Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-17 / 164. szám

6 1993. július 17., szombat HÉT VÉGI MAGAZIN ■■ ■■ Tudományos híreink • Repülőn tilos. A repülőgépek utasai ezentúl biztonsági okokból nemfoghtfatoskodhanrnlc hordozható személyi számítógépeikkel, hogy a légiutazás unalmas óráit is haszno­síthassák. A Nemzetközi Légiközle­kedési Szövetség, amelynek 2 13 lé­gitársaság a tagja, arra kéri az utaso­kat. hogy különösen fel- és leszállás­kor kapcsolják ki táska-számítógépe­iket. mert ezek esetleg zavarhatják a navigációs számítógép működését. Balesetei valószínűleg még nem okoztak ezek a készülékek, de az elővigyázatosság nem árt. Nem IÖI- tétlen a tragédia bekövetkezése után kell gondolkodni. Néhány légitársa­ság. mint például a Lufthansa, már a repülés egész, időtartamára betiltotta a rádiótelefonok. CD-lemezjátszók és más elektronikus eszközök hasz­nálatát. • Hajlékony naptelepek.Mind szélesebb körben használják a fém­lapokra erősített napelemeket az űr­hajóktól a lakóházak áramellátásáig. Merevségük azonban eddig gátolta, hogy görbe felületekre, például gép­­koesitetőkrc illesszék őket. A Bild der Wissenschaft című német lap szerint a Siemens kidolgozott egy 30. hajszálvékony cellából álló. átlátszó műanyag fóliába beágyazott naplele­­pel. Az új napgenerátor verőfényes napokon 170 wattóra elektromos energiát ad le. Ez. ha áramát folya­matosan akkumulátorokban tárolják, elegendő egy kisebb hétvégi ház áramellátására. Ha pedig egy autó fedelére szerelik, gondoskodik az akkumulátor utántöltéséről. • Sarkvidéki sziklarajzok. A New Scientistben szerepela hír, hogy norvég archeológusok a Sarkkörtől 400 kilométerre északra. Soroya szi­getén hatalmas kőkori szabadtéri sziklarajz-galériára bukkantak a je­lenlegi füves homokréteg alatt. A kis. sziklákba vésett rajzok különféle állatokat, rén- és jávorszarvasokat, medvéket, madarakat, sőt. embereket is ábrázolnak. A rajzok korát 7-9 ezer évesre becsülik, tehát a legré­gebbiek Eszak-Európában. Eddig mintegy 100 ábrázolás került elő. de még csak a lelőhely 5 százalékát tár­ták fel. Valószínűleg még sokszáz sziklarajz rejtőzik a homokréteg alatt, amelyek feltárása a közlejövo feladata. Jelentősége nemcsak az, hogy ez az eddig legészakibb szikla­­rajz-galéria. hanem hogy a rajzok között találhatók az. első csónakábrá­zolások is. Némelyik lélekvesztőben öt-hal ember ül és halászattal foglala­toskodik. A kőkori népesség a lap­pok őse lehetett, és szerszámaik, kő­­balták. kések, nyílhegyek és kaparok, valamint festésre szolgáló vörös-ok­ker darabok is előkerültek. MIRE JÓ A MÉLYTENGERI HALPORCOGÓ? Megtalálták az örök fiatalság titkát? Miben bűnös, miben nem a koleszterin? Ha nem is a szó szigorú értelmé­ben - a New Scientist tokiói tudósí­tója szerint — egy fehérjében rejlik az. örök fiatalság titka, amelyet a ku­tatók egy mélytengeri hal porcogói­­ból vontak ki. A rotterdami akadémiai kórház egyik bőrgyógyásza kutatásai során szinte véletlenül jött rá arra. hogy ha valaki naponta két olyan tablettát vesz be étkezés közben, amely ilyen ..mélytengeri fehérjét" tartalmaz, élete végéig megszabadulhat ráncai­tól. A bőrgyógyász. Fons Heule negy­venöttől hatvannégy éves nőket vizsgált. A csoportot két részre osz­totta. Az egyik placebót. tehát semi­­féle hatóanyagot sem tartalmazó tab­lettákat kapott, naponta kettőt. A má­sik pedig olyan szert, amely tartal­mazta a „mélytengeri fehérjét", ame­lyet Imedeennek neveznek. Három hónap múlva megvizsgálta a nőket, és nagy megelégedésére a valódi gyógyszert szedők arcáról szinte teljesen eltűntek a ráncok. S hogy ne csak úgy ránézésre állapítsa meg a szer hatását. Heule a kezelés előtt és után megmérte a kísérleti hölgyek bőrének rugalmasságát és vastagságát, és mindkét vonatkozás­ban javulást tapasztalt. A szert gyártó cég. persze, nagyon elégedett volt. Heule igazgatója. Theo von Joost, annál kevésbé. Kö­vetelte. hogy vonják ki a forgalom­ból a szert, és hangoztatta: az ered­ményt csak akkor lett volna ildomos széles körben publikálni, ha azt egy szakfolyóirat neves bőrgyógyászok ellenőrzése és véleménye alapján közlésre méltónak találja. Az elle­nőrző vizsgálatok nélkül nem állít­ható. hogy a szer tényleg hatásos-e. vagy sem — vélekedett Joost. A gyártó céget lesújtotta a tiltó határo­zat. # A nők örök vágya a megőrzött fiatalság. A vásárlók ugyanis úgy vitték az Imedeent, mint a cukrot, és minden készletük szinte napok alatt kimerült. Az Imedeent negyven országban forgalmazzák. Az persze kissé gya­nús. hogy senki sem tudja, miként fejti ki hatását. Címkéjén is csak az áll.hogy mindegyik tabletta 190 mil­ligramm „mélytengeri fehérjét" tar­talmaz. A mellékelt ismertetőn is csak az olvasható, hogy a fehérjéi egy, a Japánt övező tengerek mélyén elő. és onnan kifogott, valószínűleg porcos halfaj poreogóiból vonták ki. A fagyasztva szárított (liofilizált) porcogószállítmányokat Svédor­szágba küldik feldolgozásra és tah­­lettázásra. A gyártó cég vezérigazga­tója nem volt hajlandó nyilatkozni a „mélytengeri fehérje" összetételéről. És hol maradt az engedélyezés? A körültekintő, és sajnos, hosszadal­mas klinikai vizsgálatsorozat, amely minden országban megelőzi egy-egy gyógyszer engedélyezését? A New Scientist szellemes karikatúrái közöl a „szenzációs" hír mellett: egy éltes hölgy aggódva kérdi férjét, vajon vannak-e mellékhatásai ennek a szernek? Erről nem szól a fáma. Ártalmas-e. és ha igen. valójában miben? Küzdjiink-e ellene, vagy szabályozását bízzuk szerveze­tünkre? - A koleszterin körül kiala­kult egyre nyilvánvalóbb ellentmon­dások feloldására tettek kísérletet egy nemrégiben lezajlott milánói or­vosi tanácskozás résztvevői. A bi­zonytalanság azonban maradt, s a „koleszterin-konferenciától" éppen csak arra tellett, hogy rámutasson a kérdőjelekre. Az. elbizonytalankodás oka első­sorban az. hogy míg néhány éve egyértelműnek látszott: a magas ko­leszterinszint egyik előidézője a szív- és érrendszeri megbetegedé­seknek és csökkentésével eredmé­nyesen küzdhetünk e bajok ellen, ad­dig manapság egyre többen kérdője­lezik meg a koleszterin bűnösségét, s állítják, hogy a szervezetnek igenis szüksége van rá. Kísérletek ugyanis azt mutatták, hogy a koleszterinszint csökkentésé­vel valóban vissza lehetett valame­lyest szorítani a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, „cserébe" viszont a vizsgált személyeknél depresszió, rákos megbetegedések, agresszív vi­selkedés lépett fel. s az alacsony ko­leszterinszintű páciensek körében megnőtt az öngyilkosságok gyakori­sága is. A milánói tanácskozás néhány résztvevője nyomban kételyeit han­goztatta az új megfigyelésekkel kap­csolatban. rámutatva, hogy a vizsgá­lati illő túl rövid és a vizsgálatba be­vont személyek száma túl alacsony volt ahhoz, hogy ilyen következteté­seket lehessen levonni. Azt például, hogy az alacsony koleszterinszint rá­kot idézhetne elő teljesen valószínűt­lennek tartják, sokkal inkább arról lehet szó. hogy bizonyos típusú rosszindulatú betegségeknél a ko­leszterinszint csökkenése figyelhető meg. A depresszió és egyéb viselke­dési változások vizsgálatához - értet­tek egyet a tanácskozáson - hosz­­szabb megfigyelési időre van szük­ség. A találkozón a koleszterin hasz­nosságát is hangsúlyozták: a fehéres viaszszerű anyag sokféle funkciót lát el a szervezetben. Egyrészt a sejtfal alkotóeleme, s így szerepe van a sej­tek. s rajtuk keresztül a szövetek és idegek egészségének fenntartásában. Másrészt a hormon-, és epesav—ter­melésben, valamint a D-vitamin szintézisben is szerephez jut. Mind­emellett valóban igaz. hogy az érfa­lakra rakódva a vérkeringést akadá­lyozza, hozzájárulhat szívbetegségek kialakulásához. • Ilyen kínálás mellett sem árt az óvatosság. Törpéből injekcióval óriást? „Cáfolhatatlan bizonyítékaink vannak arra. hogy a kisnövésűek sú­lyos szervezeti és pszichológiai za­varokkal küszködnek. Gyerekek és felnőttek, ha alacsonyak, szinte ál­landóan szembekerülnek a náluk magasabbakkal számoló társadalom különféle megnyilvánulási formái­val. az autóvezetéstől az előítélete­kig." Az amerikai főváros egyik egész­ségügyi intézetének vezetője. Berna­­dine Hcaly nyilatkozott így abból az alkalomból, hogy látványos kísérle­tet kedztek a hőn áhított magasabb növés érdekében. Nyolcvan önkéntes — 9-14 éves lány és 10-15 éves fiú, az átlagos testmagasság alatt — vál­lalkozott arra. hogy az elkövetkező hét évben, heti három alkalommal, a hőn áhított növekedés reményében hormoninjekciói kapjon. A készít­ményt laboratóriumban állították elő. A kísérlet ellenzői azonnal hallatták a hangjukat. George Annas, a bos­toni egyetem professzora jelezte, hogy ha kell. bíróság útján is, de leál­lítják a kezelést. „Senkisem engedé­• lyezte az intézetnek, hogy olyan gye­rekekkel kísérletezzen, akik volta­képpen megkülönböztetés szenvedő alanyai... Ha pedig az alacsony ter­met betegség, akkor az amerikaiak fele beteg." A vitába beszállt a minnesotai egyetem egyik bioetikusa is. megje­gyezve: egyre több kísérlet történik arra. hogy a géneket kívülről befo­lyásolják. s ez mindaddig erősödni is fog. amíg nem szabályozzák, hogy mit tehet, vagy mit nem tehet a „bi­omérnök". A Los Angeles-i kórház, egyik professzora az elvadulás péld­ájaként idézte: „Már szülők is fordul­lak hozzánk azzal a kéréssel, hogy tegyünk meg mindent gyermekük növekedésének serkentéséért, azért, hogy sportbajnok lehessen." A polémiát és az. oltást indító inté­zet véleménye határozott és gyakor­latias. A növekedés serkentése az egészségre nem káros, ám az egyén­nek hasznos. Meg, persze, az. inté­zetnek is. hiszen évente mintegy hú­szezer dollárt kell fizetni a növesztő kúráért. • Égi és füleli verseny, korabeli metszeten. Az első Zeppelin 1900. július 2-án emelkedett fel a Bodensee fölé. Né­vadója. Ferdinand Zeppelin gróf. német feltaláló a magyar Schwarz Dávid terveit fejlesztette tovább, me­rev testű, kormányozható léghajót épített. Töltőgáznak kezdetben hid­rogént. majd a biztonságosabb héli­umot használták. A baleseti veszély és a nem nagyon fokozható sebes­sége miatt a léghajózás jelentősége csökkent. Lehet, hogy közel egy év­század után „feltámad" a léghajózás? A Zeppelin vállalat három évvel ez­előtt egy öttagú, speciális csoportot létesített, új technológia kidolgozású­nk». Az üzemvezetők az új léghajó forgalombahozatalát 1997-re terve­zik. A Bodensee környéki festői vidé­ket évente öt millióan látogatják. Az idegenforgalmi szervezet felmérése szerint az első két évre a léghajó je­gyei már elővételben elkelnének. Ázt tervezik, hogy a léghajó az év hat hónapjában a lónál állomásozna, az esztendő másik felében a Föl­dközi-tenger vagy a Karib-tenger térségében hasznosítanák, így tökéle­tes kihasználtság érhető el. Florian Windischbaucr. a Zeppelin cég mérnöke elmondta: négy légha­jót építenének e turistaipari célra, míg a kisebbeket (140 kilométer óránkénti sebességgel) a rendőrség vagy a környezetvédelem használ­hatná. Elődjeinél biztonságosabb, minden időjárási viszonyok mellett közlekedő, egész évben üzemeltet­hető. gazdaságosabb léghajót kíván­nak — a Die Well című lap szerint — 1996-97-rc építeni. NEMCSAK KOZMETIKAI PROBLÉMA A körömgomba és következményei Szemétgyár Svájcban A Lago Maggiorét övező zöld me­zőn állították fel a Thermo-Select névre keresztelt szemétgyárat, amelynek egyik feltalálója a magyar származású svájci—lichtensteini Günter Kiss főmérnök. A tömörített szemétből szenet, gázt. üveget, vizet és fémet állítanak elő. Az újrahasz­nosítható nyersanyagok kitermelése során keletkezett, környezetre káros anyagok kibocsátása minimális. A felszabadított energiával fűteni és világítani lehet, s az sem lebecsü­lendő szempont, hogy ez a fajta sze­métfeldolgozás harmadannyi költ­séggel jár. mint a hagyományos. Százezer tonna szemét elégetésénél mindössze 300 kilogramm mérgező salak és por keletkezik, s ez úgyszól­ván elhanyagolható a hagyományos módon végzett szemétmegsemmisí­tés 40 ezer tonnájával szemben. A körömgomba olyan betegség, amely napjainkban került a bőrgyó­gyászat előterébe. Egyre gyakrabban fordulnak elő ugyanis gombás meg­betegedések. mert az elhúzódó anti­biotikumos gyógykezelések szö­vődménye lehet a bőrés a nyálkahár­tya gombásodása. Azok a gyógysze­rek, amelyek immunrendszert befo­lyásolják és a transzplantációk is okai lehetnek a gombás betegségek létrejöttének. A körömgomba ezek között szinte jelentéktelennek mondható, ha nem vesszük figyelembe, hogy esztétikai­lag milyen zavaró lchct.( hiszen a kö­röm sárgás-barnává, vagy zöldessé, később morzsalékossá válik, majd leesik) és. ha nem gondolunk arra. hogy elhanyagolása esetén átterjed­het a bőr más részeire is. Eddig hosz­­szú. elnyújtott kezeléssel lehetett a körömgombát gyógyítani, nem léte­zett ugyanis olyan szer. amellyel mellékhatások nélkül lehetett volna eredményt elérni. Ma már új gyógymódok állnak rendelkezésre. Például olyan lakkal kenik be a beteg körmöt, amelyben benne van a gombaellenes szer. kül­sőleg tehát semmilyen más gyógy­szert nem kell szedni. Ezen kívül mellékhatásoktól mentes gyógysze­reket is kikérleteztek. amelyek nagy hatékonysággal gyógyítanak. A gyó­gyulás persze így is hónapokig tart. a lábujjköröm gombásodása esetében akár fél évig is. Érdemes azonban kezeltetni magunkat és türelmesen kivárni a gyógyulást, mert ha csak esztétikai problémának tekintjük a körömgombát, lehet, hogy súlyosabb betegség ■ veszélyeinek tesszük ki magunkat. Á.E. Mit tegyünk, ha a szúnyogok szeretnek? A léghajó reneszánsza? Vemhességi legek Az ázsiai elefánt átlagosan 609 napig, húsz hónapig vemhes, de elő­fordulhat. hogy 760 napig hordja „szíve alatt" bébijét. Az ausztráliai nyestnek minderre 12-13 nap elég. A sok esőzés szúnyoginvázióval jár együtt. Bár hazánkban az utóbbi időben kevés cső cselt, egyes helye­ken mégis nagyon sok a szúnyog. Kevesen gondolnak arra, hogy a csa­ládi. kertes házak környékén talál­ható esővízgyűjtő hordókban, eresz­csatornákban. vízmedencékben, ta­lajvizes pincében, vagy akár a bérhá­zak udvarain lévő pocsolyákban, sőt. szennyvízderítőkben is tömegével fejlődhetnek a dalos szúnyogok lár­vái. Ezért lehetőleg minden szú­­nyogncvelő helyei meg kellene szün­tetni. Erre a célra legjobb, ha cgy-két kanálnyi olajat vagy petróleumot ön­tünk a víz. felületére. A fürdőmeden­céket. díszkutakat időnként víztele­nítsük. és jól szárítsuk ki. Érdekes, hogy a szúnyogok nem mindenkit kedvelnek. Függ ez a bőr hőmérsékletétől, a nemi hormonok működésétől is. Hogyan védekezhetünk ellenük? A lakásba való bejutásukat könnyen megakadályozhatjuk az ablakokra szerelt, keretben elhelyezett, sűrű szövésű műanyag- vagy dróthálóval. A háztartási boltokban kiváló vegyi készítmények is kaphatók. Vigyázni kell. hogy ételbe vagy a szemünkbe ne kerüljenek bele. Hogyan kezeljük a szúnyogcsí­pést? A csípés helyén rendszerint len­­csényi. fehér, tömött, viszkető göb képződik. Ez néhány óra vagy egy-két nap alatt elmúlik. Nem sza­bad a csípés helyén képződő göböt fel vakarni, mert a szúnyog állal a bőr alá bejuttatott testidegen, fehérje­­szerű anyag okozta allergiás reakció sokkal lassabban múlik el. Esetleg el is fertőződhet, és maradandó, csúf nyomokat hagyhat a bőrön. A leg­jobb — röviddel a csípés után — va­lamilyen fertőtlenítőszerrel, például alkohollal vagy jóddal kezelni a csí­pést. Kiváló hatású a cortison-tar­­talmú krém is. A viszketés a gyógy­szertárakban kapható mentolos alko­hollal, vagyis rázókeverékkel csök­kenthető. Ä sósborszcsz is hűsít, és fertőtlenít is. Sokan esküsznek arra: a csípés helyét be kell nyálazni és fújni. Ha a panasz a hűsítőktől nem szűnik meg, forduljunk orvoshoz. • Még szerencse, hogy csak a nagyítva ekkora!

Next

/
Oldalképek
Tartalom