Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-21 / 168. szám

1993. július 21., szerda MEGYEI KORKÉP Sok az engedély nélküli horgász Három bizottság is nyomoz az eltűnt gránátok ügyében (Folytatás az 1. oldalról) A tapasztalat azt mutatta, hogy rengeteg az engedély nélküli hor­gász, és ráadásul a tájvédelmi kör­zetben próbáltak meg halat fogni. Az igazoltatások során kiderült, hogy el­sősorban Bátaszék, Decs, Pörböly és Alsónyék polgárai közül vétenek, és legtöbben a rezéti mellékágban rap­­sickodnak. Tóth Péter százados, a bajai őrs parancsnoka a vasárnapi értékeléskor elmondta, hogy a kétnapos akciónak az egyik legnagyobb haszna az volt, hogy a Duna magyarországi szaka­szán senki sem fulladt a vízbe. Meg­találtak egy elveszett csónakot, ami nem volt könnyű feladat, mert a tu­lajdonosok általában elfelejtik beírni a kötelező névtáblára a jármű adatait. Külön ellenőrizték a Duna védtölté­­sein közlekedőket, és megállapít­ható, hogy még mindig sokan enge­dély nélkül veszik igénybe a töltést, pedig a bírság 2 ezer forint, az enge­dély ára pedig 500 forint mindössze egy évre. A hajózási szabályzat előírja, hogy aki vízi járművében álló munkát vé­gez, az köteles mentőmellényt vi­selni. Sajnos, ezt a kisszerszámos ha­lászok pecázáskor és dobóhálózás­kor, vagy varsaszedéskor nem tartják be. Pedig éppen tavaly nyáron fulladt bele két fiatalember a Dunába egy halászat alkalmával. Külön felhívták • Szondáztak is a rendőrök. a csónakból horgászokat, hogy a horgászat befejezésekor vegyék ki a vízből a leszúrt karókat, mert víz­­szintemelkedéskor könnyen felnyár­salhatja magát egy óvatlan fürdőző. Az ellenőrzés során észleltek egy rendkívül veszélyes problémát, ugyanis a Duna-völgyi főcsatorna hídjáról gyerekek ugrottak a vízbe, holott 100 méterre az ilyen műtár­gyaktól lehet csak fürdeni. Jó példa, hogy Ersekcsanádon strandot alakí­tott ki az önkormányzat, így ellenő­rizni lehet a folyóban fürdőzőket. Megnyugtatásul értékelték a rend­őrök azt a tényt, hogy bár több tucat szondát felhasználtak, nem volt ittas vezető a hajókon. Papp Zoltán (Folytatás az I. oldalról) Az eltűnés körülményeiről az alábbiakban számolt be a helyőrség­parancsnok, kikötve azt, hogy a rész­letekről továbbra sem adhat felvilá­gosítást, ugyanis a hadsereg vezetése úgy határozott, hogy addig keresik az eltűnt gránátokat, míg azok meg nem kerülnek, hiszen a honvédség presz­tízse forog kockán. A dandár jelentős erővel Tatárszentgyörgyön hajtott végre éleslövészetet és harcászati gyakorlatot. A Baján maradt egységek pedig a laktanya őrzését, és a kiképzésben megszabott feladatokat végezték. Köztük az egyik rajparancsnokképző zászlóalj (a laktanya legelitebb ala­kulata) pedig kékhegyi éleslövé­szetre készült, melyre 14-én került sor. A foglalkozás tervezésénél, elő­készítésénél a dokumentumok alap­ján is megállapítható, hogy a pa­rancsnoki munka kifogástalan volt. Minden rendelkezést figyelembe vet­tek. A gyakorlat-előkészítésben részt vevő katonák 13-án a lőszerraktárnál felvételezték a végrehajtáshoz szük­séges robbanóanyagot és lőszert, és még aznap este kitelepültek a kékhe­gyi lőtérre, hogy másnap hajnalban fogadni tudják a lövészetre érkező alegységeket. A lőgyakorlat az előírt időben megkezdődött, és a déli órák­ban kézigránátdobással kívánták folytatni a gyakorlatot. Amikor meg­kezdődött a gránátok kiosztása, a to­vábbszolgáló tiszthelyettes — aki ezzel a feladattal volt megbízva — észlelte, hogy egy ládával kevesebb gránát van, mint amit igényeltek, és emlékezete szerint felvettek. A lövészet vezetője azonnal leállí­totta a gyakorlatot, haladéktalanul megkezdték a terület átfésülését, és intézkedéseket foganatosítottak a gránátok előkerítésére. Jelentették az elöljáró szerveknek és a katonai ügyészségnek. Azóta, 6 napja, a ka­tonai ügyészség mellett a szárazföldi parancsnokától kijelölt bizottság, a kerületi parancsnokság és a dandár által kijelölt csoport folyamatosan vizsgálja az ügyet. Az ügyben érin­tett valamennyi katonával személyes elbeszélgetés történt, egyelőre min­den eredmény nélkül, de a bizottsá­gok minden olyan pontot alaposan átnéznek, ahol meg lehet, vagy meg kell állapítani a felelősséget. Bátor ezredes úr azt is elmondta, hogy addig nem zárják le az ügyet, míg nem jutnak eredményre, hiszen előfordult már, hogy leszerelés után egy diszkóban került elő a korábban elveszett pisztoly, és más hadifelsze­relés. Nagyon sajnálja, hogy ilyen eredményű kiképzési időszakok után egy sokakat felkavaró üggyel rontja hírnevét a bajai alakulat. Papp Zoltán • A vízi utakon is célszerű az ellenőrzés. Tanácskozás az almáról Ismét zöld utat kapott a cigánylakás-építés Tiltakozó levelek és ellenlevelek, aláírások százai íródtak már a majsai cigánylakások miatt, csak még la­kások nem épültek, sőt az építkezés helyszíne is egyre bizonytalanabbá vált. Lapunk is többször foglalko­zott a kérdéssel, felépül-e s hová az a néhány családnak otthont adó szociális lakás, amelyhez a vályogot már elkészítette a cigányközösség. A legutóbbi testületi ülésen az ér­dekeltek és az ellenérdekeltek is ott ültek az utolsó napirendi pont kedvéért, bár igazán szívósnak és ki­tartónak a cigányság képviselői bi­zonyultak abban a kifárasztásos tár­gyalási technikában, amelyet a kép-A legutóbbi képviselő-testületi ülésen történt sikertelen szavazási procedúra felett érzett csalódottság válthatta ki a halasi alpolgármester felindulásból elkövetett bejelentését. Vas Benő, miután összeszámlálta a szavazatokat, saját megítélése szerint is oda nem illő vallomást tett, misze­rint nem kíván többé a halasi SZDSZ tagja lenni, mert képviselőtársa, ALmási Géza úgy szavazott, hogy közben az ellenzék (értsd: kormány­párt) képviselőjét nézte. Maga a közlés alig bírna jelentő­séggel, ha ezzel nem állt volna elő egy érdekes helyzet Halason. Az ön­­kormányzat liberális frankciója mára viselők űztek. Az építkezés ellen til­takozó lakosok hamarabb feladták, és hazamentek vacsorázni. A késő esti órákban aztán megszületett a döntés. A korábbi helyszínkijelölést lakossági levélre megváltoztató ön­­kormányzat most — úgy tűnik — ki­tart a legutóbb kijelölt építési telkek mellett, s nem veszi figyelembe a környékről érkezett újabb tiltakozást. A cigánytelepen felépült a négy leg­rosszabb helyzetben élő család la­kása, az esetleges fejlesztésről azon­ban nem szól a döntés, igaz azt sem mondja ki — hiába provokálták —, hogy nem akar több lakásnak helyet adni. úgyszólván párt nélkül maradt, a párt pedig — jóllehet győzött a választá­son — kiszorult a helyi hatalomból. A helyi SZDSZ-szervezet és delegált képviselői között egyre romlott a vi­szony, mára egyetlen kivétel Almási Géza maradt, aki — már korábban — inkább a frakcióval szakított, mint pártjával. A helyi szervezetből sorra kivált önkormányzati képviselők — most már az alpolgármester is — lényegé­ben az SZDSZ-ből, az országos szer­vezetből is kiszorultak, ugyanis az időközben elfogadott és érvénybe lé­pett szabályzatmódosítás alapján az egyéni tagság is megszűnt. Testület előtt az egészségügy Július 22-én, csütörtökön ismét összeül a tiszakécskei képviselő-tes­tület. Megtárgyalják az egészségügyi ellátás finanszírozását, rendeletet al­kotnak az önkormányzati vagyonról, szó lesz a részben önálló költségve­tési intézmények vezetőinek munkál­tatói joggal történő felruházásáról. Aláírást gyűjtenek a lakók Sokat panaszkodnak Baján a Li­­voda környékén lakók az osztrák kézben lévő Sunny napraforgó-fel­dolgozó kft. üzemének hangos zaka­tolására. Aszity Beatrix, a IV. kerület 3. szám alatti ház lakója elmondta, hogy a kft. egész nap üzemel, még­pedig olyan hangerővel, hogy a kör­nyéken lakók már szinte megsüketül­­tek. Éppen ezért a környezetvédők­höz fordultak, és a hivatal munkatár­sai ki is mentek a helyszínre szemlét tartani, majd a közérdekű bejelentés után megállapították, hogy a zajki­bocsátásra vonatkozó panasz jogos, hiszen a feldolgozó működése több­szörösen túllépi a zajhatárt. Ettől függetlenül semmiféle intéz­kedés sem történt a helyzet javításá­nak érdekében. így most Ászity Be­atrix aláírásgyűjtésbe fogott az érin­tett lakók körében. Az ívet a tervek szerint a polgármesternek adják majd at. G. Zs. Már hagyomány, hogy ilyenkor nyáron a szakemberek összeülnek, s tanácskozás formájában megvitatják, mit is lehetne tenni a termés betakarí­tásáig a gyümölcsökkel. A minap Tiszabögön az alma nö­vényvédelme került terítékre. Több mint félszázan voltak kíváncsiak az előadásokra. Az elmúlt évi és az idei aszály nem kedvezett a gyümölcsök­nek. A tanácskozáson a jelenlévőket megpróbálták olyan információhoz juttatni, amit még az elkövetkezendő időben fel tudnak használni. Dr. Eke István, az FM főosztályvezető-he­lyettese a gyümölcstermesztés idő­szerű kérdéseiről beszélt. Az utóbbi években értékesítési nehézségek lép­tek fel, aminek az az oka, hogy ke­vésbé tudunk kereskedni. A minőség a legfontosabb tényező — hangsú­lyozta az FM munkatársa —, nem csak ízben és zamatban, de csomago­lásban is. Sajnos, az utóbbit nem tud-Több település hasonló gondja, amellyel Majsának is birkóznia kellett legutóbbi önkormányzati ülésén. A termelőszövetkezetek tagi részaránytulajdonai rendezésére a törvény előírta módon sorra meg­alakultak a földkiadó bizottságok. Majsán kettő is — a Jonathán és a Petőfi szövetkezet földjeire — 17-17 fővel, amelyekből négy-öt hozzá­értő bizottsági tag napi nyolc órát is kényszerült az ügyes-bajos prob­lémákkal foglalkozni. Amint azt az előterjesztést megfogalmazó jegyző elmondta, mostanra a kezdeti bi­zonytalanságok szinte ellehetetlení­tették a bizottsági munkát. Miután a törvény nem szabályozta ezeknek a teljes munkaidőben tevékenykedő tagoknak a munkajogi helyzetét, az egészségügyi és nyugdíjbiztosítá­suk is rendezetlen, s az is, milyen címen, mekkora összegű ellenszol­gáltatást fizessen számukra az ön­­kormányzat. A majsai bizottságok működése várhatóan 17 millió forin­tos költséget emészt fel. Kérdés, fe­dezi-e majd valamennyi hányadát a törvény alapján az állami költségve­tés. Csávolszki Lászlót, Kiskunmajsa város jegyzőjét kérdeztük, mire ala­pozta az összeget. — A bizottság tagjai maguk fo­galmazták meg — mert a törvény nem rendelkezik erről —, hogy ják megfelelően megoldani. Talán az értékesítési szövetkezetek úrrá tud­nak lenni a helyzeten. A termelés egyetlen célja lehet a piac kielégí­tése. Mező Gábor, a Növényegészségü­gyi és Talajvédelmi Állomás labor­vezetője tragikusnak nevezte a szá­razságot. A fakadás az elmúlt évhez képest később volt, mégis előbbre tartanak a növények. A termésfertő­zés is előbb jelentkezett. Jobban sza­porodtak az aknák és az aknázómo­lyok. Olyan gyümölcsös is akad a környéken, ami már húsz százalék almamollyal fertőzött. Kellemetlen kártevő a zöld cserebogár, amivel még augusztusban is találkozhatnak a termelők. Az előadások után több növény­védő szert gyártó cég képviselője hívta fel a figyelmet különböző per­metezőanyagra. Szentirmay mennyi az a havi juttatás, amiért haj­landók ezt a munkát elvégezni, a zak­latásokat elviselni. Megteheti az önkormányzat, hogy nem fizet, mivel nem látja biztonsá­gosnak a visszatérítést. De a felada­tot, a tagi földek kiadását, az ezzel járó esetenkénti bírósági procedúrát ki végzi el? — Miből gondolja, hogy nem fo­lyik be az állami költségvetésből ez az összeg? — Tudomásom van róla, hogy a parlament százmillió forintot különí­tett el erre a célra, de az önkormány­zatok fele már eddig ötszázmilliót meghaladó igényt nyújtott be. A pesszimizmuson azért is indokolt — folytatja a jegyző —, mert a problé­mát több helyre is jeleztem, levélben fordultam a Földművelésügyi és a Belügyminisztériumhoz, valamint az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalhoz, de érdemi választ nem kaptam. Miután a Jonathán bizottsága zá­rás határidőt szabott a pénzügyi kér­dések tisztázására, az önkormányzat legutóbbi ülésén kényszerült foglal­kozni a problémával. Kölcsönös ér­dekek alapján alkut kötnének a bi­zottság tagjaival. Az ajánlat,szerint a Jonathán szövetkezet vállalná a do­log munkajogi részét, az anyagiakról pedig benyújtaná a számlát az ön­­kormányzatnak. H. T. A párt nélküli frakció TERVEK, VIZSGÁLATOK — ASZÁLY ELLEN Vízhiány a Duna—Tisza közén II. A vizsgálatokat a hossz-szelvény­­felvétel módszerével végeztük, ami azt jelenti, hogy a vízmintavételekkel párhuzamosan a csatornák szelvé­nyeiben átfolyó vízmennyiséget is megmértük, és mindezt a lehető leg­rövidebb idő alatt, hogy a vizsgálat homogenitását biztosítsuk. A júni­usra és augusztusra tervezett két mé­réssorozatból az augusztusit nem tudtuk elvégezni, mivel-a csatornák egyes szakaszai teljesen szárazak voltak, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Ez egyúttal azt is je­lentette, hogy a csatornák menti ta­lajvízszintek a sokéves csapadékhi­ány következtében olyan mélyre süllyedtek, hogy a vízfolyások már nem tudták megcsapolni a talajvizet. A vízminták laboratóriumi elem­zése alapján megállapítottuk, hogy az érvényben levő szabvány szerint a Kígyós-vízrendszer csatornái a II—111. vízminőségi osztályba sorol­hatók, amely vízminőség a csatornák vizét haltenyésztésre és öntözésre al­kalmassá teszi. A vizsgálatok egyút­tal azt is bizonyították, hogy a jelen­legi szennyvízterhelések még eltűr­­hetők, viszont komoly gondokat okoz a felszíni és felszín alatti víz­készletek rohamos csökkenése. A ’70-es évek második felétől kezdő­dően jelentkeztek azok a csapadék­hiányos évek, melyek a ’80-as évek közepére már bizonyos problémákat okoztak a Duna—Tisza közi hátsá­gon. A vízügyi és mezőgazdasági szakemberek akkor ugyan még bíz­tak a 10-12 éves periodicitással visz­­szatérő, csapadékbő években, ennek ellenére sor került a Bácskai Több­célú Vízgazdálkodási Rendszer (BTVR) kimunkálására a szegedi és a bajai vízügyi igazgatóságok e­­gyüttműködésével. A tanulmány­­terv egy Hajós térségében megépí­tendő, másodpercenként 5,3 köbmé­ter kapacitású szivattyútelep üzeme­lésével kínált megoldást a Duna—Tisza közi hátság jelentős ré­szének vízellátásira. , A terv pénzszűke miatt nem való­sulhatott meg, viszont jó alapot nyúj­tott a nemrég elkészült, újabb terv­­változathoz, amely kisebb lépések­ben, egyes részterületek vízhiányból fakadó problémáit kívánja enyhíteni. Különböző pénzforrások felderítésé­vel és megpályázásával a teljes kiépí­tést fokozatosan kívánják elérni. Különös jelentőséggel bír, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben min­den olyan lehetőséget kihasználjunk, amely kisebb ráfordítással teszi lehe­tővé a probléma megoldását. Már 1975-ben elkészült egy olyan tanul­mány, amely igen részletes elemzés­sel bizonyította, hogy a ’70-es évek elején épült, 450 liter/sec. teljesítmé­nyű nemesnádudvari öntöző szivaty­­tyútelep szabad kapacitását gazdasá­gosan fel lehet használni a bácsbo­­kodi Kígyós vízkészleteinek olyan pótlására, amely a tározási lehetősé­geket kihasználva, teljes mértékben kielégítené a vízfolyás mentén je­lentkező öntözési igényeket. Ez az elképzelés kissé lehangoló aktuali­tást nyert pár héttel ezelőtt Felső­­szentivánon, ahol hatósági egyeztető tárgyalásra volt szükség a termelő­­szövetkezet és két magántermelő vízhasználatért folytatott, késhegyre menő vitájában. Egyelőre semmi jelét nem tapasz­taljuk annak, hogy az időjárás jelen­legi tendenciájában kedvező változás következne be. Az idő múlásával egyre kényszerítőbbé válik, hogy a szabad vízkészleteket olyan terüle­tekre csoportosítsuk át, ahol a vízhi­ány nemcsak az élővilágot, de az emberek helybenmaradásának lehe­tőségeit is veszélyezteti. Fenyves László • Az almáskertek szebb jövőre várnak. KI FIZETI A RÉVÉSZT? Válságban a földkiadás Testületi ülés Kunbaján Soron következő ülését július 26-án, 13 órai kezdettel tartja a kun­bajai önkormányzat képviselő-testü­­lete. Többek között szó lesz az ön­­kormányzat 1. félévi gazdálkodásá­ról, és a Kossuth utcai általános is­kola munkájáról. Varróüzem Dusnokon Legalább 10 fővel csökken a munkanélküliek száma Dusnokon, ahol egy vállalkozó varróüzemet lé­tesít. A munkaruha készítésével fog­lalkozó kft. hamarosan megkezdi működését, s elsősorban a megye üz­leteinek szállítanak olcsó munkaru­házati cikkeket. Kárpátaljai gyerekek Kalocsán A Magyar Máltai Szeretetszolgá­lat meghívására a kárpátaljai Huszt­­ról 50 gyerek és 10 felnőtt nyaral Ka­locsán. A költségeket a karitatív szervezet viseli, a KAGE Rt. üdülő­jét biztosította. A csoport két hetet tölt a városban, megismerkedik a megye nevezetességeivel. A látoga­tás viszonzásaként 50 kalocsai, ne­héz körülmények között élő gyerek utazik Kárpátaljára. Lehet per is A tiszakécskei szabadstrandot eb­ben az évben nyolc vállalkozó bérli az önkormányzattól. Június 10-éig négyszázezer forintot kellett volna befizetni a pénztárba, de mind a mai napig csak a fele érkezett meg. A bérleti díjak megállapítása előtt az érdekeltek egyeztető tárgyalásokat folytattak egymással. A vállalkozók közül mindenki ott volt, de akkor egyikük sem emelt kifogást az ösz­­szeggel kapcsolatban. Az, hogy nyolcójuk közül kinek hány forintot kellett volna fizetni, azt egymás kö­zött bizonyára eldöntötték. A hivatal most felszólította a közös képviselőt , hogy a kétszázezer forintot fizessék be. Ha erre nem kerül sor, peres úton próbálják a pénzt visszakövetelni, már az összeg kamatával együtt. Önkormányzat kontra városi lap Néhány hónappal ezelőtt még csak határozatban fektette le a halasi ön­­kormányzat, hogy milyen magatar­tást vár el a városi hetilap, a Halasi Tükör tulajdonosától és munkatársai­tól. A perpatvar a hatalom és a sajtó között a per irányába kezd elmoz­dulni. A legutóbbi testületi ülésen — miközben Vas Benő alpolgármester jegyzőkönybe vétette felháborodását a lap írásaival kapcsolatban — érke­zett egy képviselői javaslat. Németh B. László szenátor képviselőtársai becsületének védelmében javasolta, indítson az önkormányzat pert a lap ellen a Csalók az önkormányzatban című írás miatt. Az alpolgármester által elrendelt azonnali szavazás tíz igennel el is fogadta a szóbeli felve­tést. Nem engednek a helyi adóból Három gazdasági társaság, a Frank Sütőipari és Kereskedelmi Bt., a Ko­rona Gépjármű Kereskedelmi Kft. és a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Rt. fellebbezésben kért különböző kedvezményeket a helyi iparűzési adó befizetésével kapcsolatban a vá­ros önkormányzatától. Kecskemét képviselő-testülete hétfői ülésén mindhárom kérést elutasította. Építkezhetnek az alpáriak Tiszaalpár Önkormányzata 1993. folyamán körülbelül 50 építési telek kialakítását tervezi a Szabadság utca és a Thököly út folytatásaként. A te­rület korábban a „Búzakalász” Szö­vetkezet tulajdonában levő termőföld volt. Az egyenként 280-350 négy­szögöl nagyságú telkek kimérését már megkezdték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom