Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-24 / 171. szám

PETŐFI NÉPE 2 1993. július 24., szombat MINISZTÉRIUMI VÉLEMÉNY A közoktatási törvényről KÉRDŐJELEK Nélkülük nem megy? A minap rövid tudósítás szá­molt be róla, hogy a Magyaror­szágot külföldön képviselő nagy­követek értekezletet tartottak a budapesti kiilügyminisztéri unt­ban. Külpolitikai irányváltás? An­tall József miniszterelnök, aki üzenet útján üdvözölte a résztve­vőket, a világban lezajló gyors változással indokolta az igényt, hogy újólag megfogalmazzák a magyar külpolitika irányvonalá­nak jellemzőit. A kormányfő sze­rint számot kell vetni azzal, hogy térségünkben növekvő szerepet játszanak a nemzetközi szerveze­tek, elsősorban a NATO és az Eu­rópai Közösség, valamint a regi­onális külpolitikai fórumok. Milyen diplomatákra van szük­ség? Akik kezdeményezőbben, ha­tékonyabban, s mindenekelőtt megfelelő ismeretekkel felvér­tezve tudják megértetni Magyar­­ország (és nemegyszer az egész, térség) törekvéseit és támogatást szerezni hozzájuk. Nem elegendő a „képviselői jelenlét". A hagyo­mányos szakmai jártasságnak közgazdasági ismeretekkel, tájé­kozottsággal kell kiegészülnie. Csak Európa a diplomáciai színtér? A külpolitika irányítói arra is felhívták a figyelmet, hogy bár a politikai, katonai és gazda­ságdiplomáciai együttműködés az európai országokkal és Észak-Amerikával elsőrangúan fontos, ám Afrikában, Laiin-Ame­­rikában és a világ több más ré­szén is aktív diplomáciai munkát kel! végezni. Annál is inkább, mert most egy „szociális vasfüg­göny" kezd kialakulni és felidé­­ződött a „történelmi népvándor­lás megismétlődő veszélye” is. Mi volt a nagykövetnek szánt legfontosabb útravaló? Az, ami az ország egyik legnagyobb gondja: fenntartani, s ahol lehet, erősíteni a rendszerváltás folya­matának nemzetközi támogatott­ságát. Mert ma már tudjuk: nél­külük nem megy... Toronyi Attila Szabadegyetem Bálványoson A volt kommunista országokban lényegében még mindig zárt társa­dalmak vannak, ezért a piacgazdaság és az európai integráció színes álom, távoli célkitűzés — nfbndta csütör­töki előadásában Birtalan Ákos köz­gazdász, a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség parlamenti kép­viselője, a Fidesz által szervezett bálványosi szabadegyetemen. Mint mondta, a román gazdaság lefele ha­lad ugyan a lejtőn, de még nincs a szakadék szélén. Tény, hogy Romá­niában mindaddig képtelenség valódi piacgazdaságról beszélni, amíg a tu­lajdonviszonyok átalakítására nem kerül sor. Ä privatizáció ugyanis csak felszínes Romániában. Nincs befektetésekre felhasználható ma­gántőke-felesleg cs hiányzik a politi­kai szándék arra, hogy támogassák a vállalkozásokat. A szociális piacgaz­daság egy működő demokráciában —.használható fogalom Svédország­ban, de Romániában, ahol szegények az adófizető állampolgárok és a gaz­daságban az állami monopóliumnak jut a legnagyobb szerep, nem műkö­dik egy ilyen piacgazdaság. A Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium sajnálatosnak tartja, hogy Budapest főpolgármestere és munka­társai — július 22-i tájékoztatójukon — riadalmat és bizonytalanságérze­tet igyekeztek kelteni a szülőkben és a diákokban az új közoktatási tör­vénnyel kapcsolatban. Az MTl-hez pénteken eljuttatott közleményében a tárca leszögezi: „felelőtlenség a köz­véleményt megtéveszteni azzal, hogy úgy állítják be, mintha ezt a törvényt egyik napról a másikba kellene vég­rehajtani”. Az igazság az, hogy a törvény be­vezetése — így például a 10 osztá-A- Magyarországi Gazdakörök Or­szágos Szövetségének alelnöki tisz­téről leköszönt Kovács Lajost a Ma­gyar Út Körök elnökségi tagjává vá­lasztották. Lemondásának hátterében tehát ez a lépés állt. A gazdakörök ugyanis már korábban kinyilvánítot­ták: tartózkodnak a napi politikában való aktív részvételtől. Ezt Nagy Jó­zsef, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója mondta el pénteken. Az érdekvédelmi szervezet vezető tisztségviselője kifejtette: bár a Hazánkból érkező repülőgépből is rakodtak ki humanitárius segélyt tar­talmazó konténereket a szlovéniai Maribor repülőterén, ahol tegnap a helyi rendőrség nagy mennyiségű fegyvert talált. A feltételezések sze­rint a fegyverek és a lőszerek Ma­gyarországról vagy Ausztriából ke­rültek az egykori jugoszláviai köz­társaságba. Ugyanakkor az APA osztrák hír­­ügynökség azt jelentette, hogy ta­valy szeptemberben legkevesebb tíz nagy rakterű IL—76 típusú teher­szállító repülőgép érkezett Magyar­­országról MáriborBá. " Zsömle István, a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancsnoksága központi ügyeletének vezetője az MTI kérdésére pénteken elmondta: tavaly szeptember 28-án egy — a szudáni Kartúm légikikötőjéből in­Több mint 10 000 Kalasnyikov géppisztoly, 40 aknavető, 1000 ak­nagránát és több mint 750 000 darab lőszer volt azokban a konténerekben, amelyeket a maribori repülőtéren „fedeztek lel” tíz hónapos tárolás után. A szállítmányt időközben a szlo­vén belügyminisztérium Slovenska Bistrica melletti raktárába vitték — jelentette be Mitja Klavora, a szlovén bűnügyi rendőrség vezetője csütör­tök este a ljubljanai televízióban. Az APA osztrák hírügynökség beszámo­lója szerint televíziós újságírók kide­rítették, hogy 1992 szeptemberének utolsó napjaiban legkevesebb tíz nagy rakterű, IL—76 típusú teher­szállító repülőgép érkezett Magyar­­országról Mariborba, amelyekből Horvátországnak és Boszniának szánt humanitárius segélyszállít­mányt tartalmazó konténereket ra­lyos kötelező általános iskolai kép­zésre való áttérés — folyamatos lesz, több évet vesz igénybe és mindig csak ott valósul meg, ahol egyezteté­sek sora bizonyítja: létrejöttek az eh­hez szükséges feltételek — mutat rá a közlemény. A dokumentumból kiderül: a tárca úgy véli, hogy a főváros felelősséget érző vezetőinek „éppenséggel nem pánikkeltéssel kellene foglalkozniuk, hanem a presztízsszempontokat fél­retéve a polgárok nyugalmának és biztonságérzetének megteremtésén kellene valamennyiünknek fáradoz­nunk”. GOSZ kötődik az MDF-hez, tevé­kenysége a magyar mezőgazdaság egyetemes érdekeit tartja szem előtt. Éppen ezért a csütörtöki országos el­nökségi ülésen a testület nyomatéko­san felkérte a vezetőség tagjait, hogy ne vállaljanak politikai pártok, moz­galmak országos elnökségében tiszt­ségeket. Az ügyvezető igazgató közlése szerint a gazdakörök tagjai között egyaránt megtalálhatók pártonkívü­­liek, kisgazdák, kereszténydemokra­ták, sőt szocialisták is. dult — ukrán felségjelzésű repülő­gép kért engedélyt technikai leszál­lásra Ferihegyen. Az IL—76-os a magyar repülőté­ren nem rakodott, így a vámhivatal­ban nem tett bejelentést. A repülőgép még aznap — a humanitárius segély­­lyel a fedélzetén — tovább repült Mariborba. Tavaly szeptemberben egyébként az ukrán teherszállítón kí­vül csak egy orosz felségjelű IL—76-os indult Ferihegyről, de az Oroszországba tartott — tette hozzá az ügyelet vezetője. Zsömle István.leszögezje: a Váni- és Pénzügyőrség Országos Parancs­noksága egyelőre nem kapott hivata­los értesítést a szlovén vámigazgató­ságtól a Mariborban talált fegyverek­ről, a VPOP azonban már megkezdte az ügyre vonatkozó információk gyűjtését és az adatok ellenőrzését. kodtak ki. A maribori repülőtér egyik alkalmazottja elmondta, hogy -vala­hányszor egy ilyen gép megérkezett, jelen volt egy „bécsi összekötő” . aki készpénzben kifizette a 42 000 schil­­lingnek megfelelő repülőtéri illeté­ket. Ezt követően a konténereket Ml—26 típusú orosz helikopterek keleti irányban továbbvitték. Klavora közlése szerint „nem kizárt” , hogy a segélyszállítmányokban fegyverek is voltak. Ő személy szerint értesítette erről a magyarországi és horvátor­szági Interpol-hivatalokat. Ljubljanai közlés szerint csütörtök este őrizetbe vették a mari bori repü­lőtér igazgatóját, Bruno Kermavcot. A maribori állambiztonsági hivatal vezetőjével, Silvo Komarral egyelőre csak „elbeszélgettek”. Az ő nevét Ja­­ncz Jansa szlovén védelmi miniszter említette a fegyverügylettel kapcso­latban. A lefoglalt fegyverrakomány Ötven évig titkosak Az orosz parlament pénteken tá­mogatta a hírszerzési adatok titkos­sági idejének harmincról ötven évre történő felemelését. A hosszabításra a korábban a KGB-hez tartozó kül­földi. hírszerző hivatal és az állami levéltárak kérték a törvényhozást. A képviselők egyetértettek azzal, hogy a harmincéves „elévülési idő” nem elegendő, az iratok nyilvános­ságra hozatala még mindig aktív hír­szerző tisztek és ügynökök leleple­ződéséhez vezethet. Elvett útlevél Újabb részletek váltak ismertté a tegnapi számunkban írt közlekedési tragédiáról. Bocsa határában, az 54-es számú főúton O. Mirojub jugo­szláv állampolgár személygépkocsi­jával egy útkanyarban áttért a bal ol­dalra és ütközött Gy. Mihály 43 éves kiskunfélegyházi lakos szembeha­ladó utánfutós személygépkocsijával és B. Imre 46 éves kecskeméti lakos ezt követő, ugyancsak utánfutós személygépkocsijával. O. Mirojub könnyű sérülést szenvedett, utasa — S. Ranko 49 éves jugoszláv állam­polgár a helyszínen életét vesztette. M. Milija 56 éves jugoszláv állam­polgár és G. Mihály súlyos sérülést szenvedett. O. Mirijub útlevelét el­vették és lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el vele szemben. Ölt az áram Ismét tragédiát okozott a kerítésbe vezetett áram: fialni készülő macská­ját akarta megvédeni a kóbor kutyák­tól egy debreceni fiatalember, ám gondatlansága csütörtökön hajnalban emberi életet oltott ki. Debrecen egyik külvárosi családi házának ud­varán. a fészerajtó elé szerdán este több sorban villanyvezetéket feszített ki G. Sándor és a 220 voltot beve­zette a huzalokba, majd élettársával együtt — aki tudott a különös „ak­cióról” — nyugovóra tért. A fiata­lember mjndezt azért tartotta szüksé­gesnek, mért féltette macskáját a környéken kóborló kutyáktól. Haj­nalban azonban elettársa, á Z3 éves D. Krisztina kiment az udvarra, be­lebotlott a vezetékbe és az áramütés következtében a helyszínen meghalt. G. Sándor ellen gondatlanságból el­követett emberölés alapos gyanúja miatt indított eljárást a rendőrség. feltehetőleg egy „késedelmes szál­lítmány" lehetett, amelyet már nem tudtak továbbvinni, ugyanis a múlt év szeptember végén leállították a Magyarországról érkező ilyen légi segélyszállítmányokat, és az a min­tegy 20 orosz pilóta, aki a rakományt helikopteren feltehetőleg Horvátor­szágba továbbította, távozott. A Tan­­jug jugoszláv hírügynökség csütör­töki jelentésében arról a feltevésről számolt be, hogy a maribori repülő­téren felfedezett fegyverrakomány „egy kelet-európai országból (való­színűleg Szlovákiából vagy Csehor­szágból) érkezett, méghozzá Auszt­rián vagy Magyarországon keresz­tül”. Egy szlovéniai napilap pénteki számában azt írta, hogy nem világos, vajon a kérdéses szállítmányt tovább akarták vinni, vagy „a vásárló vala­hol Szlovéniában található". A gazdakörök és a politika TÍZEZER KALASNYIKOV A KONTÉNEREKBEN Szlovéniai fegyvercsempészés EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Támogatják a bolgár kormányt A bolgár parlament csütörtök este elutasította a legfőbb ellenzéki párt, a Demokratikus Érők Szövetsége (DESZ) által benyújtott bizal­matlansági indítványt. A DESZ javaslatára 81-en szavaztak, míg ellene 147-en: ez azt mutatja, hogy a DESZ kivételével az összes többi parla­menti erő a kormányt támogatta. Az AFP jelentése szerint a DESZ azt vetette a kormány szemére, hogy megkárosította a nemzeti érdekeket, amikor június 30-án a parlament megkérdezése nélkül a magánhitele­zőktől származó kölcsönök kamatfizetésének felfüggesztéséről döntött. Rakétatámadás Izraelben Péntekre virradóra több Katyusa típusú rakéta csapódott be Izrael északi részén, Galiieában — közölték katonai források. Bár a támadás nem járt áldozatokkal, illetve anyagi károkkal, az izraeli tüzérség azonnal lőni kezdte a rakétaindítás feltételezett helyszínét. Amióta két hete egy támadássorozat öt izraeli katona életét követelte a térségben, feszültség van az izraeli-libanoni határszakaszon. Jichak Rabin minisz­terelnök még a rakétatámadást megelőzően az izraeli televízióban elve­tette azt a lehetőséget, hogy egy nagyobb szabású izraeli offenzívával rombolják le a gerillák állásait. Szökésben a zendülők parancsnoka Csütörtökön véget ért a kormányellenes fegyveres akció az észak-nicaraguai Esteliben. A Reuter a katonai szóvivőre hivatkozva jelentette, hogy a harcokban 45-en vesztették életüket. Joaquin Lovo belügyminiszter a Radio Nicaragua nevű kormányrádióban közölte: a 150 főnyire becsült lázadó egység 69 fegyverese katonai őrizetben van. A zendülők parancsnoka, Victor Manuel Gallegos kicsúszott a kormá­nyerők kezéből. Dezertőr észak-koreai katonák Hetvenre tehető azoknak az észak-koreai katonáknak a száma, akik a múlt hónapban Kínába szöktek, hogy ott egy osztagot hozzanak létre hazájuk első emberének. Kim ír Szénnek a meggyilkolására — jelen­tette pénteken a Yonhap dél-koreai hírügynökség. A katonák nem bír­ták tovább az éhezést és a nehéz szolgálatot, ezért dezertáltak Kína Csi­­lin tartományába, ahol szétszéledtek. Csilin város egyetemének terüle­tén foglyul ejtették a szökevények egyikét, aki elmondta: más koreai dezertőrök segítségét akarták kérni a kivégzőosztag létrehozásához. A kínai hatóságok nagy erőket mozgósítva hajszát indítottak a szökevé­nyek felkutatására. Állami pénzek hűtlen kezelése Az orosz parlament pénteken helyt adott annak a kérésnek, hogy az orosz főügyészség Vlagyimir Sumejko első miniszterelnök-helyettes ellen nyomozást folytasson le. Sumcjkót állami pénzek hűtlen kezelé­sével gyanúsítják. A vizsgálatot Valentyin Sztyepankov főügyész kez­deményezte, aki csütörtökön Poltoranyin miniszterelnök-helyettes iro dájának átkutatását is elrendelte. Sumejko ellen az a gyanú, hogy 14,5 millió dollárt utaltatott át egy svájci cégnek, amely ezért cserébe bébi­ételt szállított volna Oroszországnak. Az üzletet végül nem valósítot­ták meg, és az átutalt dollármilliós összeget a svájci cég saját céljaira használta fel. Biztonságpolitikai egyeztetés Bonnban Fölmérve a „Szomáliái kaland” által kavart belpolitikai vihar esetle­ges következményeit, a német kancellár egyeztetni kívánja a kormány biztonságpolitikai irányvonalát a szociáldemokrata ellenzékkel. Ilyen értelmű ajánlattal állt elő csütörtökön késő este sugárzott televíziós in­terjújában Helmut Kohl. Az ARD tv-állomás Tagesthemen című műso­rában a kancellár kijelentette: minél előbb tárgyalni szeretne Rudolf Scharping SPD-elnökkel annak érdekében, hogy „egyfajta konszenzus és közös álláspont" alakulhasson ki a német hadsereg külföldi szerep­­vállalását illetően. Az SPD az elmúlt napokban többször is élesen bí­rálta a Bundeswehr katonáinak Szomáliába küldését. Ukrajna atomfegyverei A Szovjetunió stratégiai fenyegetése eltűnt, de a tömegpusztító fegyverek elterjedésével könnyen stratégiai veszélyt hozhatnak a helyi válságok is — figyelmeztetett csütörtökön az amerikai kormány egy il­letékes vezetője. Robert Gallucci, a biztonsági kérdésekért felelős kül­ügyminiszter-helyettes újságírók égy csoportja előtt hangoztatta: vál­tozatlanul nyomatékosan szorgalmazzák, hogy Ukrajna adja fel atom­fegyvereit. Ez az előfeltétele, hogy a kívánt, széles körű kapcsolatok bontakozzanak ki Washington és Kijev között. Erélyes hangú felszólítás Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön este ismét nyilatkozatban szólította fel a szerbeket, hogy hagyjanak fel Szarajevó elleni ostrom­mal. A testület egyúttal szorgalmazta, hogy valamennyi érintett fél ve- ’ gyen részt a rendezést szolgáló genfi tárgyalásokon. Az elfogadott el­nöki nyilatkozat elítélte a Szarajevó feletti Igman-hegy elleni szerb tá­madást. A Biztonsági Tanács utalt korábbi határozataira — melyek szerint az etnikai tisztogatás, területek erőszakkal való elfoglalása és Bosznia felosztása elfogadhatatlan — és éppen ezért az ENSZ nyitva tart minden lehetőséget. Az erélyes hangú állásfoglalás sem feledtet­heti a lényeget, hogy nagyhatalmi szándék hiányában semmiféle ér­demi lépés Szarajevó megvédésére nem várható — mutatnak rá megfi­gyelők. Államkötvény 1995/G A 1V1 AGA O N S A G MARIBORI FEGYVERRAKTÁR A vámosok véleménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom