Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-19 / 166. szám

1993. július 19., hétfő PETŐFI NEPE Tudnivalók a jövedéki szabályozásról Az Országgyűlés 1993. május 25-ei ülésnapján elfogadta a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvényt. Az 1993. július 1-én hatályba lépett törvény megteremti a magas, külön adókat viselő és az államnak jelentős adóbevételt biztosító termékek gyártásának és forgalmazásának jövedéki szabályozását, az általánosnál fokozottabb ellenőrzését, így a reálisan beszedhető adók biztonságos be­folyását. Az alábbiakban erről a törvényről adunk tájékoztatást. Nemzetközi tapasztalatok Nyugat-európa számos országá­ban ma is adójegy alkalmazásával ró­ják le a dohánygyártmányok és a sze­szesitalok után járó ÁFÁ-t és fo­gyasztási adót, és eszük ágában sincs e rendszeren változtatni, vagy meg­szüntetni. Az adójegy ugyanis azt je­lenti, hogy kiadásával rögtön besze­dik az adót és alkalmazása az ellen­őrzés számára jelzi, hogy magi izet ték az adót. Az adójegy alkalmazása mellett a Benelux államokban például a do­hánygyárakban állandó jövedéki el­lenőrzés van, amelynek célja annak figyelése, hogy a bejövő dohány és a kimenő késztermék mennyisége arányban van-e. Ennek érdekében el­lenőrzik a gyártási munkafolyamatot, a gyárból kimenő készáru mennyisé­gét, és készletleltározást végeznek. Az ellenőrzés a nyilvántartásokkal valósul meg. Az ellenőrzés utolsó fá­zisa a kereskedelmi üzletekben van. A boltokat (trafikokat) a vámnyo­mozó szervek kontrollálják, de a fo­gyasztók is figyelik, hogy a terméken rajta van-e az adójegy, ha nincs rajta jelzik, mert tudják, hogy becsapták őket. Az adózási fegyelem romlásából adódó kényszerű helyzet indította a pénzügyi kormányzatot arra, hogy a jövedéki törvény gondolatával, meg­alkotásával foglalkozzon, felélessze a jövedéki jogot a fajlagosan magas adótartalmú, éves szinten jelentős összegű fogyasztási adóbevételt biz­tosító termékeknél. Ezek az úgyne­vezett jövedéki termékek. Virágzik a feketepiac A szemünk láttán szabadul el, vi­rágzott fel, s virágzik ma is a jöve­déki termékek feketepiaca, az utcai árusítás, sőt ma már a bolti kiske­reskedelem sem átallja a feketepiac­ról származó termékek árusítását. Napjainkban a privatizálódó gaz­daságban, az új érdekeltségi viszo­nyok kialakulása során, az általános liberalizálás keretében a magas adó­tartalmú termékek (például 1 liter palackozott finomszesz 885 forintos fogyasztói árában 755 forint az adótartalom) szinte ellenállhatatlan kísértést jelentenek a gazdasági szféra egyes szereplőinek, hogy e termékek előállítása, beszerzése és értékesítése területén az illegitim megoldásokat keressék, hogy az adót zsebre vágják, illetőleg annak egy részét kényszerűségből az ala­csonyabb feketepiaci eladási árral jogtalanul a fogyasztónak átenged­jék. Kaotikus állapotok Az illegális kereskedelem piaci ré­szesedése az egyes szakmák becs­lése, illetve a rendelkezésre álló sta­tisztikák g^grint igen jelentős. E for­galom aránya a dohánygyártmá­nyoknál 10, a szesz, szeszes italok, kávé esetében 15 százalékra tehető. Az emiatt kieső adóbevétel összesen mintegy 6-8 milliárd forint körüli le­het. A sör esetében az egymás után alakuló kis sörfőzdék ellenőrizetlen működése, az adófizetés kijátszásá­nak lehetősége, gyakorlata kapcsán néhány 100 millió forintos adókie­séssel kell számolni. Rendkívül nagy, különböző számítások szerint 10-15 milliárd forint a költségvetés vesztesége a háztartási tüzelőolaj til­tott — üzemanyagként, illetve ter­melési célú — felhasználása miatt. Az utóbbi években több száz millió literrel több háztartási tüzelőolaj ke­rült értékesítésre az indokoltnál. A felhasználásnak csökkenő tendenciát kellett volna mutatni, a ténylegesen bekövetkező növekedéssel szemben. Óvatos becslés szerint is a jöve­déki termékek esetében tehát több tíz milliárdos adókiesésről van szó a ke­reskedelemben tapasztalható kaoti­kus állapotok és az ellenőrzés hiánya miatt. Meg akarják akadályozni a visszaéléseket A jövedéki törvény célja egyfelől a realizálható adóbevételek növelése az adómértékek emelése nélkül, más­felől a jövedéki termékek feketepia­cának, csempészetének, tiltott előál­lításának visszaszorítása és a rende­zett piaci viszonyok megteremtése. Célja a törvénynek továbbá, hogy jö­vedéki tevékenységet engedély nél­kül ne végezzenek, javuljon a jogsér­tések felderítésének hatékonysága, egyúttal szigorodjon a törvény meg­sértőinek szankcionálása. A jövedéki törvény hatálya alá tar­tozó termékek a fogyasztási adót vi­selő termékkörből kerültek ki. A ki­emelés szempontja az volt, hogy csak azok a termékek kerüljenek a szabályozás hatálya alá, amelyek kü­lönösen nagy fajlagos adót viselnek (a fogyasztói ár több, mint 50-70 százaléka adó) és az adóbevétel ösz­­szege jelentős. Ez alapján minősül jövedéki terméknek: a mesterségesen fermentált dohány, a dohánygyárt­mányok, a szeszgyártási termékek, a pálinka, a borpárlat, a szeszes ital, a főzött és fejtett sör, a kőolajtermékek közül a motorbenzin, a gázolaj, a tü­zelőolaj, és a könnyű fűtőolaj, vala­mint a nyerskávé, a pörköltkávé és a kávékivonat. Ezek a termékek biztosítják a fo­gyasztási adó 98-át, és ez az a ter­mékkör, amelyben nagy a csábítás az adózás kikerülésére és amelyet a fe­kete kereskedelem is forgalmaz. Vannak nem jövedéki termékek, melyek előállítását tiltja a törvény, ilyen a cukorcefre, illetőleg ilyen a szárított és a természetes úton fer­mentált dohány. A törvény, a jöve­déki tevékenység alatt —- a kávé kivételével — a jövedéki termékek termelését, önálló raktározását, táro­lását, nagy és kiskereskedelmét, ex­portját és importját érti. A nyerskávé, a pörkölt kávé és a kávékivonat ter­méke esetében azonban csak az im­port- és a kiskereskedelmi tevékeny­séget minősíti jövedéki tevékeny­ségnek. A szeszfőzdéhez jövedéki engedélyt kell kérni. / Mikor nem adják ki az engedélyt Nem adható ki a jövedéki enge­dély, ha a) a kérelmező természetes sze­mélyt, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezetőjét a gazdálkodási kötelezettséget sértő vagy vagyon el­leni, továbbá visszaélés jövedékkel bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték és a kérelem be­nyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrá­nyok alól, vagy a kérelem benyújtá­sát megelőző 2 éven belül visszaélés jövedékkel szabálysértést követett el; b) a kérelmezőnek a kérelem be­nyújtásakor az állami adóhatóság, az országos parancsnokság felé vám­vagy adótartozása van, kivéve, ha az állami adóhatósággal az adótartozás részletfizetésről a kérelmező meg­egyezett; c) a kérelmező csőd- vagy felszá­molási eljárás alatt áll. d) ha a területi parancsnokság vagy a jegyző korábban jövedéki alany kérelmező jövedéki engedélyét visszavonta, részére a visszavonás napjától számított 6 hónapon belül jövedéki engedély nem adható. A kérelemhez csatolni kell: a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégbe­jegyzést tanúsító végzést vagy a­­cégbejegyzési kérelem cégbíróság­hoz történt benyújtásának igazolását, illetve a vállalkozói igazolványt, vagy azok hiteles másolatát; b) a 9. paragrafus (1) bekezdésében foglalt engedélykérelem esetén a ket­tős könyvvezetésre nem kötelezet­teknek a kettős könnyvvezetés_ al­kalmazására vonatkozó nyil^tóza­­tot; ' c) üzlethelyiségre, az üzemanyag­­töltő állomásra, az önálló háztartási tüzelőolaj eladóhelyre vagy a­­tüzelőanyag telephelyre vonatkozóan a saját tulajdon igazolását vagy a bér­leti szerződést. d) a kérelmező természetes sze­mélynek, illetve a vállalkozás veze­tőjének 30 papnál nem régebbi er­kölcsi bizonyítványát; e) az APEH területileg illetékes igazgatósága és a vám- és pénz­ügyőrség ügyvitelszervezési és szá­mítástechnikai központja igazolását az adó, illetőleg a vámtartozásokról. Az engedélyező hatóság a benyúj­tott kérelem és a csatolt iratok alap­ján adja ki a jövedéki engedélyt, il­letve a területi parancsonkság az előbbiek és a telephely helyszíni be­járása alapján dönt. A területi parancsnokság a jöve­déki engedélyezés keretében a) a jövedéki terméket gyártó üze­met, b) a termelő által üzemeltetett tá­roló telepet, raktárt, c) az önálló tevékenység keretében üzemeltetett—, adózatlan termék készletezését végző — tároló telepet, raktárt jövedéki ellenőrzési szempontból vizsgálja és minősíti. A területi parancsnokság a jöve­déki engedély kiadását megtagadja, illetőleg az adott telephelyen a jöve­déki tevékenységet nem engedélyezi, ha: a) a jövedéki termékek mennyiségi megállapításának feltételei (mérő­eszközök, műszerek, hitelesített tar­tályok, a szeszüzemekben szeszmérő gépek stb.) nem biztosítottak; b) az üzemi berendezéseket, cső­csatlakozásokat nem úgy alakí­tották ki, hogy azokon a hivatalos zá­rak alkalmazhatók legyenek; c) az adózatlan jövedéki terméket, a zárjegyeket tároló raktár­­helyiségek nem biztonságosak, olyan helyiséggel is közvetlen (ajtó, ablak, csővezeték) összeköttetésben van­nak, amelyek a bejelentésben (hely­színrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek. Az engedélyező hatóság a jöve­déki engedélyt az erre a célra­­rendszeresített nyomtatványon adja ki. A jövedéki engedély adataiban bekövetkezett változást (a jövedéki engedélyes cégnevének, székhelyé­nek változását, jövedéki tevékenysé­gének módosulását, megszűnését, új telephely létesítését, telephely meg­szűnését) a változást követő 15 na­pon belül a jövedéki engedélyt kiadó hatósághoz be kell jelenteni. Meg kell védeni a tisztességes gyártókat és kereskedőket Az adófizetés kijátszása azonban nemcsak a költségvetés bevételét érinti érzékenyen, hanem zavarja a piacgazdaság kialakulását, a ver­senysemlegességet, a tisztességes termelőket és forgalmazókat, akik ily módon hátrányba kerülnek a piaci versenyben. Kézenfekvő példája ennek a mi el­lenőrzési gyakorlatunkban a keres­kedelmi pálinkafőzdék tönkremene­tele (a korábbi 45-ből csak 15 üze­mel), vagy a likőripar termelésének a visszaesése. Az elszabadult feketepiac, az ille­gális termékelőállítás és csempészés az államot és az ipart-kereskedelmet egyaránt jelentős mértékben sújtja, de áttételesen érintett minden adófi­zető magyar állampolgár is, mert a realizálható, de nem realizált adóbe­vételt más forrásból kell a költségve­tésnek előteremteni. Erre pedig a jelen viszonyaink kö­zött nemigen lenne más mód, mint a meglévő adók mértékének emelése vagy újabb adók bevezetése. Ezeket pedig senki sem akarja! A Kormánynak, az iparnak-keres­­kedelemnek és a lakosságnak is egy­aránt érdeke a rendezett, világos pi­aci viszonyok megteremtése, mint ahogy a világ számos országában ma is természetes dolog a szigorú jöve­déki szabályozás és ellenőrzés az ilyen termékeknél. Az érdekazonos­ságot jelzik azok a levelek, amelyek­ben a gyártók és forgalmazók szor­galmazták a jövedéki törvény mie­lőbbi elfogadását és alkalmazását. A vállalkozás szabadsága A jövedéki törvény alapvető ele­meként a jövedéki engedélyezést, a jövedéki tevékenység folytatásának feltételeit, a jövedéki ellenőrzést és a szankciórendszerét kell említeni 1. A jövedéki engedélyezés lé­nyege, hogy jövedéki tevékenységet csak az folytathat, aki — a szakmai engedélyeken kívül — külön jöve­déki engedéllyel is rendelkezik. A törvény a vállalkozás szabadságát támogató, szektorsemlegességet te­remt. Az ellenőrizhetőség szempont­jából csupán a kettős könyvvezetést követeli meg. Kivételt képeznek a kiskereskedők és a kiskapacitású szeszfőzdék. A kiskereskedőknek vi­szont üzlethelyiséggel kell rendel­kezni. Nem adható ki a jövedéki enge­dély, ha a kérelmezőnek vámtarto­zása van, illetőleg vissza kell vonni a jövedéki engedélyt, ha a jövedéki alany terhére a vámhivatal a bérfő­zési szeszadó, vagy a vám befizeté­sének elmulasztását vagy jelentős késedelemmel való teljesítését álla­pítja meg. A jövedéki engedélyt a kiskereskedelmi tevékenységre a he­lyi önkormányzat, a többi jövedéki tevékenységre pedig a megyei (fővá­rosi) parancsnokságok adják meg. A jövedéki tevékenység fogalma A jövedéki tevékenységek for­galmát a törvény 6. paragrafusának 1.—5. pontjai pontosan meghatároz­zák. Figyelmet érdemel, hogy a tör­vény hatálya alá tartoznak egyes nem jövedéki tevékenységek is. Ezek: — az adó megfizetése nélkül, il­letve az adó utólagos levonásával vagy visszaigénylésével beszerzett jövedéki termékek felhasználása, ha az nem jövedéki termék előállítása céljából történik; — a jövedéki termék közúti, vízi, légi és csővezetéki szállítása; — a háztartási tüzelőoaj tiltott célra történő felhasználása; — a nem jövedéki terméknek mi­nősülő cukorcefre tiltott előállítása; — a szárított és fennentált do­hány közvetlen fogyasztási célú til­tott átadása, értékesítése. E megkülönböztetésnek az a célja, hogy a jövedéki termékek a gazda­sági tevékenység minden fázisában ellenőrizhetők legyenek anélkül, hogy a szállítási, felhasználási tevé­kenységet jövedéki engedélyezés alá vonnák. A tiltott tevékenységek pe­dig alkalmasak az állami adóbevétel csökkentésére. • A törvény a termesztők érdekeit is szolgálja. Mit jelent a zárjegy* Különös feltételként fogalmazza meg például a „zárjegy” alkalmazá­sát. A zárjegy azt jelzi, hogy a termék ellenőrzött, legális csatornákon, a törvény előírásai szerint került forga­lomba. A zárjegy alkalmazása az adózta­tás jelenlegi rendjét nem változtatja meg. A adó megállapítása, bevallása és befizetése az ÁFA, a FAT és az Art. előírásai szerint történik. Ezt to­vábbra is az APEH ellenőrzi. A törvény a zárjegy alkalmazását a dohánygyártmányok, a palackozott szesz, és szeszes italok, valamint a kávé belföldi forgalomba hozatala és importja esetére írja elő. A jövedéki ellenőrzés feladata, hogy a törvény szabályainak, előírá­sainak érvényt szerezzen, azokat be­tartassa, az engedély nélküli gyártást, forgalmazást, a törvényben tiltott te­vékenységet felderítse, továbbá jog­sértés esetén a törvényben meghatá­rozott jogkövetkezményeket érvé­nyesítse. A törvény a jövedéki elle­nőrzést a vám- és pénzügyőrség fel­adatkörébe utalja. Szabálysértési, büntető eljárások Az élelmiszer törvény hatálya alá tartozó elkobzott dohányt, do­hánygyártmányt, szeszt, szeszes italt, sört és kávét a vámhivatal felügyelete mellett meg kell sem­misíteni. Sem a termékek minő­sége, sem az egészségvédelem szempontjából nem indokolt, hogy ezek e termékek ismételten forga­lomba kerüljenek. A nagy mennyi­ségű, ismeretlen eredetű termék minőségvizsgálatát a testület nem vállalhatja. A vámhivatal a jövedéki bírság kivetése mellett, ha a cselekmény egyben a szabálysértésekről vagy a büntetőtörvénykönyvről szóló tör­vény rendelkezéseit megsérti, a cselekmény súlyától függően sza­bálysértési vagy büntető eljárást kezdeményez. Új szabály, hogy a bérfőzési szeszadó a jövedéki bírság, a zár­jegyhiány utáni díjösszeg meg nem fizetése esetén a behajtási eljárást — ideértve az ingó és ingatlan végrehajtást is — a testületnek kell lefolytatni. 60 napon belül engedélyt kell kérni A jövedéki törvény — a záróje­gyekre, a HTO utalvány és enge­délyre vonatkozó rendelkezések ki­vételével — 1993. július 1-én lép hatályba. Azok, akik a jövedéki te­­vékenyégüket a törvény hatályba lé­pése előtt kezdték meg és tovább kí­vánják folytatni, kötelesek 60 napon belül a jövedéki engedély iránti ké­relmüket a területi parancsnoksághoz benyújtani. A parancsnokság ez esetben a be­nyújtást követő 6 hónapon belül kö­teles a kérelmet elbírálni. A jövedéki tevékenységet újonnan megkezdeni szándékozók azonban jövedéki engedély nélkül nem kezd­hetik meg tevékenységüket. Ezen átmeneti rendelkezés következtében a — szeszüzemek kivételével — a vámhivatal csak folyamatosan kap tájékoztatást a jövedéki alanyokról, így az ellenőrzésre fokozatosan fel tud készülni. Azt is mondhatjuk, hogy a teljes körű ellenőrzést (a rendszeres kész­letfelvételt és elszámoltatást) csak 1994. január 1-től tudjuk megkez­deni, amikor már a zárjegyek is be­vezetésre kerültek. Ez tehát a türelmi idő, a felkészülés ideje. A jövedéki tevékenységet enge­dély nélkül végzők felderítésének, a fekete piac felszámolásának meg­kezdésére azonban nincs türelmi idő, azt a törvény hatálybalépését köve­tően azonnal meg kell kezdeni. Ezzel kapcsolatban jegyzem meg, hogy a törvény 80. paragrafusának (4) be­kezdésében az üzlethelyiségen kívüli értékesítés felszámolására adott 30 napos haladék, csak az engedéllyel rendelkező jövedéki alanyokra vo­natkozik és nem a zugárosokra. A kiskereskedők az önkormányzathoz forduljanak A jövedéki termékek kiskereske­delmi forgalmzására szóló jövedéki engedélyt az önkormányzatok jegy­zője adja ki. A kiskereskedelmi tevé­kenységre vonatkozó engedélyt az a jegyző jogosult kiadni, amelynek az illetékességi területén a jövedéki terméket értékesítik. Ez esetben az il­letékességet az értékesítés helye dönti el. A jegyző illetékességi területén levő több üzletben végzett kiskeres­kedelmi tevékenységre egy enge­délykérelmet kell benyújtani, amely­ben az üzletkör megnevezése mellett, fel kell sorolni az üzlethelyiség, az üzemanyagtöltő állomás és az önálló háztartási tüzelőolaj eladóhely pon­tos címét. A jövedéki engedélyezés tehát nem a termelő üzemek, vagy a kiske­reskedelmi üzletek működésére, ha­nem a vállalkozók jövedéki tevé­kenységének engedélyezésére szól, a tevékenység folytatási helyének fel­tüntetésével. A jövedéki engedély magadásának feltétele, a kiskereskedelmi tevé­kenység kivételével, a kettős könyv­­vezetés, illetve az arra való áttérés. Az illetékes hivatal címe A törvény végrehajtásánál néhány lényeges határidőre és eljárási módra kell felhívni a figyelmet. A jövedéki tevékenységgel kapcsolatos engedé­lyezési eljárásnál a kiskereskedők­nek — mint a tájékoztatóban hangsú­lyoztam — a telephely szerinti Ön­­kormányzatnál kell benyújtaniuk ké­relmüket. Mindenki másnak, gyártóknak, raktározónak, nagykereskedelmi forgalmazónak a területi parancs­nokságoknál. VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG BACS-KISKUN ES JASZ­­NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI PARANCSNOKSÁGA 6001 Kecskemét Batthyány u. 9. Pf: 28. Az engedélykérelmek 1993. au­gusztus 31-ig adhatók be azok eseté­ben, akik már eddig is ilyen jellegű tevékenységet folytattak. Az a kérésünk azonban, hogy mi­nél hamarabb éljenek ezzel a lehető­séggel, hogy az engedélyekkel idő­ben rendelkezzenek. A zárjegy beve­zetésének időpontja 1994. január 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom