Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

1993. július 27., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Kalauz A PN-KALAUZ VENDÉGE Hölgy, kis birodalommal • Dócsné Gyúrás/ Ilona — Keddi napon olvastam a Petőfi Népében, a PN-Kalauzban a japán starthitelről. Már másnap elkezdtem járni a bankokat a városban. Sehol se tudtak erről a hitellehetőségről. Szép udvariasan elküldték. Csupán egyet­len helyen mondták azt, hogy majd menjek vissza, ha már tudnak vala­mit, majd tájékoztatnak. Ehhez két hétnek kellett eltelnie. Végül is befo­gadták a hitelkérelmem. Biztattak, hogy tartalmánál fogva van esélyem a kedvező elbírálásra. Ugye, sejti a végét? Igen, végül is nem kaptam meg a hitelt. Es az ember lép­­ten-nyomon azt hallja, hogy segítik nálunk a kisvállalkozókat! - Dócsné Gyurász Ilona kecskeméti egyéni vállalkozót hallgatom üzletében, s eszembe jutnak a többiek is, akik arra panaszkodnak, hogy a különféle kisvállalkozói hitelekből nekik nem jutott, a bankokban azt mondják, tő­lük hallanak az egészről először. Helyes kis birodalom a Dócsnéé. A földszinten női divat, az emeleten, ahol beszélgetünk, rézállványokon afféle csecsebecsék. Inggombfel­­varró készleten akad meg a szemem. Öngyújtóból seregnyi. Mappák, tás­kák. retikülbe való női holmik — tele velük több állvány. — A kereskedés az egyik tevé­kenységünk — tájékoztat az üzle­tasszony —, mellette minden mással is foglalkozunk, ami a reklámmal kapcsolatos, teljeskörűen. Ezek itt az általunk ajánlott reklámajándéktár­gyak, illetve azok kis hányada, mert prospektusokból is dolgozunk. A tárgyak zömét külföldről hozzuk be, a többit saját tervünk alapján itthoni iparosokkal készíttetjük a megrende­lőinknek. Csak töltőtollból több ezer félét tudunk ajánlani, a megrendelő cég emblémájával, reklámfeliratával ellátva. Ez utóbbiakat mi tervezzük és tesszük rá az ajándéktárgyakra. Kiderül, ez Dócsné Gyurász Ilona tanult szakmája. Közgazdasági tech­nikumban érettségizett, aztán sokáig nagyvállalatnál, az Agrikonnál dol­gozott. Ott elvégezte a külkereske­delmi főiskola marketing-reklám tanfolyamát, később pedig közép- és felsőfokú reklámiskolába járt. — Sosem szerettem, ha fogják a kezem — mondja a pályamódosítá­sáról beszélve. — Önállónak lenni nagyszerű dolog, különösen egy nő számára. Nyolcvanhétben egy téesz szárnyai alatt kóstoltam meg először az önállóságot, amikor egy önelszá­moló reklámstúdió vezetője lettem. Kilencvenegy óta vagyok egyéni vál­lalkozó. Nagyon szeretem a mun­kám, mert sokszínű, ahány feladat, annyiféle. És kitűnő kollégákra sike­rült szert tennem, akikkel összedol­gozunk. Ők is egyéni vállalkozók, mint én. Az eredményeimben ennek nagy szerepe van. — A reklám iránti kereslet változó — hallom a stúdiótulajdonostól. — Van, aki azt mondja, az ilyen recesz­­sziós időkben hangosítják föl rek­lámjaikat a cégek, vállalkozók, hogy a versenyben előnyre tegyenek szert. A mai magyar gazdasági viszonyok különlegesek. Változó keresletet ér­zékelek, azonban azt is tapasztalom, hogy a vállalkozók egyre inkább fel­ismerik: az ismertség, a reklám rend­kívül fontos az üzleti életben. «1 Pályája kezdetén nagyvállalatok­kal állt kapcsolatban. Akkor úgy állí­tottak be hozzá a megrendelők, hogy ennyi a betervezett keret reklámra, ezt el kell költeni. Költötték a pénzt, ha volt értelme, ha nem. Most a ma­gánvállalkozások megfontolják, mire és mikor adják ki a pénzt, ezért neki is ritmust kellett váltania. Franchise-rendszer tagjaként mű­ködik a D-Reklámstúdió, ami a szál­lított termékek színvonalát illetően biztonságot jelent a tulajdonos szá­mára. Nyugati cikkeket kap, olyano­kat, amilyeneket Kecskeméten más­hol nem lehet megvásárolni, ugyanis a kizárólagos forgalmazó Dócsné. — Kezdetben nemigen tudtam a városban konkurenciáról. Az elsők közt indultam. Most már legalább ti­zenöt, az enyémhez hasonló vállal­kozás működik Kecskeméten. De ez szerintem nem baj, az egészséges verseny jót tesz mindenkinek. Dócsné örömét leli már pusztán abban, ha bejön egy-egy vevőjelölt az üzletbe, és megdicséri a látottakat; szereti a kereskedést is. Terve egy sa­ját üzlet és iroda építése, amelyben tágasabbak a helyiségek. —a.tóth— Törvény készül a gazdasági kamarákról (2.) Egy héttel ezelőtt a gazdasági ka­marák létrehozását célzó, őszre vár­ható jogszabály alapelveit, a kama­rák típusait, önkormányzati — köz­­testületi jellegét — ismertettük. Most a kamarák feladatait tekintjük át. Ezeket a jogalkotó négy területen je­löli ki. A gazdaság fejlesztésével össze­függésben, a szakképzés, a műszaki fejlesztés, a gazdaság infrastruktúrá­jának fejlesztése, a szabványosítás és iparjogvédelem, a külföldiek tájékoz­tatása, a külképviseletek működte­tése, a nemzetközi kamarai kapcsola­tok tartása, a vásárszervezés és -mi­nősítés, valamint a kamarai tagok tá­jékoztatása és a részükre végzendő szolgáltatások szerepelnek a terje­delmes felsorolásban. Mindezek a fejlett piacgazdaságú országokban többnyire tradicionális kamarai fel­adatok. Magyarországon külön tör­vények, jogszabályok adják majd hozzájuk a tényleges felhatalmazást, de azon túl még^a megfelelő anyagi alapok képzésére, kezelésére is el kell nyerniük a felhatalmazást a ka­maráknak. A fenti listáról ez ideig egy területet — a szakképzést — ille­tően született olyan törvény a közel­múltban, amely már a kamarákat je­löli meg a végrehajtásban való rész­vételre. Az üzleti forgalom biztonságának szolgálatában, a piaci magatartás tisztességének megteremtésében senki más által be nem tölthető sze­rep vár a kamarákra. Ők vezethetik ugyanis azokat a nyilvántartásokat, amelyek tagjaik gazdasági tevékeny­ségének adatait tartalmazzák, s ame­lyek alapján tagjaiknak tájékoztatást adhatnak. A kamaráknak kell — tag­jaik álláspontját tükrözően — kidol­gozni a tisztességes piaci magatartás etikai szabályait és figyelemmel kí­sérni azok magatartását. A szabályt sértőket a kamarák figyelmeztetik és a notórius szabályt sértők nevét nyil­vánosságra is hozzák. A versenysza­bályok betartását, az iparjogvédelem érvényesülését, a hatósági engedély­hez kötött tevékenységek folytatását ellenőrzik, eljárásokat kezdemé­nyeznek, illetve egyeztetésekben vesznek részt. A kamarai feladatok harmadik te­rülete a gazdasági tevékenységgel összefüggi) közigazgatáshoz kapcso­lódik. Külön törvények és kormány­rendeletek alapján a kamarák járnak el államigazgatási ügyekben és töltik be a szakhatóság szerepét. Össz­hangban azzal a piacgazdasági elv­vel, hogy a leghatásosabb szabályo­kat, a leghatékonyabb ellenőrzést a gazdaság számára a gazdaság ön­­kormányzataként funkcionáló szer­vezet képes alkotni, illetve működ­tetni. A tényleges feladatköröket még nem konkretizálták, ennek előreha­ladásán lehet majd mérni az állam visszavonulását, a piacgazdaság tér­nyerését. Az egyes ágazatok, szakmák ér­dekképviseletét a törvény a gazda­sági érdekképviseletek számára tartja fenn. A kamarák a gazdaságszervező szerepkörhöz kapcsolódóan csak a gazdaság általános érdekeinek érvé­nyesítésében kapnak szerepet. Ilyen kérdésekben is csak az érdekképvise­letekkel egyeztetve, velük egyetér­tésben foglalhatnak állást. A véle­ménynyilvánítás és érdekérvényesí­tés terepe számukra a gazdaság fej­lődéséhez, szervezettségéhez, az üz­leti forgalom biztonságához, a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban álló jog­szabályok, kormányzati és helyi ön­­kormányzati intézkedések vélemé­nyezése, javaslat készítése, tájékoz­tatás. Ennek megalapozására a kama­rák tagjaiktól adatokat gyűjtenek és elemzik a gazdasági folyamatokat. A törvényjavaslatot röviden ismer­tető írás tájékoztatónak készült. A jogszabálytervezet sem nyerte még el végleges formáját, de a vázlatos feladatmegjelölések sem jelentik az adott szakkérdések „egy az egyben való átemelését” a majdani kama­rákhoz, mégis fontosnak tartjuk, hogy elkezdjük a várható változások ismertetését. A törvény nyomán ugyanis olyan mértékben fog vál­tozni a gazdaság szabályozása, mű­ködésének intézményháttere, hogy a felkészülést, a gazdaság szereplőinek tájékoztatását mielőbb meg kell kez­deni. Igertné Zsembery Ágnes Dél-Magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara Központi elszámolóház létesül A Budapesti Értéktőzsde pénteki közgyűlésén a tőzsdetag cégek úgy döntöttek, hogy az értéktőzsde csat­lakozik a Központi Elszámolóház és Értéktárhoz, amelyet várhatóan szep­tember közepén alapítanak meg. Alaptőkéje 500 millió forint lesz, melyből az MNB 250 millió forintot! az értéktőzsde és az árutőzsde pedig 125-125 milliót jegyez. A két tőzsde az alaptőkébe egyenként 62,5 millió értékű apportot visz majd be. Az el­számolóház fő feladata az értékpapí­rok központi tárolása, a két tőzsdén folyó határidős állampapír- és devi­zaügyletek elszámolása lesz. Társaság vagyonkezelésre Társaságot alapított Nyíregyháza önkormányzata a vagyonkezelésre. A helyi ingatlankezelő és szolgáltató vállalatot alakították át kft.-vé, bogy az önkormányzati tulajdont gazdasá-' gosabban hasznosíthassák. A csődeljárás makrogazdasági hatásairól A kormány tájékoztatót hallgatott meg a csődtörvény közvetlen gazda­sági hatásairól és úgy rendelkezett, hogy a folyamatokról félévente je­lentést kell készíteni. Határozott ar­ról is, hogy az eljáró bíróságok mun­kafeltételeinek javításával gyorsítani kell a közzétételi ejárást. A csődtörvény életbe lépésével, azaz 1992. január elsejétől 1993. áp­rilis végéig 4724 csődeljárást kez­deményeztek, ebből 2859-et tettek közzé, és csődegyezséggel vagy fel­számolással 1448 eljárás fejeződött be. A csődeljárások 62%-ában egyezség született, a többi követ­kezménye felszámolás lett, havonta átlagosan 100—150 csődöt jelente­nek be, a felszámolási kérelmek átla­gos száma 7—800. A bíróságok nem képesek betartani az eljárások határ­idejét és ez komoly gazdasági káro­kat okoz. A csőd oka legtöbbször a piacvesztés, a vevők fizetésképtelen­sége vagy a túl magas hitelállomány. A csőd- és felszámolási eljárá­sokhoz kapcsolódó, új pénzügyi konstrukció bevezetése a 4. negyed­évre várható. Ennek segítségével a csődbe került vállalatok likviditási gondjait egy kedvezményes kamatú hitellel rendezik, és javítják a fel­számolásba kerülő vagyon értékesí­tési feltételeit. A VÍGSZÍNHÁZ FELÚJÍTÓI Késik a Bácsépszer privatizációja Nem is olyan régen volt fénykorá­ban a Bács-Kiskun Megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat, a Bácsépszer több mindennel tette ismertté a ne­vét. Egyebek között azzal, hogy mí­ves munkára specializálódott. így a régi, szép épületek felújítását több­nyire rábízták, főleg a nagyobbakat, mivel ehhez megvolt a kapacitása, felszereltsége is. Szűkebb körben ugyan, de ismer­tek voltak arról is, hogy abban az időben, amikor az állami bérszabá­lyozás gúzsba kötötte a cégeket, ná­luk sikerült működő ösztönzőrend­szert kialakítani. Jóllehet, ugyanezért maguk az érdekeltek támadták is a vezetőket, de tény, hogy az évek so­rán sokoldalú, fegyelmezett munkás­gárdát tudtak összehozni. Ezt a „jó minőségű emberanya­got” voltak kénytelenek közel a fe­lére csökkenteni az utóbbi két év­ben, A hazai építőipar összeomlását a Bácsépszer túlélte ugyan, de nem nyomtalanul. Munka híján termelé­sük óriási mértékben visszaesett, be­vételük pedig ennél is nagyobb arányban csökkent. Most már ugyanis csak versenytárgyaláson jut­nak megrendeléshez, ha a legjobb feltételeket kínálva a legkevesebbért vállalkoznak. Igazából most veszik hasznát a régen megteremtett értéke­iknek: a viszonylag korszerű felsze­reltségüknek, s a sokoldalú, igényes munkásgárdájuknak. Ahogyan dr. Csikai Zsolt gazdasági igazgató el­mondta: az építő- és szakszerelői­parban minden szakmára rá tudnak mozdulni. Ám a technikán és szaktudáson kívül nemigen tudtak mást átmenteni a nehezebb időkre. Azt a több száz millió forintot, amivel más cégek tar­toznak a Bácsépszemek, vagyontár­gyaik egy részének eladásával tudták pótolni. Igaz, így részben kiküszö­bölték a likviditási gondokat, s cégük megmaradt megbízható fizetőnek, de anyagi tartalékaikat áldozták’érte. Tavaly júliusban részvénytársa­sággá alakították a vállalatot, a rész­vények 92 százaléka az ÁVÜ-é, a Bácsépszer tehát továbbra is állami tulajdonban maradt. Az átalakulást követő fél évben produkált hatmil­liós nyereségüket nem biztos, hogy meg tudják tartani, mert ez év első három hónapjában nem volt munká­juk. Most már ismét dolgozhatnak, megrendeléseik között legjelentő­sebb a V ígszínház 1,8 milliárd forintért vállalt felújítása. Korábban arról volt szó, hogy a tavalyi átalaku­lással egy időben az ÁVU meghir­deti a cég eladását. Erre a vállalat kollektívájának egy része is készült, mivel elhatározták, hogy E-hitel igénybevételével megveszik saját cégüket. S bár biztatást is kaptak hozzá az ÁVÜ-től, a privatizáció el­maradt. Az újabb határidőre, ez év április végére a kollektíva 28 száza­léka lejegyezte részvényét, elkészí­tette a megvalósítási tervet, minden együtt volt tehát, a pályázat meghir­detése mégis elmaradt. Magyarázat nincs, az érintettek az eladandó rész­vények mennyiségét sem ismerik. Mint azt a ^gazdasági igazgató el­mondta, az AVÜ egyik illetékesétől szóban arról értesültek, hogy az ügy­nökség továbbra is részvényes kíván maradni, a tulajdonában lévő részvé­nyeknek csak az 50 százalékát és egy részvényt óhajt eladni. A. M. Non profit szeminárium Mivel hazánkban még nem szabá­lyozza törvény a non profit szerveze­tek működését, a Szegeden kedden kezdődött szemináriumon cserélik ki eddigi tapasztalataikat a szervezetek képviselői, s alakítanak ki egységes működési formát. A négynapos szemináriumon 24 szervezet képviselteti magát. A ta­nácskozást a Soros Alapítvány, a Magyar Alapítványi Központ és a United Way finanszírozza. Formai és gyakorlati kérdésekről cserélnek vé­leményt, adnak egymásnak hasznos tanácsot a résztvevők, a többi között az alapítványokkal kapcsolatban. Pezsgő élet a kalocsai piacon BR I.,........•mm • Meg kell hagyni, gyönyörű árut kínálnak a kistermelők meg a viszont­eladók is a kalocsai piacon. így általában elégedett mindkét fél, tehát a vevők is. Ennek ellenére hallani olyan véleményt — valaki épp a Petőfi Népe szokásos piaci ártáblázatára hivatkozott —, hogy a kalocsai piac az egyik legdrágább a megyében. (Fotó: Gál Zoltán) Jugoszláv banki döntés A jugoszláv központi bank múlt szerdán úgy döntött, hogy átutalási számláik zárolásával ideiglenesen felfüggeszti a ma­gánbankok, pénzváltóhelyek és egyéb pénzintézetek tevékenysé­gét. A Tanjug szerint a központi bank döntésének kiváltó oka az országon úrrá lett pénzügyi ká­osz. Az újonnan kibocsátott jugo­szláv pénz a bankok helyett a spekulánsok zsebébe jutott, és emiatt a pénzváltóhelyelcen cse­rélt keményvaluták utcai értéke több mint kétszeresére nőtt. Bécsi betétek titkossága Az olasz maffiaellenes parla­menti bizottság elnökének nyilat­kozata nyomán Ausztriában ismét fellángolhat a vita arról, fenntart­ható-e a bankbetétek titkossága. Luciano Violante a Wirtschafts­woche című hetilapnak adott nyi­latkozatában arról beszélt, hogy Ausztria fontos parkolópályája a maffia pénzeinek. Felszólította az osztrák hatóságokat, hogy hozza­nak törvényt, amely kötelezővé teszi a személyazonosság igazo­lását a bankbetétek és folyószám­lák nyitásánál egy bizonyos ösz­­szeghatár felett. Biztosítatlan atomerőművek A cseh atomerőművek nincse­nek bebiztosítva arra az esetre, ha működésükből eredően kárt okoznának — közölte a CTK hír­­ügynökséggel a cseh ipari mi­nisztérium illetékes tisztségvise­lője. A kérdés annak nyomán ve­tődött fel, hogy osztrák környe­zetvédők előzetes kártérítési igé­nyek benyújtására szólították fel a Csehországban épülő temelíni atomerőműhöz közel eső auszt­riai tartományok lakosait. Csak 1994-ben kerül a parlament elé a nukleáris energia békés felhasz­nálását szabályozó törvény, amely előírná a működtetőnek, hogy biztosítsa be magát az eset­legesen okozott károk fedezésére. Soros és a frank Nem spekulálok a frank ellen, ez nem áll szándékomban, mert nem akarom, hogy az európai monetáris rendszer szétzúzásával vádoljanak — írja Soros György a Le Figaro hétfői számában. Ugyan viszonylag könnyű a frank ellen játszani, de ez hibás lépés, mert Édouard Balladur miniszter­­elnök feltett szándéka, hogy megvédi a frank árfolyamát, s or­szágának közvéleménye is támo­gatja ebben. Meggyőződésem, hogy fenn kell tartani a frank és a márka paritását —- hangoztatja a cikkben Soros. Sikeres kínaiak Meglehetősen sikeresnek bizo­nyulnak a kínai származású üzletemberek, akik közül eddig csaknem félszázan küzdötték fel magukat az Ázsiában élő dollár­­milliárdosok listájára. A kül­földre szakadt 49 szupergazdag kínaiból 12 Tajvanon, 10 Hong­kongban, a többi Thaiföldem, In­donéziában, Malajziában, Szin­gapúrban, illetve a Fülöp-szige­­teken él. Visszaestek az olajárak A tengerentúli piacokon hor­dónként csaknem fél dollárt visz­­szaestek az olajárak azt követően, hogy bizonytalanná vált a túlkíná­lat miatt Összehívandó - holnapra tervezett - rendkívüli OPEC-ülés időpontja. New Yorkban a meg­határozó light sweet nyersolajfé­leség ára szeptemberi szállításra 30 centtel csökkent hordónként. Lengyel privatizáció Lengyelország idei legnagyobb privatizációs szerződését írták alá Opolében. A belga CBR 90,4 mil­lió német márkáért megvette a Gorazdze S.A. cement- és mész­­üzem részvényeinek 30, és a Strzelec Opolsici S.A. részvénye­inek 42 százalékát. Szerkesztette: A.Tóth Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom