzékeltetni: egész Európának érdeke lenne, hogy hazánk és Szlovákia mihamarabb rendezze az ügyet. Magyarország sokáig úgy vélte, hogy a kontinens „elhanyagolja” a hősi problémát, így a brüsszeli levél számunkra kedvező jel is lehet. S Ml A HELYZET A FELELETTEL? Az ugyanis nyilvánvaló, hogy az EK reagálásra vár, méghozzá olyan pozitív megnyilatkozásra, amely politikai jószándékot, kompromisszumkészséget takar. Méghozzá - ebben se legyenek illúzióink - nemcsak szlovák szomszédunktól, hanem mindkét érintett részéről. Tőlünk is. Talán remélhetjük: a friss magyar bejelentést, hogy új javaslatok készülnek a Duna vizének megoszlására, ilyen válasznak tekintik. -szegő-Pártegyezkedés agrárfronton Szükség van egy olyan modern parasztpártra, amilyen az Agrárszövetség — emelte ki Nagy Tamás, a párt elnöke a pénteken este Nyíregyházán tartott politikai fórumon, melyet Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével közösen tartottak. A fiatal demokraták véleménye szerint a két párt agrárprogramja közel áll egymáshoz. A fórumon bejelentették, hogy a tennivalókat összehangolják az agrárszféra érdekében. Nagy Tamás szerint a kormánnyal történt agrármegállapodás bizalomerősítő, terhei azonban a következő évre hárulnak. Kigyulladt a halászhajó Az Északi-tengeren, a brit Shetland-szigetek közelében csütörtök este kigyulladt egy orosz halászhajó. A „Csemomorszkaja Szlava” úszó halfeldolgozó kombinát 162 tagú legénységének nagy részét egy közelben tartózkodó másik orosz halászhajó, az „Atlant” vette fedélzetére. A lángokban álló halászhajó oltására tűzoltóhajókat vezényeltek ki a brit kikötői hatóságok, s emellett helikopterek is segédkeznek a mentőakcióban. Személyi sérülésekről egyelőre nem érkeztek jelentések. Az első hírek szerint a hajótűz a raktérben keletkezett, ahol csaknem száz tonnányi kartondobozt tároltak. Fizetőképes az ÁV Rt. Jelenleg az ÁV Rt.-nek nincsenek likviditási problémái és az előírt készpénzbeni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával a társaság működése hosszú távon is biztonságosan szavatolható - szögezi le az Állami Vagyonkezelő részvénytársaság közleménye, amelyben az Állami Számvevőszék jelentésére reagálnak. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság állítólagos rossz pénzügyi helyzetéről szólva, a közlemény rögzíti: az ÁV Rt. az alapító okiratában megjelölt 9,6 milliárd forint alaptőke készpénzbeni hozzájárulásból eddig mindössze 2,9 milliárd forintot kapott a kormánytól. A további rész 1994. februárjáig esedékes. A társaság tulajdonában működő cégek egy része viszont azonnali tőketámogatásra szorul, sokszor olyan külső események következtében, mint például a Dunaferr a dunai blokád miatt. Ezért a jelenlegi átmeneti időszakban az ÁV Rt.-nek igen feszített pénzügyi feltételek mellett kell a hozzá tartozó vállalatok működőképességéről gondoskodnia. (MTI) PETŐFI NÉPE 1993. július 31., szombat EURÓPAI FEJLESZTÉSI BANK Hitel a mezőgazdaságnak A londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a héten több mint 250 millió dollár értékű kölcsönt és befektetést hagyott jóvá három magyar programnak. Az EBRD kibocsátja régóta tervezett forintkötvényét is, mely úttörő vállalkozás lesz Kelet-Európábán. Thierry Boudon, az EBRD infrastruktúrával, környezetvédelemmel és energiával foglalkozó osztályának vezetője csütörtökön elmondta az MTl-nek, hogy az Ml-Ml 5-ös autópályához 129,1 millió ECU értékű pénzügyi csomagot kapnak a koncessziósok, kormánygarancia nélkül. Ez az építkezés költségének 34,5 százaléka. Felbontva a csomagot: abban van 3 milliárd forintban jegyzett kölcsön, melyet az EBRD őszre tervezett magyarországi nyilvános forintkötvény-kibocsátásából finanszíroz majd. Ez a barik első ilyen vállalkozása. A kötvények és a kölcsön futamideje várhatóan 5-7 év lesz. Van továbbá a csomagban 6 millió ECU, amellyel az EBRD betársul a koncessziós részvénytársaságba. Ebből kb. 650 millió forintnyi részvényt jegyez majd a bank és mintegy 10 százalékos részesedése lesz. Ad az EBRD ezenkívül 50 millió ECU kölcsönt külföldi valutában 12 évre 2 év türelmi idővel. A kamat mértékét nem közölték. Mindezen kívül a londoni bank további 5 milliárd forint erejéig garanciát vállal a koncessziós részvénytársaság kötvénykibocsátására és más, nem nyilvános tőkebevonására. Az EBRD triásik új programja, hogy 103 millió dolláros (90 millió A társadalombiztosítási önkormányzatok tegnapi ülésén többek között szóba került, hogy az 1993-as várható adatokkal szemben az alapok jövőre prognosztizált bevételei a nyugdíjbiztosításnál 366,5 milliárd forintot, az egészségbiztosításnál pedig 324,4 milliárdot tesznek ki. A nyugdíjbiztosítási alap kezelői jövőre 389,7 milliárd forintos kiadással számolnak, amelyből 354,3 milliárd forint a nyugdíjkiadásokra tervezett összeg., A nyugellátások előirányzata egyébként a nettó átlagkereset prognosztizált növekedésével azonos, 15,3 százalékos emelésre tartalmaz ECU) hitelkerettel támogatja a mezőgazdasági szerkezetváltást. Ebből a kölcsönből 40 millió dollárt a kereskedelmi és hitelbank, 30 milliót a magyar hitelbank, 25 milliót az OTP és 8 milliót a Budapest Bank hitelezhet tovább mezőgazdasági magánvállalkozóknak, különösen új típusú szövetkezeteknek, családi farmoknak és a szövetkezetek átalakítása közben keletkező cégeknek. A tízéves futamidejű, hároméves türelmi idejű kölcsön elosztását az EBRD ellenőrzi annyiban, hogy minden 1 millió dollárnál nagyobb továbbkölcsönzéshez a hozzájárulása kell. Általában az EBRD csak akkor utalja át a pénzt a magyar bankoknak, ha egy-egy ügylet befejeződött és a kölcsönvevő számlákkal igazolta a befektetést. Thierry Boudon úgy vélte, hogy ebből a programból a vállalkozók még karácsony előtt fölvehetik az első kölcsönöket. Ez attól is függ — mondta —, hogy a kormány és a bankok teljesítik-e az EBRD másik feltételét, nevezetesen, hogy a részt vevő pénzintézeteknél az év végéig a tőke vagyonhoz viszonyított aránya elérte-e legalább a 3 százalékot. Az átutaláshoz tehát az kell, hogy Magyarországon ütemesen tisztítsák a bankok mérlegét és töltsék fel tőkéjüket, amint megállapodtak az IMF-fel és világbankkal. Az EBRD harmadik programja most egy 6 millió ECU-s, felerészt részvényre váltható kölcsön egy magyarországi olasz érdekeltségű vállalkozásnak, mely számítógép-képernyőket gyárt. A pénzből a cég kapacitását növelheti és a minőségellenőrzést javíthatja. fedezetet. A közgyűlés javasolta, hogy januártól az egy összegű kiegészítés egyhavi mértékének megfelelő nyugdíjemelést hajtsanak végre Az elnökség eredetileg kilenc hónapra jutó kiegészítő nyugdíjemelést javasolt, mivel a társadalombiztosítási alapból biztonsággal csak ennyi finanszírozható. A Nyugdíjas Kamara képviselői ugyanakkor ragaszkodtak a törvény maradéktalan betartásához, és így a 12 hónapra esői juttatáshoz. Ezért a közgyűlés a parlamentnél kezdeményezni fogja az egész évre szóló kiegészítő nyugdíjemelést. A várossá nyilvánításról A kormány tegnap tájékoztatót hallgatott meg a várossá válás folyamatáról és időszerű feladatairól. Az elmúlt években egyes nagyközségi önkormányzatokat fokozódó mértékben foglalkoztatta a várossá nyilvánítás kezdeményezése. A várossá válás feltételeit a rendszerváltás után a helyi önkormányzatokról szóló törvény határozta meg. E törvény a korábbihoz viszonyítva leegyszerűsített, ugyanakkor, nem engedi a várossá nyilvánítást parttalanná válni. Az elmúlt három év folyamán kialakultak azok a feltételek, amelyek minimálisan szükségesek a városi cím megszerzéséhez. A városiasodási folyamatról készült kutatások megállapították, hogy különösen a városhiányos térségekben fontos, hogy szervező-ellátó központok létesüljenek. A kisvárosi hálózat további erősödéséhez, valamint településrendszerünk arányosabbá tételéhez szükséges, hogy 2000-ig mintegy 200-220 városunk legyen. Várhatóan a következő időszakban is több nagyközség — köztük Lajosmiz.se. Soltvadkert — kezdeményezi várossá válását. A Belügyminisztérium ezért különösen nagy figyelmet fordít arra, hogy a várossá váló nagyközségek fejlettségi színvonala ne süllyedjen az aisó küszöbérték alá. Munkahelyek olasz segítséggel Rövidesen megkezdődik a termelés Tatabányán abban az olasz-magyar érdekeltségű kisüzemben, amelynek létrehozására nemrég írták alá megállapodást. Az olasz partner bérbe vette a Komárom-Esztergom Megyei Távhőszolgáltató Rt. tatabányai telephelyén megüresedett 2000 négyzetméteres üzemcsarnokát; itt ruházati kiegészítő kellékek és különféle fémbizsuk gyártására rendezkednek be. A termékek 70 százalékát exportálják. A megállapodásban újszerűnek számít, hogy a tatabányai önkormányzat, amely kezdeményezője volt a munkahelyteremtésnek, magára vállalta az üzemcsarnokért-járó bérleti díj felének kifizetését. Az olasz partner arra vállalkozott,-,hógy az üzem indulásakor 25 munkanélkülinek ad állást az üzemcsarnokban, 50 családot pedig bedolgozóként foglalkoztat. Vita a jövő évi nyugdíjemelésről A SZOVJET HADSEREG HAGYATÉKA Óriási károkat okoztak A volt szovjet hadsereget a legcsekélyebb mértékben sem érdekelte, hogy milyen óriási károkat okoz a magyar környezetben - mondotta pénteken, a mezőkövesdi volt szovjet katonai repülőtéren tartott kármentesítési bemutatón Gavallér István, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. A mezőkövesdi repülőtér egyike volt a Varsói Szerződés legnagyobb, szovjet felügyelet alatt álló légibázisainak. Döbbenetes módon szinte méretlenül folyt a kerozin a betonra, onnan a talajba, a lyukas tartályokból és a hatalmas vezetékrendszerből pedig ezer tonna mennyiségben ömlött ki az üzemanyag, szennyezve a talajt, a felszín alatti vizeket. A felszálló, gyakorlatozó gépeket tankoló személyzet - szemtanúk állítása szerint - még arra sem vett fáradtságot, hogy két repülő feltöltése között elzárja az üzemanyagtömlőt. A kormányközi megállapodások alapján 1990 márciusában kezdődött a környezeti károk felmérése, s 1991. június 10-én készült el az a felmérés, amely rögzítette, hogy a magyarországi környezetben 60,2 milliárd forint értékű kárt okoztak az „ideiglenesen” nálunk állomásozó szovjet csapatok. A szovjetek ugyanakkor 54,1 milliárd forintot kértek az itt maradó épületekért, repülőterekért. A környezeti károkról készült precíz szakértői vélemény alapján mondtak le a jogutód oroszok erről az összegről. Endrédy István, a Környezetgazdálkodási Intézet főigazgatója a tájékoztatón elmondta, hogy a magyarországi 171 szovjet helyőrségben 110 ezer katona teljesített szolgálatot. Több mint 6000 épületet használtak, s 48 ezer hektáron gyakorlatoztak. Közép-Európában nálunk voltak a legnagyobb gyakorlóterek. Az okozott környezeti károk 40 százaléka a talajt és a felszín alatti vizeket szennyezte. Jelentős károk keletkeztek a kommunális hulladékok gondatlan elhelyezéséből is. Az első feladat 20 kiemelten károsított katonai repülőtér és üz.emanyagtároló központ mentése volt, ezt követően szerepel a programban további 84 volt objektum kármentesítése, illetve a szennyeződésektől való megtisztítása. ■ 150 milliárdos olasz szuperbotrány Olaszországban nyolc egykori hatalmasság, köztük a hajdani kormányzó pártok egykori főtitkárai, így Forlani és Craxi ellen indult nyomozás a Montedison két, letartóztatásban lévő elnöke és egy . kétes hírű svájci üzletember a vallomása alapján. A korrupciós ügyekben nyomozó milánói ügyészek három napon át megszakítás nélkül vallatták Giuseppe Garofanót és Carlo Samát, a Montedison egykori elnökeit és a közvetítői szerepet játszó Pino Beriinót, a svájci üzletembert. A kihallgatás eredményeként sikerült felgöngyölíteni az utóbbi évek egyik legszövevényesebb és legnagyszabásúbb korrupciós ügyét. Kiderült, hogy a Montedison 1990 végén és 1991 elején nem kevesebb, mint 135 milliárd líra (mai árfolyamon 840 millió dollár) kenőpénzt folyósított a kormánykoalíciót alkotó pártoknak, azok vezetőinek. A legnagyobb összeg, 75 milliárd líra Bettim) Craxinak jutott, a szocialista párt vezérének. Lényegesen kevesebbet kapott a kereszténydemokrata párt, amelynek nevében Forlani, az akkori politikai titkár és Citaristi, a párt pénzügyeinek felelőse vette át a pénzt. Egy évvel később, 1992 februárjában, a tavaszi választások előtt, a pártok újból kopogtattak a fejőstehénnek tekintett Montedison ajtaján, de ekkor a korábbihoz képest már csak morzsák jutottak: Garofano és Sama 4 milliárd lírát osztott szét öt párt vezetője között. A csúszópénzek kifizetésére akkor került sor, amikor Raul Gardini, a Ferruzzi-Montedison csoport élén egyesíteni szerette volna az egész olasz vegyipart, az ENI állami kőolajipari konszern vállalatait és a Montedison vegyipari üzemeit. Egy ponton az ügy megakadt, s - mint Sama most a milánói ügyészeknek elmondta - ekkor merült fel a politikusok megkörnyékezésének szükségessége. Sergio Cusanit, az Enimont pénzügyi igazgatóját bízták meg a politikusok „szükségleteinek” felmérésével. Cusani el is végezte feladatát, s 150 milliárd lírában állapította meg a pártvezetőknek fizetendő kenőpénz együttes összegét. Ebből később levonták azt a 15 milliárdot, amelyet az Enimont már korábban kifizetett különféle alkalmakkor, főként azon kormányrendelet megolajózására, mely adókedvezményeket biztosított a konglomerátumnak. A szükséges pénzből 100 milliárd lírát csalárd ingatlanügyletekből teremtettek elő, további 35 milliárd lírát pedig Pino Berlini, a Ferruzzi-család pénzügyekben jártas bizalmasa ügyeskedett elő. Az ügy kapcsán most nyomozás indult Árnaldo Forlani, Bettino Craxi, Paolo Cimino Pomicino (volt költségvetési miniszter), Claudio Martelli, Giorgio la Maifa, Carlo Vizzini, Renato Altissimo, Severino Citaristi ellen, akik - mint az II Messagero írta- még egy évvel ezelőtt az ország legbefolyásosabb politikusai között voltak. A vád ellenük a pártok finanszírozásáról szóló törvény megszegése. A bevádolt személyek egyelőre tagadnak, kivéve La Maifát. Craxi az újabb vádak hallatán immár burkoltan öngyilkossággal fenyegetőzik, itteni megfigyelők szerint azonban nem az a fajta ember, aki ezt megtenné. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Ukrajna új szerződést akar Ukrajna szerint a szovjet -amerikai START-1 atomleszerelési szerződés nem vonatkozik az ukrán területen maradt SS-24-es típusú, több robbanólejes rakétákra, azokról új megállapodást kell kötni. Leonyid Kravcsuk ukrán elnök a szerződés ratifikálásáról folyó parlamenti vita kapcsán szólt erről - jelenti a Reuter. Az ukrán törvényhozók jóváhagyását Moszkva és Washington egyaránt sürgeti. Kravcsuk szerint,az - SS -24-esekről új, háromoldalú szerződést kell kötnie az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Ukrajnának. A Szovjetunó felbomlása után ukrán területen 176 atomrakéta maradt, összesen 1200 robbanófejjel: 46 darab SS-24—es és 130 darab SS-19-es típusú. Spanyol kéksisakos halála Ismeretlen fegyveresek péntek reggel a boszniai Jablanica közelében tüzet nyitottak a spanyol békefenntartók egységeire. A meglepetészszerű tüzérségi támadásban egy kéksisakos életét vesztette, 17-en pedig megsebesültek, A sebesültek közül többen életveszélyes állapotban vannak. Jean Cot tábornok, az ENSZ az egykori Jugoszlávia területén állomásozó egységeinek parancsnoka elítélte a spanyol kéksisakosok elleni támadást, s bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak a felelősség megállapítására. Az ENSZ békefenntartók pénteki közleménye szerint a horvátok csütörtökön támadást intéztek Közép-Boszniában két segélyszállítmány ellen. A világszervezet jelentése szerint egy horvát katona Gornji Vakut' környékén megtámadott egy brit ENSZ-katonát, míg a Horvát Védelmi Tanács (HVO) egy másik egysége megpróbált lefoglalni egy gyógyszerszállítmányt. A konvojt kísérő brit katonák megakadályozták a szállítmány elkobzását, s az incidensek során senki sem sebesült meg - áll a közleményben. Robbanékony helyzet a Zsil völgyében Eredménytelenül végződtek csütörtökön a kormány több minisztere és Miron Cozma bányászvezér közötti tárgyalások a Zsil-völgyi bányászok új követeléseiről. Ezt követően Miron Cozma kijelentette, hogy a kormány visszavonta három héttel azelőtt tett ígéreteit, amelyek alapján már megkötötték az új munkaszerződéseket az alkalmazottak 80 százalékával, és ezért a helyzet robbanásveszélyessé vált a bányavidéken. A kormány által kiadott közlemény szerint viszont a bányászkövetelések teljesítésére egyszerűen nincs anyagi fedezet, és amúgy is elfogadhatatlan lenne, hogy egyes szektorokban aránytalanul nőjön a kereset. A Zsil-völgyi bányászok követeléseinek teljesítése esetén egyes föld alatt dolgozó kategóriák bére elérné a félmillió lejt, az államelnöki fizetés másfélszeresét. Újabb izraeli támadás Dél-Libanonban Az izraeli légierő péntek reggel ismét bombázta Dél-Libanont. Biztonsági források közölték, hogy több harci gép Nabatije városát támadta, míg az izraeli tüzérség a környékbeli településeket lőtte. A támadás néhány órával azt követően kezdődött, hogy muzulmán szabadcsapatok sorozatvetőkkel lőtték Izraelt és a dél-libanoni biztonsági övezetet. A vasárnap óta tartó izraeli bombázásokban és tüzérségi támadásokban eddig 119-en vesztették életüket és 500-an megsebesültek. Az Észak-Izrael elleni muzulmán rakétatámadásoknak ugyanakkor két halálos áldozata és 30 sebesültje van. Stasi-ügynök a Bundestagban? A KGB-től átvett 2000 Stasi-akta tanulmányozása után a német főügyészség első ízben indított nyomozást egy parlamenti képviselő ellen. Az ok: az illetővel kapcsolatban „titkosszolgálat javára végzett ügynöki tevékenység gyanúja” merült fel. A pénteki német lapok néven is nevezik az illetőt: Wolfgang Lüder szabaddemokrata képviselőről van szó, aki korábban a nyugat-berlini szenátusban a gazdasági tárca vezetője volt. A Bundestag elnökéhez, Rita Süssmuthhoz intézett levélben a szövetségi főügyészség közölte: konkrét támpontok merültek fel arra vonatkozóan, hogy Lüder éveken át a keletnémet állambiztonsági minisztérium berlini igazgatóságának nemhivatalos munkatársaként „tevékenykedett”. Az ügyészség a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte Süssmuth asszonytól, hogy megindíthassák a hivatalos vizsgálatot. A Bild Zeitungnak nyilatkozó Lüder tagadja, hogy Stasi-ügynök lett volna. Mint állítja, semmi takargatnivalója nincsen, ezért ő maga is mentelmi jogának mielőbbi felfüggesztését kérte. Piaci árak a megye városaiban és Budapesten (Ft/kg) Termék Kmét Baja Kalocsa Kiskőrös Bpest Kló csirke 120 100—130 140 130 — Klő tyúk 100 100—120— 100—110 — Vágott baromfi — — — — — Tojás (db) 5—6,50 5—6 6—6,50 6 6,50—6,60 Tej (1) 25 30 — — — Tehéntúró 160—180 140 — , 150 — Tejföl — 150 — 150 _ Horgonya — 25—30 30 20—30 20—26 Sárgarépa 20—30 10—15 70—80 40—60 25—30 Petrezselyem 30—50 12—30 90—100 60—100 — Vöröshagyma 25—28 25—30 40—80 25—40 26—28 Fokhagyma 120—160 90—200 150 130—160 1(H)—110 Fejeskáposzta 15—18 20 15—20 15—25 12—18 Kelkáposzta 20—30 15—25 40 20—40 16—20 Karalábé 5—8 10 90 5—10 15—20 Karfiol 20—35 50—60 70 — 22—35 Sav. káposzta 80 80 — — — (lomha 110—200 100—180 120 140—200 160—180 Paradicsom 20—30 20—30 40 30—60 18—45 Zöldpaprika 20—45 2—4 40—60 30—70 20—50 Paraj — 60 — — 40—50 Sóska — 20—80 — — 45—55 li borka 12—25 15—40 20 20—35 18-40 Retek (csőm.) — — — — — Saláta (db) 35—40 20—25 — — 30—40 Szárazbab — 40—50 100 — — Mák — 120—200 170 300 260—270 Dióbél __ 300 380 300—400 280—310 Héjas dió — 90 — — — Méz — 150—200 140 — — Alma 20—50 25—30 25—35 15—35 18—32 Körte 20—40 40—60 40 20—30 25—50 Z. hagyma — 8 — — 10—15 Zeller — — — — Sárgaborsó — — — — — 1 ,encse — — — — — Fejtett hab 40—70 50 — __ < s. kukorica 5—10 5—10 4—5 4—6 5—7 Zöldbab 40—60 40—70 20—50 50—60 _ lök 8—16 10 10 10—15 10—12 Őszibarack 15—70 30—50 20—50 15—50 27—55 Szőlő 25—40 50—60 30—80 60 55—180 Szilva 25—40 18—50 10—15 30 22—35 Sárgadinnye 25—35 30 30 20—40 — (■örögdinnye 12—18 15 15—20 20—22 10—17 McsfiV 30—40 — 20 20-30 45—55 • Autóvásár sromhat, vasárnap Kecskeméten, a Zöldfa utcai vásártéren.
