Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-19 / 166. szám
1993. július 19., hétfő PETŐFI NEPE Tudnivalók a jövedéki szabályozásról Az Országgyűlés 1993. május 25-ei ülésnapján elfogadta a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvényt. Az 1993. július 1-én hatályba lépett törvény megteremti a magas, külön adókat viselő és az államnak jelentős adóbevételt biztosító termékek gyártásának és forgalmazásának jövedéki szabályozását, az általánosnál fokozottabb ellenőrzését, így a reálisan beszedhető adók biztonságos befolyását. Az alábbiakban erről a törvényről adunk tájékoztatást. Nemzetközi tapasztalatok Nyugat-európa számos országában ma is adójegy alkalmazásával róják le a dohánygyártmányok és a szeszesitalok után járó ÁFÁ-t és fogyasztási adót, és eszük ágában sincs e rendszeren változtatni, vagy megszüntetni. Az adójegy ugyanis azt jelenti, hogy kiadásával rögtön beszedik az adót és alkalmazása az ellenőrzés számára jelzi, hogy magi izet ték az adót. Az adójegy alkalmazása mellett a Benelux államokban például a dohánygyárakban állandó jövedéki ellenőrzés van, amelynek célja annak figyelése, hogy a bejövő dohány és a kimenő késztermék mennyisége arányban van-e. Ennek érdekében ellenőrzik a gyártási munkafolyamatot, a gyárból kimenő készáru mennyiségét, és készletleltározást végeznek. Az ellenőrzés a nyilvántartásokkal valósul meg. Az ellenőrzés utolsó fázisa a kereskedelmi üzletekben van. A boltokat (trafikokat) a vámnyomozó szervek kontrollálják, de a fogyasztók is figyelik, hogy a terméken rajta van-e az adójegy, ha nincs rajta jelzik, mert tudják, hogy becsapták őket. Az adózási fegyelem romlásából adódó kényszerű helyzet indította a pénzügyi kormányzatot arra, hogy a jövedéki törvény gondolatával, megalkotásával foglalkozzon, felélessze a jövedéki jogot a fajlagosan magas adótartalmú, éves szinten jelentős összegű fogyasztási adóbevételt biztosító termékeknél. Ezek az úgynevezett jövedéki termékek. Virágzik a feketepiac A szemünk láttán szabadul el, virágzott fel, s virágzik ma is a jövedéki termékek feketepiaca, az utcai árusítás, sőt ma már a bolti kiskereskedelem sem átallja a feketepiacról származó termékek árusítását. Napjainkban a privatizálódó gazdaságban, az új érdekeltségi viszonyok kialakulása során, az általános liberalizálás keretében a magas adótartalmú termékek (például 1 liter palackozott finomszesz 885 forintos fogyasztói árában 755 forint az adótartalom) szinte ellenállhatatlan kísértést jelentenek a gazdasági szféra egyes szereplőinek, hogy e termékek előállítása, beszerzése és értékesítése területén az illegitim megoldásokat keressék, hogy az adót zsebre vágják, illetőleg annak egy részét kényszerűségből az alacsonyabb feketepiaci eladási árral jogtalanul a fogyasztónak átengedjék. Kaotikus állapotok Az illegális kereskedelem piaci részesedése az egyes szakmák becslése, illetve a rendelkezésre álló statisztikák g^grint igen jelentős. E forgalom aránya a dohánygyártmányoknál 10, a szesz, szeszes italok, kávé esetében 15 százalékra tehető. Az emiatt kieső adóbevétel összesen mintegy 6-8 milliárd forint körüli lehet. A sör esetében az egymás után alakuló kis sörfőzdék ellenőrizetlen működése, az adófizetés kijátszásának lehetősége, gyakorlata kapcsán néhány 100 millió forintos adókieséssel kell számolni. Rendkívül nagy, különböző számítások szerint 10-15 milliárd forint a költségvetés vesztesége a háztartási tüzelőolaj tiltott — üzemanyagként, illetve termelési célú — felhasználása miatt. Az utóbbi években több száz millió literrel több háztartási tüzelőolaj került értékesítésre az indokoltnál. A felhasználásnak csökkenő tendenciát kellett volna mutatni, a ténylegesen bekövetkező növekedéssel szemben. Óvatos becslés szerint is a jövedéki termékek esetében tehát több tíz milliárdos adókiesésről van szó a kereskedelemben tapasztalható kaotikus állapotok és az ellenőrzés hiánya miatt. Meg akarják akadályozni a visszaéléseket A jövedéki törvény célja egyfelől a realizálható adóbevételek növelése az adómértékek emelése nélkül, másfelől a jövedéki termékek feketepiacának, csempészetének, tiltott előállításának visszaszorítása és a rendezett piaci viszonyok megteremtése. Célja a törvénynek továbbá, hogy jövedéki tevékenységet engedély nélkül ne végezzenek, javuljon a jogsértések felderítésének hatékonysága, egyúttal szigorodjon a törvény megsértőinek szankcionálása. A jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek a fogyasztási adót viselő termékkörből kerültek ki. A kiemelés szempontja az volt, hogy csak azok a termékek kerüljenek a szabályozás hatálya alá, amelyek különösen nagy fajlagos adót viselnek (a fogyasztói ár több, mint 50-70 százaléka adó) és az adóbevétel öszszege jelentős. Ez alapján minősül jövedéki terméknek: a mesterségesen fermentált dohány, a dohánygyártmányok, a szeszgyártási termékek, a pálinka, a borpárlat, a szeszes ital, a főzött és fejtett sör, a kőolajtermékek közül a motorbenzin, a gázolaj, a tüzelőolaj, és a könnyű fűtőolaj, valamint a nyerskávé, a pörköltkávé és a kávékivonat. Ezek a termékek biztosítják a fogyasztási adó 98-át, és ez az a termékkör, amelyben nagy a csábítás az adózás kikerülésére és amelyet a fekete kereskedelem is forgalmaz. Vannak nem jövedéki termékek, melyek előállítását tiltja a törvény, ilyen a cukorcefre, illetőleg ilyen a szárított és a természetes úton fermentált dohány. A törvény, a jövedéki tevékenység alatt —- a kávé kivételével — a jövedéki termékek termelését, önálló raktározását, tárolását, nagy és kiskereskedelmét, exportját és importját érti. A nyerskávé, a pörkölt kávé és a kávékivonat terméke esetében azonban csak az import- és a kiskereskedelmi tevékenységet minősíti jövedéki tevékenységnek. A szeszfőzdéhez jövedéki engedélyt kell kérni. / Mikor nem adják ki az engedélyt Nem adható ki a jövedéki engedély, ha a) a kérelmező természetes személyt, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezetőjét a gazdálkodási kötelezettséget sértő vagy vagyon elleni, továbbá visszaélés jövedékkel bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, vagy a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül visszaélés jövedékkel szabálysértést követett el; b) a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor az állami adóhatóság, az országos parancsnokság felé vámvagy adótartozása van, kivéve, ha az állami adóhatósággal az adótartozás részletfizetésről a kérelmező megegyezett; c) a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll. d) ha a területi parancsnokság vagy a jegyző korábban jövedéki alany kérelmező jövedéki engedélyét visszavonta, részére a visszavonás napjától számított 6 hónapon belül jövedéki engedély nem adható. A kérelemhez csatolni kell: a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégbejegyzést tanúsító végzést vagy acégbejegyzési kérelem cégbírósághoz történt benyújtásának igazolását, illetve a vállalkozói igazolványt, vagy azok hiteles másolatát; b) a 9. paragrafus (1) bekezdésében foglalt engedélykérelem esetén a kettős könyvvezetésre nem kötelezetteknek a kettős könnyvvezetés_ alkalmazására vonatkozó nyil^tózatot; ' c) üzlethelyiségre, az üzemanyagtöltő állomásra, az önálló háztartási tüzelőolaj eladóhelyre vagy atüzelőanyag telephelyre vonatkozóan a saját tulajdon igazolását vagy a bérleti szerződést. d) a kérelmező természetes személynek, illetve a vállalkozás vezetőjének 30 papnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; e) az APEH területileg illetékes igazgatósága és a vám- és pénzügyőrség ügyvitelszervezési és számítástechnikai központja igazolását az adó, illetőleg a vámtartozásokról. Az engedélyező hatóság a benyújtott kérelem és a csatolt iratok alapján adja ki a jövedéki engedélyt, illetve a területi parancsonkság az előbbiek és a telephely helyszíni bejárása alapján dönt. A területi parancsnokság a jövedéki engedélyezés keretében a) a jövedéki terméket gyártó üzemet, b) a termelő által üzemeltetett tároló telepet, raktárt, c) az önálló tevékenység keretében üzemeltetett—, adózatlan termék készletezését végző — tároló telepet, raktárt jövedéki ellenőrzési szempontból vizsgálja és minősíti. A területi parancsnokság a jövedéki engedély kiadását megtagadja, illetőleg az adott telephelyen a jövedéki tevékenységet nem engedélyezi, ha: a) a jövedéki termékek mennyiségi megállapításának feltételei (mérőeszközök, műszerek, hitelesített tartályok, a szeszüzemekben szeszmérő gépek stb.) nem biztosítottak; b) az üzemi berendezéseket, csőcsatlakozásokat nem úgy alakították ki, hogy azokon a hivatalos zárak alkalmazhatók legyenek; c) az adózatlan jövedéki terméket, a zárjegyeket tároló raktárhelyiségek nem biztonságosak, olyan helyiséggel is közvetlen (ajtó, ablak, csővezeték) összeköttetésben vannak, amelyek a bejelentésben (helyszínrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek. Az engedélyező hatóság a jövedéki engedélyt az erre a célrarendszeresített nyomtatványon adja ki. A jövedéki engedély adataiban bekövetkezett változást (a jövedéki engedélyes cégnevének, székhelyének változását, jövedéki tevékenységének módosulását, megszűnését, új telephely létesítését, telephely megszűnését) a változást követő 15 napon belül a jövedéki engedélyt kiadó hatósághoz be kell jelenteni. Meg kell védeni a tisztességes gyártókat és kereskedőket Az adófizetés kijátszása azonban nemcsak a költségvetés bevételét érinti érzékenyen, hanem zavarja a piacgazdaság kialakulását, a versenysemlegességet, a tisztességes termelőket és forgalmazókat, akik ily módon hátrányba kerülnek a piaci versenyben. Kézenfekvő példája ennek a mi ellenőrzési gyakorlatunkban a kereskedelmi pálinkafőzdék tönkremenetele (a korábbi 45-ből csak 15 üzemel), vagy a likőripar termelésének a visszaesése. Az elszabadult feketepiac, az illegális termékelőállítás és csempészés az államot és az ipart-kereskedelmet egyaránt jelentős mértékben sújtja, de áttételesen érintett minden adófizető magyar állampolgár is, mert a realizálható, de nem realizált adóbevételt más forrásból kell a költségvetésnek előteremteni. Erre pedig a jelen viszonyaink között nemigen lenne más mód, mint a meglévő adók mértékének emelése vagy újabb adók bevezetése. Ezeket pedig senki sem akarja! A Kormánynak, az iparnak-kereskedelemnek és a lakosságnak is egyaránt érdeke a rendezett, világos piaci viszonyok megteremtése, mint ahogy a világ számos országában ma is természetes dolog a szigorú jövedéki szabályozás és ellenőrzés az ilyen termékeknél. Az érdekazonosságot jelzik azok a levelek, amelyekben a gyártók és forgalmazók szorgalmazták a jövedéki törvény mielőbbi elfogadását és alkalmazását. A vállalkozás szabadsága A jövedéki törvény alapvető elemeként a jövedéki engedélyezést, a jövedéki tevékenység folytatásának feltételeit, a jövedéki ellenőrzést és a szankciórendszerét kell említeni 1. A jövedéki engedélyezés lényege, hogy jövedéki tevékenységet csak az folytathat, aki — a szakmai engedélyeken kívül — külön jövedéki engedéllyel is rendelkezik. A törvény a vállalkozás szabadságát támogató, szektorsemlegességet teremt. Az ellenőrizhetőség szempontjából csupán a kettős könyvvezetést követeli meg. Kivételt képeznek a kiskereskedők és a kiskapacitású szeszfőzdék. A kiskereskedőknek viszont üzlethelyiséggel kell rendelkezni. Nem adható ki a jövedéki engedély, ha a kérelmezőnek vámtartozása van, illetőleg vissza kell vonni a jövedéki engedélyt, ha a jövedéki alany terhére a vámhivatal a bérfőzési szeszadó, vagy a vám befizetésének elmulasztását vagy jelentős késedelemmel való teljesítését állapítja meg. A jövedéki engedélyt a kiskereskedelmi tevékenységre a helyi önkormányzat, a többi jövedéki tevékenységre pedig a megyei (fővárosi) parancsnokságok adják meg. A jövedéki tevékenység fogalma A jövedéki tevékenységek forgalmát a törvény 6. paragrafusának 1.—5. pontjai pontosan meghatározzák. Figyelmet érdemel, hogy a törvény hatálya alá tartoznak egyes nem jövedéki tevékenységek is. Ezek: — az adó megfizetése nélkül, illetve az adó utólagos levonásával vagy visszaigénylésével beszerzett jövedéki termékek felhasználása, ha az nem jövedéki termék előállítása céljából történik; — a jövedéki termék közúti, vízi, légi és csővezetéki szállítása; — a háztartási tüzelőoaj tiltott célra történő felhasználása; — a nem jövedéki terméknek minősülő cukorcefre tiltott előállítása; — a szárított és fennentált dohány közvetlen fogyasztási célú tiltott átadása, értékesítése. E megkülönböztetésnek az a célja, hogy a jövedéki termékek a gazdasági tevékenység minden fázisában ellenőrizhetők legyenek anélkül, hogy a szállítási, felhasználási tevékenységet jövedéki engedélyezés alá vonnák. A tiltott tevékenységek pedig alkalmasak az állami adóbevétel csökkentésére. • A törvény a termesztők érdekeit is szolgálja. Mit jelent a zárjegy* Különös feltételként fogalmazza meg például a „zárjegy” alkalmazását. A zárjegy azt jelzi, hogy a termék ellenőrzött, legális csatornákon, a törvény előírásai szerint került forgalomba. A zárjegy alkalmazása az adóztatás jelenlegi rendjét nem változtatja meg. A adó megállapítása, bevallása és befizetése az ÁFA, a FAT és az Art. előírásai szerint történik. Ezt továbbra is az APEH ellenőrzi. A törvény a zárjegy alkalmazását a dohánygyártmányok, a palackozott szesz, és szeszes italok, valamint a kávé belföldi forgalomba hozatala és importja esetére írja elő. A jövedéki ellenőrzés feladata, hogy a törvény szabályainak, előírásainak érvényt szerezzen, azokat betartassa, az engedély nélküli gyártást, forgalmazást, a törvényben tiltott tevékenységet felderítse, továbbá jogsértés esetén a törvényben meghatározott jogkövetkezményeket érvényesítse. A törvény a jövedéki ellenőrzést a vám- és pénzügyőrség feladatkörébe utalja. Szabálysértési, büntető eljárások Az élelmiszer törvény hatálya alá tartozó elkobzott dohányt, dohánygyártmányt, szeszt, szeszes italt, sört és kávét a vámhivatal felügyelete mellett meg kell semmisíteni. Sem a termékek minősége, sem az egészségvédelem szempontjából nem indokolt, hogy ezek e termékek ismételten forgalomba kerüljenek. A nagy mennyiségű, ismeretlen eredetű termék minőségvizsgálatát a testület nem vállalhatja. A vámhivatal a jövedéki bírság kivetése mellett, ha a cselekmény egyben a szabálysértésekről vagy a büntetőtörvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit megsérti, a cselekmény súlyától függően szabálysértési vagy büntető eljárást kezdeményez. Új szabály, hogy a bérfőzési szeszadó a jövedéki bírság, a zárjegyhiány utáni díjösszeg meg nem fizetése esetén a behajtási eljárást — ideértve az ingó és ingatlan végrehajtást is — a testületnek kell lefolytatni. 60 napon belül engedélyt kell kérni A jövedéki törvény — a zárójegyekre, a HTO utalvány és engedélyre vonatkozó rendelkezések kivételével — 1993. július 1-én lép hatályba. Azok, akik a jövedéki tevékenyégüket a törvény hatályba lépése előtt kezdték meg és tovább kívánják folytatni, kötelesek 60 napon belül a jövedéki engedély iránti kérelmüket a területi parancsnoksághoz benyújtani. A parancsnokság ez esetben a benyújtást követő 6 hónapon belül köteles a kérelmet elbírálni. A jövedéki tevékenységet újonnan megkezdeni szándékozók azonban jövedéki engedély nélkül nem kezdhetik meg tevékenységüket. Ezen átmeneti rendelkezés következtében a — szeszüzemek kivételével — a vámhivatal csak folyamatosan kap tájékoztatást a jövedéki alanyokról, így az ellenőrzésre fokozatosan fel tud készülni. Azt is mondhatjuk, hogy a teljes körű ellenőrzést (a rendszeres készletfelvételt és elszámoltatást) csak 1994. január 1-től tudjuk megkezdeni, amikor már a zárjegyek is bevezetésre kerültek. Ez tehát a türelmi idő, a felkészülés ideje. A jövedéki tevékenységet engedély nélkül végzők felderítésének, a fekete piac felszámolásának megkezdésére azonban nincs türelmi idő, azt a törvény hatálybalépését követően azonnal meg kell kezdeni. Ezzel kapcsolatban jegyzem meg, hogy a törvény 80. paragrafusának (4) bekezdésében az üzlethelyiségen kívüli értékesítés felszámolására adott 30 napos haladék, csak az engedéllyel rendelkező jövedéki alanyokra vonatkozik és nem a zugárosokra. A kiskereskedők az önkormányzathoz forduljanak A jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmzására szóló jövedéki engedélyt az önkormányzatok jegyzője adja ki. A kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó engedélyt az a jegyző jogosult kiadni, amelynek az illetékességi területén a jövedéki terméket értékesítik. Ez esetben az illetékességet az értékesítés helye dönti el. A jegyző illetékességi területén levő több üzletben végzett kiskereskedelmi tevékenységre egy engedélykérelmet kell benyújtani, amelyben az üzletkör megnevezése mellett, fel kell sorolni az üzlethelyiség, az üzemanyagtöltő állomás és az önálló háztartási tüzelőolaj eladóhely pontos címét. A jövedéki engedélyezés tehát nem a termelő üzemek, vagy a kiskereskedelmi üzletek működésére, hanem a vállalkozók jövedéki tevékenységének engedélyezésére szól, a tevékenység folytatási helyének feltüntetésével. A jövedéki engedély magadásának feltétele, a kiskereskedelmi tevékenység kivételével, a kettős könyvvezetés, illetve az arra való áttérés. Az illetékes hivatal címe A törvény végrehajtásánál néhány lényeges határidőre és eljárási módra kell felhívni a figyelmet. A jövedéki tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárásnál a kiskereskedőknek — mint a tájékoztatóban hangsúlyoztam — a telephely szerinti Önkormányzatnál kell benyújtaniuk kérelmüket. Mindenki másnak, gyártóknak, raktározónak, nagykereskedelmi forgalmazónak a területi parancsnokságoknál. VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG BACS-KISKUN ES JASZNAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI PARANCSNOKSÁGA 6001 Kecskemét Batthyány u. 9. Pf: 28. Az engedélykérelmek 1993. augusztus 31-ig adhatók be azok esetében, akik már eddig is ilyen jellegű tevékenységet folytattak. Az a kérésünk azonban, hogy minél hamarabb éljenek ezzel a lehetőséggel, hogy az engedélyekkel időben rendelkezzenek. A zárjegy bevezetésének időpontja 1994. január 1.
